Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-12 / 232. szám

A A kuruzslók ellen szigorú törvény­javaslat-tervezetet készítettek a magyar orvosok. A kuruzslónak eddig fel sem kellett emelnie a tiltó paragra­fusok leeresztett sorompóit, hogy át­keljen rajtuk. Egyszerűen átsétált kö­zöttük. Az új tervezet most sűríti a so­rompókat és szöges­dróttal zárja végre el az összes utakat. De ösvények mindig maradnak. S megjósolhatjuk , a sok titkos ösvényt nem is a kuruzslók fog­ják használni. Ezeket az ösvényeket a közönség tapossa és szégyenkező, lehajtott fejjel ugyan, de a közönség fog ezeken az ösvényeken a kuruzslók­­hoz surranni. Mert a kuruzslókat tu­lajdonképpen maga a közönség ter­meli. Azaz még pontosabban a félelem, a tudatlanság, a bizonytalanság, az egészségünk és betegségeink titkait burkoló homály. Nem elég tehát a kuruzslók ellen küzdeni. A tudatlan­ság, a homály, a bizonytalanság ellen is meg kell indítani a harcot, s ezt a harcot nem csupán egy-két népszerű, felvilágosító előadásra szabad izolálni, hanem a legszélesebb fronton kell meg­indítani és végigharcolni. Ez a front a tudás, a tanítás, a fény, a világosság frontja legyen, harci eszköze pedig a rendszeres és mindent átfogó egészség­ügyi nevelés. * A háziurak és lakók között harc fo­lyik a liftpénz körül. Nem avat­kozunk bele a harcba, csak megállapít­juk, hogy ebben a kérdésben a házi­urak egészen sajátos egyéni észjárásá­val állunk szemben. A felvonógép lé­nyeges tartozéka a háznak, felszerelési költsége beleszámít a házbérbe, liftes házban drágább a házbér, mint lift­nélküli házban. A háziurak rejtélyes szórakozottsága azonban megfeledke­zik erről az elemi tényről, mikor a lakóval minden alkalommal újra meg­fizetteti a lift használatát. Nyilvánvaló, hogy nem a házmester fáradságát fizet­teti meg, mert ez a fáradság teljesen fölösleges. Ha a házmester hat éves kislánya fel tudja vinni liften a lakót, akkor a felnőtt lakó egyedül is hasz­nálhatja a liftet. Mégis csak furcsa, hogy a pesti polgárnak adót kell fizetni, hogy bemehessen a lakásába, amelynek bérét becsületesen megfizeti. 1933. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK BN­H ­­­étszáz ember került tegnap az ut­­■ÍJ­­cára. Mára visszakerültek munka­helyükre. Amikor el kellett hagyniok a gépeket, az íróasztalokat, még nem tudták, hogy ez a dermesztő bizonyta­lanság csupán egy napig tart. De mi egy nap múlva is ámulva és felhábo­rodva kérdjük , mi volt ezt Egy nagyvállalatnak adódifferenciája tá­madt a hatósággal. Fellebbezés helyett azt a példátlanul lelkiismeretlen meg­oldást választotta, hogy — mintegy válaszképpen a méltánytalannak vélt adókirovásra — üzemét tüntetésszerűen beszüntette és hétszáz embert se szó, se beszéd, kitett az utcára. A vállalat el­felejti, hogy ma minden ipari nagy­üzem csupán egyik kereke, egyik része az egyetemes nemzeti munka gépeze­tének. Elfelejti, hogy minden résznek kötelezettségei vannak az egésszel szem­ben. És egy nagy vállalatnak kettős kötelezettsége is van: termelési és szo­ciális. Munkája szervesen beilleszke­dik a nemzeti termelés egész munká­jába. Sem szeszélyből, sem vélt sérel­mek miatt nem vonhatja ki magát alóla. Nem tehet ki az utcára hétszáz embert üzleti hasznának retorziós vé­delmében. Nem játszhat revolverező játékot emberi sorsokkal. A nagyválla­latnak vannak természetesen önmagá­val szemben is kötelezettségei. Minden üzleti vállalkozás haszonra törekszik, s törekedjék is tisztességes haszonra. Védje