Budapesti Hírlap, 1933. június(53. évfolyam, 123–145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

A 1­ ó mégsem lett igaza s Gyulai Pál ezt legálisan­ beismerte, amikor Bu­lyovszky Lilla, már mint ünnepelt né­met színésznő hazajött s néhány estén át jótékony célra játszott a Nemzeti Színházban. Gyulai Pál még azt is megírta róla, hogy a külföldi környe­zetben nagyot fejlődött, hogy árnyala­­tosabb, gazdagabb, finomabb lett a játéka s Gyulai — a maga lova­giasságában — még azt a megjegy­zést sem fűzte a kritikájához, hogy Bulyovszkyné az a kivétel, amely megerősíti a szabályt. Az ilyen átpártolás egyik nemzet drámai szín­padjáról a másikéra igen ritkán sike­rül (a francia Techter nem bírt angol színpadon boldogulni s a franciául re­mekül tudó Dúsét sohasem lehetett rá­venni arra, hogy franciául játsszék), leginkább azoknak a román színészek­nek és színésznőknek, akik csak a pá­risi Conservatoireban is már öt éven keresztül készülnek a francia játékra, francia házi nevelésüket nem is szá­mítva. Annyi tény, Bulyovszky Lilla meg­mutatta Komlóssy Idának és a töb­bieknek, hogy mint német színésznő is sokra fogja vinni. Német kritikusok és költők nagyon magasztalták a szép és tehetséges magyar színésznőt, aki a társaságban kifogástalan úri dáma volt, amellett csupa grácia és elmésség, amit a németek annál is jobban meg­becsültek benne, mert náluk ez a ritka­ságok közé tartozik. Bulyovszkyné tizenkét évi német pályafutása alatt annyira beleélte ma­gát az idegen nyelvbe, hogy útinapló­ját is németül írta meg. Utolsó fellé­pései Székesfehérvárott és Aradon vol­tak 1875-ben. Ekkor búcsúzott el a ma­gyar színpadtól, amely — úgy látszik — a fővárosban nem is akarta őt visszafogadni. Amikor Németországba ment, ,— Pestet hagyta el, de már Budapestre tért vissza s itt élt egészen ha­láláig. A 90-es években még sokszor le­hetett őt látni a Nemzeti Színházban, Lendvaynéval együtt. Férjétől, Bu­lyovszky Gyulától különválva éltek, de mindvégig jó barátságban. Nagy kár, hogy érdekes színházi karrierjéről nem írta meg a naplóját Bulyovszky Lilla, aki partnere volt richben fölfedezte Possartot, s aki richben fölfedezte Possartot, é­s aki olyan komolyan vette a művészetét, sokat tudott volna mondani a színpad­ról és a színészről. Állítólag fönn­maradt a levelezése, amely tele van szenzációkkal s amely valamikor két­ségkívül napvilágot fog látni. A szín­háztörténet mindenesetre sokkal adósa Bulyovszky Lillának, az 50—60-as évek legérdekesebb és egyik legnagyobb magyar színésznőjének, akárhogy meg­feledkezett is születésének századik év­fordulójáról. 1933, JÚNIUS 4, VASÁRNAP B. H. galmi propaganda jelentősége van és remélhe­tőleg állandósulni fog a tanfolyam. — Végtelenül le vagyunk kötelezve — mondja Miss Pratt búcsúzóul, — a magyar asszonyok­nak. A Dolgozó Nők Klubja mindent megtesz feladatom sikeréért. Nálunk lelkesebb harcosai a magyar kultúrának aligha vannak és ez a kultúra érdemes arra, hogy az egész világ meg­ismerje. Hazudj igazat! A Nemzeti Színház vígjátékújdonsága Pénteken mutatja be a Nemzeti Színház Korcsmáros Nándor „Hazudj igazat” c. három­­felvonásos vígjátékát Tá­ray Ferenc vendégfellé­pésével és Cs. Aczél Ilona, Vízvári Mariska, Ághy Erzsi, Gombaszögi Irén, P. Füzess Anna, Pethes Margit, Bacsányi Paula, Vándory Mar­git, Tímár József, Abonyi Géza, Sugár Károly, Mihályfy Béla és Bodnár Jenő együttesével. Az újdonság érdekes problémát visz