Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-20 / 15. szám

1934 JANUÁR 20, SZOMBAT B. H M­EZŐGAZDASÁG Nincs elég elsőrendű sertés Van-e remény a magas árak fenntartására A budapesti sertéspiacon az egész hét folya­mán olyan nagymértékű áruhiány mutatkozott, amely még a lecsökkent szükségleteket sem fe­dezte. Feltűnő mindenekelőtt az, hogy nincs elég elsőrendű sertés. Hír­e érint, a bécsi ser­téspiacra szállítható kontingens összegyűjtése is nagy nehézséggel jár, így annak ellenére, hogy a kereslet is megcsökkent, az árak 4,6, sőt 8 fillérrel is drágultak élősúlykilónként. Ez­zel egyidejűen a vidéken is megdrágult a ser­tés, mert a jobb minőségeket állandóan keresik külföldi szállításra. Kedvező közlekedési viszo­nyok mellett a vidéken 8 fillérre is fölment az ár, de az általános vidéki árszint sem alacso­nyabb ma már 76—78 fillérnél. A budapesti piac már az olcsó zsír- és sza­lonnaárakra való tekintettel sem tud a vidéki árszinthez igazodni s így a szakkörök vélemé­nye szerint nincs remény arra, hogy a jelenlegi budapesti 87 filléres élősúlyár tartható legyen. A hússertés is 86 fillérig ment föl a buda­pesti piacon. A­nélkül, hogy a további irány­zat tekintetében jóslásokba bocsátkoznánk, valószínűnek látj­uk, hogy a magas árak hét­főre nagyobb felhajtást vonzanak majd a fő­városba. A szrsbirtokok rendezése A­­ Statisztikai Szemle mai száma érdekes adatokat közöl arra nézve, hogyan hat a tago­sítás a terméseredményre. Magyarországon ez a folyamat nagyon nehezen megy előre, mert a költségek megtérítése és a bizalmatlanság még útjában áll. Ezzel szemben Ausztria, Németor­szág, Svájc, .­Franciaország és Svédország rész­ben már befejezték, részben erős iramban foly­tatják a tagosítást, amelyért jelentékeny áldo­zatot is hoztak. Magyarországon 3400 községből még 2800 nincsen tagosítva és az utolsó huszonöt évben csak 94 község­­területén hajtották végre ezt a fontos munkát. Ez vonja maga után, hogy ná­lunk például a kaszálók nem 3—4, hanem 10, sőt 40 darabban fekszenek, sokszor félholdnál is kisebb területekre tagolva. Pedig jó példák mutatják, hogy a tagosított föld, ha kisebb ter­jedelmű is, többet hajt,­­mint a nagyobb terje­delmű, de szétszórt birtok. A széttagolt föld nagy idő- és helypazarlással, trágyaveszteséggel, fölösleges fuvarozással­­ és más hátrányok­kal jár. Fontos dolog volna, hogy most,­­ amikor a kormány kitűzte a telepítés megvalósításának programmját, végezzék el azt a munkát, amely a­­már meglévő kisbirtokokat konszolidálja és jövedelmező­bbé teszi. Nemcsak a terméstöbblet hasznával járna ez, hanem azzal is, hogy mun­kát adna a kultúrmérnökök­ százainak, akik­ most foglalkozási néllül állanak és képességüket nem tudják az ország javára értékesíteni. A Budapesti Hírlap­­ erre a kérdésre is figyelmet kíván fordítani és egyelőre azt a fontos tényt közöljük, hogy a Statisztikai Szemle adatai sze­rint átlag húsz százalékkal növekszik a tagosí­tott kisbirtokok terméshozama. Van olyan adat is, amely szerint több mint ötven százalékkal fokozódott a termelés, még­pedig az összes ter­ményekben, úgy, hogy a tagosítás végrehajtása a kis­gazdatársadalom anyagi megerősödésének és fizetésképességének fokozásával járna.