Budapesti Hírlap, 1935. július (55. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-14 / 158. szám

1S35 JUXJÜS 14, VASABNAP B. H. SZIHIIAI ŰYÉSZET Fedák Sári hazaérkezett Az Amerikából visszatért művésznő a kelenföldi pályaudvaron leszállt a vonatról és azonnal pestszentlőrinci házába autózott Budapest közönsége, mint jelentettük, szombatra várta haza Fedák Sárit, ami­korra a kiváló művésznő­ jelezte érkezését rokonainak és barátainak. A bécsi vonat este hét órakor futott be a keleti pályaudvarra. Már félórával a vo­nat érkezése előtt igen sokan gyűltek össze a pályaudvar előcsarnokában. Ugyanazzal a vonattal, amelyen Fedák Sári utazott, száz amerikai magyar tért vissza az óhazába, s így, amikor a vonat befutott, egy rezesbanda is megszólalt a pályaudvaron. A sínek mellett, a perronon újságírók, fotográfusok, s a kitűnő művésznő bizalmas barátai várták Fedák Sárit Kürthy Sárival és leányával élükön. Amikor a vonat feltűnt a távolban, Kürthy Sári az égre nézett, ahol a párás levegőben a felhők fölé ívelődött a szivár­vány. — Nézzétek! — mondta Kürthy Sári. — Szivárvány Zsuzsa vonata fölött! Amikor a vonat megérkezett, akkor de­rült ki a meglepetés. Fedák Sári jól is­mert arca nem jelent meg a vasúti kocsi ablakában, hiába várták barátai és a kö­zönség. A művésznő leszállt a kelenföldi pálya­udvaron, ahol senki sem várta. Autóba ült és hazament a pestszentlőrinci villába, édesanyjához. A kelenföldi pályaudvaron azonban nem egyedül ült autóba Fedák Sári. Egy kis­lányt hozott magával Amerikából, a tizen­hatéves Jerábek Boriskát. Ennek a kislánynak a nagynénje taní­totta valaha a kitűnő művésznőt írni­­olvasni a beregszászi iskolában. Fedák Sári Amerikában találkozott volt tanítónőjének unokahugával, magához vette , hazahozta a pestszentlőrinci villába. Fedák Sári és kis védence a Bremenen keltek át Európába. Bremerhavenben száll­tak ki a hajóból és onnét utaztak haza egyenesen Budapestre. Teljes tizenhárom napig tartott az út. Fedák Sári egyelőre pestszentlőrinci házában piheni ki az út fáradalmait. Pilla­natnyilag semmi határozott terve nincsen. Néhány napos pihenése után fog nyilat­kozni legközelebbi művészi szándékairól, amelyekről most még semmit sem hajlandó mondani. A kitűnő művésznő — akit, mint meg­írtuk, a los angelesi bíróság felmentett és tisztázta minden ellene emelt vád alól, — egészségesen, jó erőben tért vissza hosszú amerikai tartózkodásáról. Hazatérését egy­forma örömmel vette tudomásul a színházi világ és a közönség. A magyar Jedermann az esztergomi dóm előtt Pünkösti Andor újszerű rendezésében az állatkerti szabadtéri színpadon előadott Hoffmannsthal-misztérium nagy sikere ér­dekes tervre indította a kitűnő rendezőt. Mint ahogy Salzburgban a dóm előtt játsszák a Jedermannt, olyan formában szándékszik színrehozni Pünkösti Andor a magyar miliőbe inszcenált Akárkit, az esz­tergomi dóm előtt. A dóm előtti tér kitűnően megfelel az előadás céljainak. A templom hatalmas homlokzata pompás hátteret nyújt a misz­térium előadásához. A nézőtér számára pe­dig elegendő hely van a dóm előtt. Nem okozna nagyobb nehézséget ezen a szabad térségen tribünöket felállítani. Ilyenfor­mán egy-egy ünnepi előadáson sokezer ember nézhetné végig a magyar Jeder­mannt. Hír szerint, Pünkösti Andor, a darab rendezője és Kiss Ferenc, a magyar Akárki címszereplője, a hét elején Esztergomba utaznak és kihallgatást kérnek Serédi Jusztinián hercegprímástól az esztergomi előadás terve ügyében. Igen valószínű, hogy Serédi hercegprímásnak semmi ellen­vetése sem lesz a terv ellen, hiszen a Jedermann ünnepi előadása a katolicizmus ügyét is szolgálja, s a nézők seregére lel­kiekben igen erős nemesítő hatást gya­korol. A nagyszabású esztergomi ünnepi elő­adást Szent István-hetére tervezik. * (Strauss Richárd nyugdíjba ment.) Strauss Richard dr., a Birodalmi Zeneka­mara elnöke, korára és egészségi állapotára való tekintettel azzal a kéréssel fordult Goebbels dr. birodalmi miniszterhez, hogy mentse föl a Kamara elnökségétől és a né­­met zeneszerzők egyesületének elnöki tiszt­ségétől. Goebbels dr. eleget tett Strauss Ri­chard kérelmének és sajátkezű levelében legmelegebb köszönetét fejezte ki a zene­szerző eddigi munkásságáért. Strauss Ri­chard utódjává Raabe Péter dr. főzeneigaz­­gatót nevezte ki Goebbels miniszter a Zene­kamara elnökéül, míg a Zeneszerzők egye­sületének új elnöke Graener Pál dr. zene­szerző lett. • (KÍNAI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA EURÓPÁBAN.) Vincenc Hundhausen ta­nár, aki a pekingi egyetem egyik előadója és számos kínai irodalmi mű fordítója, nemrégiben színházat alapított Pekingben. A színház társulata jövő évben Európá­ban vendégszerepel. Hundhausen tanár szá­mos darabot is lefordított és átdolgozott a pekingi német színpad javára és ezekkel a régi kínai darabokkal jön a színtársulat jövő évben Európába. A kínai színház előreláthatólag Budapestre is ellátogat. * (A KÖZÖMBÖSSÉG ÖLI MEG A SZÍNHÁZAT) — mondta Lenormand, a világhírű francia szerző a Párizsban legutóbb megtartott nemzetközi író­kongresszuson. — A mai színház mind­össze a szórakoztatást szolgálja és a lé­lek benső kívánságainak kiegyenlítését figyelmen kívül hagyja. Ezért fordul el a közönség a színháztól, amely ma már nem része az életnek, csak fölös cifra­ság. A francia közönség mintha már ott tartana, hogy el tudja képzelni Pá­rizst színház nélkül s ezért nem is igyek­szik megmenteni a színházat. A „mai” színházzal szemben igaza is van a pub­likumnak és ezért kell harcot hirdetni a színház mai formája ellen. Emberi és költői színházra van szükség, amely ideálokat képviseljen s akkor a közön­ség és a színház majd ismét megtalálják egymást — fejezte be mondanivalóját Lenormand. * (Székelyhidy Ferenc dr. és Zathureczky Ede a Zeneművészeti Főiskola tanárai.) A kormányzó Hóman Bálint vallás- és közok­tatásügyi miniszter előterjesztsére a Zene­művészeti Főiskola tanáraivá nevezte ki Szé­­kelyhidy Ferenc doktort, a neves tenoristát, az Operaház örökös tagját és Zathureczky Ede hegedűművészt. A két művész szomba­ton délelőtt ünnepélyes keretek között tette le a hivatali esküt, amely után beiktatták őket. * (Ivogün Mária megválik a színpadtól.) Ivogün Mária, a világhírű koloratúréne­­kesnő — aki az elmúlt évadban a berlini Operaház tagja volt, elhatározta, hogy visszavonul mindennemű művésztevékeny­­ségtől. Elhatározásának az oka — mint Münchenből jelentik — egy baleset volt, amely teljes megvakulással fenyegette a művésznőt. A baleset veszedelmes követ­kezményeit azonban elkerülte a művésznő, de elhatározását szerencsés felgyógyulása sem tudta megváltoztatni. * (A Comédie Francaise igazgatóválsága.) Franciaország első színházának élén előre­láthatólag rövidesen változás lesz. A szín­ház anyagi helyzete annyira súlyos, hogy esetleg be kell zárni a kapuit. Az igazgató­ság elbocsátááokat és fizetőredukciót tervez. Tonia Navar megvált a színháztól, amely még inkább nehezíti a Comédie Francaise helyzetét. A színészek közül többen hasonló lépésre készülnek. Az­ igazgatót, Emile Fab­­ret okolják a színház rossz viszonyaiért és távozását kívánják. Ebbéli kívánságukat a francia sajtó is támogatja, amelynek hír­adásai nyomán Párizs közönsége élénk ér­deklődéssel kíséri a Comédie Francaise vál­ságát. A karmesteri pulpitus nagy varázslói­nak kezéről, gesztusáról írt jellemző soro­kat az egyik bácsi lap munkatársa. A karmester ugyanis, amikor a pulton áll, mindazokkal a rekvizitumokkal rendel­kezik, amelyeket a régiek megkívántak a varázslóiktól: a csodálatos kezeket és a varázspálcát. A közönség várakozó feszült­séggel figyel a karmester kezében felemel­kedő vezénylőbotra, s amikor az meglen­dül, a termet betölti a zengő muzsika. WILHELM FURTWANGLER keze, mintha külön egyéniség lenne, a zene­kar fölött szinte önálló életet él. Függet­lenül a birtokosától, diktálni, építeni kezdi a harmóniák dinamikáját s életre vará­zsolja a zeneművet, amelyet vezényel. Pa­rancsoló gesztusai előrajzolják a levegőbe a kottalapokra írt zenét, s a zene tulajdon­képpeni lelkét. A kezéből sugárzik a zenemű élete a zenekarba, amely engedelmeskedve, hallhatóvá teszi a közönség számára a műbe rejtett titkokat. De Furtwangler keze nemcsak a zenekar, hanem a hallga­tóság fölött is uralkodik. A nézők sokszor negyedórákon át nem tudják levenni tekin­tetüket erről a varázslatos két kézről. BRÚNÓ WALTER kezének mágiája másféle. Brúnó Walter tanítja a zenekarnak és az énekkarnak mindazt, amit játszani, vagy énekelni kell. Ez a két oktató kéz a zeneművek legmé­lyebb rejtekeit magyarázza meg a zenekar számára. Sugárzó tanítása majdnem testi­leg érezhető. A keze mintha idomulna a stílushoz, amelyet vezényel. Mintha átvál­tozó képessége lenne. Például, amikor Mo­zartot dirigál, ujjai úgy mozognak, mintha a zeneszerző korának architektúráját, a barokk leglényegét építenék újra. Amikor Bruckner gótikus hitű műveit vezényli, ismét másképp mozog a keze. Ha a mo­dern francia zenét, mondjuk Ravelét ve­zényli, keze az enervált idegesség titkait árulja el. Brúnó Walter keze értelmezi a vezényelt muzsikát. ARTURO TOSCANINI keze hadvezér a zenekar felett. A zenekar ellenvetés nélkül veti alá magát ennek a félelmes kéznek, amelynek vezénylete alatt a legtökéletesebben szólal meg a muzsika. Váratlan, félelmes parancsokat ad Tosca­­nini keze, s csak amikor már teljesítette a parancsot a zenekar, akkor világlik ki, hogy ez a parancs vezetett legbiztosabban a győzelemre. Minden ideg reszket a kezé­ben, mely egy hipnotizőr erejével hat. Bay­­reuthban a zenekritikusok a zenekar egyik sarkában helyezkednek el, hogy közvetlen közelből lássák Toscanini kezének munká­ját. S egyikük rövidesen elhagyta a helyét, mert ezeknek kezeknek félelmes erejű ha­talmát nem bírta elviselni. DOHNÁNYI ERNŐ kezének vezénylési csodáit nyugodtan ide sorolhatjuk a világhírű karnagyokról szóló megemlékezések közé. Dohnányi tévedhe­tetlen keze a legmélyebb átélésű idegéletet reprezentálja a zenekar élén. Kezéből a mű átélésének művészi élvezete és a kompozí­ció által lángragyújtott művészlélek lobo­­gása sugárzik. Amikor Beethovent ve­zényli, finom ujjai, amelyeknek idegeiben a zongora művészete által kiváltott finom remegések és billentések tükröznek, mintha egy gigantikus zongorán keltenék életre a legnagyobb zenei zseni legmélysé­gesebben emberi szenvedéseit és szenvedél­­yeit . (Több, mint ezren szerepelnek a Szegedi Szabadtéri Játékok együttesében.) Szegeden lázas munka folyik a Dóm­ téren, munkások százai ácsolják a Fogadalmi templom kő­­terrasza előtt a hétsíkú színpadot, amelyen több, mint ezernyi statisztéria fog játszani a legnevesebb színművészek mellett. A jövő héten megkezdődnek a próbák Az ember tragédiájából, Bánffy Miklós gróf főren­dező, valamint Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán operaházi rendezők irányítása mel­lett. Ugyancsak megkezdődnek a próbák a Parasztbecsületből és az újszegedi uszodá­ban épített víziszínpadon a Glaukos című olasz tragédiából. VARÁZSPÁLCA és mágikus kezek a zenekar fölött 19 13" Csak Kálvin­ tér 7. A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 4441—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. 1000 lőerő. 1­00% biztonság 10 óra it őmegtakarn­a? l­edül álló kényelem * REWIOGÉPEN a WÖRTHI MALEKL

Next