Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

16 MATA HARB Egy táncosnő élete, szerelmei és végzete A főszerepekben : GARBÓ, HASSON NO VARRÓ Lewis L­one és Lionel Barrymore (Metró—Gold­wyn — Mayer- ulm) Természetesen preionpálva! Garbó, a hét hőse! A nemzeti művészet egysége Nagymesteremmel, néhai ádámosi Székely Bertalan festőművésszel, valamint a sokoldalú művészi tehetséggel, néh­ai Tardos Krenner Vik­torral nem egy ízben tárgyaltunk a nemzeti művészet egységéről. Akkor még nem volt meg­felelő légkör a nyilvános megtárgyalásra. Ám­, most azonban elérkezett az idők teljessége: az új ■stílus kora. Mily felemelő reám nézve, hogy a legmaga­sabb helyről indul ki az új reneszánsz gondolata és hogy jelenlegi kultuszminiszterünk, nagy kul­­turegyéniségünk, Hóman Bálint fogja valóra váltani azt, amiről mi hárman: Székely, Tardozs és az én csekélységem csak álmodtunk. Minthogy az emberi lélek fejlődik és idők múltával kibontakozik, így vele egyben megszü­letik az az új, mely mélységgel párosul. Ennek az újszerűnek keresése és végül annak megtalá­lása, az igazi nagy tehetség Isten adta képes­sége. Ez a képesség vele születik a lángelmével. Ezeket előre bocsátva, sarkigazságnak kell el­fogadnunk a kultuszminiszter elvét, hogy­ érték­mérőül csupán a tehetséget ismeri el. Ennek a sarkigazságnak példái a nagy művészi szellemek, mint — a sok közül — pl. Delacroix, Corot, Rousseau... a mi­­Székelyünk, stb. stb., akik mint önálló egyéniségek, mert az emberi szív örömét és bánatát, boldogságát és boldogtalan­ságát, örök vívódását mutatták be. Ezekkel a nagy szellemekkel szemben az után­zóknál nem látjuk az elméleti és gyakorlati tu­dás összehangját, mert ők nem tudják megta­lálni az újszerűben a maradandót, a klasszikást. Bármely művészeti ágat veszünk taglalás alá: a képzőművészeteket, a zeneművészetet, a szín­­művészetet, a művészeti örök igazságokat mel­lőzni nem lehet. Minden művészetnek­­bármely irányt követ) megvannak a maga sajátos sarkai (Kodály Zoltán személyesem résztvett perének mai tárgyalásán.) Bartók Béla és Kodály Zoltán együttesen adtak ki még an­nak idején egy magyar népdalgyűjteményt, amelynek szerzői jogát továbbadták a Rozs­nyói zeneműkereskedő cégnek. Rozsnyaiék később kiadtak egy-egy dalfüzetet „Kis dalok gyűjteménye énekkarok és iskolák számára*" összefoglaló cím alatt*és ebben leközöltek több dalt a Bartók—Kodály-féle gyűjtemény­ből. A zeneszerzők szerzői jogbitorlás címen pert indítottak a zeneműkiadó cég ellen az­zal, hogy engedély nélkül történt a dalok át­vétele a kis dalok gyűjteményébe és ezen az alapon 1000 pengő kártérítést követeltek. Szombaton tárgyalta a szerzői jogi pert Ba­logh Árpád dr. törvényszéki bíró és a tárgya­láson személyesen megjelent a felperes Ko­dály Zoltán is, Bartók kimentette magát. A zeneműkiadó cég képviseletében Palágyi Ró­bert dr. ügyvéd azt fejtegette, hogy a szer­ződés értelmezése szerint a kiadó jóhiszeműen vette át egyik kiadványból a másikba a vita alapját képező dalokat. A törvényszék, mint­hogy a perbenálló felek között hajlandóság mutatkozik a békés megegyezésre, az egyez­ség reményében elnapolta a tárgyalást. * (A Szent István-Társulat új karácsonyi regényei.) Nemes hagyományaihoz híven, a Szent István-Társulat idén is hat szép re­génnyel lépett a karácsonyi könyvpiacra. Al­kalmazkodva a gazdasági helyzethez, s a nagyközönség csökkent vásárlóképességéhez, a Társulat oly alacsonyan szabta meg könyvei­nek árát, hogy az új regények előreláthatóan nagy népszerűségre tesznek szert. A terje­delmes regények mindegyike fűzve 3.5, kötve pedig 4.50­0. Különösen figyelmet érdemlő finom tollal megírt regény Henry Bordeaux­­nak, a nagy francia írónak, „Tuilette“-je, amely a háború előtti kényelmet, fényűzést és szórakozást kereső anya alakját állítja szembe a küzdelmeiben maga eme sült, meg­acélozott leány modern típusával. Louis feer­­trand „Sanguis Martyrum* * című regénye a keresztényüldözés lelki szépségekkel teli di­csőséges világát eleveníti fel. Új kiadásban jelent meg a nemrég elhunyt kitűnő Tarczai Györgynek „Masolino** című, annak idején nagy feltűnést keltő regénye, amely a ma­gyar renaisance hajnalhasadásának szimfó­niája. Sienkiewicz Henriknek, a lengyelek legnagyobb írójának három, könyvpiacon már alig kapható nevezetes regényét ugyancsak új kiadásban adja a Társulat. Az elsők ezek közül „A keresztes lovagok**, amely a len­gyelek és a litvánok vetélkedését írja le a már hanyatló hatalmú keresztes lovagokkal. A „Vízözön* * a lengyelek nagy vallási és nemzeti küzdelmeinek idejére nyúlik vissza. Sienkiewicz trilógiájának befejező kötete, a „Volodijovszky úr“, a kis lovagnak legendás vitézségéről, halált megvető hősiességéről, s boldog szerelméről szól. * (Berény Róbert festményei.) Ha valaki azzal a várakozással lép a Tamás-galériába, hogy ott egy művész természetbenyomásait él­vezze, az csalódni fog. Berény Róbert képei nem természetimpressziók, neki a természet csak motívum, melyet felhasznál, hogy azon a maga szabad képarchitektúráit felépítse. Legtöbb ké­pén a művészi alkotóerő biztosságával el tudja fogadtatni mondanvalóinak igazát, néha azon­ban egy-egy rálátásos csendéletén úgy érezzük, hogy itt a természettől való eltérés még nem találta meg a maga önálló nyelvét. Mindegyik képén a nagykiterjedésű színfoltokat határozot­ képegységben foglalja össze, melyen belül min­dennek azonos a fontossága. Nála a figurális motívum is olyan színfolt, mint a többi. E­lv­nyiben csendéletszerű az összes alkotása. Nem keresi a szemet messzeségbe vivő, mély távlato­kat, így dekoratívnak is mondhatnák egyes kompozícióit, ha nem fakadnának annyira a lélek forrásaiból és az ész birodalmából. Berény piktúráján meglátszik, hogy elsőrangú piac,át­rajzoló, mert tud nagyvonalú és egyszerű lenni. De amíg plakátjain kihívó színekkel dolgozik, addig festményein mindig mérsékelt erejű, egy­mással érdekes és meglepő harmóniában lévő színfoltokat használ. Berény Róbert festészete különálló, egyéni szigete piktúránknak. (7. E) * (A Károlyi-palota aukciója.) Ismeretes, hogy a Károlyi Mihály gróf hitbizományát a törvény lefoglalta és Nemzeti Köz­művelődési Alapítványt létesített belőle. A lefoglalt vagyon­hoz tartozott az egyetem utcai palota is, melyet Budapest főváros vásárolt meg az alapítvány­tól múzeális célokra. Mielőtt az alapítvány a palotát a főváros rendelkezésére bocsátaná, e postatakarékpénztár árverési csarnoka útján elaukcionáltatja az épület megmaradt főúri be­rendezését. Árverésre kerül a reprezentáló­ termek egész berendezése, melyhez még egyéb ingóságok, ékszerek, ezüstök és porcellánok is járulnak. Mindezt a sok műtárgyat a postata­karékpénztár előzetesen az egyetem utcai palotá­ban kiállítás keretében bemutatja. A festmények között a legnevezetesebb Mertensnek, Mária Te­rézia udvari festőjének kettős portréja,­­ Markó Károlynak két campagnai tájképe nép­­életből vett jelenetekkel és Szezen-Mayer Sán­dornak híres kompozíciója, Mária és Erzsébet királyné Nagy Lajos sírjánál. Az utóbbi fest­mény kisebb tanulmányát a Szépművészeti Mú­zeum őrzi. Igen szépek a Boulle-munkájú, be­­rakásos szekrények, a függő csillárok, falikaros, a neobarokk selyemb­útorok, szobrocskák, bronz és különféle vázák. A palota könyvtárának azonban csak kis töredéke kerül eladásra. A kiállítás csütörtökön, 24-én, délután 2 órakor zárul, az aukció pedig a következő négy napon, 25-től 29-ig lesz. * (Művészeti kiállítás.) A Magyar Kultúr­­szövetség Horánszky­ utca 16. alatti helyiségé­ben Ritoók Emma elnök vezetésével kis kiállí­tást rendezett tehetséges avantgárdista művé­szeink alkotásaiból. A képzőművészeti részt Hoffmann Edith dr., az iparművészeti rész pe­dig Szokolay Béla rendezte, ami biztosítéka volt annak, hogy selejtes darabot nem állítanak ki. A kis gyűjtemény, valóban akárcsak a mostani nemzeti szalonbeli kiállítás, keresztmetszetét adja egész modern művészetünknek. Mindkét helyen szinte ugyanazok szerepelnek, legfeljebb itt csak kevesebben. Egry József, Győnyi István, Ber­­náth Aurél, Aba-Novák Vilmos (Hajdú) külö­nösen jó darabokat állítottak ki, melyekhez Molnár C. Pál bensőséges fametszetei járulnak. Vitt Tibor, Mészáros László, Pálffy Pál, Med­­gyessy Ferenc és Erdei Dezső szobrai, vala­mint Beck Ö. Fülöp művészi plakettjei egészí­tik ki még a képzőművészeti anyagot. Az ipar­­művészeti rész szintén idén választékos. Falate Pensis Budapest, VII., Károly király­ út 3/a Telefon: 45—S—10 ; 41—6—20. Elsőrangú családi otthon a város köz­pontjában. 50 szoba Folyó hideg- és melegvíz, központi sütés Éjjel nappal mindkét irányban működő lift. Telefon a szobákban. Mérsékelt árak. Társashelyiségek. Hosszabb tartózkodásnál különösen kedvező feltételek. Kérjen prospektust. B. H. 1932. NOVEMBER 211., VASÁRNAP igazságai, melyek nélkül nincs művészet jelen. Hogy csak egy példával éljek. Bármely mű­vészi irányhoz tartozzék a festőművész, művétől nem maradhat el a szerkezeti és légtávlat, rajz, színezés... Annak eldöntése pedig, hogy vala­mely bemutatott fest­mény művészi érték-e, leg­alkalmasabb az egységes kiállítás. Ne állítsanak ki festőművészeink irányzatok szerint más és más helyeken. Közös tárlaton saját szemeinkkel győződjünk meg az egyes törekvésekről. Nem kell szakembernek lenni, hogy megérezze a lai­kus is, hogy mi szép és mi nem szép. Ami a kiképzést illeti, nem kell mintaképért a külföld után mennünk, mert a Képzőművé­szeti Főiskola régi tanári kara — Székely és a lobbi nagy elődök méltó utódai — fényes sike­reikkel az egész kulturragg mintaiskolája lett. Ha valamikor szükség volt az összefogásra, akkor most a művészet terén is szükégszerű­ dol­gunk legyen keresni azokat az eszközöket, me­lyek összekössenek bennünket. A széthúzás soha­­ sehol sem vezetett a kitűzött célhoz. Hogy átszervezésre okvetlen szükség van a mű­vészet terén, ez vitán felül áll, mert a jelen hely­zet tarthatatlan. Ha minden, Isten kegyelméből való festőművész lenne mindenki, aki annak vallja magát, akkor is nagy veszedelmet jelen­tene. Szerény véleményem, hogy legtöbbjét „ábránd hívta és a végén majd kiábrándulás virraszt elmúlásuk felett." SIMKÓ JÓZSEF Mit kéüt a sportestemelt saját testéről Mmia? A sport orvosi vonat­kozásai. Irta: Dr. Kellner Dánial. 201 oldal, Sz ábrával tt mellésletekkel. Ara­d 2.90. Budapesti Hírlap Etegroabeltja, József-krt. 6. Csoffcrcfaala­ssán 11.373. ezüstáruk | GYÁRI ÁRBAN­­s Polgár Kálmán | ezüstárugyárban Budapest, VII ker. Kazinczy­ utca 9. szára. | Az Ernszt-Múzeum csoportkiállítása Fényes Adolf rokonszenves és tiszteletreméltó alakja a főszereplője az Ernst-Museu­m holnap megnyíló csoportkiállításának. Gyűjteménye dió­héjban retrospektív jellegű, amennyiben a ki­lencvenes évek weimári idejéből is bemutat né­hány kitűnő arcképet és végigvonni nagyjából a mester fejlődése egész vonalán. Utolsó etap­peja ismét különbözik az előbbikétől. A ré­gebbi piktúrájában megállapítható eltérés a naturalista és a szigorúan komponált képek kö­zött most tűnőfélben van, összeolvad a két el­térő irány, hogy szabadabb, a természettel köz­vetlenebb összefüggésben lévő képkompozíciók­nak adjon helyet. De nemcsak a képek felépí­tése, hanem előadása is szabadabb. Mindent színnel fejez ki, könnyedén és üdén. Eltűntek a nyomasztó felhők, a sötét egek, helyettük a­ tavasz derűje, világossága árad ki képeiből. Ré­gebbi kisebb képei színekkel odavetett, kitűnő impresszionista jegyzetek, míg a sötétebb kom­pozíciók közül a Nyugtalan idő című drámai hatású kép a legkiválóbb. A kiállítás másik érdekessége a fiatal N. Kon­­tuly Béla képeinek gyűjteménye. Művészetéra különböző irányok voltak befolyással, de leg­döntőbben az olasz neo-klasszicizmus hatott rá. Kontuly valósággal megszerkeszti képeit és ezeknek nyugodt, nagysíkú architektúrájában helyezi el alakjait Sokszor üresen maradnak az architektúrák, mert nyugalmas beszédüket, egyenletes színfoltjaikat szereti Kontuly a leg­jobban. Nincs átmenet a színfoltok között, min­den forma határozott, a színek csak a formá­kat töltik ki. A figurális motívumok is hang­súlyozott, zárt egységet alkotnak, az idomok néha­ szinte a mértani testek alakját veszik fel. Min­dent a kompozíció szigorúsága hat át, minden mozdulat az architektonikus harmóniába olvad bele. Csak tájképein élénkíti a száraz fák gal­­­lyainak rajza a mértani formákat. Itt sem lom­bos fa érdekli színeivel, változó tónusaival, ha­nem gallyak rajza. Egyik ilyen tájképe való­sággal japán hatást árul el. Figurális képei közül azok a legjobbak, amelyeknek kompozí­ciója keresetlen. Mégis mindegyik hatását meg­­­nemesíti a belőlük kiáradó komolyság, meg­­hatódottság, mely szinte zenei hatású. Kontuly­­tól még sokat várhatunk. Cserepes István párizsi éveinek eredményeit mutatja be. Csupa finom, könnyed színrajz, telve a már történetivé lett francia impresszio­nizmus kultúrájával. Színérzéke mindjobban fej­lődik, mindinkább távolodik a grafikus, fekete­fehér látástól. Egyes képei már Mattisse ab­szolút színességének hatását árulják el. Vannak viszont rajzai, amelyekben az indák dekoratív rajzai érdeklik. — Egy sorozat grafikával, réz­karccal, színes tollrajzzal szerepel még Zádor István. Dokumentáris pontossággal készültek a Szolnok-vidéki rajzai, mégis rendkívül közvet­lenek és artisztikusak. Gyönyörűen érezteti az Alföld messzi horizontját is. Színes tollrajzai viszont a régi nagy mesterek technikáját juttat­ják eszünkbe. A szép és változatos kiállítást még a nagy­­tehetségű Mészáros László kitűnő képmásszobrai egészítik ki Róluk már a múltkoriban megemlé­keztünk. YBL ERVIN * (A Színi Gyula-emlékünnep.) Színi Gyula, a korán elhunyt kiváló író emlékezetére, mint meg­írtuk, november 2- án, szombaton délután 4 óra­kor a Belvárosi Színházban emlékünnepet rendez­nek. Az ünnep középpontjában Paul Deraldy ,„Szeretni“ című­ színművének előadása áll, melyet Színi Gyula fordított. A Geraldy-darab három sze­repét Simonyi Mária, Somlay Arthur