Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-15 / 62. szám

1935 MÁRCIUS 15. PÉNTEK B. H. Huszonöt év a Nemzeti Színházban Nyílt színpadon ünnepelte vitéz Garamszeghy Sándor örökös tag negyedszázados jubileumát a Nemzeti Színház Megkapó kép tárult a Nemzeti Színház zsúfolt nézőterének közönsége elé csütörtö­kön este, amikor felment a függöny és vitéz Garamszeghy Sándor tagságának huszonöt­­éves jubileumát nyílt színpadon ünnepelte meg a Nemzeti Színház. A jubiláns színda­rabjának, a Matyószerviemnek összes szerep­lői kosztümökben — matyóruhás legények és leányok — töltötték meg a színpadot, s előttük állt a jubilánst köszöntő szónokok frakkos csoportja. Az ünnepség bevezetéseképpen a Himnuszt játszotta el a zenekar, majd Voinovich Géza kormánybiztos a Nemzeti Színház igazgató­­sá­ga hevében keresetlen szavakkal köszön­tötte az Ünnepek­et. Átnyújtotta a vallás- és közoktatási miniszter üdvözlő levelét, majd átadta az ünnepeknek a Nemzeti Színház pe­csétgyűrűjét. Ezután sorra következett az ünnepi szóno­kok üdvözlő beszéde. Vitéz Horváth Gyula tbk. a Vitézi Szék nevében, Bárdos Artúr, a Budapesti Színigazgatók Szövetségének kép­viseletében, Herczeg Jenő a Budapesti Színé­szek Szövetsége, Sebestyén Géza az Országos Színészegyesület, Vitéz Miklós a Színpadi Szerzők Egyesülete és Odry Árpád a Színmű­vészeti Akadémia megbízásából emlékeztek meg vitéz Garamszeghy Sándor huszonöt esz­tendős jubileumáról. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége kép­viseletében vitéz Somogyi Ferenc, a HONSz nevében Radó Antal dr., az Országos Front­harcos Szövetség képviseletében Engelbert Ákos ezredes, az 1-es honvédek bajtársi szö­­vetsége nevében Proff Sándor báró mondot­ták el beszédeiket, majd Balogh István be­szélt a Gyóni Géza Társaság képviseletében. A Nemzeti Színház tagjai Gál Gyulát kér­ték fel, hogy szeretetüket és jókívánságukat tolmácsolja az ünnepeltnek. A Nemzeti Szín­ház műszaki személyzetét az ünnepi szónokok sorában Várhegyi József képviselte. Az üdvözletek elhangzása után vitéz Garam­szeghy Sándor meghatott hangon mondotta el köszönőszavart. A bensőséges hangulatú meleg ünnepséget, amelyben színes­ lélekkel résztvett a nézőte­ret megtöltő Ünneplő közönség is, a Nemzeti Színház zenekara a Szózat hangjaival zárta le. A jubileumi ünnepség után a Matyószere­lem került színre, amelyben Murányi Matyi szerepét az ünnepelt, vitéz Garamszeghy Sán­dor játszotta el óriási sikerrel. A­ nézőtéren vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és családja, József királyi herceg, József Ferenc királyi herceg, Sipőcz Jenő főpolgármester és a társadalmi élet sok más előkelősége is megjelent. Garamszeghy Sándort színpadra lépése alkalmával percekig tartó taps köszöntötte. * (A kormányzó a Nemzeti Színházban.) Vitéz nagybányai Horthy Miklós kor­mányzó, mint ismeretes, megdicsérte a Nemzeti Színház együttesét „Az utolsó szerep” bemutatója után. Most új kitünte­tés érte a darabot és szereplőit: a kor­mányzói pár szerdán este ismét megnézte Zilahy Lajos színdarabját László Fülöp, a híres angliai magyar festőművész és fele­sége társaságában. * (Operaház.) A Wagner-Ciklus során csütörtökön este a Rajna kincse került színre az Operaházban. Alberichet először énekelte Lendvay Andor. Alakításában sok meggyőző erő volt. Játékmodora és tiszta szövegkiejtése alkalmassá teszi a nehéz sze­rep eljátszására. Hangja a zenedráma első felében jobban érvényesült, mint a szerepét befejező átok-részletben. Donnert a megbete­gedett Farkas Sándor helyett Vitéz Tibor énekelte stílusosan. A többi szerepekben Lo­sonczi­ György, Závodszky Zoltán, Somló József, Székely Mihály, Kálmán Oszkár, Né­methiy Ella, Basilides Mária és Relle Gabi kitűnő együtése az ismert jó előadást nyúj­totta. A három sellő szólama Dobay Lívia, Réthy Eszter és Tutsek Piroska szép hang­ján szólalt meg. Az előadást Failoni Sergio vezényelte lendületesen. * (Sebeők Sári rádióhangversenye.) Se­beők Sári, az Operaház örökös tagja, a ki­váló énekesnő vasárnap 6 óra 30 perces kezdettel gazdag műsorú hangversenyt ad a rádióban. Műsorán Halévy, Verdi, Strauss Richárd, Weingartner, Noseda, Tarnay és Kurucz János áriái, illetve dalai szerepel­nek. A kiváló művésznő rádióhangverse­nyét nagy érdeklődés előzi meg. * (A „Kossuth” főpróbája.) A Nemzeti Színházban csütörtökön délelőtt tartották meg Hegedűs Lóránt Kossuth-jának a fő­próbáját. A repriz alkalmából a kiváló szerző átdolgozta a darabot és az új elő­adásban több új szereplő mutatkozott be. A főpróba közönsége sokat tapsolt az új címszereplőnek, Lehotay Árpádnak és a többi jeles művésznek. A repriz március idusán, pénteken este lesz­. (A Műterem kiállítása.) A Műteremnek a Kossuth Lajos­ utca 12. szám alatti helyisé­geiben új csoportos­ kiállítás nyílt meg csü­törtökön. A mostani kép- és szoboranyagban inkább a fiatalabb nemzedék van képviselve, nem egy jellemző és értékes alkotással. A kiállítás színvonala igen előkelő, friss és ízlé­ses, e mellett a rendezés is igen jól sikerült. A változatos anyagot Patkó Károly, Pelrott- Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Körmen­dy- Frimm Ervin, Dési-Huber István, Lehel Mária, Novotny Emil, Janói Dávid, Miháltz Pál, Farkasházy Miklós, Kelemen Emil, Czumpf Imre, Cserepes István, Bene Géza, Jánosa Lajos, Sülyi-Langenfeld Károly, Cselényi-Walleshau­­sen­ Zsigmond, Biai-Föglein István, Schoss­­berger Mária bárónő képei és a nagytehet-­ségű Mészáros László, Csorba Géza és Gádor István szobrai válasit ki. * (Tersánszky ,J. Jenő szerzői matinéja.) Tersdnssky J. Jenő, az ismert költő, március 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zene­­akadémia kamaratermében szerzői matinét rendez, amelynek keretében a szerző „Hát el fog jönni” című legendája először kerül színre. A matinén Nagy Endre mond bevezető elő­adást, * (Jeanne Marie Darré zongoraestje.) Hosszabb szünet után ismét megjelent Bu­dapesten közönségünk egyik különös ked­vence: Jeanne Marie Darré, a bájos szőke francia zongoraművésznő. Csütörtökön este hangverseny volt a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében. Szívesen ismertünk rá kifejezésben gazdag, színes és meleg­tónusú zongorázásának értelmességére, formás eleganciájára, nőies lírai ellágyu­lásaira és technikai tökéletességére. Mint mindig, most is, finoman játszotta Mo­zart-ot, költői képzelőtehetséggel Frack-ot, ragyogó virtuozitással Brahms Paganini­­változatait. És kellemesen, simán, ízlése­sen azt a sok kisebb darabot, amelyek mindegyike után viharos taps ünnepelte. (Op.) * (Liszt „Magyar történelmi arcképei” a rádióban.) A március 15-i nemzeti ün­nepen a magyar rádió műsorán 17 óra 20 perces kezdettel bemutatásra kerülnek Liszt Ferenc: „Magyar történelmi arc­képek” című zongoradarabjai. Liszt Ferenc e szerzeményei csak a közeljövőben kerül­nek kiadásra. Első bemutatásuk a rádió műsorában történik, Stefániai Imre elő­adásában. Az előadás előtt Major Ervin dr. tart magyarázatot. * (Bemutató és repriz a Bethlen-téri Színházban.) Ossip Dymov költői legendá­ját, a Szomorúságának énekesé­t mutatta be Joske címmel, Laczkó Géza fordításá­ban, Gorodinszky Szasa zenéjével a Beth­len-téri Színház. Az ismert nevű szerző nyomasztóan furcsa, fájdalmas darabján bán tagadhatalanul sok a lélek és a szív szomorúsága, de az is tagadhatatlan, hogy számunkra szinte ismeretlen lélek nyilat­kozik meg benne. A darab külföldi előadá­saitól merőben eltérő bemutató részletes bírálatába nem bocsátkozunk, mert — bár kétségtelen, hogy az ilyen produkcióknak is megvan a maguk speciális közönsége — a mi olvasóinktól távol áll. A szorgalmas munkát végző színészek közül a kitűnő Orsolya Erzsébet, a naivan kedves Dán Etelka, a kifejező játékú Laczkó Aranka, az elmélyedő Gellért Lajos, Sarkadi Ala­dár, Csöbör Imre, Sarlay Imre és Bánhidy László nevét említjük meg. A bemutató mellett sorra kerülő felújításban, Szomory Dezső Péntek este című egyfelvonásos színművében Dobos Annie és Seregi Osz­kár szolgálnak mélyen átélt alakítással. Offenbach- és Suppé-fel­­újítások — új fordításban Offenbach hatvan kis egyfelvonásos operát írt, amelyeknek zenéje ma is friss és üde. Nálunk legnagyobb része csaknem ismeretlen. Ugyanez áll Suppé több kisebb művére is. Ezeknek az apró remekművek­nek műsoron maradását az akadályozta meg, hogy fordításaik elavultak, haszna­vehetetlenek, versszövegeik pedig énekel­­hetetlenek, így az úgynevezett kamara­operai műfaj nálunk csaknem teljesen ki­halt. Ezen akart segíteni a Népművelési Bizottság és a rádió. Suppó Szép Galathea című egyfelvonásos komikus mithológiai operáját a Népművelési Bizottság megbí­zásából újrafordította Innocent Ernő, s ezt az új fordítást a Székesfővárosi Zene­kar, Bor Dezső avatott kezű vezényletével és kitűnő szólóénekesek közreműködésével március 17-én, vasárnap délután 5 órakor mutatja be a sajtónak és a nagyközönség­nek a Vigadóban rendezendő hangverse­­nyén. Az opera szerepeit Imre Vince dr., Győző Amália, Erdős Árpád dr. és Sz. Ko­vács Mária éneklik. A Szép Galatheát az új fordításban rövidesen a rádió is mű­sorra tűzi. A Városi Színház operaelőadásai során március 21-én, csütörtökön felújításra ke­rül Offenbach egyik legszebb egyfelvoná­sos vígoperája, Az elizondoi leány. Új for­dítását ugyancsak Innocent Ernő készí­tette. A vígopera három főszerepét V. Ko­vács Ilonka, Csabay László és Arany Jó­zsef éneklik a Városi Színház felújításá­ban. Az elizondoi leány bemutatójával egy estén kerül színre Donizetti Szerelmi báj­­ital című kis operája is, Darvas Ibolya, V. Kovácsi Ilonka, Szedő Miklós dr. és Penninger Antal felléptével. Mind a két operát Vaszy Viktor karnagy vezényli és Keleti Márton rendezi. * (Erzsike katonája.) A kispesti Városi Színházban nagy sikerrel mutatták be Deák Lőrinc Erzsiké katonája című zenés vígjátékát, amelynek zenéjét Budai Pál szerzette,­­ Boross Mihály versszövegeire. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek, Paxi Teréznek, Szabó Ernőnek, Kőműves Sándornak, Dévay Icának és az együttes többi tagjának. Cigna Gina a nagy olasz drámai koloratúr énekesnő, aki budapesti első szereplésével a m. kir. Opera­házban egy csapásra meghódította a közön­séget, hétfőn, március 18-i hangversenyén Belli­ni Normájának világhíres „Casta Díva” áriáját vette fel gazdag műsorába. (Lyra 7) Rózsavölgyi: X (Vasárnap gyermekelőadás lesz a Royal Orfeumban.) Kincses bácsi Meseszínháza is­mét páratlan mulatsággal kedveskedik a gye­rekeknek. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor bemutatja a Piroska és a farkas 4 felvonásos meseoperettet. Nemcsak a kicsinyek, de a felnőttek is pompásan fognak szórakozni. Jegyek a Royal Orfeum pénztáránál.­­ (A Mimi jubileuma.) A Royal Orfeum­ban csütörtökön került színre huszonötödször a Mimi című revüéperett. A látványos, vidám darabnak és jeles együttesének — főként a sokoldalú új primadonnának, Rubinstein Er­nának — sokat tapsolt a közönség. Köszönöm, hogy elgázolt Új magyar film bemutatója Csütörtökön este új magyar filmet muta­tott be a Pécsi­ mozgó és a Kamara-mozgó­­színház. Az új magyar film énekes, zenés vígjáték, azon a nyomon halad, amelyen az eddigi magyar filmek. Könnyű, kedves alapötlet, sok humor és vidámság, inkább a párbeszédre, mint a helyzetekre épített komikum, amit a közönség szívesen fogad, nevetéssel és tapssal honorál. Egy fővárosi ügyvéd — erről szól a film — autóján pi­henni indul a Balaton mellé, de a nagy me­legben a Duna partján egy elhagyott helyen megfürdik. Mialatt fürdik, az országútról eltűnik az autója. Egy fiatal énekesszínész lopja el, de nem lopási, hanem inkább mene­külési szándékkal, amit a scenárium el­felejt alaposan megokolni. A lopott autó­ban talált ruhát is magára húzza rongyos gúnyája helyett és így kiöltözve. Sikerül neki elgázolnia Galambos földbirtokos leá­nyát, aki egy kis homokfutón sétakocsizást rendez az országúton. Szerencsére a kis­lányt semmiféle komolyabb baj nem éri, kivéve azt, hogy a most már elegáns szí­nész iránt szerelemre lobban. Mikor a szí­nész rövid vendégeskedés után tovább ro­bog, a kisleány a poggyászról megállapítja, hogy Balázs Sándor dr. budapesti ügyvéd Ez a lista biztosan győz! Turay Ida ______ Erdélyi Midi ______ Szabos Gyula______ Jávor Pál ______ Pájer Antal ______ Salamon Béla______ Gmnon Gyula______ Szavazzon, ki tetszett legjobban a legvidámabb magyar filmben? ■■ nm Köszönöm, hogy elgázolt Irta. Köti. Zene: Szlatinay. Rendező: Mártont!*/. Szavazóhelyiség: Szavazóhelyiség: Kamara ■ Bécsi Szavazójegyek egész hétre előre válthatók volt a megmentője. Az ügyvéd közben nagy­­nehezen hazaérkezik, autóját már a háza előtt találja és az autóban egy levelet, amelyben a színész névtelenül bocsánatot kér az autólopásért és megígéri, hogy a ru­hát is alkalomadtán visszaküldi. Néhány hét múlva az ügyvéd urat felkeresi a kis Panni, aki Budapestre szökött szerelmese után. Itt kiderül, hogy a szerelem nem az ügyvéd urat, hanem egy ismeretlent illet meg. Most következik az ismeretlen kinyo­mozása, az ismeretlenből való kiábrándulás és a happy end, amikor is a szerelem tárgya nem az ismeretlen, hanem az ügy­véd marad. Mártonffy Emil rendezte a filmet, amely sokkal kedvesebb, szebb, finomabb és gyor­sabban perdülő, mint a fiatal rendező első filmje volt. A női főszerepet Turay Ida játssza, aki minden jelenetében nagyon jó, beszéd- és énekhangja tökéletes, sok derűt is kelt, azonban mégis csak epizódszereplő, akire egy film­ első női szerepét nem lehet rábízni, mert nem bírja el. A férfiszerepek­ben a romantikát Jávor Pál és Páger An­tal, a humort természetesen Kabos Gyula és Gázon Gyula képviselik. Vincze Márton díszletei nagyon szépek és Sas László pro­ducer gondoskodott arról, hogy a film gaz­dag és változatos legyen. Szlatinay Sándor három nagyon sikerült és bizonyára rövide­sen népszerű dalt írt a filmhez. Amikor azonban elismerjük, hogy a film a magyar filmgyártás mai iránya mellett minden kívánságot kielégíthet és a közön­ség előtt sikerre is számíthat, nem hall­gathatjuk el azt a megjegyzésünket, hogy a magyar filmgyártásnak most már más irányban is fejlődnie kellene. Igaz, hogy a legnagyobb magyar filmsikereket eddig két­ségtelenül a zenés vígjátékok aratták, de talán egyszer mégis át kellene nézni a filmirodalom más műfaja felé is. Kissé ko­molyabb mondanivalókat szeretnénk hallani a magyar nyelvű filmektől, kissé komolyabb problémákat is lehetne magyar filmre fény­képezni. Nem kívánunk súlyos, monumen­tális filmeket, — hiszen ezt a magyar film­gyártás nem bírja el, — de több komolysá­got, több irodalmiságot várunk néha-néha. A világ filmgyártása is inkább a vígjátékok felé hajlik, de komolyabb drámák, vagy legalább színművek is bejutnak igen sok­szor a stúdiókba. Nem hisszük, hogy a ma­gyar közönség ne fogadna szívesen magya­rul beszélő társadalmi színműveket, ame­lyekben nemcsak az eddig sok sikert aratott vígjátéki művészgarnitúra, hanem a ki­tűnő magyar drámai színészek is szóhoz jutnának. Valószínű, hogy a Köszönöm, hogy el­gázolt! ugyanolyan sikert könyvelhet el magának, mint az idei évad többi magyar filmjei, de az új filmgyártási idény kezde­tén a producereknek gondolkodniok kellene, hogy a félreértések és szerepcserék számta­lan változata helyett valami egyebet is le­hetne az új filmek témájaképpen a magyar irodalom kincsesházából kikeresni. r. I. X (ötvenezer dollárba került egy film báli jelenete.) Egy milliomos estélyén ját­szik a Halálos szerelem című új Fox-alzti­váli jelenete, amelyben hatszáz elegáns frakkos fiatalember és kétszáz gyönyörű leány vesz részt. Ebben a környezetben játssza Fran­­ces Lee, a színpadról a filmhez hódított új amerikai sztár, rendkívül érdekes szerepét. A statisztér­án kívül a jelenethez szükséges volt két zenekar közreműködése és felszol­gáltak a vendégeknek 30 láda pezsgőt, 200 láda egyéb italt, 12 láda kaviárt, úgy hogy a felvétel összes költségét 50,000 dollárra rúgták. 13

Next