Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

1932, NOVEMBER 20, VASARNAP B. EL is ECET ÉS OLAJ ki Andrássy-űtá Színház szombati premierje A bécsi Kammcrspicle hónapok óta zsúfolt lázakkal játssza az „Essig und Oel“ című sccésjátckot, mely Becs legnagyobb színházi Szenzációja. A „Essig und Oel“-t, melynek izerzői Sigfrid Geyer és Paul Frank, zene­szerzője Róbert Katscher, a „Csodabár“ kom­ponistája, „Ecet és olaj“ címmel fogja szom­baton az Andrássy-úti Színház bemutatni. Ez a véírtelerül kedves, mulattató és könnyez, tető zenésjáték, melyet Vaszary János és ifj. Békeffl István fordítottak, parádés szerep­mmmsmammm^íBmausmssairinmiHiMtffYiaaaT osztásban fog színre kerülni. Dayka Margit, Gőzön Gyűl a és Ráday Im­rén kívül Dajbukát Ilona, Szász Lili, László Miklós, Berky József és Keleti László, to­vábbá 4 aranyos gyerek játszanak főszere­peket. Az „Ecet és olaj“ a műsor második részét tölti be. Bársony István rendezte; a gyö­nyörű díszleteket Upor Tibor tervezte. Jegy már váltható. IR8PAIOM, MŰVÉSZIT Adj ák vissza aNemzeti Színháznak a Kamaraszínházat A költségvetés kereteinek szűkítése, illetve az állami színházaknak juttatott szubvenció kény­szerű csökkentése miatt tudvalévőén még tavaly, x szezon vége előtt, kénytelen volt végleg bezárni lapuit a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, s íz idén már Alapi Nándor, az Országos Kamara­színház igazgatójának vezetése alatt nyílt meg Kamaraszínház név alatt és teljesen új gárdá­val. Lelkes ambícióval dolgozott Alapi Nándor is társulata, sok szép és jó előadást produkált, volt egy komoly sikere is, a Fanny, de anyagi eredményt nem tudott felmutatni, úgyannyira, iogy a házbért sem tudja megfizetni, ami pedig X Nemzeti Színház terhére megy, mert a háztulaj- íonossal szemben az állam vállalt felelősséget a Nemzeti Színház továbbfutó bérleti szerződésé­nek idejére. A Budapesti Hírlap értesülése szerint a Ka­maraszínház — noha mindent megtett, hogy ki- lfinő színpadi teljesítményekkel szálljon szembe * rossz színházi konjunktúrával, — válságba terült, napjai meg vannak számlálva s így fel­merül a kérdés, mi történjék a színházzal, mely­nek házbére, — akár nyitva van a színház, akár fiem — egyaránt az államot terheli. Ha csak Alapi Nándor az utolsó pillanatban Bem talál tőkeerős segítőtársat, amire a mai Viszonyok között nem igen van remény, úgy lisszük, leghelyesebb lenne, ha az állam — mint­hogy a házbért mindenképpen tovább kell fizetnie, •— újra átvenné a Kamaraszínházat és vissza­adná a Nemzeti Színháznak. Természetesen csak abban az esetben lehet erre a megoldásra gon­dolni, ha a Kamaraszínház előadásai nem kerül­itek külön pénzébe a Nemzeti Színháznak és a teljes jövedelem az anyaintézet elimentálására fordítható. A Nemzeti Színháznak tudvalévőén olyan hagyszámú művészszemélyzete van, hogy a hagy apparátust mozgató történelmi darabok, Shakespeare- és egyéb műveken kívül a társulat agy része többnyire szabad esténként. Ilyenfor­mán voltaképpen nem jelentene lényegesen na­gyobb megterhelést, ha a művészek a Kamara- Színházban ingyen lépnének fel; e munkatöbb­lettel mindenesetre elérnék azt, hogy nem lenne felesleges ember, az egész társulatot hasznosítóin lehetne, s a jelenlegi fizetéseket semmiesetre sem kellene csökkenteni a jövőben. A Nemzeti Szín­ház pedig újra hozzájutna ahhoz a színpadhoz, amelynek kisebb méretei közt a modern darabok Intim 'kamarastílusa ideálisan érvényre juthatna. Nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház tagjai, akik mindig missziónak érezték hivatásu­kat, meg fogják érteni: milyen komoly jelentő- feége volna, ha az ország első drámai színháza két színpad felett rendelkeznék újra, s ilyenfor- inán könnyebben megbirkózhatna a rossz gazda­sági viszonyokkal, és könnyebben biztosíthatná személyzetének megélhetését. De az nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház Kamaraszín­házának a jövőben a minimális dologi kiadással és a legkisebb adminisztrációs költséggel sza1 ad dolgoznia, s teljesen önálló, külön műsorral, nem pedig a Nemzeti Színházból átvitt repertoár da­rabokkal. Adjon inkább, ha kell, könnyeob faj­súlyú vígjátékokat, — magyar darabokra gondo­lunk, nem nemzteközi „slágerekre" — s a jöve­delemből fedezze a Nemzeti Színház klasszikus előadásainak esetleges dificitjét. Szó lehetne arról is, hogy hetenként két estén az Operaház rendezne hasonló alapon és elgondo­lás szerint kamaraopera, előadásokat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Badnai Miklós igazgató bizonyára örömmel karolná föl ezt a tervet és szívesen dolgozna együtt Márkus Lászlóval, a Nemzeti Színház új igazgatójával, hogy a Kamaraszínházat, Hevesi Sándor szép elgondolását, újra felvirágoztassák. Radnai di­rektornak nem is lenne nehéz dolga, mert tudva­lévőén sok olyan klasszikus és modern opera van, amely kis személyzetet és kis zenekart igényel, s éppen ezért nem is igen illik az Operaház hatal­mas dimenziói közé. Amennyiben Alapi Nándor Kamaraszínháza valóban nem bírna megbirkózni a gazdasági vi­szonyokkal, a magunk részéről nem tudunk meg­felelőbb tervet a Nemzeti Színház deficitjének fedezésére és a Kamaraszínházért mindenképpen fizetendő házbér bírhatóvá tételére, mint az itt vázolt megoldást: hogy az állam vegye át újra a Kamaraszínházat és adja vissza eredeti rendel­tetésének, adja vissza a Nemzeti Színháznak, amelynek égisze alatt bizonyára újra fel fog virágozni. * (A „Rosmersholm" felújítása.) A Nem­zeti Színház műsorán legközelebb újból szere pel Ibsen „Rosmersholm"-ja. Az új előadás­ban Rosmert ismét Ódry Árpád, Rebeka Wes. tet N. Tasnády Ilona, Krollt pedig Gál Gyula játssza. Viszont új szereplői lesznek az elő­adásnak Mihályffy Béla (Montensgard), Su­gár Károly (Brendel) és Gömöry Vilma (Hclsetné). A reprizt Ódry Árpád rendezi. * (Az Operaház eseményei.) Az Operaház­ban vasárnap este a „Parasztbeesület" és a „Bajazzok“ kerül színre. Ez alkalommal elő­ször énekli Neddát Orosz Júlia. Kedden Pol- lak Egon, a bécsi állami operaház karnagyá­nak vezényletével a „Fidelio“ van műsoron. Leonórát először énekli Bodó Erzsi. Szomba­ton új betanuld, sál kerül felújításra Verdi dalműve, az „Othello“. Először lépnek fel: Báthy Anna Desdemona, Tasnády Mária Emília, Halmos János Othello, Svéd Sándor Jágó szerepében. A dalművet először ve­zényli Failoni Sergio és újonnan rendezte Rékai András. A nyole kép új díszleteit Oláh Gusztáv tervezte. Jövő vasárnap este Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével a „Faust“ kerül színre. * (Hegedű—eongorahangverseny.) Dullien Klára és Rieger Tibor elmélyedő és kitünően kidolgozott kamaramuzsikáját már gyakran volt alkalmunk méltatni. Szombati hangver­senyüknek Rieger először bemutatásra kerülő művei adtak különös érdekességet. Az A-dur szonáta Brahms hatása alatt készült. Általá­ban régi utakon indul el, de mindig tud va­lami újat mondani. Tökéletes szonáta formá­ban megírt mű, kerekded egész és igen jól hangzik. Legsikerültebb a sziporkázó Scher- zoja. Az I. Rapszódia a Magyar Hiszekegy, az V-ik a Rákóczi-induló témáiát dolgozza fel ötletesen és hatásosan. Mindkettő inkább hegedűszóló, amely mellett a zongora szeré­nyen meghúzódik, élénken megvilágítva szer­zője egyéniségét. Rieger mindig diszkréten játszik, inkább csak kísér, pedig színes billen- tésével zenekari hatásokat is tud elérni. Dullien Klára lendületes. teeh’-U-eilag nae-v. I Szerűen megoldott játéka, különösen a két j Rapszódiában ért el meleg aikert. (Cz.) SZERELMI kalandok, pattogó ritmusok, vitám, békebeli hangulatok, Ferenc József korszaka — ez Hoda Roűa új katonai vígjá­tékának a háttere. Huszár maröver huszárbravúr, huszárinduló, huszárszerelem — ezek teszik felejihetetlenné ezt a briliáns filmet. Rendezője: Thiele. Fő­szereplői: PeÍTOvfch SíVpfl« szláv, Beífy Byrd és Roda. Kedden a DÉCSI, CORSO és OMNIA mutatják be, milyen a SZERELMI MAHŰHER Ha van Önnel fBüEX zsebkályha Téli hideg, fagy nem bántja! BSüX a Csodatermofor önműködő melegítő kályha a zsebben, kapható szak- üzletekben. Utánzatokat ne fogadion el, mert csak BEX márkával valódi! A varázsige A Vígszínház mai újdonsága Minden újdonság előtt elfog a kíváncsiság, ugyan milyen lesz a darab, amelynek előadó a nyilván életszükséglete cz idő szerint a színház­nak. Elvégre a mindenesetre hozzáértő vezetőség az egyetemes és a speciális színházi krízis köze­pette, pláne a szezon elhatározó pontján, bizo­nyára a leggondosabban választja ki azt a mű­vet, amelyet érdemileg a legkülönbnek, lélektani­lag pedig a közönség számára a legkívánato- sabbnak ítél. így esett a Vígszínház vezetőségé­nek választása Hatvány Lilinek: A varázsige című vígjátékára. Ha siker igazolná ezt a felte­vést, ám legyen, elvégre nem egyszer hangoz­tattuk az esztétikai moratóriumot, amelyet e sú­lyos időkben a színházi üzlet élvez. Minden­esetre csodálkoznánk, ha a szerelmi szalon-ka- zuisztikának ilyetén negédes játszadozása e meg­próbált nemzedék szívéből a derültség megváltó mosolyát csalhatná ki. Nem mintha kétségbevon- t,ók Hatvány Lili írói tehetségét; azért, mert valaki bárónő és szép asszony, még távolról sem sorozandó a dilettánsok közé. De érdekes, hogy a szerző, aki karcsú cikkeiben, társadalmi raj­zaiban és szatíráiban friss szemmel és nem egy­szer meleg szívvel lát meg emberi és országos dolgokat, milyen egyoldalúvá válik, mihelyt színpadra lép. Érzelmisége érzelgősségbe, szati­rikus hajlandósága kiábrándult fáradtságba ha­nyatlik, egyebet se lát a férfi és a nő örök tra­gikumában, mint a hímecske és nőstényke játszi szeszélyeit. Ebből a félig szkeptikus, félig fö­lényes budoár-filozófiából származik a Varázs ige című vígjáték. Voltaképpen negatív varázs­igéről van szó, kiábrándító és nem elbűvölő tit­kos jelszóról. A darab tudniillik arra tanítja a nőket, hegy — ha meg akarják tartani ideál­jukat — sohasem mondják ki: „Szeretlek, örökre a tied vagyok!”, mert rögtöa mindennek vége és a legény eltűnik. Ez a Varázsige misz­tériuma. A darak meséjét nem tudom elmon­dani, mert átlagos intelligenciámmal nem értet­tem meg. Világos ugyan a történet váza; me gint egy jó házból való úri lány, ezúttal ipar művésznő, belebolondul valami üres léhűtőbe, de egy sokat tapasztalt nagynéni segedelmével biz­tos révbe ér, felesége lesz egy komolyabb férfiú­nak, bár ez ig csak orfeumi bűvész. Mindezt ér­tem. De tanácstalanul állok a darab mesés, sőt csodás beállítása előtt. Melodramatikus zene. hirtelen világítási effektusok, jelentős tónusok maszkban és színekben magasabb régiók jel­képességeit sejtetik. Nem birom ki a sztratosz­férákat, de azt hiszem, hogy ez a vígjátékocska sem bírja ki. A darab hősnője, az ösztönös tehetségű és me­leg beszédű Dayka Margit, a sztárok igényei nélkül immáron sztár-hivatást tölt be; tud köz­pont lenni, van közönsége és elérte a rangot, hogy már úgy beszélnek róla, hogy: ... „a“ Dayka. Gyergyai ünssfejű léhűtője a kínos fő­próba után, hasznos retusson ment át; a léha és hiú fiókából azonban még mindig hiányzik valami naivitás mint kiengesztelő szeretetre­mfitosig. Kitűnő figurákat állítottak a szín­padra: Gombaszögi Ella (telivér kabinetalakí­tás!), Kertész Ella, Mátray Margit, Rajnai^ Góth Sándor és az aranyos tízesztendős Boros} Évike. A Vígszínház állandó premierkőz5nsége igeq melegen fogadta a művet és a szerzőt. A máso, dik felvonás után csak úgy porzott a vastaps. A szép szerzőt igen sokszor kértek a lámpák elé, (g—ly). * (A