Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-05 / 251. szám

6 B. H 1935 NOVEMBER 5, REDD Vetulali Zsigmond tanácsos a lengyel kül­ügyminisztériumból. Az előkelő közönség ezután átvonult a Magyar Intézetbe. Szlagowski varsói püspök megáldotta az intézetet^ amelynek falait csupa magyar vonatkozású festmény és fénykép díszíti: Lázár Andor dr. igazságügyminiszter hétfőn délelőtt vette át debreceni mandá­tumát, amelyet SzsntpéteryfKun Béla dr. egyetemi tanár, választási elnök vezetésé­vel küldöttség nyújtott át neki az igazság­ügyminisztériumban, ahol a miniszter Antal István államtitkár társaságában fo­gadta a küldöttséget. A küldöttségben részt vett Zöld József helyettes polgármes­ter, Újhelyi Sándor MÁV üzletigazgató, Balogh István földbirtokos, Rásó Sándor tiszteletbeli főügyész, Szunyoghy-Szőcs Géza dr. kormányfötanácsos, Balogh Gyula dr. egyetemi gazdasági hivatali igazgató, Balogh Sándor kultúrtanácsnok, Nagy Ist­ván dr. tb. főügyész és Pajor Gyula dr. tb. főügyész. Szentpétery-Kun Béla dr. választási el­nök hosszabb beszéd kíséretében nyújtotta át a mandátumot az igazságügyminiszter­nek és többek között ezeket mondotta: — Amikor a Közigazgatási Bíróság a megelőző választást érvénytelenítette, so­kan politikai tőkét akartak maguknak ko­vácsolni. Meg kell állapítanunk, hogy ha van valami politikai hatása ennek a bírói ítéletnek, az csakis a Nemzeti Egység Párt­jának kedvező. E nélkül ugyanis mindig azt emlegették volna ellenfeleink, hogy ha másként járt volna el a választási bizott­ság, övék lett volna a többség. Most frap­páns bizonyságot kaptunk a ", hogy a Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula miniszterelnök és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter arcképei, a könyvtárteremben néhai Klébélsberg Kunó gróf olajfestménye. A megjelent lengyel tudósok nagy elismeréssel nyilatkoztak a könyvtár szép, válogatott anyagáról. választásnak lehettek formai hibái, de-ér­demileg reális és igazságos választás volt. — Debrecen polgárságát sohasem sze­mélyi és helyi tekintetek irányítják, hanem mindig az, hogy kinek munkájától vár leg­inkább az ország és a nemzet javára ered­ményeket, és tárgyilagos szempontok veze­tik, amikor a Nemzeti Egység _ Pártjához ragaszkodik, mert az a meggyőződése, hogy ez a párt és Gömbös Gyula és kormánya tudja biztosítani nemzeti életünk jövő fej­lődését. — Elsősorban tehát a Nemzeti Egység Pártjának szóló bizalom is ez a mandátum, de méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy nemcsak kizárólag a pártnak, hanem Nagyméltóságod személyének is szól, mert Nagyméltóságod a rövid idő alatt is meg­nyerte a város polgárságának nagyrabecsü­lését, rokonszenvét és tiszteletét Debrecen nem azokat az embereket szokta értékelni, akik nagyhangú Ígéretekkel ámítgatják, hanem a csendes beszédű és komoly mun- kásságú embereket tiszteli, — Nagy méltó­ságodat pedig ilyennek ismerte meg s ezért őszinte szívvel és meleg lelkesedéssel áll mellé. — Mély tisztelettel nyújtom át a város három mandátuma közül az elsőt, amely egyedül teljes s amelynek maradékszava­zata ez alkalommal 200-zal több, mint az előző választáson volt, jóllehet most négy párt küzdött velünk szemben, akkor pedig csak kettő'. És íme, a négy párt most BERLIN, nov. 4. Jehlicska Ferenc dr. egyetemi tanár, a tót tanács elnöke és helyettese, Dvorcsák Viktor dr. tanár Berlinen átutazóban nyi­latkoztak a Völkischer Beobachter tudó­sítójának. •— Súlyos tévedés volna azt hinni, — mondja többek között a nyilatkozat — hogy a Csehországban élő németek kibé­kültek a csehekkel. A szudétanémetek 80 százaléka ellenzékben van. De tévedés az a külföldön terjesztett állítás is, amely egy­séges „csehszlovák” nemzetről beszél. A cseh és a tót két külön nép. Nyelvünk ugyan rokon, de nincs köztük semmiféle más közösség. A nyugati kultúra közvet­lenül hatott a csehekre, a tótokhoz azon­ban kerülő úton Magyarország közvetíté­sével jutott el. Sok egyéb földrajzi, gazda­sági és történelmi természetű okon kívül ez a körülmény ma is még erős kötelékkel fűzi a tótokat Magyarországhoz. — Lényeges különbség van a cseheknek és a tótoknak a világháború alatt tanúsí­tott magatartása között is. Az osztrák— magyar hadsereg tót ezredei híven és bát­ran harcoltak mindvégig. — A tótok valójában sohasem töreked­tek a Magyarországtól való elszakadásra. A tót nép azonban sohasem fejezhette ki ebben a tekintetben akaratát és az ősi ezer­éves magyar állami kötelékből való kisza­kítása megkérdezése nélkül, sőt akarata ellenére történt. Sohasem volt népszavazás. Hatalmi politikából és hadászati okokból meg akarták teremteni „Csehszlovákiát” és ezért tudatosan elsikkasztották a tótok Önrendelkezési jogát. — Ennek az erőszakosságnak leplezé­sére kitaláltak egy hazug jogcímet: azt a lehetetlen, máig be nem bizonyított és egyáltalán be nem bizonyítható állítást, hogy a tótok csehek. A tótok mindig, minden alkalommal tiltakoztak ez ellen az állítás ellen, leghatásosabban az 1933 augusztusában rendezett nyitrai ünnepsé­gen. — Nem szabad elfelejteni, hogy együtt nem tudott annyi szavazatot össze­szedni, amennyit az előző alkalommal kettő. a tótok erőszakos „felszabadítása” és a Felvidék Csehországhoz való csatolása olyan földrajzi egységet rombolt szét, amely ezer éven át állott fenn és amely az évszázadok folyamán eszményi gazdasági egységgé vált. A „szabadítok” nem törőd­tek azzal, hogy a Felvidék rohamosan él­szegényedett, hogy az új határok lehetet­lenné tették a fának, a Felvidék legfonto­sabb termékének Magyarországon való el­adását és hogy a tót munkások, akik ős­idők óta munkát találtak a magyar Alföl­dön, most elvesztették minden kereseti és életlehetőségüket. A cseh ipar érdekében a Felvidék iparát is megbénították. A Fel­vidéket a csehek gyarmatnak tekintik s a Felvidékről kivándorolt rengeteg tót he­lyébe, aki kénytelen volt Ínséges hazáját elhagyni, egész sereg cseh vándorolt be a Felvidékre. Számuk kereken 300.000. — A csehek célja nyilvánvalóan a tótok teljes elnemzetietlenítése. Az állam lakos­ságának mindössze 48 százalékát kitevő cseh_ kisebbségből többséget akarnak csi­nálni, mégpedig olymódon, hogy a tótokat igyekeznek beolvasztani a cseh elembe. Ilyen körülmények között igazán nem lehet csodálni, hogy a tótok mindenáron szaba­dulni akarnak a csehekkel való áldatlan összeköttetésből. Pál régensherceg hazatért külföldi útiáréi BELGRAD, nov. 4. Ma délelőtt visszaérkezett Belgrádba Pál kormányzó herceg párizsi és lonccni útjáról. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent Mária anyakirályné és Miklós herceg. Jelen voltak Sztankovics és Perovics régensek, Sztojadinovics miniszterelnök és külügymi­niszter a kormány tagjainak kíséretében, a belgrádi francia és angol követ, továbbá szá­mos polgári és katonai előkelőség. Az üdvöz­lések után Pál kormányzó herceg felesége és kisfia társaságában a Belgáid melletti villájába oajta*ott. Hálás vagyok a bírói ítéletnek Kölcsönös megértésen és megismerésen alapsz k a magyar-lengyel barátság D.szebéd Varsóban Hóman miniszter tiszteletere VARSÓ, nov. 4. Chylh.ski lengyel közoktatásügyi mi­niszter hétfőn este Hóman Bálint magyar közoktatásügyi miniszter tiszteletére est­ebédet adott, amelyen sok előkelőség vett részt. Chylinski miniszter pohárköszöntőt mondott, amelyben a következőket jelen, tette ki: — Magyarország és Lengyelország ba­ráti viszonya hagyományos, évszázados. A két ország történelmi fejlődése meglepő hasonlóságokért mutat. Mindkét ország o kereszténység és a nyugati műveltség lé­téért küzdött. A dicsőség éveit a gyász és a megalázás évei követték és ilyenkor Len­gyelország és Magyarország kölcsönösen buzdították egymást a szabadság és a füg­getlenség kölcsönös szeretetével. Bem tá­bornok személye dicsőséges Lengyelor­szágnak és Magyarországnak egyaránt. A két ország politikai és kulturális téren együttműködött. A kulturális téren való együttműködés állandóan mélyül. A cél az, hogy kölcsönö­sen segítsük egymást a kultúra terén né­peink nyelvének és művelődésének kölcsö­nös megismerésével. Lengyelországi útján Excellenciádnak alkalma lesz látni, hogy kölcsönös hagyományaink nem csupán a múltban, hanem a jelenben is alapját teszik az együttműködésnek. Az 1934 október 21-i lengyel-magyar kulturális egyezmény bizto­sítéka annak, hogy a két ország jóviszonya a lcölcsönös megértésen és megismerésen alapszik. A miniszter végül Horthy Miklós kor­mányzóra, majd Magyarországra és Hóman Bálint közoktatásügyi miniszterre emelte VARSÓ, nov. 4. A vasárnap megjelent vidéki és fővárosi lengyel lapok részletesen ismertetik Hó­man kultuszminiszter lengyelországi pro­gramját, továbbá fényképek kapcsán a miniszter életrajzát. Meleg szavakkal eme­lik ki a magyar kultuszminiszter nagy tu­dományos múltját, hangsúlyozva lengyel­barát érzelmeit. A krakói ITlustrowany Kurjer Codzienny közli Hóman kultuszminiszter „Lengyel- ország és Magyarország mint a nyugati kultúra nyugati védőbástyái” című cikkét, amely részletesen ismerteti a magyar— I lengyel történelmi kapcsolatokat. Párhu-1 zamot von a két nemzet története között, J Az üdvözlésre Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő pohár- köszöntövel válaszolt: — Mélyen meghatva a szives s me­leg üdvözlő szavaktól, amelyeket Jxcel- lenciád hozzám intézni szíves volt, mély hálával mondok köszönetét, mert úgy ér­zem, hogy szerény személyemben a ma­gyar nemzetet érte megtiszteltetés. Pá­lyám eddigi folyamán mint történetíró, a magyar történet művelője, tudtam hitet teni a lengyel-magyar barátság történeti értékéről, a két nemzet százados baráti kapcsolatainak folytonosságáról és jelen­tőségéről. Ma a magyar kultúrpolitika vezetőjeként vagyok lengyel földön, hogy e történeti barátság szilárdságáról és aktualitásáról tegyek tanúságot. A Lengyelország é3 Magyarország közt nem régen megkötött kulturális egyez­mény szerves folytatása és intézményes biztosítása a két nemzet közt évszázadok óta fennálló és mindig gyümölcsöző szel­lemi. érintkezésnek. A ráépítendő intéz­mények és érintkezések a lengyel-ma­gyar szellemi együttműködés jövendőjé­nek — úgy remélem és hiszem — biztos zálogául fognak szolgálni. Legyen meg­győződve Excellenciád, hogy a magyar királyi kormány teljes tudatában van e baráti kapcsolat nagy történeti jelentősé­gének és kulturális értékének. A magyar lélek melegségével üdvözlöm Excellenciá- dat a magyar királyi kormány és a ma­gyar nemzet nevében. Éljen a lengyel köznevelés és kulturális élet legfőbb irá­nyítója! Éljen Lengyelország! Wiwat pan Minister! Niech nyje Polska! amelynek annyi közös vonása van. Mindkét nemzet a keleti barbár betörések ellen védte a nyugati keresztény kultúrát, mely­nek védelmében sokszor véreztek és ha bajba kerültek, egymást mindig kölcsönö­sen segítették. Jelenleg is fennáll ez a tör­ténelmi alapokon nyugvó barátság, ame­lyet a kulturális kapcsolatok kimélyítésé- vei kell megerősíteni. Az egész hétfő reggeli lengyel sajtó az első oldalon részletesen leírja a kultusz- miniszter Varsóba érkezését, a fogadás meleg külsőségeit, megemlékezve a minisz­ter budapesti búcsúztatásáról is. Kiemolik a lengyel lapok, hogy a magyar kultusz- minisztert milyen lelkes ováció fogadta a varsói pályaudvaron. Szentpétery-Kun Béla végül Debrecen üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta s a jelenlévők lelkes éljenzése közben átnyúj­totta a mandátumot Lázár Andor igazság- ügyminiszteraek, aki a következőkben vá­laszolt: — Rendkívül megtisztelő ream Debrecen bizalmának ez a második megnyilvánulása. Szerettem volna magam átvenni a mandá­tumot, sajnos azonban, egészségi állapotom ezt nem engedte meg s ezért különösen kö­szönöm, hogy a mandátum átadására ide­fáradtak. — Debrecen polgárságának másodízben is kifejezett bizalma országos szempontból különösen nagyjelentőségű. A Közigazgatási Bíróság ítélete nyomán meglehetős nagy publicisztikai küzdelem fejlődött ki s en­nek során napról-napra találkoztunk azzal az állítással, hogy most a bírói ítélet után kiderül majd az igazság, hogy ki mellett is van Debrecen közvéleménye. Hálás vagyok a bírói ítéletnek,, mert íme kiderült az igaz­ság, most már csakugyan tudjuk, hogy Debrecen polgárai kit tisztelnek meg bizal­mukkal. Mert nem csekélység az, hogy az a lista, amelyen barátaimmal együtt én szerepelhettem, körülbelül annyi szavazatot Joapott, mint a város másik két képviselője együttvéve. Ennek a mandátumnak súlya tehát körülbelül kétszer akkora, mint a másik kettőé és én így is értékelem mandá­tumomat. Ha pedig e mandátum a bizalom­nak ilyen fokát jelenti, úgy részemről a képviselői kötelességteljesítésnek is ha­sonló mértékét kell hogy jelentse. — Rendkívül megnyugtató reám, hogy Debrecen azt várja tőlem, hogy csendes, nyugodt munkával, rakétaszerű Ígérgeté­sek nélkül igyekezzem érdekét az ország érdekével összhangban elősegíteni. Ez az, amit kétségtelenül meg fognak kapni tőlem. Személyi küzdelmek élére állani sohasem leszek hajlandó, az egyéni támadások távol állnak lelkemtől. Azt hiszem, Magyar- ország mai helyzetében akkor teljesítünk történelmi hivatást, ha n í arra törek­szünk, hogy minél több .írfiút eltávolít- sunk az együttküzdők sorából, hanem arra, hogy minél többet kapcsoljunk ahhoz az erőhöz, amely az ország sorsát elősegíteni igyekszik. — Ezért sokszor fájdalmas szomorúság­gal látom azt a könnyelműséget, amellyel egyesek, gyakran vezető ellenzéki politiku­sok is, arra igyekszenek, hogy értékeket semmisítsenek meg. A magyar nemzet mai elárvultságában nem lehet olyan gazdag, hogy kibírja azt, hogy értékeit legtöbb- nyire hazug beállításokkal sorra igyekez­zenek összezúzni. Nem követem példájukat, az ilyen törekvéseknek mindig ellene fogok állani. — Kérem Debrecen polgárságát, őrizze meg a jövőre is azt a bölcseséget, amit most ezzel a választással tanúsított. Mert Debre­cen megmutatta most, hogy az ilyen harc­modor mennyire rossz hatással van rá s hogy épp az ellenkező hatást vált ja ki pol­gárságának leikéből. Ha továbbra is ilyen érzéssel fogják visszautasítani ezt a harcmo­dort, úgy Debrecen erősen hozzá fog já­rulni ahhoz, hogy az egész ország lelküle- tében ösztönszerű idegenkedés fejlődjék ki minden személyi jellegű és romboló termé­szetű támadás ellen s ösztönszerű lelkese­dés legyen úrrá a csendes alkotó munka irá­nyában. — Ennek a gondolatnak győzelmét látom én a debreceni választás eredményében. Ké­rem Debrecen polgárságát, tartsa meg ve­lem szemben előlegezett bizalmát. Hasonló hűséget és bizalmat kapnak tőlem s ha ösz- szefogunk, én hiszem, hogy nagy alkotáson Icát tudunk majd felmutatni Gömbös Gyula miniszterelnök úr vezérletével úgy Debre­cennek, mint az országnak érdekében. A jelenvoltak lelkes éljenzéssel fogadták a miniszter szavait. Lázár Andor igazságügyminiszter ezután még hosszabb időt töltött barátságos be­szélgetésben a küldöttség tagjaival. Az ország idegenkedik a személyi jellegű és romboló támadásoktól A debreceniek küldöttsége átadta Lázár Andor dr. igazságügyminiszternek a mandátumot A tótok minden áron szabadulni akarnak a csehektel Jehlicska Ferenc, a tót tanács elnökének nyilatkozata a felvidék szörnyű elszegényedéséről poharát. A lengyel sajtó Ilóman kultuszminiszter varsói útjáról

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék