Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-26 / 242. szám

10 B. H. 1934 OKTBER 26, PÉNTEK SZÍNHÁZ MŰVÉSZET Fiatal művészek Rigoletto-e tőadása Egyre nyilvánvalóbb, mennyire helyes és életrevaló vállalkozás a Budapesti Hang­versenyzenekarnak a Városi Színházban rendezett operaelőadás-sorozata. Nemcsak azért, mert egy sereg tehetséges fiatal mű­vésznek ad érvényesülési lehetőséget és kenyeret, hanem azért is, mert a budapesti közönség zenei kultúrigényeit nem elégít­heti ki egyetlen operaházunk. Csütörtökön, a magyar „staggione” má­sodik estjén, a Rigoletto került színre. A Városi Színház viszontagságos zenei múlt­jában igen régóta nem akadt ilyen egysé­gesen jó Rigoletto-előadás. A zenekar, Ko­mor Vilmossal az élén, minden elismert jó tulajdonságát érvényre juttatta. A fiatal művészek gárdájának színfalak mögötti vezére: Keleti Márton, a rendező, fantá­ziával és kitűnő érzékkel hozta közös ne­vezőre az alkalomszerűen összeválogatott énekesek játékát. A címszerepben Érdy Pál melegen zengő, hajlékony, jól iskolá­zott hangja és értelmes deklamálása ara­tott megérdemelt sikert. Maróthy Magda üde, könnyű, kedves hangja és kitűnő ko- loraturképességei mellett Weil Ernő kelle­mes tenorja és kultúrált éneke, Venczell Béla sokszor méltatott Sparafucile-alakí- tása, s a kisebb szerepekben is feltűnő Penninger Antal és Sándor Mária emelte az előadást meglepően magas színvonalra. ______ «>p.) P énteken érkezik Lauri-Volpi Olasz vendégek az Operaházban Régi tervét valósítja meg az Operaház, amikor a közeljövőben a mai olasz énekes­nemzedék legjobbjai közül többeket vendég­szerepeltet színpadán. Megelőzi valamennyit Giacomo Lauri-Volpi, a világhírű tenorista föllépése. Az ügyvédből lett híres énekes ezúttal is abban a szerepben — a Rigoletto tnantuai hercegében — lép föl, amelyben elsöizben, 1929-ben, nálunk még alig ismer­ten meglepte Budapestet. Gildát az Opera- házunkban először föllépő fiatal olasz éne­kesnő, Ilda Reggiani énekli és a Rigoletto Címszerepét Svéd Sándor. Lauri-Volpi, a Metropolitan Opera-House tenoristája egyébként pénteken délután ér­kezik meg Budapestre. A művész a Rigo­letto szombati előadásán kívül szerdán is föllép Radamesz szerepében az Aida előadá­sán. Az Operaház többi olasz vendége a no­vember 1-én kezdődő és 29-éc végződő, 10 estére terjedő Verdi-ciklus során lép föl: így Gina Cigna, a fiatal olasz nemzedék énekes­nője, aki alig néhány év alatt vált ismertté a legelső olasz operaházak színpadán, sőt elsőrendű olasz társulatokkal Dél-Amerikát is ismételten fölkereste, a spanyol szárma­zású Mercedes Capsir, aki Tofi Dal Monté mellett ma egyik legkitűnőbb koloratúr- énekesnője Olaszországnak és Giacomo Ri- mini, aki nemcsak kiforrott tehetségű éne­kes, de kitűnő színész is, Toscanlni vezény­lete alatt énekelte először Falstaff-ját. Nino Piccalugát, a kitűnő tenoristát már ismeri közönségünk. Bethlen Margit grófnő az Örök Temetésről Az Operaház november 1-én, Mindszentek napján, minden évben külön műsoron szolgál a közönségnek. Az idén is előadják Verdi Requiemjét, azonkívül bemutatásra kerül egy új darab, az örök Temetés című Liszt—Wei- ner pantomim, amelynek meséjét Bethlen Margit grófnő írta. Az új táncos-némajáték­ról Bethlen Margit grófnő a következőket tnondotta munkatársunknak: — Néhány héttel ezelőtt felkért az Operá­id®, hogy Liszt Ferenc Funéraüle és Marche Funébre című kompozícióihoz, amelyeket Weiner forrasztott össze és hangszerelt nagy zenekarra, mesét írjak. Életemben