Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-05 / 251. szám

1935 NOVEMBER 5, KEDD B. H Ravasz püspök a magyar sors megoldásáról Tasnádi Nagy államtitkár a templomépítés szükségességéről Előkelő közönség részvételével, magas színvonalú ünnepséget rendezett templom­­alapja javára a budapesti, budahegyvidéki református egyházközség, vasárnap este, a Zeneművészeti Főiskolában. Tasnádi Nagy András dr. kultuszállam­titkár, református, főgondnok mondott megnyitót. Beszélt a félévszázad előtti ál­lapotról, amikor Budapesten csak két re­formátus templom volt, s a budai reformá­tusok a budai evangélikus templomban tartottak istentiszteletet, ma már jóval­­ több istentiszteleti hely valn a fővárosban. " Valaki felvetette, mi lenne, ha eltűnnének Budapest utcáiról a templomok, mennyire átsza­btaná a bűn a gátakat. De ugyan­ilyen baj volna — mondotta az államtitkár —, ha a templomépítések megakadnának, Budapesten százhuszonötezer református van és a meglévő templomokban mindössze tizenötezer ember fér el, vagyis száztíz­­ezer lélek számára nincs templom. A válogatott műsorban az Operaház két kitűnő művésze: Orosz Júlia és Závodszky Zoltán énekelt, Pongrácz László zongora­kíséretével. Álzom Lajos, a Kálvin-téri templom karnagya orgonáit, R. Simonffy Margót Petőfi-verseket mondott el, Kiss Ferenc előbb Petőfinek Lányi Viktor által megzenésített „Szülőföldem” című versét dalolta, azután Rostanel Cyrano-jának egyik jelenetét adta elő, ragyogó lendü­lettel. Ravasz László dr. püspök mondotta az ünnepi beszédet. — Amikor a román megszállócsapatok megindultak Erdély földjén, mindenki el­felejtette a saját ügyét, baját, egy sokkal nagyobb közösségben volt érdekelve és azokban a hetekben Kolozsvárt csak ma­gyar ember volt. Az elmúlt esztendőben kétszer is volt úgy, hogy a magyar nem­zet létében volt érdekelve a külpolitikai események által, minden egyéb kitolódott az öntudatunkból, s csak a perc uralkodott felettünk, mint egy óriási jelenvalóság. Tény, hogy az ilyen érzés sokszor egészen kitapinthatóan vesz hala­­pába bennünket, mint egy nemzet tagjait. — Mi tehát az, ami egy különböző em­berekből álló csoportot nemzetté tesz, — mi tesz minket nemzetté? Egyesek szerint a természeti viszonyok alakítják az egész nemzetet. Mások azt állítják, hogy a nem­zetek a családok összetevődéséből állanak elő. Ki ne ismerné azt a gondolatot, hogy a nemzet az elizált fajközösség? De az Északamerikai Egyesült Államokban száz­húszmillió ember él és aki látta őket, hogy a csillagos lobogó felvillanására hogyan lesz egy emberré Amerika, megérzi, hogy itt egészséges nemzettel állunk szemben, pedig megtaláljuk itt a szín­es emberek egész skáláját, a fehérek között is a sémit és a turánit ezer változatban és mégis egységes nemzet ez. — Jön egy új gondolat, — folytatja Ra­vasz püspök —, amely szerint a nemzet nyelvében él. Azonban Svájc egy nemzet és mégis három nemzet uralkodik benne. — Közös történelem, közös alkotmány, politikai rendszer, államélet, amiben meg­testesül a nemzet, tenné a nemzetet? Ki mondaná, hogy a magyar nemzet lelki tes­téhez nem tartoznak hozzá az utódálla­mokban élő és szenvedő magyarok? Ha különböző államrendszerekben is élünk, azért mi nem külön nemzet vagyunk, hanem egy feldarabolt nemzet.­­ Mindebből világos, hogy embercso­portot igazán nemzetté csak a lélek tesz. Az a lélek, amellyel sorsközösséget vállal­nak egymással, amely közös alkotásnak teremti a nyelvet, az életformát, a nép­szokásokat, az a lélek, amely önnön alko­tásaiban ráismer önmagára, az árvalány­­hajban, a tulipános díszben, a népdalban­, a lakások enteriőrjében és azt mondja: ez az én nyelvem, dalom, etetem, sorsom. A nemzethez való tartozás, sorstudatnak boldog vállalása. Magyarnak lenni: külde­tés, kiváltság, Istentől nyert szolgálat, a legnagyobb történelmi feladat, senki más helyettünk el nem végezheti. Ezért olyan irtózatos bűn a nemzeti gondolat elárulása. Nem parancs, nem gyönyörűség, talán na­gyon fájdalmas dolog, de méltóság, ko­rona és tövis, — ez magyarnak lenni! _ Végül a magyarság abszolút érték ugyan, de csak keretérték. T­­ehát nem az a jó magyar, aki legdühösebben­­ kiabálja ezt és lényegében haszontalan léhűtő. Az a jobb magyar, aki különb ember, aki neme­sebb egyéniség, aki tisztább erkölcsű, ma­gasabb szellemű, az emberi méltóság hegy­mászó útján a legmagasabbra emelkedik. Magyarnak lenni csak a humánum hegy­csúcsain lehet igazán. Az igazi hazafiság végeredményben krisztusi kérdés, a nem­zethez való viszonynak teljes betöltése csupán Krisztushoz való viszonyunk teljes betöltése árán érhető el. Szabó Imre, Budapest református espe­rese mondott érdekes zárószót: Miért nem találta magát Budapesten otthon a vidéki magyar? Mert itt lelki otthonára nem ta­lált reá. Pedig a magyar főváros a magyar őserőből él, s Budapest a nagy felözönlés évtizedeiben nem vette észre, hogy tízez­reknek mindennél inkább templomra van szüksége. Az újjászülető magyar főváros legnagyobb meglátása, hogy templomok­kal az utcákról éppen azokat az erőket vonhatja be, amelyek a romboló energiá­kat ellensúlyozzák. A szep­tem­ber havi pénzügy­miniszteri közlemények Az állami kö­igazgatás bevételei 3,5 millióval haladták meg a kiadásokat A Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló 1935. évi szeptember havi pénzügym­iniszteri közlemények szerint szeptemberben az ál­lami közigazgatás kiadása 55,6 millió pengő, bevétele (a kölcsönkezelés bevétele nélkül) 59.1 millió pengő volt, vagyis a állami köz­­igazgatás bevételei 5.5 millió pengővel halad­ták meg a kiadásokat. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő be­ruházásokra szeptemberben az állami köz­­igazgatásnál 0.1 millió pengőt fordítottak. Az összes állami üzemek szeptemberi ki­adásai együttvéve 33.3 milió pengőt, bevé­telei pedig 31.9 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 14 milió pengő kiadási többlet jelentkezett. A kül­földi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra szeptemberben az­tottak. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hó­napban a Magyar Nemzeti Banknál 2.3 millió pengőt fizettek­ be, miből nem transz­ferálták a kincstári jegyek ellenében utóbb igénybe vett 1.7 millió pengőt. Az egyéb állami adósságok szolgálatának keretében esedékessé vált ösz­­szegek helyett 0.6 millió pengő névértékű kincstári jegyet helyeztek letétbe. Szeptember hónapban az állami közigazga­tás az előlegkezelésben az államvasutaknak 2,5 millió pengőt, az állami vas-, acél- és gépgyáraknak 2,7 milió pengőt bocsátott rendelkezésre. A közleményeknek a nagyobb állami üze­mekre vonatkozó statisztikai táblázatai sze­rint a forgalom az előző évvel szemben szep­temberben mind a postánál, mind az állam­vasutaknál általában emelkedést mutatott, állami üzemeknél 0,1 millió pengőt fordí­­ firiwnwnriwnwwwriwririwwriwwnwrjwp Az Egészségpolitikai Társaság ülése Az Egészségpolitikai Társaság Antal La­jos dr. elnöklésével intézőbizottsági ülést tartott, amelyen az elnök az Egészség Hét eredményeit