Budapesti Hírlap, 1933. december (53. évfolyam, 273–296. szám

1933-12-01 / 273. szám

1933 DECEMBER 1, PÉNTEK B. H. Azzal teszem a magyar revízió ügyét az angol közvélemény kezébe, hogy a legfőbb helyre bíztam a világon Ma kilenc ország akar osztozni azon a területen, amelyen tizenhárom nemzeti öntudatra ébredt nemzet él . Vagy igazi békét teremtünk a kisnépek között, vagy újra német és orosz befolyás alá kerülnek „Sok­iváló állam­férfiú szólalt meg mér körünkben, de egyik sem volt kiválóbb Bethlen István grófnál" — mondta Noel­ Buxton lord • LONDON, nov. 30.­­ Nagy és díszes közönség töltötte meg a Westmainster-palota hatalmas tölgyfaburkolatú bizottsági termét, ahol a Balkán-bizottság rend­kívüli ülésén Bethlen István gróf megtartotta angliai előadássorozatának befejező előadását. Sir Edward Boy­le elnök megnyitó beszédé­ben meleg hangon üdvözölte a bizottság előkelő vendégét, hangoztatva, hogy szok­atlan az, hogy a bizottság nem balkáni állammal is foglalk­o­­zik. Azonban Bethlen István gróf londoni lá­togatása azt a kivételes és el nem mulasztható alkalmat nyújtotta, hogy a Balkán-bizottság meghallgathassa egy európai hírű vezető állam­férfiú előadását, aki Magyarországról nemcsak a tárgy páratlanul alapos ismertetésével, hanem a pártatlan tárgyilagos európai szempont ma­gaslatáról is beszél. Éppen ezért kötelességének tartotta, hogy kivételesen megnyissa az ülés kapuit azok előtt is, akik nem tagjai a bizott­ságnak, hogy ily módon az angol közvélemény m­inél szélesebb rétegei okulhassanak Bethlen István gróf előadásából. Bethlen István gróf hazája történetének legsúlyosabb évtizede fo­lyamán vezette Magyarország hajóját és nem­csak hivataloskodásának hosszú időtartamával, de államférfiúi képességei, körültekintése és bátorsága tekintetében is a legelső helyre került tea európai kormány­elnökök között. Lord Noel­ Buxton volt munkáspárti földmí­­velésügyi miniszter, a bizottság megalapítója emelkedett ezután szólásra. — Sok kimagasló és kiváló államférfiú szó­lalt meg már körünkben — mondotta —, de egyik sem volt kiválóbb Bethlen István gróf­nál, akinek előadását mindenki a legélénkebb figyelemmel és érdeklődéssel várta. Az előadás tárgya általános rokonszenvvel találkozik az an­gol közönség körében, mert aki csak Budapes­ten járt, kivétel nélkül mint Magyarország lel­kes híve tért vissza. Lord Noel Buxton bevezető szavai után­­Bethlen István gróf tartotta meg előadását. Bethlen István gróf előadása Bethlen István gróf mai utolsó angliai elő­adásában a trianoni szerződés revíziójával fog­lalkozott Európa egyéb aktuális politikai problémáinak szemszögéből. Európának — mon­dotta — az a területe, amelyen a világháború következtében a politikai uralmi viszonyokban és az államok határaiban mélyreható változások állottak be, röviden az európai kontinens poli­­tik­ai földrengésterületének nevezhető. Ez tulaj­donképpen széles sáv, amely a Finn-öböltől a Száva—Duna vonalig, a Balkán-félsziget alap­vonaláig, a germán és orosz nép­ lakta területek között déli irányban szélesedve terül el. — A háború előtt e terület birtokosa három nagyhatalom volt: Oroszország, Németország és Ausztria-Magyarország. Ma Észtország, Lett­ország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh-Szlovák állam, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Románia, tehát kilenc ország osztozkodik a te­rület felett, amelyen azonban nem kilenc hanem tizenhárom nemzeti öntudatra ébredt nemzet la­kik: az észtek, lettek, litvánok, lengyelek, cse­hek, tótok, rutének, osztrák-németek, magyarok, szlovének, horvátok, szerbek és románok. A XVI. századtól kezdve a germán és az orosz próbálkozott osztozkodni e kis népeken. A vi­lágháborúban az osztozkodó két partner elvér­zett, nem új osztály lett az eredménye a küzde­lemnek, hanem az, hogy a háromszáz év előtti pozíciók mindkettő kezéből kisiklottak és a kis népek újból talpraálltak. — Európa legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen a politikai földterületen végre ti­zenöt év után a végleges nyugalom helyreáll­jon és az ezen a területen lakó tizenhárom kisebb nép igazságosabb osztály révén egy­mással k­ibékíttessék. Mert vagy sikerül e kis népek között igazi békét teremtni, vagy új­ból német, illetve orosz vezetés alá kerülnek. De hogy ez nem fog mindig békés úton le­folyni, az minden kétségen felül áll. Most van meg a kellő időpont az új rendezés keresztül­vitelére, amíg legalább az érdekelt partnerek, az orosz és a német, nem szólhatnak olyan döntő súllyal az eseményekbe, mint később. A mai helyzetben a német és az orosz nép hozzájárulásával lehetne a kis népek között igazságot tenni és a szóbanforgó területek vi­szonyait véglegesen rendezni, amíg újabb szö­vetségi kötelékek és blokkok nem jönnek létre, amelyek az ilyen békés rendezésnek esetleg új­ból útjában fognak állani. — Európának ez a területe tulajdonképpen három részre oszlik s ennek megfelelően van balti kérdés, lengyel­ kérdés és a dunai államok kérdése, amiről szólni akar, veszélyével fenyegetik. Jugoszláviában a szer­­bek nyílt, Cseh-Szlovákiáben a csehek burkolt diktatúrát voltak kénytelenek életbeléptetni és erőszakkal gázolnak végig az uralmuk alá ju­tott önálló népek és a magyar-, valamint német­ajkú kisebbségek jogain.­­ A békeszerzők egyáltalában nem voltak tisztában a Dunamedencében élő népek jelentő­ségével vagy egymáshoz való viszonyával. Nem voltak ezek bűvészek, akik az órát zsebünkből kiveszik, szemünk láttára mozsárban összetörik s azután mint jól járó órát hiánytalanul vissza­adják, hanem kontárok, akiknek az első művelet fényesen sikerült, de azután kereket oldottak, mert a valóban darabokra zúzott órát összerakni többé nem voltak képesek. Lerombolták a monarchiát és nem találtak fel helyette mást — Voltaire nem hitt Istenben, mégis azt mon­dotta: Ha neon volna Isten, egyesen fel kellene találni, mert a vitágunnk egy mindent Rendező akaratra szüksége van. Akik a békefeltételeket kieszelték, nem vették észre az Osztrál­ Magyar Monarchia küldetését a Dunamedencében és nem is hittek benne, de nem is találtak fel helyette valami mást, nem tettek helyébe egy más aka­ratot, amely mindent rendez, hanem azt hitték, hogy elég az utódokat világra hozni, a többi majd magától megy. A gyerekek azonban torz­szülöttekként jöttek a világra és ma már világos, hogy egytől-egyig életképtelenek.­­ A békeszerződések az Osztrák-Magyar Monarchia régi földrajzi, történelmi és gazdasági egységének széttagolásával egyidőben nem gon­doskodtak arról, és az igazságtalan osztály foly­tán nem is gondoskodhatnak arról, hogy az ál­tala betöltött hivatást más organizáció vegye át s a Dunamedence népeit valamelyes egységbe foglalva és együttműködésüket biztosítva, nekik biztonságot, gazdasági téren felvirágzást, a nem­zetközi életben érdekeiknek védelmet és a na­gyobb hatalmak vetélkedésétől való mentességet biztosítson. Elnyomott többség, gj — Az osztrák-magyar monarchiában min­­den nehézség és akadály ellenére a belső evolúció a monarchiában élő kis népek­ foko­zatos nemzeti emancipációja felé haladt. A világháború azonban véget vetett ennek az evolúciónak és a békeszerződés kontár kézzel nyúlt bele a viszonyok új rendezésébe. Munká­ját azzal kezdte, hogy minden tekintet nélkül a történelmi fejlődésre, háromféle rangba és elők­előségi fokba sorolta be a volt monarchia területén lakó népeket. Egyik részét elismerte Szövetségesnek és ezeknek a kiváltságosoknak mindaz megadatott, amit csak kértek, sőt még att is, amire különösen nem is vágytak. Ebbe a csoportba kerültek a csehek, a szerbek és a románok. A második sorba jutottak azok a kis népek, amelyek a békeszerzők szemében ezresek és leigázottak nem voltak ugyan főbűnösök, miként a ma­gyarok és a német-osztrákok, de a háború végéig kitartottak e főbűnösök oldalán vagy legalább is nem dokumentálták volt kellőkép­pen, hogy ellenük árulást készülnek elkövetni.­­ Ezeket minden megkérdezés nélkül egysze­rűen vagy a csehekhez csatolták, mint északi szlávokat, vagy a szerbekhez, mint délszlávokat. így jártak a tótok és ruthének északon, a szlo­vének, horvátok és vendek délen. Helyzetük az új cseh-szlovák és jugoszláv államban teljesen tűrhetetlen, mert bár külön nemzetet alkotnak, még nemzeti kisebbség számba sem mennek, ha­nem egy új nemzeti kategóriához tartoznak, amelyet „elnyomott többség“ névvel lehet csak kellően kifejezni. Megrökönyödve látja a világ a magyar nép egyharmadát idegen fennhatóság alatt . A harmadik kategóriába sorolták a legyő­zött magyarokat és német-osztrákokat, akikkel sezemben az eljárás vezérelve az volt, hogy tő­lük minden területet el kell venni, ha azon bár­milyen parányi nemzeti kisebbség él. Ennek az felbánásnak lett következménye azután a ma­gyar nyelvterület olyan megcsonkítása, hogy hrom és félmillió magyar, azaz a magyar nép­nek egyharmadrésze idegen fennhatóság alá ke­rült. Hogy ez az eljárás mire vezetett, azt ma az egész világ megrökönyödve látja. Teremtet­tek két csonka országot, amely el van vágva megélhetésének legelemibb feltételétől is, és teremtettek másik három életképtelen országot, amelyeknek létét a belső nemzeti ellentétek és feszültségek minden pillanatban a kirobbanás 3 rr­ecsijit kjeiteké Hogy a nő jól parfemözett legyen és esti a legsikeresebben a ra­j • kölnivíz­készítmények Használatával bizonyosan eléri. A „Lady" kölnivíz­-készítmények diszkrétek, tartósak, csodálatos illa­­tuak és megvan az a tulajdonságuk. Hogy egyesülnek a bőr természetes illatával és megadják Használójának azt az egyéni vonást, amire minden ápolt nő joggal nagy súlyt helyez. Orvoslást csak a népek igazságosabb osztálya és a trianoni szerződés revíziója hozhat­­­ ­• Ennek az eljárásnak következménye az, hogy e terület hovatovább a nagyhatalmak vetél­kedő befolyása alá került, ami az ellentétek ki­éleződését vonta maga után. Ezt a folyamatot Franciaországnak szövetségi politikája indította meg, amely ellentétben áll a béke modern meg­szervezésének gondolatával és amely Francia­­országot, a­nélkül, hogy Németország elleni poli­tikai küzdelmében bármilyen komoly haszna le­hetne belőle, a békeszerződésben ortodox status­­quo mellett kötötte le a Dunamedencében. Ezzel, akarva, nem akarva, útjában áll az orvoslás egyedüli lehetőségének, amely coabio a népek közti igazságosabb osztályon, különösen a tria­noni szerződés gyökeres revízióján épülhet fel. Újabb háború a legnagyobb szerencsétlenség lenne — Ma­­gyaarországon Senki sem hiszi, hogy vala­melyes újabb háborús komplikáció hozhatná meg a fordulatot. Nem­ ellenkezőleg, úgy érezzük, hogy egy újabb háború a legnagyobb szerepkét-­­ lenség lenne, amely érhet, mert még az is ve­szélybe kerülhetne, amink megmaradt. — A legnagyobb tisztelet mellett, amelyet a Népszövetség intézménye iránt érzünk, tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy a Népszövetség mai összetételében a revízió nagy és­ nehéz problémán jóval megbirkózni alig volna képes.­­ Még kevésbbé lehet remélni, hogy a Duname­dence államainak egymás közötti közvetlen tár­gyalása valamelyes megfogható eredménnyel járhatna. A beati possidentes, akik ezen felül úgy diplomáciai, mint katonai téren minden ha­talmi eszközzel rendelkeznek arra, hogy a hábo­rús zsákmányt megvédjék, ma még igen távol­­állanak annak felismerésétől, hogy a győzelem pillanatában túlfeszítették a húrt, és hogy más népek jogosult életérdekeinek rovására visszaél­­tek a kedvező pillanattal. Öt nagyhatalom közül négynél utat tört a revízió igazsága . Hamarább és korábban remélhető az elkö­vetett hibák felismerése a nem közvetlenül érde­kelt feleknél, akik nem hasznolhúzói az elköve­tett igazságtalanságnak és akiknek Európa bé­kéje és nyugalma a fontos. Ezek pedig a nagy­hatalmak. Európa öt nagyhatalma közül négy­nél részben alig kétséges többé, részben most tör utat magának e felismerés. De Franciaország sem vállalhatja egy részrehajló , igazságtalan jog­állapot fenntartása érdekében örök időkre a zsandár szerepét a Dunamedencében és kezd an­nak tudatára ébredni, hogy a Dunamedence né­pei Európa békéjének szilárdabb pillérei lesznek, ha igazságos osztály révén megértés jön létre kö­zöttük. Mikor kongatják a trianoni szerződés halálharangját? Azon a napon, amelyen ez a felismerés az ösz­­szes nagyhatalmaknál utat tör magának, meg­húzták a trianoni szerződés lélekharangját. Ak­kor formai kérdéssé válik, hogy a revízió a Nép­­szövetség útján, avagy direkt­ tárgyalások, vagy pedig mindkettő révén bonyolíttassék-e le, mert Európa legnagyobb nemzeteinek egyhangú aka­ratával olyan kis országok, amelyek létüket és határaikat nekik köszönhetik, szembe nem száll­hatnak. vásárolhat a rég bevált Jó­l olcsón VILCSEK BUDAPEST, IV.. KOSSUTH LAJOS­ UTCA 4 vászon- és fehérnemű­áruházában Kézimunka ágygart. 36.—, 32.—, 29— fa lepedő mtr............................. 1.98 Damaszt törülköző tucatja ...................... 21 50 6 sz. damaszt étkészlet­­ 12.80­9.80 la lendamaszt étkészlet.................................. 18.— Angin.............................................................. 1­45 Xsebftanácss, festévnomoch­argfy választékban-BBBBBBHEHBBHHESHBSaBB Beteg tervek — Ha a kiengesztelődés egy igazságos új osztály útján lehetővé válik, a kívánt együtt­működés őmagától fog megszületni. A Tardiev­­terv, a dunai konföderációs terv és egész sora más hasonló variánsoknak, mind egy és ugyan­azon betegségben szenvednek: gazdasági kon­cepciók, amelyek azonban a gazdasági bajokat nem oldják meg, mert politikai hátsó gondola-­­tokból születtek. Azt is lehetne mondani róluk, hogy politikai tervek gazdasági köpönyegbe burkolva, amelyek többé-kevésbbé mind abból a célból eszeltettek ki, hogy Magyarországot lát­szólagos gazdasági kedvezményekkel a kisantant hatalmi csoportjának érdekszférájába terelék be, a­nélkül, hogy a revízió terén előzetes eléggé­

Next