Budapesti Hírlap, 1932. december (52. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-18 / 284. szám
20 Aranykoporsó Móra Ferenc regénye I Ahány sor, annyi örvendetes meglepetés, ahány fejezet, annyi pompás élmény. Nem új Kiora Ferencet kapunk ebben a kétkötetes, Tag', történelmi regényben, hanem a teljes, és egész Móra Ferencet köszöntjük. Most lát- luk csak, hogy Móra Ferenc mennyivel volt lrtósunk eddig, mert ebben a művében megrokszorozza a saját értékeit; gondolatainak termékenysége, írásművészetének bája, ízes és izzó magyarságának szikrázása, életfilozófiájának megejtő derűje ezen az alkotásán lelket gyönyörködtető díszítéssé, nélkülözhetetlen, Jé, Pyeee- tevő cirádává vélik. Művészeteinek monupienáis épülete most emelkedik ki a maga tel-tbégében, szikrázó kupolájával a rózsaszínű ködel, amelyet az író évtizedek óta írásainak kajával borított a szemünkre. Csodálkozni kell a meglepetéstől, hogy Móra IV.ere egyszerre ilyen hatalmas vászonnal jelenik meg és a vásznon óriási történelmi témát örökít meg, a históriafestés, a lélekelemzés, a kograjz olyan mesteri kezelésével, hogy más é.évezred távolságát szünteti meg az olvasói sémára, aki még másfélezer betűt sem intél el, amikor már maga is benne él JDocTelianus császár lelki vívódásaiban, egy sző 'cs "nő és egy haldokló világ tusakodásában és egy káprázatosan szép szerelem mélyen zengő, stárfabúgású lírájában. Mert a másik nagy meglepetés, hogy szemben I báljuk magunkat Móra Ferenc szűzi fireségű lírájával, amelyet — úgy látszik — esd nagy regényéig sokat sejtető, de soha finm lebbenő fátyolba burkolt. A kristályos forrás íz ez, amely egy finom lélek száz rétegét átérve tisztult meg és amelynek egyetlen eteje is felüdít. Pedig hogy árad, milyen gazdg forrásban patakzik Móra Ferenc hirtelen, rászonnal feltárt lírája Quintipornak, Diocleteius császár tragikus életvilágának Titanillával, a „vad nobilissimá“-val való szerelme a medre ennek a lávaforrósságú, dúsan ömlő II folyamnak. A hatalmas történelmi vásznon rengeteg a festő, és a kép mégsem túlzsúfolt. Bár erőélyes kézzel markolja meg az író Diocletianus Császár és családja tragédiáját, mégsem tudja az ember,vájjon nem az ellenállhatatlanul diadalomkodó kereszténységnek az elaggott pogánysággal való végső nagy viruskodása-e az igazabb, nagyobb, elsőrendűbb témája a regénynek? Nem kelességet, nem szétesést jelent ez, hanem azt, hogy Móra Ferenc mesefonó, korrajzfestő és történetíró keze ritka érzékkel vegyíti össze az egyzet olyan alkotássá, amely írás, festmény és zeni egyszerre. Az író alakokat teremt, akik ma élnek, lelkek küzdelmeit ábrázolja, mintha szemünk előtt vívnák fegyveres harcukat önmagukkal. A festő a történelem veretes, brokátos disítéseit finom japán selyemre leheli, a muzsikus pedig fölcicomázza az egészet gordonkahangú lírájával. Az Aranykoporsó néhányszáz oldalán másfél ezredév után feltámasztott egy elsüllyedt, viágat a maga jelességében, de olyan költői stiliáltságban, amely talán az igazság rovására kevebb rátat mutat, mint amennyi széppel gyönyörködtet bennünket. És ezen a néhány ■zúz oldalon találkozunk néhány figurával, amelyek — ha eddig ismertük is őket — ezentúl igt fognak bennünk élni, ahogyan azokat Móra Ferenc újjá teremtette. Ezek között talán legkősorban Diocletianust és Galeriust kell emlíenünk, akik a szüntelen harc izzásában mutatóik Meg izgalmasan érdekes lélekformájukat. Ma még szebbek, még tisztábban, művészibben ábrázoltak nem a regény, hanem csak a történelem mellékalakjai. Feledbe véttének Pantaleon, keresztény orvos-vértanú, Laetantius, a rotor ■s Bion, a matematikus, a szerelemnek szinte szimbolikussá égett alakjai: Quintipor, a rabzolga-császárit és Titanilla, a nobilissima, azaz Gránátvirág és a kis Tit. Aki ezeket az alakokat életre hívta, annak lelkében azok már régen Téli kiállítás a Műcsarnokban