és Elekes Ernő játsszák, a bavezst­it Bárdos Arthur dr. igaz­gató mondja. Emlékbeszédet Pakots József tart. Ezenkívül Színi Gyula három versét Forgács An­tal, a Nemzeti Színház tagja szavalja. Az előadást mérsékelt helyárakkal tartják meg. Jegyek már X pengőtől kaphatók a Belvárosi Színház pénztáránál. A jövedelmet az özvegy és árvák kapják. CITY Vilmoe c*Bszár-út 86. Teletom 111—46. CORVIN üllői út és Körút tarok TelefON- 389—88 CORSO Váci utca 9­ Telefon: 87—4—02. PELM­O É C­S­­ Teréz-körút 28. Tel.: 259—52 és 213-4? aF cmu-oi Kossuth Lab­e-o 18 Tel *9 5 43 89-7-07. In­OMEROS Hermina-út 7. Telefon 961—00. November 17-től: Atlantis kiráynők­..Feez. Brigitta He’.m. Fie rre Benoit világhírű reré­­lete nyomán. November 17-től: Az Atlantis királynéjé. Pierre Benoit regénye hangosfilmen. (Brigitta Halra.) — Híradó. Harold Lloyd főszerep­lésével: A moziőrült. Burleszkvigjáték. — Hír­adók SZÍNHÁZAK MŰSORA A moziőrült Kacagó fergeteg árkon-bokron és 12 felvonáson keresztül. Fősz.: Harold Lloyd — Híradók November 18-tól: Saloo. Az északi sark titokzatos világa. — Szőke Szakáll kaland­­jai. — Híradók. Csütörtöktől: Halló, itt szerelem. Fősz. Magda Schneider. — Gyilkos nyomában. Fősz. George O'Brien. Előadások . 4. 6 8. 10 órakor *a*ár- 6* ön o­onar 2 4 « » )0 Kezd. hétközn 168 •610 vasár- és flintb­ar •44 »(10 *68 órakor Kezd mindennap »/44. 8/46 4/18 8/410 órakor. a hétköznapi első elő­adás félhelyárakkal. Kezd hétk. 4 0. 8. 10. vas. 2. 4 0. 8. in órakor Az első előadáson mla­densan félhelvarak. Kezd. hétk 4. 6. 8 10. vs­árnap 2 4 6 « *0 órakor. Az első előadá­sok mindennap félh. Előadások kezdete fél 5 7. fél 10. vasárnap 2 4. 6. 8 10. KAWlArtA Dohány n­é. Nyár a­z árok 1­946— Tt OfaNiA iOtsei-Uftnit «►* Kilcsev-u stroV Telefon 801—25 ORION Eskü út 1-Telefon 83­1—02. Erzsébet­ körút 8. Telefon 865-23 RADIUS- M­­ETRO NaarmezA­ utca­­i Tel 220—98 292—50 ROYAl APOLLO VII. Erzs­ébetkör­út 45 telefon 419—02 429—26 UJFA Teréz-körút 80. Tel 197 87 197 -68 Uránia Rákóczi út 21. Tel 460—46 460—47 November 17-től: Kadettek. (Fősz. Albert Bassermann Trade v Molo.) — Ma avar világ híradó. November 8-tól: A moziőrült — Mi Ui­­&áo * naov világban ! Maavar híradó. — Fox híradó. November 17-től: fiai titánok (Wallace Berrym, Clark Gable.l — Metró és Maavar hír­adó. November 7*tóll: Almottd szál Egy Inga­­tag asszony drámája. — Híradók. Qreta Carbo és Ramoo Novarro együtt. Mata Hari — Báli, a földi paradicsom. Utazási film Híradók. Ma este 10 é. Mata Hari angol rsz 1. November 18-tól: Árkádia hercege. Fősz. Willy Forst és Lione Hald. — Híradók. November 17-től: Kadettek. A legizgalma­sabb katonadráma. (Al­bert Bassermann. Trui ▼. Molo. — Híradó. November 10-től: Concorilla — Miki és a bo­izorkány. — Magyar híradó. — Fox híradó. Előadások 4 0 4 10 órakor vasárnap és ün­nppn*1 7 1 0 * 10 4 ELŐ előadás félhelyár. K­ezd­hétk 4 8 8 10. fis­zt­ön. 2 4. 6 8 10 órakor Az első előadás fél hidrákkal. Előadások kezdete 4 6. 8. 10. Az első előadás fél­helyárakkal. Kezd. hétk. 4. 6 8 16. vas 2. 4 0 8 10 órakor Az első előadáson min­dennap félhelyárak. Kezd. hétk 8—6-ig folyt , azután 6 8. 10 6. vas’ 1­­4-re folyt, azután 4. 8. 8 *8 10 órakor. Kezd hétk 4 *0 8. 10 vas 2. 4 8. 8 10 órakor Az első előadáson minden nap félhelyvárag. Kezdete hétköznap 4 0. 8. 10. Az első előadás félh Vas és ünnepnap 2­0-ig folytatólag félh. Kéz* hétk­ő*4. *4­6 *6* mo. A 04 ó. előadás fél hé­ r^nkkai Vas és (in V.2. *46-re folyt fé hely.

Next