Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)
1933-10-12 / 232. szám
A A kuruzslók ellen szigorú törvényjavaslat-tervezetet készítettek a magyar orvosok. A kuruzslónak eddig fel sem kellett emelnie a tiltó paragrafusok leeresztett sorompóit, hogy átkeljen rajtuk. Egyszerűen átsétált közöttük. Az új tervezet most sűríti a sorompókat és szögesdróttal zárja végre el az összes utakat. De ösvények mindig maradnak. S megjósolhatjuk , a sok titkos ösvényt nem is a kuruzslók fogják használni. Ezeket az ösvényeket a közönség tapossa és szégyenkező, lehajtott fejjel ugyan, de a közönség fog ezeken az ösvényeken a kuruzslókhoz surranni. Mert a kuruzslókat tulajdonképpen maga a közönség termeli. Azaz még pontosabban a félelem, a tudatlanság, a bizonytalanság, az egészségünk és betegségeink titkait burkoló homály. Nem elég tehát a kuruzslók ellen küzdeni. A tudatlanság, a homály, a bizonytalanság ellen is meg kell indítani a harcot, s ezt a harcot nem csupán egy-két népszerű, felvilágosító előadásra szabad izolálni, hanem a legszélesebb fronton kell megindítani és végigharcolni. Ez a front a tudás, a tanítás, a fény, a világosság frontja legyen, harci eszköze pedig a rendszeres és mindent átfogó egészségügyi nevelés. * A háziurak és lakók között harc folyik a liftpénz körül. Nem avatkozunk bele a harcba, csak megállapítjuk, hogy ebben a kérdésben a háziurak egészen sajátos egyéni észjárásával állunk szemben. A felvonógép lényeges tartozéka a háznak, felszerelési költsége beleszámít a házbérbe, liftes házban drágább a házbér, mint liftnélküli házban. A háziurak rejtélyes szórakozottsága azonban megfeledkezik erről az elemi tényről, mikor a lakóval minden alkalommal újra megfizetteti a lift használatát. Nyilvánvaló, hogy nem a házmester fáradságát fizetteti meg, mert ez a fáradság teljesen fölösleges. Ha a házmester hat éves kislánya fel tudja vinni liften a lakót, akkor a felnőtt lakó egyedül is használhatja a liftet. Mégis csak furcsa, hogy a pesti polgárnak adót kell fizetni, hogy bemehessen a lakásába, amelynek bérét becsületesen megfizeti. 1933. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK BNH étszáz ember került tegnap az ut■ÍJcára. Mára visszakerültek munkahelyükre. Amikor el kellett hagyniok a gépeket, az íróasztalokat, még nem tudták, hogy ez a dermesztő bizonytalanság csupán egy napig tart. De mi egy nap múlva is ámulva és felháborodva kérdjük , mi volt ezt Egy nagyvállalatnak adódifferenciája támadt a hatósággal. Fellebbezés helyett azt a példátlanul lelkiismeretlen megoldást választotta, hogy — mintegy válaszképpen a méltánytalannak vélt adókirovásra — üzemét tüntetésszerűen beszüntette és hétszáz embert se szó, se beszéd, kitett az utcára. A vállalat elfelejti, hogy ma minden ipari nagyüzem csupán egyik kereke, egyik része az egyetemes nemzeti munka gépezetének. Elfelejti, hogy minden résznek kötelezettségei vannak az egésszel szemben. És egy nagy vállalatnak kettős kötelezettsége is van: termelési és szociális. Munkája szervesen beilleszkedik a nemzeti termelés egész munkájába. Sem szeszélyből, sem vélt sérelmek miatt nem vonhatja ki magát alóla. Nem tehet ki az utcára hétszáz embert üzleti hasznának retorziós védelmében. Nem játszhat revolverező játékot emberi sorsokkal. A nagyvállalatnak vannak természetesen önmagával szemben is kötelezettségei. Minden üzleti vállalkozás haszonra törekszik, s törekedjék is tisztességes haszonra. Védje