most ír­tam először pantomimt. A mesét nem volt n'ehéz összeállítani, mert Liszt Ferenc cso­dálatosan kifejező zenéje szinte diktálta a cselekményt és figurákat. Nem csináltam egyebet, mint visszaadtam azt a hangulatot, amit a szomorú, gyászos és fenségesen nagy­vonalú muzsika bennem ébresztett. A kép, amelyet a zene hangulata elém varázsolt: V.z emberiség örökké tartó nagy temetkezése, fiz élet kérlelhetetlen végzetének és a végzet elleni hiábavaló küzdelemnek szimbolizálása. — A színpad a világ sírhelyét ábrázolja. Végtelen sorokban vonulnak fel öregek, fia­talok, fáradtak, frissek, szegények, gazda­gok az életük végét jelentő nyitott sír felé, amelyet szakadatlanul ásnak a halál angya­lai. Sorsát senki nem kerülheti el, még a dél­ceg vitézek is megadással tűnnek el a sír­ban. Egy fiatal lány, aki egyedül jön, ellen- szegül és nem akar a sírbaszállni. Társai megsajnálják és könyörögnek érte, de a ha­lál angyalai kérlelhetetlenek. A katonák fel­lázadnak és a lány érdekében szembeszáll- nak a halál angyalaival. Ebben a hiábavaló és reménytelen küzdelemben rátalál a lány szerelmesére, a hősre, akinek az oldalán most már nem ragaszkodik az élethez és boldogan összeölelkezve indulnak a sír felé ... * (A tékozló fiú.) A Nemzeti Szín­ház jövő pénteken, november 2-án mu­tatja be Újházi György „A tékozló fiú” című magyar moralitását. Az újdonság cím­szerepét Kiss Ferenc játssza és rajta kivül T. Mátray Erzsi, Somogyi Erzsi, Halmi Mar­git, Kürti József, Táray, Juhász, Kürthy György, Timár, Harasztos, Forgács és Bod­nár vesznek részt az előadásban, amelyet Horvát Árpád rendez, Lavotta Rezső kísérő­zenéjével és Upor Tibor új díszleteinek és Nagyajta Teréz jelmezeinek a keretében. * (Rózsahegyi Kálmán köszöneté.) Leg­magasabb helyről ért kitüntetésem alkalmá­val olyan tömegesen kerestek föl barátaim, sőt ismeretlenek jókívánságaikkal, hogy mindegyikre válaszolni nem tudnék. Ezúton köszönöm meg mindenkinek hálás szívvel a felém áradó szeretetnek ezt az őszinte meg­nyilvánulását. Rózsahegyi Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, a Nemzeti Színház örö­kös tagja, * (Verdi-bemutató Bécsben.) Mint Bécsböl jelentik, a Volksoper most készül Verdi Szi­cíliai vecsernye című dalművének a bemuta­tására. Ez nz opera a nagy olasz muzsikus korai müvei közé tartozik. A férfi főszerep­ben egy új görög tenorista, Vassa Argyris lép fel, a női főszerepet Maria Nezadal énekli. A szövegkönyvet eredetileg Seribe és Duveyrie írták, még pedig — Donizetti szá­mára, de Donizetti nem volt hajlandó meg­zenésíteni a librettót. így azután Verdi kom­ponálta meg és nagy sikert aratott vele. Az egykorú szövegkönyvet Gian Bundi, az ismert svájci Verdi-kutató dolgozta át a. francia eredetiből. Ez az átdolgozás először 1931-ben Bernben került bemutatóra és új sikert ho­zott Verdi híres operájának. NEW-YORK SZÉPE SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR II KIRÁLY SZÍNHÁZBAN X (Csütörtökön lesz a Kiskirály díszelő­adása.) Lakner bácsi gyermekszínháza egy­másután újítja fel a Vígszínházban a jubi­láns tiz év legszebb gyermekoperettjeit. Csü­törtökön, ünnepnap délután, az óriás sikert aratott „őfelsége a kiskirály” kerül színre, előtte pedig Nem félünk a farkastól című paródiát játssza el Lakner bácsi gyermek- színháza. * (Szerzői est.) A magyar főiskolai hall­gatók csütörtökön rendezték második szerzői estjüket. Dorner Béla bevezetőjében rámuta­tott ennek az estnek a jelentőségére, arra a törhetetlen érvényesülniakaráSra, mely