Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-16 / 261. szám

1« Az emberevő ne olvasson újságot! Minek is olvasna? Nincsen a világon egyetlenegy lap sem, amely a nemes kannibáli hagyományok szolgálatában áll. Hiába keresgél a törzsfőnök a világsajtó termékei között, hogy reggeli misszionárus-rostbeatje mellé az ő szempontjából lélekemelő olvasmányt találjon. Nem írnak a lapok Vezércikket arról, hogy mindent el kell követni a régi jó emberevési hagyományok megmentése érdekében, nem számolunk be ötletes riportok formájában a kannibál szakácsversenyről, és még vasárnap sem közölnek jó recepteket arról, hogy miként kell savanyúan elkészíteni a tudományos Utazók gerincét. Évtizedekig hiába keresett ilyenféle sajtóorgánumokat az emberevők szektája, de hiába tanulta meg a fehérbőrű és vágásra alkalmas emberek nyelvét, a Newyork Tímeától a Balmazújvárosi Híradóig és a Timestól a Krähwinkler Volkszeitungig egyetlenegy lap sem írt soha a szája íze szerint. Állítólag Abesszíniában mégis vannak emberevők, akik újságot olvasnak. Lehet, hogy ez csak túlzás, nem tudjuk ellenőrizni a megállapítást. De egy nagy francia lap bizonyosra veszi, hogy vannak. Az ■„Action Francaise”-t ugyanis kitiltották Abesszíniából, mert nyilván nem írt nagyon barátságosan az ottani rabszolga-piacról. Lehet,hogy egyik-másik napon elferdített tudósítást közölt a felhajtásról és megmásította a hivatalos árjegyzéseket. A nagy párizsi újság haragra lobbant emiatt, és azt írta, hogy: ■ Az Action Framcaise táborában többé nem lehetnek emberevök. A francia hazafiak lapjának szerkesztősége bizonyára mélységesen fájlalja, hogy már nem terjesztheti a gall művelődést az emberevők körében. Reméljük azonban, hogy a kannibál előfizetők elmaradása nem fog a lap szempontjából komoly üzleti veszteséggel járni. Abban téved az „Action Francaise", hogy táborában nem lesznek emberevők, mert a mai üzleti verseny anynyira kiélesedett, hogy gyakran mi is megosszuk egymást. Mindig lesznek közöttünk is emberevők, amíg az európai civizáció tart... — (Országos agarászverseny Szolnokon.) Szolnokról jelentik: Az Országos Agarász Szövetség csütörtökön és pénteken rendezte igen nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében őszi országos versenyét, melyben az első díjat Patay Sándor földbirtokos agara, a második díjat Szilassy Ida agara, a harmadikat Andrássy Géza gróf agara, a negyediket pedig Scheftsik János agara nyerte. Az előkelő közönség soraiban ott volt Borbély György főispán, Alexander Imre dr. alispán, Rudnyánszky Imre báró és Nemes János gróf. «— (A Pázmány Egyesület vacsorája a Középponti Katolikus Körben.) Csütörtökön este vacsorát rendeztek a katolikus irodalom képviselői és a Középponti Katolikus Kör tagjai. A vendéglátó borgazda a Pázmány Egyesület volt, melynek nevében Hondy Zoltán dr. Ügyvezető alelnök köszöntötte a vendégeket. (Gyorsírási tanfolyam polgári iskolai tanárok részére.) Szendy Károly Traeger Ernő miniszteri tanácsosnak, a gyorsírási ügyek kormánybiztosának előterjesztésére a polgári iskolai tanárok részére a fővárosi pedagógiai szemináriumban nyolc hónapra terjedő, heti háromórai időtartamban gyorsírási tanfolyamot létesített és egyidejűleg felhívta az összes fővárosi polgári iskolák testületeit, hogy ezen a tanfolyamon minden iskola legalább egy taggal vegyen részt. A tanfolyam hivatása az, hogy a polgári iskolák megfelelő gyorsírás-tanárokkal rendelkezzenek arra az időre, amikor Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyorsírás tanítását a polgári iskolákban is kötelezővé teszi. 0. (üzemi évkönyv.) A Fővárosi Évkönyv minden esztendőben tökéletes útmutatót ad a budapesti polgár kezébe. Minden, a közönséget érdeklő személyi és szolgálati adat benne foglaltatik ebben a népszerű és nélkülözhetetlen könyvben, amelyre legelsősorban a főváros hivatalaiban van szükség. A Fővárosi Évkönyv szükséges és hasznos kiegészítése most az a rész, amelyet Remeniczky Lajos tanácsjegyző állított össze s amely Budapest székesfőváros üzemeit és részvénytársaságait ismerteti. A könyv a polgármester rendeletére készült és benne foglaltatik az üzemek és részvénytársaságok keletkezésének, esetleges megváltásának, fejlődésének története, ismerteti röviden azoknak pénzügyi viszonyait, árszabását és tájékoztat arról, hogy a székesfőváros közönsége hol és hogyan veheti igénybe a legcélszerűbben az üzemek, a részvénytársaságok szolgáltatásait, végül magában foglalja az üzemi, részvénytársasági személyzet személyi és szolgálati adatait is. A könyv tartalmazza a székesfőváros kilenc önálló vagyonkezelésű intézményeinél és négy részvénytársaságánál havifizetéssel alkalmazottak személyi és szolgálati adatait. SZIHUÁI Az iskola emléke A kritika teljes fóruma egybehangzóan és egyetértően a legnagyobb szigorral fogadta Fodor László Érettségi című darabjának bemutatóját. A közönség azonban a színház mellé állt és a vígjáték estéről-estére telt házakkal megy a Pesti Színházban. Ez a szembehelyezkedés az igazságos kritikával, nem ritka és az ilyen esetben rendszerint mind a két félnek, a kritikának és a közönségnek is igaza van. Mert mi az oka annak, hogy egy darab a közönség előtt mégis sikert arat, holott... Pénteki színházi inspekciónkon magyarázatot kerestünk erre a kérdésre. Az első felvonás után a dohányzóban ezt hallottuk: — Tudod, volt nekem egy tanárom... — mesélte valaki a társaságának. Ez a magyarázata a nagy sikernek. Mert — mint Fodor László maga mondja a darabjában — a tudományt elfelejtik a növendékek, ha kikerülnek az iskola falai közül, de a tudomány ízét soha. Ezt az ízt a tudomány otthonának, az iskolának az ízét hozza vissza és kelti fel a közönségben az Érettségi, ezért van az, hogy a színlap már az ötvenedik előadást hirdeti. A színészek is, mintha többet játszanának meg, mint amenynyit a szerep előírt számukra. A maguk iskolai élményeit keresik és idézik föl, messze túl a szerep sokszor papírmódra zörgő szavai mögött. Ezt érzi és tapsolja meg aközönség is és erre gondol, amikor az előadás után a ruhatárban a színészek dicséretén felül a darabról megjegyzik: — Részleteiben jó volt! A Pesti Színházban pénteken huszonötödik előadását ünnepelte a darab, a jubiláns este zsúfolt háza sok szeretettel tapsolta a vígjáték kitűnő együttesét: Muráti Liit, Makay Margitot, Vaszary Piroskát, Ladomerszky Margitot, Toblay Klárit, Szombathelyi Blankát, Somló Istvánt, Góth Sándort, Kabos Gyulát, Peti Sándort és a többieket. * (Magyar szobrász sikere Párizsban.) Párizsból jelentik: Csáky József, a Párizsban élő ismert magyar szobrászművész kiállítást rendezett, amelyen hatévi munkájának gyümölcsét mutatta be. A kiállítás a francia műértő közönség körében nagy érdeklődést keltett s Csáky modern és merész, de harmotikus és erőt kifejező művei ezúttal is komoly sikert arattak. Az állami Luxembourg-múzeum igazgatósága tárgyalást folytat Csáky egyik kiállított „női portré“-jának megvásárlása céljából. * (Diósy Antal nyerte a balatoni akvarell pályadíját.) Esterházy Móric gróf édesatyja nemes példáját követve, a balatoni képzőművészet pártolása céljából az 1935. évben .1- készítendő s a Balatont legjellegzetesebben ábrázoló akvarell-festményre 500 peng pályadíjat tűzött ki s a pályázat lebonyolítására a Balatoni Társaságot kérte fel. A kitűzött díjért a következő művészek küldtek be pályaművet: Wagner Géza, N. Barabás Gizella, Barna-Szögyény Bertalan, Kenéz János, Fekete László, Szántó Géza, Rotivinsky Ferenc, Jeney Zoltán, Tóth János, Istokovich Kálmán, Lázár Pál, Diósy Antal, Rökk Károly, Krisztics Arád és Juharos (Juretzky) István. A bíráló bizottság Xigron Gábor elnöklésével a kitűzött ötszázpengő pályadíjat Diósy Antalnak a Füredi öböl festményéért ítélte oda. A beérkezett akvarellek közül a Balaton szempontjából különösen jellegzetesnek találta a bizottság Wagner Géza és N. Barabás Gizella festményét. Milstein hegedűestje A világot járó hegedűsök sorából pénteken Milstein Nathaniel látogatott el a magyar fővárosba. A Vigadó zsúfolt nagyterme, az estélyi ruhák fénye és a feszült várakozása kivételesen nagy hegedűsnek szólt, aki korábbi hangversenyein már meghódította Budapest kényes ízlésű közönségét. Bármennyire elismerjük Milsteint, a virtuózt, eddig nem tudott teljesen kielégíteni, mert hidegnek, közömbösnek éreztük muzsikálását, amelyben egyéni vonásokat sem tudtunk felfedezni. Ezúttal azonban Milstein meglepő fejlődésről, a stitusokban való őszinte elmélyedésről tett tanúbizonyságot. Már műsora is mutatta, hogy zenei sikerre törekszik. Vitali ragyogó felépítésű, igazi olaszos fényű Chaconne-ja klasszikus tömörséggel és behízelgő hanggal szárnyalt remek hangszerén. Bach g-moll szólószonátája szintén komoly művészi teljesítmény volt, ha nem is éri még el Hubermann nagyvonalúságát. Kár, hogy a fugában kissé puhán fogta a ritmust és így modorosságok is csúsztak bele előadásába. Bőven kárpótolt azonban a következő tételek, különösen a befejező Presto tökéletes kidolgozottságával, lélegzetelállító tempójával és kristályosan pergő futamaival. Ennek a tételnek nemes egyszerűsége a stílusban való felolvadás eredménye. Beethoven Es-dur szonátájában inkább a kitűnő zongorista, Mitthumn Leopold markolta meg a szellemóriás sziporkázó ötleteit és hangulatainak kamarazenei fonalát. Milstein főként a Rondóban bilincselt le kifinomodott technikájának bravúrjaival. Szünet után Lalo Spanyol szimfóniája, a művész néhány átirata és ráadások következtek a közönség lelkes tapsainak visszhangjaként. (s. g.) * (Megalakult a cigányzenészek szövetsége.) A magyar cigányzenészek országszerte megindult mozgalma eredményeként tegnap délután a Népopera-kávéházban mintegy félezer cigányzenész részvételével megalakult a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetsége, amelynek működésétől remélik a cigányzenészség helyzetének javulását. A szövetség díszelnökévé Balázs Árpád és Sándor Jenő dr. ismert nótaszerzőket választották meg, a szövetség elnökéül pedig Berkes Bélát, ügyvezető elnökül Bura Sándort, alelnökül Sárai Elemért és Vidák Pált, főtitkárul Mázer Bélát. A szövetség székhelye Budapesten Luther utca 2. szám alatt van, a Népopera-kávéházból pedig a cigányzenészség klubja lesz. ŰVÉSZET Sszinfrázikon/ett A Nemzeti Színház a „Bizánc” december 5-iki felújítása után Jókai Mór „Aranyember”-ét és Kisfaludy Károly „Csalódások” című vígjátékát is újra műsorába iktatja. Szilveszter éjszakáján kerül sor a Szigligeti Ede „Liliomfi”-jára Vaszary János új rendezésében, Benedek Kata díszleteivel és decemberben mutatják be Josef Albrecht osztrák író „Vili Henrik” című darabját, a címszerepben Csortos Gyula felléptével. Drávai Lajos hegedűművészt a nagykanizsai városi zeneiskola tanárává nevezték ki.* Mariano Stabile, a világhírű olasz baritonista énekli a jövő hét végén a ,Falstaff” címszerepét az Operaházban. Decemberben ismét két híres külföldi vendégénekes szerepel az Operaház színpadán: Helge Roswaenge és Franz Völker. Roswaenge december 1-én a „Tosca” Cavaradossi”-ját, 3-án a „Rigoletto” mantuai hercegét és 5-én a ,/Faust” címszerepét énekli, Völker december 11-én és 11-én lép fel híres szerepében. * A jövő héten Budapestre érkezik Alfred Cortot, a világ egyik legnagyobb élő zongoraművésze. Valószínűleg csütörtökön kezdi meg a próbákat a Filharmóniai Társaság zenekarával a hétfői hangversenyre, amelyen Cortot nemcsak mint pianista szerepel, hanem mint karmester is bemutatkozik a budapesti közönségnek. Liszt Ferenc Faust szimfóniáját vezényli a kiváló művész. A műsor első részében pedig Liszt egyik legszebb opuszát, az Es-dur zongoraversenyt játssza, Dohnányi Ernő dr. elnök-karnagy vezényletével.* Már megemlékeztünk arról, hogy Hermann Röbbeling, a bécsi Burgszínház igazgatója, a Berlinbe távozott Paul Hartmann helyére új Adámot talált .z Az ember tragédiája” bécsi előadásai számára. Heinz Woester személyében. Woester, akit a drezdai színházból szerződtet a Burgszínházhoz Röbbeling, már bemutatkozott Bécsben. „Az ember tragédiája”, Ádám új személyesítőjével, december elején kerül újra a Burgszínház műsorára. A Városi Színház pénteken este tar■tta meg a Bécsi tavasz című operett főpróbáját. Török Rezső és Komjáti Károly új munkájának primadonnaszerepét Honthy Hanna játszotta. Szereplőtársai Kertész Dezső, Sziklai Szeréna, Latabár Árpád, 2. Molnár László, Berczeg Jenő, Fodor Artur, Rubinyi Tibor, Ihász Lajos, Pataky Ferenc és Major István voltak. A zenekart a zeneszerző vezényelte. Az operettet Szabolcs Ernő rendezésében szombaton este mutatja be a Városi Színház.* Bakamoff György, a világhírű baritonista november 25-én a Városi Színházban vendégszerepel. Escamillit énekli a Carmen előadásában. A címszerepben Anday Piroska, a bécsi állami operaház kitűnő magyar énekesnője lép fel, Don Josiét Josef Barton berlini tenorista, Micaélát Kőszegi Teréz énekli. * Erdélyi Mihály, a „külvárosi színházi tröszt“ igazgatója azt tervezi, hogy színházaiban bemutatja Az ember tragédiáját. Madách műve filléres hely árakkal kerül színre. Évát Kaszab Anna játssza. A szegedi Tercei Színház nemsokára eredeti magyar újdonságot mutat be. Rékai Miklós Dárius kincse című operettjét, amelynek főszerepeit budapesti vendégművészek alakítják a szegedi bemutatón. * Omándy Jenő dr., a kiváló karmester, legutóbb a kanadai Winnipegben vezényelte a minneapolisi filharmonikusok zenekarát. A nagysikerű hangversenyen megjelent a kanadai főkormányzó, a kormány tagjai, a külországok képviselői és sok más katonai és polgári előkelőség. A műsoron több magyar szám szerepelt, így Zádor Magyar Capriccio-ja is. A hangverseny után Petényi winnipegi magyar főkonzul fogadást rendezett Ormándy tiszteletére. (Elkészült a színházi szabályrendelet.) A színházi szabályrendelet a főváros illetékes ügyosztályában elkészült és a közeljövőben a közgyűlés elé kerül jóváhagyás végett. (Őfelsége a kis király.) Rendkívül érdekes előadás lesz vasárnap délelőtt fél 11 órakor Lakner bácsi gyermekszínházábam. Új szereposztással és új betanulással színrekerül az őfelsége, a kis király című regényes gyermekoperett, melyben a két főszerepet Ruttkay Évi és az Édes mostoha című filmben nagy sikert aratott Pécsy Gizi játssza. Jegyek iránt nagy az érdeklődés, ezért ajánlatis minél előbb gondoskodni róla. (*) József Ferenc királyi herceg felolvasása Szegeden. A szegedi Dugonics-Társaság vasárnap délután 4 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart, amelyen vitéz József Ferenc dr. kir. herceg részletet olvas fel Afium című új színdarabjából. 1995 NOVEMBER 16, SZOMBAT * (A királynő huszárja.) A régi, békebeli katonaélet elevenedik meg azon az új magyar filmen, amelynek munkálatait a napokban fejezték be. Farkas Imre régebbi nagysikerű operettjeinek motívumait használta fel és azokat új ötletekkel kibővítve, filmszcenáriumnak dolgozta fel. A királyné huszárjában Berky Lili játssza Erzsébet királynét, egyik legnagyobb színpadi sikerét, a többi szerepeket pedig Balogh Klári, Perényi László és Gózon Gyula. György István rendezte a filmet, amelynek szép díszletei és festményszaru külső felvételei szenzációt fognak kelteni. (A Magyar Világhíradó) legújabb számának tartalma a következő: Autóversenyek a gyóri pályán és a Hármashatárhegyen; világkörüli turnéra indul a „rajkók” kitűnő bandája; az Európa Kupáért: Magyarország—Svájc 6:1; Szendy Károly polgármester az Emericana protektora; őszi vasárnap az ünneplőbe öltözött Kalotaszegen; a görög népszavazás döntése; ismét királyság; olasz civilizáció az elfoglalt abesszin területeken; negyvenéves a film. Az első mozgóképbemutató Berlinben, * (Film és művészet) címmel Krampol Miklós, a Magyar Pszichológiai Társaság esztétikai szakosztályának november 19-én, kedden délután fél 6 órakor a Fészek-klubban tartandó ülésén felolvasást tart. * (Az ezeregyéjszaka filmen.) Egy amerikai filmgyár tervbe vette a viágirodalom egyik legértékesebb művének, az Ezeregyéjszakának megfilmesítését. Harun al Rasid szultán szerepét Charles Boyer, Shherezade szerepét pedig Sylvia Sidney játssza. * (Hunyady Sándor új filmje.) Hunyady Sándor, aki Az új földesúr forgatókönyvét írta, még egy film szalagján fog az idén szerepelni. Bécsben most közeledik befejezéshez a Katherine, die Letzte című film, amelynek főszerepét, egy kis cselédet, Gaál Franciska játssza. Ezt a filmet Felix Joachimson írta Hunyady Sándor Bakaruhában című novellájából. Gaál Franciska valódi karakterszerepet kapott és most tanúságot tehet arról, hogy ért az emberábrázoláshoz is. A filmet Hermann Kosterlitz rendezte és zenéjét Brodszky Miklós írta.