Budapesti Hírlap, 1933. augusztus (53. évfolyam, 172–197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

* „Magyarország jelentősége Európa szem­pontjából A Deutsche Zeitung cikke BERLIN, júl. 31. A Deutsche Zeitung budapesti tudósítója Magyarország jelentősége Európa szempontjá­ból címmel részletesen foglalkozik Gömbös mi­niszterelnök római díjával s többek között a következőket írja: Magyarország nemcsak a fasiszta Olaszor­szággal való kapcsolatának, hanem ugyanolyan mértékben a Duna völgyében való központi fekvésének köszönheti, hogy olyan tényező, amely nélkül semmiféle megoldás, akármilyen legyen is az, Délkelet-Európában nem lehetsé­ges. Meg kell állapítani, hogy a francia blokk­nak minden kísérlete, amely a Duna völgyében Magyarország jövő helyzetét Magyarország nélkül akarta kijelölni, nem sikerült. A Duce a baráti kis ország kormányelnökével úgy tár­gyalt, mint teljes értékű féllel, aminek külö­nös jelentősége van, ha figyelembe vesszük Mussolini ismeretes állásfoglalását a kis álla­mokkal szemben. Ennek jelentősége éppen abban rejlik, hogy Olaszország véleménye és akarata szerint Magyarországnak az újjáalakí­tandó Közép-Európában kiváló feladat jutna s ezenkívül kellőképpen értékelendő, nemzet­közileg megalapozott állást foglalna el. Olaszország és Magyarország — írja továb­biakban a lap — nem fogja e­ngedni, hogy a Duna völgye kialakítása terén Franciaország és a kisantant elvegye tőlük a kezdeményezést. E felől tisztában is vannak a francia blokkban s nem véletlen, hogy ha Párizs most új gondo­latot terjeszt, amely a Duna völgyében veszé­lyeztetett helyzetét legalább fele részben bizto­sítaná: az olasz-magyar-osztrák-kisantant gaz­dasági blokk gondolatát. Itt természetesen első­sorban Mussolini felfogása dönt. Magyar­­ország ilyen összeállításhoz — amit a Duce mérlegelt s nem talált túl könnyűnek — min­denesetre hozzájárulna, amivel nem lehet azt mondani, hogy Budapest ezt ideális megoldás­nak tekinteté: ezt annál kevésbbé teheti, mert legalább is a revízió kérdése tekintetében mégis csak meghosszabbított fegyverszünetről, még­pedig Magyarország szempontjából súlyosabb feltételek melletti fegyverszünetről lehetne be­szélni. Magyarország olaszbarátsága, amelyet oly sokszor nyilvánítottak üresnek, ha nem költ­ségesnek, kezdi megteremni gyümölcseit. Ro­mánia tétován viselkedik s most komolyan meg­kísérli, hogy Magyaro­r­szággal értelmes kapcso­latokat teremtsen. Szerbia ma már részben úgy fest, mint aki elvesztette erkölcsi tekintélyét, amelyet a folsantant-szerződés neki és a többi államnak kölcsönzött. Ezenkívül attól is kell tartania, hogy az olasz piacon elfoglalt helyze­tét már rövid idő múlva érezhetően Magyar­­ország veszi át. Annak a felismerésnek is szük­ségszerűen felül kell kerekedni a Magyarország­gal szemben ellenséges érzületű államokban, hogy Magyarország összeomlása óta egyetl°n állásfoglalása sem volt még megközelítően sem olyan jelentős és erős, mint ma. Ez, sajnos, még nem jelentheti azt, hogy a Mussolini és Gömbös közti tárgyalások negyedik programm­­pontja, a trianoni békeszerződés revíziója rö­vid időn belül­­pozitív szabályozást tenne lehe­tővé. Ennyire még nem kerekedett felül a kis­­antant-államokban a felismerés, ez azonban ismét arra vezethet, hogy az olasz és a magyar államférfiak komoly vétót mondattak a közép­­európai kívánságok neve, amelyeket Franciaország Mussolinival egyetértésben is szövetségi politi­kája kedvéért táplál. 1933. AUGUSZTUS 1. KEDD B. H „Magyarországnak az újjáalakítandó Közép-Európában kiváló feladat­aina" A német sajtó érdekes cikkei Gömbös Gyula miniszterelnök római útjáról, a római tárgyalások eredményéről és Magyarország közép­európai helyzetéről . Olaszország nem mondott le a revízióról Román lap kétségbeesett tiltakozása a revizi ellen Ma este 9 órakor Gömbös miniszterelnök beszél a rádióban Gömbös Gyula miniszterelnök második római útja még mindig élénken foglalkoztatja az euró­pai sajtót. Alább közöljük több német lapnak a magyar miniszterelnök római útjához fűzött megjegyzéseit, melyekből világosan kitűnik a római útnak, Magyarország mai helyzetének és az olasz-magyar barátságnak európai jelentő­sége. Megállapítja a német sajtó, hogy a mai hely­zetben semmiféle középeurópai megoldás nem képzelhető el Magyarország nélkül. Az olasz­magyar barátság kezdi megteremni gyümölcseit és Mussolini, aki mint teljes értékű féllel tár­gyalt Gömbös Gyulával, kiváló feladatot szánt Magyarországnak Közép-Európában. Érdekes megállapítása a Berliner Tageblatt­­nak a revízióról: Olaszország a négyes szerző­dés aláírásával nem mondott le a békeszerződé­sek revíziója édekében való további közbelépés­­ről. Ugyanez a lap öt pontban sorolja fel a ró­mai megbeszélések eredményeit és szerinte, a többi között, a Duna völgyének új szabályozá­srr­ól volt szó a két államférfi között s ebben a kérdésben Olaszország és Magyarország meg­egyezésre jutott. Egy bukaresti távirat közli az Adeverul című román lapnak a cikkét, amely kizárólag a reví­zió kérdésével foglalkozik. Ehhez a cikkhez felesleges kommentárt fűzni, éles tükörképe az annak a páni riadalomnak, ami a kisantantot Gömbös Gyula római útjáról szóló hírekre, de különösen az olasz sajtónak lángoló lelkesedés­sel megírt revíziós cikkei után elfogta. „A nagy veszély“, a revízió, szerinte „az európai háború magvát rejti magában“. Összefogást sürget „a fenyegető veszély“ ellen. Ezzel a véleményével ugyan szinte egyedül áll az Adeverul, de egyedül áll a kisantant is, mert nem kisebb hatalmak és államférfiak, mint Olaszország és Anglia, és Mussolinitól kezdve Európa legkiválóbb elméi, már évek óta hirde­tik, hogy a békeszerződések revíziója nélkül Európa veszedelme és összeomlása szinte elkerül­hetetlen. Revízió, természetesen, „nagy veszély", de csak azok számára, akik abban nem látnak egyebet, mint önző és mohó politikájuk, hatalmi ábrándjaik ellen irányuló mozgalmat, akik nem a népek egyenjogúságát, szociális, kulturális és gazdasági feltételeinek megvalósulását és a béke biztosítását keresik Csodálkozással látja a román lap, hogy Olaszország és Németország a revi­­ó mellett foglal állást, és — úgymond — „nincs kizárva, hogy az eszme szolgálatába szegődik majd Anglia is“. Ebből csak azt látjuk, hogy Ro­mánia, vagy az Adeverul, esetleg a kisantant mindmáig nem vette tudomásul sem Rothermere lord üzenetét, hogy: Magyarország helye a nap alatt van, hogy az angol államférfiak hosszú sora foglalt már állást a revízió mellett az angol törvényhozás határában épp úgy, mint a sajtóban, nem vette tudomásul Gowernak és társainak revíziós indítványát és csupán most eszmél arra, hogy esetleg Anglia is „az eszme szolgálatába szegődik majd“. A miniszterelnök mai rádióbeszédében is­merteti a kormány összes megvalósítandó kül-, bel- és gazdaságpolitikai tervét A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint Gömbös Gyula miniszterelnök kedden, este pontban kilenc órakor tartja meg a sándor­ utcai Stúdióban rádióbeszédét, amelyben ki fog térni az ország valamennyi időszerű külpolitikai, belpolitikai és gazdaságpolitikai problé­májára, s ismertetni fogja a kormánynak ezekben a vonatkozásokban megvalósítandó ter­veit. A miniszterelnök rádióbeszéde előreláthatóan harminc-negyven percig tart. i Olaszország a négyesszerződés aláírásával nem mondott le a revízióról A Berliner Tageblatt többi között a követke­zőket írja: A római megbeszélések eredményei a következők: 1. a négyesszerződés megkötése Olaszország és Magyarország kapcsolatait nem gyön­gítette, amint azt bizonyos oldalról hitték, hanem ellenkezőleg, még megerősítette. 2. Olaszország a négyesszerződés aláírásá­val nem mondott le, amint azt szintén hitték, a békeszerződések revíziója érdekében való to­vábbi tetterős közbelépésről Rómában Göm­bös revizionista politikáját teljes mértékben helyeselték. 3. A Duna völgye új szabályo­zása tekintetében Olaszország és Magyarország megegyezésre, jutott. Magyarország helyesli és támogatja a Duna völgyében az olasz célokat, Olasz­ország viszont elismeri azokat a különleges gazdasági kapcso­latokat, amelyek Magyarorszá­got és Németországot összekö­tik. 4. Mussolini törekszik majd a négyesszerző­­dés másik három nagyhatalmát a Duna-kér­­dés, illetőleg a Balkán-kérdés megoldására e terület politikai kérdéseinek, vagyis az egyen­jogúság és a szerződések revíziója kérdéseinek felvetése és tisztázása útján megnyerni. Mus­solini reméli, hogy Ausztrián és Magyarorszá­gon kívül Bulgáriát és Görögországot is be tudja vonni e terv megvalósításába; 5. az o­l­asz-magyar megegyezést megerősített gazdasági alappal is alátámasztják. A Völkischer Beobachter többi között meg­jegyzi: A római megbeszélések mindenesetre azt a figyelemreméltó­­ eredményt érlelték, hogy a trianoni békeszerződés által annyira megkínzott és leigázott Magyarország a négyesszerződés szellemében való közreműködésben reményt lát arra, hogy kivívhatja az élethez való jogát. A világ kezd számolni az olasz­magyar barátsággal A Deutsche Allgemeine Zeitung római tudósí­tója hosszabb jelentésben foglalkozik Gömbös Gyula mini­zterelnök római útjával és többek között a következőket írja: Hála Mussolini kitartó erélyének és Gömbös egyenes és öntudatos politikai vonalvezetésének, a világ kezd számolni, mint elsőrendű tényezővel, az olasz-magyar barátsággal, jóllehet ez nem szövetség. Ennek Németország is teljes tudatá­ban van. Aggodalomra azonban semmi okunk nincs, mert baráti érzelmeink mindkét nemzet részéről viszonzásra találnak. Román lap a „nagy veszélyről" BUKAREST, júl. 31. Az Adeverul hosszú cikkben foglalkozik Göm­bös miniszterelnök római látogatásával és kivo­natban közli több budapesti lap megállapításait a látogatással kapcsolatban, amelyek szerint az olasz közvélemény a revízió kérdését teljesen magáévá tette és elismeri a magyarok nemzeti tö­rekvéseinek jogosságát. A lap Romániára nézve rendkívül fontosnak találja a kérdést, mert hi­szen a revízió egészen közelről érinti Romániát és abban az esetben, ha Franciaország nem emeli fel kellő eréllyel szavát, könnyen elkép­zelhető, — írja a lap — hogy hova jutunk. Te­hát ne kövesünk struccpolitikát, homokba dugva fejünket. Ha a kisantant ölhetett kézzel nézi a revízió napirendre kerülését, ha ez még csak a nagyhatalmak diplomáciájának keretén belül is történik, ez nagy veszélyt jelent Romá­niára és a kisantant számára és az európai há­­ború magvát rejti magában. A kisantantnak tisz­tán kell látnia a revízió kérdésében és össze kell fognia szövetségeseivel a fenyegető veszély ellen. A revízió eszméje újabban mindig ott üti fel fejét, ahol arra a legk­evésbbé számítunk. Nem csodálatos, hogy éppen Olaszország, amely szin­tén Magyarország utódállamai közé tartozik, ex­ponálja magát a revízió mellett? Németország régóta a revízió hívének vallja magát és most is a revízió mellett foglal állást. Nincs kizárva, hogy az eszme szolgálatába szegődik majd Ang­lia is, amit igazol Sir John Simon külügyminisz­­ter beszámolója. A kisantantnak tehát résen kell lennie, hogy az egyelőre látszólagos veszély ne válhassék valóra. ­ Kommunista akciót lepleztek le Németországban RECKLINGHAUSEN, júl. 31. Az államrendőrség hosszas nyomozás után ve­szedelmes kommunis­ta titkos szervezetnek jutott nyomára, amely azt tűzte ki céljául, hogy a nem­zeti szocialista üzemi szervezetet benső akna­munkájával szétbomlassza. A szervezet vezetőit és számos vezetőségi tagot sikerült letartóztatni. Igen sok terhelő anyagot foglaltak le. Lelőtték a támadó kommunistákat ISERLOHN, júl. 31. Az elmúlt éjszaka több kommunista szidalma­zott két segédrendőrt. Amikor a kommunisták tettlegességre vetemedtek, a segédrendőrök fegy­verüket használták. Egy kommunista meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült. Fo­erd­ing kommunista vezér öngyilkossága RECKLINGHAUSEN, júl. 31. Foerding Henrik 31 éves kommunista vezér ma a rendőrségi épület második emeletéről le­ugrott és holtra zúzta magát. Foerding ellen hazaárulásra való készülés miatt eljárás folyt. Foerding beismerésben volt. Ma elvtársaival a folyosón álldogálva kérte az ablak kinyitását, hogy friss levegő jöjjön be. Amikor az ablakot kinyitották, leugrott. A törvényalkotás és a miniszterek nyilatkozási jogának új szabályo­zása S­émetországban BERLIN, júl. 31. A minisztertanács különböző fontos változ­tatásokat határozott el a törvényhozás terén. A törvényet kihirdetése a jövőben nem azzal a szöveggel kezdődik, hogy a birodalmi kormány beterjesztette, a birodalmi gyűlés megszavazta és az elnök jóváhagyta a szóbanforgó törvényt, hanem egyszerűen a következő szavakkal: „A birodalmi kormány a következő törvényt hatá­rozta el és hirdeti ki.“ Törölték az alkotmány­ból azt a rendelkezést is, hogy a külföldi álla­mokkal kötött szerződések ratifikálásához a bi­rodalmi gyűlés hozzájárulása is szükséges. A jövőben tehát minden külföldi szerződést a bi­rodalmi kormány ratifikál teljhatalommal. A törvények életbelépését is meggyorsította a mi­nisztertanács s a jövőben minden törvény már a kihirdetést követő napon életbe lép. Érdekes határozatot hozott még a minisztertanács a kor­­mány tagjainak nyilatkozási jogát illetően is. A jövőben a birodalmi kormány tagjai csak akkor nyilatkozhatnak a sajtó tudósítói előtt, ha nyilatkozatuk szövegét előzőleg tudomására hozták a birodalmi sajtófőnöknek. A Financial News Magyarország szilárd pénzügyi helyzetéről LONDON, júl. 31. A Financial News vezércikke örömmel álla­pítja meg, hogy a közép-európai országok, me­lyek a legsúlyosabban szenvednek a világgazda­sági válságtól, az önsegély és az egymás közti gazdasági megegyezés irányában kezdenek ha­ladni. Ausztria meglepő politikai és gazdasági ellenálló erőt tanúsít, Magyarország pedig olyan erőfeszítéseket tesz a pénzügyi átszervezés irá­nyában, amelyek a Népszövetség pénzügyi bi­zottságának dícséretét érdemelték ki. Gömbös miniszterelnök legújabb utazásai Németországba, Ausztriába és Olaszországba világosan mutatják, hogy mozgalom indult meg Magyarország és Ausztria között a gazdasági, sőt esetleg politi­kai megegyezés felé is, amelyben Olaszország és talán Gömbös tábornok segélyével Németor­szág is közre fog működni. Még nem lehet tudni, hogy hová vezet ez a mozgalom. Sok függ Németország, Franciaország, továbbá a kis­antant magatartásától. Különösen jelentőségtel­jes az a tény, hogy Közép-Európa két legjob­ban sújtott állama lerázza a kétségbeesést és határozott lépést tesz nehé­zségei megfejtése felé. Egyébként gazdasági helyzetük is a javu­lás határozott képét mutatja. Ausztriában a devizaforgalom már majdnem teljesen függet­len az ellenőrzéstől, Magyarországon pedig az ellenőrzés jóval enyhébb, mint egy évvel ezelőtt volt. A szilárdság jelei mutatkoznak a bankje­­lentésekben és a külkereskedelmi adatokban is. Mialatt a jegybankok aranykészlete mindenütt csökkent, azalatt Magyarországról és Ausztriá­ból cseké­ly mérvű növekedést jelentenek, ami azt mutatja, hogy sikerült a szilárdságot biztosí­tani. Az egyedüli új tényező Németország ellen­ségeskedése Ausztria iránt, amely Magyarország gazdasági helyzetét is érinti, lévén Ausztria Magyarország legjobb vevője. Eloltották a medgyesi föld­­gázkrátert BUKAREST, júl. 31. A medgyesi földgáztüzet sikerült eloltani. Az oltáshoz, mely tizennégy óra hosszat tar­tott, 126 vagon vizet és 35 vagon homokot használtak fel. A BUDAPESTI HÍRLAP TELEFONSZÁMAI: 444—04, 444—05, 444—06, 444-07, 48 -08, 444—09. 3

Next