Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-28 / 244. szám
1984 OKTÓBER 28. VASÁRNAP B.H. Riport a magyarellenes kampány városából Prága a marseillei merénylet utáni napokban — Az akció születése, növekedése és halála — Groteszk hírek a cseh lapokban PRÁGA, október vége. (A Budapesti Hírlap alkalmi tudósítójától.) Most, hogy a marseillei merénylet utóhullámai lecsillapodtak, a józanabb cseh politikai körök elismerik, hogy a Magyarország ellen megindított sajtókampány balsikerrel végződött. Egy cseh újságíró mondotta: „Ez volt az első prágai propaganda-hullám, amelyet a budapesti propaganda ellenlökése a külföldön leszerelt.” A cseh újságíró zsurnalisztikai zsargonban és cinikusan beszélt, de az illetékes köröket a kudarc komolyan bántja. A felelősséget, igyekeznek áttolni a prágai boulevardsajtóra, a gombamódra elszaporodott déli és esti lapocsokra, amelyek a felelősség legtágabb értelemben vett érzése nélkül mindenből szenzációt faragnak — s ha nincs ilyen, hát csinálnak. A Prager Presse éppen a marseillei merénylettel kapcsolatban meginti a lapokat s leszögezi, hogy „e szenzációhajhászó sajtótermékeket egyszer meg kell már rendszabályozni." Természetesen e felelősségáttolás nem igen sikerülhet, elvégre a kampány élén a csaknem félhivatalos „Cesko Slovo” áll összes fő- és melléklapjaival. A MAGYARELLENES SAJTÓKAMPÁNY SZÜLETÉSE ÉS HALÁLA Aki átélte Prágában a legújabb magyarellenes kirohanások napjait, érdekes megfigyeléseket tehetett. Láthatta, hogyan születik, hogyan növekszik és hogyan omlik össze a hadjárat. A merénylet hírét Prága az első pillanatban mély megdöbbenéssel vette tudomásul. De amikor a lapok minden mást elhomályosító feltálalásban először hozták a hírt, hogy a merénylet „Kelemen’‘-nek hívják, tehát magyar neve van, szinte a megkönnyebbülés moraja zúgott végig a sajtón és a közvéleményen. Ettől fogva az esemény háttérbe szorult s a fő cél az lett, hogy Magyarországot minél pozitívebb formában bevonják a játékba. Sebaj, hogy hamarosan kitűnt, hogy Kelemen azonos egy régi macedón terroristával, a Kelemen-név megmaradt s a déli és az esti lapok öles főcímeikben mindig találni tudtak valami kompromitálót Budapestre és Magyarországra. Ha az ember a kiabáló címek alatti jelentéseket átolvasta, persze rájött arra, hogy „Budapest” és „Madarsko” valóban csak mellékes szerepet játszik bennük, s legfeljebb a kommentár éles, semmi más. A leggroteszkebb volt ezen a téren az egyik megcsökönyösödött esti lap utolsó jelentése, amelynek hatalmas címében — már a kampány lecsitulásakor — ez virított:„Jugoszláv diplomáciai akció Budapesten”. A végsőkig felzaklatott prágai utca a felírás olvasásakor föllélegzett: végre, megjött Pestre a jugoszláv ultimátum! A cikkből azután megtudhatta, hogy a budapesti jugoszláv követ megjelent a magyar külügyminisztériumban, egy jugoszláv emigráns letartóztatását kérte s egyébként hivatalosan megköszönte a magyar kormány részvétét. A LEGNAGYOBB „BEESÉS” A lapok az első pillanattól kezdve bővelkedtek a legcsodálatosabb mesékben. Ma már szinte klasszikus példája a „beesésnek”, amikor valamennyi prágai újság az első nap azt írta, hogy magyar vezérkari tisztek oktatták bombavetésre és a revolver kezelésére Jankapusztán a macedónokat és a komitácsikat. A lapok természetesen a tisztek neveit is közölték, szép hangzatos magyar neveket, s a világ szankcióit követelték. Másnapra a jámbor újságolvasó vakarhatta füle tövét, amikor olvassa, hogy Kelemen hirhedt macedón komitácsi, aki évek óta valóságos bravúrral végezgette ki tősgyökeres balkáni módszer szerint a különböző politikusokat a déli félsziget országaiban. Mégsem valószínű — ez a prágaiaknak is feltűnt —, hogy az előző napon megnevezett éltesebb magyar huszárezredesek oktatták őt 1934-ben a bombavetés és a revolverkezelés alapelemeire. De e humoros részleteken a közvélemény átsiklott A harag elvakít. Arról is megfeledkeztek, hogy Doumer francia elnök gyilkosa, Gorguloff, dédelgetett emigráns Volt Prágában, cseh pénzen végezte tanulmányait, cseh útlevéllel utazott, rohamkülönítményeket szervezett, s ezért mégsem jutott senki eszébe Csehszlovákiát felelőssé tenni a merényletért, és úgy azért sem, mert a marseillei merénylők cseh útlevelekkel utaztak s neveik csehek (Pospisil, a kladnói Vornaceková). Bezzeg mily meszszemenő következtetéseket vontak le a cseh lapok abból, hogy a marseillei merénylőt Kelemennek hívták! És nem kértek bocsánatot, amikor kisült, hogy ez Georgieff álneve volt. PRÁGAI DIÁKOK KÜLÖNÖS TÜNTETÉSEI Benes külügyminiszter három hónappal ezelőtt a német emigránsokat ért támadásokkal kapcsolatban a prágai képviselőházban egyik expozéjában a következőket mondotta: „büszkék vagyunk arra, hogy menedékjogot adhatunk a politikai emigránsoknak és istápolhatjuk őket.” A német emigránsok az állam legmesszebbmenő támogatását élvezik politikailag is. Mi történne, ha valamelyikük elvakultságában merényletet követne el Hitler ellen ? Ilyesmi mindig megtörténhet, különösen abban az atmoszférában, amelyet megtölt a prágai lapok Németország elleni uszítása. Jellemző egyébként, hogy a felizgatott prágai cseh diákság, amely a belgrádi temetés napján a magyar követség ellen tüntetett, másnap, — ha egyszer már benne volt a tüntetésben — sokkal nagyobb arányú demonstrációt rendezett a prágai utcán a németországi emigránsok ellen, akik, mint mondották, a kormány feltűnően jóakaratú támogatását élvezik és eleszik a kenyeret a cseh ifjúság elől. Éppen a napokban jelent meg a hír, hogy Csehszlovákiában 150.000 különféle politikai emigráns él. VISSZAVONULÁS — ROSSZHISZEMŰEN A kampány utolsó napjai a bizonytalanság jegyében múltak el. Szemmel látható volt, hogy illetékes körök igyekeznek lefújni az akciót, de úgy, hogy ne keltsék a csatavesztés látszatát. A félhivatalos Prager Presse egyik vezércikkében a felelősséget a magyar sajtóra hárította, mely „hallatlan tónusban uszított Csehszlovákia ellen.” Részleteket is idéz a vezércikk a magyar lapokból: a Magyarság néhány sorát. Nem teszi azonban hozzá, hogy e sorok miatt a magyar lapot Budapesten négy napra betiltották, azaz a legfairebbül jártak el a túlzó megnyilatkozásokkal szemben. Prágában semmi ehhez hasonló nem történt. A Prager Presse vezércikkírója, egy magasrangú külügyminisztériumi hivatalnok, faux pas-t követett el, amikor egyszerűen elhallgatta a dolog lényegét, a magyar kormány korrekt eljárását a sértegetők ellen. ELSIKKADT EGY KIBÉKÜLÉSI ALKALOM? A cseh lapok hangja az utóbbi napokban feltűnően mérsékeltté és főleg röviddé vált. A kommentárok megszűntek. Néhány soros jelentések számolnak be arról, hogy Magyarország részt vesz a merénylet kulisszamögötti szervezőinek üldözésében, stb. A harag mintha Olaszország ellen fordult volna, mert a turini rendőrség nem akarja kiadni Párizsnak az ott letartóztatott horvátokat., Prágában sokan azon a véleményen vannak, hogy a marseillei merénylet után keletkezett kedvezőtlen atmoszférában ismét elsikkadt egy alkalom a középeurópai probléma megoldására. Hetekkel ezelőtt itt úgy vélték, hogy a helyzet megérett a magyarokkal való kibékülésre. A világpolitikai viszonyokból, a magyar lapokban megjelent néhány cikkből, Bethlen gróf nyilatkozataiból arra következtettek, hogy Magyarországon befolyásos tényezők egyengetni kezdik a dunai Locarno megkötésének és a gazdasági közeledésnek útját. Ha óvatosan, némi jóakarattal és megértést tanúsítva közeledtek volna a prágai illetékesek Magyarországhoz, esetleg sikerül a középeurópai malaise-t megszüntetni. Ez főleg a prágai intellektuellek hite. Ennek most vége van. A Magyarország-ellenes kampány elvágta a közeledés útját a jelen pillanatban. Prága érzi, hogy így van és tudja, hogy ez alkalommal föltétlenül ő rontotta el a dolgot. Nem csoda, ha a békét és a kibékülést óhajtó józanabb körök ilyen körülmények között elítélik a lezajlott, meggondolatlan sajtóhadjáratot, amely nem sskarártal kellemetlen, mert kudarccal végződött, hanem azért is, mert elmérgesítette a középeurópai helyzetet, elgáncsolta a megbékülést és elszabotált egy kedvezőnek mutatkozó hangulatot.(b. j.) A A marseillei merénylettel kapcsolatban Bécsben őrizetbe vették Percevics volt alezredest Bűnössége mellett nincs bizonyíték . A világsajtó újabb tiltakozása a Magyarország elleni rágalmakkal szemben BERLIN, okt. 27. Bécsből jelentik a Német Távirati Irodának: Megerősítik azt a hírt, hogy Percevics volt közös hadseregbeli alezredest, aki évek óta Bécsben él és írói tevékenységet fejt ki, őrizetbe vették. Számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a jugoszláv kormány kiadatási kérelemmel fordul az osztrák kormányhoz. Másrészről azonban azt hiszik, hogy nem lehet bebizonyítani, hogy Percevics Bécsben olyan tevékenységet fejtett volna ki, amely igazolná a kiadatási kérelmet. A magyar sajtó idegei teljesen a helyükön vannak — írja a Stampa ROMA, okt. 27. A Stampa bécsi tudósítója részletesem foglalkozik a balkáni és a keleteurópai helyzettel. A cikk megállapítja, hogy abban a zűrzavarban, amelyet a kisantant igyekezete támasztott, hogy egybeolvassza a balkáni szerződés aláíróit és a kisantantot — amelybe Bulgáriát is bele akarja vonni, — Magyarország szerepe aktív és passzív tényekből tevődik össze. A passzív szerepet jelenti az a vádaskodás, amelyet Magyarország ellen a marseillei gyilkossággal kapcsolatosan indítottak, az aktív szerepet pedig Gömbös miniszterelnök varsói utazása tölti ki. Természetesen ez a két tényező lassanként összekeveredett egymással és így a belgrádi sajtó, amely erélyes támadást indított Magyarország ellen, teljesen összekeveri a varsói utazás és a jankapusztai horvát tábor kérdését és rágalmat rágalomra halmoz. A magyar sajtó egy ideig hallgatott a nemzetközi udvariasság követelményének megfelelően, arra való hivatkozással, hogy a nagy fájdalom következtében a jugoszláv kollégák elvesztették lelki egyensúlyukat, ami minden újságírói tevékenység előfeltétele. Most azonban a magyar sajtó is megállapítja, hogy semmiféle indok nem elég, hogy igazolja a rágalomhadjáratot. Mindenesetre a magyar sajtó idegei teljesen a helyükön vannak és még a legmérgesebb inszinuációk bombázása sem alkalmas arra, hogy Magyarország elveszítse méltóságteljes magatartását. ► Az Excelsior tudósítója megállapította, hogy Jankapusztán sem volt katonai kiképzés PÁRIZS, okt. 27. Michel Bossan, az Excelsior tudósítója, ma tovább folytatja Nagykanizsáról keltezett cikksorozatát. — Annyi kétségtelen, — írja a tudósító — hogy Horváth Emilnek, a Jankapuszta bérlőjének szerződését ez év áprilisában felbontották. Schlosser, az új bérlő kijelentette, hogy a bérlet átvételekor már csak két horvát tartózkodott ott. Ugyancsak Schlosser kijelentései szerint a horvátok néha csak négyen vagy öten voltak, bizonyos időpontokban azonban többen is. Katonai kiképzésről Jankapusztán nem volt szó. Bossan ebből a kijelentésből arra a következtetésre jut, hogy Jankapusztán nem volt a szó szoros értelmében vett tábor, hanem a horvát politikai emigránsok gyülekezési és menedékhelye. A tudósító Bazamajorba is ellátogatott, ahol a parasztok szintén kijelentették, hogy az ott tartózkodó horvátok elköltöz tek. Bossan beszélgetett Mulat Ferdínánd ispánnal is. Mulat kijelentette, hogy Eszéken bányamunkás volt, Rádiós pártjához tartozott és ezért a szerbek bántalmazták. Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott, de megtiltották neki, hogy elhagyja Bazamajort és minden hónapban köteles a csendőrségen jelentkezni. Bossan végül egy harmadik majorról, Vencapusztáról is megemlékezik. Azt írja, hogy Vencapusztán szintén horvátok nyomára bukkant, akik azonban rövid idővel ezelőtt eltávoztak. Végül megállapítja, hogy Jankapuszta bérlője, Horváth Emil eltűnt. Bazamajor bérlője pedig állítólag Budapesten van, de pontos címét alkalmazottai sem tudják. — Ennek következtében — írja — a vizsgálat egyik fontos pontja ellenőrizhetetlen, mindamellett kétségtelen, hogy bizonyos idő óta horvát emigránsok jelentékeny számban nem gyülekezhettek a jugoszláv határ mellett. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 441 08. 444—06. 444—09. s „Egyetlen magyart sem lehet kapcsolatba hozni a marseillei merénylettel** ANKARA, okt. 27. A Vakít című lap hasábjain Mehmet Asim főszerkesztő vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, támadhatnak-e politikai ellentétek a marseillei merénylet következtében. A cikk rámutat arra, hogy a merénylettel kapcsolatban megindított nyomozás még folyamatban van. Amíg a vizsgálat nem jut kézzelfogható eredményekre, addig korai lenne arról beszélni, hogy egyik vagy másik államot terheli-e felelősség ebben a merényletben. — A magyarok — folytatja a cikk — a legnagyobb felháborodás hangján utasítják vissza azokat a vádakat, amelyeket bizonyos oldalról ellenük felhoztak. Ami azt a körülményt illeti, hogy Magyarország befogadott horvát emigránsokat, hivatkozik a cikkíró arra, hogy ez teljesen megfelel a nemzetközi jognak és szabályoknak. Más államok is menedékjogot biztosítanak politikai menekültek számára, így például Jugoszlávia területén is tartózkodnak emigránsok. Az állítólagos magyar útlevelek éppen olyan hamisítványok lehetnek, mint a merénylőknél talált cseh útlevelek. Semmi jogosultsága sincs tehát annak, hogy a magyar kormányt tegyék felelőssé a marseillei merényletért, amellyel egyetlen magyar embert sem lehet kapcsolatba hozni. MEINSTER KÖZVETLEN BEHOZATAL vizsgálatból a politikát ki kell küszöbölni írja a Figaro PÁRIZS, okt. 27. , A Figaro berlini tudósítójának jelentése szerint Berlinben kiemelik, hogy a marseillei merénylet nyomait francia, svájci, olasz és csehszlovák területen fedezték fel és így semmi ok sincsen arra, hogy egyes más országokat gyanúsítsanak meg. A vizsgálatból a politikát teljesen ki kell küszöbölni. Felesleges és veszélyes volna olyan tényezők közbelépéséhez folyamodni, amelyek csak elmérgesíthetnék a helyzetet. Az egész ügyet nemzetközi rendőri intézkedések révén lehet tisztázni s ha a merényletnek politikai oldala is van, az csak a jugoszláv belpolitikát illetheti.