Budapesti Hírlap, 1934. december (54. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

* Csehországot és társait aggasztja a német-francia kibékülés lehetősége LONDON, nov. 30. A Manchester Guardian párizsi levele­zője szerint Oroszországot, Romániát, Csehországot és a jelenlegi állapot fenn­tartásához ragaszkodó többi országokat súlyosan aggasztja az a lehetőség, hogy Laval eltér Barthou biztonsági politikájá­tól. Litvinoff, Titulescu és Tevfik Rüssdi bej nemrég óvták Lávait ettől az irányvál­tozástól. Barthou politikai elgondolása a francia-orosz szövetségen alapul és öngyil­kosságnak tekintett volna minden kísérle­tet, amelynek célja a Németországgal való megegyezés, mert attól tartott, hogy ez Németországnak idővel szabadkezet enge­dett volna keleten és Franciaország elvesz­tette volna összes keleteurópai szövetsége­seit. Laval, úgy látszik, még reméli, hogy Németországot be lehet kapcsolni az euró­pai békerendszerbe. Azt hiszi, hogy megta­lálja az arany középutat Barthou politi- 1984 DECEMBER 1, SZOMBAT B.B. Szófia: A horvát-macedón összefogás az elnyomatás követ­kezménye volt — Bulgária adatokkal cáfolja a jugo­szláv emlékirat egyes pontjait SZÓFIA, nov. 30. A Aftr cikke fejtegeti a nemzetközi terro­rizmus ellen megkötendő egyezmény való­színű következményeit. — Az egyezmény — mondja a lap — nem tudja majd megszüntetni a nemzetközi terro­rizmust, ha nem kapcsolja ki azokat az oko­kat, amelyek a múltba­n és a jelenben a terro­rista cselekményekre vezetnek, mert ezeknek megvan a maguk helyi vagy nemzetközi oka. Tárgyilagosan meg kell vizsgálni a baj okait és azokat meg kell szüntetni. Az Iskra című lap a következőket írja: — Úgy látszik, a jugoszláv jegyzéknek az európai közvéleményben nem volt meg az a hatása, amelyet szerzői vártak. Mindenek­előtt az európai közvélemény emlékszik arra, hogy éppen a Jugoszlávia gerincét alkotó kis Szerbia volt az, ahonnan a világégés szikrája kipattant és ez a közvélemény most azt kér­dezi, vájjon megint ez az ország lesz az, ahon­nan újból ki fog pattanni a szikra? Bár a mai helyzet nem azonos a szerajevói gyilkos­ság után kialakult helyzettel. A cikk ezután idézi a magyar lapok okfej­téseit s rámutat arra, hogy az olasz és angol sajtó állásfoglalása is kedvező a magyar ügyre. A cikk azzal fejeződik be, hogy a jugoszláv jegyzéknek már eleve sem volt ki­látása sok sikerre. A horvát-macedón összefogás hiteles története SZÓFIA, nov. 30. A marseillei merénylettel kapcsolatban Genfben előterjesztett jugoszláv emlékirat többi között szóvá teszi azokat a beszédeket, amelyeket 1929 április 21-én Szófiában egy lakoma alkalmával Pavelics, Percsec és Szta­­niseff mondottak és amelyben bejelentették, hogy együttműködésre léptek egy Jugoszlávia ellen irányuló közös mozgalom érdekében. Ezek a beszédek kizárólag törvényes tevé­kenységre vonatkoztak és hogy erre vonatko­zóan 1929 április 20-án nyilatkozatot adtak ki A nynatkozatban, amelyet egyfelől Pave­­lics és Percsec, másfelől a bolgár kormány által annak rendje és módja szerint elismert törvényes macedón nemzeti bizottság képvi­selői írtak alá, bejelentik, hogy az az elvisel­hetetlen uralom, amelynek a horvátok és a macedónok alá vannak vetve, kötelességükké teszi, hogy összhangba hozzák törvényes te­vékenységüket abból a célból, hogy a horvá­tok és a macedónok számára biztosítsák az emberi és a nemzetiségi jogokat, a politikai szabadságot és a teljes politikai függetlensé­get.­­ A horvátok vezérei és a macedón nemzeti bizottság vezérei — mondta a nyilatkozat — megragadják a mostani alkalmat, hogy egymásnak kezet nyújt­sanak és közös erőfeszítéssel iparkodja­nak a két testvérnépnek emez eszmé­nyeit megvalósítani. A jugoszláv emlékirat Sztaniseffet, aki eb­ben az időben a macedón nemzeti bizottság elnöke volt, a macedón forradalmár szervezet vezérének mondja, ami teljesen valótlan. Sztaniself a törvényes és elismert macedón bizottságnak volt az elnöke, tagja volt a bol­gár parlamentnek és nemzetközi kisebbségi értekezleteken több ízben képviselte a mace­dón emigránsokat. A kérdéses lakoma, amelyet a macedón bi­zottság adott a horvát vezérek számára, tel­jesen nyilvános volt. Az Union Palace szál­lóban tartották meg a külföldi sajtó számos képviselőjének részvételével. A jugoszláv em­­lkéirat ellentétbe jut önmagával, amikor egy ízben Mila­li­s Ivánt mondja a forradalmár szervezet vezérének, valamivel odább pedig Sztaniscijet tünteti fel ugyaneme szervezet vezérének. Ribbentrop Párizsban A francia sajtó szerint Anglia közvetíteni akar Berlin és Párizs között PÁRIZS, nov. 30. A lapok jelentése szerint Ribbentrop Berlinből csütörtökön este Párizsba érke­zett Egyes lapok szerint párizsi tartózko­dása tisztán magánjellegű. Megkötötték a francia-német kereskedelmi egyezményt PÁRIZS, nov. 30. Az itt folyó francia-német kereskedelmi tár­gyalások eredményre vezettek és a létrejött új kereskedelmi egyezményt valószínüleg még ma este ellenjegyzik a kereskedelemügyi minisztériumban. Az egyezményt holnap La­val külügyminiszter és a német nagykövet végérvényesen aláírja, a francia külügyi hi­vatalban. Az egyezmény igen rövid időtar­tamra szól, tekintettel arra, hogy a közeljö­vőben várható események minden bizonnyal módosítást tesznek majd szükségessé. Ribbentrop párizsi látogatása politikai kö­rökben és a sajtóban izgalmas érdeklődést kelt. Különböző feltevések merültek fel, hogy Hitler félhivatalos megbízottja milyen javas­latokat tesz majd, kiket fog felkeresni és La­val részéről milyen fogadtatásban részesült. Ribbentrop, aki ma reggel érkezett ide, dél­ben Ooy francia képviselővel ebédelt, aki nem­régiben feltűnést keltő Hitler-beszélgetést tett közzé a Matinban. Ribbentrop ma este végig­hallgatja a francia képviselőház külpolitikai vitáját. Párizsban úgy tudják, hogy Ribben­trop december 12-én Hessel együtt ismét vissza fog térni Párizsba, de akkor már Hit­ler hivatalos megbízásával. A lapok hangoztatják ,hogy Lavalnak hatá­rozottan kifejezésre kell juttatnia Franciaor­szág szándékait és óhajtásait. Tudnunk kell, hogy mit akarunk és milyen utakon haladunk s másoknak is tudomására kell hoznunk — írja Perreux, a Paris Soir főszerkesztője. A Petit Journal úgy véli, hogy Ribben­trop Párizsban azokat a megbeszéléseket készíti elő, amelyeket Hess szándékozik a német kormány megbízásából különböző francia személyiségekkel folytatni. A Journal utal Baldwin legutóbbi alsó­házi nyilatkozatára. Ribbentrop útjának — írja — különös jelentőséget kell tulajdo­nítani, minthogy közvetlenül Baldwin be­szédére következett, — arra a beszédre, amelyben Baldwin felhívta Németországot, hogy bocsátkozzék tárgyalásokba fegyver­kezésének kérdéséről. Tudvalevő az is, — teszi hozzá a lap, — hogy Baldwin nyilat­kozatát előzetesen közölték a német kor­mánnyal. Ez lehet az oka annak, hogy Ribbentrop — eredeti tervétől eltérően — nem várt párizsi útjával a londoni meg­beszélések befejezéséig, hanem azonnal a francia fővárosba utazott. kája és a Németországgal való szövetke­zés között és azt hiszi, hogy nem lehet olyan szilárd békerendszert felépíteni, amelyből Németország ki lenne zárva, mert a teljesen elszigetelt Németország is állandó bajok kütforrása lehetne. A ke­leti egyezményterv újított alakjának az a célja, hogy 1. megnyugtassa Oroszorszá­got, 2. tisztázza a helyzetet Lengyelor­szággal és 3. rábírja Németországot az egyezmény aláírására. Az olasz kérdést még beárnyékolja a ju­­goszláv-magyar vita, úgyhogy kevés kilá­tás van a döntő olasz-francia tárgyalá­sokra a közeljövőben. Londonban a németektől vár­ják az újabb lépést az angol felhívásra LONDON, nov. 30. A Havas-iroda londoni tudósítójának értesülése szerint pénteken délelőtt várat­lanul minisztertanácsot hívtak össze, ame­lyen állítólag a német újrafegyverkezés és a jugoszláv emlékirat kérdésével fog­lalkoztak. A Havas-iroda értesülése szerint az an­gol kormánynak nincs szándékában Ber­linnél diplomáciai tárgyalást kezdemé­nyezni. Németországra vár a feladat — mondják Londonban —, hogy feleletet ad­jon az alsóházban a kormány részéről elhangzott kijelentésekben foglalt felhí­vásra. A Saar-kérdés elintéződése előtt nem számítanak német részről hivatalos válaszra, de ez még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a diplomáciai képvisele­tek között tárgyalások indulnak meg. N­agy fontosságú kijelentések Laval külpolitikai expozéjában PÁRIZS, nov. 30. A képviselőház ma megkezdte a kül­ügyi költségvetés tárgyalását. Laval külügyminiszter kifejtette a Franciaország részéről folyamatban lévő tárgyalások irányelveit. Kimutatta, hogy Franciaország érdekei egybeolvadnak a béke érdekeivel és hangsúlyozta, hogy Európában milyen nyugtalan a hangulat. Határozottan állította, hogy a­ lehető leg­szélesebb keretekben részt vesz a béke szi­lárd megszervezésével a nemzetközi kibé­külés munkájában, amelyre nagyobb szük­ség van, mint bármikor. Ami az Olaszországgal való tárgyaláso­kat illeti, amelyek — mint mondotta — ki­elégítően fejlődnek, megállapította, hogy a tárgyalások nem felelnének meg teljesen céljuknak, ha nem teremtenék meg az Olaszország és a kisantant közötti közele­dés minden biztosítékát. Ez különösen Jugoszláviára vonatkozólag áll, mert semmi sem változtathatja meg Francia­­ország hűségét szövetségesei iránt. A keleti egyezményről kijelentette, hogy buzdító hatással lesz minden érdekeltre. Franciaország ezt az egyezményt nem fogja helyettesíteni a Szovjettel kötött két­oldalú szolidaritási egyezménnyel, mert mindenkinek javát szem előtt tartja. A kollektív egyezmények hálózatának bizto­sítania kell a bizalom helyreállítását. Németország fegyverkezésére célozva, felvetette a kérdést, vájjon mit is tehetne Hitler, aki csak Németország méltóságára hivatkozik, hogy a német katonai politikát igazolja, ha holnap az a Németország, amelyet senki sem fenyeget, nem akar résztvenni kollektív békeszervezkedésben. Biztosította a képviselőházat arról, hogy a Saar-kérdést rendes úton, nemzetközi ke­retben kell megoldani. Végül hangoztatta, hogy Franciaország hű a Népszövetséghez. Laval beszédének igen figyelemre méltó része az, amely a revízió ügyével és Né­metországgal foglalkozott. Laval határozottan revízióellenes nyilat­kozatot tett. Minden kormányt — mondotta — fel fogunk hívni arra, hogy nyilatkozzék, hajlandó-e csatlakozni az európai köteles­ségek teljesítéséhez, vagy ki akar bújni e kötelességek alól. Egy elv szükségességét azonban mindenkinek el kell ismernie, s ez az elv a jelenlegi határok érinthetetlen­­sége. Aki egyetlen határkövet is elmozdít, az megzavarja Európa békéjét. Német­országot felszólítottuk és ismételten fel fogjuk szólítani, hogy csatlakozzék a kölcsönös segélynyújtási egyezményhez, ugyanolyan feltételekkel, mint a többi résztvevő állam. Hitler kancellár fennen hangoztatja békeszándékát. Arra kérjük, váltsa tettekre szavait és csatlakozzék ke­leti politikánkhoz, örömmel látjuk, hogy a Balkán-államok csatlakoztak a kisantant­hoz és kiszélesített alapon dolgoznak a béke megszilárdításán. Franciaország meghajol a saarvidéki szavazás ered­ménye előtt — Semmiesetre sem vagyunk hajlandók •— folytatta Laval — meghajolni a német újrafegyverkezés által teremtett tényleges helyzet előtt és nem fogjuk kivonni magun­kat a német újrafegyverkezés által reánk kényszerített kötelezettségek alól. De hinni akarjuk, Németország meg fogja érteni, hogy a nemzetközi együttműködés politiká­jától való vonakodása a nemzetek előtt csak súlyosbítani fogja erkölcsi felelőssé­gét. Ismétlem, hogy Németországhoz becsü­letes felhívást intéztünk. Franciaország és Németország között semminemű területi ellentét nincsen. A Saar-kérdést a békeszer­ződések nemzetközi keretek közé helyez­ték és ezt a kérdést e keretek között kell tartani. Németországtól függ, hogy a nép­szavazás zavartalanul menjen végbe. Mi csak a szavazás szabadságának és titkos­ságának biztosítását óhajtjuk. Előre meg­hajtunk a népszavazás eredménye előtt. Szilárdan reméljük, hogy a rendet nem fog­ják megzavarni, de ha ez bekövetkeznék, Franciaország készen áll arra, hogy telje­sítse nemzetközi kötelezettségeit. Fel fo­gunk azonban kérni más országokat is, hogy velünk együtt szükség esetén biztosítsák a rend helyreállítását. Fennen hirdetjük Né­metország és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy minden hátsó gondolat nélkül a nemzetközi keretek között fogunk ma­radni. Jogos érdekeket kell megvédelmez­nünk és a tárgyalásokat folytató meg­­bízottaink Rómában kellő utasításokat kap­tak ebben az irányban. 4% ! /(/ 3 Olcsó-gazdaságos -LHN­EEH] gyógyvíz Nem kell teli pohár, Mert elég fél pohár. Rengeteg sok ember Szenved szorulásban. Fél pohár Igmándi, Hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nag­y üvegben aChmidthauer­ . Schmidthauer­­féle IGMÁNDI KE­­SE féle IGMÁNDI KE­­SERÜVIZ nagy H JERÜVIZ k­i­s üvegben 0.7 lit. ~v­ üvegben 0.35 üt. Makkai Sándor püspök nyilatkozata a felekezeti iskolák helyzetéről KOLOZSVÁR, nov. 30. Makkai Sándor püspök az „Ellenzék”­­ben nyilatkozik az egyházak és a magyar párt vezetőinek Anghelescu miniszternél folytatott megbeszéléseiről. A püspök ki­jelenti, hogy a másfélórás kihallgatáson meg kellett állapítani, hogy a miniszter és az egyházi vezetők között mélyreható fel­fogásbeli különbségek vannak. Ennek el­lenére nem hihető, hogy a helyzetnek olyan megrázó igazsággal történt feltá­rása után a miniszter meg ne változtatná eddigi álláspontját. Kéri az összes magyar tanerőket, hogy bízzanak az egyház veze­tőiben, akik minden körülmények között megteszik az összes megtehető belső in­tézkedéseket és semmiesetre sem hagyják el híveiket. Még elmondta, hogy Lepa­­datu vallásügyi miniszter a papok fizeté­sének lényeges emelését megígérte.

Next