Budapesti Hírlap, 1933. május (53. évfolyam, 98–122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

4 élettartalmat, az állam viszonyát a gazdaság­hoz, a néphez és a kultúrához. A,,német, ifjú­ságnak­­szakítania kell a­ sötétenlát­ással és józan reménykedéssel kell a világba harsognia, hogy munkát, kenyeret, becsületet és érvényesülési teret követel. ­nta—■ B.H. 1933. MÁJUS 2. KE­DB Végeláthatatlan tömegek fegyelmezett felvonulása BERLIN, máj. 1. Az egyes szervezetek, csoportok és­ alakulatok­ felvonulása a tenspelhofi repülőtérre már a kora délelőtti órákban megkezdődött. A horogkeresztes és fekete-piros-fehér lobogók alatt felvonuló cso­portost az utcákon alig tudtak­ haladni. A méné-­­­tét­ zenekarok kísérték. A nemzeti szocialista párt tagjai­­horogkeresztet viseltek, a német nemzeti­­frontharcosok pedig fek­ete-fehér-piros karszalag­­gal meneteltek. Egyre tőr... és több csoport tar­tott a tempelhofi repülőtér­ felé, úgy hogy min­den forgalmat be kellett szüntetni. Amíg ezren és ezren vándoroltak a tempelhofi repülőtér felé, a központi repülőtérre megérkezett a nemzeti szo­cialista párt vezetősége, Engels államtitkár veze­tésével. A déli órákban egymásután érkeztek re­pülőgépek a tempelhofi repülőtérre a birodalom különböző városaiból. Öt óra után , a tempelhofi mezőt már egészen elözönli a beláthatatlan­­ embertömeg és a város­ból még mindig szakadatlanul új és új tömegek áramlanak. Az alakulatok tagjai — amennyire a hely megengedi — kényelembe helyezték magu­kat. Az elvesztett gyerekek száma olyan nagy, hogy az ünnepély rendezősége elhatározta, hogy az emel­vények mögött külön tábort rendez be számukra. Számos mentőállomást is állítottak fel, amelyeken mintegy 150 orvos teljesít szolgálatot. A tömeg fegyelmezetten várja az ünnepség kezdetét. A hangszórókon hazafias dalokkal szórakoztatják a közönséget. A kiváló rendezésnek köszönhető, hogy az óriási tömeg felvonulása minden fennakadás és tolongás nélkül ment végbe. A rendezésből különösen a ro­ham- és védőosztagosok derekasan kivették részü­ket. A sok zászló között felütést keltett az, amelyi­ken kék mezőben fehér horogkereszt látható. Ez az orosz nemzeti szocialista mozgalom zászlaja. Az óriási tribünök teljesen megteltek. A­ középső kiemelkedő részen, amelyet a birodalmi kormány­nak és a kormány által meghívott vendégeknek tartottak, fenn, az egész hivatalos Németország egybegyűlt. Ott vannak a birodalmi kormány, az országos kormányok tagjai, a hatóságok vezetői, a politikai, gazdasági, tudományos és művészeti élet vezető személyiségei és teljes számban a diplomá­ciai testület. Pontosan este 8 órakor nyitották meg hivatalo­san a nemzeti munka ünnepét. A birodalmi véd­erő hét zenekara indulókat játszott, de a zene hangjait elnyomta az a hatalmas Hédi-kiáltás, amellyel a tömeg a közben megérkező birodalmi kancellárt üdvözölte. Hangszórókon jelentik be az ünnepély kezdetét. Fényszórók gyúlnak ki, autók robognak tova a Flughafen-Strassen. A fényszórók fénynyalábjai gyorsan követik a vezér autóját, amely közben megérkezik a díszpáholy elé. A díszszázad tiszteleg, Göring üdvözli a kancellárt, akit a fényszórók fé­nyében a tömeg is felismer és meg-megújuló Rc-il! kiáltásokkal üdvözöl. A lelkes üdvözlés után óriási énekkar énekli a „Der Gott, der Eisen wachsen Bress, der voollte keine Knechte“ kezdetű dalt. Göbbels birodalmi miniszter mondott ezután be­szédet. Méltatta a nap jelentőségét, amelyen az egész német nemzet hitvallást tett az uj munka­etika mellett s osztály- és felekezeti különbséget félretéve, egyesült, hogy az osztályharc eszméjét romba döntse és a népközösség uj eszméje szá­mára megnyissa az utat.. Megemlékezett ezután arról a hét bányászról, akik tegnap munka közben életüket vesztették és arról a két rohamosztagos­­ról, akiket ugyanaznap Hamburgban és Kielben agyonlőttek. A tömeg néma­ csöndben áldozott em­léküknek, majd felhangzott a jó bajtársról szóló ismert dal. Utána Göbbels Hitlernek adta át a szót. Hitler bejelenti programmját Hitler mindenekelőtt visszapillantást vetett az elmúlt hetven év május elsejei ünnepségeire s a régi május elsejét a gyűlölet és a testvérimre napjának mondotta.. — Olyan államról álmodunk, amely minden­kinek megadja a földön mindennapi kenyerét — folytatta Hitler. — Ez az állam nem függhet a külföldtől. Mindez nem puszta eszmény, amely­ből­ sohasem lehet semmi sem. Ennek az esz­ménynek az erejében ma már ötvenmillió ember hisz, ötvenmillió ember, ak­i tudja, hogy a nem­zeti, feltámadás nem olyan elmélet, mint volt a marxizmus. Nem rombolni, hanem építeni aka­runk. A tavasz legszebb napja nem lehet a harc és a pusztítás szimbóluma, hane­m csak a feltá­madásé és az építő munkáé. — Német nép! Te nem vagy másodosztályú nemzet, ha ezerszer is így akarja a világ. Né­met nép! Ébredj, öntudatra és emlékezzél múl­tadra. Bízzál kormányodban, amely a tiéd és amelynek nincs más célja, csak az, hogy ismét szabaddá és boldoggá tegyen. A kancellár ezután bejelentette, hogy a kor­mány az elkövetkező évben proklamálja az ál­talános munkaszolgálati kötelezettséget, amivel elsősorban az a célja, hogy becsületet teremt­sen az emberi kéz munkájának. Ismerje meg minden nemet ezt a munkát s egyszer életében dolgozzék mindenki, legyen tudós, vagy mun­kás­ fia, két puszta kezével, hogy azután ne nézhessen le arra, aki két keze munkájával ke­resi a kenyerét. Mindenki egyforma és senki sem lehet több a másiknál. A korm­ány további feladatait Hitler a követ­kezőkben­ foglalta össze: Minden kezdeményezést meg kell szabadítani a többségi határozatok végzetes befolyásától. Ennek az elvnek nemcsak a parlamentben kell­­érvényesülnie, hanem a gazdasági életben is. A­­gazdasági élet irányításának megszervezése te­­­rén a kormány abból indul ki, hogy mindent a­­gazdasági élet gyökerénél, a parasztnál kell kez­deni. A paraszttól a munk­áshoz visz az út,­­onnan pedig az intelligenciához. Ha egészséges­­a mezőgazdaság, akkor adva van az egész gaz­dasági élet szanálásának előfeltétele. A munka­­­nélküliséget a kormány munkaalkalmak terem­tésével akarja megoldani. Óriási jelentőséget tulajdonít a magánkezde­ményezésnek s éppen ezért felhívja az egész német népet: tegyen meg mindent, ami munkát­­teremthet. Hozzák rendbe ismét a német háza­kat és palotákat s már ez­­ is száz- és százezer embernek ad kenyeret. A kormány a maga ré­széről gigászi közmunka-programm­ot akar meg­valósítani, az egész német úthálózatot újjá akarja építeni. Utolsó programmpontként Hitler lett mai kamattételek ellen indítandó hatrál­ ,és olyan kereskedelmi politika kezdeményezését jelölte meg, amely biztosítja a termelés­­ állan­dóságát, a­nélkül, hogy tönkretenné a német mezőgazdaságot. A kancellár több mint egyórás beszédét viha­ros „Heilt“-kiáltás fogadta s percekig zúgott a hatalmas térség a tömeg szűnni nem akaró él­jenzésétől. Ezután a két himnusz, a nemzeti szocialista induló és a Deu­tschland-Lied elének­­lése következett, majd a nemzeti szocialista ifjú­sági szervezetek küldöttsége fiatal tölgyet ülte­tett Hindenbu­rg elnök tiszteletére. Az ünnepsé­get takarodó zárta be, majd megkezdődött a­­káprázatos tűzijáték, amelyet a tömeg mindvé­­­gig lelkes tapssal kísért. A milliós tömeg szét­osztása az éjszakai órákban minden rendzava­rás nélkül ment végbe. Az egész birodalom ünnepelt BERLIN, máj. 1. Május elsejét a birodalom összes városaiban ugyanúgy, mint a birodalmi fővárosban, meg­ünnepelték. A beérkezett jelentések szerint a nemzeti munka ünnepe mindenütt hangulatos, szép ünnepségek keretében folyt le. A városokat fellobogózták. A nagyobb tereken hangszórókon közvetítették a berlini ünnepség lefolyását s a közvetítést mindenütt nagy tömegek hallgatták végig. Különösen nagyszabású ünnepségek vol­tak Duisburgherf­, Kölnben, Essenben, Düssel­dorfban, Hannoverben, Halléban, Majna-Frank­­furtban, Münchenben és Augsburgban, ahol a résztvevők száma mindenütt a 100.000 körül mozgott. Azokban a városokban, ahol a Graf Zeppelin­­léghajó németországi útján átrepült, a sokezer főnyi közönség ujjongva köszöntötte a léghajót. Kölnben az általános ünnepségen kívül az egye­tem külön ünnepélyt tartott s i a rektor ez alka­lommal hirdette ki az új diákjogot. Königsberg­­ben szintén mintegy 100.000 főnyi tömeg vett részt az ünnepségen. Az ünnepség alatt a königsbergi repülőiskola egyik repülőraja kör­­repülést végzett a város felett. Az esti órákban majdnem mindenütt tűzijáték zárta be az­ ünnep­ségeket. * A drótsövényekkel, katonasággal és rend­őrséggel megerősített Bécsben nyugodtan telt el május elseje BÉCS, máj. 1. A hatóságok már a kora reggeli órákban kö­rülkerítették védőeszközökkel a belvárost. Drót­­sövényekkel, katonai és rendőri kordonnal zár­ták el a városházához és a parlamenthez ve­zető útvonalakat. A záróláncok mellett őrségek állottak rendőrtisztviselők vezénylete alatt, a háttérben pedig fegyvergulák­­ emelkedtek. A villamosközlekedést elterelték a Ringről. Délelőtt 10 óra tájban élénkült meg a szo­ciáldemokrata párthívek felvonulása a külső kerületekből a belváros felé. A körúttal pár­huzamosan haladó Lasten-Strassen azonban a rendőrségi zárólánc megállásra kényszerítette őket. Ebben az utcában és folytatásában tar­tották meg a bejelentett sétafelvonulást, amely­nek résztvevői laza, két-három emberből álló, nem túlságosan sűrű sorokban haladtak előre és tervszerűen nem alkottak zárt menetet. Erős rendőri készültség gondoskodott a nyugalom fenntartásáról és néhány kisebb incidenstől el­tekintve, nem is volt szükség a hatósági közbe­lépésre. Néhány embert, részben a kivonult ka­tonai osztagokkal szemben tanúsított kihívó magatartásuk miatt feltartóztattak. Tiltott pla­­kátragasztás miatt 42 egyént őrizetbe vettek. A biztonsági előkészületeket délelőtt megte­kintette Dollfuss szövetségi kancellár, később szemlét tartott Vaugoin hadügyminiszter is, aki ellen egyesek tüntetni kezdtek, amire már rendbehozza emésztését. Székrekedés, bél­enyhe­ség, rossz emésztés szabályozására vegyen be este 1­ 3 pici Am­in dragéet, reggelre normális ü­rülése lesz. 12 dragée ára 54 fillér.__ sok mellette rendezett ellentüntetéssel feleltek. Itt történtek az első nagyobb letartóztatások, de az egész délelőtt folyamán nem vettek őri­zetbe kétszáznál több embert. Erőszakos cselek­­ményeket sehol nem követtek el. Ausztriában május elseje általában minden komolyabb összetűzés nélkül telt el, csak Altheimban (braunai kerület) fordult elő sajnálatos összeütközés, amelynek — mint Linzből jelentik — emberélet is esett áldozatul. Altheim főterén kommunisták és nemzeti szocialisták kerültek egymással szembe. Nyugalom mindenütt PÁRIZS, máj. 1. A francia főváros munkássága az idén is megünnepelte május elsejét: a fémipari üzemek­ben és az építőiparban szokás szerint általános munkaszünet volt. Délután hatósági engedéllyel több munkásgyűlést tartottak és a belügymi­niszter most első ízben adott engedélyt arra, hogy a kommunisták szabad ég alatt gyülekez­zenek. Ezt a gyűlést a város külső területén, a vincennesi ligetben rendezték. A belga szocialisták a lüttichi német konzulá­tus épületéről letépték a horogkeresztes zászlót. A liga kormány sajnálkozását fejezte ki és megindította a nyomozást a tettes után. Madridban ugyancsak nyugodtan telt el a május elseje, a munka jóformán mindenütt szü­netelt, rendzavarás nem történt. Május elseje Londonban is teljes rendben folyt le. A szokásos Hyde-parkbeli felvonulás alkalmával, amelyet többszáz gyalogos és lovas­rendőr kísért, semmiféle rendzavarás nem for­dult elő. Japán nagyobb városaiban a májusi zavar­gásokkal kapcsolatban ezer személyt tartóztat­tak le, közöttük nyolcszázat Tokióban. Moszkvában május elsejét nagy katonai ün­nepséggel ünnepelték. Ötvenezer főnyi sereg vonult el Lenin síremléke előtt. A sereget ezer tank követte, felette pedig 350 repülőgép kerin­gett. A szemle alatt 101 ágyúlövést adtak le. Csikágóban bombát hajítottak a tüntetők Az Egyesült Államok nagy városaiban hatal­mas rendőrkarhatalmat tartottak készenlétben. A rendőrséget könnygázbombákkal és gépfegy­verekkel szerelték fel. Csikágóban a tüntetők­ bombát vetettek több épületre, köztük az ame­rikai telefon- és távíróhivatalra és néhány szál­lodára. A hódmezővásárhelyi munkások nem követték a pártvezetőség tüntetésre fel­szólító utasítását SZENTES, máj. 1. Csongrádm­egyében a május elseje nyugodtan telt el. Sehol a legkisebb rendzavarás nem for­dult elő, a munkások meg sem kísérelték a tün­tetést vagy a felvonulást és így rendőri beavat­kozásra sehol sem volt szükség,­­ Hódmezővásárhelyen a helybeli szocialista párt vezetősége, az országos pártvezetőség állás­­foglalásával szembehelyezkedve, május 1-ére tüntető sétára és gyűlésre hívta fel a munkás­ságot. A tüntetést hétfőn délelőttre tervezték a Népkertbe, a munkásság azonban — hosszú évek óta első ízben — nem követte a helyi vezetőség utasításait, hanem tovább dolgozott munka­helyén. Mindössze 20—30 főnyi, jórészt fiatal­emberekből álló csoport gyűlt össze a Népkertbe, de ezeket is szétoszlatta az eső. A városban tel­jes a rend és a nyugalom. Május elseje Budapesten A budapesti rendőrség politikai osztálya, mint,gy jelentettük, megtudta, hogy a kommunisták má­.­­jus elsejére tüntetést terveznek. A detektívek el­­­ fogták a mozgalom ötven résztvevőjét és ezzel megbénították a kommunisták akcióját.­­ Mindenesetre a főkapitány permanenciát ren­delt el. A rendőrség egész napon át készenlét­ben állt, hogy az esetleges rendbontó kísérletnek elejét vegye. A május elseje azonban Budapes­ten teljes rendben és csendben telt el. t Clemenceau és Millerand megígérte, hogy a békeszerződések terü­leti rendelkezése nem végleges Llewellyn Jones angol képviselő nyilatkozata a revízió módjáról LONDON, máj. 1. E. Llewellyn­ Jones képviselő, a magyarság régi barátja, a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének. Az angol sajtó a közelmúltban fokozott figye­lemmel fordult a békcere­vízió felé. Egy időben a kérdést inkább csak elméleti érdekűnek teki­­tették és főként a nemzetközi jog és külpolitika művelői foglalkoztak vele. MacDonald minisz­terelnök római útja és Mussolini nyilatkozata a négyhatalmi egyezményről, amely a békereví­­zió elintézésére illetékes volna, a figyelem elő­térbe hozta ezt a kérdést. Most már kitűnt, hogy ennek ez ügynek elintézését sürgősen szük­ségesnek tekintik és a legkülönbözőbb oldalakról követelik a békeszerződések módosítását a Nép­szövetség útján. Ezenkívül a kisan­tant­ állam­ok és Lengyelország politikusainak kijelentései arra mutatnak, hogy általában kezdik belátni, hogy a békerevízióról való tárgyalást nem lehet az­­idők végéig halogatni. Az a tény, hogy ez a négy kelet-európai állami mindent el akar kö­vetni e kérdés megoldásának megakadályozá­sára, világosan mutatja, hogy bizonyos kísérle­teket vádnak, amelyek célja a békeszerződései, kerületi határozm­ányai által f­okozott legsúlyo­­sabb sérelmek orvoslása lesz. A legnagyobb nehézségek a népszövetségi alapokmány fogyatékos és nem kielégítő intéz­kedései. A 19. szakasz két fő hiánya a következő: először a Népszövetség közgyűlésének teljes egyhangúságát követeli, másodszor még az egy­hangú határozat is pusztán az érdekelt államok­nak adandó tanács jellegével bírna. Ezért a Nép­­szövetség bárminő közbenjárási kísérlete gyak­or­­latilag meddő és eredménytelen volna. A helyzet orvoslásához feltétlenül szükség van a 19. szakasz olyan módosítására, hogy abszolút, vagy kéthar­mad, esetére háromnegyed többség határozhassa el, hogy bizonyos lépéseket kell tenni a békere­­vízió érdekében. Egy ilyen határozat hozatala után a revízió természetének tényleges megha­tározását az állandó nemzetközi bíróság elé le­hetne utalni. A revízió legtöbb esetében a módo­sítás természetének meghatározása amúgy is bírói megítélés alá tartoznék. Az állandó nem­zetközi bíróság esetleg bizottságot, vagy bizott­ságokat fog kiküldeni a vita egyes vonatkozásai­nak a helyszínen való eldöntésére, vagy népsza­vazás tartására. Egyszersmind a bíróság végső döntéseinek végrehajtását is biztosítani­­ kel­lene. Bizonyos körök kifogást emeltek a négyha­talmi egyezmény terve ellen, mert az állítólag kivenné a békerevízió tárgyalását a Népszövet­ség hatásköréből. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy elsősorban a három nyugaeurópai nagyhatalom, Anglia, Franciaország és Olasz­ország viseli a főfelelősséget a békeszerződések területi rendelkezéseiért. A békeszerződések alá­írásakor Clemenceau és később Millerand bizto­sítékokat adtak arra nézve, hogy a területi ha­­tározványokat nem kell véglegeseknek és visz­­szavonhatatlanoknak tekinteni s kijelentették, hogy a Népszövetséggel kapcsolatos szervezet fel lesz jogosítva az ilyen területi módosítások el­­bírálására. Sajnos, mindeddig nem váltották be az antanthatalmak nevében tett ezt az ünnepé­lyes ígéretet. Németországnak és Magyaror­szágnak egyaránt oka van pimaszra e téren és most itt az alkalom, hogy a nyugateurópai ha­talmak befolyásukat a békerevízió elintézésére alkalmas szervezet felállítása mellett vessék latba. Még felületes szemlélő is meg fogja ér­teni, hogy Európa békéje attól függ, hogy a Népszövetség határozott politikát kövessen azok­nak a hatalmaknak befolyása alatt, amelyek a fő felelősséget viselik Európa háború utáni tér­képének megrajzolásáért.

Next