Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-08 / 254. szám

12 * (Kodály-opus előadása Svájcban.) A francia-svájci filharmonikus zenekar tegnap este tartotta ezévi harmadik hangversenyét. A zenekar műsorán utolsó és leghatásosabb számként Kodály Zoltán műve, a Galántai táncok szerepelt. Kodály műve a nagyértő genfi közönség körében a legnagyobb tet­szésre talált. A francia-svájci filharmonikus zenekart, amely kitűnő magyar zeneszerző művét, Ansermet Ernő, a híres karmester vezényelte. A Jochnal de Génévé zenekritikusa a leg­nagyobb elismeréssel ír Kodály művéről és megállapítja, hogy a szerző nagyszerűen adta vissza a népies elemeket a Galántai táncok­ban. A másik tekintélyes genfi lap, a La Suisse is a legnagyobb elragadtatás hangján ír Kodály művéről. Olyan rugalmas fantá­ziával és annyi könnyedséggel fejezte ki Ko­dály ebben a művében a népies elemeket, — írja, — hogy ezzel megadja a választ azok­nak, akik eddig magyar táncokkal traktáltak bennünket. Mennyivel jellegzetesebbek és mennyivel több tiszteletet követelnek Kodály táncai, mint azok, amelyeket eddig ismer­tünk. Ezután a zenekritikus elmondja, hogy Kodály és Bartók milyen fáradságos munka árán gyűjtötte össze a magyar népdalokat és hatalmas munkájuk eredményeként 18.000 magyar dalt sikerült összegyűjteni. E. W. Korngold a Szentivánéji álom zenéjéről Max Reinhardt első filmjének, a Szentiván­éji álom filmváltozatának newyorki bemutatója igen nagy sikert aratott. A sikerben oroszlán­­része volt a kísérőzenének, amelyet Erich Wolfgang Korngold írt Mendelssohn világ­hírű motívumai alapján. A kitűnő bécsi muzsikus a bemutató után a következő nyilatkozatot tette: — Az én munkám kísérlet volt arra, hogy Mendelssohn muzsikáját a modern film köve­telményeivel összhangba hozzam. Néhol óva­tosan rövidítettem a zenét, másutt — termé­szetesen Mendelssohn-témákkal — kibővítet­tem és arra is törekedtem, hogy áthangsze­­reléssel tegyem alkalmassá a gépi leadásra. — Az összes főbb részeket — nyitány, scherzo, noctumo, nászinduló — teljes, egé­szükben megtartottam, az erdei és tündér­motívumokat felhasználtam. Új zenei részek is jöttek azonban az eredeti muzsikához. A film elejére egy himnuszt illesztettem az ének­kar számára, amit a skót szimfóniából vet­tem át, azután felhasználtam aláfestő motí­vumnak a menüett-triót az olasz szimfóniá­ból, a szerelmesek egyik jelenetéhez az e-moll zongorascherzo motívumait választottam ki és sokat használtam fel a szöveg nélküli da­­­lok gyűjteményéből. " — Csináltam végül egy újítást is, ameny­­nyiben a szavakat versben mondják és ezt úgy egyeztettem össze a zenével, hogy teljes melodramatikus hatást vált ki. Ezt eddig fil­men nem csinálták és valóban újfajta fel­vételi technika volt szükséges hozzá, de ne­kem sikerült ezt is megoldani. X (A Homeros-mozgó), a Vakokat Gyámo­­lító Orsz. Egyesület mozija (VII., Hermina­­út 7. Tel. 96—1—78) a következő műsort mutatja be: Cucardia (Duna Stefi, Don Al­varado), Continental (Fred Astaire, Dinger Rogers). Végállomás (Maria Andergast, Paul Hörbiger). A rendkívül hosszú műsorra való tekintettel, az előadások hétköznap fél 4, fél 7, fél 10, vasárnaponként fél 2-től folytató­lag. Az első előadás minden nap mérsékelt helyárakkal. * (Egykori sztárok mint statiszták.) Cecil B. De Mille világhírű fimjében, a Keresztes hadjárat­ban sok statiszta szerepel, akik va­laha oly népszerűek voltak, mint Clark Gable, Jan Kiepura. Ezek között a leghíresebb Fran­cis X. Bushman, a néma idők dédelgetett sztárja. Húsz évvel ezelőtt heti 5 ezer dollár gázsit kapott. Most meg kellett elégednie napi húsz dollárral. Bushman szerencsétlen tőzsdei spekuláció következtében teljesen tönkrement és saját bevallása szerint boldog, hogy statisztálással keresheti meg a minden­napi kenyerét. * (Eredeti felvételek Shanghaiból.) Ma már a laikus is tudja, hogy a filmgyárak ritkán küldenek expedíciót egy-egy exotikus film eredeti színhelyére. Költséges és fölösleges dolog. A magyar pusztától a Sárga tengerig minden miliőt csodálatos hűséggel tudnak re­konstruálni Hollywoodban. De Charles Bo­yer és Loretta Young „Shanghai” című film­jének külső felvételeit valóban Shanghaiban készítették, hogy a film lokális színezete mi­nél valószerűbb és impozánsabb legyen. A shanghai-i kirándulás 100.000 dollárjába ke­rült a Paramountnak.­­ (A Tolsztoj-évforduló és a Karenina Anna.) November 21-én lesz Tolsztoj Leó grófnak, a nagy orosz írónak huszonötödik halálozási évfordulója. Ezen az estén lesz Budapesten a nagy író Karenina Anna című filmregényének európai bemutatója. Garbo játssza Karenina Annát, méltón a nagy író remekművéhez. Az irodalmi és művészi ese­mény iránt rendkívül nagy érdeklődés nyil­vánult meg a budapesti közönség körében. A Metro-filmpalota kéri azokat, akik eddig már az európai bemutatóra jegyeiket előjegyez­tették, szíveskedjenek azokat mielőbb kivál­tani, mert a tömegesen beérkező előjegyzé­sek nem teszik lehetővé, hogy a színház soká fenntartsa a jegyeket. Ugyancsak kéri a színház azt is, hogy akik meghívót kaptak és jegyre reflektálnak, előjegyzéseiket mi­előbb eszközöljék. B. H. 1935 NOVEMBER 8. PÉNTEK Zsírkivitelü­nk két év alatt megháromszorozódott A sertéspiacot megmentette az irányított vásárlás • A magyar zsír legnagyobb vásárlói: Németország és Anglia A sertészsír ára a fővárosban 1934 ele­jén 90 fillérre esett le, de az év végén 150 fillért megközelítette. Az idén augusztus­ban többszörös árhullámzás után olyan rohamos áremelkedés indult meg, amely­nek mértéke jóval meghaladta az utóbbi két évnek minden árugrását, októberben már 180­ fillért majdnem elért a zsír ára nagyban, kicsinyben pedig ezt a szintet meg is haladta. A nagyban eladott zsír ára utolérte a kispiac árát és a két ár­szint csak az idén augusztusban találko­zott újra össze. Azóta a zsír újra drá­gább a fővárosban a kisfogyasztás szá­mára, mint a nagyvásárlónak. A hazai sertésállomány 1933 elején 1.9 millió darab volt, 1931­ elején pedig 2.5 millió darabot számláltak meg. A buda­pesti kínálat 8,4 százalékos emelkedése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy leverje az árakat, amelyek 1933-ban elég magasan állottak. Úgy látszik azonban, hogy éppen ez az alacsony ár nyitott meg számunkra új piacokat és ez élénkítette meg kivite­lünket. Amíg 1933-ban zsírkivit­elünk mindössze 60.000 q volt, ez a következő évben 135.000 q-ra emelkedett, vagyis 121 százalékkal. Ezt a növekedést a nagy né­met vásárlások okozták. 1933-ban a zsír­kivitelünkből a németek mindössze alig 4 százalékot vettek át, tavaly a német szállítások aránya kivitelünk kétharmad­részére emelkedett. Ugyanakkor a cseh­szlovákok zsírvásárlásai csökkentek ná­lunk 17 százalékkal, de ez eltörpült a né-­­­met vásárlás jelentősége mellett. A zsír-­­ kivitel az idén tovább növekedettekért új vásárlónak jelentkezett Anglia. A folyó év első 9 hónapja alatt már 184.000­­ zsírt adtunk el külföldre, tehát az első há­romnegyed év eredménye egyharmad­­résszel felülmúlja az egész múlt évi ki­vitelt. Ennek a nagy zsírkivitelnek a zsír árá­nak emelkedése volt a következése, a má­sik oldalon azonban a hazai piacon meg­maradt nagy húskészletek a sertéshús árát lényegesen rontották. Ekkor lépett közbe az irányított vásárlás. Magánkezde­ményezésre összvásárolták a húst és tárol­ták az őszi szalámigyártási idényre. Ez később, igen gyors ütemben hatósági jel­legű beavatkozássá változott és rövid idő alatt igen egészségesen szabályozta a hús árát is. Annyira, hogy kérdés, vájjon van-e még arra egyáltalában szükség, miután a hazai piacon többé nincs hús­fölösleg. A világpiaci árak szintén emelkedőben vannak, de ennek a növekedésnek mér­téke elmarad a hazai zsíráraké mögött. A csikágói piacon 1934 novemberében 10­0 cent volt fontonként a zsír ára, az idén pedig 12,05 cent, ami húsz százalékos emelkedést jelent. Nálunk ez alatt a zsír ára 26 százalékkal nőtt. A takarmány mai drágaságából arra következtethetünk, hogy tavasszal a zsír szintén drága lesz. Döntő jelentősége azon­ban feltétlenül annak lesz, hogy várjon Németország és Anglia megmarad-e to­vábbra is vevőnknek. Amerikába irányuló kivitelünk emelkedése A magyar kormány külkereskedelmi po­litikájának egyik legfontosabb törekvése az, hogy a meglévő és tagadhatatlanul nagy sikerrel állandósított értékesítési lehetőségek mellett feltárja a magyar ki­vitel számára a távoli piacokat is. A kül­kereskedelem adatai azt mutatják, hogy ez a törekvés eredményes volt. A legutóbb közölt magyar-angol külforgalmi jelentés­ből láttuk, hogy kivitelünk ebbe a távoli országban mennyire megélénkült. A Sta­tisztikai Hivatal külkereskedelmi adatai alapján ma közzétett jelentésből pedig az tűnik ki, hogy igen nagyot fejlődött a magyar export az Egyesült Államok felé is. Az idei év első kilenc hónapjának fo­lyamán háromszor akkora volt az Ameri­kába irányuló magyar kivitel, mint egy évvel ezelőtt. Az Egyesült Államokból való behozata­lunk értéke az idei év első kilenc hónapja alatt a tavalyi megfelelő időszakkal ösz­­szehasonlítva 11­.5 millió pengőről 13 mil­lió pengőre esett vissza, míg ugyanakkor az oda kivitt áruk értéke 2.2 millió pen­gőről 6.6 millió pengőre, tehát kereken háromszorosára emelkedett. Hogy ez az utóbbi adat a magyar áruknak mekkora dícséretét jelenti, azt felesleges külön hangsúlyozni. Természetes, hogy árumér­legünk az USA-val szemben így is "pasz­­szív, de már csak 6,1 millió pengővel (ta­valy 12,3 millió). A behozatalban erősen csökkent a nyers pamut, a gépek és az ásványolaj tétele. Kivitelünk nagyarányú emelkedését főleg a jutaszövet- és a malátaexport megerő­södése okozta, de a tavalyinál nagyobb mértékben helyeztük el egy-két kivétellel majd minden árunkat, így különösen tol­lat, lóhere- és lucernamagot, bükkönyt, olajos magvakat stb., általában tehát agrárcikkeket. Érdekes, hogy a szeszes italok, tehát a bor, pálinka, likőr és pezs­gő kivitele erősen visszaesett, amennyiben a négy tétel együttes értéke a tavalyi megfelelő időszakban 485 ezer pengőt, idén csak 108 ezer pengőt tett ki. — Fey a DGT elnöke, Bécsből jelentik: A Dunagőzh­ajózási Társaság igazgatósági ülé­sén Fey őrnagy, volt szövetségi minisztert beválasztották az igazgatóság tagjai közé és nyomban a társaság elnökévé választották. Hír szerint Fey ezután csak gazdasági téren kíván tevékenykedni.­­ Az Első Dunagőzhajózási Társaság a Budapest—Mohács közötti helyihajó-forgal­­mat, utolsó menettel Budapestről Mohácsra, november hó 10-én, Mohácsról Budapestre november hó 11-én az 1935. évre beszünteti.­­ (Állami termesztésű szőlővesszőket és oltványokat december 10-ig lehet igényelni.) A földművelésügyi miniszter az állami szőlő­telepek 1935. évi szőlővessző- és oltvány­terméseinek eladási feltételeire vonatkozó hirdetményét most tette közzé a Budapesti Közlönyben. Eladásra kerülnek különféle fajtájú európai és amerikai sima szőlővesz­­szők és különböző alanyú bor- és csemege­szőlőoltványok. A szőlővesszők és oltványok iránti vételajánlatok a földművelésügyi mi­nisztérium szőlészeti és borászati (H/2.) osztályában legkésőbb 1935 december 10-éig nyújtandók be.­­ A vendéglősök és szállodások képvise­letében a Budapesti Szállodások és Vendég­lősök Ipartestülete, a Budapesti Korcsmáro­­sok Ipartársulata és a Bor-, Sör- és Italmé­­rők Országos Ipartársulata együttesen em­lékiratot nyújtottak át a törvényhozás tag­jainak, amelyben a bortörvényjavaslat több rendelkezésének módosítását kívánják.­­ A Fővárosi Kereskedők Egyesületének szerdai ülésén a tönkrement és elaggott ke­reskedők helyzetéről folyt vita. Javaslat hangzott el arra nézve, hogy ezekre a szo­ciális célokra a kamarai illeték 25 százalékos pótlékolását kellene felhasználni. Az egyesü­let ezenkívül mozgalmat indított a társada­lombiztosítási tervek mérséklése érdekében. — Mérlegtani, üzemgazdasági és adóügyi esti kereskedelmi szaktanfolyam. A Buda­pesti Kereskedelmi Akadémia, Budapest, V. Alkotmány­ utca 11. november 18-án nyitja meg tanfolyamát az intézet hallgatói, to­vábbá más tisztviselők, üzemi alkalmazot­tak, kereskedők és iparosok számára. Elő­adások hetenként négyszer este fél 7-től tar­tatnak. Beírás naponta délelőtt 9—1-ig és este 7-től fél 8-ig. Telefon: 20—5—47. MAGYAR 1. FOTO-STUDIO MODERN MŰTERMI FELVÉTELEK (portré és gyermekfénykép) ÚJSZERŰ KÜLSŐ FOTÓK Riportszerű megoldások esküvőkről és társasösszejövetelekről. Telefon 17331. Andrássy-út 1. Világgazdasági hirek VÁLTOZATLAN AZ ANGOL BANKKAMAT. Az Angol Bank mai igazgatósági ülése a leszámítolási kamatlábat változatlanul 1 százalékban állapította meg. TARTÓZKODÁS A VILÁGTŐZSDÉKEN. Berlinből jelentik. A világ legjelentő­sebb értéktőzsdéin az elmúlt héten álta­lában meglehetős tartózkodás nyilvánult meg. A világpolitikai helyzet megbéní­totta a vállalkozási kedvet. Az árfolyam­alakulás ingadozásoknak volt alávetve, a legtöbb tőzsdén azonban mégis inkább barátságosra hajlott az irányzat, bár egyes kivételektől eltekintve, az árelto­lódások általában csak jelentéktelenek voltak. A tizenegy legnagyobb érték­tőzsde részvényindexszámaiból kiszámí­tott nemzetközi tőzsdeindex (1927. év végével 100%-ot véve alapul) az elmúlt héten 50.8-ról 51.0%-ra emelkedett. NEMZETKÖZI KARTELHÍREK. Varsói je­lentés szerint a lengyel kormány bizott­ságot küldött ki annak tanulmányozás­­­ára, hogy a hat legnagyobb körzetben (szén, textil, cukor, vas, olaj, papír) mi­ként lehetne csökkenteni az árakat. 2. Az osztrák kormány tekintettel a papír­­kartel megalakulására, felhívást intézett az összes állami hivatalokhoz, hogy csök­kentsék a papírfogyasztást. Csak a leg­szükségesebb nyomtatványokat rendel­hetik meg a hivatalok s a szállítási pá­lyázatokat a gazdasági minisztériumok fogják ellenőrizni. NEM TESZNEK TÖBBÉ JELENTÉST KÖZZÉ AZ OLASZ KINCSTÁRI HELYZETRŐL. Rómából jelentik, hogy egy rendelet je­lent meg, amely felhatalmazta a kor­mányt az állami pénzügyi helyzetre vo­natkozó adatok és jelentések, továbbá a közgazdasági jelentések közzétételének mellőzésére. POLITIKAI HOSSZ A NEWYORKI TŐZS­DÉN. A newyorki törvényhatósági vá­lasztásokon Roosevelt pártja vereséget szenvedett. Ez a hír a newyorki érték­piacon nagy vételkedvet okozott, amely hamarosan a terménypiacokon is érez­tette hatását. A forgalom az értéktőzs­dén 3.080.000 darab volt, a legna­gyobb 1934 július 26-ika óta Az árfolya­­mok £—5 dollárral javultak. A búza határidőárfolyamok Csikágóban bushe­­lenként */8—%, Winnipegben %—1 cent­­tel javultak. A gyapot 12 pont, a gumi 14 pont javulással zárult. csehországnak n ezer vagon múlt ÉVI TERMÉSŰ BÚZÁJA VAN. Prágá­, bál jelentik: November 2-án a gabona­társaság raktáraiban még 17.055 vagon múlt évi termésű búza tárolt. Szeptem­ber vége óta a búzakészletek 5355 va­gonnal csökkentek. ■— Román beviteli tilalmak. Bukarestből Jelentik: Románia behozatalát ideiglenesen a következő országokból beszüntették: Anglia, Hollandia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Portugália, Norvégia és Egyip­tom. A behozatal beszüntetését azzal okol­ják meg, hogy ezekkel az államokkal szemben a külkereskedelmi mérleg nem aktív.­­ A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (nov. 7.) Berlin: Magyar államkölcsön 4%% 1913. 9.7, ugyanaz 1914. 9.5, Magyar arany­járadék 4% 9.65, Magyar államkölcsön 1910. 4% 9.55, Magyar koronajáradék 0.6, Buda­pesti kölcsön 1914. 68%. — Párizs: Magyar 4% aranyjáradék 55.75. — Genf: Nasici 29, Magyar Általános Kőszén 156. — Bécs: Salgó 23.95, Magyar Általános Kőszén 286, Urikányi 60, Rima 43.75, Magyar Cukor 130.60. — Március 20—25-én lesz a jövő évi buda­pesti országos mezőgazdasági kiállítás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által több mint ötven év óta rendezett mezőgazda­sági kiállítások sorában, amint emlékezetes, az idei kiállítás várakozáson felüli sikerrel zárult. A rendezőbizottság Jeszenszky Pál udvari tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén foglalkozott az eddigi előkészületekkel és a jövő évi kiállítás tervezett kereteivel. A bi­zottság úgy határozott, hogy a kiállítást a jól bevált tavaszi időpontban, március 20— 25-ik napjain rendezi. A kiállítás jelentkezési határideje a­ tenyészállatok csoportjában ja­nuár 15-ike, a többi csoportoknál február 1. és 15-ike. A m. k­ir. államrendő­rség budafoki kapitányságra. Kivonata a m. kir. rendőrség budafoki kapitány­ságának 1933. kih. 875/9. számú jogerős ítéletéből. A m. kir. rendőrség budafoki kapitánysága az 1924. évi IX. t.-c. 9. §-ába ütköző kihágás miatt indított eljárás során Kláber Imre izsáki születésű, 28 éves, izraelita, nőtlen r.-t. igazgató, budapesti lakost, mint a Borkereskedelmi és Mezőgazdasági r.-t. fele­lős vezetőjét azért, mert ,,mérgespusztai'’ elnevezés­sel oly bort hozott forgalomba, mely valóságos szár­mazását tekintve, ezen elnevezésnek nem felel meg. Az 1924. évi IX. t.-c. 43. §-a alapján (2 napi elzárást helyettesítő) 20 pengő pénzbüntetésre­­ítélte. Köte­lezte továbbá a felmerült eljárási költségek vise­lésére és elrendelte a jogerős ítélet kivonatának elítélt költségén a „Budapesti Hírlap” című napi­lapban való közzétételét. Kivonat hiteléül: Budafok, 1935 július 12. Dr. Eszterhás zsof. r. bűnt

Next