Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-08 / 127. szám

1934 JÚNIUS 8. PÉNTEK B. BT. Fogadás és tea a püspöki várban A városházi ünnepség után Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérete a püspöki várba hajtatott, ahol Breyer István me­gyéspüspök fogadta és látta vendégül teára a miniszterelnököt és a vele érkezett képviselőket, valamint a helybeli notabi­­litásokat. A püspöki vár hűvös parkjában, a kapu­bejáró előtt Pokorny Miklós pápai kama­rás, a győri egyházmegye irodai igazga­tója, Kövér Lajos pápai kamarás, szeminá­riumi igazgató és Bedy Vince, a káptalan nagyprépostja fogadta az érkező vendé­geket. A barokk stílban épült palota, melynek bástyái a török időkről regélnek, történelmi emlékekben gazdag. A főkapu mellett falba illesztett márványtábla hir­deti, hogy a magyar Szent Koronát nem egyszer őrizték és rejtették el ezek a falak. E VÁBBAN TALÁLT MENEDÉKET A SZENT KORONA 1645—46-BAN ÉS 1790-BEN hivassuk a tábláról, s a török hódoltság ideje, s a kalapos király uralkodásának év­számai emlékeztetnek bennünket történel­münk viharos és nehéz, megpróbáltatások­ban szomorú emlékű napjaira. S amint, felfelé haladunk a lépcsőn, az első kanya­rodónál gótikus, falba épített fülkében ugyancsak a Szent Korona vándorlásának, bujdoklásának jelei akadnak elénk. A fülkében négyzetes oszlop, rajta márvány­­párnán a Szent Korona mása. Az oszlopon aranybetűs felírás: ITT TÖBBSZÖR BIZTOS MENEDÉKET TALÁLTAM Ez a fülke jelzi azt a helyet, ahová a fent­­említett dátumok idején a Szent Koronát befalazták. Az előcsarnokból az úgynevezett kis­könyvtárba és várószobába jutunk, onnan a kis ebédlőn a tiszta rokokó stílben kép­zett és csodálatos összhanggal berendezett vörös szalonba, ahol a vendégek gyülekez­tek és ahol Breyer István megyéspüspök, Grósz felszentelt püspök és Saly László apátkanonok fogadta a vendégeket. Mikor Gömbös Gyula miniszterelnök meg­jelent, már teljes számban együtt voltak a fővárosból érkezett politikusok Sztra­nyavszky Sándor pártelnökkel az élükön és díszes egyenruhákban a helyőrség tiszti küldöttsége. A csillogó egyenruhák, a püs­pöklila színfoltok tették díszessé a vörös szalonban elvegyülő előkelő társaság külső képét. Megjelent többek között Gergye Ipoly csornai prépost prelátus, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Morvay István felsőházi tag, Sárközy Pál pannon­halmi perjel, Rezner Tibold pannonhalmi jószágigazgató, Sólyom Andor táblai elnök,­­ természetesen jelen volt a főispán, al­ispán, polgármester és a városi főhivatalok vezetői. A megyéspüspök feladására a vendégek átvonultak a nagyebédlőbe, ahol díszesen terített asztal várta őket. A hatalmas te­rem falairól az egykori győri püspökök ké­pei tekintettek le a vendégseregre, Szé­chenyi Miklós, Széchenyi György, Zalka János, Simor János későbbi hercegprímás, Várady Árpád, a főhelyen pedig IX. Pius pápa hatalmas, életnagyságú képe. Az asztalfőn a vendéglátó megyéspüspök mellett Gömbös Gyula miniszterelnök ült, majd Ernszt Sándor volt miniszter és a többi papi, katonai és polgári előkelőségek foglaltak helyet. Két pohárköszöntő hangzott el. Az elsőt Breyer István megyéspüspök mondotta, aki igen meleghangú pohárköszöntőben üd­vözölte a miniszterelnököt. — A győri püspökvár ősi palotájá­ban, — mondotta — üdvözlöm benső­séges, hazafias örömmel Magyaror­­­­szág miniszterelnökét. Meg vagyok­­ győződve arról, hogy hazafias, önfel­áldozó, lelkes buzgalommal igyekszik­­ hazánk sorsát jobbra fordítani, jövő­­­­jét előmozdítani és érdekeit megvé­­­­ő­deni. Élénk tudatában vagyok az em­­­­berfeletti nehézségeknek, amelyekkel megküzdeni kénytelen. Különös meg­tiszteltetésnek veszem, hogy országos nagy gondjai és elfoglaltsága köze­pette is alkalmat talált arra, hogy látogatásával megtisztelje a győri püspökvárat, ahonnan a győri püs­pökség már 900 esztendeje szolgálja a Krisztus hitét és a nemzeti kultúra nagy ügyét. Ezután arról biztosította a miniszterel­nököt, hogy a nemzetért folyó alkotó munkában és nehéz küzdelmében segítő kézre talál benne, majd így fejezte be sza­vait: — Hívő lélekkel arra kérem a né­pek és nemzetek sorsát intéző gond­viselést, hogy legyen hathatós segít­ségére nemzetépítő munkájában és terjessze ki áldását hősies erőfeszíté­seire. Kérem az Istent, hogy a magyar haza javára sokáig éltesse. Gömbös Gyula miniszterelnök a pohárkö­szöntőre válaszolva, a többi között ezt mon­dotta : — Valahányszor átlépem az ősi püspöki várak kapuját, mély megil­­letődés vesz erőt rajtam. A profán emberek rendszerint megfeledkeznek a régi nagy eszmék átütőerejéről és azoknak jelentőségét a mai életben talán nem becsülik eléggé. Amikor a püspöki vár küszöbén átléptem, a múltba való kutatás vágya vett raj­tam erőt és elvonultak szemeim előtt az egyházak régi nagy püspökei, amint terjesztik és ápolják a hitet, segítenek a nemzetet erősíteni kultu­rális és gazdasági téren. Amikor most, mint miniszterelnök jöttem el ide, megihletett a nagy alkotó egyházfe­jedelmek emléke s az az érzés, hogy olyan helyen vagyok, ahol országépítő és nemzetteremtő munka folyik. — Kérem Excellenciádat, — for­dult a miniszterelnök Breyer püspök felé, — segítsen ebben a munkában, amelyet kormányommal együtt az or­szág ügyeinek előreviteléért folytatok, mert ebben az erőfeszítésben nemcsak az olyan erős segítőkezet nem nélkü­lözhetem, mint amilyen Excellenciádé, de nem nélkülözhetem egyetlen ma­gyar segítőkezét sem. Mind a két pohárköszöntő igen mély ha­tást tett a jelenvoltakra. A nemzeti egység díszülése A miniszterelnök és kísérete a megyés­püspöktől a Lloyd nagytermébe ment, ahol a Nemzeti Egység megyei választmánya tar­tott díszülést. A megérkező miniszterelnököt a karzatról a nagyszámban jelen volt höl­gyek virágesővel fogadták. Felsőőri Nagy Pál főispán megnyitó szavai után Németh Andor törvényhatósági párttit­kár köszöntötte lelkes szavakkal Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki hosszabb beszéd­ben buzdította további kitartó munkára a választmány tagjait. Gömbös Gyula miniszterelnök még a Turul bajtársi szövetség Hargitaváralja egyesületé­nek helyiségében tett látogatást. Itt Kató Sándor országos alvezér üdvözölte a minisz­terelnököt, aki közvetlen szavakban válaszolt az üdvözlésre. Gömbös Gyula 8 óra tájban autóra szállt és Pannonhalmára hajtatott, ahol az estét tölti, Sztranyavszky Sándor országos elnök pedig, az országgyűlési képviselőkkel együtt, az esti gyorsvonattal visszatért a fővárosba. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE iparfellipy@§81, adóstatisztika, nemzetközi gazdasági egyezmé­nyek, mentelmi ügyek a Ház előtt A tarcarétsocság­áse­latt érvényesítjük a szociálu­s szempontokat — mondotta Fabinyi Tihamér Gazdasági realitások, egyezmények, ipari szakkérdések és statisztikák töltötték ki ma a Ház napirendjét. A külügyminiszter beterjesztette a magyar-cseh áruforgalmi megállapodásról és a nemzetközi döntő­­bíróság igénybevételéről szóló jelentéseket, majd az iparfelügyelet került sorra, amely­nél Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi mi­niszter — de őt megelőzően pártkülönbség nélkül minden felszólaló is — nagy elisme­réssel nyilatkozott az iparfelügyelők mun­kásságáról és megállapította, hogy a kor­mányzat a takarékossági szempontok mel­lett is teljes mértékben méltányolja a szo­ciális érdekeket. Az alig néhány esztendős adóstatisztika jelentőségéről Vargha Imre államtitkár nyilatkozott a távollévő pénz­ügyminiszter helyett. Az ülés további fo­lyamán több nemzetközi gazdaságpolitikai természetű jelentés került a Ház elé, amely végül néhány mentelmi ügyet tárgyalt. A Az ülés Almásy László elnök délután 5 órakor nyi­totta meg a képviselőház ülését. Zsindely Ferenc beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a közmunkák költségeinek fedezé­séről és a szövetkezetek fokozott működésé­nek támogatásáról szóló javaslatról. Kérte a sürgősség kimondását. Az elnök megállapította, hogy a Ház hatá­rozatképtelen, mire öt percre felfüggesztette az ülést. Utána már határozatképes volt a Ház és kimondották a sürgősséget. Ezután elfogadták harmadszori olvasásban a 33-as bizottság megbízatásának meghosz­­szabbításáról szóló javaslatot. Kánya Kálmán külügyminiszter beterjesz­tette a magyar-cseh áruforgalmi megállapo­dás meghosszabbításáról szóló jelentést. To­vábbá beterjesztette Magyarországnak az ál­landó nemzetközi döntőbíróság igénybevételé­ről szóló jelentését. A Ház kimondotta a jelentésekre a sürgősséget. Ezután tárgyalta a képviselőház a keres­kedelmi miniszternek az ipari felügyelők működéséről szóló jelentését, amelyhez első­nek Propper Sándor szólt hozzá, aki kifogá­solta, hogy az ipartörvényben nincsenek a mai kor igényeinek megfelelő rendelkezések. Görgey István felszólalásában megállapí­totta, hogy az iparfelügyelet az utóbbi évek­ben jelentékenyen fejlődik s magas színvona­lon áll. Kétségen kívül túl vannak terhelve munkával az iparfelügyelőségek, de épp ezért az utóbbi öt évben szaporították számukat. Malasics Géza teljes elismeréssel emlékezik meg az iparfelügyelet munkájáról, ő is meg­állapítja, hogy az iparfelügyelők túl vannak terhelve. Szükségesnek tartja az emberi mun­kaerő fokozottabb védelmét.­Ezután Fabinyi Tihamér kereskedelmi mi­niszter válaszolt a felszólalásokra. Az ipar­­felügyelők — mondta a miniszter — minden oldalról elismert, kitűnő tevékenységet fejte­nek ki. Kétségtelen, hogy az iparfelügyeleti intézmény fontossága nagy. Az is tény, hogy az iparfelügyelők státusát, bár a létszám ki­csiny, csekély mértékben a kormánynak mégis sikerült emelni 27 főről 32-re. Ezzel a rela­tíve csekély létszámmal azonban intenzív munka folyik. A kazánvizsgálatok mellett emelkedett a gyárvizsgálatok száma. Jóhisze­­műleg nem állíthatja tehát senki, hogy a kor­mány ezen a téren nem teljesítené kötelessé­gét. Iparfelügyeleti célra egyelőre, sajnos, nagyobb összeget nem lehet a költségvetésbe beállítani. A takarékosság elvét ezen a téren is keresztül kell vinni. A fontos az, hogy a takarékosság mellett is előremenjünk és a szociális szempontok érvényesüljenek. A kor­mány mindkét szempontot figyelemmel tartja. A magyar munkás iránt Gömbös Gyula kor­mányában a belátás, a szeretet és a gondos­kodás nem szavakban, de cselekedetekben nyilvánul. A miniszter ezután a zajongó és ellent­mondó szocialisták felé fordulva, a követke­zőket mondja: — Lejárt grammofonlemezszerű szólamok­kal és vádaskodással nem lehet a munkás számára sok életnívót biztosítani. Felszólítja a szocialistákat, ha vannak kon­krét adataik, közöljék azokat vele, minden adatot pontosan megvizsgáltat s ha szükség van rá, beavatkozik. Felkiáltások a szocialistáknál: A Ganz­gyárban a Bedeaux-rendszer! Fabinyi Tihamér: Bizonyos technikai újítá­sok ellen nem lehet hadakozni. Az urak is a technika szülöttjei, a­nnak köszönhetik, hogy 3 és befejeződik .kicsit puft-NAQYoThifi akciónk Még egy hétig, tehát csak június 15-ig kapja a kis tubus áráért, 48 fillérért az egyébként 72 fillérbe ke­rülő nagy tubus Diana-fogkrémet! Használja ki az alkalmat! itt ülnek. Végül a miniszter kérte a jelentés elfogadását. A Ház így is határozott. A Az 1932. évi adóstatisztika Temesváry Imre előadó ismertette ezután a pénzügyminiszter 1931—32. évről szóló adó­statisztikai jelentését, amely összehasonlítja a különböző adóterheket és tanulságos módon mutatja meg gazdasági életünk egyes réte­­geinek elszegényedését s azokat az erőfeszíté­seket, amelyekkel az állam a háztartásának egyensúlyba hozására törekedett. Magyar Pál elismeréssel adózik a kitűnő adóstatisztikáért, amelyek alapjai lehetnek egy komoly adóreformnak. Hosszan foglalko­zik a különböző adóterhekkel és azt bizonyít­gatja, hogy a fejenkénti adóteher csökkenése sokkal kisebb, mint a nemzeti jövedelem csökkenése. Végül egy hibát kifogásol a sta­tisztikában, amely különböző téves föltevé­sekre ad módot. A jelentést nem fogadja el. Temesváry Imre előadó Magyar Pálnak vá­laszolva, megállapítja, hogy egy sajtóhiba valóban előfordult az adóstatisztikában, de ezért az egyetlen hibáért nem akarták újra nyomatni a könyvet. Meskó Zoltán: önöknél mindig a nullákkal van baj! Temesváry Imre: Ez komoly dolog képviselő úr! — és nem horogkereszt! Fábián Béla szólt ezután hozzá az adósta­tisztikához. A súlyos adók szerinte a kispol­gári réteget olyan erősen sújtják, hogy az a terhek alatt hamarosan össze fog roppanni. Amikor az állam a szövetkezeteket támo­gatja, saját jól fizető kispolgár adózóit gyen­r­gíti. Az adóstatisztikát nem fogadja el. Ezután Vargha Imre államtitkár válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy tisztában van azzal, hogy az adóstatisztika ugyanis gyermekbetegségben szenved, hiszen most állítják össze harmadszor, de azért bízik­ benne, hogy mindazok a hibák, amelyekkel különben tisztában vannak, el fognak tűnni. Ami Magyar Pál kritikai megjegyzését il­leti, ez csupán egy technikai hibára vonat­­kozik. Majd Fábián Bélának válaszol és meg­állapítja, hogy ha nem terjesztették volna be a szövetkezeti törvényt, akkor Fábián nem tudhatta volna megtartani a beszédét, amely­nek a lényege egyébként nem tartozik az adóstatisztikához. Kéri a jelentés tudomásul vételét. Temesváry Imre félreértett szavainak hely­reigazítása címén szólalt fel, majd a Ház nagy többséggel tudomásul veszi az 1931. és 1932. évről szóló adóstatisztikát. Görgey István beterjeszti a cseh-magyar áruforgalmi egyezményről szóló jelentést, továbbá a magyar-spanyol egyezményt a hán­tolt rizs behozatali vámjának feloldása tár­gyában, aztán a külügyminiszter jelentését a franciákkal létesített kereskedelempolitikai megállapodásról. Kábák Lajos Weltner Jakab mentelmi ügyének felfüggesztése ügyében szólalt fel. Utána a Ház elfogadta a mentelmi bizott­ság javaslatát és Weltner Jakabot Büchler József, Farkas Gyula felszólalása után nagy szótöbbséggel kiadja. Esztergályos János mentelmi jogát egy esetben nem füg­gesztették fel sajtórágalmazás miatt, a kö­vetkező esetben a mentelmi bizottság a ki­adatást javasolta. Farkas István a kiadatás ellen kíván felszólalni, de az idő előrehala­dottsága miatt beszédének elhalasztását kérte, amihez a Ház hozzá is járult. Czettler Jenő alelnök ezután azt javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken dél­után 5 órakor tartsa, s napirendjére tűzt- e a szövetkezetek hatékonyabb működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot és kü­lönböző mentelmi ügyek tárgyalását. A Ház az elnök napirendi indítványát vita nélkül el­fogadta és ezzel az ülés 9 órakor véget ért.

Next