egy táborba gyűjtötte a főiskolai hallgatók tehet­séges fiataljait. Ferenczy Zoltán prologja után bemutatkozó költők közül első helyen kell említeni Majoros Richárd mély gondola­tokban gazdag, formáiban merész költemé­nyeit. „önvallomásai” mélységükkel, „Augusz­tus” című költeménye pedig közvetlenségével hatott. Pósta Péter „A mi arcunk” című köl­teményében derűs optimizmussal, színesen festi a húszéves ifjú lelkivilágát. Szentirmay Mária finomlirájú versei is nagy sikert arat­tak. Sepsey László és Fölsinger Gyula hangu­latos magyar nótái, Dedinszky Izabella figye­lemreméltó szerzeményei érdemelnek külön említést. * („Ma éjjel szabad vagyok" rendkívüli főpróbasikere.) Tegnap este folyt le az And- rássy-úti Színházban zsúfolt nézőtér előtt Vaszary János, Szenes Andor és Eisemann Mihály „Ma éjjel szabad vagyok” című zenés bohózatának főpróbája. Az ' egész előadást végigkacagták és folytonos nyiltszini tapsok pecsételték meg a darab hatalmas sikerét. Eisemann Mihály zenéje a legjobb, amit ez a kitűnő és méltán népszerű zeneszerző valaha komponált. Remek a színészek játéka, külö­nösen Fejes Feri, Gombaszögi Ella, Rádai Imre, Kertész Dezső, Fenyvessy Éva, Boros, Bilicsi és a színház új tagja, Járay Jutka tűntek ki. Feltűnést keltettek a díszletek és a gyönyörű ruhák, valóságos divatrevü volt. A darabok előreláthatóan a közönségnél is hatalmas si­kere lesz. * (Dán grafikusok kiállítása a Nemzeti Szalonban.) A Dán Grafikusok Reprezentatív Kiállításának megnyitása október Z6-án dél­után 6 órakor lesz a Nemzeti Szálon termei­ben. Kettős Hubay-bemutató Hubay Jenő elkészült két új dalművével az Operaház számára. Az egyik, amelynek szö­vegét Louis d’Assas színmüve nyomán Far­kas Imre és Góth Sándor írták, A milói Vénusz. Ez az opera Pataky Kálmán és al­kalmasint Alpár Gitta vendégfelléptével ke­rül majd bemutatóra; a másik: Az önző óriás című beszélő és énekes táncjáték, amelynek meséjét Oscar Wilde nyomán Már­kus László és Mohácsi Jenő írták. A két Hubay-mií egy színházi est keretében kerül bemutatóra az Operaházban. * (A Népművelés Meseszínháza) vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évadnyitó, vidám gyermekmatinéját a Simplon Filmpalota (XI., Horthy Miklós-út 74.) helyiségében. Az élő mesekönyv szerepét a gyermekvilág két ked­ves írója, B. Czeke Vilma és Báloghné Mol­nár Mária fogják betölteni. * (Nincs megegyezés a színpadi szerzők és az igazgatók között.) Megírtuk, hogy a Ma­gyar Színpadi Szerzők Egyesülete és a Buda­pesti Színigazgatók Szövetsége között tár­gyalások folynak a szerzői tantiémek ren­dezése dolgában. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, miután a szerzők ragaszkodtak ahhoz, hogy ezután a minimá­lis tantiém ne öt, hanem nyolc százalék le­gyen. Amennyiben nem sikerül megállapo­dásra jutni, alkalmasint o régi általános 10 százalékos kulcs szerint számolják el ismét a szerzői jogdíjakat. X (Ma éjjel szabad vagyok.) Az Andrássy- öti Színházban csütörtökön este volt a fő­próbája Vaszary János és Eisemann Mihály Ma éjjel szabad vagyok című zenés vígjáté­kénak. A főpróba közönsége igen szívesen fogadta a derűs magyar újdonságot és sokat tapsolt a kitűnő szereplőknek. * (Az észt dalosok hangversenye.) Észtor­szág fővárosának, Tallinnak európai hírű férfikórusa október 28-án, vasárnap este fél 9 órakor a Zeneművészeti Főiskolán hang­versenyt tart. A hangverseny műsorában az észt nép dalkincsei szerepelnék. A kórus számait a tallini operaház tagjai fogják szólószámokkal