Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
to JÖN I Lecouvreur Adrienne Bemutató az Operaházban Az Operaházak vezetőségének egyik legkényesebb ügye a bemutatásra kerülő új művek kiválasztása. Az operairodalom kétségtelenül a hanyatlás korát éli, nem születnek olyan hatásos remekművek, mint Wagner zenedrámái, vagy Verdi operái és a zenei realizmus is kiélte magát Mascagni, Leoncavallo és Puccini alkotásaiban. A jelenlegi legértékesebb színpadi zenealkotások tulajdonképen nem is igazi operák; új szimfonikus és vokális műfaj keresi bennük igazi formáját. Legtöbb modern opera, még ha zeneileg értékes is, nem elégíti ki a zene és a cselekménykifejező egységét váró mai operalátogatót. Mindegyik új dalmű szinte biztos csalódást hoz, legföljebb csak a kis számú, beavatott, zeneileg műveltebb hallgatóság tetszésére számíthat. A nagy, népszerű operasikerek ideje — úgy látszik — egyelőre lejárt. Nem kell tehát csodálkoznunk azon, ha Operaházunk vezetősége, amelynek választását még budget-gondok is irányítják, régebbi időre nyúlt vissza és olyan dalművet vett elő, melynek sikerét a külföldi előadások is garantálják. Lecouvreur Adrienne-t, az olasz Francesco Cilea operáját már harminckét évvel azelőtt mutatták be és a külföldi, különösen az olasz operaszínházaknak ma is kedvelt e műsordarabja. Cilea a régi iskolához tartozik, 67 éves, több zenekari és kamarazene művet írt, jelenleg a nápolyi konzervatórium igazgatója. Másik nevezetesebb operája a L'Arlesiama, szintén francia környezetben játszik. Seribe és Legouvé drámája annak idején a Nemzeti Színházban került színre és a Comédie Francaise műsorán ma is szerepel; hálás szerepei kedvéért nagy színésznők mutatkoztak be benne. Régi, forró színházi esték emlékét eleveníti föl a hatásos darab. Kétségtelen, hogy a szöveg alkalmas a megzenésítésre, nincs benne aprólékos, finom lélektani rajz, a széles ecsetkezeléssel odavetett jelenetek effektusa csak nyerhet a zene nyelvén. Colmtti A. librettója négy felvonásra vonta össze az ötre tagolt drámát, egyébként meghagyta a hatásos jeleneteket. A két asszony, Adrienne Lecouvreur és a Bouillon hercegné párviadala a második és a harmadik felvonásban Cilea operájának is a gerince és ezek közé a nagy félékenységi jelenetek közé, melyek közül a második felvonásbeli Gioconda és Laura kettősét juttatja eszünkbe, fűződik elő- és utójátékként az első és a negyedik felvonás. Az első felvonás a Comédie Francaise színfalai mögött eredeti és mozgalmas jeleneteket nyújt a megzenésítésnek, a negyedik felvonás viszont a Traviata befejezésére emlékeztet. A dráma a két nő között bonyolódik le, ők viszik a darabot, a férfiak, köztük szász Móricz gróf, a lengyel király természetes fia is, akiért a két nő viaskodik, csak másodrangú szerepet töltenek be a cselekményben. Cilea zenéje hatásos, jól hangszerelt, behízelgő epigon muzsika. Újkorában sem tartozott az áttörő művek közé. Noha a szerző nem tagadja meg olasz mivoltát, már a szöveg következtében is a régi francia zene stílusából indul ki. Negédes gavotteok, finom, tartózkodó közzenék hangzanak fel, amelyek olaszosan kiszélesednek. Manón dallamvezetésének hatása érzik meg különösen az első felvonás zenéjén. Cilea szereti a témákat több hangra elosztani, egymást kiegészítő, egymásnak felelgető duetteket, terzetteket és együtteseket épít fel, melyek kecsesen rajzolják meg a zene könnyed homofóniáját. A szenvedély sohasem töri át, robbantja szét az áriák vonalait, mindig megmarad a régi tradíciók árnyékában. A keringőszerű, háromnegyed ütemű témák, melyek a második felvonásban kezdődnek, szintén a tartózkodó, a forma hegemóniáját tisztelő, játékos zenei kifejezésre vallanak. Adrienne Lecouvreurnek és szász Margitnak, szerelmi kettőse az első fölvonás leghatásosabb jelenete, érzelmeik lírai szárnyalása a második fölvonásban éri el a csúcspontját, hogy aztán a két asszony nagy duettjében drámaivá forduljon. Ez a kettős, különösen két olyan remek hangon megszólaltatva,, mint Báthy Annád és Némethy Elláé, fénypontja az operának. Itt már a szenvedély olaszosan tombol, az emberi hang szépségét Cileai feszültségig kiaknázza. . A harmadik felvonás zeneileg tulajdonképpen nem jelent emelkedést, kifejlést a második után. A szalon etiquettes légköre ismét szordinót rak az emberi indulatokra, a francia balett régies zenéje is korlátozza az őszinteségget. Adrienne Lecouvreur csak Phaedra monoógjában mondhatja el alig fékezhető érzéseit. Szavalata deklamálásból indul ki és széles, hatásos zenei frázisban fejeződik be. A negyedik fölvonásban a viharok aztán elcsendesülnek, hogy a szív őszintesége jusson szóhoz. Ismét az első fölvonás motívumai jönnek előtérbe, a resignált hangulatból csak a szerelmi kettős fojtott tüze világít ki. Adrienne élete kirobban, mint ahogyan Violetta Valéry lelke is elszállt a lírikus sóvárgásban. Melódiáknak, első hallásra is kellemes motívumoknak szövedéke az opera, de Cileának mégis inkább nagy zenei kultúráját, mint magával ragadó invencióját kell elismernünk. Hangszerelése a dalműnek fényes, különösen a vonósoknak juttat a szerző jelentős szerepet. Adrienne bölcsőjét Massenet Manonja és Thaisa ringatta. Az előadás, ami a nőket illeti, valóban kitűnő. Báthy Anna énekelte a címszerepet és úgy hangban, mint játékban a legkiválóbbat nyújtotta. Orgánuma a magasságokban ezüstös fényben csillog, kivételes muzikalitása pedig érvényre juttatta szerepének összes értékeit. Hasonlóképen nagyszabású Némethy Ella is, mint Bouillon hercegné. Bársonyos mezzoszopránja behízelgően búg a szerelmi jelentekben és drámaian határozott az összeütközésekben. A férfiak szereplése már nem ilyen szerencsés. Rösler Endre nagy zenei intelligenciával, ökonómiával tolmácsolja kiegyenlített tenorán szász Móric szólamát, viszont adós maradt a nagy hangdinamikát követelő kitörésekkel, a zene felfokozott hullámain is győzedelmeskedő fortékkal. Teljesen elhibázott azonban Maleczky Oszkár fölléptetése Michomet szerepében. A rokonszenves, karakterszerepek alakítására termett énekes hangja nem képes a belcantóra, csak önmagának árt és a darab sikerét teszi kockára, ha ilyen, nem neki való szólamokat énekel merev orgánumával. Palló Imre vagy Svéd Sándor lett volna a helyén a sóvárgó szerelmes szerepében. Székely Mihály értékes basszusában és Laurisin Lajos tartózkodó énekében viszont örömünk telhetett. A kisebb szerepeket Miklóssy Irén, Tasnády Mária, Komáromy Pál és ifj. Toronyi Gyula hangjaira bízták. A harmadik felvonás fényes balettjében, melynek ügyes koreográfiája Brada Rezsőtől származik, Szalay Karola, Bordy Bella, Vera Hana, Csányi László és Zsedényi Károly aratnak sikert. A dalművet az Operaház vezetősége a legfényesebb kiállításban hozta színre. Márkus László rendezése és ifj. Oláh Gusztáv stílusos díszletei most is biztosítják a sikert. Az első felvonás mozgalmas jelenetei a Comedie Francaise színfalai mögött, a kissé vaskos barokk formákkal, a második felvonás zöldestónusú rokokó-szalonja, a festői megvilágítással és a harmadiknak vörös-arany pompája, a balett stilizált világával, Oláh Gusztáv kivételes tehetségének újabb bizonyítékai. A zenekar élén Fleischer Antal körültekintő, de lendületes karmesteri pálcája uralkodik. A szöveg fordítása Nádasdy Kálmán munkája. A közönség az operát igen szívesen fogadta, különösen a második és harmadik felvonás után tapsolta ki sokszor a szereplőket, a karmestert, a rendezőt, a díszlettervezőt, akiknek soraiban a zeneszerző, Francesco Cilea is megjelent. Reméljük, hogy az Adrienne Lecouvreur megjavított szereposztásban Operaházunk műsorán marad. YBL ERVIN • (Fenn az ernyő, nincsen kas.) (Repriz a Nemzeti Színházban.) Szigligeti Ede, a magyar dráma megteremtőinek egyik legértékesebb tagja szólalt meg Szilveszter este a Nemzeti Színház színpadán, „Fenn az ernyő, nincsen kas" című verses vígjátékával. A darab, amelyet annak idején száz arannyal tüntetett ki az Akadémia, teljesen új rendezésben és prológussal került a közönség elé. A rendezés — Galamb Sándor első munkája — régi színeiben varázsolta újjá a darabot, amelyben mindazok a szálak, amelyek rokoni kapcsolatot jelentenek az Úrhatnám polgárral, eleven erővel kötötték le a közönség érdeklődését. Ami a darabban avult, mint például a dialógusok vezetése, a helyzetek felépítése, az nemhogy idegenül, de a rendezés szellemében közvetlenül hatott. A dialógusok versének éreztetése állandóan hangsúlyozta, hogy a repriz nem kíván versenyre lépni a modern drámával, hanem egyszerűen múltat idéz, a magyar drámaírásnak első nagy lendületét. A közönség igen nagy megértéssel fogadta az előadást, amely kifogástalan volt. Vizváry Mariska remekbeszabott alakítása tele volt finom árnyalatokkal. Uray Tivadar igen mulatságos léhűtő volt, Lehotay korabeli báró, Gál Gyula kacagtatóan lázadozó papucs. A két lányszerepet Eöri Kató és Olthy Magda játszották. A házias, hamupipőke Etelkát nagyon közvetlenül és érzelmesen Eöry Kató, nagyratörő testvérét pedig Olthy Magda, a színház fiatal, szépen fejlődő tehetsége alakította találó, friss színekkel. M. Iványi Irén kis szerepében élvezetes kabinetalakítással szolgált. A közönség lelkes elismeréssel fogadta a kitűnő rendezést, a pompásan összehangolt együttes játékát és sokszor hívta a lámpák elé a szereplőket. (m. i.) SZÍNHÁZ NI— —I " AZ ALAGÚT A ROYAL APOLLÓBAN • (Békeffi László, a Magyar Szivárvány vezetője a kormányzónál.) A Magyar Szivárvány hétfőn tartotta egyelőre utolsó előadását a Városi Színházban. Kedden este Békeffi László művészi vezetésével a déli pályaudvarról Olaszországba utazott a társulat. Még hétfőn kézhez kapta Békeffi a hollandiai megegyezést, amelynek értelmében a tavasszal Amsterdamban, Rotterdamban és Hágában játszik a Magyar Szivárvány; az esti előadást végignézte Barth dr., a müncheni, nürnbegi, stuttgarti és mannheimi színházak igazgatója és ő is lekötötte a társulatot, s megérkezett már táviratilag a londoni Leon Royce ajánlata is, amely a jövő őszre szól. Kedden délben Horthy Miklós kormányzó búcsúkihallgatáson fogadta Békeffi Lászlót, akit társulatával az olasz határon Paone dr. államtitkár fogad és január 7-ikén Milánóban az olasz egyetemi ifjúság ad estélyt tiszteletére, október 3-án pedig Róma kormányzója fogadja ünnepiesen. A Magyar Szivárvány vezetői Békeffin kívül igazgatótársai: Bársony István, Emőd Tamás és Nádor Mihály. * (Jubileum a Belvárosi Színházban.) A Belvárosi Színházban kedden este került színre ötvenedszer Paul Vulpius pompás vígjátéka, a Helyet az ifjúságnak. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek. B. H. JÖN AZ ALAGÚT BERNHARD KELLERMANN REGÉNYE • (A Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás rendezése.) Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a szerzett tapasztalatok felhasználásával a fővárossal és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal egyetértőleg április 29-től június 17-ig újból megrendezni óhajtja a nemzeti képzőművészeti kiállítást. Az előmunkálatok folyamatban vannak. A kiállításon való résztvétel részletes módozatait legközelebb teszik közzé a hírlapokban. JÖN A ZSILAGUT A leggrandiózusabb ötlet, a leghatalmas Ilimen X (A „Sárga liliom" bemutatója a Fővárosi Operettszínházban.) A Fővárosi Operettszínház pénteken mutatja