Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

2 Hasznos tudni, hogy Schmidthauer természetes i­dLiLi­LB keserűvize a gyomor és bélbetegek páratlan gyógyvize. ritmusának felélénkítésére eredményesen törekedtek. A belső gazdasági és pénzügyi intézkedé­sek mellett azonban nem hanyagolódott el a külföldi gazdasági kapcsolatok ápolása sem. Úgyszólván az egész esztendőben foly­tatódtak a permanens tárgyalások a külön­böző országokkal, egyfelől a meglévő keres­­kedelempolitikai megállapodások kimélyí­tése, másfelől új megegyezések létesítése érdekében. Az eredmények megtalálhatók, hogy csak egy-két példára hivatkozzunk, az új osztrák szerződésben, az Olaszországgal létesített pótmegállapodásban, a német egyességben, ami megnyitotta ezt a piacot a magyar gabona előtt, a cseh kompenzá­ciós megegyezésben, a román szerződésben, valamint a Svájccal létesített és a fizetési forgalmat könnyítő új klíringegyezmény­­ben, ami szintén új elhelyezési lehetőséget teremtett hazánk számára. Az egész ki­viteli értékesítés szolgálatába állítódott az életrehívott és a külkereskedelmi szolgála­tot ellátó szervezet. Ha utalunk még a díj­szabási politikában végrehajtott fuvarmér­séklésre, a mezőgazdasági termelésnek a piacokhoz igazodó átszervezését szolgáló értékes kezdeményezésekre, az újra meg­indított út- és hídépítő munkákra, akkor hozzávetőleges képet tudtunk felrajzolni az egy esztendő gazdasági és pénzügyi mun­kájának eredményéről, amivel karöltve ha­ladt a szociális munka- és inségakció, el­látatlanok megsegítése és a munkaalkalmak teremtése. De legszemléltetőbben ez a messzetekintő gazdasági­­és szociális munka két tényen mérhető le: az egyik a ma már mindenki által elismert értékálló pengőn, a másik pedig a társadalmi nyugalom csal­hatatlan jelein. * A trianoni romokon, a világválság ingo­­ványán kultúrát építeni annyi, mint a Karszt szikláin rózsaerdőt tenyészteni. A mi apostoli szegénységünkben, történelmi árvaságunkban szebbet, nagyobbat alkotni művészetben, tudományban, népnevelésben, mint a körülöttünk minden földi jóban dúskáló országok, a lehetetlennel határos. Olyan ez, mintha az oroszlánt kenyérmor­zsán akarnánk meghízlalni. És mégis kell és mégis ott­ kell állnunk, sőt elől kell jár­nunk a nemzetek versenyében, mert csak a kultúránk, szellemi teremtő erőnk lehet az, amivel győzhetünk. Az új magyar kultúrpolitika mégis győzi, mégis bírja. Nem lehet ez másként, csak iigy, hogy fajtánk jövőjén csüngő ha­lálos szerelmünkkel kultúrtevékenységünk fokozása érdekében örömmel vállalunk minden áldozatot. És csak könnyes hálával gondolhatunk azokra a martír-lelkekre, tu­dósokra, művészekre és néptanítókra, akik itt a trianoni romokon Nagy-Magyarország szent álmaitól fűtve teremtenek, alkotnak, nevelnek.­­ Mindez, természetesen, csak olyan áldo­zatos és öntudatos kormányzati kultúr­­programm alapján lehetséges, amelynek fundamentuma a nemzeti érzésnek vallássá emelése, a hitnek és az erkölcsnek az embe­riség életmentő lelki gyógyszerévé való ava­tása. A fanatikus hittel és az önfeláldozá­sig menő odaadással épülő új magyar kul­túra a spártaiakra emlékeztet, akik a pelo­­ponesosi háborúban szabadon bocsátották az athéni foglyokat, akik Homéroszt is­merték, de felkoncolták, akik nem ismer­ték. Mi önmagunkat boncolnánk fel, ha a magyar kultúráért nem hozhatnánk a martíriumig menő áldozatokat. * B. H. 1933. OKTÓBER 1. VASÁRNAP Rádiószózatában mondta Gömbös Gyula: — Csodavárással ne ámítsátok magato­kat. Utunk mereditek, sziklás, tövises út, de érzem, tudom, hogy elvezet a célhoz. Még mindig az út elején vagyunk. Egy esztendő munkája a magyar élet pillanat­nyi szükségleteit elégítette ki, a legfenye­getőbb veszedelmeket hárította el és meg­alapozta a jövő alkotásait. Igaza volt a mi­niszterelnöknek : eddig is tövises utat jár­tunk, de sértetlenül, fokozódó energiákkal, emelkedő lelkesedéssel jutottunk el az első stációhoz. Most pedig a nemzet, amely a lelki tespedésből olyan frissen tudott fel­emelkedni, bízva néz a jövőbe, mert tudja, hogy vezérének erős keze és kemény aka­rata biztos révbe juttatja. Káprázatos álma van a hívő léleknek az első esztendő fordulóján. Ahogy körülnéz a történelem gyorsított filmjében száguldó életen, mintha minden oldalon napok kel­nének, fényes napsugarak kúsznának fel a magyar glóbuszra. Itt az igazság feltáma­dása, ott a magyar kultúra reneszánsza, amott a gazdasági élet örvendetes gyógyu­lása. A reménység sugarai járják át a lel­künket és ezek a reménysugarak ránkpa­rancsolják, mint egy esztendő előtt Gömbös Gyula tette velünk, álmatag, beteg lelkek­kel . Ennek a nemzetnek felemelt fővel kell állania a világtörténelem kapujában, hogy megtegye kötelességét önmagával és az em­beriséggel szemben. Ez a nemzet — most már bizonyos — felemelt fővel fog állani a világtörténelem kapujában. A nemzeti egység országos megszervezése hatalmas lépésekkel halad előre Marton Béla országgyűlési képviselő vidéki körútja Gömbös Gyula nemzeti mozgalma, az ország népének egy táborba szervezése alig pár hó­napja indult meg. Maga a miniszterelnök volt az, aki elsőnek kereste fel az ország nagyobb városait s fanatikus hittel hirdette a nemzeti egység szükségességét, az összefogásban és ösz­­szetartásban rejlő nemzeti erő fontosságát és hívta a nemzeti egység táborába az ország la­kosságát A miniszterelnök körútja után rövi­desen megindult a szervezés országos munkája Marton Béla képviselő, a nemzeti egység főtit­kárának vezetésével és ez a munka azóta szünet nélkül folyik. Elsősorban a képviselők, majd a megyékben, kerületekben, járásokban és váro­sokban megalakított szervezetek végezték ezt a munkát, amelynek ered­ménye nem is maradt el. Ma már közel négyezer magyar község sora­kozik fel a nemzeti egység hatalmas táborában s minden községben átérzik, meggyőződéssel hir­detik Gömbös Gyula politikáját, amely létre­hívta a nemzeti egységet, a kormányprogramm alapokmányának, a Nemzeti Munkaterv célki­tűzéseinek megvalósítására. Ez a néhány hónapos szervezési munka olyan eredményt ért el, amire a magyar politikai élet­ben nem találunk példát, s talán csak a külföldi nemzeti mozgalmak sorában találjuk meg mását. Tudjuk, hogy a magyar társadalom, a falu és népe eddig szervezetlen volt. Ha jött a kép­viselőválasztás, fellángolt a pártok megszerve­zése, egy cél, a képviselő megválasztása érde­kében. A magyar falu döntötte a voksot, s az­után, mikor lezajlott a választás, elültek az in­dulatok, a szenvedélyek s velük együtt elcsen­desedett újabb néhány esztendőre a szervezkedés mozgalma is. Ma az új politika új eszközökkel, új módsze­rekkel hagyja maga mögött ezeket az általános hiányokat. Ma a nemzeti egység megszervezése, az ország lakosságának egy táborba tömörítése nagy lendülettel készíti elő a nemzetet a boldo­gulásra, a jobb jövőre. Ma nem kis célokért tör­ténik ez a munka és nem is kis időre szól. És ma a szervezési munka párhónapos eredménye nem csupán a négyezer falunak táborba hívása, hanem elsősorban a nép széles rétegeinek meg­győzése arról, hogy az ország mai helyzetében a nemzeti társadalom céltudatos összefogása az egyetlen mód arra, hogy egy új nemzetépítő és nemzetformáló politika program­jában lefekte­tett feladatok közös erővel megoldhatók legyenek. A párhónapos szervezési munka eredményeit most vizsgálta meg Marton Béla országos főtit­kár s több közleményünkben hírt is adtunk már országos körútjának főbb eseményeiről. Marton Béla augusztus közepétől szeptember végéig tartó vidéki útján az összes megyékbe ellátoga­tott, úgyszólván minden választókerületet fölke­resett, rengeteg városban, községben győződött meg a szervezési munka eddigi eredményéről. De Marton Béla nem csupán beutazta az orszá­got, hanem számos nagygyűlésen és értekezleten, zászlóbontáson és szervezési összejövetelen vett részt, mindenütt előadást tartott s fáradságot nem ismerő munkával és kitartással hirdette a nemzeti egység szükségességét, a mozgalom lé­nyegét és feladatait. Tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Gömbös Gyula nemzeti mozgalma hatalmas lépé­sekkel haladt előre e fáradhatatlan szervezési munka nyomán. A magyar társadalomban a kölcsönös megértés mindinkább kifejlődik, az összetartás szelleme erőteljesen hódítja meg azt­­a falusi népet, amely "eddig alig figyelt föl az eseményekre, fásultan és közönyösen haladt el az országos mozgalmak mellett. Ma a falu népe mindjobban és öntudatosan veszi ki részét a nemzetépítői munkából. Marton Bélát fáradságos, de nagyszerű kör­útján Dukai-Takács Géza és Zsindely Ferenc képviselők kísérték el és nagy buzgalommal segí­tettek az országos főtitkárnak. A tiszavidékén sohasem lehetett elalkudni a nemzeti gondolatot Csongrád megye lelkes bizalomnyilvánítása főispánja iránt Egyhangúlag visszautasították a Népszava támadását SZENTES, szept. 30. (Tudósítónk telefon­jelentése.) Csongrád me­gye törvényhatósági bizottságának szombat délelőtt féléves rendes közgyűlésén napirend előtt szólásra emelkedett vitéz Baskay Gyula törvényhatóságii bizottsági tag és szóvátette azt a durva támadást, amit a Népszava intézett a vármegye közszeretetben és köztiszteletben álló főispánja, Farkas Béla ellen. Vitéz Raskay Gyula éles szavakkal utasította vissza a Nép­szava támadását és a törvényhatósági bizottság kitörő lelkesedése közepette biztosította a fő­ispánt a megye közönségének tiszteletéről, sze­­retetéről és ragaszkodásáról.. Farkas Béla dr. főispán az alábbi beszédben mondott köszönetet a törvényhatósági bizott­ságnak személye mellett megnyilvánult lelkes állásfoglalásáért: — A közéleti férfiúnak, politikusnak, aki az élen és elől jár, szüksége van arra,­ hogy a tár­sadalom, amelynek vezetésére el van hivatva, nehéz harcok idején szeretetéről és bizalmáról biztosítsa őt. Csongrád megye nemes közönsé­gének mai megnyilatkozását nagyrabecsülöm és nagyra értékelem, mert ebben, az ősi színma­gyar vármegyében a bátor szó mindig megta­lálta útját a lelkekhez és itt a Tisza vidékén sokasét lehetett elalkudni a nemzeti gondolatot.­­Engedjék meg azonban, hogy túl a bizalom és szeretet megnyilatkozásán, úgy vegyem a tör­vényhatósági bizottságnak megnyilatkozását, amely engem­ ösztönöz, sarkal, bátorít és erő­sít, hogy továbbra is haladjak az úton, amelyen eddig haladtam és amely út szerény megítélé­sem szerint el fog vezetni a nemzeti gondolat dicsőségéhez. Ezután kijelentette a főispán, hogy a Nép­szava támadásával nem törődik. Ennek a lap­nak eszméi, a szocializmus, kommunizmus és marxizmus lejáróban vannak, az öntudatra éb­redt magyarság szívében nem talál megértésre a Népszava hangja és annak szellemi irányítói. Ezután így folytatta Farkas Béla: Büszkeség­gel és felemelkedett lélekkel állok önök előtt, mint Magyarország miniszterelnökének, vitéz Gömbös Gyulának egyszerű harcosa és kato­ nála, az ő eszméjében, gondolatvilágában ráta­­láltam a magam lelkére és az útra, melyen ne­künk haladnunk kell. Még fanatikusabb erővel fogok küzdeni fajtámért, a magyarságért, mert hisz mindnyájunknak az a célunk, hogy Ma­­gyarországot felemeljük és elvezessük egy szebb­ és boldogabb jövőbe. A főispánt beszéde végeztével ismételten forró ünneplésben részesítette a törvényhatósági bi­i­zottság, amely Raskay indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Tanácskozás a miniszterelnöknél Gömbös Gyula miniszterelnök ma délelőtt 0 órakor fogadta Kozma Jenő képviselőt, az egy­séges községi polgári párt elnökét, akivel vá­rospolitikai kérdésekről hosszabb ideig tanács­kozott. Kozma Jenő a miniszterelnökségről való eltávozásakor elmondotta a­z újságíróknak, hogy a miniszterelnökkel összhangban fogják a fő­város ügyeit tovább vinni, annál inkább is, mert árnyalati különbség sincs politikájuk kö­zött Egy pártra törekszenek és megtalálják a módját, hogy jóindulatú és meggyőző össze­fogás következzék be a fővárosban. Kánya Kálmán külügyminisztert a Krisztus-rend nagykeresztjével tüntették ki LISSZABON, szept. 30. A hivatalos lap jelenti: Kánya Kálmán ma­gyar külügyminisztert és Khuen-Béderváry Sándor grófot, a magyar külügyminiszter ál­landó helyettesét a Krisztus-rend nagykereszt­jével tüntették ki. Ugyanezt a kitüntetést kapta Dollfuss osztrák kancellár, valamint Sembeck gróf lengyel külügyi államtitkár is. Benes cseh külügyminisztert a Szent Jakab-rend nagyke­resztjével tüntették ki. A nemzeti egység társasvacsorája a Ferencvárosban A Nemzeti Egység Pártjának ferencvárosi szervezete társasvacsorát rendezett, amelyen Usetty Béla ismertette az országos és a fővá­rosi politikai helyzetet. Az őszi kampány meg­indítása azt jelenti, hogy újra fáradhatatlan munkához kell látnia a törvényhozás minden tagjának­­és minden becsületes polgárt meg kell nyerni a miniszterelnök táborának. Nem va­gyunk hajlandók — úgymond — minden ok nélkül régi, kipróbált vezetőket félreállítani és senkit hátha nem támadunk. A Vásárpénztár ügyét egyesek igyekeznek a mi pártunk ellen kiélezni. Kikérjük magunknak a fölényeskedő és leckéztető hangot, amelyet egy sajtóorgánum a Vásárpénztár botrányával kapcsolatban Kozma Jenő ellen megüt. Vállal­juk a politikai felelősséget, amely velünk szem­ben egyetlen mulasztást, vagy szabálytalansá­got sem állapíthat meg. Eisetty Béla végül han­goztatta, hogy egységesen áll a párt legfőbb ve­zére, Gömbös Gyula mellett, hogy a miniszter­­elnök sikerrel tölthesse be a nemzet érdekében vállalt fill­éz misszióját. Starhemberg herceget feljelentette becsületsértésért Schumy volt miniszter BÉCS, szept. 30. Érdekes politikai becsületsértési per van ké­szülőben a Heimwehr országos vezére, Starhem­­berg herceg ellen. Schumy volt földmívelésügyi miniszter, az osztrák gazdaszövetség ismert ve­zére, aki a Dollfuss-kormány rekonstrukciójá­nál — mint ismeretes — a gazdaszövetség másik vezérével, Winkler alkancellárral együtt kima­radt a kormányból, megbízta a gazdaszövetség ügyészét, hogy indítson becsületsértési pert Star­­hemberg herceg ellen, mert a herceg legutóbbi kufsteini beszédében súlyosan sértő kijelentése­ket tett a Landbund-párt vezetőiről. Starhemberg herceg ezt a kufsteini beszédet közvetlenül a Dollfuss-kormány rekonstrukciója előtt tartotta s rendkívül hevesen támadta benne a Landbund vezéreit, akik vissza akarják vinni Ausztriát az „átkos parlamentáris demokrácia" útjára. Miután Starhemberg herceg személyi élű támadásokat is intézett a beszédben a gazdaszö­vetség vezérei ellen, a gazdaszövetség most a politikai konzekvenciák után a büntetőjogi követ­kezményeket is le akarja vonni. 1 . (Hazahozzák Bacsányi János hamvait.) A Petőfi Társaság kezdeményezésére Bacsányi Já­nosnak, a szabadságeszmék jeles költőjének ham­vait Linzből hazahozzák. Most alakult meg a ham­vak hazaszállítását intéző bizottság, melyben a Petőfi Társaság elnökségén kívül Vértes József tanár, Tapolca város főjegyzője, a Balatoni Tár­saság nevében pedig Vályi Nagy Géza, a Petőfi Társaság tagja vesznek részt. A hamvakat a Dunagőzhajózási Társaság által felajánlott hajón fogják hazaszállítani.

Next