tarkítani. A hangverseny fövédnökségét Szalag Gábor báró dr. állam­titkár, Ripka Ferenc ny. főpolgármester és Zsilinszky Gábor észt konzul vállalták. Hét­főn este az észt dalosok Gömbös Gyula mi­niszterelnök és a fővédnökök tiszteletére szerenádot adnak. TUDOMÁNY, IRODALOM (*) A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya október 29-én, hétfőn délután 5 óra­kor ülést rendez, amelyen Tamás Lajos tart előadást „Erdély és ^z oláh kérdés” címmel. (*) A Magyar Goethe-Társaság október 31-én, szerdán, délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében előadó ülést tart. Az ülésen Lakner Klára ad elő Reitter-Podhradszky Elza Írónőtől né­metre fordított magyar költeményeket. Mo­hácsi Jenő Voinovich Géza és Mohácsi Jenő új Madách-könyvét ismerteti. Horváth Hen­rik magyar költőkről értekezik, Boros Rezső előadást tart „Brahms-dalok magyar szöveg­gel” címmel, végül Monostori Margit ad elő verseket. Belépődíj nincs, vendégeket szíve­sen látnak. Az előadó ülés előtt, délután fél 5 órakor, ugyanott közgyűlés lesz az alap- szabályszerű ügyek elintézése végett. Az elnökség két külső tag választására tesz javaslatot. Ezek Ottó Götz Ritter von Hei- lingbrünner (München) és Lits Ernő (Mün­chen) . A Kis Dorrit Bemutató a Décsi- és Kamara-mozgó- színházakban Anny Ondra, a női Chaplin, akinek víg­játékai mindig telt házat jelentenek a mozgószínházaknak, mert vidámságával, eredetien groteszk mozdulataival, táncával és énekével pompás másfélórás szórakozást szerez minden alkalommal a közönségnek, ez alkalommal irodalmi témát választott. Dickens világhíres regényét, a Dorrit kis­asszony címmel már színpadra is feldolgo­zott, szentimentális, humorral és romanti­kával telt Kis Dorritot dolgoztatta át filmre, mert a regény címszereplőjének alakját a maga számára hálás szerepnek tai ,lta. Kissé szokatlan Anny Ondra ebben a sze­repkörben, ebben a környezetben, a múlt század eleji romantika és naivitás nehezen illik modernségéhez és vidámságához, de Cári Lamac ötletes rendezése és Anny Ondra kedves egyénisége szinte elfelejteti, hogy a művésznőt másféle szerepekben szokta tapsolni a közönség. Csodabár Bemutató a Rádius-filmszínházban A magyar szellemi export — amely az utóbbi években a külföldi színpadokon igen érezhető volt — a hangosfilm fejlődé­sével, úgy látszik, igen tekintélyes helyet foglal el a külföldi filmgyártásban is. Egy­másután érkeznek külföldről a hírek, hogy magyar írók színdarabjai, operettjei, víg­játékai hangosfilmre kerülnek, nem is be­szélve azokról a színpadi művekről, ame­lyeknek zeneszerzői magyarok. Ilyen magyar írói munka érkezett visz- sza hozzánk film formájában csütörtökön. Herczeg Géza. Csodabár című zenésjá­téka, melyet annak idején a külföldi nagy­városok színházai és Budapest egyik ope­rettszínháza is nagy sikerrel mutatott be, felkeltette az amerikai Warner-gyár ér­deklődését és filmre is vitték. A film olyan gazdag, olyan pazar kiállítású, annyi áldo­zatkészséget mutat, ami messze felülmúlja a darab irodalmi értékét. De az amerikai filmgyárosok nem annyira az irodalmi és művészi értéket, hanem a filmszerű lehető­ségeket látták meg a darabban. A Csoda­bár a színpadon festett kulisszák hatásá­val tudott dolgozni, a filmen azonban való­ban megépítették a csodabárt, hozzátették mindazt, amit az amerikai revűtechnika ki­talált és nyújtani tud és olyan gazdagság árad a filmről, hogy a téma majdnem mel­lékessé válik. A Csodabár a filmen nagy­szabású revűvé bővült, amelynek attrak­ciói és szemkápráztató produkciói közben pereg le maga az író elgondolása szerinti dráma. Nincs értelme, hogy a revűképek tar­talmát elmondjuk itt, a revűt látni kell, csak egyet említünk meg, a néger meny­ország ötletes beállítását, elgondolását, mert ebben a részben maga az ötlet —. Szent Péter és az összes angyalok nége­rek, az élet a menyországban a néger fan­tázia szerint folyik, érdekes és művészi. A Warner-gyár a szereposztással mutatta meg, hogy nem ejtette el a darab meséjét sem. A bár tulajdonosát A1 Jolson játssza, a bonviván szerepét Ricardo Cortez, a két női főszereplő pedig Kay Francis és Dolo- res dél Rio. Parádés szereposztás és pará­dés alakítások, a revűképek gazdag tobzó­dása közepette. Egy hiányát azonban megállapítottuk a filmnek. Nem használta fel a Csodabár eredeti, sikerült zeneszámait. Talán az amerikaiaknak az elhangzott zenék jobban tetszettek, de a magyar közönségnek hiá­nyoztak. A Rádius-filmszínház a filmet csütörtök este díszelőadásban mutatta be a buda­pesti közönségnek és az operai premiérek- hez hasonlóan estélyi ruhás nézőtér zúgó tapssal fogadta a film érdekes és kima­gasló jeleneteit. X (A Búzavirág külföldi sikere.) Bús Feketa László vígjátékának Székely István rendezé­sében készült filmváltozata készen várja a közeli bemutatót. A Búzavirág értékének leg­beszédesebb fokmérője az a tény, hogy a budapesti „ősbemutatót” megelőzően már az északi államokra, Franciaországra, Hollan­diára, az Egyesült Államokra eladták a fű­met, amelyben Agai Irén, Vizváry Mariska, Erdélyi Mici„ Berky Lili, Páger Antal, Rózsai hegyi Kálmán, Nagy György, Pethes Sándor játsszák a főbb szerepeket. X (A Magyar Világhiradó) legújabb szá­mának tartalma: Nemzetközi autó- és motor- verseny a Hármashatárhegyen; a kereske­delmi iskolai tanulók tehetségversenye; a transzkontinentális út Budapest—Kecskemét szakasza; vidám táncmulatság a magyar szőlő és bor ünnepén Tokajban; fatörzsek szántása a festői bajor Alpesekben; kiszol­gált gyárkémények robbantása; Mussolini rádióbeszéde a milánói Dóm-téren. X (Tizenhat ruha egy fllmszerepben.) Norma Shearert a világ moziközönsége már régen elnevezte az elegancia királynőjének, mert ruhái és toalettjei minden filmjében valóságos modelljei a divatnak. Annyi pazar eleganciát azonban még egyetlen filmjében sem mutatott Norma Shearer, mint a Csók­kal kezdődik... című új drámájában, ahol tizenhat ragyogó modern ruhában jelenik meg a színen. A modem házasságról szóló érdekes drámában Norma Shearer mellett a férfifőszereplök: Herbert Marshall, aki annakidején A becsületes megtaláló főszere­pében hódította meg a közönséget és Róbert Montgomery. * Drótnélküli filmfelvétel a melboumel re­pülőversenyről. Londonból jelentik: A tér és idő leküzdésében ismét újabb rekordot sike­rült felállítani. Csütörtökön délután már az angol filmszínházak százaiban bemutatják azt a drótnélküli úton érkezett filmet, amely Scott és Black, az Anglia és Ausztrália kö­zött rendezett légiversenyen győztes pilóták melbournei megérkezéséről készült. * Filmművészeti intézet Bécsben. A Poli- tische Korrespondenz jelentése szerint nem­régiben Bécsben filmművészeti intézet léte­rült, amelynek az a feladata, hogy a film népnevelő rendeltetésének érvényt szerezzen és egyrészt minden eszközzel igyekezzék előmozdítani jó filmek előállítását és terjesz­tését, másrészt lelkiismeretes ellenőrzéssel megakadályozza a rossz filmek forgalomba* hnyp-fo.'lá-tj

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék