Budapesti Hírlap, 1934. november (54. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-23 / 264. szám

1934 NOVEMBER 23. PÉNTEK B. H. Kállay földmivelésügyi miniszter vacsorája a nemzetközi búzabizottság tagjainak tiszteletére Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter a most Budapesten tanácskozó búza­bizott­ság delegátusainak tiszteletére csütörtökön este a Szent Gellért-szállóban vacsorát adott, amelyen teljes számban jelentek meg a külföldi kiküldöttek és a magyar delegá­tusok. A vacsorát adó földmivelésügyi mi­niszteren kívül megjelentek: Teleki Pál gróf, Rakovszky Iván, Kornfeld Móric gróf, bárcziházi Bárczy István, Mayer Károly, Marschall Ferenc, Nickl Alfréd, Görgey István, Lakatos Gyula, Winchkler István, Siegescu Miklós és mások. A vacsora folyamán Kállay Miklós föld­­mívelésügyi miniszter állott fel szólásra, felköszöntőjében hangsúlyozta, hogy olyan nemzet nevében üdvözli a magyar föld ter­mékeivel megrakott asztalnál a külföldi vendégeket, amely gazdasági létének fő for­rását mindig a mezőgazdaságban találta meg. A továbbiak során a miniszter arról szólott, hogy nagy elhatározottsággal kell továbbfolytatni a búza­piac szanálására irá­nyuló nemzetközi együttműködést, amely­ben Magyarország a legnagyobb lelkesedés­sel vesz részt. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Mc­Sd­urray amerikai delegátus, a nemzetközi búza­bizottság elnöke meleg hangon köszönte meg azt a vendégszerete­tet, amelyet magyar földön élveznek, s an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a tanácskozások meghozzák a várt eredmé­nyeket. A beszédek elhangzása után az ünnepi vacsora közönsége a késő esti órákig tel­jes hangulatban maradt együtt. Találgatások a leendő főpolgármester személye körül A sajtó tele van merésznél­ merészebb ta­lálgatásokkal arra vonatkozóan, hogy váj­jon ki lesz az utóda a még el sem temetett Borvendég Ferencnek a főváros főpolgár­mesteri székében? A nevek egész légióját látjuk a különböző cikkekben, még­pedig minden egyes cikkben külön-külön egész sereg nevet. Ez már maga is mutatja, hogy mindez a kombinálgatás milyen fele­lőtlenül és tájékozatlanul folyik, tisztán csak azért, hogy a dolgoknak elébe vágja­nak. Senkinek sincs joga annak a feltevé­sére, hogy a kormány nem foglalkozik ezzel a fontos problémával, de viszont senki sem érheti el azt, hogy a kormány szándékait időnek előtte kipattantsa. Amint eljön ,­ kellő pillanat, kétségtelenül megtörténik a kellő intézkedés. És az is bizonyosra vehető, hogy a kormány ezúttal is éppen olyan biztos ítélettel fogja kivá­lasztani a kellő személyt e fontos ügykör és e fontos bizalmi állás ellátására, amint az­­éppen az oly fájdalmasan, oly korán elhúnyt Borvendég Ferenc személyének ki­választásánál történt. A nemzeti egység vidéki munkája Leszkay István országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység­ Párt tagja, lelkes hall­gatóság előtt nagyhatású képviselői beszá­molót tartott Kismarján. Felszólaltak még Berky Gyula, Nánássy Andor dr., Uzonyi György dr. országgyűlési képvise­lők és Barcsay Károly dr. vármegyei tit­kár. A nemzeti egység szeriai szervezete nagyszámú hallgatóság előtt propaganda­gyűlést tartott, amelyen Köllő Gábor köz­ponti kiküldött ismertette a nemzeti egy­ség gondolatának fontosságát. A gyűlés Gömbös Gyula miniszterelnöknek, a nem­zeti egység mozgalma vezérének lelkes ünneplésével ért véget. a szegedi virilisválasztás SZEGED, nov. 22. Szegeden csütörtökön délelőtt válasz­tották meg a város legtöbb adót fizető polgárai közül a 72 virilis törvényhatósági bizottsági tagot. Reggel kilenc órától kezdve a szavazás hármas csoportokban történt és délelőtt 11 órakor zárták­ le. A választás eredményét Tóth Béla dr. pol­gármester-helyettes délután öt órakor hirdette ki. a választás a szabadelvű és a Nemzeti Egység­ Párt megállapodása alap­ján létre­jött listának, a hivatalos egye­sült polgári pártok listájának száz száza­lékos győzelmével végződött. A megvá­lasztott 72 virilis törvényhatósági bizott­sági tag az egyesült polgári párt tagja. A törvényhatósági virilis póttagok megvá­lasztása délután megy végbe. A választás eredményét előre láthatólag este hirde­tik ki. Berthelot, a francia külügyminisztérium volt főtitkára meghalt PÁRIZS, nov. 22. Berthelot Fülöp nagykövet, a francia kül­ügyminisztérium volt főtitkára meghalt. Ha­lálát szívbénulás okozta. Berthelot, akit 68 éves korában érte utól a halál, ifjúkorától kezdve a francia külpolitikának szentelte éle­tét. 1914. óta fontos szer­ephez jutott és Euró­pát, Afrikát és a Keletet érintő kérdések le­bonyolításával bízták meg s különösen válsá­gos pillanatokban kapott felelősségteljes fel­adatokat. Minden esetben tisztánlátásról, hidegvérről és rendkívüli munkaképességről tett tanúságot. 1925-től 1933-ig újból fonto­sabb ügykört biztak rá s visszavonulásának időpontjáig részt vett minden nagy diplomá­ciai tárgyaláson.­ Berthelot Fülöp József Lajos, Berthelot Marcelnek, a híres kémikusnak fia, 1866-ban Sévres városában született. 1887-ben kezdte meg diplomáciai pályafutását. Életének leg­nagyobb részét 1904 óta külföldön töltötte a külügyi hivatal szolgálatában. A háború alatt a külpolitikai ügyek vezetője és így az egész francia külpolitikának a lelke volt 1920 óta a külügyminisztérium állandó vezetője volt, mint annak főtitkára. Rövidesen nagy tekin­télyre tett szert, de német orientációi miatt heves összeütközés, nézeteltérései támadtak Poincareval. Politikai okokból, különösen Brianddal való intimebb kapcsolatai miatt fegyelmi úton, melyet vesztegetés címén indí­tottak ellene, 1922-ben megfosztották állásá­tól, 1925-ben amnesztia folytán újból diplomá­ciai szolgálatba fogadták és Briand még ugyanebben az évben ismét a politikai ügyek főtitkárává nevezte ki. Ettől kezdődik diplo­máciai pályafutásának fénykora. Hatalmára és tekintélyére jellemző, hogy az angol és né­met orientációs politikája mellett kormányá­nak helytelenítése ellenére is kitartott. 1932. évben a Horan-okmány eltűnési botrányával kapcsolatban Herriot bizonytalan időre sza­badságolta őt, de még ugyanebben az évben ismét átvette a külügyminisztérium vezetését, amelynek éléről 1933-ban távozott végképen. Corti Egon gróf előadása Erzsébet királynéról A Magyar Külügyi Társaság ülése A fellendülés korszakának, a független­ségi törekvések és harcok letűnt világá­nak, boldog csendjének és zavartalan éle­tének, a kiegyezés után lassan kialakuló aranykornak emlékét idézte fel az az elő­adás, amelyet a Külügyi Társaság szerdai ülésén tartott Corti Cézár Egon gróf dr. most készülő és német kiadásban meg­jelenő könyvével kapcsolatosan, amelyben az angolok történelmi szemléletét ismer­teti meg a világgal. A könyv Erzsébet királynéról szól s a Külügyi Társaság szerdai ülésén a magya­rok nagy patronájáról és halhatatlan em­lékű fejedelmi asszonyáról, Erzsébet ki­rálynéról tartotta meg előadását is Corti gróf. Erzsébet királyné először 1857-ben látogatta meg Magyarországot, tíz évre rá királynővé koronázták. Nagy befolyása kétségtelenül előmozdította a ki­egyezést, de a magyar ügyektől eltekintve, csekély politikai szerepe volt. Erzsébet­nek, amikor Ferenc József osztrák császár feleségül vette, elsősorban anyósával, Zsófia főhercegnővel kellett megküzdenie. A Monarchia első megpróbáltatása a ké­szülő olasz háború idején következett be, s ezzel a nagy eseménnyel kapcsolatosan merült fel első ízben a porig alázott Ma­gyarország megbékítésének a gondolata. Bécsben a magyar alkotmányosság el­fojtására törekvő politikát Esterházy Mó­ric­­gróf tárcanélküli miniszter és a mérsé­keltebb Mailáth György gróf képviselte. Erzsébet királyné az utóbbival tartott fenn bizalmasabb összeköttetést. Hűséges tár­salkodónője, Ferenczy Ida segítségével ta­nulni kezdte a magyar nyelvet. A magya­rok iránt érzett rokonszenvének és szeretetének, továbbá elkövetkező politi­kai terveinek kialakulására döntő hatást Andrássy Gyula gróffal való megismerke­dése gyakorolt. Az osztrák hadsereg vereséget szenvedett Königrátznél, a császár a béketárgyalások tartamára gyermekeivel együtt Budára küldte feleségét. Erzsébet, mint férje poli­tikai tanácsadója, egyre nagyobb szerepet visz, amelyet élénken bizonyít Buda és Bécs között folyó levelezésük. A királyné állandó összeköttetést tartott fenn Deák Ferenccel s ettől kezdve tudatosan és tervszerűen tá­mogatta a magyar függetlenségi és alkot­mányos törekvéseket. Miután a császár még mindig a negyvennyolcas események hatása alatt állott, Erzsébet példátlan asszony­ szívóssággal s aggodalomtól remegő érve­léssel kéri és sürgeti a császárt a Monar­chia megmentésére. Levelei élénk fényt vet­nek az akkori titkos politikai tárgyalá­sokra. A maga és Rudolf trónörökös nevében ,egyik levelében a következőket írja: „Ha nemet mondasz, ha végső órában nem akarsz önzetlen tanácsomra hallgatni, akkor embertelenséget követsz el mindnyá­jurókkal szemben. További leveleimtől és üzeneteimtől mindenkorra megkíméllek. Bármi történjék, megnyugtatásomra csu­pán az marad, hogy egyszer majd Rudolf­nak becsületesen megvallhatom: „ min­dent megtettem, ami erőmből tellett, a Te szerencsétlenséged nem terheli az én lelki­­ismeretemet.” A császárra hatott a levél s a következő táviratban válaszolt: „Deákot titokban meghívtam, Andrássy­­val szemben ne mutass túlságos engedé­kenységet.” A nikolsburgi béke után sürgető módon lépett előtérbe Magyarország ügye. Erzsé­bet Bécsbe utazik és elégedetlenségének adott kifejezést a császár előtt, annak ha­logató politikája miatt. A császárné egy hétig tartózkodott Bécsben, aztán ismét visszatért Budára. Most már Falk Miksa tanította magyarul. Elkövetkezett az ősz, a császárné visszautazott Bécsbe. Szemé­lyes győzelmének tekinthette, hogy a császár végül is 1867 febr. 18-án Andrássy Gyula grófot nevezte ki magyar minisz­terelnöknek. A császár Pestre utazott, hol kitörő lelkesedéssel fogadták. Megtörtént a kiegyezés, majd a koronázás, a nemzet Gödöllőt adta a királynénak koronázási ajándékul. A kiegyezéssel és koronázással véget ért Erzsébet szerepe a magyar állam politikai fejlődésének életében. Jótékony és felkő­ a Budapesti Hírlap 7 csülhetetlen értékű befolyása nemes éle­­tének csupán egy röpke mozzanata volt, annál nagyobb és tartósabb a hála és a szeretet, amellyel a nemzet és az utókor emlékét megőrzi és ápolja. * Corti gróf előadásán többek között je­len voltak: Auguszta és Magdolna kir. hercegnők, Apponyi Albertné grófné, Kunz Adolf, az osztrák követség ügy­vivője, Schmidt-Pauli Edgár német biro­dalmi író, Berzeviczy Albert, Pekár Gyula, Nagy Emil, Lukács György és Földes Béla volt miniszterek, Puky Endre, Szalay Gábor báró, Nemes Antal püspök, Pétery Ödön és Paikert Alajos államtitká­rok, Kötterényi Olivér udvari tanácsos és számosan mások. Bevezetőül az elnöklő Berzeviczy Albert köszöntötte Corti Egon gróf bécsi írót, az ülés illusztris előadóját. Hangoztatta az el­nök, hogy Corti gróf Erzsébet királyné­ról írt és legutóbb megjelent könyvét" az utódállamok egyikében sem fogadták olyan általános örömmel és szeretettel, mint Ma­gyarországon, ahol a mai napig is a leg­melegebben ápolja az egész nép a nagy és bájos királyné emlékezetét. Röpiratot granisítottak a Turul Iaffázis Egyesület nevében A Turul feljelentést tett a rendőrségen az apokrif röpirat miatt Az egyetemi ifjúság körében nagy feltűnést keltő nyílt levél került csütörtökön a nyilvá­nosság elé. Az Országos Szentimrés Blokk nyílt leveléről van szó, amelyet a Turul Baj­társi Egyesülethez intézett. A nyílt levélből kiderü­lt, hogy röpirat került forgalomba, amely a budapesti egyetem egyik professzo­rának vizsgálat alatt álló ügyével kapcsolat­ban támadást intéz Glattfelder Gyula dr. csa­ládi püspök ellen. A Szentimrés Blokk meg­botránkozásának ad kifejezést, visszautasítja a támadást és törhetetlen ragaszkodásáról biztosítja Glattfelder püspököt. A nyílt levél zerint a támadó röpiraton ez az aláírás lát­­ató: Turul vezérsége. Mikor a nyílt levél nyilvánosságra került,­­ Turulnál nagy megütközéssel olvasták, mert a Turul ilyen röpiratot nem adott ki. .érdeklődtünk az illetékeseknél, akik kijelen­tették, hogy a Turul távol áll ettől a röpirat­­tól, semmi köze sincs hozzá, illetéktelenül használták a nevét a röpirat szerzői. A szö­vetség vizsgálatot indított, sőt bűnvádi felje­lentést tett a rendőrségen és kérte, állapítsák meg, ki a szerzője a röpiratnak, amely egyes információk szerint állítólag egy vidéki város­ból került Budapestre. Az üggyel kapcsolatban különben a Turul nylatkozatot tett közzé, amelyben ezeket mondja: „Teljes mértékben azonosítjuk magunkat az Országos Szent Imrés blokkal és a legha­tározottabban visszautasítjuk azt a minősíthe­tetlen támadást, amelyet ismeretlen szerzők a „Turul vezérsége” aláírásával Glattfelder Gyula Csanádi püspök úr személye ellen elkö­vettek. Végtelenül sajnáljuk, hogy az orszá­gos Szent Imrés blokk nem vett annyi fárad­ságot, hogy a Turul Szövetség fővezérségét megkérdezze, mielőtt sajtónyilvánosságot adott nyílt levél formájában az egész ügynek, annál is inkább, mivel a két Szövetség és an­nak vezetői között a legnagyobb szimpátia és barátság áll fenn. A mai napon ebben az ügy­ben ismeretlen tettesek ellen a rendőrségen bűnvádi följelentést tettünk. A „Turul” Szö­vetség fővezérsége nevében Végváry József dr. s. k. fővezér”. V­T Esős-ködös őszi időben mesterséges napfény várja 5 1 Ml­rl fKSODiBrdehEn » 30 méteres úszómedence. — Nyitva réggé/ 7-tő/ este 8-ig. — Mérsékelt áru /egyfüzetek

Next