ismertette. A Népegészségügyi Kiállítás, amelyet a társaság vezetősége, Antal Lajos dr. és Born József dr. rendez­tek, Európaszerte hatalmas feltűnést kel­tett. Hangoztatta az elnök, hogy a magyar­ság jelenlegi biológiai helyzete sürgős és komoly beavatkozást igényel, mert duna­­völgyi évezredes hatalmunkat veszély fenye­geti. A népegészségügyi kongresszuson Scheff-Dabis László dr. és Somos Elemér dr. irányításával közegészségügyi kérdése­ket tárgyaltak meg, a többi között a mező­­gazdasági munkások biztosítását, amelyet a kongresszuson Antal Lajos dr. kész terv­vel vitatott és sürgetett a megoldás felé. Az intézőbizottság ülésén Féja Géza a cse­csemővédelem terén a Stefánia ügyét tette szóvá és e kérdésben egy egységes szellemi front megteremtését sürgette. Born József dr. az Egészségpolitikai Szemle legközelebbi feladatait vázolta. Ezután az elnök határo­zati javaslatot terjesztett elő, amelynek ér­telmében az Egészségpolitikai Társaság lel­kesedéssel üdvözli a kormányelnököt és a kormányt, akik a társaságot célkitűzéseinek megvalósításában támogatják. A határozati javaslat a továbbiakban az orvosi kamara kérdésében is állást foglal, s hangsúlyozza az orvosi rend legsúlyosabb problémájának, a nyugdíj­kérdésnek az Orvosszövetség nyugdíjintézetétől függetlenül történő el­intézését. A társaság végül üdvözli az ifjú­ság leghatalmasabb reprezentatív szerveze­tét, a Turul Szövetséget, megköszönve, hogy a társaság egészségügyi koncepcióit ma­gáévá tette. Márky Hédi gyulai úrllányt agyonlőtte egy kereskedősegéd GYULA, nov. 4. (A B. H. tudósítójának tele­fon jelentése.) Szörnyű gyilkosság történt vasárnap Gyu­lán, amely még ma is izgalomban tartja a város közönségét. Az áldozat a gyulai társa­dalom egyik jól ismert tagja, Márky Hédi 21 éves leány, Békés vármegye alispánjának unokahúga. A feltűnően csinos 21 éves úri­leány Márky Imre nyugalmazott pénzügyi titkár, a szegedi ügyvédi kamara irodaigaz­gatójának és feleségének Wimmersperg Marienan bárónőnek a leánya volt. A leány azelőtt tizenhét esztendővel került Gyulára, mert nagynénje Vargha Gézáné, egy ura­dalmi főintéző özvegye örökbe fogadta. A leány két évvel ezelőtt megismerkedett Schei­­bert László gyulai könyvkereskedővel, akinek később menyasszonya lett. Scheibert könyv­­kereskedésében volt alkalmazva a gyilkos, Szabó József, aki beleszeretett gazdája meny­asszonyába. Hogy a gyikosság hogy és mint történt, senki se tudja pontosan és a vizsgálat még a mai napig sem tudott világosságot de­ríteni a tragédiára. Egyedüli támpont a gyil­kos beismerő vallomása, aki azzal védekezett, hogy szerelmi elvakultságában követte el bor­zalmas cselekedetét. Borsos rendőrkapitány előtt beismerte, hogy előre készült a gyilkos­ságra és el volt rá szánva, hogy ha a leány nem hallgatja meg, végez vele. Kijelentette, hogy a revolvert hat héttel ezelőtt egy isme­retlen embertől vette, négy golyóval és mind a négyet rásütötte a lányra, aki amikor meg akarta ölelni, elkapta a tűzhelyen lévő forró fejjel telt lábast és azt ráöntötte. A tej a ru­hájára ömlött, de az arcát nem érte. Szabó József előtt gyilkosság bűntette címén kihirdették az előzetes letartóztatásról szóló végzést és az esti órákban átkísérték a gyulai ügyészség fogházába. A délután folyamán megtartották a boncolást is, amelynek ered­ménye szerint a szerencsétlen úrilányt három golyó érte. Az első, amelyet közvetlen közel­ben adtak le, pontosan a szívét ütötte keresz­tül és azonnali halált okozott. A második golyó a szívburkot érte, a harmadik golyó pedig már esés közben érte a szerencsétlen leányt, akinek tüdejét és lapockáját fúrta keresztül, illetőleg a lapockacsontban meg­akadt. A lányt, aki a Turul Szövetség bajtársi törzsének volt tagja, kedden délután három órakor temetik el. Holttestét a Gyulai szent­­háromság temető ravatalozójában ravataloz­ták fel. 9 BÉCSI OPERETT ARADIUSBAN 1000 ragyogó téma közül miért választották KARL ZELLER bájos ti­roli legendáját ? Mert­­ a legt­ökéletesebb filmmeséi a legpompásabb muzsika! a legn­evettetőbb vidámság! LIL DAGOVER MARIA ANDERGAST WOLF ALBACH BETTY GEORG ALEXANDER MA! PREMIER! MA! Bethlen István gróf beszéde Inkán NAGYKANIZSA, nov. 4. Inkey Pál báró, a csurgói választókerület pártonkívüli ellenzéki jelöltje hétfőn dél­után Inkén, a vendéglő udvarán program­­beszédet mondott. Inkey után Bethlen István gróf szólalt fel és azt fejtegette, hogy az Irak lassan emelkedtek az utolsó évben, de nem a kor­mány közbelépése, hanem a sors csapásai folytán annak következtében, hogy az idén alig termett valami. Ezenkívül azért, mert Olaszország és Abesszinia között megindult a háború és azért, mert egész Európa láz­ban ég, vájjon nem kerül-e újból háborús összecsapásra a sor Európa népei között. A kormány nem gondoskodott az iparcikkek árának leszállításáról, nem rendszabályozta meg a karteleket, nem csökkentette a vám­védelmet. A gazdaadósságok rendezésének kérdésé­ről szólva követelte, hogy minden gazda­adós egyformán részesüljön a védelemben. — A hitbizományi reform javaslatából azt állapítom meg, hogy ha valóra fog válni ez a reform, akkor talán húsz-har­­minc év múlva lesz gazdag olyan kis ember, aki ennek révén földhöz jut, de húsz évig biztosan senki sem. — De nézzünk szemébe a telepítési re­formmal is. Az, hogy segítünk talán a ti­szántúli emberen, de megnyomorítjuk a dunántúlit. Ha az itteni nagy uradalmakat felosztják és arra tiszántúliakat telepíte­nek, akkor az itteni polgár, aki akár mint cseléd, akár mint munkás, akár mint ré­szes, akár mint arató dolgozott azon a föl­dön, ezt a keresetét elveszíti örökre és más foglalja el helyét. Bethlen István gróf ezután azt hangoz­tatta, hogy a telepítés céljaira más módsze­rekkel kell megfelelő földterületeket sze­rezni. Azt a nagybirtokost, akinek sok az adóhátraléka, arra köteleznék, hogy a hát­ralékot földben fizesse ki, azonkívül az utóbbi években árverések révén és más mó­don a bankok kezébe jutott földeket kel­lene telepítésre felhasználni. Száz más mód van, amelynek segítségével a kormány, amely népről gondoskodni akar, gondos­kodni tudna, hogyha gyakorlati szemmel nézné a kérdéseket és ha ismerné a falu bajait. Franciaország kiterjeszti a sajtóvédelmet az idegen kormányfőkre és külügy­miniszterekre A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely az idegen államfők részére biztosított sajtóvédelmet az idegen kormányfő­kre és kül­ügyminiszterekre is kiterjeszti. A rendelet tulajdonképpen az 1881. évi július 29-i sajtó­­törvény 36. szakaszának megfelelő átszöve­­gezése. Megalakult az uj dán kormány A képviselőházi választások után tár­gyalások folytak a mostani kormány át­alakításáról. A tárgyalások ma fejeződtek be, még­pedig azzal az eredménnyel, hogy az eddigi igazságügy-, népjóléti, kereske­delemügyi, közmunkaügyi, közoktatás- és egyházi ügyi miniszterek lemondan az igazságügyminisztérium vezetését azonban az népjóléti miniszter vette át. A többi öt tárcát új miniszterekkel töltöt­ték be, akiknek listáját a király már meg­erősítette.

Next