be Herczeg Géza és Zágon István Sárga liliom című operettjét, amelynek zenéjét Krausz Mihály, a külföldön sok sikert aratott magyar zeneszerző írta. Két részből és tizenegy épből áll a darab, amelynek előadását Szabolcs Ernő rendezi. Honthy Hanna játssza az operett női főszerepét Peredy Juditot, Kertész Dezső, István főherceget, míg a többi főbb szerepben Fejes Teri, Verebes Ernő, Sebestyén Géza lép fel. Jákob Wassermann meghalt Jákob Wassermann, a legkiválóbb német írók egyike, újév hajnalán altausseei villájában szívszélhűdésben meghalt. Wassermann halálával nagy veszteség érte a német szellemet. Ez a kiváló író hatvanegy éves koráig epikus felépítésű, szélesen hömpölygő regények egész sorával ajándékozta meg a német irodalmat. Wassermann annyi más jeles kortársával együtt Bécsben született, első regényei és irodalmi tanulmányai Bécs túlfűtött intellektuális talajából sarjadtak. Később azonban kifejlődött benne az elbeszélés ősibb és naivabb adománya. Mint epikus, mint az újabban egyre ritkábbá váló mesemondás képviselője kevesedmagával áll az elsőrangú írók között Európában. Első nagy sikere a Gensemännchen című regény volt, melyben egy Beethoven-szerfi szerencsétlen külsejű nagy művész pályafutását mutatta be. Világhírre azonban csak a Fali Maurizius című könyvével tett szert. Ebben egy ügyész megrázó tragédiáját adja elő, aki meggyőződik egyik vádlottja ártatlanságáról. Félbenmaradt regénye, amelynek befejezésében a halál megakadályozta, legjobb művének ígérkezett. Egy forradalmár haláláról szóló fejezet látott belőle napvilágot. Ebben a töredékben a pszichoanalízis módszereit terjesztette ki sikerrel a regényírásra. heme: dunne: első idei filme Egy modern asszony szíve CITY CORSO OMNIA CAPITOL • (Nóra.) A Nemzeti Színházban kedden este az idei szezonban először láttuk Ibsen „Nórá“-ját, a címszerepben Várady Arankával. A meg nem értett nőnek ma már a színpadról az életben is típussá lett alakját a kitűnő művésznő a lelki történések annyi finom nüanszával alakította, hogy valóságos művészi élménnyé avatta az estét. Sikerében méltán osztozott Petheő Attila, aki Ranik doktor szerepét alakította hosszabb szünet után. A közönség melegen ünnepele a művésznőt és a kitűnő együttes többi tagját, akik ismert alakításukkal szolgáltak rá az elismerésre. • (Új pályázó a Városi Színházra.) Egy budapesti ügyvéd Lucy Dóráin hollywoodi magyar filmszínésznő nevében pályázatot nyújtott be a Városi Színház bérletére. Lucy Dóráin, akinek Kovács Ilona a polgári neve és Kertész Mihály filmrendező felesége volt, beadványában hangoztatja, hogy külföldi revüszámok mellett főként magyar műsort adna a Városi Színházban, 50—80 tagú magyar társulatot szervezne és már 1934 nyarán megnyitná a színházat. A városházán a közművelődési ügyosztály foglalkozik a pályázattal és a napokban közli feltételeit Lucy Dóráin megbízottjával. Miután a Városi Színház házi kezelésben jól jövedelmez, csak nagyobb kaució, illetőleg teljes biztosíték ellenében kaphatja meg hoszszabb időre bérbe az amerikai filmszínésznő. • (Három új dal.) Hegedűs Tamás, a népszerű zeneszerző három dalát mutatták be a Hangos Híradó című revüben. A dalok, amelyeket Honthy Hanna ad elő, olyan sikert arattak, hogy a fiatal művészt egyik színházunk megbízta új operett librettójának megzenésítésével. • (Négynapos szünet az Andrássy-úti Színházban.) Az Andrássy-úti Színház szombaton mutatja be Maurice Yvain Oh! Papa című operettjét. Az előkészületek miatt a színház a bemutatóig nem tart előadást. Pénteken este sajtófőpróbát tartanak a francia operetből. (Franz Völker kamaraénekesi címet kap.) Mint Bécsből jelentik, Franz Völkert, a bécsi állami operaház hőstenorját legközelebb osztrák kamaraénekesnek nevezik ki. Völker, akit elemérig Krauss igazgató Franfurtból szerződtetett Bécsbe, már régebben megkapta a koburgi kamaraénekesi címet. Franz Völker a tavaszszal a m. kir. Operaházban is vendégszerepel. JÖN az OLOGUT Nyilvános főpróba ma este 10 órakor . (Hamupipőke a Király Színházban.) Vízkereszt ünnepén, január 6-án délután fél 4 órakor kerül színre a Király Színházban, a Budapesti Hírlap kis olvasói részére, Szili-Kováts László gyönyörű meseoperettje, a Hamupipőke. A Budapesti Hírlap olvasói a mérsékelt jegyekből is külön kedvezményt kapnak, ha előre váltják meg jegyeiket kiadóhivatalunkban. 1934 JANUÁR 3. SZERDA Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága 12516/1933. kbg. számhoz HIRDETMÉNY A magyar kir. kereskedelemügyi miniszter úr a" 132.641/1933.—I. a. számú leiratával a dr. Eller Hugóné és társa tulajdonát képező s az I. ker. Árok-utca és Virág Benedek-utca között fekvő 6198. új hrszámú, 181.80 négyszögöl kiterjedésű telekre és a hozzá tartozó egyemeletes épületre, továbbá az I. ker. Görög-utca és Hadnagy-utca között fekvő 6211. új hrszámú, 171.90 négyszögöl kiterjedésű telekre és a hozzá tartozó földszintes épületre vonatkozó kisajátítási jogot a kisajátító székesfőváros közönsége számára a Tabán elnevezésű városrész rendezése, illetőleg újjáépítése következtében engedélyezte és ezzel kapcsolatban a kisajátítási eljárást is elrendelte. Ennélfogva a székesfőváros közigazgatási bizottságinak az 1881. évi XLI. te. 33—40. § aiban meghatározott elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására a 7890/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ának második bekezdése szerint illetékes kisajátítási albizottsága az 1881. évi XLI. te. 38. §-ában előírt tárgyalás megtartása, valamint a barátságos egyezségnek az említett tárgyalás során megkísérlendő létrehozása céljából ahivatkozott rendeletszakasz harmadik bekezdése szerint közreműködő küldöttséget kiküldte és a küldöttség tárgyalását az 1934. évi január hó 17. napjának déli fa órájára feltűtte. A kisajátítási albizottság küldöttsége ezen tárgyalását a Központi Városháza II. em. 404—407. számú üléstermében tartja meg. A tárgyalást megelőzőleg a vonatkozó tervrajzból és összeírásból álló kisajátítási terv 15 napon át, mégpedig az 1933. évi december hó 31. napjától az 1934. évi január hó 14. napjáig bezárólag a Központi Városházán és az I. kerületi elöljáróságon (I. ker. Szentháromság utca 2.) a hivatalos órák alatt közszemlére van kitéve. Erről a székesfőváros közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága az érdekelteket oly hozzáadással értesíti hogy a tárgyaláson jogában 5:11 , a kisajátítást szenvedő telektulajdonosoknak a kisajátítási terv és minden telekkönyvi érdekeltnek a kisajátító székesfőváros közönsége által felajánlott kisajátítási ár ellen felszólalni és a kifogásait jegyzőkönyvbe vétetni aminek elmulasztása esetén a nem nyilatkozó érdekelt fél részéről a kisajátítási terv, az egyénileg külön is értesített telekkönyvi érdekeltekkel szemben pedig a félajánlott kisajátítási ár is végleg megállapítottnak tekintetik. A kisajátítási albizottság a kisajátítási terv — és esetleg a kisajátító székesfőváros közönsége által felajánlott kisajátítási ár — megállapítása felett a 7890/1930. M. E. számú rendelet 5. §-ának harmadik bekérése szerint közreműködő küldöttség jelentése alapján uyanazon a napon délután 9 órakor a Központi Városháza II. em. 210. számú hivatali helyiségében tartandó ülésén akkor is érdemben határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Budapest, 1933 december 23. Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága: Inber m. k. h. polgármester, elnök. A másolat hiteléül: Budapest, 1953 december 27. Schallinger, irodavezető, fr. Bit04 Alin.