A Kéve művészegyesület jubiláns kiállítása és Katona Nándor hagyatéka alkotja a gerincét a Műcsarnok téli tárlatának. A Kéve művészegyesület fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli és ebből az alkalomból válogatott gyűjteménnyel szerepel a Műcsarnok három első termében. A Kéve a nagybányai hagyományokat ápolja tovább, tagjainak zöme közvetlen kapcsolatban áll a természettel, a napsütéses plein air-t szereti, csak alig vesz tudomást a modernebb törekvésekről. Benkhárd Ágostot különösen érdeklik a fényhatások, a zöldes, ezüstös reflexek, melyek ott vibrálnak a szabadban pihenő akt testén, a fürdőzők tagjain, a reggelizőasztal csendéletén. Ő az ortodox Nagybányát képviseli, talán kissé elegánsan, míg Boldizsár István már Cézanne újításait is magába szívta. Néhány tájképe a megújhódott Nagybányát reprezentálja, a friss zöld himnuszát zengi. Döbröczöni Kálmán inkább érezteti a test plasztikáját, a színekkel mintáz, ő nem a formát felbontó napfényt keresi, nála a világosság egyenletesen veszi körül a testeket és színezése is tompább. Siesta és Kapaélesítés című képe valósítják meg a legtökéleteseblen szándékát. Rozgonyi László régebbi vásznain, így a nagy folkvo aktján szintén a plein air kompozíció útjait járta, határozottan éreztette a naturalisztikus formát, de újabb képein, melyeket mint római ösztöndíjas festett, már megcsapja a modern, olasz művészet szele. Közülük a Munkások és a Gordonkás című kép váltk ki egyszerű forma összefoglalásával. Szabiya-Fischauf Ferenc igen közvetlen, szolid technikával festett arcképeket állított ki, Tornyai János ködös, borongós tájképei pedig őszinte színhazigúlátokat. Say Géza dr. balatoni tájképe, valamint Konstantin Frida havat vidéke szintén figyelmet érdemel. Egészen más úton Kabul Basilides Barna, aki stilizált, figurális kompozícióiban japán hatást dolgozott föl. Pihend gulyásának még a háttere is a japán arany lakkra emlékeztet. Meglepően teljesek és következetesek ezek a kompozíciók, határozott egyéniség munkái. A grafikai anyagból Lénárd Róbert mindenféle technikájú, a motívumot kitűnően megörökíő rajzai, Mihály Rudolf vízfestményei, köztük a kiváló Gyászolók című lap és Lohrng Ernesztin kitűnő portréminiatúrái várják ki. Erdei Dezső klasszicáló szobrainaak mozduló, fai még további fejlesztésre szorulnak. A részletek mintázása azonban igen gondos és érett. Síremlék-alakjának alsó részén a drapériák vonalvezetése nem megfelelő. Annál sikerültebb a szobor felső része. Reményi József egész gyüjeménnyel szerepel, melyekből érmei a legartisztikusabbak. Ezekben klasszikius magaslatokra emelkedik a művész. Kisplasztikájában viszont, fokozatosan a kisebb formáknak megfelelő egyszerűségre és lelkiségre törekszik. Némelyik darabja, már teljes eredményről számol be. A reneszánsz bronzok voltak a mesterei. Néhai Srundel Jánosnak is kiállították néhány élethű bronz-arcképét. Katona Nándor emlékkiállításra csak kis részét, öleli fel a művész óriási hagyatékának, de amit kiállítottak, az teljes egészében jellemzi a szorgalmas, lelkiismeretes mestert. Neki a hegyvidék, a Magas-Tátra, volt igazi otthona, ezeknek szépségeit festette teljes természethűtséggeit, pontosan mégis üde frissességgel. Akár ködös esti hangulatot, akár napfényben ragyogó havas csúcsokat másolt, mindenkor költői lélekkel, finom elmélyedéssel értelmezte a naturalizmust. Az ő képednek szépségét csak nyugalommal lehet élvezni, olyan nyugalommal, amelyik nem sajátja koraiknak. Néhány figurális kép a művésznek ebben a műfajban való kvalitásait árulja el. A kiállítás többi része a megszokott neveket, képeket, témákat mutatja. A legjobb arcképet kétségtelenül Kukán Géza festett Bakay Lajos egyetemi orvosprofesszorról. Megszólalásig élethű portrait és megfestése is kiváló. Tdvary Pál képei a tárlat legérdekesebb alkotásai közé tartoznak, bár néha kitűnő technikájuk ellenére sincsen egységes tónusuk. Egyes merész színfoltok nem illeszkednek jól a kép harmóniájába. Köibe Mihály két képét jól eldugták, de a roszt, helyen is feltűnnek kvalitásaikkal. Az óriási anyagból Prohászka József, Hosszú Márton, Sárkány Gyula, Kunwald Cézár, vitéz Székely Károly, Heinz Henrik, Moldován Béla, Mezey Artúr, ifj. Czene Béla, Bánovszky Miklós arcképest, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Szlányi Lajos, Burghardt Rezső, Bosznay István, Barkály Lajos, Kunffy Lajos, Zombory Lajos, Gimes Lajos, Horváth Béla, Áldor János László tájképeit, Krusnyák Károly, Kövesdy Géza, Kézdi-Kovács Elemér zsánerképeit, illetőleg interPurjeit, Györffy István ütegcsendéletét, a grafikából pedig Márton Ferenc, Luhnsdorf Károly és Wellmann Róbert rajzait emelhetjük ki. A plasztikai rész szintén igen népes, de értékben semmi meglepőt nem hoz. Vanczák Ferenc hírvivő madarát és mellszobrát, Poór Lili és Molicz Ödön bronzplakettjét, Antal Károly egyszerű, jól őszt foglalt női fejét, Gajdácsné Borbély Gizgla bronzreliefjét, gaudi Kayser Lajos bronzból való lovasíkú tervét és Haidh Erzsébet alkotásait kell fölemlítenünk. YBL ERVIN* A téli tárlat szombaton délben nyílt meg a Műcsarnokban. Az ünnepélyen megjelentek József királyi herceg, Auguszta királyi hercegarszony és Magdolna királyi Hercegnő is, továbbá ott voltak Glattfelder Gyula Csanádi püspök, a Társulat elnöke, Kertész K. Róbert b. államtitkár és Tihamér Lajos miniszteri tanácsos a kultuszminisztérium, Liber Endre alpolgármester és Némethy Károly a székesfőváros képviseletében. Ott voltak Ugron Gábor v. miniszter, a Képzőművészeti Társulat részéről Nékám Lajos alelnök, Hódossy Gedeon igazgató, Réthy István, a Képzőművészeti Főiskola rektora, Raffay Sándor püspök, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és még sokan mások a főváros társadalmi életének előkelőségei közül. József királyi herceget és családját Glattfelder Gyula Csanádi püspök, a Képzőművészeti Társulat elnöke üdvözölte. A KÉVE művészegyesület nevében Szoblya-Frischauf Ferenc elnök mondott beszédet. Az üdvözlőszavakra József királyi herceg meghatott hangrg válaszolt, majd megnyitotta a kiállítást. B. H. 1932. DECEMBER 18. VASÁRNAP éltek és aki ezt a kort így megfestette, az maga is benne élt abban hosszú évtizedek mindig visszatérő álmai révén. Móra Ferenc nagy regénye, amely a karácsonyi könyvpiac egyik legszebb értéke lesz, a Genius kiadásában jelent meg Jaschik profeszszor művészi címlapjával. POGÁNY BÉLA MEGJELENT, A SZINHÁZI ÉLET« KARÁCSONYI ♦ EZÜSTALBUMÁNAK MÁSODIK»KIADÁSA 340 OLDAL - 1 PENGŐ Tartalmából kiemeljük a következőket : Beszámoló a Miss Usa választásról — Simon Böske tanácsai — A boldog házasság tízparancsolata _ Képes riport Greta Garbó öccséről és mamájáról — Híres írók és színészek katonaképei — Pesti arisztokrata hölgyek gyermekkorukban —itt a romi konkurrense, a Bizi— Sztárok lakáscíme és telefonszáma — Pszichoanalitikus iskola — Kottamelléklet: Parlez moi d’amour *! Uj regény FARKAS IMRE: AZ IGIÓI DI AKI DARABMELLÉKLET a szezon legnagyobb sikere ÍRJA hadnagy A Színházi Élet minden olvasója és előfizetője díjtalanul kapja a december hó 23-án megjelenő Rádió Világhiradót, Európa legérdekesebb műsorújságját. A Színházi Élet karácsonyi könyvajándéka: Hacsek és Sajó összegyűjtött tréfái. Egy asszony, aki tudja, mit akar Fedák Sári vendégjátéka a Vígszínházban Bemutatóelőadás pénteken, december 23-án A Vígszínház a karácsonyi ünnepekre zenés vígjátékot mutat be, melynek szövegét Louis Verneuil vígjátéka nyomán Alfréd Grünwald írta és Ernőd Tamás fordította. A vígjáték zenéjét Oscar Straus, a „Varázskeringő“ és más világsikerek komponistája szerezte. A darab egy ünnepelt primadonna életének érdekes történetét viszi színpadra. A mulatságos és megindító jelenetek nagyszerű alkalmat adnak