Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-29 / 146. szám

4 B. Hé 1935 JÚNIUS 29, SZOMBAT PALESZTINÁBA ÉS SIRIÁBA hetenként kétszer legmodernebb gyorshajókkal Triestböl; oávséfés- és turistaosztály. EGYIPTOMBA hetenként Triestböl és Qeno* vábóJ 8 nap alatt pazar luxushajokkal. A LEVANTERA, INDIÁBA ES A TÁVOL KELETRE sűrű láratok, modern óceánjárókkal. Prospektusok, felvilágosítás a társa­ság mindkét budapesti irodájában: Tküköljpűt 2. Vád-utca 4. népszövetsségi miniszterrel közölt: 1. Olaszország Abesszínia felett protek­torátust gyakorol, ami azonban nem fogja ltorátust gyakorol, ami nem fogja érin­teni Abesszínia belpolitikai függetlensé- nia széles kaput tár. 3. Absszinia ásvány­anyagokat, főképpen pedig fát szállít Olaszországnak. 4. Olaszország Massaua és Mogadiscio között vasútvonalat épít. 5. Olaszország keletafrikai birtokait olyan módon fogja kifejleszteni, hogy annak Abesszínia is teljes mértékben fogja látni. Mussolini közölte még, hogy amennyi­ben az ügy békés elintézésére lehetőség nyílik, készséggel hajlandó a négussal és a Népszövetséggel tárgyalni, ellenkező esetben azonban seregei készen állanak és a Népszövetségből való távozása után ha­ladéktalanul megkezdi a hadműveleteket. Az Oeuvre értesülése szerint Mussolini az abesszin kérdésre vonatkozó megbeszé­lések során Edén angol miniszterrel a kö­vetkező három követelést közölte: 1. Az olasz kormány csak akkor haj­landó együttműködni Angliával az abesz- szin kérdés rendezésében, ha biztosítékot kap arra, hogy a népszövetségi tanács augusztus 25-án nem fogja szőnyegre hozni az abesszin ügyet. Ellenkező esetben Olaszország nem venne részt a tanács­ülésen. 2. Olaszország biztosítékokat kíván arra, hogy a tárgyalások során Anglia sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja részesíteni Abesszíniát. 3. Mus­solini közölte Edennel, hogy O'aszország végcélja az Abesszínia feletti olasz fenn­hatóság létesítése. Kettős vá’asztás előtt az angol diplomácia MILANO, jún. 28. A Stampa londoni tudósítójának jelen­tése szerint a Tana-tó zsilipműveiről szóló szerződés fennáll, jóllehet még nem került aláírásra. Ha Abesszínia újból a Népszó, vétséghez fordul, akkor az angol kormány kénytelen lesz vagy az addis-abebai szer­ződésre támaszkodni, amivel Olaszországot kiűzné a Népszövetségből, vagy ellensé. gévé tenni Abesszínia úgynevezett - „csá­szárát”. Nagyon érdekes lesz, hogyan tudja magát kiszabadítani az angol diplo­mácia ennek a kettős választásnak kényes helyzetéből. Az olasz-abesszin egyeztető bizottság keddig elnapolta üléseit HAGA, jún. 28. Az olasz—abesszíniái egyeztető bizott­ság az eljárás technikai lebonyolításának jobbára alaki kérdéseivel foglalkozó teg­napi rövid ülés után jövő keddig elnapolja tárgyalásait. Házkutatás a csángók barátjánál GYERGYöSZENTMIKLó®, jún. 28. Domokos Pál Péter tanár több könyvet írt a csángók életéröl és népi művészetéről és mostanában a csángó dalosok megszervezé­sén fáradozik. Kulturális munkássága szemet szúrt a román hatóságoknak és alfalui laká­sán, amíg Domokos távol volt, csendőrök jelentek meg és lakásában mindent felfor­gatva, elkobozták kéziratait iratait és leve­lezését. Amikor Domokos fiatal felesége a házkutatás megtartása ellen tiltakozott, a csendőrök gorombán kiutasították saját lakásából. Liber Endre és Lamotte Károly Budapest újra megválasztott alpolgármesterei Szemethy Károly a tisztifőügyész, Csorna Kálmán az árva­széki elnök — A főváros közgyűlése megválasztotta a szak­bizottságok tagjait Az új törvényhatóság pénteken ült össze második közgyűlésére, amelyen a polgármester után a város folisztviselői- nek, valamint a szakbizottságok megvá­lasztására került sor. Ez a második köz­gyűlés sem hozott meglepetést: ahogyan az első közgyűlésen az ellenjelölt nélkül indult Szendy Károlyt választotta ismét — érdemei elismeréséül — a főváros polgár- mesterül, ugyanúgy a második közgyűlé­sen a két volt alpolgármester, Liber Endre és Lamotte Károly nyerte el újra a fővá­ros parlamentjének bizalmából ezt a két magas állást. Liber Endre és Lamotte Károly érde­meit felesleges lenne ebből az alkalomból újra felsorolni. Liber Endre szociális ér­zése, páratlan humanitása, amellyel sok tízezer szegény ember veszendő életét mentette meg az emberi társadalomnak, egy életre szóló determináció arra, hogy a csonka ország fővárosának egyik promi­nens irányítója legyen. Lamotte Károly pedig szaktudásának hatalmas skálájával, kivételes pénzügyi tehetségével az elmúlt évek során meg­mutatta, hogyan lehet egyre romló gazda­sági viszonyok közepette, amikor az egyé­nileg vezetett magánvállalatok sorra om­lottak össze, sikerrel fenntartani egy nyomorúságokkal agyonhendikeppelt vi­lágváros életszínvonalát, gazdasági ní­vóját. A főváros tiszti főügyésze ismét Sze­methy Károly, ez a kiváló jogász lett, aki­nek vezetése alatt a jogügyi ügyosztály csendben végzi azt a rendkívül eredmé­nyes munkát, melyről az évvégi statisz­tika szokta volt kimutatni, hogy Sze­methy Károly nyertes pörökben évenkint hány százezer, mennyi sok százezer pengőt keresett meg a főváros adófizető polgársá­gának. Csorna Kálmán, az árvák ügyeinek lel­kes intézője ugyancsak méltán érdemelte ki magas tisztségére a főváros bizalmát. Végül, ha a szakbizottságok névsorát te­kintjük, örömmel kell megállapítanunk, hogy itt ezúttal tisztán érvényesült az a legfontosabb tétel, hogy a szakbizottsá­gokba elsősorban szakemberek valók. A névsort a szakszerűség dominálja és ez garancia arra, hogy a különböző Szakkér­désekben Budapest jövő sorsát a leghozzá­értőbb kezek irányítsák. A főváros közgyűléséről egyébként alábbi riportunk számol be: a polgármester a törvényhatósági bizott­sággal közölte, — még a kijelölési eljárás megkezdése előtt visszalépett. A szavazás tartamát másfél órában állapította meg az elnök, ennélfogva a választási ered­mény ismertetésére este kilenc óra körül kerülhetett sor. Szendy Károly polgármester negyedtíz előtt nyitotta meg újra a törvényhatósági bizottság közgyűlését és felhívására Far­kas Ákos dr. tanácsnok felolvasta a sza­jegyzőkönyvét. En­vazatszedő küldöttség nek adatai szerint > a főtisztviselői választások alkalmá­ból esetenkint százhuszonhét szavaza­tot adtak le, amelyből Liber Endre, Lamotte Károly és Csorna Kálmán 126 szavazatot nyert, Szemethy Ká­roly pedig 124-et kapott. Az elnöklő polgármester a közgyűlés viha­ros éljenzése közben törvényesen megvá­lasztottnak jelentette ki a négy főtiszt­viselőt, majd javaslatára a közgyűlés el­határozta, hogy az alpolgármesteri állások­nál megkívánt államfői jóváhagyás kiké­rése végett felterjesztéssel fordul a bel­ügyminiszterhez és abban jelentést tesz Liber Endre és Lamotte Károly megvá­lasztásáról. Ügy ezek a főtisztviselők, mint az árvaszéki elnök és a tiszti főügyész a hivatali esküt egy későbbi közgyűlésen fogják letenni. Farkas Ákos tanácsnok ezután bejelen­tette, hogy a szakbizottsági tagvála&ztá- sok alkalmából száztizenhárom szavazatot adtak le. A szakbizottságok tagjai Az elnök ezután kihirdette az ügyosztá­lyok mellé rendelt állandó szakbizottságok tagjaira nézve megejtett választás eredmé­nyét: thal Samu, vitéz Juhász Jenő, vitéz Pesthy- Müller József, Balász Alfréd, Borovitz Gábor, Reisz Móric, Boros László, Ripka Ferenc. Az elnöki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Baján Ferenc, Cselényi Pál, Batolkay Kázmér, Molnár László, Verebéig Jenő, Gazdy Jenő, Harrer Ferenc, Hencz Lajos, vitéz Lázár Domokos, Nagy Ferenc, Gál Benő, Gyürey Rudolf, Lévay Sándor, Payr Hugó, Vörösváry Miklós. Az út- és csatornaépítési szakbizottság tagjai: Bényl Károly, Dorner Gyula, Nagy Antal, Pályi Gyula, Petzrik Jenő, K. Cászár Fe­renc, Gyurkovics Henrik, Kuncze Lajos, Mül- ler Antal, Németh Gyula, Bochtler Péter, Minők Sándor, Pásztor Imre, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A városrendezési szakbizottság tagjai: K. Császár Ferenc, Bufnágl Imre, Lámpái Vilmos, Miklós Ferenc, Schoditsch Lajos, Harrer Ferenc, Katona János, Petracsek La­jos, Wellisch Andor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Nagy Andor, Payr Hugó. A közjogi szakbizottság tagjai: Andréka Károly, Dési Géza, Gerlóczy Endre, Orova Zsigmond, Divény Károly, Hodi-y Aladár, Mohaupt Gyula, Szakái An­tal, Viczián István, Farkas Zoltán, Révész Mihály, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Rupert Rezső, Büttl Károly. A közlekedési szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Botzenhardt János Cselényi Pál, Bomonnay Tivadar Koós Jenő, Bűben Miklós, vitéz Hajnóczy Béla, Pompéry Elemér, vitéz Somogyi Béla, Veress Gábor, Lázár Emil,, Lévai Sándor, Miliők Sándor, Kabakovits József, Magyar Mikős. A pénzügyi szakbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Deményi Aladár, Harrer Ferenc, Kozma Jenő, Petracsek Lajos, vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Ernszt Sándor, Lázár Fe­renc, Müller Antal, Raffay Sándor, Szőke Gyula, Temesváry László, Wolff Károly, Bá- nóczi László, Büchler József, Horovitz Gá­bor, Peyer Károly, Révész Mihály, Rassay Károly, Láng Lajos, Bródy Ernő, Párkány Frigyes. A vívezetéki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Becsey Antal, Deményi Aladár, Petracsek Lajos, Petzrik Jenő, Veress Gáb^r, Gidró László, Kossallca János, Struczky Sándor. Szabó József, Uhlár Béla, Pásztor Imre, Szepessy Albert, Steinherz Simon, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A magasépítési szakbizottság tagjai: Hufnágl Imre, Kronberg József, vitéz Mátyásfalvy Erich, Petrovácz Gyula, Scho­ditsch Lajos, Burchardt-Bélaváry Rezső, Dor­ner Gyula, Katona János, Németh Béla, Wel­lisch Andor, Blaskó Artúr, Gyürey Rudolf, Steinherz Simon. Diószegi János, Vázsonyi János. A közművelődési szakbizottság tagjai: Bárczy István, Bűben Miklós, Báltér Ká­roly, Orphanidesz János, Terbócz Imre, Bed- nárz Róbert, Divényi Károly, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Ugrón Gábor, Bánóczi László, Deutch Jenő, Révész Mihály, Boros László. Pollatsek Elemér. Megválasztotta a törvényhatósági bizott­ság ezenkívül a közigazgatási bizottság tagjaiul: Csilléry András, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Bessenyey Zénó. vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Peyer Károly, Bánóczi László és Fábián Béla bizottsági tagokat. Az igazoló választmány tagjai lettek: Bocsáry-Spur Kálmán, Diószegi János, Farkas Zoltán, Pályi Gyula. Petracsek Lajos, Usetty Béla, Viczián István, Vörösváry Miklós. A tizenhéttagú ellenőrzőbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Glücksthal Samu, Gaár Vilmos, Pózéi István, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Homonnay Tivadar. Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Peyer Károly, Büchler József. Révész MUiály, Payr Hugó, Ugrón Gábor. A városfejlesztési bizottság tagjai: A közgyűlés Sipőcz Jenő dr. főpolgármester elnöklé­sével pénteken délután is összegyűlt a fő­város törvényhatósági bizottsága, hogy betöltse az alpolgármesteri, a tiszti fő­ügyész és az árvaszéki elnöki állásokat és megalakítsa az ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságokat. Az elnöklő főpolgármester a jelölő vá­lasztmány három tagjának megválasztá­sára kitűzte a szavazást, ugyanekkor in­tézkedett azonban a szakbizottsági tagok tagjainak megválasztását illetően is. Másfélórás szünet után újból megnyi­totta a főpolgármester a közgyűlést és ki­hirdette, hogy a törvényhatósági bizott­ság a kijelölő választmány tagjaiul Büch­ler Józsefet, Rassay Károlyt és Wolff Ká­rolyt választotta meg. E három választott taghoz a törvényben biztosított jogánál fogva a maga részéről kinevezte Bárczy Istvánt, Petrovácz Gyulát és Zsitvay Ti­bort és velük együtt nyomban visszavonult a főpolgármesteri dolgozószobába, a fő­tisztviselői jelölések megejtése céljából. Pár perces szünet után Szendy Károly pol­gármester foglalta el az elnöki széket és enunciálta a kijelölő választmány határo­zatát, amely szerint a két alpolgármesteri állásra első helyen Liber Endrét és La­motte Károlyt, a tiszti főügyészi állásra Szemethy Károlyt, az árvaszéki elnöki állásra pedig Csorna Kálmánt jelölte a választmány. A többi pályázó — mint ezt A közoktatási szakbizottság tagjai: Bednárz Róbert, Csorna Zsigmond. Gáldy Béla, Kasics Margit, Raffay Sándor, Nemes- Vitéz Juhász Jenő, Kertész Elemér, Nagy Ferenc, Pályi Gyula, Terbócz Imre, Bánóczi László, PoUák Ferencné, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Vitéz Aladár. A közélelmezési szakbizottság tagjai: Sárkány Ferenc, Szentjóbi-Staub Elemér, Schmidt Rlchárd, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Eszterházy Móric gróf, Pakányi Ferenc, Temesváry László. Vály Ferenc, Viczián Ist­ván, DeutsCh Jenő, Lévai Sándor, Reisz Mó­ric, Vass Imre, Vázsonyi János. A szociálpolitikai szakbizottság tagjai: Aichner Albert, Michalovlcs Zsigmond, Nagy László, Szabó Imré, Toperczcr 4kosné, Gaár Vilmos, Hegedűs Bertalan, Nagy Ferenc, Szentessy József, Sárkány Ferenc, Gál Benő, Halász Alfréd, Polló.k Ferencné, Vörösváry Miklós, Hüt ti Károly. A közegészségi sakbizottság tagjai: Egervdry Tibor, Lédermann Mór. Szántai! István, Szentessy József, Vály Lajos, Vitéz Csik László, Csilléry András, Kvíz* Árpád, Szabó Géza, Wináisch Ödön, Borkos .T<*nő, Lázár Emü, Pollatsek Elemér, Diószegi Já­nos, Tauffer Gábor. A közegészségi szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Koós Jenő, Nemes- Nagy Mihály, Homonnay Tivadar, Sso,káll Antal, Becsey Antal, Gazdy Jenő, Glücks­K. Császár Ferenc, Tlovszky János, Lám - pel Vilmos, Petrovácz Gyula, Schoditsch La­jos, Bényi Károly, Dorner Gyula, Harrer Fe­renc, Weress Gábor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Ma­gyar Miklós, Pfeiffer Ignác. A sportügyi bizottság tagjai: Vitéz Juhász Jenő, Petracsek Lajos, Pöz ' István, vitéz Somogyi Béla, Usetty Bél" Homonnay Tivadar, Botzenhardt János, vité- Csik László, Gidró László, Michalovits Zsi" mond, Berkes Jenő, Szepessy Albert, Szeg" Béla, Vitéz Aladár, Halmay Zoltán. A népszínházi bizottmány tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Tlovszky Jár Koós Jenő, Bárczy István, Harrer Fere1- Kozma Jenő, Bánóczi László, Pollatsr Elemér. A segítőalap intézőbizottsága: Andréka Károly, vitéz Hajnóczy Bélé Sednátz Róbert, Nagy László, Büchler Jó­zsef, Kabakovits József. A szavazatszedő küldöttség elnöke: Pözel István, alelnöke Szakáll Antal, tag­jai: Baján Ferenc, Bechtler Péter, Gyurko- vits Henrik, Hüt ti Károly, Kabakovits Jó­zsef, Kertész Elemér, Payr Hugó, Steinherz Simon és Vályi Lajos. A szavazási eredmények ismertetésé után az elnök a közgyűlést be re készt ott*.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék