Budapesti Hírlap, 1933. május (53. évfolyam, 98–122. szám)
1933-05-02 / 98. szám
Szabadalmazott HAfflEKKER-HUNGÁRIA DRÓTFONAT kerítés UUBEKKER SÁNDOR r.-t. kerítés- bútorgyár Budapest,üllői-út 40/1. Fiók. VIII., Finmel út 3. A keresztény magyar politikai hivatalos kormányprogramm Antal István dr. beszéde a Pátria Klub ünnepi vacsoráján A Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek „Pátria11 Klubja vasárnap este tartotta meg ezévi rendes tizedik közgyűlését. A közgyűlést Hindy Zoltán dr. kormányfőtanácsos elnöki megnyitó beszéde vezette be, aki méltatja a klub tízéves történetét s az elért jelentős eredményeket. Ezután Gáspár Jenő főtitkár, majd W. Herbszt Géza mutatta be a jelentéseket. A közgyűlés Hindy Zoltán dr. elnök zárószavaival ért véget. A jubiláns közgyűlést disztakóma követte. Vacsora után Hindy Zoltán dr. elnök mondott köszöntő beszédet, amelyben elsősorban is Antal István dr. sajtófőnököt üdvözölte, akia vacsorán Rácóay Imre min. tanácsos és Dalin Elek min. osztálytanácsos társaságában jelent meg. A díszlakoma résztvevői melegen ünnepelték Antal Istvánt, aki nagy érdeklődés közben emelkedett szólásra. Foglalkozott a Pátria-klub hivatásával és működésének jelentőségével, majd így folytatta: — Várjon a keresztény és nemzeti politika elmúlt tíz esztendeje plusszal vagy mínusszal zárult-e? Ha a keresztény és magyar politika az elmúlt tíz esztendő óta egyéb eredményt nem is tudna felmutatni, mint azt, hogy ez idő szerint, íme, az a személy áll a kormányrúdnál, a magyar kormányzat élén, aki ott volt ennek a politikának az alapkő-letételénél s ennek a klubnak a megalapításánál is: már ez a tény egymaga is a keresztény és nemzeti magyar politika .Mellett íme tanúságot. Az elmúlt tíz év során a Heroin témű magyar politika immár hivatalos Norrramyprogrammá lett és mindenesetre kivetette magából a romantika aranyfüstjét, az üzleties opportunizmust és a bárgyú demagógia frazeológiát; ez a politika reálpolitikává sem, eszményi tartalommal telitődött meg s ezt többé tzem nélkülözheti a magyar közélet! (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenző és taps.) — Elképzelhetetlen, sőt lehetetlen az, hogy Magyarországon megvalósulhasson többé olyan politikai rendszer, amely szemhatárán kívül hagyná a keresztény és nemzeti politika irányelveit. Ez a politika kifejezetten igenlésekből, pozitívumokból áll, — amint azt a miniszterelnök úr a TESz-ben legutóbb is kifejtette, — ez a politika összekötőkapcsot kíván teremteni a társadalom rétegeződései között s igy kívánja eljuttatni az országot a nagy, fontos és szent célkitűzések felé. Teljességgel lehetetlen, hogy az egész keresztény magyar társadalom el ne ismerje azt, hogy ebben az eredményben jelentős része volt annak az intellektuális vezérkarnak, amelynek egybefoglalja, összekötője ez a klub. A Fájdalom, azonban ez a klub nem egyesíti olyan mértékben a magyar társadalmi erőket, amint arra szükség lenne, sokan nincsenek itt, akiknek itt kellene lenniök. Ennek a feladatnak a megvalósulása, a legközelebbi célkitűzés. Itt van ezenkívül, mint megoldásra váró .. probléma, a magyar író- és művészgeneráció siralmas anyagi helyzete. A tíz évvel ezelőtt történt megalakuláskor első helyen állt e réteg szociális helyzetének javítása, mint közeli megoldást kívánó feladat. Minthogy ennek a kérdésnek az elintézése az elmúlt tíz év alatt nem történhetett meg, legelső kötelességnek tartom, hogy ezt a kérdést a következő tíz év leforgása alatt sikeresen dűlőre juttassuk. Minden magyar írónak és művésznek örök ideálja kell, hogy legyen a kritika teljes szabadsága. A kritikai szabadság megvalósításának azonban a mai időkben legkevésbbé a kormányhatalom a kerékkötője; ma ezt sokkal inkább fenyegetik a modern tömegélet különböző jelenségei, különféle megnyilvánulási formái. Aszabad kritika megvalósulása, ugyancsak az el- B.H. 1933, xums. következő tíz esztendő egyik fontos feladata. * — A „Pátria" Klub vezérkarát arra kell kérnem : tegye ezt az intézményt a magyar hó, újságíró, tudós- és művésztársadalom révén a magyar közélet vezérkari főnökségévé. Innen, ebből a klubból kell kiindulnia minden szép, jó, nemes, hazafias törekvésnek. — Azzal végzem felszólalásomat, amivel