a maga anyagi érdekeit. De ezek az anyagi érdekek csak a nemzet egye­temével szemben fennálló nagy kötele­zettségek után következnek. S akkor is csak azokon az áthághatatlan etikai határokon belül, amelyeket a nemzeti termelés és a szociális érzés parancso­­lón von meg. A revízió érdekében a Népszövetség közbelépését várja az angol közvélemény Sir Robert Gower a győzelemig­ harcol a revízióért . Az ang­ol alsóház túl­nyomó többsége támogatja törekvésében LONDON, okt. 11. Az angol háztulajdonosok védőszövetségének londoni közgyűlésén Sir Rober Gower, a szövet­ség elnöke, megnyitó beszédében hangoztatta, hogy semmi sem olyan fontos érdeke a háztulaj­donosoknak, mint a magántulajdon szentségének a megvédése az egész világon. A civilizáció és polgári társadalom alapja az az elv, hogy a magántulajdont sérthetetlennek tekintsék és en­nek az elvnek legcsekélyebb megsértése az anar­chia előtt nyit kaput. Még az államnak is csak a legkivételesebb esetekben és­ mindig csak tel­jes és méltányos kárpótlás ellenében szabad a magántulajdonhoz nyúlni. Ez az elv szabályozza nemcsak az egyén és az állam közötti viszonyt, hanem egyik legfon­tosabb vezérelve a nemzetközi jognak is. Az an­gol háztulajdonosok nem nézhetik közömbösen ennek az elvnek a megsértését. Mély sajnálattal és aggodalommal állapítja meg, hogy nem is na­gyon messze Londontól számtalan személyt meg­fosztottak magántulajdonuktól és minden meg­élhetésüktől a trianoni békeszerződés alapján, amely szerződést Anglia is aláírta. — Ezzel az utódállamokban élő­ magyar kisebbségekre célzok, — mondotta sir Robert Gower. — Ami a mai Közép-Európában törté­nik, az olyan precedens lehet, mely később na­gyon súlyos visszahatást gyakorolhat az angol háztulajdonosok érdekeire és ezért nagyon is közelről érinti a szövetséget, hogy minden civi­lizált országban érvényesüljön az a jogelv, hogy az egyén korlátlanul rendelkezhetik magán­­tulajdonával, melyet senki tőle el nem vehet. — A magam részéről — így fejezte be be­szédét Gower — felszólítottam a kormányt, vesse latba minden befolyását, hogy óvják meg a magántulajdon sérthetetlenségét Európának ebben a részében. Remélem, hogy a Népszövet­ség nemsokára an9°l kezdeményezésre nyomást fog gyakorolni az utódállamokra a békeszerző­dés módosítása érdekében és meg vagyok győ­ződve, hogy a háztulajdonosok szívvel-lélekkel támogatni fogják ezirányú erőfeszítéseimet. Linton Thorp királyi tanácsos, képviselő, kö­szönetet mondva az elnök beszédéért, kijelen­tette, hogy a szövetség korlátlanul bízik sir Robert Gower ítéletének helyességében és meg van győződve, hogy amit megkezdett, azt nem is fogja félbenhagyni. A magyar kisebbségek kérdésében sir Robert Gowert az alsóház összes pártjainak túlnyomó többsége támogatja és tel­jesen igaza van, midőn azt állítja, hogy az összes angol háztulajdonosokat érintő nagyfontosságú elv forog kockán. Roboz Béla emigráns újságíró Kőszegnél átszökött a határon Amikor elfogták, megmérgezte magát és meghalt. Kedden délután terjedt el a hír a főváros­ban, hogy Roboz Béla, a forradalmi idők egyik hírhedt újságírója Kőszeg közelében Ausztriából átszökött a magyar határon és amikor a csendőrök elfogták, megmérgezte magát és meghalt. Roboz Béla tragédiájá­ról a kőszegi csendőrségen az alábbi felvilá­gosítást kaptuk: Vasárnap a déli órákban az elszakított te­rületen lévő Rohoncnál átszökött Ausztria felől a határon egy ismeretlen férfi, akit a csendőrök Bozsoknál igazolásra szólítottak fel. Az illető Roboz Bélának mondotta ma­gát. Nem lévén útlevele és mert nem tudta magát igazolni, a csendőrök gyalogosan Kő­szegre akarták kísérni. Útközben Kőszegszer­­dahelyen megpihentek a községi jegyzőnél és itt egy óvatlan pillanatban ismeretlen méreg­gel megmérgezte magát. Amikor észrevették, hogy rosszul van, a kőszegi kórházba szállít­tatták, de mire odaértek, eszméletén kívüli volt. Roboz Béla oly nagy mennyiségű mérget vett be, hogy segíteni már nem lehetett rajta és este a kórházban, meghalt. Az öngyilkost kedden délután Kőszegen eltemették. Roboz Béla fivérével, Roboz Imrével a forradalmi időkben tűnt fel Budapesten. Ro­boz Imre újságíró volt, míg Roboz Béla inkább a kiadóhivatali ügyekkel foglalkozott. A Ro­­boz-fivérek a kommün bukása után, a román megszállás idején „Pesti Élet" címmel indí­­tottak lapot, amelyben gyalázkodó cikkeket írtak a nemzeti hadseregről. A románok kivo­nulása után Robozék is elszöktek, mire itthon hűtlenségi per indult ellenük. Később a romá­nok kiadták őket a magyar hatóságoknak, s mindkettőjüket elítélték. Roboz Imrét betegen szabadon bocsátották és ekkor Bécsbe szökött. Roboz Béla kitöltötte büntetését és szintén Bécsben telepedett le, ahol az úgynevezett emigránsokkal együtt cikkeket írt Magyaror­szág ellen és más magyarellenes ügyekben is szerepük volt. Holnap tárgyalják a Vásárpénztár ügyét Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter kedden délelőtt fogadta a főváros vezetőit, Huszár Aladár dr.-t és Sipőcz Jenőt, akik rész­letes jelentést tettek a főváros aktuális kérdé­seiről. A miniszteri audencia után a főpolgár­mester és a polgármester a központi város­házán, a polgármesteri hivatalban folytatták ta­nácskozásaikat, amelybe később belevonták Bor­vendég Ferenc alpolgármestert és Vajna Ede tanácsnokot, majd utánuk Liber Endre h.­pol­gármestert fogadta a polgármester. A holnap délutáni tanácsülésen Sipőcz polgármester, mint ismeretes, bemutatja azt a részletes előterjesz­tést, amelyet a tanács kívánt tőle a múltkori ülésen, amikor megkezdték a Vásárpénztár vizs­gálóbizottsága jelentésének tárgyalását. A csütörtöki tanácsülés napirendjén utolsó pontként szerepel ugyan a Vásárpénztár ügye, de a főpolgármester a kérdés rendkívüli jelen­tőségére való tekintettel, ma délután úgy intéz­kedett, hogy a holnapi tanácsülésen az összes többi ügyeket megelőzően kerüljön sorra a Vásárpénztár ügye, úgyhogy a Talbot-centrálé kérdését ezen az ülésen semmi körülmények kö­zött sem tárgyalják. * Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria nyugalma­zott másodelnöke, cikket írt a fővárosi Vásár­pénztár vizsgálatával kapcsolatban. Erre a cikkre Huszár Aladár főpolgármester a követ­kező nyilatkozattal reflektál: — Teljes tisztelettel Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria nyugalmazott másodelnökének személye iránt, meg kell állapítanom azt, hogy ő excellen­ciája kissé elhamarkodva írta meg azt, amit k Kamara Mortemniin­­g a premier! A legnagyszerűbb filmoperett! Eggerth Márta legelragadóbb szerepe Hawai rózsája ... ||m 1111 Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre operettje SZEMÉLTEK: FILMEN: Eggerth Márta Hans Fidesser Petrovich Szvetiazldy Hans Junkerraann Baby Gray Verebes Ernő Fritz Fischer Laya hercegnő Lilo Taro herceg Harald Brone kapitány Harrison kormányzó Bessie, az unokahúga Buffy, a titkára Jimmy Boy, Jazzénekes SZÍNPADON: Lábas Juci Nádor Jenő Kertész Dezső Pártos Dezső Fejes Teri Sziklai József Rátkai Márton Parádés szereposztás, parádés film. 5 A A mi sorsjegyeink | szerencsések! Ezt igazolja, hogy számos nyereményen kívül a 10.0O0, 20.000, 25.000, 80.000, 40.000 pengés nagy nyereményeket és most rötvid idő alatt harmadszor­­ üzletfeleink a­­ 100.000 engedményet mi vegyen vagy rendeljen az új sorsjátékra még ma gilnak egy szerencse-sorsjegyet. Húzás már szombaton! ITYhi^P ÉS TÁRSA ■ ■ SH Bm ffHj 9 m. kir- osztálywnjátik fMnisih­j " Teréz-körút 19. — Arsdh-u. sarok Telefon: 28-7 43. Sürgönyeim: ,,ITTMYER“ ■mammmmnmamammmmmmmmB megírt. Oly férfiútól, aki olyan magas bírói pozíciót töltött be, mint Ráth Zsigmond, elvárná az ember azt, hogy mielőtt valamely dologban véleményt mond, előbb alaposan tájékozódjék. Teljesen felesleges ugyanis őexcellenciájának a királyi ügyészséghez intézett felhívása, hogy az iratokat a bűnügyi eljárás folyamatbatétele vé­gett a tanácstól sürgősen átkérje, miután én aznap, amidőn a tanács által kiküldött bizott­ság jelentését kézhez vettem, azt a királyi ügyész­ségnek rendelkezésére bocsátottam és egyébként is a jelentést a polgármester úr is a mai nap hivatalosan megküldötte a királyi ügyészségnek. Alaptalan tehát őexcellenciájának az a megálla­pítása, hogy a felügyeletre és ellenőrzésre hiva­tott egyének az ügy elposványosítására töreksze­nek. Én ismételten kijelentettem és ezt bizonyára őexcellenciája is olvasta, hogy az ügyet a ma­gam részéről a legszigorúbb szempontokból fo­gom mérlegelni és arra fogok törekedni, hogy a bűnösök elvegyék méltó büntetésüket. Így tehát őexcellenciájának az a kijelentése, hogy tápot nyer az aggodalom „és nem minden alap nél­kül", hogy ezt az ügyet nem kezelik kellő erély­­lyel,­­ olyan kijelentés, amelyet objektív bíró­tól nem vártam volna. Ha már a különböző he­lyeken megjelent újságközlemények nyugtala­nítják a közvéleményt, a felelősségteljes helyen nehéz feladatot teljesítő közfunkcionáriusok el­várhatnának annyit, hogy oly súlyos egyénisé­gek, mint Ráth Zigmond őexcellenciája, alá­támasztva önmagukat viselt hivataluk tekinté­lyével, őrizzék meg teljes objektivitásukat. Indiszkréció Mussolini Duna-terve körül RÓMA, okt. 11. A Lavoro Fascist­i foglalkozik azzal a tény­­nyel, hogy az Echo de Paris budapesti keltezés­sel közölte az olasz memorandum egyes részeit. A lap feltűnőnek tartja, hogy miért kellett ezt a hírt éppen a Sud-Est budapesti tudósítójának szájába adni. Mindenki tudja, hogy a Sud-Est­­nél egyes román személyiségek nagymértékben érdekelve vannak. Feltűnő azonban, hogy ezt az indiszkréciót Budapestre fogják és nem vallják be őszintén, hogy Bukarestből származik. Le­hetséges, sőt valószínű az, hogy a memorandum szövegét a kisantant valamelyik genfi delegátusa bocsátotta a lapok rendelkezésére. A Manchester Guardian Cseh­ország ellen LONDON, okt. 11. Az olasz dunai tervvel kapcsolatban a Man­chester Guardian 6-i vezércikke azt fejtegeti, hogy Olaszországnak nem volt nehéz kimutatni, miszerint a Tardieu-terv Cseh-Szlovákia kizáró­lagos érdekeit szolgálta. Érthető tehát, hogy Cseh-Szlovákiának nem tetszik az olasz terv. A Manchester Guardian szerint a Dunaterv körül kialakult sajtópolémia inkább árt, mint használ a dunai államok ügyének. Lehet, hogy az olasz terv nem kedvez Cseh-Szlovákia érdekeinek, de viszont Cseh-Szlovákia sem kívánhatja, hogy az ő koncepcióját fogadják el azok, akiknek nem érdeke. A Manchester Guardian kompromisszur­­fos megoldást javasol, mert enélkül közös akció a Dunamedencében lehetetlen.

Next