Budapesti Hírlap, 1934. március (54. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

1934 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK B. H. minden év Bolváry premierje! Holnap van a nagy nap, óruikor bemutatjuk a szezon vígjáték slágerét, ismerem! Magda Schneider és Willy Forst brilliáns alakítása ROYAL APOLLO Japán gazdasági kapcsolatot­­ óhajt a magyarokkal A budapesti japán követ rádiónyilatkozata Naakicsi Macunaga, a Budapesten is akkredi­tált bécsi japán követ ma éjszaka negyedtizen­­két órakor a magyar rádióban nyilatkozót az időszerű kérdésekről. A beszélgetést a magyar rádió részéről Wimpffen Iván báró folytatta le. A követ mindenekelőtt az úgynevezett ázsiai Monroe-elvről beszélt. E szerint Japán a keleti békének letéteményese. A japán-szovjet háborús lehetőségekkel kap­csolatban a követ hangsúlyozta, hogy semmiféle háborús veszedelem nem fenyeget, mert ha van is ellentét a két ország között, az olya­n, hogy diplomáciai tárgyalásokkal is találnak rá megol­dást. Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség Japán és Magyarország közt gazdasági és kulturális kapcsolatok létesítésére, Naokicsi Macunaga kö­vet kifejtette, hogy erre számos lehetőség van. A japán kereskedelmi társaságoknak nem voltak kimondottan magyarországi képviselői, de ha a magyar kereskedők erre hajlandóságot mutatná­­­nak, mind a két fél igen jó piacot találna. Csak bizalomra és megértésre van szükség, ez pedig rokonné­peknél amúgy is megvan. Ami őt illeti, azon lesz, hogy a két nemzet megértését és köze­ledését a legnagyobb mértékben elősegítse. A rádióbeszélgetést, amely német nyelven folyt le, magyarul tolmácsolták.­­ (Beöthy László gyásza.) Súlyos csapás érte Beöthy László v. b.­­­­., nyugalmazott kereskedelmi minisztert, testvére,, turócdivéki és nagypalugyai Platthy Miklósné szül. bessenyői Beöthy Sára, 79 éves korában, Budapesten el­hunyt. Az elhunyt nagyasszony holttestét a kerepesi­ úti temető halottasházában ma délután 4 órakor áldották meg, azután pedig Pásztóra szállították, ahol holnap, csütörtökön, délelőtt 10 órakor a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Az elhunyt nagyasszonyt kiterjedt, előkelő rokonsága és számtalan tisztelője gyá­szolt.­­ (A Külügyi Társaság bajai előadása.) Bajáról jelentik: A Magyar Külügyi Társa­ság szerdán este nagysikerű előadást rendezett a bajai városháza nagytermében. Borbiró Fe­renc dr. polgármester üdvözlő szavai után Walkó Lajos dr. ny. külügyminiszter, a város országgyűlési képviselője, mint a Külügyi Tár­saság társelnöke „Aktuális külpolitikai kér­dések" címmel adott elő. Utána Kötterényi Olivér dr. ny. főispán, a társaság ügyvezető alelnöke Ferenc József és Ferenc Ferdinánd külpolitikájáról értekezett, végül Zelovich László dr. külügyminisztériumi titkár, egye­temi magántanár „A magyar gazdasági és pénzügyi politika feladatai nemzetközi vonat­kozásban" címmel tartott előadást. A Külügyi Társaság delegációját meleg ünneplésben ré­szesítették.­­ (A Turáni Társaságban) (Országház, XI. kapu) pénteken délután 6 órakor Well­­mann Oszkár dr., az Állatorvosi Főiskola ta­nára tart előadást Törökország állattenyész­téséről és a magyar állatkivitel lehetőségéről, vetített képekkel. A belépés díjtalan.­­ (Mérsékelik a fogaskerekű vasút tarifá­ját.) A közlekedési bizottság ma délelőtti ülésén az autóbuszrelációkkal és a fogaske­rekű vasút tarifájával foglalkoztak. A szak­­bizottság úgy határozott, hogy a legköze­lebbi jövőben redukálja a fogaskerekű tari­fáját. Elhatározták a rózsadombi autóbusz­­közlekedés problémájának végleges megoldá­sát és a 11-es autóbusz-relációnak hathónapi próbaidőre szóló fenntartását. . (Kinevezés.) A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Nagy Julián szentbenedekrendi reál­gimnáziumi tanárt a Budapesti Gyorsírás-, Szépírás- és Gépírástanítókat Vizsgáló Állami Bizottság szépírási szakosztályának tagjává, Kondór-Kiss József dr. budapesti református gimnáziumi tanárt pedig az Irodai Gyorsírókat Vizsgáló Országos Bizottság tagjává az 1932/37. évi ötéves időszak hátralevő idejére kinevezte. A hivatalos esküt a tegnapi nap folyamán tet­ték le Trafiger Ernő dr. miniszterelnökségi mi­niszteri tanácsos, a gyorsírsi ügyek magyar kir. kormánybiztosa előtt.­­ (Steuer György volt német kormánybiz­tos győzött sajtóperében.) Fául Farkas János, a Sonntagsblatt egyik számában cikket írt, amely­ben Steuer György dr. volt államtitkár, a hazai németség ügyeinek volt kormánybiztosának mű­ködésével foglalkozott. A cikk kitételeit Steuer sértőnek tartotta és rágalmazási pert indítot. A Török T­anács szerdán tartott folytatólagos főtárgyalást ebben az ügyben. A tanúkihallga­tások és a párbeszédek után a törvényszék bű­nösnek mondotta ki Fául Farkas Jánost és két­­hónapi fogházra, valamint kétszáz pengő pénz­­büntetésre ítélte. A vádlott fellebbezett.­­ (A pesti református egyházmegye) pres­bytériumai Mogyorós Istvánt vil. tanácsbíróvá, Mády Gyula dr.-t lelkészi jegyzővé, Juhász Pé­ter dr.-t és Szilágyi Zoltán dr.-t vil. jegyzővé, Somody Józsefet e. m. tanítóképviselővé megvá­lasztották.­­ (Pusztít a halálsugár.) Amióta a rá­dium, a röntgen és a rádió új utakat nyitott a technikusok számára, azóta szünet nélkül hajszolják a halálsugarak titkát. Egy angol főiskolai tanár most végre felfedezte a ha­lálsugarakat, amelyek szörnyű erejűek. Erről a felfedezésről rendkívül érdekes illusztrált cikket közöl Tolnai Világlapja új száma, amely 52 nagy oldal terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. Ezenkívül számta­lan érdekesebbnél érdekesebb cikket, ripor­tot, novellát, képet, valamint folytatásos re­gényt talál az olvasó a népszerű képeslapban. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér.­­ (Leendő anyáknak) kellő figyelmet kell fordítaniok arra, hogy bélműködésük rend­ben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József"* keserűvíz használata által érhető el. Rablógyilkosság a cukrászdában MISKOLC, febr. 28. Kovács Gyula új diósgyőri cukrász üzletét kedden reggel nem nyitotta ki. Mivel Kovács még a késő esti órákban sem adott magáról életjelt, a házbeliek rendőrt hívtak és felnyi­tották Kovácsnak a cukrászüzlet mellett lévő lakását. A belépők elé véres kép tárult. A feldúlt lakásban holtan feküdt az ágyban Ko­vács Gyula cukrász. Halántékán és homlokán baltacsapásoktól eredő nagy sebek tátong­tak. A gyilkos, aki az egész lakást feldúlta, Kovács megtakarított pénzét és értéktár­gyait is magával vitte. A nyomozás során a gyanú egy ismeretlen fiatalemberre terelődött, akit a meggyilkolt cukrász nemrégiben lakó­társul vett maga mellé. Ez a fiatalember el­tűnt. Kovács harmincnyolc év körüli nőtlen ember volt. Gyászrovat Borkay Sándor dr. ny. kúriai bíró február 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése március 1- én, délután 3 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Wilhelm Margit, Mutter Vilmos dr. királyi ta­nácsos, a Tátraházi Szanatórium volt igazgatófő­­orvosa, az Újságírók Szanatórium Egyesülete or­vosi tanácsadójának felesége negyvenkétéves ko­rában elhunyt. Temetése március 1-én délután 2 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. Székely Miksa ny. állampénztári igazgató 65 éves korában elhúnyt. Temetése március 2-án délután fél négy órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából. Baday János ny. honvédezredes február 28-án éjjel fél egy órakor meghalt. Temetése március 2- án, délután fél négy órakor lesz a farkasréti te­mető halottasházából. „Szegény Fehérvári" László Miklós 2 felvonásos remek bohózata Boross Géza, Radó Sándor, Feleld Kamill, Szász Lili és Lengyel Gizi a főszerepekben Elsőrendű nagy külföldi varietéműsor ROYAL ORFEUM február 28- án Minden este fél 9, csütörtök, szombat, vasárnap dlután 4 órakor 9 Kétezer budapesti szegényt helyeznek el Pest vármegye községeiben A főváros szegényeit és koldusait vidékre telepítik, ahol havi 10 pengőért gondoskodnak ellátásukról . Liber alpolgármester új rendszert vezet be a szegény ügy terén A háború utáni idők jelensége egész Euró­pában, hogy jobban gondoskodnak a szegény­sorban lévők ellátásáról, mint a béke éveiben. Ma már Budapesten épp úgy, mint a nagyobb városokban, nincs olyan ember, aki naponta egyszer ne jutna a szociális intézmények révén meleg ételhez és rendesen elhelyezik a hajlék­­nélkülieket is. Nagy gondja ez a fővárosnak, annyival is inkább, mert a budapesti koldusok jó része vi­déki „kiránduló". Ezek fel-feljönnek a fővá­rosba, hogy néhány hét alatt koldulással egy kis pénzt szedjenek össze, aztán újra szülő­földjüket boldogítják. Ez az oka annak, hogy sem a főváros, sem a rendőrség nem tudja meg­tisztítani a pesti utcát a koldusoktól, mert mindig akadnak vidékről jött ilyen alamizsna­­turnézók. Jelenleg a főváros 12.000 családról gondos­kodik és 98 főzőhelyen a naponta szétosztott ebédek száma meghaladja a 60.000-et. Ezenkívül nagy a száma azoknak, akik élel­miszert, ruhát, tüzelőanyagot és egyéb segélyt kapnak. A fővárosnál már régóta folynak a tanács­kozások, miként lehetne a szegény­ kérdést meg­oldani, annyival is inkább, mert a segélyre szondák száma körülbelül 70.000 ember és ezek ellátása súlyos terhet jelent a főváros háztar­tásában. De foglalkozik a kérdéssel a fővároson kívül a rendőrség toloncügyosztálya is, amely most Sipőcz Jenő polgármesterhez érdekes átiratot intézett. A rendőrség toloncü­gyi osztályának vezetője az átiratban kifejti, hogy azok az ín­ségesek, akik ebédjegyeket, élelmiszer utalvá­nyokat kapnak a fővárostól, még mindig kény­telenek az utcán koldulással megszerezni hiányzó szükségleteiket. Az, aki élelmiszert kap, kénytelen ruhaneműről gondoskodni, lakbérről is, s ez végül is odavezet, hogy Budapesten nő a koldusok száma. Pest vármegye igényt tart a szegényekre A toloncügyi osztály vezetője szerint mind­ezen csak úgy lehetne segíteni, ha teljesen megreformálnák a főváros szegényellátását. A megoldás az lenne, hogy Budapest területétől távol kellene elhelyezni mindazokat, akik ható­sági gondozásra szorulnak. Egy-egy szegényházi lakó például havonta 70 pengőjébe kerül a fővárosnak, azok pedig, akik az insegakció ebédeiben részesülnek, vagy élelmiszerutalványhoz jutnak, személyenként havi 25—30 pengő megterhelést jelentenek a főváros büdzséjében és az illetők kénytelenek koldulni, hogy más szükségleteiket megszerez­hessék. A toloncügyi osztály vezetőjének átirata Schuler Dezső tanácsnokhoz került, aki köz­vetlen tárgyalást kezdett a rendőrséggel, mind a kolduskérdés, mind a szegényellátás ügyében. Ezeken a tárgyalásokon arra a megállapodásra jutottak, hogy a budapesti szegényeket is épp úgy vidéki gondozásba kellene adni, mint aho­gyan a gyermekmenhelyek teszik a gondozá­sukra bízott gyermekekkel és ahogyan a nem közveszélyes elmebetegeket kezelik. Hosszas meggondolás után alakult ká ez a vélemény. Megokolttá teszi ezt a rendszert az, hogy a fővárosnak sokkal kevesebb költségébe kerül így a szegények eltartása, hiszen vidéken az élelmiszereknek alacsony áruk van. Az egyes községekben örömmel fogadnák a gondozásra kiadott szegényeket, akik az otthoni házimun­kában esetleg segítséget is jelentenének. A rendőrség, valamint a főváros tárgyaláso­­kat is folytatott Pest vármegye vezetőségével, aminek komoly, jelentős eredménye lett. Pest vármegye kijelentette, hogy igényt tart arra, hogy a budapesti szegényeket a megyebeli köz­ségekben helyezzék el és legalább száz pestvár­­megyei község vállalkozik a főváros szegényei­nek gondozására. Már tárgyaltak is az illetékes községekkel és az a vélemény alakult ki, hogy a budapesti sze­gények eltartását havi 10 pengőért vállalnák egyes községek, tehát lényegesen­­kevesebbe ke­rülne a budapesti szegények vidéki gondozása, mintha a főváros megmaradna a jelenlegi rend­szer mellett. A főváros kísérletképpen kétezer budapesti szegény embert fog vidéki gondozásba adni, ami annyit jelent, hogy Budapesten lényegesen lehet így csökkenteni a koldusok számát. Behívják a 18 éven felüli munkanélkülieket Ezzel egyidőben Liber Endre alpolgármester új rendszert fog bevezetni a főváros insegakció­­jának megszervezésénél. Abból indult ki, hogy amíg a világháború előtt, főleg betegekről,f­elag­gottakról, munkaképtelenekről és gondozás nél­kül maradt gyermekekről kellett gondoskodni, addig ma ezek a segélyre szorulóknak csupán kis töredékét ölelik föl, mert az ellátásra szo­ruló emberek jórésze a munkanélküliség folytán kenyörtelenné vált emberekből került ki. A főváros ugyanis az elmúlt évben statiszti­kát készített, amely kimutatta, hogy a székes­főváros jóékonyságára utalt családoknak több mint 80 százalékánál a családfő munkaképes. Tehát meg kell találni a módját annak, hogy ezeket foglalkoztassák, mert a főváros tudatá­ban van annak, hogy ellenszolgáltatás nélkül a huzamosabb segélynyújtás káros következmé­nyekkel jár, amelyek jelei könnyen jelentkezhet­nek a főváros gazdasági, szociális és erkölcsi életében is. Ki kell tehát küszöbölni a hatósági segélyezés legsarkalatosabb hibáját, még­pedig azt, hogy a munkanélküli, az ellenszolgáltatás nélküli segélyezés következtében ne kerüljön rossz útra, hiszen az ellenszolgáltatás nél­küli munka hajlamossá teszi az embereket a munkakerülésre és még az önérzetes emberek munkakészségét is károsan befolyásolja. Ezért a főváros elhatározta, hogy a tizennyolc éven felüli munkaképes férfiakat munkára fogják be­hívni, de idővel rátérnek a női ínségmunka meg­szervezésére is. Ezzel kapcsolatosan gondoskodni fog a főváros az ínségesek egészségügyi ellátá­sáról is, sőt még baleset elleni biztosításukról is, mert a főváros ebben az ügyben szerződést köt valamelyik magánbiztosító-társasággal. Az inségmunkásokra városrendezési és útépí­tési munkákat fognak bízni. Liber alpolgármes­ter elgondolása szerint a jövőben a munkaké­pes munkanélküli családfők családja csak akkor részesül segélyezésben, ha a családfő dolgozik a fővárosnak. Jelenleg körülbelül három és félmillió pengő az az összeg, amelyet a főváros fizikai munka­­nélküliek segélyezésére fordít, ebből hárommil­lió pengőt akarnak ledolgoztatni. A segélyezésre szoruló munkája napi hat óra lesz, értékét pedig két pengőben állapítják meg. Liber Endre számítása szerint naponta átlag ötezer munkaképes ínséges végezhet értékter­melő munkát. A főváros kimutatása szerint negyvenezer munkaképes munkanélküli családfő kap ez idő­­szerint segélyt. Egy-egy családfő évente har­minchat munkanapot köteles ledolgozni. A mun­kák jórészét a téli hónapokban kellene elvégezni, de olyan napokon, amikor 15 foknál hidegebb van, szüneteltetnék az inségmunkákat. Érdekes, hogy Magyarországon ma már tizen­három város megoldotta a szegényügyet, tizen­három olyan város van, amely nem tűr koldust, mert minden arra szoruló ember élelmezéséről és lakásáról gondoskodik. A többi városban is erősödik a gyakorlati szociálpolitika, ami vé­gül is nagy biztosítéka a rendnek és a nyuga­lomnak. DIÓSZEGHY MIKLÓS Május 1-re kiadó kétszobás komfortos, szép lakás olcsó bérrel. Rökk Szilárd­utca 25. II. em. 3. Megtekint­hető 12 és 2 óra között.

Next