Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-20 / 261. szám

1932, NOVEMBER 20, VASARNAP B. EL mmmsmammm^íBmausmssairinmiHiMtffYiaaaT ECET ÉS OLAJ ki Andrássy-utá Színház szombati premierje A bécsi Kammerspiele hónapok óta zsúfolt lázakkal játssza az „Essig und Oel“ című fécésjátékot, mely Bécs legnagyobb színházi Szenzációja. A „Essig und Oel“-t, melynek szerzői Sigfrid Geyer és Paul Frank, zeneszerzője Robert Katscher, a „Csodabár“ komponistája, „Ecet és olaj“ címmel fogja szombaton az Andrássy úti Színház bemutatni. Ez a véztelenül kedves, mulattató és könnyeztető zenés játék, melyet Vaszary János és ifj. Békeffi István fordítottak, parádés szereposztásban fog színre kerülni. Dayka Margit, Gőzön Gyula és Ráday Imrén kívül Dajbukát Ilona, Szász Lili, László Miklós, Berky József és Keleti László, továbbá 4 aranyos gyerek játszanak főszerepeket. Az „Ecet és olaj“ a műsor második részét tölti be. Bársony István rendezte, a gyönyörű díszleteket Upor Tibor tervezte. Jegy már váltható. IROPAIOM, MŰVÉSZIT Adják vissza a Nemzeti Színháznak a Kamaraszínházat A költségvetés kereteinek szűkítése, illetve az állami színházaknak juttatott szubvenció kényszerű csökkentése miatt tudvalévően még tavaly, a szezon vége előtt, kénytelen volt végleg bezárni lapuit a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, s az idén már Alapi Nándor, az Országos Kamaraszínház igazgatójának vezetése alatt nyílt meg Kamaraszínház név alatt és teljesen új gárdával. Lelkes ambícióval dolgozott Alapi Nándor is társulata, sok szép és jó előadást produkált, volt egy komoly sikere is, a Fanny, de anyagi eredményt nem tudott felmutatni, úgyannyira, hogy a házbért sem tudja megfizetni, ami pedig a Nemzeti Színház terhére megy, mert a háztulajdonossal szemben az állam vállalt felelősséget a Nemzeti Színház továbbfutó bérleti szerződésének idejére. A Budapesti Hírlap értesülése szerint a Kamaraszínház — noha mindent megtett, hogy kiteinő színpadi teljesítményekkel szálljon szembe a rossz színházi konjunktúrával, — válságba került, napjai meg vannak számlálva s így felmerül a kérdés, mi történjék a színházzal, melynek házbére, — akár nyitva van a színház, akár siem — egyaránt az államot terheli. Ha csak Alapi Nándor az utolsó pillanatban nem talál tőkeerős segítőtársat, amire a mai viszonyok között nem igen van remény, úgy hsszük, leghelyesebb lenne, ha az állam — minthogy a házbért mindenképpen tovább kell fizetnie. •z újra átvenné a Kamaraszínházat és visszaadná a Nemzeti Színháznak. Természetesen csak abban az esetben lehet erre a megoldásra gondolni, ha a Kamaraszínház előadásai nem kerülek külön pénzébe a Nemzeti Színháznak és a teljes jövedelem az anyaintézet elimentálására fordítható. A Nemzeti Színháznak tudvalévően olyan nagyszámú művészszemélyzete van, hogy a nagy apparátust mozgató történelmi darabok, Shakespeare- és egyéb műveken kívül a társulat agy része többnyire szabad esténként. Ilyenformán voltaképpen nem jelentene lényegesen nagyobb megterhelést, ha a művészek a Kamara Színházban ingyen lépnének fel; e munkatöbblettel mindenesetre elérnék azt, hogy nem lenne felesleges ember, az egész társulatot hasznosítani lehetne, s a jelenlegi fizetéseket semmiesetre sem kellene csökkenteni a jövőben. A Nemzeti Színház pedig újra hozzájutna ahhoz a színpadhoz, amelynek kisebb méretei közt a modern darabok Intimkamarastílusa ideálisan érvényre juthatna. Nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház tagjai, akik mindig missziónak érezték hivatásukat, meg fogják érteni, milyen komoly jelentősége volna, ha az ország első drámai színháza két színpad felett rendelkeznék újra, s ilyenformán könnyebben megbirkózhatna a rossz gazdasági viszonyokkal, és