Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
r 1935 JUNIUS 39. SZOMBAT B. H. Stoil Stoilov bolgár követ átnyújtotta megbízólevelét A kormányzó június 28-án, pénteken déli egy órakor ünnepélyes kihallgatáson fogadta Stoil Stoilovot, a bolgár királyság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki átnyújtotta neki megbízólevelét. Az üdvözlés és a válaszbeszéd elhangzása után a kormányzó beszélgetést folytatott az új követtel, majd pedig megszólításával tüntette ki a kíséretében megjelent Boris N. Andrejev követségi titkárt. Az ünnepélyes aktusnál közreműködött Kánya Kálmán magyar külügyminiszter és Uray István dr. államtitkár, a kabinetiroda főnökhelyettese. Az új bolgár követ 46 éves, fia Stoilov Konstantinnak, a híres bolgár államférfiúnak. Tanulmányait külföldön végezte és 1914 óta teljesít külügyi szolgálatot. A háború után bolgár részről tagja volt a bresztkovski és a bukaresti békedelegációnak. A legutóbbi esztendőkben a római, majd a bécsi bolgár követség ügyvivője volt, legutóbb pedig Szófiában a külügyminisztérium elnöki osztályát vezette. A kormányzói fogadás után a Budapesti Hírlap munkatársának alkalma volt rövid beszélgetést folytatni. STOIL STOILOV bolgár követtel, aki a következő nyilatkozatot tette: — Budapest nagyon szép város. Ismerem még egyetemi éveimből, amikor nem egyszer utaztam itt át és néhány napos tartózkodásom alatt gyönyörködtem szépségében, közelebbről megismerkedtem kultúrájával és művészetével, amely iránt nagyon érdeklődöm. Most alkalmam lesz jobban megismerni, úgy Budapestet, mint egész Magyarországot is. — örömmel tölt el, hogy mint hazám követe, összekötő kapocsként szolgálhatok a becsületes, szorgalmas és vitéz magyar és bolgár nép között megerősítendő a régi baráti kapcsolatokat. Remélem, hogy feladatom nem lesz nehéz, mivel a két nemzetet régi és tradicionális barátság köti össze. Óriás kérészt a huszita Prága szivében A katolizmus nagy győzelme Csehszlovákiában — A szlovenszkó egyházmegyék és a modus vivendi — A magyar katolikusok szomorú helyzete Prága, június hó. (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) Prága leghatalmasabb terén, a valóban világvárosias Vencel-téren, amely szélesen emelkedik a cseh nemzeti múzeum méltóságteljes palotája felé, az utóbbi napokban szokatlan látvány lepte meg a járókelőket. A tér felső végén, a múzeumnál, a Vencelszobor mögött harminc méter magas keresztet ácsoltak a munkások. A hatalmas kereszt a kimagasló helyen szinte uralkodni látszik a nagyváros vásári zsibongása felett. Talpazatánál villamosok futnak, száz és száz autó száguld, ezer és ezer ember jár. A modern hat-hét emeletes paloták szerényen állnak a kereszt árnyékában s aki Prága szívébe téved, a Vencel-tér közelébe, messziről látja a legforgalmasabb helyen álló hatalmas alkotmányt. Különösen este lenyűgöző a látvány, mikor ezer és ezer neonfény, ívlámpa, forgóreklám, mozi, jelzés, reflektor gyúl ki a száz és száz üzlettel, kávéházzal teli téren, amelyre szinte túlzottan összpontosul a város mozgalmas esti élete, különösen este óriási memento a belülről kivilágított jel, amelynek messze sugárzó ragyogása elnyom minden más éjszakai világosságot. Más városokban a kereszt modern győzedelme nem lenne annyira feltűnő, mint Prágában. A csehszlovák főváros katolikus szempontból örökké szakadár volt, a husziták, a kelyhesek főfészke, s amikor 1918-ban az ország visszanyerte szabadságát, a régi ellentmondás tradíciója párosulva az új szocializmus taraiival, hihetetlen erővel újra föllángolt. Pápa népe ledöntötte a város egyik legszebb műemlékét, az évszázados Mária-oszlopot s ez a tett mintegy szimbóluma volt annak, hogy hallani sem akar a katolicizmusról. A kormány és a törvénykezés támogatta a nép egyházellenességét és sokáig úgy látszott, hogy Csehszlovákiából a szovjethez hasonló vallásellenes állam alakul ki. Az utcákon a vezető szerepet a szokolok (a cseh tornászok) játszották, akik soha sem tagadták, hogy nem rokonszenveznek Rómával és az egyházi férfiakkal. PRÁGA KIBÉKÜL A VATIKÁNNAL Az idők hatalmas változását mutatja, hogy ma megjelenhetett a harminc méteres kereszt Prága és mondhatjuk egész Csehszlovákia legexponáltabb helyén! Mennyi engedmény, mennyi belátás és főleg az egyház mekkora bölcs munkája kellett e csendes győzelemhez. A katolicizmussal ugyanazok, akik előbb ellene harcoltak, ma sietnek békét kötni. Mi okozta a cseh politika s talán a cseh nép e feltűnő mentalitásváltozását? A köztársaság katolikusai június 27-én óriási katolikus kongresszusra gyűltek össze Prágában s diadalmas ittlétüket a vencelléri kereszt dokumentálhatja. A papság, a lakosság, a főváros nagy előkészületet tesz e Prágában szokatlan és első kongreszszus megülésére s bízvást mondhatjuk, hogy külső fénye, mozgalmassága és jelentősége legalább akkora lesz, mint a cseh nemzeti tornászok, a szokosok (a cseh SA) négyévenként való összejöveteleinek szokott lenni. A Vatikánnal való kibékülés prágai elhatározásához bizonyára hozzájárult az a körülmény, hogy Franciaország kibékült az egyházzal s e kibékülést Pacelli bíboros-államtitkár a közelmúltban Lourdes-ban megpecsételte. Prága mindenben követi Párizst s így ebben a kérdésben is. Az olasz közeledés ugyancsak döntően hatott az elhatározásra, de a főokot kétségtelenül belső dolgok, elsősorban a szlovenszkói egyházmegyék rendezetlen helyzete és a szlovák nép kívánságának respektálása szolgáltatta. A szlovenszkói egyházmegyék helyzete Az új államhatárok nem voltak azonosak a régi egyházmegyék határaival, s így történt, hogy az egyházmegyék Szlovenszkóra került részei magyarországi püspökök jurisdikciója alá tartoztak. Ezen az állapoton a prágai kormány kezdetben erőszakoskodással akart segíteni: lefoglalta az egyházmegyék vagyonát, üldözte papjait, megtiltotta szabad tevékenykedésüket. Hlinka katolikus szlovák népe szembefordult e tarthatatlan helyzettel s Prága egyházellenes politikája a legfőbb oka lett a csehek és a szlovákok elhidegülésének. Prágában felmerült a gondolat, hogy a helyzet megjavítása érdekében modus vivendit kell kötni a Vatikánnal. Könnyen nem ment a dolog, mert Róma nem bízott a Hradzsinban s Ciriacci prágai nuncius afférjai óvatossá tették. Amikor kezdtek a régi katolikus tradíciók, Prága végre koncessziókat tett: csaknem mindenben visszaállította az egyház régi jogait, visszaadta birtokait, leépítette az egyházellenesnek látszó törvényeket, a szlovák katolikus néppárt tervezett kormánybalépésével hozzájárult az egyház befolyásának növeléséhez, úgy hogy csaknem tíz éves tárgyalás után 1935 tavaszán megszületett a modus vivendi, amely többek között új határokat ad a szlovenszkói egyházmegyéknek. A kibékülés megkoronázása a nagy prágai katolikus kongresszus, amelyen Verdier bíbornok lett a pápai legátus. Jellemző, hogy a magas tisztségre a Vatikán a francia egyház fejét küldte ki, hogy ezzel is kedveskedjék Prágának. Verdier-n kívül Innitzer osztrák bíboros hercegérsek jelenléte ad ragyogó keretet az egyházi ünnepségeknek. A júniusi napokban, a katolicizmus tel jes győzelmétől hangos az ország. Régi megállapítás szerint a csehekben két lélek lakozik: a renitens prágai huszita lélek és a hívő olmützi katolikus lélek. Most a második diadalmaskodik s a nyolcvan százalékban katolikusok lakta országban az egyház elfoglalja régi helyét. Mindazonáltal nehéz felállítani a Vatikánnal való kibékülés őszinte mérlegét, amelyet egyrészt külső okok, például a Vatikán és Párizs kiegyezése, másrészt belsők készítettek elő, így a szlovákok megnyerésének szándéka s az egyházmegyei határok tarthatatlansága. Jellemző, hogy ugyakkor, amikor a vatikáni béke megvalósult, Benes oroszországi utazásával megpecsételte a szovjet—csehszlovák barátságot is, azaz Csehszlovákia egyidőben a két legellentétesebb világnézeti hatalmassággal békült ki: a katolicizmussal és a kommunizmussal. A MAGYAR KATOLIKUSOK SZOMORÚ HELYZETE A katolicizmus jogainak visszaállításával a csehek koncessziót tesznek a morváknak és a szlovákoknak. A modus vivendi megkötését a szlovák püspöki kar szorgalmazta a leghevesebben, mert tiszta helyzetet kívánt Szlovenszkón s a régi egyházmegyei beosztás kényelmetlen volt számára. Most a pozsonyi érsekség megteremtésével s a többi egyházmegye kikerekítésével önállóvá válik a szlovák katolicizmus. A szlovák püspökök azonban úgy vélték, hogy Prága csak abban az esetben hajlandó engedni egyházellenes merevségéből és hozzájárulni a szlovák püspökök kívánságaihoz, ha az utóbbiak bebizonyítják, hogy csehszlovák nemzeti szempontból megbízhatóak s új hatalmukat az állameszme és az államnyelv fokozott elterjsztésére használják fel. E törekvések következtében a magyar katolikusok helyzete nem éppen a legrózsásabb Szlovenszkón és a hívők elégedetlensége nagy. A helyzet új szabályozása nem gondoskodott önálló magyar egyházmegyéről (a szudétanémeteknek van egyházmegyéjük: a leitmeritzi) s a szlovák püspökökben nemzeti téren nehéz megbízni. Sok rendeletük sovinisztább a világi rendeleteknél. Jellemző például, hogy a világi hatóságok pecsétein a magyar vidéken (mint Dunaszerdahelyen) a város neve két nyelven szerepel, magyarul és az államnyelven, az egyházközség pecsétjein a püspök egyenes rendeletére ugyanitt csak egy nyelven: szlovákul. A magyar istentiszteleteket sorra beszüntetik. (A kassai egyházmegyében például az utóbbi években tizenkilenc helyen szűnt meg a magyar istentisztelet), a magyar papnevelést elhanyagolják (hatezer szlovákra jut egy kispap s csak 10.000 magyarra egyes szlovák papokat küldenek magyar helyekre. A premontrei rendet, mely tisztára magyar volt, egyszerűen szlovák szerzetesek felügyelete alá helyezték s elnemzetietlenítik. A magyar esperességek abból az alkalomból, hogy őket is bevonták a prágai kongresszus szervezésébe, kéréseiket tizennégy pontba foglalták és felterjesztették a szlovák püspöki karhoz. A legtöbb helyről választ sem kaptak tiszteletteljes kéréseikre, két helyről meg elutasították azokat. Az eredmény az lett, hogy a százezer más résztvevő mellett mindössze kétszázötven szlovenszkói magyar jelentkezett a kongresszusra s ezek is csupán arra a határozott ígéretre, hog kongresszus szigorúan vallási aktus ma A magyarok tiltakoznak a katolicizmus fizikai célokra való kihasználása ellen. Benes elvitathatatlanul politikai célt követ a kongresszussal: dokument kívánja, hogy a köztársaság valamely katolikusa megelégedetten egységes, Prágában látja kristályosodási tengely 2$ A BAEDER CAOLA vitaminos krém a bőrt egyenletesen barnítja, azt fájdalmas napégéstól és kellemetlen hámlástól megóvja. Ezért a CAOLA vitaminos krémet fürdőzők, evezősök, napozók nem nélkülözhetik. Kis doboz 50 fillér, nagy doboz 1 pengő. Fegyházra ítélték Barcza Sándor dr. orvost A büntetőtörvényszék Horváth-tanácsa napokig tartó tárgyalás után pénteken hirdetett ítéletet Barcza Sándor dr. orvos és kilenc társa nagyszabású valutabűnperében. A bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki a terhére rótt cselekményben és ezért Barcza Sándort folytatólagosan elkövetett visszaélés bűntettéért két évi és három hónapi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre, Heisz Etát egyévi és háromhónapi börtönre, Lovász Mihályt egyévi és hathónapi börtönre, Tyrnauer Bélát héthónapi börtönre, Tímár Somát nyolchónapi börtönre, mint fő- és 200 pengő mellékbüntetésre ítélte, de Timárt kötelezte ezenkívül 1000 pengő vagyoni elégtétel fizetésére is. Szilárd Pált a törvényszék kilenchónapi börtönnel, Friedmann Emil dr.-t négyhónapi fogházzal, Heisz Adolfot egyhónapi és Boros Irént kéthónapi fogházzal sújtotta. Friedmann Emil dr.-t, Heisz Adolfot és Boros Irént bűnsegédi bűnrészesség vétségében találta bűnösnek a törvényszék és ilyen alapon szabott ki velük szemben a törvényszék fogházas büntetést. Az elszenvedett vizsgálati fogságot a törvényszék betudta az ítéletbe. Kotsis Miklós dr. ügyészségi alelnök valamennyi vádlott terhére súlyosbításért fellebbezett Fellebbeztek az elítélt vádlottak is. A törvényszék úgy határozott, hogy a szökésben lévő Lichtenstein Emánuellel szemben fenntartja a korábban kibocsátott nyomozólevelet, Barcza továbbra is fogságban marad, Lovászt azonban szabadlábra helyezte a bíróság. Előléptetések a kormányzó kabinetirodájában Horthy Miklós kormányzó június 28-ikán kelt legfelsőbb elhatározással a kabinetiroda személyzeti létszámában védeni Ambrózy Gyula dr. kabinetirodai osztályfőnök címmel és jelleggel felruházott kabinetiroda tanácsost a 4. fizetési osztályba osztályfőnökké nevezte ki, Radnótfáy-Nagy György kabinetirodai titkárnak pedig az osztálytanácsosi címet adományozta. A kormányzó július 28-ikán kelt legfelsőbb elhatározással a kabinetiroda segédhivatali személyzetének létszámába Marton Béla kabinetirodai főtisztnek a segédhivatali igazgatói címet adományozta. Rekkenő hőségben íkségletére! Vásároljon! vígan hűsöbet gondoljon őszi szükségletére! Vásároljon! Amit megtakarít azon Építkezünk! _ Olcsón adunk mint még soha! Jelszavunk: Új árút az új üzletbe! Árakat nem hirdetünk, mert nem egy-két reklámcikket, hanem minden raktáron lévő árút olcsón adunk. E RIVER kézimunkaház Budapest, Vill., József*körút 11. szám