Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-03 / 52. szám

1935 MÁRCIUS 3, VASARNAP B. H. 21 S P'JCrR T A Ferencváros szegedi mérkőzése a második forduló legfontosabb eseménye A vasárnapi labdarugómérkőzések A Ferencváros múlt vasárnapi pontveszte. Bégé egyszeriben nagy változást hozott a bajnoki tabelán. Az Újpest jobb gólaránya mellett pontelönyre tett szert, ez pedig igen sokat jelent. Oly erősek a középcsapatok, hogy ilyen veszteséget velük szemben nehéz behozni, sokkal nehezebb, mint annakidején, amikor még a vezető csapatok jóval fölöttük állottak. Ha a Ferencváros birtokában lenne régi erejének, úgy nem kellene félteni hely­zetének további romlásától, így azonban aggodalmat keltő mostani pozíciója. Mind­járt vasárnap oly nehéz feladat vár reá, amelynek sikeres megoldása több a bizony­talannál. A Szeged FC csapatán csak nehe­zen tudott átjutni a Ferencváros eddig is, nemcsak Szegeden, hanem itthon, Budapes­ten is. A Szeged FC most erősebb, mint volt bármikor, viszont a Ferencváros formája gyengének bizonyult. Nehéz küzdelem lesz tehát a szegedi s könnyen megtörténhet, hogy újabb pontveszteség éri a zöld-fehéreket. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint a Ferenc­város bajnoki reménységeinek hanyatlását, fis éppen a mérkőzés nagy jelentőségére való tekintettel remélhető, hogy feléled a ferenc­városi játékosok régi küzdő szelleme és erős akarással kiharcolják a győzelmet. A bajnokság élén álló Újpestnek sem lesz könnyű a dolga vasárnap a Phöbus csapatá­val szemben. A Phöbus erősen készülődik, hogy megtépázza újpesti nagy riválisa di­csőségét, s egészen bizonyos, hogy nem egy­könnyen adja meg magát ellenfelének. A Hungária-úti sporttelepen kettős program várja a közönséget Elsőbben a Kispest—111. kér. FC mérkőzését játsszák le s ebben a küzdelemben a Kispest győzelme várható, de nem lenne meglepetés a döntetlen eredmény sem. A Hungária—Bocskay találkozását már előre elkönyvelték a kék-fehérek javára, mert a debreceniek oly sok tartalékkal vo. nulnak föl, hogy nem tartják képesnek ko­moly ellenállásra. Hiányozni fog a Bocskay csapatából Markos és Teleki is, előbbinek a helyén a most szerződtetett Janda, Teleki he­lyén pedig valószínűen az amatőr Bőr II. fog játszani. Érdekes mérkőzés lesz a Soroksár—Budai 11 soroksári találkozása is. A Soroksár a múlt vasárnap lelkes játékkal hódított el pontot a zöld-fehérektől, a budai csapat pe­dig csak egy véletlen góllal kapott ki az Újpesttől. A papírformák szerint a mérkőzés döntetlenül végződik. A múlt vasárnap vá­ratlanul jól szerepelt Attila niost Kapos­várott készül győzelemre a Somogy csapatá­val szemben. Amennyiben a Somogy ezt a meccsét is elveszti, menthetetlenül kiesik az első ligából. A vasárnapi mérkőzések rész­letes programját és időbeosztását sportpro­gramunkban közöljük. * * i * Hefty Frigyes előadása a repülésről. Vi­téz Hefty Frigyes pénteken este nagy érdek­lődéssel kísért előadást tartott a Budapesti Motor Yacht Clubban. Andrássy Mihály gróf bevezető beszéde után Hefty ismertette a repülés történelmi fejlődését. Behatóan fog­lalkozott a motomélküli repüléssel s meg­állapította, hogy ötezer siklórepülés porán egyetlen baleset sem történt, a motomélküli repülés tehát teljesen biztonságos. A motor­nélküli repülés, mondotta Hefty, önállóságra, önbizalomra, önzetlenségre s bátorságra ta­nít s legjobb elöiskolája a motoros repülés­nek. Vitéz Hefty Frigyes élvezetes előadását vetítettképekkel kísérte. * Jean Taris veresége Ausztráliában. Sidneyi jelentés szerint Jean Taris francia úszóbajnok a 880 jardos gyorsúszásban 10 p. 47.4 mp.-es idővel a harmadik helyen végzett Charlton (10 p. 37 mp.) és Ryan mögött. Kyokawa japán olimpiai győztes a 110 jardos hátonúszásban 1 p. 10.6 mp.-es idővel új ausztráliai rekordot teremtett. * Amerika már kijelölte Davis Cup-csapa­tát. Az Egyesült Államok Davis Cup-csapatá- ban Allison és Wood játssza az egyest, a párosban pedig Makó és Rudge szerepel. * Manno Miltiades emlékezete az Evezős Szövetségben. A Magyar Evezős Szövetség igazgató-tanácsa legutóbb tartott ülését Manno Miltiades emlékének szentelte. Per- czel György dr. társelnök emlékezett meg a magyar evezőssport nagy halottjáról. All rund sportember volt —mondotta Perczel György —, mégis jogosan vallhatja a leg­inkább magáénak az evezőssport, amelynek diadalmas hőse volt sokáig. Az emlékbe­széd felsorolta Manno Miltiades evezősgyő­zelmeit s méltatta a nagy magyar sport­ember művészi pályáját. A meghatóan szép megemlékezés után az igazgatótanács elhatározta, hogy Manno Miltiades emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Manno Miltia­des elhúnyta alkalmából a cseh evezős szö­vetség meleghangú részvétnyilatkozatot küldött a Magyar Evezős Szövetségnek. A cseh szövetség részvétlevelében megemlé­kezik arról, mennyire népszerű volt Manno Miltiades a cseh sportkörökben is és hogy elhúnytát prágai barátainak sokasága őszintén fájlalja. * Zamora és Alberti. Ricardo Zamora, a világhírű spanyol kapuvédő jelenleg az FC Madrid játékosa. Zamora rendkívül hiú ember, sokat tart magáról és képességeit mindenkor busásan kamatoztatta is. Az idő azonban fölötte is eljárt és az FC Madrid a Bocskay volt kapusában, Alberti Gyulában találta meg utódját. Alberti szer­ződtetését azonban a lenagyobb titokban tartotta a madridi egyesület vezetősége mindaddig, amíg Alberti Madridba érke­zett. Albertit nagy örömmel fogadták a spanyolok s a szerződés megkötése után végigvezették a pompás klubhelyiségekben. Az egyik teremben ott találták Zamorát is, aki semmit sem tudott még a „konkur- rens” szerződtetéséről. Coronado vezértlt- kár magához intette Zamorát, aki egyéb­ként az egyik madridi napilapnak a sport­rovatvezetője és a legnagyobb nyugalom­mal a következőket mondotta az egykori csodakapusnak: Bemutatom önnek új ka­pusunkat, Alberti urat, akit egyébként már ismer a Bocskay csapatából. Alberti úr az a nagyszerű kapus, aki itteni szerep­lésekor meghódított bennünket és közönsé­günket. Kérem, írjon róla lapjában meleg sorokat ” Ezzel a vezértitkár már ott is hagyta a kövémeredt Zamorát, aki megle­petésében nem is jutott szóhoz. Másnap az­után Zamora sportrovatában apróbetüs kis cikk jelent meg „Uj kapus az FC Madrid­ban” címmel. A néhánysoros híradásban Zamora közölte a lap olvasóival, hogy Al­berti a Madridhoz szerződött s megjegy. zésül hozzáfűzte, hogy az egyesület jól járt az új kapussal, mert ha Zamora el­foglaltsága miatt nem állhat egyesülete rendelkezésére, megfelelő helyettese lesz Alberti személyében. Többet és jobbat nem volt szive leimi a hiúságában megbántott Zamorának. II. KIADÁSBAN jelent meg a SZÍNHÁZI w WALESI HERCEG SZÁMA * Három Európa-bajnok is indul Buda­pest birkózó-bajnokságaiban. A Magyar Birkózó Szövetség vasárnap rendezi Buda­pest birkózó bajnokságait. A verseny egy­ben próbaverseny is az áprilisban sorra kerülő Európa bajnokságokra. A bajnoki versenyben szőnyegre lépnek az olimpiai keret tagjai, közöttük három Európa baj­nok, még pedig a légsúlyú Lőrincz, vala­mint a pehelysúlyú Zombori Ödön és Tóth. Lőrincz legveszélyesebb ellenfele Imrei lesz, a pehelysúlyban Zombori és Tóth kö­zött dől el a bajnokság, a könnyüsúlyban Beke és Ferenczi a legesélyesebb pályázó, de nem lenne meglepetés Biczó győzelme sem. A kisközépsúlyban Rétháti, ördög és Finyák, a nagyközépsúlyban Riheczky, Maróti és Bóbis, a kisnehézsúlyban Tará- nyi és Virágh, a nehézsúlyban Horling és Palotás a bajnokjelöltek. A verseny va­sárnap délelőtt 10 órakor és délután 5 órakor kezdődik a Golgota-uti Máv gép­gyári kolónia nagytermében. * Hetvennégy résztvevővel hétfőn megkez­dődik az első állami tennisz-oktatótanfolyam. A kultuszminiszter tudvalévőén a magyar ki­rályi állami tenniszoktató vizsgáló bizottság fennhatósága alá helyezte a tenniszoktatást. A bizottság március 4-én, hétfőn délelőtt 10 órakor nyitja meg két és fél hétig tartó tan­folyamát, amelyen a legkiválóbb amatőr- és professzionalista tenniszezök és oktatók tar­tanak előadásokat A tanfolyamra és az azt követő vizsgára hetvennégyen jelentkeztek. A tanfolyamot a Testnevelési Főiskolán Ra- kovszky István, a tenniszoktató vizsgáló bi­zottság elnöke nyitja meg, majd Szukováthy Imre dr., a Testnevelési Főiskola igazgatója üdvözli a tanfolyam résztvevőit. Előadók: Szukováthy Imre dr., Kelemen Aurél, Kehrliny Béla, Beszterczey-Jacobi Roland dr., Göncz Lajos, Horváth Boldizsár dr., Kerezsy Endre és Schmidt Ferenc. SmúUelm éF I R’i'A: KK SS üYOLA XI. Minden érdekelt. Lelkes szeretettel viseltettem minden iránt, ami sport, de igazi nagy szerelmem mégis csak az atlétika volt. Figyelmem kiterjedt a legaprólékosabb részletekre s hamar megtudtam, ha a Markó-utcai főreálban és főgimnáziumban, vagy a Barcsay-utcai gimnáziumban új tehteség bukkant föl. Így azután az atlétikai viadalok későbbi hősei már régi ismerőseim voltak, még mielőtt személye­sen valaha is láttam volna őket. Különösen izgatta érdeklődésemet a Markó-utcai főreálnak egyik nyol­cadikos diákja, akinek képességeiről mesés híre jár­tak. Gillemot Ferenc volt ez a nagy tehetség. Azt beszélték róla, hogy Dáni Nándor irányítása mellett trenírozik és eredményeivel máris túlszárnyalja a legnagyobb atlétákat. A nyilvánosság előtt még nem szerepelt, de megtudtam, hogy fia a híres rózsa­kertésznek, akinek a Damjanich-utcában volt a virágtelepe, elkerített nagy területen. Oh, hányszor leskelődtem ott a Gillemoték virágkertészetének a kerítésén, hátha megláthatom a csodát, aki annál is nagyobb volt a szememben, mert otthon, „saját pályáján” trenírozhatott. Az atlétika régebbi hősei ebben az időben már a végét járták tüneményes karrierjüknek, de ha­nyatlástól nem kellett tartani, mert virult már az utánpótlás a középiskolákban. Két nagy név kezdett ekkor felemelkedni. Két nagy embernek, két tornatanárnak a neve. Az egyik Ottó József, a Markó-utcai főreál tornatanára, a másik Collaud Ferenc, a Barcsay-utcai gimnázium tornatanára volt. Ez a két férfiú túltette magát az előítéleteken, megértette az új kor szavát és fel­karolta a régi merev tornászás rendszerét ostromló modern sportokat. Apai szeretettel viseltettek az atlétikát kedvelő diákok iránt. Megtehették volna, hogy béklyókba szorítják az életerős, új generációk­ból lávaként előtörő erőket, de ehelyett szárnyára bocsátották a könnyű sportokat, megalapozójává lévén ezáltal a magyar sport mérhetetlen fejlődé­sének. Ottó József diákjai közül a jobb tornászok, atlé­ták, úszók javarészt a BTC zászlaja alá sereglettek, Collaud Ferenc keze alatt pedig az atlétikának azok az újabb tehetségei érlelődtek, akik nagyrészt a Ma­gyar Úszó Egyesület versenyzőiként arattak sport­dicsőségeket. Ottó József a labdarúgósport meg­honosítása körül is szerzett érdemeket. Már 1893-ban felfigyelt az angol játékra. Elhatározta, hogy nálunk is meghonosítja, de egy kis hiba történt; nem külön­böztette meg a futballt a rugbytől és a futball be­vezetésére beszerzett tojásalakú labdákról kiderült, hogy valójában csak a rugby-játékra használhatók. Ám a mag ezzel mégis el volt vetve és ha csak néhány év elteltével is, de kihajtott a magyar sport termőtalajában. Ottó József intézetének tornacsarnokában tör­tént a labdarúgás honfoglalása. Az 1897. év telén röppent föl a tornateremben az első labda, hogy a betört ablakokon keresztül kiszállva, elindujon hó­dító diadalútjára. A magyar sport új korszaka kezdődött. Akik ott voltak a születésnél, nem is sejthették, micsoda sporttörténelmi eseménynek a részesei. Iszer Károly állott az evolúció élén, körülvéve a BTC fiatal­ságától. A sportnak ekkor a „Sportvilág” volt a sajtó- orgánuma. Balogh Hugó és Tatits Péter szerkesz­tette kiváló szellemi képességekkel egyesült sport­szeretettel és magávalragadó lelkesedéssel. A fut- ballról a Sportvilágban olvastuk az első híreket. Innen tudtuk meg, hogy a BTC-ben Iszer Károly vezetésével külön csoport alakult a „BTC Első Ma­gyar Football Teamjei” néven, engem azonban — most utólag bevallom — a futball eleinte hidegen hagyott. A Sportvilág híradásainak a hatása alatt kíváncsiságból egyszer-másszor elvetődtem mégis a lebontott Millenáris-pályára, ahol a BTC-isták kék­fehér és piros-fehér csapatokba verődve, szorgal­masan gyakorlatoztak. Az első benyomásaim nem voltak kedvezőek. Hozzá voltam szokva az atléta­alakokhoz; a futballistákat robusztus embereknek láttam, mint ahogy a nehéz cipőkben, vastag harisnyaszárakban és flanell ingükben nagyobb és termetesebb figuráknak látszottak, mint amilyenek valójában voltak. A tréningeken azonban együtt láthattam a ma­gyar futballisták őseit. Közöttük Ray Ferencet és Stobbe Ferencet, akik tulajdonképpeni elindítói vol­tak labdarugósportunknak. Ray Ferenc a fia volt a híres pesti műépítésznek, aki a Royal-palotát is épí­tette. A Ray-irodában dolgozott mint rajzoló Stobbe Ferenc, a fiatal Ray pedig Svájcban végezte tanul­mányait. Ray Ferenc Zürichben már javában fut­ballozott s csapatában a legjobb játékosok közé tar­tozott, amikor nálunk még az embereknek éppen csak tudomásuk volt a futballsport létezéséről. Ami­kor Svájcból hazatért, magával hozott egy futball- labdát, szövetkezett Stobbeval, aki nem is nyugodott többé, amíg a BTC-n keresztül a nagyszerű játék nálunk is meg nem honosodott. Stobbe Ferenc volt tehát az első, akit Ray Ferenc beoltott a futball sze- retetével és Stobbe volt az új sportszenvedélynek a további terjesztője. Állandó résztvevője volt a tré­ningeknek Hajós Alfréd, akinek ekkor már olimpiai olajág övezte a homlokát, a két Yolland, Artúr és James, akik már hazájukból magukkal hozták a sportok kedvelését, azután a termetes Pesky Vilmos, a gyorsmozgású Harsády József, a szálfanövésű Sajó Béla, a már férfikorban lévő Klebelsberg Géza, a három Sturza-fivér, a szökés Lindner Ernő, a min­denkitől dédelgetett Kakas Gyula és több, akkor még névtelen fiatal sportrajongó. Az új BTC-isták között tűnt fel Weisz István, aki nyolcadmagával lépett a piros-fehérek táborába, hogy majdan egyik alapítója legyen az FTC-nek. Nagyjából ezek voltak a hadvezérnek, Iszer tatának a katonái, akiknek nevét most már a magyar labdarúgósport fényes történetének gazdag lapjai őrzik. A Markó-utcai főreáliskola tornaterme és udvara hamarosan szűknek bizonyult a mindjobban lábrakapó futball számára. Nagyobb területre volt szükség. Iszer Károly tehát kivezényelte seregét a Csömöri-útra, a Millenáris-pálya tribünök és öltözők nélkül árválkodó területére. A játékosok egy közeli vendéglőben öltözködtek és ugyanoda tértek vissza a tréningek után vidám kuglizásra és poharazással egybekötött eszmecserére. A bajtársi szellem, amely mindig főereje volt a BTC-nek, itt virágzott ki a leg­erősebben. Mintha az angol játékkal az angol szel­lem is bevonult volna a klub tagjai közé, hogy tova­terjedve, hatása alá vonja a futballnak behódoló újabb és újabb sokaságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék