Budapesti Hírlap, 1933. május (53. évfolyam, 98–122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

Szabadalmazott HAfflEKKER-HUNGÁRIA DRÓTFONAT kerítés UUBEKKER SÁNDOR r.-t. kerítés- bútorgyár Budapest,üllői-út 40/1. Fiók. VIII., Finmel­ út 3. A keresztény magyar politika­i hivata­los kormányprogramm Antal István dr. beszéde a Pátria Klub ünnepi vacsoráján A Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek „Pátria11 Klubja vasárnap este tartotta meg ez­­évi rendes tizedik közgyűlését. A közgyűlést Hindy Zoltán dr. kormányfőt­anácsos elnöki megnyitó beszéde vezette be, aki méltatja a klub tízéves történetét s az elért jelentős eredmé­nyeket. Ezután Gáspár Jenő főtitkár, majd W. Herbszt Géza mutatta be a jelentéseket. A köz­gyűlés Hindy Zoltán dr. elnök zárószavaival ért véget. A jubiláns közgyűlést disztakóma követte. Vacsora után Hindy Zoltán dr. elnök mondott köszöntő beszédet, amelyben elsősorban is Antal István dr. sajtófőnököt üdvözölte, aki­­a vacso­rán Rácóay Imre min. tanácsos és Dalin Elek min. osztálytanácsos társaságában jelent meg. A díszlakoma résztvevői melegen ünnepelték Antal Istvánt, aki nagy érdeklődés közben emel­kedett szólásra. Foglalkozott a Pátria-klub hivatásával és mű­ködésének jelentőségével, majd így folytatta: — Várjon a keresztény és nemzeti politika elmúlt tíz esztendeje plusszal vagy mínusszal zá­rult-e? Ha a keresztény és magyar politika az elmúlt tíz esztendő óta egyéb eredményt nem is tudna felmutatni, mint azt, hogy ez idő szerint, íme, az a személy áll a kormányrúd­n­ál, a ma­gyar kormányzat élén, aki ott volt ennek a po­litikának az alapkő-letételénél s ennek a klub­nak a megalapításánál is: már ez a tény egy­maga is a keresztény és nemzeti magyar politika .­­Mellett íme tanúságot. Az elmúlt tíz év során a Heroin témű magyar politika immár hivatalos Norrramypro­grammá lett és mindenesetre kive­tette magából a romantika aranyfüstjét, az üz­leties opportunizmust és a bárgyú demagógia frazeológiát; ez a politika reálpolitikává sem, eszményi tartalommal telitőd­ött meg s ezt többé tzem n­élkü­lözheti a magyar közélet! (Hosszan­­tar­tó zajos helyeslés, éljenző és taps.) — Elképzelhetetlen, sőt lehetetlen az, hogy Magyarországon megvalósulhasson többé olyan politikai rendszer, amely szemhatárán kívül hagyná a keresztény és nemzeti politika irányel­veit. Ez a politika kifejezetten igenlésekből, po­zitívumokból áll, — amint azt a miniszterelnök úr a TESz-ben legutóbb is kifejtette, — ez a politika összekötőkapcsot kíván teremteni a tár­sadalom rétegeződései között s igy kívánja el­juttatni az országot a nagy, fontos és szent cél­kitűzések felé. Teljességgel lehetetlen, hogy az egész keresztény magyar társadalom el ne is­merje azt, hogy ebben az eredményben jelentős része volt annak az intellektuális vezérkarnak, amelynek egybefoglalja, összekötője ez a klub. A Fájdalom, azonban ez a klub nem egyesíti olyan mértékben a magyar társadalmi erőket, amint arra szükség lenne, sokan nincsenek itt, akiknek itt kellene lenniök. Ennek a feladatnak a megvalósulása, a legközelebbi célkitűzés.­­ Itt van ezenkívül, mint megoldásra váró .. probléma, a magyar író- és művészgeneráció si­ralmas anyagi helyzete. A tíz évvel ezelőtt tör­tént megalakuláskor első helyen állt e réteg szociális helyzetének javítása, mint közeli meg­oldást kívánó feladat. Minthogy ennek a kérdés­nek az­ elintézése az elmúlt tíz év alatt nem tör­ténhetett meg, legelső kötelességnek tartom, hogy ezt a kérdést a következő tíz év leforgása alatt sikeresen dűlőre juttassuk.­­ Minden magyar írónak és művésznek örök ideálja kell, hogy legyen­ a kritika teljes sza­badsága. A kritikai szabadság megvalósításának azonban a mai időkben legkevé­sbbé a kormány­­hatalom a kerékkötője; ma ezt sokkal inkább­­ fenyegetik a modern tömegélet különböző je­lenségei, különféle megnyilvánulási formái. A­­­szabad kritika megvalósulása, ugyancsak az el- B.H. 1933, xum­s. következő tíz esztendő egyik fontos feladata. * — A „Pátria" Klub vezérkarát arra kell kér­nem : tegye ezt az­ intézményt a magyar hó, új­ságíró, tudós- és mű­vésztársadalom révén a ma­gyar közélet vezérkari főnökségévé. Innen, eb­ből a klubból kell kiindulnia minden szép, jó, nemes, hazafias törekvésnek. — Azzal végzem felszólalásomat, amivel páz évvel ezelőtt Herczeg Ferenc, e klub egyik meg­alapítója avatóbeszédét kezdette: „A „Pátria" Klub legfőbb hivatása az, hogy intelligenciával, belátással, rábírással és ésszel — de ha kell, erő­vel és karddal — elfoglalja a tisztultabb, szebb, őszintébb és nemesebb magyar élet magaslatait. Zúgó taps, lelkes éljenzés kísérte Antal Ist­ván dr. miniszterelnökségi sajtófőnök beszédét, majd a diszlakoma résztvevői még hosszú ideig maradtak együtt. Seriben a német védőrendőrséget rendes katonaságnak nyilvánították Csak Olaszország, Magyarország és az Egyesült­ Államok védték a németek vitathatatlan igazát GENF, máj. 1. (Wolff.) A leszerelési értekezletnek a tény­leges állományokról tárgyaló bizottsága rend­kívül mozgalmas, többnapos vita után ma szava­zott a német védőrendőrség ügyében. A bizott­ság Olaszország, Magyarország és az Egyesült Államok szavazataival szemben 12 szavazattal a védőrendőrség készültségét katonai célokra al­­kalmazhatónak jelentette ki, a rendőriskolákat pedig hadicélokra használhatóknak minősítette. Schön­heinz tábornok, német kiküldött a sza­vazás ellen formai tiltakozást jelentett be. Strong ezredes, az Egyesült Államok képviselője, hatá­rozottan tiltakozott az ellen, hogy a bizottság a német védőrendőrség viszonyainak vizsgálatánál más módszert követett, mint eddig. Tény az, hogy a franciák és a tőlük függő államcsoportok e tanácskozások alkalmával nem teljesen hiteles adatokra támaszkodtak. A tanácskozások során a német képviselő többször is sikertelenül tiltako­zott ez ellen. A német rendőrségi viszonyokról folyó tanács­kozásokat még tovább folytatják. ­ Albrecht királyi herceg nagysikerű előadása a telepítés kérdéséről a Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia vasárnap délelőtt fél 12 órakor összesülést tartott, ame­lyen, mint vendég, Albrecht királyi herceg A telepítés címen előadást tartott. Az összes­ülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az Akadémia nagytermének széksorait előkelő közönség töltötte meg, zsúfolt volt a karzat, s annyira nem volt hely, hogy mintegy 100 ér­deklődő kiszorult a teremből. A megjelent előkelőségek sorában ott volt: Ha­mm Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter, Lá­zár Andor igazságügyminiszter, Alm­ásy László, a képviselőház, Wlassics Gyula báró, a felsőház el­nöke, Huszár Aladár főpolgármester, Kárpátify Kamilló, a honvédség főparancsnoka, Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke, Széche­nyi Bertalan gróf, a felsőház, Bessenyei­ Zénó, Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke, Darányi Kálmán, bárd­házi Bérczi István, Vargha Imre államtitkár, Zicher Antal alpolgármester, Ferenczy Tibor főkapitány, Rakovszky Iván, a közmunka­­tanács elnöke, Hegedűs Lóránd, Petry Pál állam­titkár, Haáss István tábori püspök, vitéz Horthy István, Jankovich Béla, Hazai Samu báró, Har­kányi József báró, Hoyos Miksa gróf, Majláth György gróf, bádoki Soós Károly, Hercseg Fe­renc, Radvánszky Albert báró, Papp Géza báró, Andrássy Géza gróf, Bottlik István báró felsőházi tagok, a képviselőház számos tagja, továbbá Szalay Gábor báró, Szurmay Sándor báró, Igmándi He­­gyesy Géza testőrezredes, Vay László író főis­pán és még igen sokan a magyar közélet vezető egyéniségei. Berzeviczy Albert megnyitva az ülést, kegye­letes szavakkal emlékezett meg az Akadémia szombaton este váratlanul elhunyt kiváló tagjá­ról, Csánk­y Dezsőről. Az elnök szavait a megjelentek, állva hallgat­ták végig. Berzeviczy Albert elnök ezután üd­vözölte Albrecht királyi herceget és felkérte őt előadásának megtartására. Lelkes és meleg taps fogadta Albrecht királyi herceget, amikor az előadói emelvényhez lépett s megkezdte előadá­sát, amelynek során mindenekelőtt köszönetet mondott az Akadémiának azért a kitüntető szí­vességéért, amellyel ünnepi keretek között, tel­jes ülésben tette lehetővé előadásának megtar­tását, majd a többi között ezeket mondotta : — úgy érzem, hogy a magyar néppel való sorsköz­össégem, a magyar földdel való szoros kapcsolatom teszi kötelességemmé, hogy Ma­­gyarország legelső tudományos fóruma előtt beszámoljak azokról a munkálatokról, amelye­ket a magyarság egyik legnagyobb jelentőségű kérdésének, tanulmányozása és megoldása érde­kében végeztem. A mezőgazdasági telepítés kér­dése ez. Elmondta ezután a kir. herceg, hogy három éve foglalkozik a telepítés ügyével, amelyre délamerikai tanulmányútja irányította erősebben a figyelmét. Megingathatatlanná ér­lelődött benne az a meggyőződés, hogy Magyar­­ország agrárkérdésének igazi megoldása és a kor igényeihez szabott tervszerű mezőgazdasági politika alapja csakis a jól megalapozott, cél­tudatos telepítés lehet. Albrecht királyi herceg előadása további so­rán a történelemre hivatkozott, amely igazolja, hogy a tatárjárás és a török idők nagyarányú vérveszteségei után a magyar faj szívós fenn­maradása a telepítések nélkül meg sem történ­hetett volna. Arra kell törekednie, hogy az új telepes üzemek ne csak a gazdálkodók megél­hetését biztosítsák, hanem közgazdasági érte­lemben is hasznothajtók legyenek. A telepítési formák ismertetésére tért át ezután az előadó és beható kritikával magyarázta az egyes meg­oldási módokat, majd a telepítés jogi vonat­kozásaival, a földszerzés és a földmegtartás kérdéseivel foglalkozott, a megváltás és az elő­vásárlási joggal. Albrecht királyi herceg ezután részletes költ­ségvetést ismertetett. E szerint, ha egyszerre 300 házhely­es telep létesül azonos forma sze­rint, a 25 holdas telephely költsége továbbépít­hető egy szobával, konyhával, kamrával, pincé­vel,­­ istállóval és ólakkal együtt 16.500 pengő, a 15­­holdas telephely költsége 11.800 pengő, a nyolcholdas telephely költsége 7600 pengő, a háromholdasé 3800 pengő volna a földdel együtt, ami holdanként 400 pengő átlagárral szerepel ebben az összegben. Ha a ház vályog­ból épül, 400 pengővel csökken az összeg. — A telepítés alapfeltétele a jól átgondolt pénzügyi megoldás. Háromezer telep létesítésé­hez — ami 12—15.000 embernek ad elhelyezést — 45.000 hold ter­ületre volna szükség. 15.000 holdat a közületek engednének át, ugyanennyit az adóhátralék fejében leadott földekből teremt­hetnénk elő, az utolsó harmadot pedig az el­adósodott birtokok átvételéből szerezhetnénk meg. A föld megszerzéséhez 18 millió pengőre, az építkezésekre, berendezésekre pedig 9 millió pengőre, összesen 27 millió pengőre volna tehát szükség. A közületektől és az adóhátralékból származó földeket egyelőre bérlet formájában kapnák a telepesek, az eladósodott birtokokból igénybeveendő föld árát pedig 50 év alatt tör­­lesztenék. Az építkezésekhez és beruházásokhoz szükséges 9 millió pengőből 5 milliót a transz­feralapból meríthetné a kormány, a többit pe­dig elsőhelyi jelzálogjoggal biztosított állami biztosítékkal ellátott kötvényekre a bankok bo­­csáthatnák rendelkezésre. Részletes számítások Az angol külügyminiszter részérül semmiféle eljárásra nincs szükség LONDON, máj. 1. Az alsóházban Cocks képviselő kérdezte a kor­mányt, hogy mit felelt az alsóházban a német­­országi zsidók helyzetével kapcsolatban április 13-án elhangzott beszédek elleni német tiltako­zásra. Baldwin főpecsétőr kijelentette, hogy a német ügyvivő főként azért tiltakozott, mert Simon külügyminiszter csatlakozott a többi szónok ki­jelentéseihez, ahelyett, hogy visszautasította volna azokat. A kormány semmiféle megjegyzést nem tett erre a kijelentésre — folytatta Bald­vin , s a külügyminiszter úgy véli, hogy részé­ről nincs is semmi szükség semmiféle eljárásra. Az interpelláló képviselő kérdezte, hogy miért nem utasította vissza a külügyminiszter a német közlés átvételét s miért nem figyelmeztette a né­met kormányt, hogy nem bánhat úgy az angol alsóházzal, mint a német birodalmi gyűléssel. Baldwinn, úgy hiszem, azért, mert néha tú­lozni lehet az ilyen esetek fontosságát. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Hármon képviselő a következőket kérdezte: Mi joga van a német kormánynak az angol alsó­házban mondott beszédek miatt az angol kor­mánynál előterjesztéseket tenni. (Élénk éljenzés minden oldalon.) Balducin nem felelt. Hóman kultuszminiszter búcsúztatja Csánki Dezső ! A Magyar Tudományos Akadémia másodel­nökének, Csánki Dezsőnek elhunyt alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: „A Magyar Tudományos Akadémia mély fáj­dalommal jelenti, hogy méltóságos Csánki De­zső bölcsészdoktor, államtitkár, az Országos Le­véltár nyugalmazott főigazgatója, az Országos­­Magyar Gyű­jteményegyetem tanácsának több­ízben volt ü­gyvezető­ alelnöke. Akadémiánknak igazgató­ és rendes tagja, négy évközre választott osztályelnöke és jelenlegi másodelnöke stb., áp­rilis 29-én este elhunyt. A gyászszertartásra, amely a Magyar Tudományos Akadémia oszlop­­csarnokában május 2-án, kedden délután 3 óm­­kor megy végbe, ezennel minden tagját meg­hívja a Magyar Tudományos Akadémia. Áldás emlékére, Budáért, 1933 ápilis 30-án.“ Csánki Dezső temetésén, értesülésünk szerint, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Gyűjteményegyetem és a Történelmi Társu­lat nevében Hóman Bálint kultuszminiszter­­mond a ravatalnál gyászbeszédet. A farkasréti temetőben, ahol a főváros által felajánlott dísz­sírhelyre temetik el Csánki Dezsőt, a sírnál a régi munkatársak nevében Domarkovszky Sán­dor egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja mond búcsúbeszédet. A kincstár pere Debrecen városa ellen Még 1915. évben történt, hogy a kir. kincstár Debrecenben több nagyobb telket elcserélt a vá­rossal és e helyett átadta a szabad királyi vá­rosnak az ottani pénzügy igazgatóság régi szék­házépületét. A felek természetesen írásos szerződést kötöt­tek, amely szerint a város még nagyobb össze­get tartozott fizetni a kincstárnak az üzlet­ fo­lyományaként. A város nem fizetett, arra való hivatkozással, hogy a szerződésben annak idején nem tüntették fel azt, hogy a vételárhátralék aranykoronában, vagyis valorizáltan fizetendő meg s igy a városi tanács csupán valorizálatlan értékben akarta a kérdéses pénzösszeget kifi­zetni Minthogy az így felkínált összeg mai ér­tékben alig pár pengőnek felelt volna meg, a kincstár polgári pert tett folyamatba Debrecen városával szemben, s a perben a százszázalékos átértékelésnek megfelelően 96.367 pengőt kö­vetelt. A város képviselője a kereset elutasítását kérte s a budapesti törvényszék elsőfokon a keresetet, arra történt utalással, hogy a valori­záció iránti kérelem elkésett, teljes egészében elutasította. A budapesti tábla ezzel szemben lényegileg helyt adott a kincstár keresetének s hatvan százalékos valorizálási alapon 56.0000 pengőben marasztalta el Debrecen városát. Kölcsönös felülvizsgálati kérelem folytán az érdekes per a Kúria Hűtés­tanácsa elé került, mely a tábla ítéletét jogerősen helybenhagyta. A megokolásban felemlítette azt is, hogy a ki­rályi kincstár nehéz helyzete is megokolttá, il­letve szükségessé tette a vitás összeg bizonyos méretű valorizálását. ! HA VENNI VAGY ELADNI AKAR HIRDESSEN A BU­H* APRÓHIRDETÉSÉBEN é alapján rámutatott arra, hogy páz év alatt 30.006 telephely létesítése, ami pedig már komoly IS 340 birtokpolitikai kezdeményezés volna, nem hárí­tana a költségvetésre 3—5 milliónál nagyobb IS* tellekötést, ami a 750 millió pengős költségvet­ás mellett nem túlzott követelés. — A törvényhozásnak és törvényt ki nem t­ud hoznia a telepítésről. Elsősorban telepítési t­­­nács felállítására volna szükség, a lebonyoltót pedig hatósági jogkörrel felruházott kül­ön szervre kell bízni. Ez a szerv intézné a telepítés összes ügyeit, gondoskodnék a törvény végrehajt­­ásáról, döntene a megvételre kínált birtokok megvásárlásáról s az egész országot felölelő­l­talános telepítési tervet dolgozna ki. A telepeseket birtokbahelyezésük után mi szabad magukra hagyni. Kezdetben nehéz mun­­­kájukban minden eszközzel támogatni kell Siet s ezt a feladatot különleges, új, a cél­jába állított szövetkezetek végezhetnék. Albrecht királyi herceg fejtegetései végén hangsúlyozta, hogy előadásában csak az elvi késs­déseket foglalta össze, a részletkérdések megvi­­tatására jó alkalmat nyújt majd a magyar gazdaszövetség telepítési értekezlete. Hiszi, hogy a telepítés körül hamarosan olyan kezdeménye­zések történnek, amelyek a küzködő magyar nép jobb sorsát készítik elő. A magyar jövőbe vetett szikla szilárd hittel hisz abban, hogy a magyar föld válsága is csak átmeneti jelenség s ha a válság eltűnik, dúsabban terme éltető lesz újra a drága magyar anyaföld. Berzeviczy Albert elnök meleg szavakban mondott köszönetet Albrecht királyi hercegnek előadásáért s szívből kívánt sikert az ismertetett gondolatok megvalósításához. Az összes ülés résztvevő nagy és előkelő közönsége az előadást hosszantartó, lelkes tapssal és ünnepléssel fo­gadta.

Next