Budapesti Hírlap, 1932. december (52. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-18 / 284. szám

* CITY Vilmos c*Bszár-Cit 86. Telefon: 111—40. CORVIN Ollel-út 63 Körút sarok Telefon: 189—88 CORSO Váci*utca 9. Telefon: 87—4—02. FN­.M­ÁSAK DÉCSI Teréz-körút 28. Tel.: 259—52 és 213—43 tf-KORU­T Kossuth Lajos-u. 18. Tel 89-5-48 89-7­07. HOMEROS Hermina-út 7. Telefon 961—00. December 15-től: Kadettok. Fősz.: Albert Bassermann és Trude v. Molo. — Híiradó. December 15-től: Kadettok. Albert Basser­­mann, Trude v. Molo.— Híradó December 13-tól: Eggerth Márta, Georg Alexander. Trude Berli­ner: A boldogság mussi­­tája. Vígjáték. — H­ír­­adók. /ZM­H December 13-tól: Boldonság muzsikája. Fősz.: Eggerth Márta és Scorn Alexander. —Hír­­adók. November 26-tól: Paprika kisasszony Vi­tám történet egy szerel­mes pesti kisleányról.— Híradók Hétfőtől: Conaprilla. — Európa lángokban. Előadások: 4. 6. 8. 10 órakor. vasárl és ün­nepnap 2. 4.­­­8 10 Kezd. hétkoro. %«. 148. Mill. vásár, és ünnepnap ■44 16. %8. '/«10 órakor. Kezd. mindennap */14. */«6 4/48 */«10 órakor. A hétköznapi első elő­­add* félhelyAmkks!. Kezd. bétk. 4 6. 8. 10. vas. 2. 4. 6. 8. 10 órakor. Az első előadáson min­dennap félhelyárik. Kezd. bétk. 4. 6. 8. 10. vasárnap 2 4 6 8 10 órakor. Az első előadá­sok mindennap fél 6. Előadások kezdete fél 5. 7. fél 10. Vasárnap 2. 4. 6. 8. 10. Kaftrserek Dobány-n. és Nyár-u. sarok 1 4 40—­27. OAilVIA József-körút és Kölcsey-u. sarok Telefon 801-25 ORION EIKO-Ot­­. Telefon 83­1—02. PALACE Erzsébet-köörút 8. Telefon 865—23 RADIUS-VETRO Nagym­ező­ utca 22. Tel: 220—08. 292—52 ROYAL APOLI.0 VII.. Erzsébetkörút 45. Telefon: 419—02 429—16. U­FA Teréz-körút 60. Tel 197-07 197-68. Uránia Rákóczi út 21. Tel 46­­—16 .60—47. December 15-től: Berlini háztetők alatt. Cárl Fröhlich nagy filmje. — Transjos ma­­avar világhiradó. December 18-tól: A boldocság muzsikája. — Felvételek az oncos. osztrák futballmeccsről. — Mi ujjág a nagvvilág­­ban. Maavar én Fox-hir. Szegény leányt nem lehet elvenni. Vígjáték. Fősz.: Henate Mü­ller és Her­man Thimly. December 17-től: Ember, vagy szörnyeteg. Fantasztikus történet. Fősz.: Fr­ederik March. — Híradók. India fia. — Flippy, a szálloda réme. Trükkfilm. — Csaipur. India legszí­nesebb városa. Vasárnap 11 órakor óriási gyermekmatinó. December 10-től: Zsuzsán­na a fürdőben Fősz.* Magda Schneider. Hermann Talmig és Otto Wallburg. — Hír­­a­dók A fehér démon . (Hans Albers. Gerda Maurus Trude v. Molo.) — //ír­adók. A fehér démon Kalan­dortörténet. (Hans Al­bers. Gerda Maurus. Trude v. Molo.­ — Hír­adó. Előadások 4 6. 6. 10 órakor vasárnap és ün­nepnap 2 4 6. 8 10 4. Az első előadás félhelye. Kezd bétk 4. 0 8 10. ▼ a». é® fin. 8. 4. 6. 8 10 órakor. Az első előadás félhelvárakkal. Előadások kezdete 4. 6. 8 10. Az első előadás fél­bejárakkal. Kezd. bétk. 4. 6. 8 és 10. vas. 2. 4 6. 8. 10 órakor Az első előadáson min­dennap félbelvárak. Kezd. bétk. 2.6-1g folyt.. azután 6. 8. 10 é. vas. 1­4-12 folyt., azután 4. 6. 8 és 10 órakor. Kezd bétk. 4. 1. 8. 10. vas 2. 4 6. 8 10 órakor. Az első előadáson minden nap félhelyárak. Kezdet® hétköznap 4 6. 8. la Az első előadás fé­h Vas és ünnepnap 2 4. 6. 8. 10. Kéz: bétk. M.4 V2a V28. H10. A V4I 6. előadás fél­­helTá'­sVIial Vas és fla II.2 Wé­le falvi félhely. 22 Karácsonyi ajándék! Ékszer* * és ezüstáru miit örök ének­­mám 130 éve legolcsóbb Bogisich János Budapest, IV. ker., Szervita-tér 6. szfim Csoportkiállítás ’ Az Ernst­ Múzeum holnap megnyíló csoportki­állításán az első hely az élő festők között Márk Lajost illeti meg. Mostani gyűjteménye ismét jó formában mutatja a mestert. Motívumai ezúttal is otthonukban, vagy szabadban levő, kellemesen beállított hölgyek és színes virágcsöndéletek szellemes, impresszionista stílusban. A napfény játékát Márk Lajos a keveretlen színek egy­­másrarakásával, a vászon kihagyásával éri el. Ezért olyan levegős és fénytől átitatott az elő­adása. Kerüli az egységes, nagy, nyugodt szín­foltokat, minden sziporkázik, vibrál a festmé­nyein. Siesta és Tea a parkban című képei a legkiválóbbak és a legjellemzőbbek a mesterre. Förstner Déncs viszont mindennek a plasztiká­ját érezteti. Különösen régebbi képein mintázta meg határozottan, sötét színekkel az alakokat. Újabban szolnoki tartózkodása alatt kissé meg­világosodott a palettája, a tájakat legtöbbször a nappal szemben festi. De ez a körülmény sem vezet a körvonalak fölbomlására. Meggyőző igazsággal festi a vizet, a szolnoki Tiszát. Egy ilyen kép, a Hariszbárkák a legjobb alkotása. Jakab Ödön pászolijedten Rippl-Rónaiból in­dult ki, de újabban a quattrocento mesterek is érdeklik. Önarckép© már ezt az újabb stílust mutatja. Vigyáznia kell azonban, hogy a sok női szépség festése közben el ne sekélyesedjék. Barcsay Jenő színes és feketével készült rajzo­kat állított, ki. Jól érezteti a dombok szántóföld­jeinek nyugalmát, amint nagy kompozícióikba olvadnak össze. Színes rajzai francia hatásokat árulnak, el- A kiállítás szobrásza kisfalnál Stróbl Zsigmond, aki különösen angliai képmásaival kelt méltán feltűnést. Eksavndi Stróbl úgy mintázta ezeket az érdekes, köznapi típusokon felülálló fejeket, amint­ látszanak, minden fes­­tőiségükkel, a közvetlen élet eleven villanásaival. G. B. Shaw portréja különösen gipszben ki­tűnő, a márványpéldány már kicsit veszített a formák frissieségéből. Épp így megkapó Hamilton generális hallatlanul beszédes, intelligens feje. A kiállítás grafikusa Sinkovits Jenő, aki kü­lönösen régi magyar nemesek képeivel alkotott egyénit és stílusosat.­­ Y. E. * (A Nyugat) karácsonyi száma élén Babits Mihály „üzenet és vallomás" című írását talál­juk. A szépirodalmat Bevéss Béla, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre és Görög Ilona novellái és tíz új költő versei képviselik. Tanulmányt és cik­ket Hegedűs Lóránt, Germanus Gyula, Gerevich Tibor, Illyés Gyula, Török Sophi­e, Fejős Pál, Szabó Lőrinc, Hevesi Sándor, Bubinyi Mózes stb. írtak. Minek a szabadság? Alkalmazott: Főnök úr, kérek két heti szabadságot. Főnök: Hogy-hogy? Alkalmazott: El szeretném ol­vasni Tolnai Világlapja kará­csonyi számát. A császár leánya Wagner Lilla regénye Wagner Lilla megírta „Iula“ című regényé­nek folyt­atását A császár leán­yát. De amíg első ropayccek három hőse volt, a hatalmas Augustus császár, Iulia leánya és maga a kor, addig mostani regényének valójában egyetlenegy hőse van: — Iulia, ez a minden idegszálában, minden gondolatában és érzésében különös, rendkívüli asszony, akinek egyetlen éltető eleme, s a szenvedély, Julia anyja mellett ser­dül hajadonná, de apja közelében tekint bele egy roppant világbirodalom titokzatos mechaniz­musába. Az öntudat hiúsága, s a szerelem min­denhatósága érlelik asszonnyá, sírját ifjúságá­nak a viharai közben eszmél önmagára. Már tudja mi a szenvedés, megillette a gyönyört, megismerte a csalódást, eszét és szívét is meg­hallgatta, amikor hajtva apja kívánságára, má­sodszor a nagy hadvezérhez, apja barátjához, a nála jóval idősebb Agrippához megy nőül. Itt végződik Wagner Lilla első regénye és Augustus unokájának a megszületésével tér át az író Iulia é­letének újabb fejezetére. Iulia új házasságában kerül igazán szembe önmagával. Állandó belső remegésben él, vágyait forró, nyugtalan becsvágy fűti még mérsékletre mé­lyén is az öröklött szenvedélyesség tüze ég. Cso­dálatos szépsége, fogékony és nyugtalan szel­leme, végtelent állító lelke, a tragikus és a mo­numentális felé vonzzák ellenállhatatlan erővel. Elkíséri urat Keletre. Az idegen földről, ahova egyszerű asszonyként indult el, mint istennő tér meg. Agrippa meghal, ő ott marad a forró és forrongó élet kellős közepén. Mikor visszatér apja házába több, nagyobb, hatalmasabb a min­denható császárnál. Nem Rómának, hanem ön­magáinak is istennője. Wagner Lilla új regénye a lelki átváltozásnak ezen a szövevényes útján viszi régi trsz olvasót. Mint első regényében, itt is a folyamatosság és a fordulatosság jellemzik a meseszövést. A tör­ténet egységes, csaknem a dráma törvényeihez igazodik. A sellemfestés mesteri. Az író, kívüi­­­ről-belülről ismeri alakjait, velük is érez. A­kkor nem pusztán dekoráció, hangsúlyozás és színfestés, hanem igazság és élet. A­kkor­ lelke az alakokban lüktet­. A mindvégig izgalmas, cse­lekményekkel fűtött, szilárdan megkomponált regénynek ez a legkimagaslóbb erénye. Augustus császár, Júlia, az istennő, Agrippa, a hadvezér, meg a többi alak, amennyire általánosságba­n emberek, annyira összetéveszthetetlenül az ókori birodalom hősei is valamennyien. Mindenképpen a kétezer év előtti Róma gyermekei. Nem él­hettek sehol máshol, csupán Rómában, nem él­hettek sem előbb, sem később. Wagner Lilla félelmetesen ismeri a női lelket. Innen ered az a grandiózus biztonság, amivel feltárja az ér­­zésviláguknak nagy titkait. Talán ez az akarat­lan írói lelkiismeretesség és művészi hevület kény­szeríti a szokatlanul tehetséges, fiatal írót arra, hogy sokszor jelentéktelen lelki mozzanatok megrajzolásánál is többet időz a kelleténél. Ez az aprólékosság több helyütt a mese rovására megy. Az író nyelve kifejező, tiszta, világos, igen gyakran elsőd­ró, a stílus a legszigorúbb mérlegelés szerint, helyenkint mégis egyenet­len. Wagner Lilla a kiforrt írómű­vész féltékeny tudatosságával törekszik egyszerűségre és ezt az egyszerűséget néhányszor összetéveszti az igény­telenséggel. Wagner Lilla azonban vérben­ el­beszélő. Történelmi regényével megmaradt, azon az úton, amelyen elindult és ezzel újra biztosí­­totta magának az elismerést. Erős, megalkuvást nem ismerő, bizakodó és tántoríthatatlan tehet­ség. A hatalmas munka a magi egészében ko­moly, értékes, nagyszabású és lenyűgöző írói értékekről tanúskodó, kiváló alkotás. A díszes kiállítású, hatalmas történelmi re­gényt a karácsonyi könyvpiacra Lampel II. (Wodianer F. és Fiai) adta ki. BIBÓ LAJOS * (A Kisfaludy-Társaság Arany-emlékser­lege.) Ez év őszén az egész ország kegyelettel ünnepelte Arany János halálának ötvenéves fordulóját. Arany kiadója, a Franklin-Társu­­lat, új kiadásban bocsátotta közre Arany Já­nos munkáit, s az Arany-kultusz ápolása cél­jából díszes Arany János-emlékserleget aján­lott fel a Kisfaludy-Társaságnak. A Kis­­faludy-Társaság az ajánlatot köszönettel fo­gadta és elhatározta, hogy minden év október 22-én, Arany János halála napján, irodalmi emléklakomát tart, amelyen egyik tagja e ser­leggel kezében ünnepli Arany János emléke­zetét. * (A székesfővárosi ipar­rajziskola kiállí­tása.) A Vidéky Emil dr. igazgató avatott vezetése alatt álló székesfővárosi iparrajz­­iskola karácsonyi kiállítás keretében számol be megújhodásáról. A kiállításon, mely szá­mára ízléses új interieuröket rendeztek be, kizárólag csak idei anyagot mutatnak be. Az iskola feladatának tekinti, hogy jó mintákat szolgáltasson iparművészeinknek és hogy kül­földön is piacot teremtsen a magyar kéz mun­kájának. Ennek azonban két fő követelménye van. Először, hogy munkáiknak határozott faji jellege, másodszor pedig, hogy minden alkotásuk korszerű és modern legyen. Úgy­látszik, ezt a két követelményt az iparrajz­­iskola nem téveszti el szeme elől, mert genovai és stockholmi kirendeltsége máris szép üzlete­ket bonyolítot le. A mostani kiállításon külö­nösen Korody György tanár tervei szerint ké­szült magyar gobelin, szalon- és faliszőnyegek, Vidéky Emil igazgató és Derecska Ferenc ta­nár garszónszobája, Vértes Rezső igazgató és Ohmann Béla kerámiai. Tóth Gyula tanár ötvösmunkái és Senthmtery István tanár cso­­mózot szőny­egei válnak ki. Itt az iskola ezen az úton halad tovább, úgy elhatározó befo­lyást fog gyakorolni modern iparművészetünk fejlődésére. ©•­H 1832. DECEMBER 18. VASÁRNAP Telt ház várja a karácsonyt a S­IESTÁ-ban Gondoskodjon idejében szobáról, hogy kelle­mes üdülése és jó szórakozása biztosítva legyen Ünnepi Lfi.Zalegce pensá'e árak­­ 2Vi nap 22.— P-tíl 28.— P-ig 8Vj rap 65.­— P-töl 90.— F-ig I., Ráth György­ u. 5. Te­elou: 501—60 * (Szalacsy Imre: A fekete ember.) A mo­hácsi időik legendás kalandora, Cze­­ni Iván, a fekete ember a hőse ennek a mindvégig iz­galmas regénynek. Az író emberi megvilágí­tásban igyekszik elénk vetíteni a mindenre el­szánt, kegyetlen, vérengző és buja kalandor sikerekben dús életet, amelynek émelyítő ese­ményeit olyan meglepő egykedvűséggel adja elő Szalacy Imre, hogy szinte lapról-lapra meghökkenti az olvasót. Valószínű is, hogy a kínos pontossággal részletezett sok pornográ­­fikus jelenet mindössze a hatásvadászat cél­jait szolgálja. Szalacsy Imre maga mondja, hogy levéltári kutatások alapján írta meg ezt a regényt. Bizonyos azonban, hogy a levéltári tények mögött még csak nem is igyekezett észrevenni azt a csekélységet, h­ogy ezek a té­nyek együttvéve Magyarország történelmének egyik legszomorúbb korszakát jelentik. Ret­tentően szeretet nélkül való az írása.. Mintha csak idegen náció történelmét gyúrná ellen­szenves skafandorregénnyé. A kétkötetes könyv olvasmánynak érdekes, így tehát a Káldor Könyvkiadó-vállalat bizonyára megtalálja a si­­kerben a kárpótlást azért az áldozatért, ame­lyet manapság kétkötetes regény kiadása je­lent. (n. k.) * (Murgács Kálmán ötödik nótáskönyve.) Murgács Kálmán, a népszerű dalköltő termékenysé­gének tanúságaként immár ötödik nótáskönyvét bocsátotta közre. Országszerte ismerik ezeket a ma­gyar szívvel és hangulattal teli dalokat, amelyek így összefoglalva tiszta örömet szereznek a magyar nóta minden barátjának. „Fehér galamb száll a falu felett...", amelynek Gyökössy Endre írta a szöveget, a Bagdy István versére írt „Hosszú­lábú gólya", Vályi Nagy Géza, Agyagfalvi-Hegyi István és a többi portának a muzsika szárnyára kelt verse sorakoznak a kedves nótáskönyvben, amelyet Nádor Kálmán adott ki. EZÜSTÁRUK GYÁRI ÁRBAN Polgár Kálmán ez­ü­stárugy­árban Budapest, VII. ker., Kazinczy­ utca 9. szám. A KONCERT HANGVERSENYEI: Jegyiroda, rádió, gramofon osztály ma nyitva, Kodály gyermekkórus ma, 7. fél 6. KODÁLY VEZÉNYLI A PSALMUST holnap (7. 8.) a filharmonikusokkal. Műsoron még: Maros széki táncok, 2 zenekari dal, Háry szvit. Nagy Szilveszteri kabaré a Vigadóban, órás vidám műsor, tréfák, szólók a legjobb szereplők­kel. Kreszné Sztojanovits Lilly dalestje jan. 4. (7. fél 8.) zongoránál Braun Paula. Dohnányi Beeth­oven-est jan. 6. IV. Filharmóniai főpróba jan. 8. IV. Filharmóniai hangverseny jan. 9. Szólista Ungár Imre. Waldbauer quartett Brahms—Schumann-est jan. 11. Ungár Imre zongoraestje jan. 12. Ivogün ária és dalestje jan. 15. DOHNÁNYI BEETHOVEN-EST JAN. 6. Jegyek 1­1-től Koncertnél. JACK HYLTON JAZZ MA 11-KOR a Labrid­a-Színházban. Teljes hangversenyműsor. Népszerű árak! Jegyek a színháznál. (Koncert.) MOZI HÍRADÓ Ember vagy szörnyeteg Bemutató a Palace Moziban Robert Stevenson, Jekyl dr. csodálatos törté-, nete című regényének filmváltozatát láttuk mg az Ember vagy szörnyeteg című Paramound filmen. Meg kell állapítani, hogy a rendkívül érdekes téma szinte kívánkozott a filmre. A regényben egy csodálatos találmányról van szó, nevezete­­sen arról, hogy a találmány által valaki külön választhatja gonosz ösztöneit jó énjétől, azaz­ kétféle minőségben mutatkozhat az emberek előtt, külön alakban áldozhat gonosz ösztöneinek s élvezheti a desztillált jóság boldogító tudatát. A gonosz, a szabadjára engedett gonosz azonban úr lesz a jó felett. Ennyiben a film is megfelel a regénynek , ami ezt csak lebilincselően érdekes, az itt meg­­döbbentően borzalmas. A kép szuggesztivitásával történik előttünk a változás, látjuk (ez a fürt­ legérdekesebb színészi és fototechnikai produk­­ciója) miként változik át gonosszá, rémület esett és undorítóan gonosszá az ember. Két gyilkos­­ság és a gonoszságnak szinte már meseszermé fokozása az, aminek szemlélete valóban erősebb idegeket kíván, bár a pszichológiai hézagok, ame­­lyek a filmen a cselekmény közben támadnak, enyhítik a borzalom hatását, sőt néha mosolyt is váltanak. Ez részben az angol játékstílusnak is tulajdonítható, nemkülönben a rendezésnek, amely elismeré­sre méltós igyekezettel, de szá­munkra idegenszerűen próbálta kitűzött célját megvalósítani. Annyi bizonyos, hogy erről a filmről beszélni fog a közönség és sokáig emlékezetes marad. Külföldi nevelőintézetek és iskolák Németország HANNOVER Priv. Zuschneideschule A KAMMEYER Észak-Némmetország első szakiskolája. Ipartestületektől és egyesületek által ajánlva. Prospektus Hannover, Osterstra­se 19 WIEN pari Tanintézetek testülete mint nyilv. joggal felruházott szakiskola ajánlja a kötelékébe tar­tozó tagiskolát­ a ruhakészítő-, női kalapkészítő- és fehérneművarró-ipar h­­atásszerű ,pótolja mesterré való kitanulatá­t és a mester­vizsgát és ulag,tűhasználatra va­l megtanulásér­a. Ismertetővel, felvilágosítással ér a tagiskolák jegyzékévé) szívesen szolgál a lenti tes­tülét . Grémium geweiblicher Lebranstalten, Wien, I. Postflasse B Telefon­­ H 2H—­6 —22

Next