Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-15 / 62. szám
1935 MÁRCIUS 15. PÉNTEK B. H. Huszonöt év a Nemzeti Színházban Nyílt színpadon ünnepelte vitéz Garamszeghy Sándor örökös tag negyedszázados jubileumát a Nemzeti Színház Megkapó kép tárult a Nemzeti Színház zsúfolt nézőterének közönsége elé csütörtökön este, amikor felment a függöny és vitéz Garamszeghy Sándor tagságának huszonötéves jubileumát nyílt színpadon ünnepelte meg a Nemzeti Színház. A jubiláns színdarabjának, a Matyószerviemnek összes szereplői kosztümökben — matyóruhás legények és leányok — töltötték meg a színpadot, s előttük állt a jubilánst köszöntő szónokok frakkos csoportja. Az ünnepség bevezetéseképpen a Himnuszt játszotta el a zenekar, majd Voinovich Géza kormánybiztos a Nemzeti Színház igazgatósága hevében keresetlen szavakkal köszöntötte az Ünnepeket. Átnyújtotta a vallás- és közoktatási miniszter üdvözlő levelét, majd átadta az ünnepeknek a Nemzeti Színház pecsétgyűrűjét. Ezután sorra következett az ünnepi szónokok üdvözlő beszéde. Vitéz Horváth Gyula tbk. a Vitézi Szék nevében, Bárdos Artúr, a Budapesti Színigazgatók Szövetségének képviseletében, Herczeg Jenő a Budapesti Színészek Szövetsége, Sebestyén Géza az Országos Színészegyesület, Vitéz Miklós a Színpadi Szerzők Egyesülete és Odry Árpád a Színművészeti Akadémia megbízásából emlékeztek meg vitéz Garamszeghy Sándor huszonöt esztendős jubileumáról. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége képviseletében vitéz Somogyi Ferenc, a HONSz nevében Radó Antal dr., az Országos Frontharcos Szövetség képviseletében Engelbert Ákos ezredes, az 1-es honvédek bajtársi szövetsége nevében Proff Sándor báró mondották el beszédeiket, majd Balogh István beszélt a Gyóni Géza Társaság képviseletében. A Nemzeti Színház tagjai Gál Gyulát kérték fel, hogy szeretetüket és jókívánságukat tolmácsolja az ünnepeltnek. A Nemzeti Színház műszaki személyzetét az ünnepi szónokok sorában Várhegyi József képviselte. Az üdvözletek elhangzása után vitéz Garamszeghy Sándor meghatott hangon mondotta el köszönőszavart. A bensőséges hangulatú meleg ünnepséget, amelyben színes lélekkel résztvett a nézőteret megtöltő Ünneplő közönség is, a Nemzeti Színház zenekara a Szózat hangjaival zárta le. A jubileumi ünnepség után a Matyószerelem került színre, amelyben Murányi Matyi szerepét az ünnepelt, vitéz Garamszeghy Sándor játszotta el óriási sikerrel. A nézőtéren vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és családja, József királyi herceg, József Ferenc királyi herceg, Sipőcz Jenő főpolgármester és a társadalmi élet sok más előkelősége is megjelent. Garamszeghy Sándort színpadra lépése alkalmával percekig tartó taps köszöntötte. * (A kormányzó a Nemzeti Színházban.) Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, mint ismeretes, megdicsérte a Nemzeti Színház együttesét „Az utolsó szerep” bemutatója után. Most új kitüntetés érte a darabot és szereplőit: a kormányzói pár szerdán este ismét megnézte Zilahy Lajos színdarabját László Fülöp, a híres angliai magyar festőművész és felesége társaságában. * (Operaház.) A Wagner-Ciklus során csütörtökön este a Rajna kincse került színre az Operaházban. Alberichet először énekelte Lendvay Andor. Alakításában sok meggyőző erő volt. Játékmodora és tiszta szövegkiejtése alkalmassá teszi a nehéz szerep eljátszására. Hangja a zenedráma első felében jobban érvényesült, mint a szerepét befejező átok-részletben. Donnert a megbetegedett Farkas Sándor helyett Vitéz Tibor énekelte stílusosan. A többi szerepekben Losonczi György, Závodszky Zoltán, Somló József, Székely Mihály, Kálmán Oszkár, Némethiy Ella, Basilides Mária és Relle Gabi kitűnő együtése az ismert jó előadást nyújtotta. A három sellő szólama Dobay Lívia, Réthy Eszter és Tutsek Piroska szép hangján szólalt meg. Az előadást Failoni Sergio vezényelte lendületesen. * (Sebeők Sári rádióhangversenye.) Sebeők Sári, az Operaház örökös tagja, a kiváló énekesnő vasárnap 6 óra 30 perces kezdettel gazdag műsorú hangversenyt ad a rádióban. Műsorán Halévy, Verdi, Strauss Richárd, Weingartner, Noseda, Tarnay és Kurucz János áriái, illetve dalai szerepelnek. A kiváló művésznő rádióhangversenyét nagy érdeklődés előzi meg. * (A „Kossuth” főpróbája.) A Nemzeti Színházban csütörtökön délelőtt tartották meg Hegedűs Lóránt Kossuth-jának a főpróbáját. A repriz alkalmából a kiváló szerző átdolgozta a darabot és az új előadásban több új szereplő mutatkozott be. A főpróba közönsége sokat tapsolt az új címszereplőnek, Lehotay Árpádnak és a többi jeles művésznek. A repriz március idusán, pénteken este lesz. (A Műterem kiállítása.) A Műteremnek a Kossuth Lajos utca 12. szám alatti helyiségeiben új csoportos kiállítás nyílt meg csütörtökön. A mostani kép- és szoboranyagban inkább a fiatalabb nemzedék van képviselve, nem egy jellemző és értékes alkotással. A kiállítás színvonala igen előkelő, friss és ízléses, e mellett a rendezés is igen jól sikerült. A változatos anyagot Patkó Károly, Pelrott- Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Körmendy- Frimm Ervin, Dési-Huber István, Lehel Mária, Novotny Emil, Janói Dávid, Miháltz Pál, Farkasházy Miklós, Kelemen Emil, Czumpf Imre, Cserepes István, Bene Géza, Jánosa Lajos, Sülyi-Langenfeld Károly, Cselényi-Walleshausen Zsigmond, Biai-Föglein István, Schossberger Mária bárónő képei és a nagytehet-ségű Mészáros László, Csorba Géza és Gádor István szobrai válasit ki. * (Tersánszky ,J. Jenő szerzői matinéja.) Tersdnssky J. Jenő, az ismert költő, március 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia kamaratermében szerzői matinét rendez, amelynek keretében a szerző „Hát el fog jönni” című legendája először kerül színre. A matinén Nagy Endre mond bevezető előadást, * (Jeanne Marie Darré zongoraestje.) Hosszabb szünet után ismét megjelent Budapesten közönségünk egyik különös kedvence: Jeanne Marie Darré, a bájos szőke francia zongoraművésznő. Csütörtökön este hangverseny volt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Szívesen ismertünk rá kifejezésben gazdag, színes és melegtónusú zongorázásának értelmességére, formás eleganciájára, nőies lírai ellágyulásaira és technikai tökéletességére. Mint mindig, most is, finoman játszotta Mozart-ot, költői képzelőtehetséggel Frack-ot, ragyogó virtuozitással Brahms Paganiniváltozatait. És kellemesen, simán, ízlésesen azt a sok kisebb darabot, amelyek mindegyike után viharos taps ünnepelte. (Op.) * (Liszt „Magyar történelmi arcképei” a rádióban.) A március 15-i nemzeti ünnepen a magyar rádió műsorán 17 óra 20 perces kezdettel bemutatásra kerülnek Liszt Ferenc: „Magyar történelmi arcképek” című zongoradarabjai. Liszt Ferenc e szerzeményei csak a közeljövőben kerülnek kiadásra. Első bemutatásuk a rádió műsorában történik, Stefániai Imre előadásában. Az előadás előtt Major Ervin dr. tart magyarázatot. * (Bemutató és repriz a Bethlen-téri Színházban.) Ossip Dymov költői legendáját, a Szomorúságának énekesét mutatta be Joske címmel, Laczkó Géza fordításában, Gorodinszky Szasa zenéjével a Bethlen-téri Színház. Az ismert nevű szerző nyomasztóan furcsa, fájdalmas darabján bán tagadhatalanul sok a lélek és a szív szomorúsága, de az is tagadhatatlan, hogy számunkra szinte ismeretlen lélek nyilatkozik meg benne. A darab külföldi előadásaitól merőben eltérő bemutató részletes bírálatába nem bocsátkozunk, mert — bár kétségtelen, hogy az ilyen produkcióknak is megvan a maguk speciális közönsége — a mi olvasóinktól távol áll. A szorgalmas munkát végző színészek közül a kitűnő Orsolya Erzsébet, a naivan kedves Dán Etelka, a kifejező játékú Laczkó Aranka, az elmélyedő Gellért Lajos, Sarkadi Aladár, Csöbör Imre, Sarlay Imre és Bánhidy László nevét említjük meg. A bemutató mellett sorra kerülő felújításban, Szomory Dezső Péntek este című egyfelvonásos színművében Dobos Annie és Seregi Oszkár szolgálnak mélyen átélt alakítással. Offenbach- és Suppé-felújítások — új fordításban Offenbach hatvan kis egyfelvonásos operát írt, amelyeknek zenéje ma is friss és üde. Nálunk legnagyobb része csaknem ismeretlen. Ugyanez áll Suppé több kisebb művére is. Ezeknek az apró remekműveknek műsoron maradását az akadályozta meg, hogy fordításaik elavultak, hasznavehetetlenek, versszövegeik pedig énekelhetetlenek, így az úgynevezett kamaraoperai műfaj nálunk csaknem teljesen kihalt. Ezen akart segíteni a Népművelési Bizottság és a rádió. Suppó Szép Galathea című egyfelvonásos komikus mithológiai operáját a Népművelési Bizottság megbízásából újrafordította Innocent Ernő, s ezt az új fordítást a Székesfővárosi Zenekar, Bor Dezső avatott kezű vezényletével és kitűnő szólóénekesek közreműködésével március 17-én, vasárnap délután 5 órakor mutatja be a sajtónak és a nagyközönségnek a Vigadóban rendezendő hangversenyén. Az opera szerepeit Imre Vince dr., Győző Amália, Erdős Árpád dr. és Sz. Kovács Mária éneklik. A Szép Galatheát az új fordításban rövidesen a rádió is műsorra tűzi. A Városi Színház operaelőadásai során március 21-én, csütörtökön felújításra kerül Offenbach egyik legszebb egyfelvonásos vígoperája, Az elizondoi leány. Új fordítását ugyancsak Innocent Ernő készítette. A vígopera három főszerepét V. Kovács Ilonka, Csabay László és Arany József éneklik a Városi Színház felújításában. Az elizondoi leány bemutatójával egy estén kerül színre Donizetti Szerelmi bájital című kis operája is, Darvas Ibolya, V. Kovácsi Ilonka, Szedő Miklós dr. és Penninger Antal felléptével. Mind a két operát Vaszy Viktor karnagy vezényli és Keleti Márton rendezi. * (Erzsike katonája.) A kispesti Városi Színházban nagy sikerrel mutatták be Deák Lőrinc Erzsiké katonája című zenés vígjátékát, amelynek zenéjét Budai Pál szerzette, Boross Mihály versszövegeire. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek, Paxi Teréznek, Szabó Ernőnek, Kőműves Sándornak, Dévay Icának és az együttes többi tagjának. Cigna Gina a nagy olasz drámai koloratúr énekesnő, aki budapesti első szereplésével a m. kir. Operaházban egy csapásra meghódította a közönséget, hétfőn, március 18-i hangversenyén Bellini Normájának világhíres „Casta Díva” áriáját vette fel gazdag műsorába. (Lyra 7) Rózsavölgyi: X (Vasárnap gyermekelőadás lesz a Royal Orfeumban.) Kincses bácsi Meseszínháza ismét páratlan mulatsággal kedveskedik a gyerekeknek. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor bemutatja a Piroska és a farkas 4 felvonásos meseoperettet. Nemcsak a kicsinyek, de a felnőttek is pompásan fognak szórakozni. Jegyek a Royal Orfeum pénztáránál. (A Mimi jubileuma.) A Royal Orfeumban csütörtökön került színre huszonötödször a Mimi című revüéperett. A látványos, vidám darabnak és jeles együttesének — főként a sokoldalú új primadonnának, Rubinstein Ernának — sokat tapsolt a közönség. Köszönöm, hogy elgázolt Új magyar film bemutatója Csütörtökön este új magyar filmet mutatott be a Pécsi mozgó és a Kamara-mozgószínház. Az új magyar film énekes, zenés vígjáték, azon a nyomon halad, amelyen az eddigi magyar filmek. Könnyű, kedves alapötlet, sok humor és vidámság, inkább a párbeszédre, mint a helyzetekre épített komikum, amit a közönség szívesen fogad, nevetéssel és tapssal honorál. Egy fővárosi ügyvéd — erről szól a film — autóján pihenni indul a Balaton mellé, de a nagy melegben a Duna partján egy elhagyott helyen megfürdik. Mialatt fürdik, az országútról eltűnik az autója. Egy fiatal énekesszínész lopja el, de nem lopási, hanem inkább menekülési szándékkal, amit a scenárium elfelejt alaposan megokolni. A lopott autóban talált ruhát is magára húzza rongyos gúnyája helyett és így kiöltözve. Sikerül neki elgázolnia Galambos földbirtokos leányát, aki egy kis homokfutón sétakocsizást rendez az országúton. Szerencsére a kislányt semmiféle komolyabb baj nem éri, kivéve azt, hogy a most már elegáns színész iránt szerelemre lobban. Mikor a színész rövid vendégeskedés után tovább robog, a kisleány a poggyászról megállapítja, hogy Balázs Sándor dr. budapesti ügyvéd Ez a lista biztosan győz! Turay Ida ______ Erdélyi Midi ______ Szabos Gyula______ Jávor Pál ______ Pájer Antal ______ Salamon Béla______ Gmnon Gyula______ Szavazzon, ki tetszett legjobban a legvidámabb magyar filmben? ■■ nm Köszönöm, hogy elgázolt Irta. Köti. Zene: Szlatinay. Rendező: Mártont!*/. Szavazóhelyiség: Szavazóhelyiség: Kamara ■ Bécsi Szavazójegyek egész hétre előre válthatók volt a megmentője. Az ügyvéd közben nagynehezen hazaérkezik, autóját már a háza előtt találja és az autóban egy levelet, amelyben a színész névtelenül bocsánatot kér az autólopásért és megígéri, hogy a ruhát is alkalomadtán visszaküldi. Néhány hét múlva az ügyvéd urat felkeresi a kis Panni, aki Budapestre szökött szerelmese után. Itt kiderül, hogy a szerelem nem az ügyvéd urat, hanem egy ismeretlent illet meg. Most következik az ismeretlen kinyomozása, az ismeretlenből való kiábrándulás és a happy end, amikor is a szerelem tárgya nem az ismeretlen, hanem az ügyvéd marad. Mártonffy Emil rendezte a filmet, amely sokkal kedvesebb, szebb, finomabb és gyorsabban perdülő, mint a fiatal rendező első filmje volt. A női főszerepet Turay Ida játssza, aki minden jelenetében nagyon jó, beszéd- és énekhangja tökéletes, sok derűt is kelt, azonban mégis csak epizódszereplő, akire egy film első női szerepét nem lehet rábízni, mert nem bírja el. A férfiszerepekben a romantikát Jávor Pál és Páger Antal, a humort természetesen Kabos Gyula és Gázon Gyula képviselik. Vincze Márton díszletei nagyon szépek és Sas László producer gondoskodott arról, hogy a film gazdag és változatos legyen. Szlatinay Sándor három nagyon sikerült és bizonyára rövidesen népszerű dalt írt a filmhez. Amikor azonban elismerjük, hogy a film a magyar filmgyártás mai iránya mellett minden kívánságot kielégíthet és a közönség előtt sikerre is számíthat, nem hallgathatjuk el azt a megjegyzésünket, hogy a magyar filmgyártásnak most már más irányban is fejlődnie kellene. Igaz, hogy a legnagyobb magyar filmsikereket eddig kétségtelenül a zenés vígjátékok aratták, de talán egyszer mégis át kellene nézni a filmirodalom más műfaja felé is. Kissé komolyabb mondanivalókat szeretnénk hallani a magyar nyelvű filmektől, kissé komolyabb problémákat is lehetne magyar filmre fényképezni. Nem kívánunk súlyos, monumentális filmeket, — hiszen ezt a magyar filmgyártás nem bírja el, — de több komolyságot, több irodalmiságot várunk néha-néha. A világ filmgyártása is inkább a vígjátékok felé hajlik, de komolyabb drámák, vagy legalább színművek is bejutnak igen sokszor a stúdiókba. Nem hisszük, hogy a magyar közönség ne fogadna szívesen magyarul beszélő társadalmi színműveket, amelyekben nemcsak az eddig sok sikert aratott vígjátéki művészgarnitúra, hanem a kitűnő magyar drámai színészek is szóhoz jutnának. Valószínű, hogy a Köszönöm, hogy elgázolt! ugyanolyan sikert könyvelhet el magának, mint az idei évad többi magyar filmjei, de az új filmgyártási idény kezdetén a producereknek gondolkodniok kellene, hogy a félreértések és szerepcserék számtalan változata helyett valami egyebet is lehetne az új filmek témájaképpen a magyar irodalom kincsesházából kikeresni. r. I. X (ötvenezer dollárba került egy film báli jelenete.) Egy milliomos estélyén játszik a Halálos szerelem című új Fox-alztiváli jelenete, amelyben hatszáz elegáns frakkos fiatalember és kétszáz gyönyörű leány vesz részt. Ebben a környezetben játssza Frances Lee, a színpadról a filmhez hódított új amerikai sztár, rendkívül érdekes szerepét. A statisztérán kívül a jelenethez szükséges volt két zenekar közreműködése és felszolgáltak a vendégeknek 30 láda pezsgőt, 200 láda egyéb italt, 12 láda kaviárt, úgy hogy a felvétel összes költségét 50,000 dollárra rúgták. 13