páz évvel ezelőtt Herczeg Ferenc, e klub egyik megalapítója avatóbeszédét kezdette: „A „Pátria" Klub legfőbb hivatása az, hogy intelligenciával, belátással, rábírással és ésszel — de ha kell, erővel és karddal — elfoglalja a tisztultabb, szebb, őszintébb és nemesebb magyar élet magaslatait. Zúgó taps, lelkes éljenzés kísérte Antal István dr. miniszterelnökségi sajtófőnök beszédét, majd a diszlakoma résztvevői még hosszú ideig maradtak együtt. Seriben a német védőrendőrséget rendes katonaságnak nyilvánították Csak Olaszország, Magyarország és az Egyesült Államok védték a németek vitathatatlan igazát GENF, máj. 1. (Wolff.) A leszerelési értekezletnek a tényleges állományokról tárgyaló bizottsága rendkívül mozgalmas, többnapos vita után ma szavazott a német védőrendőrség ügyében. A bizottság Olaszország, Magyarország és az Egyesült Államok szavazataival szemben 12 szavazattal a védőrendőrség készültségét katonai célokra alkalmazhatónak jelentette ki, a rendőriskolákat pedig hadicélokra használhatóknak minősítette. Schönheinz tábornok, német kiküldött a szavazás ellen formai tiltakozást jelentett be. Strong ezredes, az Egyesült Államok képviselője, határozottan tiltakozott az ellen, hogy a bizottság a német védőrendőrség viszonyainak vizsgálatánál más módszert követett, mint eddig. Tény az, hogy a franciák és a tőlük függő államcsoportok e tanácskozások alkalmával nem teljesen hiteles adatokra támaszkodtak. A tanácskozások során a német képviselő többször is sikertelenül tiltakozott ez ellen. A német rendőrségi viszonyokról folyó tanácskozásokat még tovább folytatják. Albrecht királyi herceg nagysikerű előadása a telepítés kérdéséről a Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia vasárnap délelőtt fél 12 órakor összesülést tartott, amelyen, mint vendég, Albrecht királyi herceg A telepítés címen előadást tartott. Az összesülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az Akadémia nagytermének széksorait előkelő közönség töltötte meg, zsúfolt volt a karzat, s annyira nem volt hely, hogy mintegy 100 érdeklődő kiszorult a teremből. A megjelent előkelőségek sorában ott volt: Hamm Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter, Lázár Andor igazságügyminiszter, Almásy László, a képviselőház, Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Huszár Aladár főpolgármester, Kárpátify Kamilló, a honvédség főparancsnoka, Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke, Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház, Bessenyei Zénó, Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke, Darányi Kálmán, bárdházi Bérczi István, Vargha Imre államtitkár, Zicher Antal alpolgármester, Ferenczy Tibor főkapitány, Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, Hegedűs Lóránd, Petry Pál államtitkár, Haáss István tábori püspök, vitéz Horthy István, Jankovich Béla, Hazai Samu báró, Harkányi József báró, Hoyos Miksa gróf, Majláth György gróf, bádoki Soós Károly, Hercseg Ferenc, Radvánszky Albert báró, Papp Géza báró, Andrássy Géza gróf, Bottlik István báró felsőházi tagok, a képviselőház számos tagja, továbbá Szalay Gábor báró, Szurmay Sándor báró, Igmándi Hegyesy Géza testőrezredes, Vay László író főispán és még igen sokan a magyar közélet vezető egyéniségei. Berzeviczy Albert megnyitva az ülést, kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Akadémia szombaton este váratlanul elhunyt kiváló tagjáról, Csánky Dezsőről. Az elnök szavait a megjelentek, állva hallgatták végig. Berzeviczy Albert elnök ezután üdvözölte Albrecht királyi herceget és felkérte őt előadásának megtartására. Lelkes és meleg taps fogadta Albrecht királyi herceget, amikor az előadói emelvényhez lépett s megkezdte előadását, amelynek során mindenekelőtt köszönetet mondott az Akadémiának azért a kitüntető szívességéért, amellyel ünnepi keretek között, teljes ülésben tette lehetővé előadásának megtartását, majd a többi között ezeket mondotta : — úgy érzem, hogy a magyar néppel való sorsközösségem, a magyar földdel való szoros kapcsolatom teszi kötelességemmé, hogy Magyarország legelső tudományos fóruma előtt beszámoljak azokról a munkálatokról, amelyeket a magyarság egyik legnagyobb jelentőségű kérdésének, tanulmányozása és megoldása érdekében végeztem. A mezőgazdasági telepítés kérdése ez. Elmondta ezután a kir. herceg, hogy három éve foglalkozik a telepítés ügyével, amelyre délamerikai tanulmányútja irányította erősebben a figyelmét. Megingathatatlanná érlelődött benne az a meggyőződés, hogy Magyarország agrárkérdésének igazi megoldása és a kor igényeihez szabott tervszerű mezőgazdasági politika alapja csakis a jól megalapozott, céltudatos telepítés lehet. Albrecht királyi herceg előadása további során a történelemre hivatkozott, amely igazolja, hogy a tatárjárás és a török idők nagyarányú vérveszteségei után a magyar faj szívós fennmaradása a telepítések nélkül meg sem történhetett volna. Arra kell törekednie, hogy az új telepes üzemek ne csak a gazdálkodók megélhetését biztosítsák, hanem közgazdasági értelemben is hasznothajtók legyenek. A telepítési formák ismertetésére tért át ezután az előadó és beható kritikával magyarázta az egyes megoldási módokat, majd a telepítés jogi vonatkozásaival, a földszerzés és a földmegtartás kérdéseivel foglalkozott, a megváltás és az elővásárlási joggal. Albrecht királyi herceg ezután részletes költségvetést ismertetett. E szerint, ha egyszerre 300 házhelyes telep létesül azonos forma szerint, a 25 holdas telephely költsége továbbépíthető egy szobával, konyhával, kamrával, pincével, istállóval és ólakkal együtt 16.500 pengő, a 15holdas telephely költsége 11.800 pengő, a nyolcholdas telephely költsége 7600 pengő, a háromholdasé 3800 pengő volna a földdel együtt, ami holdanként 400 pengő átlagárral szerepel ebben az összegben. Ha a ház vályogból épül, 400 pengővel csökken az összeg. — A telepítés alapfeltétele a jól átgondolt pénzügyi megoldás. Háromezer telep létesítéséhez — ami 12—15.000 embernek ad elhelyezést — 45.000 hold területre volna szükség. 15.000 holdat a közületek engednének át, ugyanennyit az adóhátralék fejében leadott földekből teremthetnénk elő, az utolsó harmadot pedig az eladósodott birtokok átvételéből szerezhetnénk meg. A föld megszerzéséhez 18 millió pengőre, az építkezésekre, berendezésekre pedig 9 millió pengőre, összesen 27 millió pengőre volna tehát szükség. A közületektől és az adóhátralékból származó földeket egyelőre bérlet formájában kapnák a telepesek, az eladósodott birtokokból igénybeveendő föld árát pedig 50 év alatt törlesztenék. Az építkezésekhez és beruházásokhoz szükséges 9 millió pengőből 5 milliót a transzferalapból meríthetné a kormány, a többit pedig elsőhelyi jelzálogjoggal biztosított állami biztosítékkal ellátott kötvényekre a bankok bocsáthatnák rendelkezésre. Részletes számítások Az angol külügyminiszter részérül semmiféle eljárásra nincs szükség LONDON, máj. 1. Az alsóházban Cocks képviselő kérdezte a kormányt, hogy mit felelt az alsóházban a németországi zsidók helyzetével kapcsolatban április 13-án elhangzott beszédek elleni német tiltakozásra. Baldwin főpecsétőr kijelentette, hogy a német ügyvivő főként azért tiltakozott, mert Simon külügyminiszter csatlakozott a többi szónok kijelentéseihez, ahelyett, hogy visszautasította volna azokat. A kormány semmiféle megjegyzést nem tett erre a kijelentésre — folytatta Baldvin , s a külügyminiszter úgy véli, hogy részéről nincs is semmi szükség semmiféle eljárásra. Az interpelláló képviselő kérdezte, hogy miért nem utasította vissza a külügyminiszter a német közlés átvételét s miért nem figyelmeztette a német kormányt, hogy nem bánhat úgy az angol alsóházzal, mint a német birodalmi gyűléssel. Baldwinn, úgy hiszem, azért, mert néha túlozni lehet az ilyen esetek fontosságát. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Hármon képviselő a következőket kérdezte: Mi joga van a német kormánynak az angol alsóházban mondott beszédek miatt az angol kormánynál előterjesztéseket tenni. (Élénk éljenzés minden oldalon.) Balducin nem felelt. Hóman kultuszminiszter búcsúztatja Csánki Dezső ! A Magyar Tudományos Akadémia másodelnökének, Csánki Dezsőnek elhunyt alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: „A Magyar Tudományos Akadémia mély fájdalommal jelenti, hogy méltóságos Csánki Dezső bölcsészdoktor, államtitkár, az Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója, az OrszágosMagyar Gyűjteményegyetem tanácsának többízben volt ügyvezető alelnöke. Akadémiánknak igazgató és rendes tagja, négy évközre választott osztályelnöke és jelenlegi másodelnöke stb., április 29-én este elhunyt. A gyászszertartásra, amely a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában május 2-án, kedden délután 3 ómkor megy végbe, ezennel minden tagját meghívja a Magyar Tudományos Akadémia. Áldás emlékére, Budáért, 1933 ápilis 30-án.“ Csánki Dezső temetésén, értesülésünk szerint, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Gyűjteményegyetem és a Történelmi Társulat nevében Hóman Bálint kultuszminisztermond a ravatalnál gyászbeszédet. A farkasréti temetőben, ahol a főváros által felajánlott díszsírhelyre temetik el Csánki Dezsőt, a sírnál a régi munkatársak nevében Domarkovszky Sándor egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja mond búcsúbeszédet. A kincstár pere Debrecen városa ellen Még 1915. évben történt, hogy a kir. kincstár Debrecenben több nagyobb telket elcserélt a várossal és e helyett átadta a szabad királyi városnak az ottani pénzügy igazgatóság régi székházépületét. A felek természetesen írásos szerződést kötöttek, amely szerint a város még nagyobb összeget tartozott fizetni a kincstárnak az üzlet folyományaként. A város nem fizetett, arra való hivatkozással, hogy a szerződésben annak idején nem tüntették fel azt, hogy a vételárhátralék aranykoronában, vagyis valorizáltan fizetendő meg s igy a városi tanács csupán valorizálatlan értékben akarta a kérdéses pénzösszeget kifizetni Minthogy az így felkínált összeg mai értékben alig pár pengőnek felelt volna meg, a kincstár polgári pert tett folyamatba Debrecen városával szemben, s a perben a százszázalékos átértékelésnek megfelelően 96.367 pengőt követelt. A város képviselője a kereset elutasítását kérte s a budapesti törvényszék elsőfokon a keresetet, arra történt utalással, hogy a valorizáció iránti kérelem elkésett, teljes egészében elutasította. A budapesti tábla ezzel szemben lényegileg helyt adott a kincstár keresetének s hatvan százalékos valorizálási alapon 56.0000 pengőben marasztalta el Debrecen városát. Kölcsönös felülvizsgálati kérelem folytán az érdekes per a Kúria Hűtéstanácsa elé került, mely a tábla ítéletét jogerősen helybenhagyta. A megokolásban felemlítette azt is, hogy a királyi kincstár nehéz helyzete is megokolttá, illetve szükségessé tette a vitás összeg bizonyos méretű valorizálását. ! HA VENNI VAGY ELADNI AKAR HIRDESSEN A BUH* APRÓHIRDETÉSÉBEN é alapján rámutatott arra, hogy páz év alatt 30.006 telephely létesítése, ami pedig már komoly IS 340 birtokpolitikai kezdeményezés volna, nem hárítana a költségvetésre 3—5 milliónál nagyobb IS* tellekötést, ami a 750 millió pengős költségvetás mellett nem túlzott követelés. — A törvényhozásnak és törvényt ki nem tud hoznia a telepítésről. Elsősorban telepítési tnács felállítására volna szükség, a lebonyoltót pedig hatósági jogkörrel felruházott külön szervre kell bízni. Ez a szerv intézné a telepítés összes ügyeit, gondoskodnék a törvény végrehajtásáról, döntene a megvételre kínált birtokok megvásárlásáról s az egész országot felölelőltalános telepítési tervet dolgozna ki. A telepeseket birtokbahelyezésük után mi szabad magukra hagyni. Kezdetben nehéz munkájukban minden eszközzel támogatni kell Siet s ezt a feladatot különleges, új, a céljába állított szövetkezetek végezhetnék. Albrecht királyi herceg fejtegetései végén hangsúlyozta, hogy előadásában csak az elvi késsdéseket foglalta össze, a részletkérdések megvitatására jó alkalmat nyújt majd a magyar gazdaszövetség telepítési értekezlete. Hiszi, hogy a telepítés körül hamarosan olyan kezdeményezések történnek, amelyek a küzködő magyar nép jobb sorsát készítik elő. A magyar jövőbe vetett szikla szilárd hittel hisz abban, hogy a magyar föld válsága is csak átmeneti jelenség s ha a válság eltűnik, dúsabban terme éltető lesz újra a drága magyar anyaföld. Berzeviczy Albert elnök meleg szavakban mondott köszönetet Albrecht királyi hercegnek előadásáért s szívből kívánt sikert az ismertetett gondolatok megvalósításához. Az összes ülés résztvevő nagy és előkelő közönsége az előadást hosszantartó, lelkes tapssal és ünnepléssel fogadta.