Balosszövetség díszhangversenye % kormányzó tiszteletére.) Az Országos Ma? gyár Dalosszövetség minden évben december elején Horthy Miklós kormányzó tiszteletére díszhangversenyt rendez, melyen résztvesz? nek a ke.rületi versenyeken legmagasabb pontszámot elért dalárdák. Az idei díszhang, verseny december 3-án, szombaton este 3 órakor lesz a Pesti Vigadóban. * (A történelmi drámapályázat bírálóbb, zottaágának alakuló ülése.) A kultuszminisz, tórium által kiírt történelmi dráma- és víg, játékpályázat bírálóbizottságát Négyossy László dr. elnök vasárnap délelőtt fél 11 órára a Magyar Tudományos Akadémiára hívta össze alakuló ülésre. A bizottság ezen az alakuló ülésen veszi át a Nemzeti Szín, házhoz beérkezett 238 pályaműből álló anya, got, s megállapítja a bírálók munkapro. grammját. A munka néhány hónapot vesz igénybe s ha a pályázat eredménnyel jár, a pályanyertes mű legfeljebb a szezon végén, de minden valószínűség szerint csak a jövő szezonban kerülhet színre. IsEiriSiázSskkep Fsmnsf a friacli dránamirodeloni f y 6 n gy • Huszárok a s a g y a r békeviláf tökre agyar élét ^amarassSnhdz X" (Gerhart Hantmann Hindenburgnál.) Berlinből jelenük: Hindenburg birodalmi cl, nők szombaton kihallgatásén fogadta Gerhart Haupimannt, aki köszönetét fejezte ki a hét, venedik születésnapja alkalmából kapott ki, tüntetésért. S * (Cecília hangverseny az Egyetemi templom, bán.) Az Országos Magyar Cecília Egyesület Szent Cecília, az egyházi zene védőszentje finné, pének előestéjén, hétfőn délután 5 órakor az Egye, tsmi-templomban ünnepséget rendez. A szertartást Mészáros János dr. prelátuskanonok, érseki hely, nők végzi, ünnepi szentbcwédet mond Háss Ist­ván dr. tábori püspök. Ezután Liszt Ferenc művei.- ből hangverseny következik. Vezényel Sugár Jenő karnagy. A szólókat Húszba Rózsi és Topolánszky Jenő énekli, Páloss Marcell tanár orgonái. A* * egyházi szertartás közben a Központi Papnevelő Intézet növendékei énekelnek. * (A Föld megismerésének története.) Cholnoky Jenő minden új könyve eseménye a magyar tudományt népszerűsítő irodalomnak, A tudomány népszerűsítése maga is külön tu» domány, még pedig a legnehezebbek közül va.ó, Cholnokynak hálás módszert van: a tudomány fejlődésit embereken keresztül mulatja be. Könyvének húsból, vérből való szereplői van, nak, akárcsak egy regénynek. A fölfedezéseit története az ember diadalútja t Föld meghódi- tásában. Cholnoky Jenő új könyve a karácsonyi könyvpiac egyik legszebb kötete. Érdekes ta­nulmányban ismerteti az TJj Idők mái számá­ban Székely Tibor. Herczeg Ferene szépiro­dalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemel­jük az elmés Ellesett párbeszédeket, Csaihá Kálmán és Kosáryné Béz Lola érdekes humo­ros regényeit, Szili Leontin és Molnár Áko* finom elbeszéléseit, Hámos György és Gách De. meter szép verseit. Farkas Imre szikrázóén ötle­tes állatmeséket írt. Harsányt Zsolt pedig ozl mondja el az ő derűs, nyugodt stílusában, hogy milyen izgalmas előtanulmányokat és kalandos utazásokat végzett, hogy nagy Madách-regényí. hes összegyűjtse az anyagot. Az Uj Idők mai számában közük az Uj Idők 5000 pengős rejt, vényolimpiászának eredményét. 373' díjat sor­soltak ki a megfejtők között. A tartalmas rova­tok, Receptpályázat, Kézimunka, Szépségápo­lás, Gasztronómia, Kertészet sem maradtak ki az Uj Idök-bö\, amelynek kiadóhi atala Buda­pest, VI., Andrássy-út 16. bárkinek küld díj-* tálán mutatványszámot. Előfizelési ár negyed- vr» 6 pengő 40 fillér, agyéi szára ára 50 fillér. Óra .PERFECTA* világhírű svájci etironométer zseb- és karorak magyaror­szági kizárólagos rak­tára. Disz ébresztő órák részletre Készítünk bútorához illő modern harangjá­ték ülő órát. elsőrangú küllőid) szerkezettel. Rozgonyi és Révai K&ssulh teSes^nte 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék