Budapesti Hírlap, 1934. július (54. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-10 / 153. szám
4 Francia lapvélemény PÁRIZS, júl. 9. Valamennyi párizsi lap hosszasan foglalkozik Rudolf Hess königsbergi beszédével, megállapítva, hogy a beszéd nagy érdeklődést, de nagy meglepetést is keltett Párizsban. Az Excelsior különösnek találja ezt az éles fordulatot a német külpolitikában s furcsának tartja, hogy Németország a francia volt frontharcosok barátságát akarja megnyerni. A Matin szerint különös lenne, ha Németország a tegnapi zavaros és véres tragédiából egyszerre valóban ilyen józanságra ébredne. Franciaországnak azonban résen kell lennie. A Temps mai vezércikkében Hess königsbergi beszédével foglalkozik. A lap a beszédnek nagy jelentőséget tulajdonít és úgy véli, hogy ez volt az első erőfeszítés a dolgok rendbehozatala tekintetében, amely Németországban a nagy megrázkódtatás után történt. Franciaország nagyon is meg tudja érteni Németország megnyilatkozását s ennek a legnagyobb figyelmet szenteli is. Franciaország mindig azon volt, hogy megegyezzék Németországgal, de csak úgy, ha az igazsággal együtt jár a mindenkire egyenlő biztonság. A lap a továbbiakban hangoztatja, hogy Barthou Genfben teljes nyomatékkal kijelentette, hogy nem akarja bekeríteni Németországot és hangsúlyozza, hogy Németország önszántából hagyta otta Népszövetséget. Hess beszédét első oldalon közlili az angol lapok LONDON, júl. 9. Az angol lapok kimerítő részletességgel közlik Rudolf Hess vasárnapi rádióbeszédét 0s a legtöbb angol lap első oldalon közli a beszédet. Az angol sajtó még nem foglalt állást Hitler Adolf helyettesének beszédével kapcsolatban. A lapok a beszédnek azt a részét tartják a legfontosabbnak, amelyben Hess a világháború volt frontharcosait, bár ammely nemléthez tartoznak is, felszólította az együttműködésre. Az angol sajtó kiemeli a beszédnek azt a részét is, amelyben Hess Franciaországgal szemben békés szólamokat ütött ■neg és hangoztatta, hogy Németország és Franciaország között a békére most a két nemzet szempontjából sokkal inkább szükség van, mint ezelőtt bármikor. Jó hatás Belgiumban BRÜSSZEL, júl. 9. Hitler helyettesének beszédét, amelyben 1. világot békeszeretetre hívta fel, Belgium közvéleménye nagy figyelemre méltatta. Az egész sajtó hosszú kivonatokat közöl a beszédből, megjegyzéseket azonban, mint hétfőn általában, még nem fűz hozzá. A lapok címeiből, amelyekben a beszédartalmát röviden és többnyire tárgyilagosan összefoglalják és a szövegközi alcímekből, amelyekkel a beszéd szakaszait vezetik be, kitűnik, hogy a beszéd erős hatást tett. Több lap hangsúlyozza Hess birodalmi miniszter kijelentéseinek politikai jelentőségét Az udvar felől éles kakasszó harsanfel és a szomszéd fuvarosok portáján már mozgolódnak a lovak körül. Az egyik állat felnyerít és a diák háta libabőrösre rándul össze ... Itt az idő!... .. A ház sarkánál lábához dörzsölődik a scutya. — Burkus ... csettint neki és láttára megint összeszorul a szíve. — Hát te is Velem jönnél? Az értelmes állat felugrál rá s nagy örömet mutat, hogy ebben a szokatlan órában kisgazdáját üdvözölheti. A diáknak kimondhatatlanul jólesik most ez a hízelkedés. — Ugye te is ... — beszél hozzá gyengéden. — Te sem bírod már tovább. Velem akarsz jönni, úgy-e ? No, jól van ... Hát ha úgy akarod... .. Egészen megkönnyebbül a szíve. Lám csak, mégsincs egyedül. Az oktalan állat érti őt és hozzácsatlakozott. Milyen nagy öröm ez és mily nagy elégtétel! .. A kiskapuig együtt mentek. Ott kétfelé vezet az utca. Jobbra-e, vagy balra? Mert hiszen még ezt sem döntötte el. Az eb nekiiramodott a baloldali iránynak. Alighanem azért, mert arra közelebb esett a városba vivő útvonal és arra gyakrabban jártak. .. — Ahogy akarod... — hagyta rá és fürgén megindult a kutya után. A Szent Iván-utca sarka volt az első forduló. Az állat ott leült a sarkon és bevárta. Okos, barna szemét a diákra függesztette és mély csodálkozást mutatott. . .— Bizony, bizony. — felelt neki nyomban. — Ez már így történt, kisöreg. De te is belátod, úgy-e, hogy nincs más választás. Ezt mondva, bekanyarodott a szűk útra, amelynek két partján mély kanális futott a külváros felé. A portákról kiszivárgó vizek nehéz párát leheltek fel az árkok fenekéről és összekeveredtek a hajnali levegővel. Tíz lépés után a kutya lemaradt. — Psz, psz, psz! — hívta. — Gyere hát, ostoba, ne félj! De a kutya nem jött. Megnyalta a szája szélét, hátsó lábaira kuporodott. Megint felkelt, egyhelyben forgott s újra leguggolt. A diákot mélyen elszomorította ez a viselkedés. Lám, a hű kutya, az utálatos dög! Nyeli a nyálát és visszamászik a korbács árnyékába! — Jössz, vagy nem jössz? — kiáltott rá dühösen. De az állat még meg is csóválta zsemlyeszínű, foltos fejét és veszteg maradt. A diák éktelen haragra gerjedt. Átugrotta az árkot és a felvágott kocsiút széléről éles göröngyöket szedett össze. — Akkor mars haza, utálatos! Kuss vissza, hogy ne is lássalak! Néhány göröngy eltalálta és az eb felnyikkantott. Fel is tápászkodott és farkát hasa alá húzva, féloldalt alázkodva, megkezdte a visszavonulást. Egy szöglet mögül még egyszer visszadugta nagy, leffegőfülű pofáját, mintha még mindig nem hinne szemének. Hová megy kisgazdája azzal a batyuval és miért olyan mérges? Újabb göröngyök süvítettek el az orra előtt, amire megelégelte a kíváncsiságot és egykedvűen, szemtelenül hazakocogott. — Huligán! — kiáltotta utána a diák, mert más szó hirtelen nem jutott eszébe. És most már vidám, felszabadult bátorsággal megindult a vak és süket, bizonytalan hajnali derengésben, előre. B. H. 1934 JÚLIUS 10. KEDD azzal, hogy rámutat arra a bizalmas kapcsolatra, amely Hesst Hitlerhez köti. Különösen mély benyomást tett az a nyíltság, amellyel a beszéd a német-francia viszonyt kezelte. Interpelláció a német eseményekről az angol alsóházban LONDON, júl. 9. Sir John Simon külügyminiszter az alsóházban a németországi események ügyében hozzá intézett kérdésre a következőket válaszolta: — Amennyire a tények eddig ismeretesek, azokról a sajtó beszámolt. Ezekhez hozzátennivalóm nincs. Egy másik képviselő azt óhajtotta tudni, hogy a brit kormány, tekintettel a németországi „változott viszonyokra”, kitart-e a locarnói szerződésben vállalt kötelezettségei mellett. Simon külügyminiszter így válaszolt: — November 7-én kifejtettem az angol kormány magatartását, tekintettel Anglia kötelezettségeire. Ezekhez a fejtegetésekhez nincs mit hozzátennem. Rendelet a német evangélikus egyház békéjének megóvására BERLIN, júl. 9. A birodalmi belügyminiszter a következő rendeletet intézte az országos kormányokhoz: — Az evangélikus egyházi viszály ügyében a birodalmi kormány és a nép által egyaránt kivánt béke sajnálatos módon még mindig várat magára. Bár többször rámutattam a megbékélés szükségességére, a harcot még mindig elkeseredetten folytatják és ezzel veszélyeztetik és gátolják a birodalom építő munkáját. A birodalmi kormány mint azelőtt, most is azon az állásponton van, hogy nem az állami hatóságok feladata és nem is lehet az, hogy belső egyházi ügyekbe avatkozzék, de semmi körülmények közt sem engedheti meg, hogy az egyházi harc folytatásával az igazi népközösség létrehozására irányuló célját aláássa. A közbiztonság, rend és nyugalom biztosítása érdekében ezért további intézkedésig betiltok minden az evangélikus egyházi viszállyal foglalkozó fejtegetést, akár a sajtóban, akár röpiratban, akár nyilvános gyűlésen, azonkívül pedig elrendelem, hogy az illetékes hivatalos tényezőket a megfelelő utasításokkal ellássák. A birodalmi püspök hivatalos határozatait ezek az intézkedések nem érintik, olvastunk, mindaz bizonyára senkiben sem keltett megnyugvást. Mély borzadály fog el, ha látjuk, milyen eredményekre vezetett rövid idő alatt az a mozgalom, mely azt képzelte és azt ígérte, hogy szebb jövőt hoz a német népnek. Dollfuss bírálata a németországi eseményekről MARIAZELL, júl. 9. Mariazell polgármestere vasárnap nyújtotta át Dollfuss szövetségi kancellárnak a város díszpolgári oklevelét. A polgármester beszédében sajnálkozásának adott kifejezést, hogy az okiratot nem az egész lakosság, hanem csak a lakosság államalkotó részének nevében nyújthatja át. A kancellár válaszában többek között a következőket mondotta: — Jól tudtuk, hogy Mariazellben is vannak olyanok, akik helyesnek látták annak bebizonyítását, hogy e városban is élnek rendbontó elemek. — Nem hiszem, hogy esztelenség, vad uszítás oly hosszú időre megszállhatná az embereket, hogy azok nem találják meg többé a visszavezető utat, de eljött a teljes tisztulás ideje. Ami Németországban történt, amit Ausztriában meg kellett érnünk, amit a legutóbbi héten hallottunk és A német kormány tiltakozása egy prágai németellenes rádióbeszéd miatt PRÁGA, júl. 9. A cseh fővárosban vasárnap megtartott munkász-olimpiásznak diplomáciai utójátéka lesz. Hamelsmann, a cseh munkás tornászegyesületek szövetségének elnöke vasárnap délután a prágai Stadionban beszédet mondott, amelyet a rádió közvetített s ebben a beszédben igen éles hangon bírálta a németországi eseményeket. A beszéd, illetve annak a rádióban való közvetítése a birodalmi kormányt arra késztette, hogy tiltakozást jelentsen be a prágai kormánynál. Hétfőn délben a prágai német követ megjelent a külügyminisztériumban és kormánya nevében bejelentette tiltakozását a németellenes rádióbeszéd miatt. Érdekes, hogy a prágai rádió a beszéd közvetítését félbeszakította, amikor Hamelsmann a szabályoktól eltérően Németország belügyeiről kezdett beszélni. A pannonhalmi minisztertanács döntött a telepítés, a hitbizományi reform, az egykeellenes küzdelem és a családvédelem előkészítő munkálatairól a kormány tagjai hétfőn délután visszatértek a fővárosba Pannonhalmáról jelentik. A kormány tagjai Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével vasárnap délelőtt 9 órakor testületileg részt vettek a pannonhalmi főmonostor székesegyházában pontifikált ünnepélyes szentmisén. Szentmise után fél 11 órakor minisztertanács kezdődött, amelyen folytatták a telepítés és hitbizományi reform, valamint általában a kormány által követendőnek tartott földbirtokpolitika ügyében a tegnap folyamán megkezdett tanácskozásokat. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter és Lázár Andor igazságügyminiszter javaslatára a minisztertanács megállapította azokat az irányelveket, amelyek alapján a telepítés, valamint a hitbizományi reform ügyét a kormány elő fogja készíteni. Délután fél 2 órakor a miniszterek, valamint a rend összes tagjai közös ebéden vettek részt, amelynek befejezése után a kormány tagjai ismét tanácskozásra vonultak vissza. A tanácskozás során megbeszélték a belső és külső politikai helyzetet s az e helyzet által felvetett összes problémákat. Majd Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a választójogi reform előmunkálatairól és a reform ügyével kapcsolatos egyéb kérdésekről tájékoztatta a minisztérium tagjait. A megbeszélések este 9 órakor értek véget. Hétfőn délelőtt kilenc órakor a főapátság tanácstermében Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklésével a kormány tagjai folytatták tanácskozásaikat. A minisztertanács Lázár Andor igazságügyminiszter előadásában befejezte a hitbizományi reform ügyének tárgyalását. Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ismertette az ország közegészségügyi helyzetét és ennek kapcsán különösen az ország egyes vidékein jelentkező úgynevezett egyke-rendszer állására, okaira és azokra az eszközökre mutatott rá, amelyekkel e népbetegség ellen fel lehet venni a küzdelmet. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyke-kérdéssel kapcsolatosan a lelkész-, a tanár-, a tanító- és a szülésznőképzés reformjának szükségességére hívta fel a figyelmet, míg Lázár Andor igazságügyminiszter a családvédelem gondolatának a jogrendszerben és a közigazgatásban leendő fokozott érvényesítését hangsúlyozta. Végül Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter és Imrédy Béla pénzügyminiszter az egyke kérdés gazdasági, pénzügyi és adóügyi vonatkozásait világította meg. Ezután a miniszterek előterjesztése alapján a minisztertanács megállapította azon — népnevelési, közegészségügyi, gazdasági, jogi és adópolitikai — intézkedések irányelveit, amelyeket a kormány az egyke leküzdése céljából alkalmasaknak és foganatosítandóknak tart, egyben megbízta Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt a különböző tárcák keretében foganatosítandó ez intézkedések összegyűjtésével, előkészítésével és az egyes minisztériumokkal szükséges tárgyalások lefolytatásával. A minisztertanács délután egy órakor ért véget és a kormány tagjai kora délután Pannonhalmáról visszautaztak Budapestre A nemzeti egység vidéki szervezkedése Lélekemelő ünnepség helye volt vasárnap a történelmi nevezetességű Isaszeg község. A II. Rákóczi Ferenc Kurucegyesület budapesti főcsoportja tett testvéri látogatást az isaszegi kurucegyesületnél. A fővárosi vendégeket az állomáson magyarruhás leventefiúk és leventelányok fogadták s a leventezenekar a Rákóczi-indulót játszotta. Az isaszegi kurucegyesület nevében Török elnök üdvözölte a budapesti főcsoport megjelent tagjait, azután a nemzeti egység isaszegi titkára intézett üdvözlőszavakat a vendégekhez. A meleg fogadtatásra Csávássy Béla dr. min. osztálytanácsos, a budapesti főcsoport ügyvezetőelnöke válaszolt. Az egyesület tagjai azután ellátogattak a község emlékműveihez, ahol Buben Miklós dr. ügyvéd mondott beszédet. Donáth György dr. főtitkár pedig az isaszegi csatának emlékoszlopánál emlékezett meg a magyar múltról és mutatott rá a magyar jövő útjára. Végül az isaszegi Nemzeti Egység Pártja helyiségében díszközgyűlést tartott az egyesület, amelyen az Isaszegi Kör bejelentette a budapesti főcsoporthoz való csatlakozását. A nemzeti egység zászlóbontó gyűlést tartott Perbál községben. Hadházy titkár megnyitóbeszéde után vitéz Szűcs János dr. központi vármegyei titkár mondott a nemzeti egység szervezetéről és a kormány eddig végzett munkájáról beszédet. Hercegszántó község közgyűlése vasárnap egyhangú lelkesedéssel díszpolgárának választotta meg vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt. Csaholc községben a nemzeti egység szervezete propagandagyűlést tartott. A gyűlést G. Szabó Mihály református lelkész nyitotta meg, majd a lelkes hallgatóság előtt Simon Lajos, Nagy József, Máthé László, vitéz Kádár Kálmán, Thegze Károly és Radnóti László mondottak beszédet a revízióról és a kormány munkájának eredményéről. Vasárnap Pestszentlőrincen magyar estet rendezett a nemzeti egység szervezete. Erdős Miklós elnök nagyhatású beszédben jelentette ki, hogy egész Pestszentlőrinc töretlen hittel áll a nemzeti egység vezérének, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnöknek az oldala mellett. Egyben az elnök bejelentette, hogy megalakult a női szervezet, amelynek elnöknőjéül a miniszterelnök Fedák Sári művésznőt nevezte ki. Dunavecsén vasárnap a nemzeti egység szervezete propagandagyűlést tartott, amelyen a többszáz főnyi közönség előtt Lukácsy Imre ref. lelkész, Pap Sándor közp. vármegyei titkár és vitéz Barcsa Ferenc dr. kir. közjegyző-helyettes mondottak beszédet. Temesvári Imre képviselői beszámolója SZEGHALOM, júl. 9. Temesváry Imre, a szeghalmi választókerület képviselője, ma tartotta beszámolóját és egyszersmind a nemzeti egység zászlóbontó ünnepélyét. Több, mint háromezer főnyi tömeg hallgatta végig a gyűlést, amelyen Kincses László lelkész megnyitója után Temesváry Imre országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját. Az ünnepélyen vitéz Tóth Zsigmond, Szász István dr., vitéz Gálffy István és vitéz Páldy István szólalt még fel. Az egybegyűrt tömeg lelkesen ünnepelte a miniszterelnököt, valamint a főispánt és a kerület országgyűlési képviselőjét.