színpadra. Egy úriasszonyról szól, aki gyanakszik a fér­jére, hogy titokban megcsalja, s akit két szerel­mes férfi is ostromol. Egy napon a fiatalasszony már úgy véli, hogy bizonyíték van férje bűnös­sége mellett; egy pillanatra megtántorodik és elmegy az egyik férfi lakására. Szerencsére a férfi lovag és komolyan szereti a nőt; mikor megismeri a helyzetet, átadja lakása kulcsát és eltávozik. De a férj, aki váratlanul hazaérke­zett, nem hiszi az asszonynak az igazat. Ha­zudnia kell a férje és az emberek előtt is, hogy hijvjenek neki; a hazug „alibit", amely az igaz­ság látszatával bír, inkább elhiszi a világ. A magyar újdonságot, amelynek előadását vasárnap és hétfőn megismétlik. Horváth Ár­pád rendezi. * (Tessék beszállni) (Bemutató a Royal Orfeumban.) Tessék beszállni, pár óra hosszat tartó gondtalan vidámságra! A pár óra alatt nem kell gondolkodni, (nem is szabad) csak gyönyörködni a nagyon szép és ízléses díszle­tekben, a látványos kiállításban és a boszorká­nyos ügyességű táncokban. Szabad nevetni a tréfának, mókának, szabad derülni a színészek játékán és szabad őszinte dicsérettel illetni a mókák seregének főszereplőjét, a nagyon tehet­séges, bájos és ötletes Beula Licit, a pozsonyi származású és Bécsben feltűnt ifjú magyar mű­vésznőt, akinek ha énekhangja is volna, egy­szeribe minden operettprimadonnánk elébe ug­rana. Ámbár ettől még megteheti, hiszen a mai operettekben az énekhang, semmiesetre sem az első színészkellék. Mindenesetre megállapíthat­juk, hogyha Harmat Imre új nyári revüje, ha nem is nagyigényű, mindenesetre ebben a nem­ben jól sikerült munka és bátran felveheti a versenyt a tavalyi nyári darabbal, az Ezerjóval, amelyben a legfőbb jó mégis az volt, hogy mint­egy száz embernek nyáron is adott kenyeret. A muzsikát Márkus Alfréd szerezte, aki már a slágerek egész sorát indította útnak. Néhány számából most is az lesz. A közönség pompásan mulatott és sárból tapsolt a szereplőknek; Somogyi Nusinak, Szokolay Ollynak, Balogh Klárinak, Delly Ferencnek, Sziklai Józsefnek, IFArrigo Kornéinak, Sark­adi Aladárnak, László Miklósnak és a felvonásközökben a slá­gereket nagy sikerrel éneklő Víg Miklósnak. (m.) (m.) * (Műteremkiállítás.) Csabai-Wagner József festőművész I., Lenke-tér 7. szám alatti műtermé­ben kiállítást rendezett műveiből. A kiállítás folyó hó 12-ig délelőtt 11 órától délután 7-ig tekinthető meg. TUDOMÁNY, IRODALOM A mosolygó ház Büky György új regénye „Chacun á sou gout“: a francia közmondás az irodalmi művekre vonatkozóan is érvényes. Akik például szociológiai tanulságokat, pszicho­analitikai megfigyeléseket, a vajúdó világ nagy és bonyolult problémáinak összhangját keresik a regényben, aligha lelkesednek pusztán a hangu­lat és derű színeivel csábító könyvekért. De akik elsősorban poézisre, az író szívének melengető sugaraira vágynak, azok bizonyára gyönyörű­séggel olvassák Büky György új regényét, A mosolygó ház­at, amely a Budapesti Hírlap ha­sábja­in látott először napvilágot s amely most jelent meg könyvalakban a Káldor könyvkiadó­vállalatnál, szép és finom kiállításban. A Budapesti Hírlap olvasótábora jól ismeri Büky György nevét és jól ismeri írásait, ame­lyekből a mármarosi hegyek tiszta, ózondús le­vegője árad. Nosztalgiás sóvárgással vágyódik vissza Büky György a mármarosi hegyek közé, ahol ma is a férfias erő s a női szív a legkülönb érték, ahol pompás izmú férfiak küzdenek a hó­förgetegben martalós farkasokkal s ahol olyan szűz­tisztán nyílik a szerelem, mint az ezüst­gyopár az égbenyúló sziklák ormán. A mosolygó ház meséje is a mármarosi hegyek közt játszódik: a megpróbáltatások iskolájában megtisztult s acélkeményre edzett Hajdú Péter báró és Olonka, a szőke, izmos pásztorlány sze­relmi regénye, amelynek hátterében ott izzik az elszakított ország minden kínzó keserűsége, kétségbeesett nyomoré, titkos reménykedése. Szép és igaz írás Büky György könyve. S akik a problémákat, a mai élet hangját keresik, meg­találhatják azt is benne: a legnagyobb problé­mát, amely mindannyiunk szívét fűti és a mai életet is, persze nem azt, amit a „mondén" írók annak neveznek: a bárok és mulatók, a bridge­­szalonok és kozmetikai intézetek fülledt és ká­bító légkörét, hanem a vidéki kúriák, a tanyák és mezők, fenyvesekkel koszorúzott nagy hegyek napfényben és hóban szikrázó tisztaságát. Büky György nem törekszik lenyűgöző, indu­latokat felkorbácsoló hatásra; nem kavar fel és nem döbbent vissza, nem akar oktatni és nem akar prédikálni: az igazi mesemondók egyre ritkuló fajtájából való, aki mesél magának a mesemondásnak a gyönyörűségéért. S akiknek a szívéhez utat talál még a mese tiszta meló­diája, azok bizonyára szívesen figyelnek fel Büky György hegedűjének meleg, férfias hangjára. K. E. * (Szán­yard a tiprattyán,) avagy Gyulai Pál és Vadnay Károly hajnali versenyfutása a Bajza­ utcában. Nehéz elképzelni, hogy a ma­gyar irodalom e két halhatatlanja valaha éppen olyan földi lény volt, mint mi és jókedvükben kamaszos tréfákra is vállalkoztak. Pekár Gyula, Gyulai Pál és Vadnay Károly vetélkedéséről, amely nem irodalmi babérokért folyt, hanem a futóverseny dicsőségéért. A mulatságos esetet, régi irodalmi pletykákkal fűszerezve, aranyos humorral mondja el Pekár Gyula az Új Idők mai számában. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapja Pünkösd ünnepére ünnepi tartalommal jelent meg. Csathó Kálmán és Alice Berend nagy sikert aratott regényeinek folytatását közli bő terjedelemben. Kosáryné Réz Lola, mesélő­hangú, bájos elbeszélést írt, Babay József vidám költői életképet. V. Jósa Jolán Paraguay csoda­világába viszi el az olvasót, megismerteti a Mboeayá nevű növénnyel, amely Paraguay egyik áldása. Fekete Károly és Varga Lajos, Ölbey Irén szép versei, Zsigray Julianna és Zolnay Vilmos írásai. J. J. Jeroma mulatságos elbeszé­lése gazdagítják az Új Időket, amelynek ez a száma közli a 30.000 pengős rejtvénymegfejtési verseny második negyedévi sorsolásának ered­ményét. A megfejtők között száz díjat sorsol­tunk ki, köztük: telket, női kelengyét, ezüst evő­készletet stb. Az Uj Idők mai száma nyolcolda­­las kézimunkamellékletet is tartalmaz, azonkívül a népszerű rovatokat, számos időszerű és mű­vészi képeket. Az Uj Idők kiadóhivatala Buda­pest, VI., Andrássy­ út 16. bárkinek szívesen küld mutatványszámot díjtalanul. Az Új Idők előfizetési ára egy negyed­évre 6 pengő 40 fil­lér. Egyes száma ára 50 fillér. Húsból és vérből — Szász Menyhért versei — Húsból és vérből? Igen! Ez a költészet nem játék a szavakkal, nem a gyöngéd ötvözés mű­vészete, nem tűzijáték és nem garden-party. Képeit nem az elragadtatott költői lélek köd­bevesző, bizonytalan látomásai szülték, itt min­dennek éles, határozott kontúrja van, mint napsütött térben a valóságnak. A kegyetlen szókimondás költészete ez, a lepeltelen önvallo­másoké, olyan galériája egy költői önarckép­sorozatnak, amely nem ismer kíméletet. Húsból és vérből, a vér és a hús élményeiből, az élet valóságából, ebből a hús ölelésből bontakoznak ki a költő élményei, sötét virágai egy sötét vi­lágnak, amely egyre jobban elveszti színeit s vér és verejték szagával itatja át a mezők illa­tát... pacsirtám leszállt valahol, aranylába a sárba ért, torkából egy varjú dalol.“ Húsból és vérből! Abból a húsból és abból a vérből, amely­­— minthogy költőé — ezer­szeresen érzi az elmúló­, a megöregedés fájdal­mát s a későn érkező szerelem rettegésének olyan sorokban ad kifejezést, amelyek hibát­lan költői muzsikájukkal örökre a szívünkbe vésődnek. „Már a parton ültem és rámbonyt a feledés, nem tudtam már, volt-e vétkem, volt-e vágyam, örömöm, mint halász, ki tudja úgyis este lesz és hazaér, kár vesződni új csalétben, oly nyugodtan éltem és fodrozott pipámnak füstje ... Akkor jöttél. Gyönyöröm, mikor már a hajamon az Ősz ezüstje. Mit tettél, mit tettél, szerelembe ejtettél.“ Húsból és vérből! Abból a húsból, ami olyan olcsóvá vált a mi korunkban és abból a vérből, amelyből a legfiatalabbaké, a húszéveseké is oly bőven öntötte a világháború harctereit. „Őket a kancsuka hajtja, minket az életünk, drága hazánk, de mindnyájunk után az ágyúdörejbe utánunk sír az édesanyánk. Mert elválik mostan, kinek a szíve dobban jobbam, k­inek a vére pirosabb, forrtabb, kinek a szuronya gyorsabb, ki vág majd jobban az ellen elé, kinek sír szebben az anyja az Isten felé.“ Élő, lüktető, forró költészet ez, a hús és a vér költészete! De melyik igaz költőé nem az? Szász Menyhért is csak egyik szeme annak a végtelen költői láncnak, amely minden korban és mindenütt a hús éte a vér dalát, az esendő, múlandó emberi sorsot dalolta. S mint minden igaz költő, dalolta és dalolja Szász Menyhért is a maga egyéni hangján, amely ebből a vég­telen kórusból is messze, világosan és tisztán kicseng. T. E. * (Emlékkiállítás Szemlér Mihály művei­ből.) Pünkösd vasárnap van száz éve annak, hogy Szemlér Mihály festő, rajzoló, illusztrá­tor Pesten született. Az évforduló alkalmából műveiből kiállítást rendeztek Óbudán a Római­fürdőiben, a Drugeth­ utca 7. szám alatt. Szem­lér Mihály a szabadságharc után Marastoninál, majd Bécsben végezte tanulmányait. 1858-ban a belvárosi főreáliskola rajztanárává választot­ták meg, ahol 32 évig működött. Legnevezete­sebb műve Gora nádor megmenti Mária ki­rálynőt című kompozíció, mely a főváros tulaj­dona. Történeti illusztrációk, iskolai faliképek, rézkarcok, kőrajzelő alkotják munkássága zö­mét. Pásztorok című festménye a Szépművé­­­­szeti Múzeumban van. 23 FÜRDŐ­TRIKÓ férfi vagy női FILLÉR Kötött­ szövött­ áruk: 1 pár Gyermek szekerli, fehér pa­mut, L sz. (számonkint 5 fillérrel emelkedik) ................................... 1 pár Tennisz zokni, férfi és női . . 1 pár Gyermek flór tennisz zokni, minden nagyságban ...................... 1 pár Férfi zokni, divatmintákkal 1 Úszónadrág, gyermekek és férfiak részére ............................................ 1 pár Női műselyem harisnya, kis szövőhibával ........................... 1 pár Női macco harisnya, kis szövőhibával ............................... 1 Gyermek flór fürdőtrikó, 3—12 évesig ............................................ 1 pár Női svéd utánz, kesztyű, la­cerna ............................................ 1 pár Női misselyem harisnya, hi­bátlan ............................................ 1 pár Férfi tennisz zokni, príma flóranyagból ............................... 1 Férfi atlétatrikó, színes és fehér 1 Gyermek trikó, rövidujjas, 2—18 évesig ............................................ 1 Gyermek tennisz pullover, 3—12 évesig ............................................ 1 Gyermek napozó­nadrág, piros és kék színben, 3—12 évesig .... 1 Női ujjatlan pallover, divatos . . 1 pár Női cotton műselyem ha­risnya, kis szövőhibával .... 1 Női táncnadrág, mű­selyemből, sima és csikós............................................ 1 Gyermek sporting, 1. sz. (számon­kint 10 fillérrel emelkedik) . . . 1 pár Mosókőr kesztyű, tölcséres divatfazon ................................... 1 Gyapjú fürdőtrikó, női v. férfi, divatfazon és szín........................... 1 Női kötött ruha, divatfazon . . . Méter-áruk: Műselyem, egyszínű és csikós, mé­tere ................................................. Mosó voile, színtartó, szép minták, métere ........................................ Kékfestő, jól mosható, Goldberger­­gyártmány, métere ...................... Angin, erősszájú, tartós, métere . . Műselyem, virágos pongyola és pyjama minták, métere.................. Flanell, egyszínű és mintás, pyja­­mákra és evezős ruhákra, métere Ruha-ripsz, nyári női és gyermek­ruha anyag, métere...................... Panama gyöngyszű­ves, ingekre, nyári ruhákra métere ........................... Oxford és zefir, férfi pyjamára, métere .......................... Mose moussine, kisvirágos (miile fleur és dirnoil), métere Fűszer­áruk: 1 üveg mustár üveggel és kanállal együtt ............................................ 2 üveg Ételolaj (2 üvegbetét 56 ill.) Cca 60 deka Málnaszörp (üvegbetét 24 fill.) (megf. 1 kg = 1.60) . . . 14 deka Pörköltkávé „Brazil" (megf. 1 kg = 6.86)................................... 2 kiló Maláta-kávé............................... 55 deka Cacao (megf. 1 kg = 1.75) . 55 deka Csokoládé (megf. 1 kg = 1.75) ................................................. 50 deka Mazsola.................................... 2.20 kiló Japánrizs (megf. 1 kg — 438/io iull.) ................................................ 2 kiló tarhonya, kitűnő minőségű, fehér áru ........................................ 1.60 kiló Bruttó Csőtészta, kitűnő min. fehér áru (megf. 1 kg . 60 Ml.) .......................................... 10 csomag Levestészta, 2 tojásos . . 2.40 kg Ogg Liszt (megf. 1 kg = 40 fill.) ............................................. Cca 1.65 kg Háziszappan (megf. 1 kg = 5814 fill.)............................... Telefoni és vidéki rendelések eszközöltetnek. 9­6r­­ 961 96 96 96 96 96 96 96 96 96 96 36 36 56 56 76 76 76 96 96 96 96 96 96 96 96 < 1 -26 ■J-20 ›| -26 ›|-36 2*10 300 500 76 76 76 76 SS 9€ 96 96 96 91 * (A lopás) című most megjelent 154 oldalra terjedő kötetének a szerző. Angyal Pál dr. egye­temi professzor újabb tanúbizonyságát adta an­nak, hogy mint a büntetőjogtudomány leghivatot­­tabb művelője: mit és miként kell megírni úgy a gyakorlati élet terén működő bíráknak, ügyészek­nek, ügyvédeknek és közigazgatási tisztviselőknek hasznára, mint az elméleti férfiak okulására. A hatalmas kézikönyvnek ez a X-ik kötete minden kérdésben eligazít s egyenesen nélkülözhetetlen mindazok számára, kik büntetőjoggal foglalkoz­nak. A bírói gyakorlatnak oly feldolgozását nyújtja szerző, mely páratlan a maga nemében s így nem kétséges, hogy e kötet — éppúgy, mint előzői — irányítólag fog hatni a indikatúra kiala­kulására. A

Next