Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-08 / 127. szám
1934 JÚNIUS 8. PÉNTEK B. BT. Fogadás és tea a püspöki várban A városházi ünnepség után Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérete a püspöki várba hajtatott, ahol Breyer István megyéspüspök fogadta és látta vendégül teára a miniszterelnököt és a vele érkezett képviselőket, valamint a helybeli notabilitásokat. A püspöki vár hűvös parkjában, a kapubejáró előtt Pokorny Miklós pápai kamarás, a győri egyházmegye irodai igazgatója, Kövér Lajos pápai kamarás, szemináriumi igazgató és Bedy Vince, a káptalan nagyprépostja fogadta az érkező vendégeket. A barokk stílban épült palota, melynek bástyái a török időkről regélnek, történelmi emlékekben gazdag. A főkapu mellett falba illesztett márványtábla hirdeti, hogy a magyar Szent Koronát nem egyszer őrizték és rejtették el ezek a falak. E VÁBBAN TALÁLT MENEDÉKET A SZENT KORONA 1645—46-BAN ÉS 1790-BEN hivassuk a tábláról, s a török hódoltság ideje, s a kalapos király uralkodásának évszámai emlékeztetnek bennünket történelmünk viharos és nehéz, megpróbáltatásokban szomorú emlékű napjaira. S amint, felfelé haladunk a lépcsőn, az első kanyarodónál gótikus, falba épített fülkében ugyancsak a Szent Korona vándorlásának, bujdoklásának jelei akadnak elénk. A fülkében négyzetes oszlop, rajta márványpárnán a Szent Korona mása. Az oszlopon aranybetűs felírás: ITT TÖBBSZÖR BIZTOS MENEDÉKET TALÁLTAM Ez a fülke jelzi azt a helyet, ahová a fentemlített dátumok idején a Szent Koronát befalazták. Az előcsarnokból az úgynevezett kiskönyvtárba és várószobába jutunk, onnan a kis ebédlőn a tiszta rokokó stílben képzett és csodálatos összhanggal berendezett vörös szalonba, ahol a vendégek gyülekeztek és ahol Breyer István megyéspüspök, Grósz felszentelt püspök és Saly László apátkanonok fogadta a vendégeket. Mikor Gömbös Gyula miniszterelnök megjelent, már teljes számban együtt voltak a fővárosból érkezett politikusok Sztranyavszky Sándor pártelnökkel az élükön és díszes egyenruhákban a helyőrség tiszti küldöttsége. A csillogó egyenruhák, a püspöklila színfoltok tették díszessé a vörös szalonban elvegyülő előkelő társaság külső képét. Megjelent többek között Gergye Ipoly csornai prépost prelátus, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Morvay István felsőházi tag, Sárközy Pál pannonhalmi perjel, Rezner Tibold pannonhalmi jószágigazgató, Sólyom Andor táblai elnök, természetesen jelen volt a főispán, alispán, polgármester és a városi főhivatalok vezetői. A megyéspüspök feladására a vendégek átvonultak a nagyebédlőbe, ahol díszesen terített asztal várta őket. A hatalmas terem falairól az egykori győri püspökök képei tekintettek le a vendégseregre, Széchenyi Miklós, Széchenyi György, Zalka János, Simor János későbbi hercegprímás, Várady Árpád, a főhelyen pedig IX. Pius pápa hatalmas, életnagyságú képe. Az asztalfőn a vendéglátó megyéspüspök mellett Gömbös Gyula miniszterelnök ült, majd Ernszt Sándor volt miniszter és a többi papi, katonai és polgári előkelőségek foglaltak helyet. Két pohárköszöntő hangzott el. Az elsőt Breyer István megyéspüspök mondotta, aki igen meleghangú pohárköszöntőben üdvözölte a miniszterelnököt. — A győri püspökvár ősi palotájában, — mondotta — üdvözlöm bensőséges, hazafias örömmel Magyarország miniszterelnökét. Meg vagyok győződve arról, hogy hazafias, önfeláldozó, lelkes buzgalommal igyekszik hazánk sorsát jobbra fordítani, jövőjét előmozdítani és érdekeit megvéődeni. Élénk tudatában vagyok az emberfeletti nehézségeknek, amelyekkel megküzdeni kénytelen. Különös megtiszteltetésnek veszem, hogy országos nagy gondjai és elfoglaltsága közepette is alkalmat talált arra, hogy látogatásával megtisztelje a győri püspökvárat, ahonnan a győri püspökség már 900 esztendeje szolgálja a Krisztus hitét és a nemzeti kultúra nagy ügyét. Ezután arról biztosította a miniszterelnököt, hogy a nemzetért folyó alkotó munkában és nehéz küzdelmében segítő kézre talál benne, majd így fejezte be szavait: — Hívő lélekkel arra kérem a népek és nemzetek sorsát intéző gondviselést, hogy legyen hathatós segítségére nemzetépítő munkájában és terjessze ki áldását hősies erőfeszítéseire. Kérem az Istent, hogy a magyar haza javára sokáig éltesse. Gömbös Gyula miniszterelnök a pohárköszöntőre válaszolva, a többi között ezt mondotta : — Valahányszor átlépem az ősi püspöki várak kapuját, mély megilletődés vesz erőt rajtam. A profán emberek rendszerint megfeledkeznek a régi nagy eszmék átütőerejéről és azoknak jelentőségét a mai életben talán nem becsülik eléggé. Amikor a püspöki vár küszöbén átléptem, a múltba való kutatás vágya vett rajtam erőt és elvonultak szemeim előtt az egyházak régi nagy püspökei, amint terjesztik és ápolják a hitet, segítenek a nemzetet erősíteni kulturális és gazdasági téren. Amikor most, mint miniszterelnök jöttem el ide, megihletett a nagy alkotó egyházfejedelmek emléke s az az érzés, hogy olyan helyen vagyok, ahol országépítő és nemzetteremtő munka folyik. — Kérem Excellenciádat, — fordult a miniszterelnök Breyer püspök felé, — segítsen ebben a munkában, amelyet kormányommal együtt az ország ügyeinek előreviteléért folytatok, mert ebben az erőfeszítésben nemcsak az olyan erős segítőkezet nem nélkülözhetem, mint amilyen Excellenciádé, de nem nélkülözhetem egyetlen magyar segítőkezét sem. Mind a két pohárköszöntő igen mély hatást tett a jelenvoltakra. A nemzeti egység díszülése A miniszterelnök és kísérete a megyéspüspöktől a Lloyd nagytermébe ment, ahol a Nemzeti Egység megyei választmánya tartott díszülést. A megérkező miniszterelnököt a karzatról a nagyszámban jelen volt hölgyek virágesővel fogadták. Felsőőri Nagy Pál főispán megnyitó szavai után Németh Andor törvényhatósági párttitkár köszöntötte lelkes szavakkal Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki hosszabb beszédben buzdította további kitartó munkára a választmány tagjait. Gömbös Gyula miniszterelnök még a Turul bajtársi szövetség Hargitaváralja egyesületének helyiségében tett látogatást. Itt Kató Sándor országos alvezér üdvözölte a miniszterelnököt, aki közvetlen szavakban válaszolt az üdvözlésre. Gömbös Gyula 8 óra tájban autóra szállt és Pannonhalmára hajtatott, ahol az estét tölti, Sztranyavszky Sándor országos elnök pedig, az országgyűlési képviselőkkel együtt, az esti gyorsvonattal visszatért a fővárosba. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE iparfellipy@§81, adóstatisztika, nemzetközi gazdasági egyezmények, mentelmi ügyek a Ház előtt A tarcarétsocságáselatt érvényesítjük a szociálus szempontokat — mondotta Fabinyi Tihamér Gazdasági realitások, egyezmények, ipari szakkérdések és statisztikák töltötték ki ma a Ház napirendjét. A külügyminiszter beterjesztette a magyar-cseh áruforgalmi megállapodásról és a nemzetközi döntőbíróság igénybevételéről szóló jelentéseket, majd az iparfelügyelet került sorra, amelynél Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter — de őt megelőzően pártkülönbség nélkül minden felszólaló is — nagy elismeréssel nyilatkozott az iparfelügyelők munkásságáról és megállapította, hogy a kormányzat a takarékossági szempontok mellett is teljes mértékben méltányolja a szociális érdekeket. Az alig néhány esztendős adóstatisztika jelentőségéről Vargha Imre államtitkár nyilatkozott a távollévő pénzügyminiszter helyett. Az ülés további folyamán több nemzetközi gazdaságpolitikai természetű jelentés került a Ház elé, amely végül néhány mentelmi ügyet tárgyalt. A Az ülés Almásy László elnök délután 5 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Zsindely Ferenc beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a közmunkák költségeinek fedezéséről és a szövetkezetek fokozott működésének támogatásáról szóló javaslatról. Kérte a sürgősség kimondását. Az elnök megállapította, hogy a Ház határozatképtelen, mire öt percre felfüggesztette az ülést. Utána már határozatképes volt a Ház és kimondották a sürgősséget. Ezután elfogadták harmadszori olvasásban a 33-as bizottság megbízatásának meghoszszabbításáról szóló javaslatot. Kánya Kálmán külügyminiszter beterjesztette a magyar-cseh áruforgalmi megállapodás meghosszabbításáról szóló jelentést. Továbbá beterjesztette Magyarországnak az állandó nemzetközi döntőbíróság igénybevételéről szóló jelentését. A Ház kimondotta a jelentésekre a sürgősséget. Ezután tárgyalta a képviselőház a kereskedelmi miniszternek az ipari felügyelők működéséről szóló jelentését, amelyhez elsőnek Propper Sándor szólt hozzá, aki kifogásolta, hogy az ipartörvényben nincsenek a mai kor igényeinek megfelelő rendelkezések. Görgey István felszólalásában megállapította, hogy az iparfelügyelet az utóbbi években jelentékenyen fejlődik s magas színvonalon áll. Kétségen kívül túl vannak terhelve munkával az iparfelügyelőségek, de épp ezért az utóbbi öt évben szaporították számukat. Malasics Géza teljes elismeréssel emlékezik meg az iparfelügyelet munkájáról, ő is megállapítja, hogy az iparfelügyelők túl vannak terhelve. Szükségesnek tartja az emberi munkaerő fokozottabb védelmét.Ezután Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Az iparfelügyelők — mondta a miniszter — minden oldalról elismert, kitűnő tevékenységet fejtenek ki. Kétségtelen, hogy az iparfelügyeleti intézmény fontossága nagy. Az is tény, hogy az iparfelügyelők státusát, bár a létszám kicsiny, csekély mértékben a kormánynak mégis sikerült emelni 27 főről 32-re. Ezzel a relatíve csekély létszámmal azonban intenzív munka folyik. A kazánvizsgálatok mellett emelkedett a gyárvizsgálatok száma. Jóhiszeműleg nem állíthatja tehát senki, hogy a kormány ezen a téren nem teljesítené kötelességét. Iparfelügyeleti célra egyelőre, sajnos, nagyobb összeget nem lehet a költségvetésbe beállítani. A takarékosság elvét ezen a téren is keresztül kell vinni. A fontos az, hogy a takarékosság mellett is előremenjünk és a szociális szempontok érvényesüljenek. A kormány mindkét szempontot figyelemmel tartja. A magyar munkás iránt Gömbös Gyula kormányában a belátás, a szeretet és a gondoskodás nem szavakban, de cselekedetekben nyilvánul. A miniszter ezután a zajongó és ellentmondó szocialisták felé fordulva, a következőket mondja: — Lejárt grammofonlemezszerű szólamokkal és vádaskodással nem lehet a munkás számára sok életnívót biztosítani. Felszólítja a szocialistákat, ha vannak konkrét adataik, közöljék azokat vele, minden adatot pontosan megvizsgáltat s ha szükség van rá, beavatkozik. Felkiáltások a szocialistáknál: A Ganzgyárban a Bedeaux-rendszer! Fabinyi Tihamér: Bizonyos technikai újítások ellen nem lehet hadakozni. Az urak is a technika szülöttjei, annak köszönhetik, hogy 3 és befejeződik .kicsit puft-NAQYoThifi akciónk Még egy hétig, tehát csak június 15-ig kapja a kis tubus áráért, 48 fillérért az egyébként 72 fillérbe kerülő nagy tubus Diana-fogkrémet! Használja ki az alkalmat! itt ülnek. Végül a miniszter kérte a jelentés elfogadását. A Ház így is határozott. A Az 1932. évi adóstatisztika Temesváry Imre előadó ismertette ezután a pénzügyminiszter 1931—32. évről szóló adóstatisztikai jelentését, amely összehasonlítja a különböző adóterheket és tanulságos módon mutatja meg gazdasági életünk egyes rétegeinek elszegényedését s azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az állam a háztartásának egyensúlyba hozására törekedett. Magyar Pál elismeréssel adózik a kitűnő adóstatisztikáért, amelyek alapjai lehetnek egy komoly adóreformnak. Hosszan foglalkozik a különböző adóterhekkel és azt bizonyítgatja, hogy a fejenkénti adóteher csökkenése sokkal kisebb, mint a nemzeti jövedelem csökkenése. Végül egy hibát kifogásol a statisztikában, amely különböző téves föltevésekre ad módot. A jelentést nem fogadja el. Temesváry Imre előadó Magyar Pálnak válaszolva, megállapítja, hogy egy sajtóhiba valóban előfordult az adóstatisztikában, de ezért az egyetlen hibáért nem akarták újra nyomatni a könyvet. Meskó Zoltán: önöknél mindig a nullákkal van baj! Temesváry Imre: Ez komoly dolog képviselő úr! — és nem horogkereszt! Fábián Béla szólt ezután hozzá az adóstatisztikához. A súlyos adók szerinte a kispolgári réteget olyan erősen sújtják, hogy az a terhek alatt hamarosan össze fog roppanni. Amikor az állam a szövetkezeteket támogatja, saját jól fizető kispolgár adózóit gyenrgíti. Az adóstatisztikát nem fogadja el. Ezután Vargha Imre államtitkár válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy tisztában van azzal, hogy az adóstatisztika ugyanis gyermekbetegségben szenved, hiszen most állítják össze harmadszor, de azért bízik benne, hogy mindazok a hibák, amelyekkel különben tisztában vannak, el fognak tűnni. Ami Magyar Pál kritikai megjegyzését illeti, ez csupán egy technikai hibára vonatkozik. Majd Fábián Bélának válaszol és megállapítja, hogy ha nem terjesztették volna be a szövetkezeti törvényt, akkor Fábián nem tudhatta volna megtartani a beszédét, amelynek a lényege egyébként nem tartozik az adóstatisztikához. Kéri a jelentés tudomásul vételét. Temesváry Imre félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel, majd a Ház nagy többséggel tudomásul veszi az 1931. és 1932. évről szóló adóstatisztikát. Görgey István beterjeszti a cseh-magyar áruforgalmi egyezményről szóló jelentést, továbbá a magyar-spanyol egyezményt a hántolt rizs behozatali vámjának feloldása tárgyában, aztán a külügyminiszter jelentését a franciákkal létesített kereskedelempolitikai megállapodásról. Kábák Lajos Weltner Jakab mentelmi ügyének felfüggesztése ügyében szólalt fel. Utána a Ház elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát és Weltner Jakabot Büchler József, Farkas Gyula felszólalása után nagy szótöbbséggel kiadja. Esztergályos János mentelmi jogát egy esetben nem függesztették fel sajtórágalmazás miatt, a következő esetben a mentelmi bizottság a kiadatást javasolta. Farkas István a kiadatás ellen kíván felszólalni, de az idő előrehaladottsága miatt beszédének elhalasztását kérte, amihez a Ház hozzá is járult. Czettler Jenő alelnök ezután azt javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délután 5 órakor tartsa, s napirendjére tűzt- e a szövetkezetek hatékonyabb működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot és különböző mentelmi ügyek tárgyalását. A Ház az elnök napirendi indítványát vita nélkül elfogadta és ezzel az ülés 9 órakor véget ért.