­­ Javul a burgonya termelői ára. A bur­gonyaármegállapító bizottság elhatározta, hogy a Budapesti Burgonyakereskedők Alkalmi Egyesületé­nek tagjai a Budapesttől 250 kilométeren túl fekvő vasúti fuvarviszonylatban január 20-ától kez­dődően a nyári rózsaburgonyáért métermázsánként minimálisan négy pengőt, az őszi rózsaburgonyáért három pengőt, az Ella-burgonyáért három pengőt, az ipari (Krüger-Woltmann) burgonyáért minimá­lisan 2,10 pengőt fognak a termelőknek kifizetni.­­ Változatlanul szilárd a borpiac. A vidéken egyre növekednek az árak. Különösen Gyöngyös vidékén volt nagy árjavulás észlelhető. A kister­melők 1.70—1.90 pengőt kapnak az egyszerűbb mi­nőségekért hektoliterfokonként, míg a 9—10 fokos áruért 1.80—2 pengős árakat fizetnek. Az óbor­készlet néhány nagykereskedő raktárállományától eltekintve, teljesen kimerült. — Cseh-Szlovákia sertés- és zsírbeviteléről most jelent meg statisztika. A sertésbevitel 110.000 darabra rúgott, ami 20 százalékos visszaesést je­lent. A zsírbevitel 1570 vágonra rúgott, míg az előző évben­­­ 1935, két évvel ezelőtt pedig 2090 vagont tett ki. Magyarország 1933-ban 22.000 ser­tést vitt ki az előző évi 14.000-rel szemközt. A Csehországba vitt magyar zsír mennyisége 53.000 mázsára rúgott, az előző évi 33.000 mázsával szem­ben. Az Egyesült Államok 41.000 mázsa zsírt adtak el Csehországnak. Romániából 28.000 sertés ment Csehországba, az első évi 43.000-rel, Jugoszláviából pedig 49.000, az előző évi 50.000-nel szemben.­­ Tovább drágul a gyapjú a világpiacon. Londoni jelentés szerint az idei­ gyapjúárverés má­sodik napján 10.000 bál gyapjút kínáltak, amely­ből több mint 9000 kelt el. Különösen merinói gyapjúban és keresztezett fajtákban volt jó vá­laszték. Úgy a durva, mint a finom gyapjú ára szilárd volt.­­ Olajosmag-kivitelünk decemberben egy­ötöddel növekedett. Kivitelünk a múlt évben egyébként a következőképpen oszlott meg: Ausz­triába 7688, Csehszlovákiába 8169, Németországba 5628, Olaszországba 4000, Jugoszláviába 2308, Lengyelországba 1640, USA-ba 630­0-t vittünk ki. fl­vetés megérik REGÉNY IRTA' BIBÓ LAJOS Gábor lopva az öregre lesett. — Nem tudok róla, hogy ravaszkodott volna, Pista bácsi. Az öregúr nagykeserűt sóhajtott. — Pedig megtettem. — Mikor? Pista bácsi nem mert Gábornak a szemébe nézni. — Tudod, — kezdte bátortalanul. — Egy ilyen vén ember, amilyen én is vagyok, kicsit már bogaras. Amit egyszer a fejébe vesz, arról nem mond le egykönnyen, azt tűzön-vizén megkísérli keresztülvinni. Hát, fiam, ha már itt tartunk, bevallom őszintén, mi úgy terveztük az anyukámmal, Ágnes nénéddel, hogy hazacsalunk, aztán majd csak akad itt valaki, aki itthon tart, ha már egyszer betetted ide a lábadat. — Szóval meg akartak Pista bácsiék házasítani? Az öregúr kapott a szón. — Meg, fiam. Még­pedig minél előbb és minél kiadó­­sabban. — Aztán, hogy ne legyek túlságosan kíváncsi, kire gondoltak ? Pista bácsi időt akart nyerni. — Hogy kire? — szívott a pipáján. — Igen. — Hát valami alkalmas fehérszemélyre. Gábor elmosolyodott. Úgy tett, mintha nem érdekelné túlságosan a dolog, csak éppen a szó kedvéért kérdezné. — Tudom, hogy fehérszemélyre, nem a százesztendős jövendőmondóra, — de kire? Az öregúr a világ legártatlanabb dohogásával mondta: — Hát kire másra. Arra, aki illik hozzád minden­képpen. Ilonkára. Gábor el volt rá készülve, hogy Pista bácsi Ilonkát fogja megnevezni, mégis elsápadt, amikor az öregúr Ilonka nevét kimondta. — Egyelőre nem gondolok házasságra, — szólt szín­telen hangon. — Ilonka különben is elvágyik innen. Ő mindenképpen nagyvárosi emberhez akart férjhez menni. Pista bácsi inkább magának mondta: — Hiszen, ha éppen ez hiányzott a boldogságához, akkor veled éppen megtalálta volna a párját. Tudtommal te is eleget koptattad Pesten, meg másutt a flasztert. A beszélgetés megakadt. Gábor okosabbnak találta, ha nem folytatja. Fölkelt és ment a dolga után. Ilonka vallomásával meglehetősen kínos helyzetbe ke­rültek Terényiék is. Terényinét annyira lesújtotta a do­log, hogy árnyékként járt-kelt napokon át. Vallatóra fogta Ilonkát és mindent elkövetett, hogy rábeszélje a há­zasságra. Ilonka azonban, miután egyszer már bevallotta, hogy nem szereti Zalayt, bosszú és fájdalom hajtotta, amikor neki ígérte a kezét, hajthatatlan maradt és hallani sem akart többet Zalayról. Terényiné kétségbeesve tördelte a kezét. — Mit tegyünk? Hogyan mondjuk meg neki, hogy meggondoltad magadat? Ilonka vállalta, hogy ő majd elintézi a dolgot. — Megírom, bocsásson meg, de nem szeretem, nem lehetek a felesége. Terényiné ijedten tiltakozott ez ellen a megoldás ellen. — Ez nem lehet. Ha megírod neki, hogy nem szeret­ted, nem szeretted soha, egy pillanatig sem, joggal fele­lősségre vonhat, amiért ilyen kínos helyzetbe hoztuk! Itt egyedül apád segíthet. Neki kell kitalálni valamit. Ilonka vállat vont: — De mit? — 13 férfi, ő jobban ért hozzá, hogyan magyarázkod­jék ki Zalay előtt. Terényi gondolkozott a dolgon, de nem talált semmi­féle okos hazugságot. Leghelyesebbnek vélte, ha őszintén föltárja Zalay előtt a helyzetet. Megírt neki mindent. Nem hallgatta el azt sem, hogy Ilonka mást szeret. Zalay megkapta a levelet. Még abban az órában vo­natra ült. Békéscsabán Gáborral találkozott. Szertartásos ridegséggel üdvözölték egymást. — Szervusz. — Szervusz. — Hova? — Vissza Pestre. És te? — Terényiékhez. A tekintetük pillanatra találkozott. — No, szervusz, az én vonatom már indul. — Az enyém is. Szervusz. Perc múlva a két vonat megcsikordult. Robogtak tovább. Az egyik északnak, a másik délnek. XII. Zalay megérkezése a történtek után nem keltett kü­lönösebb izgalmat. Terényiné még egyszer, utoljára meg­kísérelte, hogy meggyőzze a maga igazáról Ilonkát, anyai buzgalma azonban ezúttal nem vezetett eredményre. — Nem. Nem megyek hozzá. — mondta most már teljes határozottsággal Ilonka. Terényiné kijátszotta az utolsó ütőkártyáját is. — De hát mit akarsz tulajdonképpen?