könnyebben biztosíthatná személyzetének megélhetését. De az nem lehet kétséges, hogy a Nemzeti Színház Kamaraszínházának a jövőben a minimális dologi kiadással és a legkisebb adminisztrációs költséggel szabad dolgoznia, s teljesen önálló, külön műsorral, nem pedig a Nemzeti Színházból átvitt repertoár darabokkal. Adjon inkább, ha kell, könnyebb fajsúlyú vígjátékokat, — magyar darabokra gondolunk, nem nemzteközi „slágerekre" — s a jövedelemből fedezze a Nemzeti Színház klasszikus előadásainak esetleges deficitjét. Szó lehetne arról is, hogy hetenként két estén az Operaház rendezne hasonló alapon és elgondolás szerint kamaraopera, előadásokat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Radnai Miklós igazgató bizonyára örömmel karolná föl ezt a tervet és szívesen dolgozna együtt Márkus Lászlóval, a Nemzeti Színház új igazgatójával, hogy a Kamaraszínházat, Hevesi Sándor szép elgondolását, újra felvirágoztassák. Radnai direktornak nem is lenne nehéz dolga, mert tudvalévően sok olyan klasszikus és modern opera van, amely kis személyzetet és kis zenekart igényel, s éppen ezért nem is igen illik az Operaház hatalmas dimenziói közé. Amennyiben Alapi Nándor Kamaraszínháza valóban nem bírna megbirkózni a gazdasági viszonyokkal, a magunk részéről nem tudunk megfelelőbb tervet a Nemzeti Színház deficitjének fedezésére és a Kamaraszínházért mindenképpen fizetendő hátbér leírhatóvá tételére, mint az itt vázolt megoldást, hogy az állam vegye át újra a Kamaraszínházat és adja vissza eredeti rendeltetésének, adja vissza a Nemzeti Színháznak, amelynek égisze alatt bizonyára újra fel fog virágozni. * (A „Rosmersholm" felújítása.) A Nemzeti Színház műsorán legközelebb újból szerepel Ibsen „Rosmersholm"-ja. Az új előadásban Rosmert ismét Ódry Árpád, Rebeka Westet N. Tasnády Ilona, Krollt pedig Gál Gyula játssza. Viszont új szereplői lesznek az előadásnak Mihályffy Béla (Montensgard), Sugár Károly (Brendel) és Gömöry Vilma (Helsené). A reprizt Ódry Árpád rendezi. * (Az Operaház eseményei.) Az Operaházban vasárnap este a „Parasztbecsület" és a „Bajazzok“ kerül színre. Ez alkalommal először énekli Neddát Orosz Júlia. Kedden Pollak Egon, a bécsi állami operaház karnagyának vezényletével a „Fidelio“ van műsoron. Leonórát először énekli Bodó Erzsi. Szombaton új betanul,sál kerül felújításra Verdi dalműve, az „Othello“. Először lépnek fel: Báthy Anna Desdemona, Tasnády Mária Emília, Halmos János Othello, Svéd Sándor Jágó szerepében. A dalművet először vezényli Failoni Sergio és újonnan rendezte Rékai András. A nyolc kép új díszleteit Oláh Gusztáv tervezte. Jövő vasárnap este Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével a „Faust“ kerül színre. * (Hegedű—zongorahangverseny.) Dullien Klára és Rieger Tibor elmélyedő és kitűnően kidolgozott kamaramuzsikáját már gyakran volt alkalmunk méltatni. Szombati hangversenyüknek Rieger először bemutatásra kerülő művei adtak különös érdekességet. Az A-dúr szonáta Brahms hatása alatt készült. Általában régi utakon indul el, de mindig tud valami újat mondani. Tökéletes szonáta formában megírt mű, kerekded egész és igen jól hangzik. Legsikerültebb a sziporkázó Scherzoja. Az I. Rapszódia a Magyar Hiszekegy, az V-ik a Rákóczi-induló témáját dolgozza fel ötletesen és hatásosan. Mindkettő inkább hegedűszóló, amely mellett a zongora szerényen meghúzódik, élénken megvilágítva szerzője egyéniségét. Rieger mindig diszkréten játszik, inkább csak kísér, pedig színes billentésével zenekari hatásokat is tud elérni. Dullien Klára lendületes, teeh’-Veilag naev. I Szerűen megoldott játéka, különösen a két Rapszódiában ért el meleg sikert. (Cz.) Óra .PERFECTA* világhírű svájci euonométer zseb- és karórák magyarországi kizárólagos raktára. Dísz ébresztő órákrészletre készítünk bútorához illő modern harangjáték ülő órát, elsőrangú külföldőszerkezettel. Rozgonyi és Révai Kossuth telesante 5. SZERELMI kalandok, pattogó ritmusok, vitám, békebeli hangulatok, Ferenc József korszaka — ez Hoda Rolla új katonai vígjátékának a háttere. Huszár maröver huszárbravúr, huszárinduló, huszárszerelem — ezek teszik felejthetetlenné ezt a briliáns filmet. Rendezője: Thiele. Főszereplői: Petrovich Stuoiloszláv, Betry Byrd és Roda. Kedden a DÉCSI, CORSO és OMNIA mutatják be, milyen a SZERELMI MAHÓHER A varázsige A Vígszínház mai újdonsága Minden újdonság előtt elfog a kíváncsiság, ugyan milyen lesz a darab, amelynek előadó a nyilván életszükséglete ez idő szerint a színháznak. Elvégre a mindenesetre hozzáértő vezetőség az egyetemes és a speciális színházi krízis közepette, pláne a szezon elhatározó pontján, bizonyára a leggondosabban választja ki azt a művet, amelyet érdemileg a legkülönbnek, lélektanilag pedig a közönség számára a legkívánatosabbnak ítél, így esett a Vígszínház vezetőségének választása Hatvany Lilinek: A varázsige című vígjátékára. Ha siker igazolná ezt a feltevést, ám legyen, elvégre nem egyszer hangoztattuk az esztétikai moratóriumot, amelyet e súlyos időkben a színházi üzlet élvez. Mindenesetre csodálkoznánk, ha a szerelmi szalon-kazuisztikának ilyetén negédes játszadozása e megpróbált nemzedék szívéből a derültség megváltó mosolyát csalhatná ki. Nem mintha kétségbevonták Hatvany Lili írói tehetségét; azért, mert valaki bárónő és szép asszony, még távolról sem sorozandó a dilettánsok közé. De érdekes, hogy a szerző, aki karcsú cikkeiben, társadalmi rajzaiban és szatíráiban friss szemmel és nem egyszer meleg szívvel lát meg emberi és országos dolgokat, milyen egyoldalúvá válik, mihelyt színpadra lép. Értelmisége érzelgősségbe, szatirikus hajlandósága kiábrándult fáradtságba hanyatlik, egyebet se lát a férfi és a nő örök tragikumában, mint a hímecske és nőstényke játszi szeszélyeit. Ebből a félig szkeptikus, félig fölényes budoár-filozófiából származik a Varázsige című vígjáték. Voltaképpen negatív varázsigéről van szó, kiábrándító és nem elbűvölő titkos jelszóról. A darab tudniillik arra tanítja a nőket, hogy — ha meg akarják tartani ideáljukat — sohasem mondják ki: „Szeretlek, örökre a tied vagyok!”, mert rögtön mindennek vége és a legény eltűnik. Ez a Varázsige misztériuma. A darab meséjét nem tudom elmondani, mert átlagos intelligenciámmal nem értettem meg. Világos ugyan a történet váza, megint egy jó házból való úri lány, ezúttal iparművésznő, belebolondul valami üres léhűtőbe, de egy sokat tapasztalt nagynéni segedelmével biztos révbe ér, felesége lesz egy komolyabb férfiúnak, bár ez is csak orfeumi bűvész. Mindezt értem. De tanácstalanul állok a darab mesés, sőt csodás beállítása előtt. Melodramatikus zene, hirtelen világítási effektusok, jelentős tónusok maszkban és színekben magasabb régiók jelképességeit sejtetik. Nem bírom ki a sztratoszférákat, de azt hiszem, hogy ez a vígjátékocska sem bírja ki. A darab hősnője, az ösztönös tehetségű és meleg beszédű Dayka Margit, a sztárok igényei nélkül immáron sztárhivatást tölt be, tud központ lenni, van közönsége és elérte a rangot, hogy már úgy beszélnek róla, hogy: ... „a“ Dayka. Gyergyai vassfejű léhűtője a kínos főpróba után, hasznos retusson ment át; a léha és hiú fiókából azonban még mindig hiányzik valami naivitás mint kiengesztelő szeretetremfitésig. Kitűnő figurákat állítottak a színpadra: Gombaszögi Ella (telivér kabinetalakítás!), Kertész Ella, Mátray Margit, Rajnai- Góth Sándor és az aranyos tízesztendős Boros Évike. A Vígszínház állandó premierközönsége igen melegen fogadta a művet és a szerzőt. A második felvonás után csak úgy porzott a vastaps. A szép szerzőt igen sokszor kérték a lámpák elé. (goly). * (A Balosszövetség díszhangversenye a kormányzó tiszteletére.) Az Országos Magyar Dalosszövetség minden évben december elején Horthy Miklós kormányzó tiszteletére díszhangversenyt rendez, melyen részt vesznek a kerületi versenyeken legmagasabb pontszámot elért dalárdák. Az idei díszhangverseny december 3-án, szombaton este 3 órakor lesz a Pesti Vigadóban. * (A történelmi drámapályázat bírálóbb s zottaágának alakuló ülése.) A kultuszminisztérium által kiírt történelmi dráma- és vígjátékpályázat bírálóbizottságát Négyessy László dr. elnök vasárnap délelőtt fél 11 órára a Magyar Tudományos Akadémiára hívta össze alakuló ülésre. A bizottság ezen az alakuló ülésen veszi át a Nemzeti Színházhoz beérkezett 238 pályaműből álló anyagot, s megállapítja a bírálók munkaprogrammját. A munka néhány hónapot vesz igénybe s ha a pályázat eredménnyel jár, a pályanyertes mű legfeljebb a szezon végén, de minden valószínűség szerint csak a jövő szezonban kerülhet színre. Isziri SiázSskkep F smnsf a friacli dránamirodelomgyöngy • Huszárok a magyar békevilág tökre agyar élet Hamarassanhoz " (Gerhart Hantmann Hindenburgnál.) Berlinből jelentik: Hindenburg birodalmi élmnök szombaton kihallgatáson fogadta Gerhart Hauptmannt, aki köszönetét fejezte ki a hétvenedik születésnapja alkalmából kapott ki, tüntetésért. S * (Cecília hangverseny az Egyetemi templomban.) Az Országos Magyar Cecília Egyesület Szent Cecília, az egyházi zene védőszentje finnépének előestéjén, hétfőn délután 5 órakor az Egyetemi-templomban ünnepséget rendez. A szertartást Mészáros János dr. prelátuskanonok, érseki hely,nök végzi, ünnepi szentbevédet mond Háss István dr. tábori püspök. Ezután Liszt Ferenc műveiből hangverseny következik. Vezényel Sugár Jenő karnagy. A szólókat Huszka Rózsi és Topolánszky Jenő énekli, Páloss Marcell tanár orgonái. A* * egyházi szertartás közben a Központi Papnevelő Intézet növendékei énekelnek. * (A Föld megismerésének története.) Cholnoky Jenő minden új könyve eseménye a magyar tudományt népszerűsítő irodalomnak. A tudomány népszerűsítése maga is külön tudomány, mégpedig a legnehezebbek közül való. Cholnokynak hálás módszere van: a tudomány fejlődését embereken keresztül mutatja be. Könyvének húsból, vérből való szereplői vannak, akárcsak egy regénynek. A fölfedezéseit története az ember diadalútja a Föld meghódításában. Cholnoky Jenő új könyve a karácsonyi könyvpiac egyik legszebb kötete. Érdekes tanulmányban ismerteti az Új Idők mai számában Székely Tibor. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemeljük az elmés Ellesett párbeszédeket, Csajha Kálmán és Kosáryné Réz Lola érdekes humoros regényeit, Szili Leontin és Molnár Ákos finom elbeszéléseit, Hámos György és Gách Demeter szép verseit. Farkas Imre szikrázóan ötletes állatmeséket írt. Harsányi Zsolt pedig azt mondja el az ő derűs, nyugodt stílusában, hogy milyen izgalmas előtanulmányokat és kalandos utazásokat végzett, hogy nagy Madách-regényt, hős összegyűjtse az anyagot. Az Uj Idők mai számában közüik az Uj Idők 5000 pengős rejtvényolimpiászának eredményét. 373 díjat sorsoltak ki a megfejtők között. A tartalmas rovatok, Receptpályázat, Kézimunka, Szépségápolás, Gasztronómia, Kertészet sem maradtak ki az Új Időkbel, amelynek kiadóhiatala Budapest, VI., Andrássy út 16. bárkinek küld díj- talán mutatványszámot. Előfizetési ár negyedére 6 pengő 40 fillér, agyés szára ára 50 fillér. is Ha van Önnel !BEX zsebkályha Téli hideg, fagy nem bántja! BSüX a Csodatermofor önműködő melegítő kályha a zsebben, kapható szaküzletekben. Utánzatokat ne fogadjon el, mert csak BEX márkával valódi!