a maga anyagi érdekeit. De ezek az anyagi érdekek csak a nemzet egyetemével szemben fennálló nagy kötelezettségek után következnek. S akkor is csak azokon az áthághatatlan etikai határokon belül, amelyeket a nemzeti termelés és a szociális érzés parancsolón von meg. A revízió érdekében a Népszövetség közbelépését várja az angol közvélemény Sir Robert Gower a győzelemig harcol a revízióért . Az angol alsóház túlnyomó többsége támogatja törekvésében LONDON, okt. 11. Az angol háztulajdonosok védőszövetségének londoni közgyűlésén Sir Rober Gower, a szövetség elnöke, megnyitó beszédében hangoztatta, hogy semmi sem olyan fontos érdeke a háztulajdonosoknak, mint a magántulajdon szentségének a megvédése az egész világon. A civilizáció és polgári társadalom alapja az az elv, hogy a magántulajdont sérthetetlennek tekintsék és ennek az elvnek legcsekélyebb megsértése az anarchia előtt nyit kaput. Még az államnak is csak a legkivételesebb esetekben és mindig csak teljes és méltányos kárpótlás ellenében szabad a magántulajdonhoz nyúlni. Ez az elv szabályozza nemcsak az egyén és az állam közötti viszonyt, hanem egyik legfontosabb vezérelve a nemzetközi jognak is. Az angol háztulajdonosok nem nézhetik közömbösen ennek az elvnek a megsértését. Mély sajnálattal és aggodalommal állapítja meg, hogy nem is nagyon messze Londontól számtalan személyt megfosztottak magántulajdonuktól és minden megélhetésüktől a trianoni békeszerződés alapján, amely szerződést Anglia is aláírta. — Ezzel az utódállamokban élő magyar kisebbségekre célzok, — mondotta sir Robert Gower. — Ami a mai Közép-Európában történik, az olyan precedens lehet, mely később nagyon súlyos visszahatást gyakorolhat az angol háztulajdonosok érdekeire és ezért nagyon is közelről érinti a szövetséget, hogy minden civilizált országban érvényesüljön az a jogelv, hogy az egyén korlátlanul rendelkezhetik magántulajdonával, melyet senki tőle el nem vehet. — A magam részéről — így fejezte be beszédét Gower — felszólítottam a kormányt, vesse latba minden befolyását, hogy óvják meg a magántulajdon sérthetetlenségét Európának ebben a részében. Remélem, hogy a Népszövetség nemsokára an9°l kezdeményezésre nyomást fog gyakorolni az utódállamokra a békeszerződés módosítása érdekében és meg vagyok győződve, hogy a háztulajdonosok szívvel-lélekkel támogatni fogják ezirányú erőfeszítéseimet. Linton Thorp királyi tanácsos, képviselő, köszönetet mondva az elnök beszédéért, kijelentette, hogy a szövetség korlátlanul bízik sir Robert Gower ítéletének helyességében és meg van győződve, hogy amit megkezdett, azt nem is fogja félbenhagyni. A magyar kisebbségek kérdésében sir Robert Gowert az alsóház összes pártjainak túlnyomó többsége támogatja és teljesen igaza van, midőn azt állítja, hogy az összes angol háztulajdonosokat érintő nagyfontosságú elv forog kockán. Roboz Béla emigráns újságíró Kőszegnél átszökött a határon Amikor elfogták, megmérgezte magát és meghalt. Kedden délután terjedt el a hír a fővárosban, hogy Roboz Béla, a forradalmi idők egyik hírhedt újságírója Kőszeg közelében Ausztriából átszökött a magyar határon és amikor a csendőrök elfogták, megmérgezte magát és meghalt. Roboz Béla tragédiájáról a kőszegi csendőrségen az alábbi felvilágosítást kaptuk: Vasárnap a déli órákban az elszakított területen lévő Rohoncnál átszökött Ausztria felől a határon egy ismeretlen férfi, akit a csendőrök Bozsoknál igazolásra szólítottak fel. Az illető Roboz Bélának mondotta magát. Nem lévén útlevele és mert nem tudta magát igazolni, a csendőrök gyalogosan Kőszegre akarták kísérni. Útközben Kőszegszerdahelyen megpihentek a községi jegyzőnél és itt egy óvatlan pillanatban ismeretlen méreggel megmérgezte magát. Amikor észrevették, hogy rosszul van, a kőszegi kórházba szállíttatták, de mire odaértek, eszméletén kívüli volt. Roboz Béla oly nagy mennyiségű mérget vett be, hogy segíteni már nem lehetett rajta és este a kórházban, meghalt. Az öngyilkost kedden délután Kőszegen eltemették. Roboz Béla fivérével, Roboz Imrével a forradalmi időkben tűnt fel Budapesten. Roboz Imre újságíró volt, míg Roboz Béla inkább a kiadóhivatali ügyekkel foglalkozott. A Roboz-fivérek a kommün bukása után, a román megszállás idején „Pesti Élet" címmel indítottak lapot, amelyben gyalázkodó cikkeket írtak a nemzeti hadseregről. A románok kivonulása után Robozék is elszöktek, mire itthon hűtlenségi per indult ellenük. Később a románok kiadták őket a magyar hatóságoknak, s mindkettőjüket elítélték. Roboz Imrét betegen szabadon bocsátották és ekkor Bécsbe szökött. Roboz Béla kitöltötte büntetését és szintén Bécsben telepedett le, ahol az úgynevezett emigránsokkal együtt cikkeket írt Magyarország ellen és más magyarellenes ügyekben is szerepük volt. Holnap tárgyalják a Vásárpénztár ügyét Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kedden délelőtt fogadta a főváros vezetőit, Huszár Aladár dr.-t és Sipőcz Jenőt, akik részletes jelentést tettek a főváros aktuális kérdéseiről. A miniszteri audencia után a főpolgármester és a polgármester a központi városházán, a polgármesteri hivatalban folytatták tanácskozásaikat, amelybe később belevonták Borvendég Ferenc alpolgármestert és Vajna Ede tanácsnokot, majd utánuk Liber Endre h.polgármestert fogadta a polgármester. A holnap délutáni tanácsülésen Sipőcz polgármester, mint ismeretes, bemutatja azt a részletes előterjesztést, amelyet a tanács kívánt tőle a múltkori ülésen, amikor megkezdték a Vásárpénztár vizsgálóbizottsága jelentésének tárgyalását. A csütörtöki tanácsülés napirendjén utolsó pontként szerepel ugyan a Vásárpénztár ügye, de a főpolgármester a kérdés rendkívüli jelentőségére való tekintettel, ma délután úgy intézkedett, hogy a holnapi tanácsülésen az összes többi ügyeket megelőzően kerüljön sorra a Vásárpénztár ügye, úgyhogy a Talbot-centrálé kérdését ezen az ülésen semmi körülmények között sem tárgyalják. * Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria nyugalmazott másodelnöke, cikket írt a fővárosi Vásárpénztár vizsgálatával kapcsolatban. Erre a cikkre Huszár Aladár főpolgármester a következő nyilatkozattal reflektál: — Teljes tisztelettel Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria nyugalmazott másodelnökének személye iránt, meg kell állapítanom azt, hogy ő excellenciája kissé elhamarkodva írta meg azt, amit k Kamara Mortemniing a premier! A legnagyszerűbb filmoperett! Eggerth Márta legelragadóbb szerepe Hawai rózsája ... ||m 1111 Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre operettje SZEMÉLTEK: FILMEN: Eggerth Márta Hans Fidesser Petrovich Szvetiazldy Hans Junkerraann Baby Gray Verebes Ernő Fritz Fischer Laya hercegnő Lilo Taro herceg Harald Brone kapitány Harrison kormányzó Bessie, az unokahúga Buffy, a titkára Jimmy Boy, Jazzénekes SZÍNPADON: Lábas Juci Nádor Jenő Kertész Dezső Pártos Dezső Fejes Teri Sziklai József Rátkai Márton Parádés szereposztás, parádés film. 5 A A mi sorsjegyeink | szerencsések! Ezt igazolja, hogy számos nyereményen kívül a 10.0O0, 20.000, 25.000, 80.000, 40.000 pengés nagy nyereményeket és most rötvid idő alatt harmadszor üzletfeleink a 100.000 engedményet mi vegyen vagy rendeljen az új sorsjátékra még ma gilnak egy szerencse-sorsjegyet. Húzás már szombaton! ITYhi^P ÉS TÁRSA ■ ■ SH Bm ffHj 9 m. kir- osztálywnjátik fMnisihj " Teréz-körút 19. — Arsdh-u. sarok Telefon: 28-7 43. Sürgönyeim: ,,ITTMYER“ ■mammmmnmamammmmmmmmB megírt. Oly férfiútól, aki olyan magas bírói pozíciót töltött be, mint Ráth Zsigmond, elvárná az ember azt, hogy mielőtt valamely dologban véleményt mond, előbb alaposan tájékozódjék. Teljesen felesleges ugyanis őexcellenciájának a királyi ügyészséghez intézett felhívása, hogy az iratokat a bűnügyi eljárás folyamatbatétele végett a tanácstól sürgősen átkérje, miután én aznap, amidőn a tanács által kiküldött bizottság jelentését kézhez vettem, azt a királyi ügyészségnek rendelkezésére bocsátottam és egyébként is a jelentést a polgármester úr is a mai nap hivatalosan megküldötte a királyi ügyészségnek. Alaptalan tehát őexcellenciájának az a megállapítása, hogy a felügyeletre és ellenőrzésre hivatott egyének az ügy elposványosítására törekszenek. Én ismételten kijelentettem és ezt bizonyára őexcellenciája is olvasta, hogy az ügyet a magam részéről a legszigorúbb szempontokból fogom mérlegelni és arra fogok törekedni, hogy a bűnösök elvegyék méltó büntetésüket. Így tehát őexcellenciájának az a kijelentése, hogy tápot nyer az aggodalom „és nem minden alap nélkül", hogy ezt az ügyet nem kezelik kellő erélylyel, olyan kijelentés, amelyet objektív bírótól nem vártam volna. Ha már a különböző helyeken megjelent újságközlemények nyugtalanítják a közvéleményt, a felelősségteljes helyen nehéz feladatot teljesítő közfunkcionáriusok elvárhatnának annyit, hogy oly súlyos egyéniségek, mint Ráth Zigmond őexcellenciája, alátámasztva önmagukat viselt hivataluk tekintélyével, őrizzék meg teljes objektivitásukat. Indiszkréció Mussolini Duna-terve körül RÓMA, okt. 11. A Lavoro Fascisti foglalkozik azzal a ténynyel, hogy az Echo de Paris budapesti keltezéssel közölte az olasz memorandum egyes részeit. A lap feltűnőnek tartja, hogy miért kellett ezt a hírt éppen a Sud-Est budapesti tudósítójának szájába adni. Mindenki tudja, hogy a Sud-Estnél egyes román személyiségek nagymértékben érdekelve vannak. Feltűnő azonban, hogy ezt az indiszkréciót Budapestre fogják és nem vallják be őszintén, hogy Bukarestből származik. Lehetséges, sőt valószínű az, hogy a memorandum szövegét a kisantant valamelyik genfi delegátusa bocsátotta a lapok rendelkezésére. A Manchester Guardian Csehország ellen LONDON, okt. 11. Az olasz dunai tervvel kapcsolatban a Manchester Guardian 6-i vezércikke azt fejtegeti, hogy Olaszországnak nem volt nehéz kimutatni, miszerint a Tardieu-terv Cseh-Szlovákia kizárólagos érdekeit szolgálta. Érthető tehát, hogy Cseh-Szlovákiának nem tetszik az olasz terv. A Manchester Guardian szerint a Dunaterv körül kialakult sajtópolémia inkább árt, mint használ a dunai államok ügyének. Lehet, hogy az olasz terv nem kedvez Cseh-Szlovákia érdekeinek, de viszont Cseh-Szlovákia sem kívánhatja, hogy az ő koncepcióját fogadják el azok, akiknek nem érdeke. A Manchester Guardian kompromisszurfos megoldást javasol, mert enélkül közös akció a Dunamedencében lehetetlen.