a címszereplő egész művészi skálájának bemutatására. Ezt a szerepet, — mely Berlinben Fritzi Massary szenzációs sikere, — a vígszínházi előadásban Fedák Sári alakítja, aki hosszabb idő után most lép fel új szerepben. A másik női főszerepet Dayka Margit, az újdonság többi főszerepét pedig Somlay Artúr, Jávor Pál, Gyergyay István, Hajmássy Miklós, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán, Sarkadi Aladár, Ajtay Andor, Bán Margit, Bárdi Ödön, D’Arrigó Kornél, Dózsa István, Hámory Margit, Justh Gyula, Kovács Károly, Kürthy Sári, Ladomerszky Margit, Peti Sándor, Somló István, Zátony Kálmán játsszák. A versszövegeket Emnőd Tamás és Békeffy István írták. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Stephanidss Károly. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. Heti hangversenynaptár Vasárnap. Jack Hylton-matiné, d. e. 11. Labriola Színház. (Koncert). Hétfő. Kodály Zoltán jubiláns zenekari estje, 8. 7. (Koncert.) Vasárnap. Jack Hylton matiné, d. e. 11. Labriola Színház. (Koncert.) Hétfő. Jack Hylton-matiné, d. e. 11. Labriola Színház. (Koncert.) — Vidám jazz-revü, d. u. 5. 7. (Szász) Ünnepi előadások a Kamaraszínházban Karácsonykor: Huszárok D ANNUSKA FANNY • Forgószél Szilveszterkor: Este, Eitel Dinasztia • CARAMBA Amit a lányok akarnak Premier az új Király Színházban Budapest aazymultú énekes színháza, a Király Színház új rezsimben, teljesen újjáalakítva, ragyogó és díszes köntösben nyílik meg csütörtökön, december 22-én Farkas Imre, a népszerű költő és zeneszerző Amit a lányok akarnak című pompás operettjével. Farkas Imre, mint szövegíró a legszebbet és legjobbat produkálta új művében és végtelenül bájos muzsikájával olyan zenei készséget igazol, hogy az, Amit a lányok akarnak, fülbemászó és szebbnél-szebb melódiát a legnépszerűbb zeneszerzők somiba avatják. Csupa derű, csupa hímporos fiatalság és üdeség ez az operett, és a színház agilis vezetősége olyan keretet ad az újdonságnak, amely a letűnt idők régi, nagy operettjeinek szemkápráztató kiállításaira emlékeztet. A bécsi nagy sikerei után, rövid vendégszereplésre hazaérkezett Pál Erzsi j Knapás egyéniségének megfelelő szerephez jutott. Amit énekben, táncban produkál, az a budapesti kényeődésű közönség számára is meglepetés lesz. Nagyszerű szerepe van Fenyvessy Évának, Szilágyi Marosának, Csikós Rozsinak, Vörös Anikónak, Kőszegi Irénnek és Molnár Lilinek. A nevettetőről Latabár Kálmán gondoskodik egy olyan figurával, mely Budapesten szólás-mondásai révén is röivideen igen népszerű lesz. Tátibár Árpád színigazgatója kabiné alakításnak ígérkezik. Kertész Dezső elegáns egyéniségének megfelelő szerepében tökéleteset nyújt. Egy tornatanár groteszk figuráiban Fodor Arthur szolgálja a humort. A 24 tagból álló zenekart Nagypál Béla karmester vezényli- píréletek és jelmezek dolgában csak a párizsi és londoni nagy revük mértékével mérhető az, amit az igazgatóság áldozatkészsége e téren produkál. Több mint 60 szebbnél-szebb és folyton válozó kosztümben szereplő, gyönyörű nő játszik a Forte-darabban, köztük 24 válogatott gört, akiket Golula László táncmester tantott a legmodernebb táncokra. A ragyogó színpad teljes összhangban van a ragyogó nézőtérrel. A megújhodott Király Színház december 22-iki bemutatója társadalmi eseménynek ígérkezik, melyen a legfelsőbb köröktől kezdve megjelenik a magyar társadalom minden számottevő tagja. Ott lesznek mindazok, akik előtt nem közömbös a magyar művészet és a magyar kultúra sorsa. Legkölebb közreadjuk azt a ragyogó névsort, mely az új Király Színház megnyitását nagyjelentőségű ünneppé avatja. Ielyek a 22-iki bemutatóra a Király Színház jegypénztáránál és a szokásos elővételi helyeken már szombattól kezdve válthatók. Újévkor jelenik meg KULINYI ERNŐ verseskönyve: VÉNUSZHEGYEN ÁRA 1-20 Kaphzald a Budapesti Hírlap könyves- írában és könyvkereskedésében