­­— Semmit. — Olyan szekér után futsz, amelyik nem vesz fel. Ilonka szeme egyszerre könnybelábadt. — Miért bántasz? Terényiné megsajnálta. Keblére vonta és magához ölelte. — Nem kínozlak akkor, no. Tégy, amit akarsz. Zalayval Terényi beszélt. Nem volt szüksége különö­sebb érvelésre. Zalay néhány szóból is megértett mindent. Fölkereste Ilonkát. — Engedje meg, hogy rövid legyek, — kezdte. — Magamat csupán áltatnám, magát pedig megaláznám, ha azt mondanám, hogy sújtott le az, ami történt. Fele éle­temet vesztettem el magával. Szerettem, szeretem most is és még szeretni fogom sokáig. Köszönöm, hogy még ide­jében bevallotta az igazságot. Ha elhallgatta volna, sze­rencsétlenné tett volna mind a kettőnket. Én most el­megyek. Várok. Várok addig, amíg hív, vagy amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy örökre el kell temetnem ezt az álmomat. Ne haragudjék rám, én az életemet adtam volna érte, hogy boldoggá tegyem. A csillagok másképpen végezték. Isten vele. (Folyt. köv.) — Lencsevetőmagkiosztás. A földmívelésügyi minisztérium vetés céljára az idén is ad lencsét 5—10 mázsás tételekben. A kifizetés készpénzben, vagy kedvezményes úton, kamatmentes hitel, eset­leg negyedrésszel nagyobb természetbeni vissza­szolgáltatás mellett lehetséges. A minisztérium fajtaösszehasonlítás céljából is juttat 4—5 fajta vetőmagot a gazdaságoknak. Külföldi terménytőzsdék Bécs, (jan. 19.) Az irányzat csendes, kenyér­­magvakban az árak nem változtak. Tenger­ben, de különösen jugoszláv áruban árcsökkenés volt ész­lelhető. Takarmányárpa csendesen tendált. A liszt­üzlet kielégítő volt. A hivatalos árak nem változ­tak. Rotterdam, (jan. 19.) Búza jan. 3.10, márc. 3.15, máj. 3.10 hfl. 100 kg-ként, tengeri jan. 58.75, márc. 57.75, máj. 55.50 hfl. 2000 kg-ként. Hamburg, (jan. 19.) Külföldi gabona cisjegy­­zésekla Manitoba búza 4.85, Ila 4.70, Rosafé 3.55, Barusso 3.45, dunai árpa 2.85, Laplata 2.85, orosz 2.87%, Laplata rozs 2.57%, Laplata tengeri 3.05, dunai Galfex 3.05, un clipped Plata zab 2.47%, clipped Plata 2.60 hfl. januárra. A budapesti állatpiacok Ferencvárosi sertésvásár, (jan. 19.) Felhajtás 319, eladás 196, eladatlan 123 darab. Angol hús­sertés 55 darab volt. Az irányzat és az árak vál­tozatlanok maradtak. Borjúvárár, (jan. 19.) Felhajtás 612 borjú és 10 bárány. A forgalom élénk volt, az árak válto­zatlanok maradtak. Árak élősúlykg­ként: la borjú 76—82 Ila 70—75, Illa 60—68, bárány Ha 52 fillér. Húsvásár, (jan. 19.) Készlet: 350 nagymarha (eladás 280), 2 bivaly (2), 730 borjú (500), 15 birka (15), 50 bárány (40) darab. A forgalom közepes volt. Árak: marhahús­­a egészben 104— 124, hátulja 112—130, eleje 98—108, szegye 86— 106, fla egészben 76—96, hátulja 92—106, eleje 70—84, szegye 70—82, csontoznivaló 56—64, borjú ölött bőrben la 128—134, Ila 118—126, nyúzott eleje la 100—106, hátulja la 144—150, Ila 130— 142, bárány 90—110, bivaly 56—60, juh ölött nyú­zott la 80—90, zsiger 30—46, faggyú 40—60, csont 40—50, marhafej 100—150, orr és köröm 14—16, láb 4 darab 100—150, pacal egészben 56—64, marhabél 400—500, borjúfodor egészben 40—70, juhbél 70, marhavér­­­tál 20 fillér. Hideghúsvásár, (jan. 19.) Készlet: 6 nagy­marha (eladás 6), 1 növendék (1), 302 borjú (302), 5 juh (5), 311 bárány (211), 329 félsertés nyúzott (309), 206 félsertés szalonnával (206), 86 Csikágó, (jan. 19.) Gabonahatáridőpiac. Búza jan. 18. jan. 18. cent pengő cent pengő május 89.625 11.76 91.— 12.14 július 87 375 11.46 89.— 11.87 szept. 88.375 11.59 90.— 12.— Winnipeg, (jan. 19.) Gabonahatáridőpiac. Búza jan. 18. jan. 19. cent cent május 68.875 09.375 július 59.875 70.25 Liverpool, (jan. 19.) Gabonahatúridőpiae. Búza jan. 18. jan. 19. pengő pengő mára. 4 sh f d 8.93 4 sh 4V, d 8.70 máj. 4 sh 7 d 9.10 4 sh 6 d 8.93 júl. 4 sh 8 d 9.20 4 sh 7 a 9.10 11 süldő (86) darab. A forgalom közepes volt. Árak: csontoznivaló 40—52, növendék marha 76, borjú ölött bőrben la 118—124, Ha 104—116, juh ölött nyúzott Ila 46, bárány bőrben 70—116, félsertés szalonna nélkül 112—134, szalonnáé félsertés 92—­ 110, süldő 114—120, sertészsiger 80 fillér kg-ként. A budapesti élelmiszerpiac árai (Zárójelben a nagybani árak.) Tojás: Láda-teatojás, dunántúli 9—11 (7.6—­ 7.8), tiszavidéki (7.5), kosáráru (7.8), hűtőházi tojás (6), meszestojás (6), gőző- és apró tojás 8—9. Baromfi: Tyúk, élő 1 drb 160—300 (130— 250), 1 kg (105—115), csirke, élő, rántanivaló, 1 drb 80—200 (75—110), 1 kg 140—160 (115— 120), sütnivaló 1 drb 160—220 130—190), 1 kg (110—115), ruca, élő, 1 kg 120—140 (115—125), 1 drb 180—240, rúd, élő, hízott, 1 drb (115—125), pulyka, élő, hízott, 1 kg (95—105), sovány, 1 kg (80—85), tyúk, vágott, kg-ként, la 120—150 (110 —120), Ila 100—120 (100—105), csirke, vágott, rántanivalé, la 160—210 (130—160), Ila 120— 160160 (100—120), sütnivalé, la 160—210 (130— 160), Ila 120—160 (100—120), ruca, vágott, hí­­zott, la 120—150 (100—120), Ila 110—120 (100— 105), lúd, vágott, hízott, la 120—150 (110—115), Ila 110—120 (100—105), pulyka, vágott, hízott, la 120—140 (100—120), Ila 90—110 (70—80). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü 16—33 (13—14), nagyszemű 36—40 (20—28), színes 34—­ 38 (20—24), borsó, hántolt, feles 40—50 (18—36), lencse, hazai 28—80 (18—56). Zöldség- és főzelékfélék: Vegyes zöldség 14— 24 (6—10), sárgarépa, la 10—14 (6—7), Ila 8—10 (5—6), vöröshagyma, érett, makói 8—12 (6—7), közönséges, la 7—10 (6—10), Ila (5—6), fokhagyma, la 24—40 (15—20), Ila 16—24 (11—16). Főzeléktök 28—32 (24—28), sütőtök 10—16 (8—12), paraj, tisztított 45—80 (40—55), sóska, melegágyi 120—180 (130—150), Fejes­káposzta, la 16—20 (12—15), Ha 10—16 (8—12), kelkáposzta, la 30—44 (23—28), Ila 20—30 (16— 22), vöröskáposzta, la 40—60 (30—40), Ha 30— 40 (20—30), vagontételekben 14—16, savanyú­káposzta 20—36, fejessaláta, la 10—18, Ila 6—10. Burgonya: Nyári rózsa 8—14 (6.5—8), őszi rózsa (5—6), Krüger, érkezési 8 (5), kifli 16—22 (11—13), Ella 8—10 (4.5—5.5). Gyümölcs: Alma, nemesfaj, la 50—180 (40— 100), la 40—50 (35—40), közönséges válogatott 30—40 (20—25), körte, nemesfaj, la 80—200 (50 —90), Ila 60—80 (40—50), közönséges váloga­tott (20—40), naspolya 48—80 (40—48), aszalt­szilva, la 100—140 80—120), Ila 80—100 (60— 80), szilvaiz 60—120 (48—90), gyümölcsíz 92— 108 (92—106), dió 140—160 (100—130), dióből 320—400 (300—360), mogyoróból 310—340 (250— 280), mandulabél 310—600 (300—560). A szerkesztésért felelős: Csajthay Ferenc főszerkesztő Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság Felelős kiadó és nyomdaigazgatói Nedeczky László TELEFONSZÁMAI­NK : 444—04. 444—05. 444—06.444—07.444—08. 44—09

Next