Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)
1932-11-20 / 261. szám
16 MATA HARB Egy táncosnő élete, szerelmei és végzete A főszerepekben : GARBÓ, HASSON NO VARRÓ Lewis Lone és Lionel Barrymore (Metró—Goldwyn — Mayer- ulm) Természetesen preionpálva! Garbó, a hét hőse! A nemzeti művészet egysége Nagymesteremmel, néhai ádámosi Székely Bertalan festőművésszel, valamint a sokoldalú művészi tehetséggel, néhai Tardos Krenner Viktorral nem egy ízben tárgyaltunk a nemzeti művészet egységéről. Akkor még nem volt megfelelő légkör a nyilvános megtárgyalásra. Ám, most azonban elérkezett az idők teljessége: az új ■stílus kora. Mily felemelő reám nézve, hogy a legmagasabb helyről indul ki az új reneszánsz gondolata és hogy jelenlegi kultuszminiszterünk, nagy kulturegyéniségünk, Hóman Bálint fogja valóra váltani azt, amiről mi hárman: Székely, Tardozs és az én csekélységem csak álmodtunk. Minthogy az emberi lélek fejlődik és idők múltával kibontakozik, így vele egyben megszületik az az új, mely mélységgel párosul. Ennek az újszerűnek keresése és végül annak megtalálása, az igazi nagy tehetség Isten adta képessége. Ez a képesség vele születik a lángelmével. Ezeket előre bocsátva, sarkigazságnak kell elfogadnunk a kultuszminiszter elvét, hogy értékmérőül csupán a tehetséget ismeri el. Ennek a sarkigazságnak példái a nagy művészi szellemek, mint — a sok közül — pl. Delacroix, Corot, Rousseau... a miSzékelyünk, stb. stb., akik mint önálló egyéniségek, mert az emberi szív örömét és bánatát, boldogságát és boldogtalanságát, örök vívódását mutatták be. Ezekkel a nagy szellemekkel szemben az utánzóknál nem látjuk az elméleti és gyakorlati tudás összehangját, mert ők nem tudják megtalálni az újszerűben a maradandót, a klasszikást. Bármely művészeti ágat veszünk taglalás alá: a képzőművészeteket, a zeneművészetet, a színművészetet, a művészeti örök igazságokat mellőzni nem lehet. Minden művészetnekbármely irányt követ) megvannak a maga sajátos sarkai (Kodály Zoltán személyesem résztvett perének mai tárgyalásán.) Bartók Béla és Kodály Zoltán együttesen adtak ki még annak idején egy magyar népdalgyűjteményt, amelynek szerzői jogát továbbadták a Rozsnyói zeneműkereskedő cégnek. Rozsnyaiék később kiadtak egy-egy dalfüzetet „Kis dalok gyűjteménye énekkarok és iskolák számára*" összefoglaló cím alatt*és ebben leközöltek több dalt a Bartók—Kodály-féle gyűjteményből. A zeneszerzők szerzői jogbitorlás címen pert indítottak a zeneműkiadó cég ellen azzal, hogy engedély nélkül történt a dalok átvétele a kis dalok gyűjteményébe és ezen az alapon 1000 pengő kártérítést követeltek. Szombaton tárgyalta a szerzői jogi pert Balogh Árpád dr. törvényszéki bíró és a tárgyaláson személyesen megjelent a felperes Kodály Zoltán is, Bartók kimentette magát. A zeneműkiadó cég képviseletében Palágyi Róbert dr. ügyvéd azt fejtegette, hogy a szerződés értelmezése szerint a kiadó jóhiszeműen vette át egyik kiadványból a másikba a vita alapját képező dalokat. A törvényszék, minthogy a perbenálló felek között hajlandóság mutatkozik a békés megegyezésre, az egyezség reményében elnapolta a tárgyalást. * (A Szent István-Társulat új karácsonyi regényei.) Nemes hagyományaihoz híven, a Szent István-Társulat idén is hat szép regénnyel lépett a karácsonyi könyvpiacra. Alkalmazkodva a gazdasági helyzethez, s a nagyközönség csökkent vásárlóképességéhez, a Társulat oly alacsonyan szabta meg könyveinek árát, hogy az új regények előreláthatóan nagy népszerűségre tesznek szert. A terjedelmes regények mindegyike fűzve 3.5, kötve pedig 4.500. Különösen figyelmet érdemlő finom tollal megírt regény Henry Bordeauxnak, a nagy francia írónak, „Tuilette“-je, amely a háború előtti kényelmet, fényűzést és szórakozást kereső anya alakját állítja szembe a küzdelmeiben maga eme sült, megacélozott leány modern típusával. Louis feertrand „Sanguis Martyrum* * című regénye a keresztényüldözés lelki szépségekkel teli dicsőséges világát eleveníti fel. Új kiadásban jelent meg a nemrég elhunyt kitűnő Tarczai Györgynek „Masolino** című, annak idején nagy feltűnést keltő regénye, amely a magyar renaisance hajnalhasadásának szimfóniája. Sienkiewicz Henriknek, a lengyelek legnagyobb írójának három, könyvpiacon már alig kapható nevezetes regényét ugyancsak új kiadásban adja a Társulat. Az elsők ezek közül „A keresztes lovagok**, amely a lengyelek és a litvánok vetélkedését írja le a már hanyatló hatalmú keresztes lovagokkal. A „Vízözön* * a lengyelek nagy vallási és nemzeti küzdelmeinek idejére nyúlik vissza. Sienkiewicz trilógiájának befejező kötete, a „Volodijovszky úr“, a kis lovagnak legendás vitézségéről, halált megvető hősiességéről, s boldog szerelméről szól. * (Berény Róbert festményei.) Ha valaki azzal a várakozással lép a Tamás-galériába, hogy ott egy művész természetbenyomásait élvezze, az csalódni fog. Berény Róbert képei nem természetimpressziók, neki a természet csak motívum, melyet felhasznál, hogy azon a maga szabad képarchitektúráit felépítse. Legtöbb képén a művészi alkotóerő biztosságával el tudja fogadtatni mondanvalóinak igazát, néha azonban egy-egy rálátásos csendéletén úgy érezzük, hogy itt a természettől való eltérés még nem találta meg a maga önálló nyelvét. Mindegyik képén a nagykiterjedésű színfoltokat határozot képegységben foglalja össze, melyen belül mindennek azonos a fontossága. Nála a figurális motívum is olyan színfolt, mint a többi. Elvnyiben csendéletszerű az összes alkotása. Nem keresi a szemet messzeségbe vivő, mély távlatokat, így dekoratívnak is mondhatnák egyes kompozícióit, ha nem fakadnának annyira a lélek forrásaiból és az ész birodalmából. Berény piktúráján meglátszik, hogy elsőrangú piac,átrajzoló, mert tud nagyvonalú és egyszerű lenni. De amíg plakátjain kihívó színekkel dolgozik, addig festményein mindig mérsékelt erejű, egymással érdekes és meglepő harmóniában lévő színfoltokat használ. Berény Róbert festészete különálló, egyéni szigete piktúránknak. (7. E) * (A Károlyi-palota aukciója.) Ismeretes, hogy a Károlyi Mihály gróf hitbizományát a törvény lefoglalta és Nemzeti Közművelődési Alapítványt létesített belőle. A lefoglalt vagyonhoz tartozott az egyetem utcai palota is, melyet Budapest főváros vásárolt meg az alapítványtól múzeális célokra. Mielőtt az alapítvány a palotát a főváros rendelkezésére bocsátaná, e postatakarékpénztár árverési csarnoka útján elaukcionáltatja az épület megmaradt főúri berendezését. Árverésre kerül a reprezentáló termek egész berendezése, melyhez még egyéb ingóságok, ékszerek, ezüstök és porcellánok is járulnak. Mindezt a sok műtárgyat a postatakarékpénztár előzetesen az egyetem utcai palotában kiállítás keretében bemutatja. A festmények között a legnevezetesebb Mertensnek, Mária Terézia udvari festőjének kettős portréja, Markó Károlynak két campagnai tájképe népéletből vett jelenetekkel és Szezen-Mayer Sándornak híres kompozíciója, Mária és Erzsébet királyné Nagy Lajos sírjánál. Az utóbbi festmény kisebb tanulmányát a Szépművészeti Múzeum őrzi. Igen szépek a Boulle-munkájú, berakásos szekrények, a függő csillárok, falikaros, a neobarokk selyembútorok, szobrocskák, bronz és különféle vázák. A palota könyvtárának azonban csak kis töredéke kerül eladásra. A kiállítás csütörtökön, 24-én, délután 2 órakor zárul, az aukció pedig a következő négy napon, 25-től 29-ig lesz. * (Művészeti kiállítás.) A Magyar Kultúrszövetség Horánszky utca 16. alatti helyiségében Ritoók Emma elnök vezetésével kis kiállítást rendezett tehetséges avantgárdista művészeink alkotásaiból. A képzőművészeti részt Hoffmann Edith dr., az iparművészeti rész pedig Szokolay Béla rendezte, ami biztosítéka volt annak, hogy selejtes darabot nem állítanak ki. A kis gyűjtemény, valóban akárcsak a mostani nemzeti szalonbeli kiállítás, keresztmetszetét adja egész modern művészetünknek. Mindkét helyen szinte ugyanazok szerepelnek, legfeljebb itt csak kevesebben. Egry József, Győnyi István, Bernáth Aurél, Aba-Novák Vilmos (Hajdú) különösen jó darabokat állítottak ki, melyekhez Molnár C. Pál bensőséges fametszetei járulnak. Vitt Tibor, Mészáros László, Pálffy Pál, Medgyessy Ferenc és Erdei Dezső szobrai, valamint Beck Ö. Fülöp művészi plakettjei egészítik ki még a képzőművészeti anyagot. Az iparművészeti rész szintén idén választékos. Falate Pensis Budapest, VII., Károly király út 3/a Telefon: 45—S—10 ; 41—6—20. Elsőrangú családi otthon a város központjában. 50 szoba Folyó hideg- és melegvíz, központi sütés Éjjel nappal mindkét irányban működő lift. Telefon a szobákban. Mérsékelt árak. Társashelyiségek. Hosszabb tartózkodásnál különösen kedvező feltételek. Kérjen prospektust. B. H. 1932. NOVEMBER 211., VASÁRNAP igazságai, melyek nélkül nincs művészet jelen. Hogy csak egy példával éljek. Bármely művészi irányhoz tartozzék a festőművész, művétől nem maradhat el a szerkezeti és légtávlat, rajz, színezés... Annak eldöntése pedig, hogy valamely bemutatott festmény művészi érték-e, legalkalmasabb az egységes kiállítás. Ne állítsanak ki festőművészeink irányzatok szerint más és más helyeken. Közös tárlaton saját szemeinkkel győződjünk meg az egyes törekvésekről. Nem kell szakembernek lenni, hogy megérezze a laikus is, hogy mi szép és mi nem szép. Ami a kiképzést illeti, nem kell mintaképért a külföld után mennünk, mert a Képzőművészeti Főiskola régi tanári kara — Székely és a lobbi nagy elődök méltó utódai — fényes sikereikkel az egész kulturragg mintaiskolája lett. Ha valamikor szükség volt az összefogásra, akkor most a művészet terén is szükégszerű dolgunk legyen keresni azokat az eszközöket, melyek összekössenek bennünket. A széthúzás soha sehol sem vezetett a kitűzött célhoz. Hogy átszervezésre okvetlen szükség van a művészet terén, ez vitán felül áll, mert a jelen helyzet tarthatatlan. Ha minden, Isten kegyelméből való festőművész lenne mindenki, aki annak vallja magát, akkor is nagy veszedelmet jelentene. Szerény véleményem, hogy legtöbbjét „ábránd hívta és a végén majd kiábrándulás virraszt elmúlásuk felett." SIMKÓ JÓZSEF Mit kéüt a sportestemelt saját testéről Mmia? A sport orvosi vonatkozásai. Irta: Dr. Kellner Dánial. 201 oldal, Sz ábrával tt mellésletekkel. Arad 2.90. Budapesti Hírlap Etegroabeltja, József-krt. 6. Csoffcrcfaalassán 11.373. ezüstáruk | GYÁRI ÁRBANs Polgár Kálmán | ezüstárugyárban Budapest, VII ker. Kazinczy utca 9. szára. | Az Ernszt-Múzeum csoportkiállítása Fényes Adolf rokonszenves és tiszteletreméltó alakja a főszereplője az Ernst-Museum holnap megnyíló csoportkiállításának. Gyűjteménye dióhéjban retrospektív jellegű, amennyiben a kilencvenes évek weimári idejéből is bemutat néhány kitűnő arcképet és végigvonni nagyjából a mester fejlődése egész vonalán. Utolsó etappeja ismét különbözik az előbbikétől. A régebbi piktúrájában megállapítható eltérés a naturalista és a szigorúan komponált képek között most tűnőfélben van, összeolvad a két eltérő irány, hogy szabadabb, a természettel közvetlenebb összefüggésben lévő képkompozícióknak adjon helyet. De nemcsak a képek felépítése, hanem előadása is szabadabb. Mindent színnel fejez ki, könnyedén és üdén. Eltűntek a nyomasztó felhők, a sötét egek, helyettük a tavasz derűje, világossága árad ki képeiből. Régebbi kisebb képei színekkel odavetett, kitűnő impresszionista jegyzetek, míg a sötétebb kompozíciók közül a Nyugtalan idő című drámai hatású kép a legkiválóbb. A kiállítás másik érdekessége a fiatal N. Kontuly Béla képeinek gyűjteménye. Művészetéra különböző irányok voltak befolyással, de legdöntőbben az olasz neo-klasszicizmus hatott rá. Kontuly valósággal megszerkeszti képeit és ezeknek nyugodt, nagysíkú architektúrájában helyezi el alakjait Sokszor üresen maradnak az architektúrák, mert nyugalmas beszédüket, egyenletes színfoltjaikat szereti Kontuly a legjobban. Nincs átmenet a színfoltok között, minden forma határozott, a színek csak a formákat töltik ki. A figurális motívumok is hangsúlyozott, zárt egységet alkotnak, az idomok néha szinte a mértani testek alakját veszik fel. Mindent a kompozíció szigorúsága hat át, minden mozdulat az architektonikus harmóniába olvad bele. Csak tájképein élénkíti a száraz fák gallyainak rajza a mértani formákat. Itt sem lombos fa érdekli színeivel, változó tónusaival, hanem gallyak rajza. Egyik ilyen tájképe valósággal japán hatást árul el. Figurális képei közül azok a legjobbak, amelyeknek kompozíciója keresetlen. Mégis mindegyik hatását megnemesíti a belőlük kiáradó komolyság, meghatódottság, mely szinte zenei hatású. Kontulytól még sokat várhatunk. Cserepes István párizsi éveinek eredményeit mutatja be. Csupa finom, könnyed színrajz, telve a már történetivé lett francia impresszionizmus kultúrájával. Színérzéke mindjobban fejlődik, mindinkább távolodik a grafikus, feketefehér látástól. Egyes képei már Mattisse abszolút színességének hatását árulják el. Vannak viszont rajzai, amelyekben az indák dekoratív rajzai érdeklik. — Egy sorozat grafikával, rézkarccal, színes tollrajzzal szerepel még Zádor István. Dokumentáris pontossággal készültek a Szolnok-vidéki rajzai, mégis rendkívül közvetlenek és artisztikusak. Gyönyörűen érezteti az Alföld messzi horizontját is. Színes tollrajzai viszont a régi nagy mesterek technikáját juttatják eszünkbe. A szép és változatos kiállítást még a nagytehetségű Mészáros László kitűnő képmásszobrai egészítik ki Róluk már a múltkoriban megemlékeztünk. YBL ERVIN * (A Színi Gyula-emlékünnep.) Színi Gyula, a korán elhunyt kiváló író emlékezetére, mint megírtuk, november 2- án, szombaton délután 4 órakor a Belvárosi Színházban emlékünnepet rendeznek. Az ünnep középpontjában Paul Deraldy ,„Szeretni“ című színművének előadása áll, melyet Színi Gyula fordított. A Geraldy-darab három szerepét Simonyi Mária, Somlay Arthur és Elekes Ernő játsszák, a bavezstit Bárdos Arthur dr. igazgató mondja. Emlékbeszédet Pakots József tart. Ezenkívül Színi Gyula három versét Forgács Antal, a Nemzeti Színház tagja szavalja. Az előadást mérsékelt helyárakkal tartják meg. Jegyek már X pengőtől kaphatók a Belvárosi Színház pénztáránál. A jövedelmet az özvegy és árvák kapják. CITY Vilmoe c*Bszár-út 86. Teletom 111—46. CORVIN üllői út és Körút tarok TelefON- 389—88 CORSO Váci utca 9 Telefon: 87—4—02. PELMO É CS Teréz-körút 28. Tel.: 259—52 és 213-4? aF cmu-oi Kossuth Labe-o 18 Tel *9 5 43 89-7-07. InOMEROS Hermina-út 7. Telefon 961—00. November 17-től: Atlantis kiráynők..Feez. Brigitta He’.m. Fie rre Benoit világhírű rerélete nyomán. November 17-től: Az Atlantis királynéjé. Pierre Benoit regénye hangosfilmen. (Brigitta Halra.) — Híradó. Harold Lloyd főszereplésével: A moziőrült. Burleszkvigjáték. — Híradók SZÍNHÁZAK MŰSORA A moziőrült Kacagó fergeteg árkon-bokron és 12 felvonáson keresztül. Fősz.: Harold Lloyd — Híradók November 18-tól: Saloo. Az északi sark titokzatos világa. — Szőke Szakáll kalandjai. — Híradók. Csütörtöktől: Halló, itt szerelem. Fősz. Magda Schneider. — Gyilkos nyomában. Fősz. George O'Brien. Előadások . 4. 6 8. 10 órakor *a*ár- 6* ön oonar 2 4 « » )0 Kezd. hétközn 168 •610 vasár- és flintbar •44 »(10 *68 órakor Kezd mindennap »/44. 8/46 4/18 8/410 órakor. a hétköznapi első előadás félhelyárakkal. Kezd hétk. 4 0. 8. 10. vas. 2. 4 0. 8. in órakor Az első előadáson mladensan félhelvarak. Kezd. hétk 4. 6. 8 10. vsárnap 2 4 6 « *0 órakor. Az első előadások mindennap félh. Előadások kezdete fél 5 7. fél 10. vasárnap 2 4. 6. 8 10. KAWlArtA Dohány né. Nyár az árok 1946— Tt OfaNiA iOtsei-Uftnit «►* Kilcsev-u stroV Telefon 801—25 ORION Eskü út 1-Telefon 831—02. Erzsébet körút 8. Telefon 865-23 RADIUS- METRO NaarmezA utcai Tel 220—98 292—50 ROYAl APOLLO VII. Erzsébetkörút 45 telefon 419—02 429—26 UJFA Teréz-körút 80. Tel 197 87 197 -68 Uránia Rákóczi út 21. Tel 460—46 460—47 November 17-től: Kadettek. (Fősz. Albert Bassermann Trade v Molo.) — Ma avar világ híradó. November 8-tól: A moziőrült — Mi Ui&áo * naov világban ! Maavar híradó. — Fox híradó. November 17-től: fiai titánok (Wallace Berrym, Clark Gable.l — Metró és Maavar híradó. November 7*tóll: Almottd szál Egy Ingatag asszony drámája. — Híradók. Qreta Carbo és Ramoo Novarro együtt. Mata Hari — Báli, a földi paradicsom. Utazási film Híradók. Ma este 10 é. Mata Hari angol rsz 1. November 18-tól: Árkádia hercege. Fősz. Willy Forst és Lione Hald. — Híradók. November 17-től: Kadettek. A legizgalmasabb katonadráma. (Albert Bassermann. Trui ▼. Molo. — Híradó. November 10-től: Concorilla — Miki és a boizorkány. — Magyar híradó. — Fox híradó. Előadások 4 0 4 10 órakor vasárnap és ünnppn*1 7 1 0 * 10 4 ELŐ előadás félhelyár. Kezdhétk 4 8 8 10. fisztön. 2 4. 6 8 10 órakor Az első előadás fél hidrákkal. Előadások kezdete 4 6. 8. 10. Az első előadás félhelyárakkal. Kezd. hétk. 4. 6 8 16. vas 2. 4 0 8 10 órakor Az első előadáson mindennap félhelyárak. Kezd. hétk 8—6-ig folyt , azután 6 8. 10 6. vas’ 14-re folyt, azután 4. 8. 8 *8 10 órakor. Kezd hétk 4 *0 8. 10 vas 2. 4 8. 8 10 órakor Az első előadáson minden nap félhelyvárag. Kezdete hétköznap 4 0. 8. 10. Az első előadás félh Vas és ünnepnap 20-ig folytatólag félh. Kéz* hétkő*4. *46 *6* mo. A 04 ó. előadás fél hé r^nkkai Vas és (in V.2. *46-re folyt fé hely.