Budapesti Hírlap, 1934. szeptember (54. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

­ 1934 SZEPTEMBER 1. SZOMBAT B. H. Normálisra csökken a világ búzakészlete A novemberi búzakonferencián két-három évre megrögzítik a búzaegyezményt Winchkler István nyilatkozata . (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) Tud­valévő, hogy november huszadikán Buda­pesten fogja tartani tanácskozását a nem­zetközi búzabizottság. A nemzetközi búza­bizottságnak Budapestre való összehívásá­val, amiben Winchkler István tevékenységé­nek és személyes tekintélyének nagy része van, Magyarországot és a világgazdasági­­helyzet megoldására vonatkozó magyar tö­rekvéseket nagy megtiszteltetés érte. Ez ugyanis kifejezésre juttatja, hogy egy vi­lágkérdésben milyen fontos szerepe van Ma­gyarország elhatározásának. A londoni búzaértekezletet, amelynek keretében az el­múlt év júniusa óta fontos szerepet kapott Winchkler István, Magyarország súlyát is­merték el ezen a téren és honorálták azt a tudást és tapintatot, amellyel Winchkler a rábízott feladatot ellátta. Nemzetközi el­ismerés állapította meg e tanácskozások so­rán, hogy Magyarország önzetlenül fárad egy olyan megegyezés létrehozásában, ami­től az egész világ gazdaságának sorsa függ. Ennek a nagyfontosságú eseménynek a jelentőségéről ma tájékoztatta Winchkler István, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke a Sajtó képviselőit. Előadása elején ismer­tette a tavaly augusztus végén létrejött búzaegyezményt, amelyet 27 állam képvise­lői írtak alá, s amelynek végrehajtására tí1 tagú búzatanácsadó bizottságot szervez­tek. Ebben a bizottságban Magyarországot és Bulgáriát Winchkler István képviseli, s ugyancsak közös megbízottja van a másik két dunai államnak: Romániának és Szer­biának. A búzaegyezményt tudvalévően két ter­­m­ésévre kötötték, az tehát a jövő évi augusz­tus 1-én lejár. Az egyezmény fenntartásá­val és meghosszabbításával szabályozni akarják a világpiaci keresletet és kínálatot, tervszerűen likvidálni a felhalmozott készle­teket és biztosítani egy nagy világgazda­sági kérdésben a nemzetközi együttműkö­dést. A termelőknek akar rentábilis árat biz­tosítani a búzaegyezmény, még­pedig az­ál­tal, hogy a búzaterületet csökkenteni, s a meglévő készletek likvidálását egyenletessé teszi. Ez időszerint közel 300 millió­­ (1140 millió bushell) a világfelesleg, s ez olyan nyomást gyakorol, hogy még most, a rossz világtermés mellett is árromboló hatású le­het. Akkor tehát, amidőn az egész vonalon szeretnék megvalósítani a vetésterület 15 százalékos csökkentését, egyúttal úgy akar­ják irányítani a meglévő készletek és feles­legek értékesítését, hogy ez kétfelől is te­­hermentesítően hasson. Egyfelől úgy, hogy minden ország feleslegeinek egy részét tar­talékolni volna köteles, másfelől pedig úgy, hogy a csökkentett exportkvótát 3 hóna­­ponként megállapítandó kiviteli kontin­gensekre osztanák fel. Az idei világimport-szükségletet 600 millió bushellre becsülik, amiből visszatar­tanák a tartalékot, továbbá ideutalnák azo­kat a kvótákat, amiknek leszállítására nem volna fedezet. 27 államhoz ment el ez a ja­vaslat, ezek megbízottai hivatalosak a no­vember 20-iki tanácskozásra. A magyar fő­városban fog tehát eldőlni a londoni kon­venció sorsa és javítása. Nagy esemény színhelye lesz ősszel Buda­pest. Világjelentőségű az, hogy a nemzet­közi elzárkózás idején létrejött egy szerv, amely kooperációt biztosít az államok leg­nagyobb világcikkére, a búzára nézve. A létrehozandó egyezmény érvényét azzal is biztosítani fogják, hogy a kiosztandó kvó­tát csak a csökkentett vetésterületnek meg­felelő arányban kapják az érdekelt államok. Sajnos, eddig a teljes 15%-os területcsök­kentést csak Ausztrália hajtotta végre, míg Kanada és az Unió csak 12%%-kal, Argen­tína pláne csak 5—6%-kal vett részt a ve­tésterület redukciójában. Ha a megegyezés létrejön és az egyezmény érvényét sikerül 2—3 évre meghosszabbítani, ez biztosítani fogja a búzaár stabilizációját, míg együtt­működés nélkül — dacára a rossz termés­nek — újabb áresésnek volna kitéve a vi­lág minden gazdája. Winchkler István azzal fejezte be nagyon érdekes beszámolóját, hogy az idei rossz búzatermés kétségtelenül enyhíteni fog a világpiac helyzetén, mert remélni lehet, hogy a jövő évben a világkészletek le fog­nak apadni a normálisat megközelítő ní­vóra. HUNGÁRIA GŐZFÜRDŐBE rendkívüli kedvezményes jegyek kaphatók a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, Vill., József­ körút 5 szám. A független kisgazdapárt és a választójog­ i párt egyhangúlag tudomásul vette Eckhardt eljárását • Dinnyés Lajost kizárták a pártból Napokon át foglalkoztatta a politikai kö­­öket és a sajtó egy részét a választójog ügye, annak kapcsán, hogy egy délutáni lap leközölt egy választójogi tervezetet, ame­lyet Eckhardt Tibornak, a független kis­gazdapárt elnökének tulajdonított. A füg­getlen kisgazdapárt a mai napon ebben az ügyben értekezletet is tartott, amelyet már csak azért is érdeklődés előzött meg, mert ezen az értekezleten kívántak dönteni a pártnak a választójog kérdésében tanúsí­tandó egységes magatartása és Dinnyés La­jos eljárása fölött, aki tudvalévőleg a saj­tóban szembefordult a pártvezetőséggel. A független kisgazdapárt értekezletének be­fejezése után a történtekről a következő hivatalos közleményt adták ki. A független kisgazdapárt ma délben, Eckhardt Tibor elnöklésével értekezletet tartott, amelyen megjelent Andaházy-Kas­­nya Béla, Dénesfay-Dinich Ödön, Gallasz Rudolf, Hegymegi Kiss Pál, Kray István báró, Kun Béla, Láng Lénárt, Mojzes Já­nos, Musa István, Némethy Vilmos, Neuber­­ger Mihály, Osváth Pál, Sándor István, Se­rényi László gróf és Takács Andor. Távol­­maradásukat kimentették, de a határozat­hoz való előzetes hozzájárulásukat bejelen­tették: Klein Antal, Rakovszky Tibor, Er­délyi Aladár, Melczer Béla és Sauerborn Károly. Az értekezleten Eckhardt Tibor ismer­tette a titkos választójog megvalósítása tárgyában folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet a tárgyalásaiból kifolyó­lag a titkos választójog és egy becsületes választási eljárás fejében engedmény gya­nánt lehetségesnek tart és amelyet Sztra­nyavszky Sándornak, a Nemzeti Egység Pártja elnökének megküldött. A párt egyhangú hozzájárulással tudomá­sul vette vezérének eljárását és elhatározta, hogy a kérdéses átiratot ma este teljes ter­jedelmében közzé teszi. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint magyar fődelegátus részt vesz a Nép­­szövetség szeptember 8-án kezdődő ülés­szakának tárgyalásain. Ez az elfoglaltsága körülbelül két hétig távoltartja az ország­tól. Javaslatára távollétének idejére Hegy­­megi-Kiss Pál képviselőt kérte fel a párt helyettesítésére. Végül egyhangúlag kimon­dotta a párt, hogy­ Dinnyés Lajos képvise­lőt egy esti lapban megjelent nyilatkozata után nem tekinti tagjának tovább. Eckhardt javaslata a választójogi reform alapelveiről A független kisgazdapárt az esti órákban hivatalos pártlapjában, a Független Kisgazda című lapban szószerinti szövegében közzé­tette azt a tervezetet, amelyet Eckhardt Tibor megküldött Sztranyavszky Sándornak, a Nemzeti Egység Pártja országos elnöké­nek és amelyben a választói reform, alap­elveit illetőleg körvonalazza álláspontját. Eckhardt Tibor javaslata főbb vonalaiban a következőket tartalmazza: “ Törvényhatósági lajstromos szavazás bevezetése Itthoni és külföldi tapasztalat szerint tit­kos szavazás esetén kettős veszély ellen kell intézkedni. Egyrészt a demagógia érvényesü­lése, másrészt a nagytőke befolyása ellen. Az egyéni, kerületenkénti választás túlsá­gosan a népre utalja a képviselőt, az orszá­gos lajstrom pedig mentesíti ugyan az egyéni, érdek kiszolgálásától, de a képviselő és a választó között a személyes érintkezést megszakítja. Ez utóbbi esetben kifejlődhetik a pártabszolutizmus, ami a parlamentariz­mus lejáratásához vezet. A helyes tehát, ha természetes és hagyományos­ politikai egy­ségek szerint történik a választás, ezért Eckhardt azt javasolja, hogy a titkos szava­zás törvényhatóságonként lajstrom alapján eszközöltessék. Budapest és a környéki ke­rület hagyassák meg jelenlegi beosztásában. Pest vármegye azonban bontassék két kerü­letre. II. A választási eljárás reformja Az alkotmányos élet megszüntetése és dik­tatúrák bevezetése Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotóelemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózód­tak, így állandó kormányképes többség nem tudott kialakulni. A Fü­hrerprinzip és tekin­télyelv magasabb politikai nézőpontból veszé­lyes, de magyar lélek egyébként is szabad­sághoz van szokva, s lázadozna a szolgaság­nak érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintélyuralomra vezető helyzet be ne követ­kezzék, a választójogi reform során kell gon­doskodni arról, hogy kormányképes többség álljon rendelkezésre. Erre a választási eljárás nyújt lehetőséget, de ennek az eljárásnak be­csületesnek kell lennie és ezért az ajánlási rendszert más rendszerrel kell felváltani. Eckhardt javasolja, hogy az általános vá­lasztásokon minden országos párt, mely be van jelentve, indulhasson, ha a képviselőház­­ban a választás előtt legalább tíz képviselő tagja volt, vagy ha ez általános választás ki­írása után legalább tíz törvényhatósági kerü­letben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. Csak olyan országos párt juthat a választás során egyáltalán man­dátumhoz, amely legalább öt mandátumot szerzett az országban, az egyes törvényható­sági kerületekben pedig csak az a párt jut­hat mandátumhoz, amely legalább egy teljes mandátum elnyeréséhez elegendő szavazatot kapott. A töredékszavazatok a legtöbb sza­vazatot kapott párt szavazataihoz adandók hozzá. Az egyes országos pártok lajstromai össze­kapcsolhatók, még­pedig a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly cél­ból, hogy a törpe pártok megsemmisülő sza­vazatai javukra írhatók legyenek, továbbá a választás megejtése után országosan kap­csolhatók abból a célból, hogy a mandátumok 50 százalékát meghaladó többség legyen biz­tosítható. Az­ abszolút többséget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 2­­ mandátumból álló prémiumhoz jutnak és ennek a 24 kép­viselőnek a kijelölése a többséget elnyert or­szágos pártot, illetve pártokat illeti meg, így biztosítva volna a munkaképes többség ki­alakulása. ül. Egyéb korrektívumok Az országgyűlési képviselői választójog ugyanúgy, mint a törvényhatósági választói jog köttessék hatévi egyhelybenlakáshoz. A választó névjegyzékből törlendők azok, akik az előző 17 hónapon belül közsegélyben része­sültek. A jelenlegi választói törvény egyéb részeiben érintetlenül volna meghagyandó. Minisztertanács A kormány tagjai ma délelőtt kilenc óra­­kor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter elnökletével minisztertanácsot tartot­tak. A minisztertanács, amely folyó ügyek­kel foglalkozott, délután két órakor ért véget. t? A nemzeti egység vidéki szervezkedése A Nemzeti Egység veszprém megyei deve­­cseri kerületében jól sikerült választmányi értekezleteket tartott. Gyűlések voltak Tüs­kevár, Apácatorna, Veszprémpinkóc, Kisber­zseny és Karakőszörcsök községekben, ahol csaknem teljes számban csatlakozott a lakos­ság a nemzeti egység zászlajához, amelynek hordozója Schandl Károly dr. ny. államtitkár, a kerület közszeretetben álló képviselője. Itt említjük meg, hogy a Devecseri Levente Egyesület vasárnap nagyszabású ünnepség­gel avatta fel szép, fehér selyem zászlóját, amelyet Schandl Károlyné, a devecseri kerü­let képviselőjének felesége ajándékozott, aki a­ zászlóanyai tisztet is betöltötte. A nemzeti egység komárvárosi és bála-, tonmagyarádi szervezete a napokban zászlóbontó gyűlést tartott. A felszólalók, Horváth János, Hajdú Gyula dr. helyi el­nökök, vitéz Bíró Ignác dr. központi tit­kár, Tamás József hatásos beszédjeikben a nemzeti egység célkitűzéseit és az együtt­működés nagy jelentőségét ismertették a nagyszámú lelkes hallgatóság előtt. A nemzeti egység Karancsalja, Karancs­­keszi, Bocsárlapujtő és Karancsberény községbeli szervezetei most tartotta rendes évi közgyűlését. Nagy­ számú hallgatóság előtt Fedák Béla titkár beszámolója után Partényi Béla, Krach Jenő, vitéz Gyar­­mathy Mihály titkárok és Somoskőy Péter választmányi tag szólaltak fel, akik a helyi bányásztársadalom helyzetéről, kí­vánságairól, valamint a nemzeti egység eddigi sikeres munkájáról mondottak be­­szédet. Együttműködési egyezmény jött létre három balti állam között RIGA, aug. 31. Lettország, Észtország és Litvánia kül­ügyminiszterei többnapos tanácskozás után együttműködési egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a három balti állam külpolitikai szövetségbe lép egy­mással és megállapodik abban, hogy kö­zös egyetértéssel jár el a három államot közösen érdeklő külpolitikai kérdésekben. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy nem folytatnak tárgyalásokat har­madik hatalommal, mielőtt a másik két szerződő felet nem tájékoztatnák a tár­­gyak­ások céljáról. A három balti állam külföldi követségei és konzulátusai a jö­vőben állandó érintkezésben lesznek egy­mással és adott esetben közösen képvi­selik a balti érdekeket. A három balti ál­lam külügyminiszterei időről-időre össze­jönnek egy-egy balti városban, hogy meg­vitassák az időszerű kérdéseket. A balti paktum létrejöttének első és legfontosabb következménye az a határo­zat, hogy a három balti állam csatlakozik a francia és orosz részről tervezett keleti biztonsági paktumhoz. Franciaország örömmel fogadja a balti államok kezdeményezését PÁRIZS, aug. 31. A Journal a balti államok értekezleté­ről a következőket írja: A francia diplo­mácia csak megelégedéssel fogadhatja ezt a kezdeményezést. A balti államok tömö­rülése szerencsés módon egészíti ki a regionális egyezményeknek azt a rend­szerét, amelyet a francia diplomácia min­den erővel igyekszik lemozdítani, mert úgy véli, hogy ez a rendszer haszonnal jár a béke megszilárdítására. Csak Litvánia csatlakozik a keleti egyezményhez PÁRIZS, aug. 31. A Journal des Débats rigai tudósítója úgy tudja, hogy ami a keleti egyezmény tervét illeti, Rigában csupán annak a le­­szögezésére szorítkoztak, hogy Litvánia teljes mértékben csatlakozik a tervhez, Lettország helyesli a tervet, Észtország pedig csak elvben járul ahhoz hozzá. Az értekezlet legkényesebb kérdése a lengyel­­litván ellentét ügye volt. Mivel ez a kér­dés Litvánia külön ügye, amely nem ér­dekli a többi balti államot, elhatározták, hogy az együttműködési egyezményt nem terjesztik ki erre a kérdésre. Az egyez­mény nem vonatkozik általában semmi olyan ügyre, amely csupán a három állam valamelyikének külön érdekeit érinti és helyi jellegű.

Next