Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-19 / 263. szám
1935 NOVEMBER 19, KEDD B. H r Énekes madár Az Uj Thália bemutatója Márkus László, az Uj Thália megszervezője és vezetője több, mint esztendeje maga köré gyűjtötte a színházművészet lelkes fiataljait. Meghívott hozzáértők előadássorozata nevelte-művelte a gárdát. Ilyen tartalmas, gondos előkészület után lépett nyilvánosság elé az Új Thália, s tartotta meg első reprezentatív előadását, Tamási Áron Énekes madár című székely népi mesejátékának bemutatóját a Royal Színházban vasárnap délelőtt. Mindig ünnep, ha igazi író jelentkezik a színpadon. Tamási Áron az igazak közt is egyike a legelsőknek. Hatalmas lépést tett előre a magyar színműírás egyik legelhanyagoltabb, nehezen járható ösvényén az Endries madárral. A népi mesejáték mesgyéjét Vörösmarty Mihály nyitotta meg a Csongor és Tündivel. A nagy költő, még külön párhuzammal futtatta egymás mellett a valóságban gyökerező alakokat és a tündérmese népét Paulini Béla Háry Jánosában a két területnek már közös határai vannak. Tamási Áron átlépte a határvonalat, az Énekes madárban a mese megütközik a valósággal. Ebből az új, elhatározó lépésből kidobban Tamási Áron írói nagysága. A székely nép meselelke pompás, friss jóízzel megírt történetből sugárzik felénk, amelynek végén a mese diadalmaskodik. Ennek a győzelemnek csodáit a fensőbbséges mosoly humorában oldja fel az író, s ez a mosolyt fakasztó mosoly biztosítja számára a színpadi győzelmet is. Három székely pár, két öreg, egy fiatal. Az öregek a valóság fekete varjai, a fiatalok lelke, a mesebeli énekes madár. A vénlegények a vénleányok mellé, a fiatalok egymáshoz, — ez a dolog rendje. De a vénlegényeknek a fiatal lány kell, a vénlányoknak az ifjú legény. Ez a történet földi arca. Magdó, a fiatal lány azonban lenyeli az énekes madár tojását, maga is mesévé változik, s szerelme védelmében megindul a fal, égig nő a fa, szót fogad a kút, a mese a földi történetből árad ki, mint a testből a lélek, s végül földrehullnak mind a földi varjak, s diadalmasan felzendül az énekes madár dala.. Szép, nagyon szép darab ez: a szerző pompásan megharcolt harca, hogy megfogja a megfoghatatlant és színpadra állítsa a székely nép lelkét. De nemcsak ennyi. Még valamit fel kell jegyeznünk, amit kifejezni is nehéz. Egészem külön varázs sugárzik Tamási Áron költői színdarabjából. A stílusnak és a nyelvnek olyan színpompás gazdagsága, amelynek ősi íze áradó szépséggel tölti meg a színpadot. És ezenfelül is valami még több. Lehetetlen meg nem érezni, hogy több játszódik le előttünk, mint amennyit a szemünk és fülünk az előadás alatt közvetít. Színpadjainkon ismeretlen új misztériuma aköltői mű hatásának, amelyet eddig csak magányos olvasó órákban éreztünk ki könyvek mondanivalóiból. Azokból a könyvekből, amelyeket szeretettel őriztünk meg, időnkint újra és újra fellapoztunk és vissza-visszatértünk hozzájuk ragaszkodó szeretettel. Ugyanezt érezzük az Énekes madárral szemben is. Magunkkal visszük dalának ízét, emlékét a színházból, s megőrizzük a székely mesevilág romantikus varázsának melódiáját. Tamási Áron darabja új eredményt jelent a színházi íróművészet történetében. A darab rendezője, Pünkösti Andor, a Hazug, s a Magyar Jedermann után ezzel az előadással tetőzte be megérdemelt nagy sikereit. Igen nagy érdem, hogy az Énekes madár bemutatója hosszú évek óta az első népi játék, amelynek színpadán a szereplők mind egy tájszólást beszélnek. A stilizálás művészi finomsága, a csupa mézeskalács-szimmetria a jelenetek beállításában, a játék és a színpadkép egységes összehangolása, a szereplők hibátlan megválogatása, a „csodák" bravúros színpadi megoldása csupa olyan eredmény, amely ritka a maga nemében. Az ad hoc előadások ismert száz nehézségének legyőzése még inkább kiemeli Pünkösti Andor rendezői művészetét. Az előadás hibátlan együttese páratlan teljesítményt nyújtott. Orsolya Erzsi ismét bebizonyította, hogy kiváló jellemszínésznő. Vén leány-alakítása a stilizált mozdulatokon és beszédmodoron átcsillanó természetességgel, kifejező, szinte premier plan-szerűen éles arcjátékával és mélyről fakadó ízes humorával őszinte tapsokat aratott Tolnay Kláriról a Szegeden játszott Glaukos-beli alakítása óta tudjuk, hogy a harmatos, üde fiatalságot váza eretten, vonzóbban megeleveníteni nem lehet. Nem játssza, éli a szerepét. Derült, tiszta szépsége, mezítlábas futkosása, kislányos mozdulatai, utánozhatatlan természetessége és különös színezetű, finom hangja az előadásnak olyan színe és értéke, amelyet mesterségesen betanulva létrehozni lehetetlen. Ehhez ősi ösztönből fakadó tehetség kell őserejű tehetség Bihary József is. Jóízű humora, hetyke kiállása, utánozhatatlan beszédmodora szintén több mint színészi munka: színpadra vitt élet. Nagy meglepetés a mokány kis székely legényke szerepében Egry István. Szeméből sugárzik a szerelem, beszéde csupa magabiztos, mértéktartó, de erőteljes temperamentum, s harmadik felvonásbeli nehéz jeleneteit is ízessel és kedves humorral oldja meg. A behemót, félhülye vénlegényben Dávid Mihály a realizmus mesteri eszközeivel nevetteti meg a közönséget. Pompás alakítás Hollós Melittáé is. Lukács Klára boszorkánya, Étsy Emilia öregasszonya, Harsányi Miklós papja is értékes az előadásnak. Ránky György kísérőmuzsikája tehetségesen kerüli el, hogy Bartók, vagy Kodályutánzatokba essék, kifejező és hangulatos. Kissé több zenét vártunk volna, különösen a transzcendentális jelenetek megerősítésére. Fülöp Zoltán és Simon Klára díszletmunkája az előadás új stílusát a megadott keretek között is olyan friss fantáziával szolgálja, hogy (különösen a második felvonás színpadképe, a rézsútos síkokkal) már a játék kezdete előtt megadja a szüséges hangulatot. Az Új Thália bemutatójának telt házát a darab finom szépsége, humora és az előadás magas művészi színvonala sűrű nyíltszíni tapsokra ragadta. INNOCENT ERNŐ Haberman hegedűe stje A Városi Színházban hétfőn Haberman Bronislaw hegedült zsúfolt ház előtt. Azon kivételes nagyságok közül való, akinek muzsikája a legtisztább áldozat a szépnek örök oltárán. Igazi fölemelkedés a hallgató számára az ilyen hangverseny, amely a mai élet száguldó tempóját megállítva, magábaszállásra késztet. Szinte a művésszel imádkoztuk egy Bach Air-jének megszentelt ütemeit. Hubermant nem kell felfedeznünk, ő a hegedűnek legmélyebbszavú költője, akinél a hangszertudás, stílusérzék és előadóművészet tökéletes harmóniába forr össze egyetlen célnak, a legmagasztosabb zenének szolgálatában. Gyönyörű kamarazenei műsorát utólérhetetlen finomságaival szívesebben hallgattuk volna arra való hangversenyteremben, de így is felejthetetlen élmény volt minden száma. Bach E-dur versenyével kezdte, majd egy Mozart Adagiot és Rondot mutatott be a salzburgi mester ismeretlen műveiből, ő maga vezényelte a szólóhegedű szólamán keresztül a Filharmóniai Társaság pompásan alkalmazkodó kamaraegyüttesét. A Mozartdarabok csipkeszerű szólamszövetét a rokokó hímporos bájával tolmácsolta, szinte a virágok illatát leheltve. Két klasszikus apróság zárta be a műsor első felét. Szünet után Gimpel Jakab zongoraművészszel Beethoven fenségesen viharzó c-moll szonátáját és Franck César A-dúr szonátáját játszotta eszményi kamarastílusban. A nagy művészt egész estén át tombolva ünnepelték. (s. g.) * (Rekviem Szabó Lujza emlékére.) Kedden reggel 9 órakor a terézvárosi templomban rekviem lesz Szabó Lujza emlékére. Az Operaház volt kitűnő művésznője egy esztendővel ezelőtt halt meg. * (Dalest.) Vasárnap este Eric Mimi dalénekesnő hangversenyezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A magyar származású művésznőnek nagyterjedelnű drámai mezzója jól érvényesült a német dalrosinantika különböző válfajaiban, viszont meglepő, hogy egyetlen magyar szövegű dalt sem tűzött műsorára. Értékes hanganyagához nem járul hozzá megfelelő iskolázottság, hangvétele a magasságban kemény és éles, de a középfekvésben is torokból igyekszik a dallam tömörítésére és sötétítésére. Ebből származik a gyakori disztonálás. Előadása ízlést és elmélyedést árult el. Műsorának másnak felében két Zádor Jenő-dalt énekelt a termékeny zeneszerző ötletgazdag, de nem túlságosan egyéni dalterméséből. Elhibázott volt Mansene „Cid“ című operájából Ximene áriá- ját választania, mert az szopránfekvésű részletekben bővelkedik. A zongorakíséretet Herz Ottó tökéletes átéléssel játszotta.s. g-l Mendlik Oszkár gyűjteményes kiállítása Az évek óta Hollandiában élő, ott köztiszteletnek örvendő Mendlik Oszkárnak, a legkiválóbb magyar tengerfestőnek gyűjteményes kiállítása nyílik meg kedden a Műterem (Kossuth Lajos utca 12.) helyiségében. Mendlik Oszkár valósággal portretistája a tengernek, viharvert hajósok állítólag megismerik hullámainak színárnyalataiból, hogy melyik tengert: az Adriait, a Földközit, az Északit, vagy az Atlanti-óceánt ábrázolják Melyik képei. Bámulatos természethűséggel, mesteri technikával, a tárgyilagos előadás legnagyobb lelkiismeretességével festi a tarajos víz tónusainak legfinomabb változatait. Képeinek kék, zöld és fehér színskálája a fényektől néha megélénkül, rózsaszín vagy piros fényt kap, színes reflexek csillognak rajta, máskor pedig ólmos-szürkévé válik a ködös ég alatt A tenger életének összes mozgalmait lefesti, a szelíd nyugalomtól egészen a rettenetes harag viharzó kitöréséig. Sohasem fest tengerpartot, legföljebb az előtérben, a távlat a messzeségben vész el, csak a felhős ég végtelenje kíséri fény- és színforrásaival a nagy víz örök mozgását. Ezért elevenek Mendlik képei ember, állat és növény nélkül is. Annak ellenére, hogy tárgyilagos természethűséggel rögzíti meg tengerképeit, előadása mégis könnyed, festői. Mindent színekkel rögzít meg, még rajzai is tónusokban élnek. Olajfestményei, akvarelljei és rajzai kétségtelenül nagy élvezetet fognak szerezni a régi, lelkiismeretesen gondos, festői stílus híveinek. Y. E. Mendlik Oszkár Budapestre érkezett és szerdám délután 6 órakor a Magyar-Keletázsiai Társaság és a Magyar-Hollandi Társaság meghívására a Fészek Klubban vetített képekkel kísért előadást tart keletindiai útjáról. * (Dalverseny.) A „Magyar Muzsika” vasárnap dal- és sanzonversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola termében. A verseny első díját Faragó Panni, az ismert tehetséges operettszínésznő nyerte el egy Mozart-axia eléneklésével. lese! Holman zongoraestje ma (Z. 8.) Grandiózus műsor. (Koncert.) * (Huszka Rózsi Szegeden.) Szegedről jelentik: A Városi Színházban ma zsúfolt ház előtt játszották Verdi ,,Aida“ című operáját. Sok tapsot kapott Huszka Rózsi, Gere Lola, Halvas János, Vermes Jenő, a budapesti Operaház tagjai, valamint Érdy Pál és Arany János. A darabot Sziklay Jenő igazgató rendezte. Színhazi konferti Huszka Rózsi, aki a „Parasztbecsület” Santuzia szerepében kezdi meg vendégjátékát szerdán az Operaházban, vasárnap a „Sába királynőjé”-ben, jövő szerdán az „Aidádban és jövő pénteken, november 29-én „A bolygó hollandi” Sentájában lép fel. * A bécsi állami Operaházban szerdán este Puccini „Toscá”-ja egyszerre három magyar művész felléptével kerül színre. A címszerepet Gyenge Anna énekli, Cavaradossit Pataky Kálmán alakítja, Scarpia szerepében pedig Svéd Sándor lép fel. Az Andrássy úti Színházban első jubileuma felé halad már a Kontusovka című operett, amelynek két vidám vezetőszerepében igen nagy sikere van Gombaszögi Ellának és Rátkai Mártonak. Gombaszögi Ella egy korcsmároskőból lett hercegnőt, Rátkai pedig egy iszákos álherceget játszik, s így az alkoholnak meglehetősen nagy szerepe van a darabban. Különösen Rátkai iszik töméntelen mennyiségű szeszt a három felvonás során, még a lóverseny látcsöve is titkos pálinkásbutykos. A minap megnézte az előadást egy ismert színész, akinek gyenge oldala az alkohol. A színész a második felvonás után felkereste Rátkai Mártont az öltözőjében és így szólt: — Marcikám! Adja az Isten, hogy az egész szezonban egy napig se légy beteg, de ha netalántán mégis megbetegednél, ebbe a szerepedbe én akarok beugrani! . * * Bulla Elma decemberben Bernard Shaw „Szent Johanná”-jának a címszerepében lép fel a Belvárosi Színházban. Az évad második felében Kosztolányi Dezső ,fides Anná”-ját is eljátssza a művésznő. Városi Színház Jubilárió bérlet Hik előadás. Hétfőn, november 23-én este 8 órakor Anday Piroska kamaraénekesnő és Baklanoff kamaraénekes fellépésével CARMEN Don José, Josef Barton (Staatsoper, Berlin), Michaela, Kőszegi Teréz, továbbá fellépnek: Falus Edit, Török Rózsi, Kishonthy, Somogy, Havas, Szöts. BUDAPESTI HANGVERSENYZENEKAR Vezényel: Komlós Pál. KORB FLORA BALETT. Jegyek 1.80—91-ig válthatók a színház pénztáránál (T. 322—92), Rózsavölgyinél (T. 820—83), a Közp. Jegyirodánál (T. Ili—11). Néhány visszamaradt földszinti bérlet kapható. Részletes prospektus a pénztáraknál. • (Osztrák kultúrrestélyt rendez a Nemzeti Szalon.) A Nemzeti Szalon művészeti egyesület november 19-én, kedden, este 7 órai kezdetten nagyszabású osztrák kultúrestélyt rendez. * (Liszt Ferenc-emlékünnep.) A Terézvárosi Polgári Kaszinó VI., Andrássy út 47. sz. alatt levő helyiségeiben szombaton este szép ünnepséget rendezett Liszt Ferenc emlékezetére. Az ünnepséget a kaszinó elnöke, Halász Miklós dr. nyitotta meg rövid beszéddel. Utána Lányi Viktor emlékezett meg felolvasásában Liszt Ferenről, kiemelve azokat az emlékeket, amelyek a Terézvárost Liszt Ferenchez fűzték. Réthy Eszter, az Operaház énekművésznője, nagy hatást keltett Liszt-dalokkal. Tornay Ernő mély érzéssel szavalta Kemény Simon verseit. Herz Lili zongoraművésznő ismert virtuozitásával Liszt-szerzeményeket adott elő. Halász Livia Fóthy János verseivel aratott nagy sikert. ásról . (Per a Basimcaeff Mária szerelme című film körül.) Ami a moziknál a legritkábban előforduló eset, a Royal Apollo hétfőn este nem tartott előadást. Az előadás elmaradását „technikai előkészületekkel" okolta meg a színház igazgatósága. A technikai előkészületek mögött azonban egy 20.000 pengős kártérítési per rejtőzik. A Royal-Apolo ugyanis a Hirsch és Tsufo-filmvállalattól bérbevette a Baskircseff Mária szerelme című filmet és azt a Kamara-mozgószínházzal egyidejűleg mutatta be. Ugyanarra a napra azonban, mikor ezt a filmet műsorra tűzte, egy másik filmet is lekötött a Royal-Apollo igazgatósága és a másik filmet a film tulajdonosa már hirdette is a lapokban, mint a Royal-Apollo műsorát. A közönség ily módon a Hirsch én Tsuk cég felfogása szerint tévedésben volt afelől, hogy tulajdonképpen melyik filmet játssza a Royal-Apollo. Ez a magyarázata a cég állítása szerint annak, hogy a Baskircseff Mária szerelme című film az első napokban nem felelt meg anyagi szempontból a várakozásoknak és hogy végeredményében alatta maradt annak a minimális bevételnek, amely szerződés szerint a Royal-Apollót a film továbbjátszására kötelezte volna. A Darvasaim az utóbbi napokban mind nagyobb közönséget vonzott és vasárnapon a Royal- Apollo bevétele 4000 pengőn felül emelkedett, azonban Gerő István, a Mozgóképüzem rt. vezérigazgatója, ragaszkodva a szerződéshez, elhatározta, hogy a filmet kedden leveszi a műsorról. Mikor erről a Hirsch és Tsuk cég igazgatói értesültek, elvitették a filmet, a Royal-Apollótól és így a színház hétfőn este film nélkül maradt. A Hirsch és Tsuk filmvállalat ezenkívül a Royal-Apollót 20.000 pengő erkölcsi és anyagi kártérítésre perelte a film levétele miatt. A Kamaramozgószínház kezdettől kezdve egyedül játssza ilyen módon a filmet. * (Száz vidéki mozit akarnak megnyitni.) A Filmszínházak Gazdasági Szövetkezete, amely részben a mozgószínházak gazdasági helyzetének javítását, részben a magyar filmgyártás fejlesztését tűzte ki céljául, igen komoly tervet pendített meg az illetékes hatóságok előtt. A Szövetkezet megállapította ugyanis, hogy a magyar filmgyártás jövedelmezőségét lényegesen emelné, ha a vidéken szünetelő mozik egy részét megnyithatnák. A Szövetkezet terve az, hogy — ha a hatóságok bizonyos vigalmiadó-kedvezményekkel támogatnák az új mozikat — száz vidéki mozgószinházat, amelyek ma szünetelnek, renoválna és megnyitna. Ezek a mozgószinházak az első esztendőben csak magyar filmeket játszanának, hetenként egy előadást tartva A Szövetkezet elnökségének véleménye az, hogy a magyar filmek — régiek és újak vegyesen — megteremtenék a mozik részére a szükséges közönséget és a második évadban a most szünetelő mozgószínházak is meg tudnának élni, a magyar filmgyártók számára pedig lényeges könnyebbséget jelentene száz új vásárló mozi. Az érdekes tervet illetékes körökben kedvezően fogadták és az most komoly tárgyalás alapja a 13