Budapesti Hírlap, 1933. november (53. évfolyam, 249–272. szám)

1933-11-28 / 270. szám

10 B. H. 1933 NOVEMBER 28, KEDD SZÍNHÁZ Bartos Gyula jubileuma ' A Nemzeti Színház hétfőd előadásának ünnepi színt adott Bartos Gyula jubileuma . Huszonöt éve, hogy az ország első drámai színpada tagjai sorába iktatta Bartos Gyulát s ebből az alkalom­ból rendeződött az ünnepség, amely a pályatár­sak, a magyar szinésztársada-lom és a közönség szere tétének és elismerésének meleg megnyilat­kozása volt. Működésével az eltelt negyedszázad alatt, a jubiláns valóban érdemessé tette magát arra, hogy ez a kettős irányú, a színművészet céhbeli oldaláról és a műélvező közönség felől érkező köszöntés igaz melegséggel forduljon feléje. Bartos Gyulában a színészetre termett tehetség fanatikus rajongással párosult ama hi­vatás iránt, amellyel életét eljegyezte s amely­ből huszonöt munkás esztendő a Nemzeti Szin­ház falad között telt el. Mint egész sorát a ma­gyar színművészet kitűnőségeinek, őt is a vidék adta a fővárosnak, de idekerülve csak a vidéki színész sovány kenyerét hagyta maga mögött, annak lobogó lelkesedését magával hozta és to­vábbra is megőrizte. Azt a minőségét, hogy a Nemzeti Színház tagja, kezdettől fogva úgy te­kintette, mint aminél különb megtiszteltetés ma­gyar szó és gondolat szolgálatában álló színészt ftem érhet. E/'gyike azoknak a régi gárdából való hisztrióknak, akiknél, mesterségükkel szemben legkisebb árnyéka sem merülhet fel a frivol gon­dolkodásnak. Feladatait nem a szerep terjedelme szerint értékelte, minden feladatot ugyanazon művészi komolysággal fogott fel és ugyanazzal az odaadó tanulmánnyal dolgozott ki. Ebbéli tu­lajdonságai, valamint klasszikus szerepkörben, modern társadalmi és magyar népies darabokban egyaránt bevált sokoldalúsága tették a Nemzeti Szinház egyik legtöbbször foglalkoztatott tag­jává és kitűnő erősségévé. * Az előadás előtt, hét órakor a feldíszített szín- jvadon folyt le az ünnepség hivatalos része. Első- befc Voinovich Géza kormánybiztos üdvözölte a jubiláns művészt a kultuszkormány és a Nemzeti Szánház igazgatósága nevében és átadta neki a kultuszminiszter üdvözlő levelét valamint a Nemzeti Szinház aranygyűrűjét. Morlin Amadé főtitkár az Operaház nevében, Odry Árpád igaz­gató a Színművészeti Akadémia, Hegedűs Ló­ránt a Kisfaludy-Társaság, Sebestyén Géza az Országos Szinészegyesület, Kertész Dezső a Bu­dapesti Színészek Szövetsége, Földes Imre a Színpadi Szerzőik Egyesülete, Balassa Imre az Ottlion Kör, Várhegyi József a szánház műszaki Személyzete, végül Rózsahegyi Kálmán Nemzeti Színházi kollégái nevében köszöntötte a jubi­lánst. Bartos Gyula meleg szavakkal mondott köszönetét az egybegyült ünneplőknek, akiknek Sorában ott volt ifjabb Wlassics Gyula báró kul­tuszminisztériumi h. államtitkár, a művészeti ügyosztály vezetője, a főváros tképviseletében pedig Némethy Károly dr. tanácsnok. A színpadi ünnepség után Moliere vígjátéka, a A fösvény következett, amelyben Bartos egyik legjelentő­sebb szerepét, Harpagon örökérvényű alakját játszotta. Amikor megjelent a szinpadon, a ítélt nézőtér hosszú és tüntető tapssal fogadta s az ünneplés ugyancsak kiújult a későbbi jelenetek során, a felvonásközökben. Az előadáson a fele­ségével Horthy Miklós kormányzó is megje­lent. * (Két bemutató a Nemzeti Színházban.) Egy hét leforgása alatt hét bemutató lesz a Nemzeti Színházban. Pénteken játsszák elő­ször Korcsmáros Nándor Füsti fecske című vígjátékét, amelynek főszerepét Rózsahegyi Pálmán alakítja. Kívüle Füzes Anna, Sugár Károly, Hosszú Zoltán, Bartos Gyula, Somogyi Kálmán, M. Iványi Irén, Harasztos, Ónodi, Pethes, Gábányi, Bot és Juhász József játsza­nak a darabban. Utána a következő kedden, a kormányzó névestéjén mutatja be a Nemzeti Színház Sik Sándor István király című drá­máját, amelyben Hettey Aranka, Ághy Erzsi, Szabó Margit, Kürthy József, Kiss Ferenc, Harasztos, Bartos, Cselényi, Ónodi, Lehotay, Nagy Adorján, Bodnár Jenő, Ungváry, Bu­rányi, Hosszú, Juhász, Somodi, Bot, Major Tamás, Losonczy, Tarján, Tábori és Rab lép­nek fel. A Füsti fecskéből pénteken délelőtt lesz jótékonycélú nyilvános főpróba. * (A Pesti Színház egyelőre nem tart elő­adást.) A Pesti Színház vasárnap este ját­szotta utoljára a Papucs című operettet, hét­főn ideiglenesen bezárta kapuit a színház, mert Bródv István igazgató hátralékban ma­radt a tagok fizetésével. A Budapesti Színé­szek Szövetsége hétfőn délután elnöki tanács­ülést tartott az ügyben, a tárgyalást kedden folytatják. Amennyiben sikerül a nehézsége­ket elhárítani, a Pesti Színház a jövö_ héten 'újra megnyílik a Zsákbamacska reprízével és hzután karácsonyra bemutatja Andai Ernő és Komjáti Károly Eheszem a feleségem című aj operettjét. * (Szegbő Endre halála.) A magyar szí­nészetnek gyásza van. Hosszú és súlyos szen­vedés után tüdőrákban meghalt a Horthy Mik- lós-kérházban Szeghő Endre, a Vígszínház je­les művésze. Szeghő 1877-ben született Heve­sen. Kolozsváron lépett föl először, majd Kre- csányi Ignác budai társulatánál működött. A háború után előbb a Belvárosi Színházhoz, majd az Uj Színházhoz szerződött, 1925-ben a Vígszínház tagja lett. Kitűnő epizódszínész volt és 1928-ban el is nyerte a „legjobb epizód- színész" számára kitűzött díjat. Hétfőn délután temették el Szeghő Endrét nagy részvét mellett a rákoskeresztúri temetőben. Zenekari hangversenyek Vasárnap a Zeneakadémiában rendezett ma­tinén Ferencsik János vezényelte a Budapesti Hangversenyzenekart. Az Operaház jeles fia­tal karmestere itt is épp oly jól megállta a he­lyét, mint a színház zenekarának élén. Üde színekbe keltette életre Haydn G-dur szimfóniá­jának graciózus báját, Rajnai Miklós poétikus „Mesé“-jét és széles lendülettel tolmácsolta Wagner-oporkk részleteit. Herz Lily Strauss Richárd „Burieszk"-jenek zongoraszólamát ját­szotta finom tónusban és kitűnő technikával. Hétfőn este ugyancsak a Budapesti Hang­versenyzenekart vezényelte az alapos tudású olasz karmester: Freccia Massimo. Közreműkö­dött Földessy Amold, a nagynevű gordonka- művész; Húbay celloversenyét játszotta bra­vúrosan. Előadták a többi között Bach J. 8. c-moll orgona-passacagliájának Respighi-fóh. zenekari átdolgozását, amelyet Budapesten most először hallottunk. A kitűnő olasz zene­szerző nagy hozzáértéssel és nemes ízléssel írta át a hatalmas művet, amelynek monumentális hajasát stílusosan fokozzák a zenekar zengő és dübörgő hangtömegei. A Székesfővárosi Zeneíkar vasárnapi hang­versenyén Székelyné Kovács Mária és Szedő Miklós adott elő áriákat és dalokat. Meleg sike­rükben osztozott a vezénylő Bor Dezső. * (A Magyar Goethe-Társaság) szombaton délután ülést tart. Lukács György elnöki meg­nyitója után Földessy Gyula dr., majd Tú­ró czi-Trostler József olvas fel. Vikár Béla Hódsághy Bélának új Faust-fordítását mutatja be. Az ülést a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében tartják. Belépődíj nincs. * (Szűcs László és Paola Pascal a Király Színház Strauss-dalj átékában.) A Király Színház soronkövetkező újdonsága, a Keringő és szerelem című jSírouss-daljáték, amely a „kerin­gőkirály" egy pétervári idilljét viszi színpadra. Az operett férfi- és női főszerepére, Strauss Já­nosra és Natasa orosz nagyhercegnőre hetek óta kerestek alkalmas személyasítőt. Hosszas tárgya­lás után Föld Aurél igazgató hétfőn megállapo­dott Szűcs Lászlóval, az Operaház temoristájá- val, hogy elénekli a keringőkirály szerepét. Szűcs László már alá is írta szerződését, amely őt a Király-Színházhoz köti. Natasa nagyhercegnő szerepére is megfelelő személyesítőt talált a szín­ház. Tárgyalást folytat Paola Pascal-lal, Gábriel Pascal, az ismert amerikai filmrendező feleségé­vel, aki a newyorki Ziegfeld-revü sztárja volt és jól beszél magyarul, mert magyarországi szárma­zású, négyéves korában került Magyarországból Amerikába. A művésznő játssza az operett film­változatában is Natasa nagyhercegnő szerepét. Az újdonság többi főbb szerepében Örkényi Franciska, Csikós Rózsi és Rátkai Márton lép fel. Az előadást Tihanyi Vilmos rendezi és Nagy- pál Béla. vzényli. A Király-Színház december 20-ra tervezi a Keringő és szerelem bemuta­tóját. * (A Győri Kisfaludy Irodalmi Kör) va­sárnap ünnepelte huszonöt éves fennállásának jubileumát. Az ünnepi ülés elnöki megnyitója után Angyal Emil elszavalta erre az alkalomra írt hazafias ódáját, majd Újlaki Géza ismer­tette a kör negyedszázados munkásságát. Az ünnepi ülés után a résztvevők Kisfaludy Ká­rolyinak az Erzsébet-téren levő szobrához vonul­tak, ahol Bászél Ernő dr. koszorút, Szöts Ár- pádné pedig virágot helyezett el a szobor talap­zatára. * (Az egri Gárdonyi-Társaság jubileuma.) Az egri Gárdonyi-Társaság vasárnap tartotta tízéves működésének jubiláns nagygyűlését. Az elnöki megnyitót Kürti Menyhért dr. tan­kerületi kir. főigazgató mondotta. Bárány László dr. főtitkári jelentése után Veszprémy Dezső Gárdonyi-ódáját szavalta el, P. Gulácsy Irén pedig sajtó alatt „levő regényéből olvasott fel egy megkapó részletet. Gárdonyi József dr., mint vendég, a Gárdonyi-család őseit mu­tatta be. , * (Az ország 3 legnagyobb színésze: Osor- tos, Rózsahegyi, Törzs) és a világhírű „5 Pallos ladies" tomboló sikerrel lépnek föl az Andrássy-úti Színház új műsorában, mely — kétségtelenül — a legjobb a szánház 26 éves fennállása óta. Uj, olcsó helyárak! ' * (Lengyel matiné.) A La Fontaine Tár­saság vasárnap délelőtt az Akadémia kister­mében lengyel matinét rendezett. Az ülésen megjelent a lengyel követség képviseletében Mycielski Kázmér gróf titkár és Kórsak Raj- mund sajtóattasé, valamint Dabrowski János, a fcrakói egyetem tanára. Csengery János dr. elnök megnyitó beszédében a lengyel és ma­gyar szellemi kapcsolatok fejlődését ismertette, majd Lukinich Imre dr. egyetemi tanár tartott rendkívül érdekes előadást az 1866-iki lengyel felkelésről és annak Magyarországra gyakorolt hatásairól. Somody Pál szavalt, majd Benedek Marcel dr. a Nobel-díjas Reymont lengyel köl­tőt méltatta. Rosnyayné Simonffy Margót Rey- montnak „Parasztok" című regényéből olvasott fel néhány részletet. Páléczy Edgár Petőfi első lengyel fordítójáról, Dnszynska asszonyról tar­tott előadást, végül Vikár Béla az 1889. évben lengyel földön szerzett benyomásairól szá­molt be. • (Bemutatták Shaw új darabját.) Mint Londonból jelentik, a Winter Garden-színház­ban bemutatták Bemard Shaw: A sziklákon című kétfelvonásos új drámáját, amely volta­képpen a diktatúra dicsérete. Az új Shaw-da- rab címe szimbolikus, a népakarat, mint a ten­ger dagálya ostromolja a parlamentárizmus szikláját, de megtörik a hagyományok sémáján. A közönséget már az első felvonás végén ki­fárasztotta a darab, de végül is lelkesen tapsolt a szereplőknek és a szerzőnek. Uj pályázók a Városi Színházra A Városi Színházra újabb pályázók jelent­keztek. Az egyik pályázó Pásztor Béla igaz­gató, aki a Paramonnt amerikai filmgyár bu­dapesti képviselete nevében akarja kibérelni a Városi Színházat. A színházat egy három­tagú konzorcium venné bérbe, évi 25.000 pengő bért előre kifizetne és azonkívül garanciát vál­lalna az összes kötelezettségekre. A konzorcium magyarnyehű előadásokat akar rendezni a Városi Színházban. Egy ismert bankár is érdeklődik a Városi Színház bérlete iránt, ez a bérlő népszerű opera- és operettelőadásokat óhajtana rendezni a Városi Színházban. A főváros közművelődési bizottsága pénte­ken, december 1-én délben összehívott ülésén elsősorban a Városi Színház hasznosításának kérdésével foglalkozik. Az ülés elé kerülő je­lentés mindenekelőtt megcáfolja azokat a lii- resztelseket, mintha a Városi Színház bérletére már újabb ajánlatok érkeztek volna be. Az ügyosztály szerint a főváros még tárgyaláso­kat sem kezd senkivel, míg legalább ötvenezer pengőt nem deponál. A házi kezelés, úgy lát­szik, beválik és a főváros ezzel a megoldással jobban megtalálja a maga számítását. A sze­zon végéig a színházat úgyszólván kivétel nél­kül minden estére bérbe adták. A főváros ve­zetősége reméli, hogy nemcsak a deficitet fog­ják elkerülni, hanem még jövedelmez is vala­mit a Tisza Kálmán-téri színházépület. • (Az angol társulat a Kamaraszínházban.) Az English Players színtársulat évek óta tartó szokása szerint az idén is ellátogatott hoz­zánk. A társulat vezető színésze változatlanul Edward Stirling, akinek intelligens és erőtel­jes játéka az idén is gyönyörködtette a közön­séget. Eddig az idei londoni műsor érdekes bűnügyi drámája a Ten minutes alibi, az Eight bells című darab, a The green bay tree, to­vábbá a The Retum joumey című színmű ke­rült színre az angol művészek tolmácsolásában. * (Színészek a színészekért.) A Kövessy Vár a Király Színházban december 8-án del­tán fél 4 órai kezdettel előadást rendez az öreg nyugdíjas színészek, színészözvegyek és árvák karácsonya javára. A rendkívül érdekes műsor­ban a fővárosi színházak minden számottevő művésze föllép. Jegyek dlutáni mérsékelt ára­kon a Király Színház jegypénztáránál és a szo­kásos jegyelővételi helyeken válhatok. * (Lukács Pál Budapesten.) Lukács Pál hat és féléves távoliét után hazaérkezett Holly­woodból. A művész tárgyalást folytatott a Víg­színház igazgatóságával, amely szerepet kínált fel neki az új Hunyady Sándor-darabban. A mennyiben az Universal-filmgyár hozzájárul, Lukács Pál szabadságideje alatt eljátssza az új szerepet a Vígszínházban. • (Bezárt a bécsi Raimund-színház.) A bécsi Raimund-színház, amely két héttel ezelőtt nyílt meg a Madarász új előadásával, fizetési nehézségek miatt bezárta kapuit. Szombaton kellett volna bemutatni a Hoffmann meséit, de a premiert mér nem tarthatták meg. Rainer Simon igazgató hátralékos tartozása több mint harmincezer schilling. Az igazgató mindazon­által reméli, hogy szombaton, vagy vasárnap újra megnyithatja a színházat. REINHARDT világhírű együttese vendégszerepei szerdán, csü­törtökön és pénteken a Magyar Színházban. A társulat élén Paula Wessely áll, aki Becs lég. ünnepeltebb művésznője. Partnered Hams Járay, Oskar Karlweiss, mindketten jólismertek nálunk is filmalakításaikból, továbbá Hans Thimig, Adrienné Gessner és Fritz Delius, mindannyian vezető egyéniségei az osztrák színművészetnek. Szerdán a „Liebelei", csütörtökön és pénteken „Ist Geraldine ein Engel?" van műsoron. * (Keleti szövetek és hímzések kiállítása.)­Az Országos Iparművészeti Múzeum óriási tex- tilanyagábói immáron a hatodik kiállítást ren­dezik. Ezúttal a keleti szövetek és hímzések kerültek sorra, melyelmek anyagát magángyüj- tőink tulajdonában levő kiváló darabokkal egé­szítették ki. Különösen Nemes Marcell egykori gyűjteményéből származik több értékes szöveti ezeket jelenleg Hirsch Albertné adta kölcsön a kiállításra. Legrégibbek a régi sírokból való egyiptomi szövetek a Krisztus utáni IV. és V. századból. Legtöbb közülük hellenisztikus padló­mozaik mintára hasonlít, míg később, a VI. és VII. században, a koptok készítményei lesznek népszerűek. Ezek már nem fekete-fehérek, ille­tőleg barna-fehérek, hanem sokszínűek, gobelin- szövésűek, ornamentikájuk a szasszonida hatás következtében viszont fokozatosan változik át, a perzsaszőnyeg karakterét veszi fel. Értékesek a bizánci szövetek, nagvjészben a párizsi bi­zánci káillításon is szerepeltek. Egyik legjelen­tősebb. aranyszálakból való. V. századi figurá­lis töredéket a Nemzeti Múzeum adta kölcsön, míg az Iparművészeti Múzeum anyagából egy XVI. századi aranyhímzésű antipendium válik ki a trónoló Madonna, Szent György és Bene­dek remekül formált alakjaival. Perzsa bárso­nyok. hímzések hosszú sora után kashmir ken­dők következnek jellegzetes mintájukkal, majd indiai hímzések. Az utóbbiak közül egyiken a magy ar kalotaszegi varrottá sokkal rokon orna­mentikával találkozunk. XVI. századi török bro­kátok. remek mintájú Skutari-bársonyok és XVII. századi, gazdag aTanvhímzésű csotárok záriák be a közel Kelet réei textilművészetét. Külön csoportot alkotnak a keletázsiai hímzé­sek, amelyek nagy részben Wegener német pro­fesszornak, a kínai művészpt, híres gyűjtőjének anyagából származnak. Minden kínai minta kép­viselve van a szisztematikus gvüiterményben, legszebbek azonban a gobeünszerű hímzések és a gazdag díszű mandarinkabátok. Néhány ki­tűnő technikájú japán hímzés és javai batik van még tanulságos a kiállítás anyagában, melyet Végh Gyula főigazgató. Layer Károly igazgató, Mihálik Sándor és Bárány Istvánná múzeum- őrök rendeztek kellő szaktudással. A kiállítás holnap, kedden nyílik meg és naponta 9-től fél 2 óráig díjtalanul tekinthető meg. MOZI HÍRADÓ Mozi lesz a Feld-színházból A Feld-színházra is katasztrofálisan hatnak a mai válságos idők. Más években nyáron & városigeti színház állandóan nyitva van, idén azonban a szezon nagyrésze alatt a Feld-színház zárva maradt. A színház bérlője, Féld Zsig- mond, gondnokság alatt van és hozzátartozói lépéseket tettek aziránt, hogy a színházat mo­zivá alakíthassák át és a mozi könnyebb jöve­delméből pótolják a színház elmaradt bevéte­leit. Föld Aurél meg is szerezte a mozikoneesz- sziót, amelyet bemutatott a fővárosnak és en­gedélyt kért arra, hogy az eredeti használati szerződéstől eltérően, a városligeti Budapesti Színházat moziüzemre rendezhesse be. A^ fővá­ros kijelentette, hogy elvileg nincs kifogása az átalakulás ellen, de legelső feltételnek kötötte ki azt, hogy a bérlő a nagy összeget kitevő köz­tartozásokat előbb rendezze. Erre nézve az ér­dekeltek ígéretet is tettek, úgy hogy most a fő­város vezetősége a közművelődési bizottság pén­teki ülésén előterjesztést is tesz, * (Gustav Fröhlich szerdán Budapestre ér­kezik.) Gustav Fröhlich, a népszerű német filmszínész, most Münchenben játszik új film­jének felvételein. Közben Budapesten a Kamart és Déesi mozgószínházak műsorra tűzték Fröh­lich első idei filmjét, az Egyszer az életbení című vígjátékot, amely Párizsban készült német film. A kitünően sikerült, ötletes vígjáték be­mutatójára a két színház igazgatósága meg­hívta Gustav Fröhlichet és hogy nagyobb nvo- matékot adjon meghívásának, közbenjárásra fel­kérte Alpár Gittát, a művész feleségét is. A tárgyalás eredményeképpen hétfőn este meg­érkezett az értesítés, hogy Gustav Fröhlich szer­dán Budapestre érkezik és résztvesz filmjénél bemutatóján. * (Magyar vígjátékból — német film.í Évekkel ezelőtt nagy sikert aratott a Magyaí Színházban a nemrég elhunyt Újhelyi Nándor Őfensége kalapja című vígiátőka. A külföldöt is bemutatásra került vígjátékot most egv kül­földi gyár filmre vette föl Barátom, a milliomot címmel. A sikerült vígjáték főszerepeit Her> mann Thiemig és Liselotte Schaack játsszák. A filmet kedden mutatja be a Citv-filmszínháa. * (Hangosfilm-bemutató a párizsi nagyope­rában.) Párizsból írják: Igen érdekes bemi*- tató lesz jövő héten a párizsi Nagyoperában. A francia közoktatásügyi minisztérium hozzá­járult abhoz, hogv egv iótékonycélú előadáson, amelyet Lébrnn köztársasági elnök védnökségé­vel rendeznek, egv új francia hangosfilmet is bemutassanak a közönségnek. Ez az első eset. amikor hangosfilmet játszanak a párizsi operá­ban.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék