Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-05 / 251. szám

1935 NOVEMBER 5, KEDD 7 RADNAI MIKLÓS tragikus halála Riasztó hír járta be hétfőn reggel a fő­várost: Radnai Miklós, a m. kir. Operahás igazgatója váratlanul meghalt. Negyven- három éves korában, frissen, fiatalon, fér­fias ereje és munkabirása teljében kellett elszakadnia mindattól, amit szeretett; csa­ládjától, barátaitól és a lankadatlan, cél- tudat:«, lelkes akarattal végzett áldásos munkától. Ez a lelkes céltudatosság volt egyik jel­lemző vonása Radnai Miklós egyéniségének. A másik az az egyenesség és hajthatatlan energia, amellyel mindig meg is tudta való­sítani azt, amit helyesnek és szükségesnek tartott. Soko'da'ú tehetség volt Radnai Miklós. Tehetséges zeneszerző, kitűnő pedagógus, képzett zeneíró. De talán legnagyobb ta­lentuma éppen az a szervezőképesség volt, amellyel az Operaház zilált ügyeit rendbe­hozta. ő maga is érezte ezt. Mert annak el­lenére, hogy harminckétéves korában már komo'y, nagy zenei sikerekre tekinthetett . vissza, örömmel fogadta a kultuszminiszter kinevr-isit, amely őt az Operaház élére a lítóttá. Ebben a felelősségteljes p:zició- ban egyszeriben lemondott minden egyéni érvényesülésről. Minden gondolatát, minden cselekedetét ennek a feladatnak a legesz­ményibb megoldására fordította. A kinevezésekor intervjut kérő újság­íróknak kijelentette, hogy — noha ő maga is muzsikus, — nem szándékozik kivenni a vezénylő pálcát az Operaház karmesterei­nek a kezéből. Ugyanez a puritán önmeg­tagadás vezette arra, hogy kész, egész estét betöltő dalművét se adassa elő, mert ezt inkompatibilisnek tartotta volna igazgatói állásával. Pedig Radnai Miklós, ha to­vábbra is a zeneszerzői munkásságnak szen­telhette volna idejét, még sok értékes mű­vet alkothatott volna. Már fiatal korában meglepetést keltett gordonka-zongora-szo- nátájával, amellyel megnyerte a Halmos- féle pályadijat. A német utóromantika és a francia impresszionizmus nyomain el­indulva, egyéni, izes magyar zenei nyelvet alkotott a maga számára, amelyen kereset­lenül fejezte ki gondolatainak finom és me­leg poézisét. De Radnai Miklós egész em­ber volt. És egész erejét odaadta a nagy cél szolgálatára. Amilyen szigorú volt önmagá­val szemben, ugyanolyan kemény energiá­val intézte a művészi és személyi kérdése­ket is. Ebben a tekintetben nem ismert különbséget sztár és kórista között, nem is­mert protekciót, csak egyetlen jogos érde­ket, a magyar királyi Operaházét és egyet­len kötelességet: a magyar királyi Operaház művészi és gazdasági fellendítését. És odaadó munkájával mind a két téren komoly, nagy sikert ért el. Az Operaház ügyeit zilált állapotban vette át és teljesen rendbehozta. A sztár-rendszerhez szokott intézetben meghonosította a komoly munka­szellemet. Fölemelte az előadások színvona­lát. A műsort felfrissítette és ebben is ki­elégítette a közönség legmagasabbra foko­zott igényeit. Egyik nagy érdeme, hogy igen nagy súlyt vetett az Operaház nem­zeti hivatására. Régi és új magyar szerzők dalműveit állandóan műsoron tartotta. Az ő eszméje volt a Lwzí-művekből összeállí­tott balett. Beállította a tisztán magyar- nyelvű Wagner-előadásokat. Az ő rezsimje alatt gyakran szerepelt a magyar Opera­ház együttese külföldön. És nem egy ma­gyar énekest és énekesnőt vittek ki előkelő idegen dalszínházakhoz. Utolsó nagy si­kere, amely szintén a magyar zenekultúrát szolgálta, a Hunyadi László zeneileg is megújított előadása. Az Operaház művészi téren történt újjá­szervezésével párhuzamosan végezte Rad­nai a gazdasági szanálást is. Ez talán még az előbbinél is nehezebb feladat volt és egyúttal örök kerékkötője az előbbinek, a nagyszabású művészi terveknek. De Radnai át tudta hidalni ezeket a nehézségeket. Az akarat, okosság és tapintat csodálatos tel­jesítménye volt ez a tíz esztendő. És mint­hogy minden művelt ország zenei szerveze­tének egyik fő idegközpontja az állam Operaháza: Radnai Miklós nemcsak har­cosa, hanem egyik diadalmas hőse volt a inagyar zenekultúrának. (Op.) Életrajza Radnai Miklós 1892. január elsején szüle­tett Budapesten. Már gyermekkorában fel­tűnt zenei tehetsége és így a középiskola el­végzése után a Zeneakadémiába iratkozott. Itt Koessler János és Herzfeld Viktor tanít­ványa volt. Tehetsége és szorgalma kivívta számára a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium ösztöndíját. Münchenben Mottl Fé­lix, a híres karmester mellett folytatta zenei tanulmányait, amelyeket azután Berlinben és Párizsban tökéletesített. Külföldről hazatérve, megkezdte zenepe­dagógiai működését. 1912-ben a Fodor-zene­iskola tanára lett. Hét évvel utóbb, 1919-ben ín&r a Zeneművészeti Főiskola tanárává ne­vezték ki. Erre az időre esik zeneszerzői és zeneírói munkásságának legproduktívabb korszaka. A Zeneakadémián elfoglalt kated­rától 1925. április SO-án vált meg, amikor az Operaház igazgatójává nevezték ki. 1927-ben megkapta az V-ik fizetési osztály jellegét. Néhány év múlva a kormányzó kitüntette öt a Il-ik osztályú érdemkereszttel, majd pedig a kormányfötanácsosi címmel is. Zeneszerzői munkássága Az infánsnő születésnapja című, Oscar Wilde meséjére irt táncjátékát 1918-ben mu­tatták be a Magyar Királyi Operaházban. Az Egyszeri szerelmesek vígopera, amelyet 1926- ban fejezett be. A Magyarok szimfóniája nagy zenekari kantáte. Az Orkán vitéz című szimfónikus költeményt Tango Egisto re­zsimje alatt adták először. Egyéb zenei müvei: a Mosalque szvit, öt poéma és Mese zenekarra, Divertimento (vonósnégyes), továbbá egy sereg finomszö- vésü kamarazene- és zongorakompozició és néhány füzetnyi költői szépségű dal. Egyik szerzeménye megnyerte a Lipótvárosi Ka­szinó pályadíját. Irt ezeken kívül kitüni zenei tankönyve­ket és éveken át foglalkozott a napi zenekri­tikával is. A tragédia Radnai Miklós halála teljesen váratla­nul következett be. Az Operaház igazga­tója mindössze negyvenhárom éves volt és csak legbizalmasabb barátai tudták, hogy nincs a legjobb egészségi állapotban. Évek­kel ezelőtt súlyos epeműtéten esett át, de ebből a bajából meggyógyult, gyakran volt bronchitise is. Ő maga tudta, hogy szerve­zete gyenge, — édesapja is hirtelen halál­lal halt meg, — de páratlan akaraterővel és önf :gyelemmel végezte nehéz és felelős­ségteljes munkáját, és jóformán sohasem pihent, kora reggeltől késő1 estig dolgozott az Operaházban és csak a nyári szünidő alatt utazott délvidékre hosszabb-rövidebb üdülésre. A tavalyi nagy jubileumi szezon erősen igénybevette Radnai Miklós munkaképessé­gét és szervezetét, de azért friss kedvvel és tetterővel készítette elő azidei évadot, ösz- szeállította a szezon egész programját és a nyáron ő maga frissítette fel a felújí­tásra kerülő „Hunyadi László” egész par­titúráját, és egész sor átvezető zenét is írt az egyes képekhez. Az új Hunyadi László volt Radnai Miklós utolsó nagy sikere az Operaházban. A szezon elején néhány hétig betegeske­dett Radnai Miklós, de azóta ismét bejárt hivatalába. Vasárnap este is megjelent földszinti páholyában, végignézte az Aida előadását és a felvonásközökben sorra láto­gatta az öltözőkben a szereplőket és mele­gen gratulált a szép előadáshoz Németh Máriának, sőt hétfő délutánra összehivatta az Operabál rendezőbizottságát is, hogy megbeszélje velük a bál részleteit. Az előadás után hazatért Mányoki-út 8. számú lakásába és utasítást adott, hogy reggel korán keltsék fel, mert részt akar venni a Norma próbáján az Operaházban, s el akar búcsúzni mostohafiától, ifj. Tors Tibortól, aki hétfőn reggel készült Bécsbe utazni Svéd Sándorral együtt, autón. Reg­gel háromnegyed hétkor ifj. Tors Tibor be is nyitott Radnai Miklós hálószobájába és elbúcsúzott tóle; Radnai Miklós meg­jegyezte, hogy nemsokára ő is Bécsbe uta­zik s akkor majd találkozni fognak. Ami­kor a fiatalember eltávozott, Radnai Mik­lós boldog mosollyal fordult feleségéhez és azt mondotta: — Három boldog nap volt ez ... Ebben a pillanatban heves köhögési ro­ham fogta el. Miután a roham nem akart csillapodni, felesége felhivatta a házban lakó Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanárt, aki nyomban megállapította, hogy Radnai Miklós tüdővérzést kapott, de segíteni már nem tudott, Radnai percek alatt meghalt. A professzor és a közben ugyancsak tele­fonon odahivott Parassin József dr. főor­vos már csak a belállott halált állapíthat­ták meg. A váratlan tragédiáról Vámossy Zoltán professzor telefonon értesítette az Opera­házat és a kultuszminisztériumot. A haláleset hírét nagy megdöbbenéssel fogadták mindenütt. Az Operaházban épp a Normát próbálták, mikor a gyászhír megérkezett, a művészek könnyes szemmel tárgyalták a váratlan tragédiát, akiknek pedig nem volt dolguk a próbán, siettek át a mányoki-úti gyászházba, hogy részvé­tüket fejezzék ki az özvegynek és a csa­ládnak. A szomorú hír szinte percek alatt végig­futott a városon és a délelőtt folyamán már egymásután érkeztek a részvétlátoga­tók és részvétsürgönyök. Az elsők között érkezett meg a kabinetirodából a kor­mányzó részvéttávirata, majd József kirá­lyi herceg szárnysegéde jött el, hogy rész­vétét fejezze ki a gyászoló özvegynek. A temetés Ezalatt az Operaházban Márkus László főrendező és helyettes igazgató átvette a ve­zetést és Morlin Amadé főtitkár és Csá- vojszky Vince gazdasági főnök társaságában a kultuszminisztériumba sietett, hogy meg­beszélje a legsürgősebb teendőket és a teme­tés részleteit. A kultuszminisztériumban Tus­nádi Nagy András államtitkár és ifj. Wlas- sics Gyula báró helyettes államtitkár vezeté­sével rögtönzött értekezlet volt, amelyen úgy határoztak, hogy az Operaház ügyeit, az igazgatókérdés rendezéséig Márkus László vezeti tovább. Meghatározták a temetés rend­jét is. E szerint Radnai Miklós igazgató te­metése november 6-án, szerdán déli 12 óra­kor lesz a m. kir. Operaház előcsarnokából. A gyászszertartás sorrendje a következő: 1. Verdi „Végzet hatalma” című operájából a barátok kara. Előadja a m. kir. Operaház férfikara és Báthy Anna. 2. Egyházi szertar­tás. 3. Búcsúbeszédek. 4. Wagner; „Siegfried halála”. Előadja a m. kir. Operaház zene­kara, vezényli Rékai Nándor karnagy. A sír­nál Huber Károly „Halálnak éjszakája” című müvét adja elő a m. kir. Operaház férfikara Roubal Vilmos karigazgató vezényletével. Szerdán este a műsorra kitűzött Denevér című vigopera előadása elmarad és e helyett szerdán délután hat órakor Verdi Requiemjét adják elő Radnai Miklós emlékezetére. Az Operaház Barátainak Egyesülete ked­den déli tizenkét órakor az Operaház egyik termében gyászülést tart. Az Operaház gyászjelentése Az Operaház a következő gyászjelentést adta ki Radnai Miklós tragikus haláláról: „Igazgatóságunk és valamennyi tagunk nevében mélységes meglletödéssel és fáj­dalommal jelentjük, hogy a magyar királyi Operaház igazgatója, Radnai Miklós, ##& Próbáljon szerencsét! VEGYEN I Kir. Áliamsorsjegyet A sorsjegy ára: Egész ar. P. 3.— Fél ar. P. 1.5« Főnyeremény 40.000 ar. Pengő A sorsjáték közhasznú és jótékonycélú. A sorsjegyek kaphatók a pénz előzetes bekül­dése ellenében a Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatőságnál, Budapest, V., Sza. lay-utca 10., az összes dohánytözsdékben, föárusítóknál, sorsjegyárusítóknál és ban­kokban. a n. osztályú magyar érdemkeresztnek és az olasz koronarend parancsnoki kereszt­jének tulajdonosa folyó hó 4-én reggel vá­ratlanul elhunyt. Törékeny szervezettel, de bámulatos aka­raterővel és lelkesedéssel tíz évi állt a ma­gyar királyi Operaház élén. Hogy ki volt, minden szónál ékesebben hirdeti az, amit akart és az, amit elért. Emlékét elhunyt nagyjaink emléke közt el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni. A Magyar Királyi Operaház igazgatósága.” Radnai Miklós halálát özvegye, Pártos Lili, Pártos Gyula, a kiváló építész és Bartolucci Viktória, az Operaház híres énekesnőjének leánya, valamint mostohafia, ifj. Tors Tibor és kiterjedt előkelő rokonság: a Radnai, Vá­mossy, Eleöd családok gyászolja. Görögország ismét királyság A vasárnap lefolyt népszavazáson a lakosság csaknem egy­hangúan a monarchikus államforma mellett foglalt állást akaratát és ez az akarat a királyság javára nyilvánult meg. Nem tudjuk még, hogy őfel­sége miként rendezi majd a politikai helyze­tet, de bizonyos, hogy II. György úgy jön az országba, mint minden görögök királya, nem tesz különbséget sem pártok, sem politikai vélemények között, nem ismer mást, csak görögöket, akiknek számára biztosítja az igazságot és a teljes egyenlőséget. György király addig marad Londonban, míg a királyság helyreállítását bejelentő gö­rög küldöttség meg nem érkezik. A küldött­ség, hír szerint, Mavromihalisz közlekedés- ügyi miniszterből, Papagosz tábornagy, had­ügyminiszterből és Balanosz nemzetgyűlési elnökből fog állani. Angol kölcsön Görögországnak PAKIZS, nov. 4. Az Echo de Paris londoni jelentése szerint György király hazaérkezése után nagyfontos­ságú angol-görög egyezmények megkötésére kerül majd a sor. Hír szerint Anglia jelen­tékeny összegű kölcsönt fog adni Görögor­szágnak. A görög restauráció kilátásai Párizsban úgy vélik, hogy a görögországi népszavazás csupán külső formaság volt, mivel a parancsuraimi hatalommal rendel­kező Kondiiisz tábornok intézkedései követ­keztében a köztársaság intézménye már a népszavazás előtt megszűnt. A sajtó véle­ménye szerint a királyság hivatalos vissza­állítása és H. György visszatérése koránt­sem jelenti a belső ellentétek elsimulását. Görögország rendszert változtatott, — írja a Journal des Débats — de a politikai nyu­galom ezzel még egyáltalán nem állt helyre. A Temps nézete szerint a királyság jövője H. György király szándékaitól és magatar­tásától függ. Ha a királynak sikerül magát kiszabadítania azok alól a befolyások alól, amelyek a királyságot saját céljaikra akar­ják kihasználni, ha továbbá meglesz a bátor­sága ahhoz, hogy éllenszegül mindazoknak, akik esetleges személyi uralomra akarják rábírni, akkor valószínű, hogy a királyság visszaállítása tartós és eredményekben gaz­dag lesz. ATHÉN, nov. 4. Vasárnap történelmi napot élt át Görög­ország lakossága: az államforma kérdésében népszavazást tartottak. A szavazás az egész országban nyugodtan folyt le s eredménye szerint, amint előrelátható volt, a lakosság óriási többséggel foglalt állást a királyság visszaállítása mellett. Hétfőn délben a következő szavazási ered­ményeket hozták nyilvánosságra: 1,527.714 szavazó közűi 1,491.992 szavazott a királyság helyreállítása és 32.454 a köz­társaság fenntartása mellett. A többi szava­zat érvénytelen volt. A főváros lakossága a hétfőre virradó éjszaka mámoros lelkesedéssel ünnepelte a királyság visszaállítását, óriási tömegek a hajnali órákig ébren voltak. A belügyminisz­térium palotája körül még a reggeli órákban is nagy tömegek gyülekeztek. Az utcákon automobilokon nagy plakátokat vittek körül, amelyeken György görög király arcképe volt. A főbb útvonalakat feldíszítették és kivilá­gították. Caldárisz ma távirati úton hódolatteljes szerencsekívánatait küldte György király­nak, akivel tudatta a népszavazás eredmé­nyét. A távirat hangsúlyozza, hogy a görög nép királyától a rend és jólét helyreállítását és az alkotmányos alapokon rendelkező kor­mány beiktatását várja. A kormány tagjai Kondiiisz kezébe letették a király iránti hü- ségesküt 1 Minden görögök királya Kondiiisz kormányzó kiáltványt intézett a görög néphez, amelyben rámutat arra, hogy a nép nagy része sohasem volt más, mint királypárti. A nép másik része, a venizelista töredék, a márciusi lázadás óta a királyság, a diktatúra és a kommunizmus között hány- kódott. A jelenlegi kormány gondoskodott arról, hogy a görög nép nyíltan kifejezze Élettartam és táplálkozás között a tudomány megállapította a szoros összefüggést. A helyes táplálkozástól függ az egészség és erőbeli állapot fenntartása, és ezzel szoros összefüggésben, van a hosszú vagy rövid elet kérdése. Tegyen a reggeli és uzsonnatejbe 2—3 kávéskanál Ovomaltine-t és ezzel erőt gyűjtve igen nagy szolgálatit tesz egészségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék