Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-14 / 285. szám
ti BÁH 1935 DECEMBER 14. SZOMBAT Kütforgalmunk javulása tizenegy hónap alatt Behozatal növekedése 36.1 millió Kivitel emelkedése 47.9 „ Aktívum 56.4 „ Külkereskedelmi forgalmunk november havi alakulásáról szóló statisztikai adatok szerint ebben a hónapban a külkereskedelmi forgalom 10.5 millió pengő külkereskedelmi aktívummal zárult, szemben a múlt évi november hónap 8,5 millió feleslegével. Az év letelt tizenegy hónapjában, tehát január 1-től november végéig külforgalmunk úgy, a behozatalban, mint a kivitelben jelentékenyen megnövekedett. A behozatal ugyanis a múlt év azos időszakában 31 millió pengőre rúgott, amely a folyó évben 350.1 millióra növekedett, tehát 36.1 millióval volt nagyobb. A kivitel pedig a múlt évi 358.6 millió pengőről a folyó évben 406.5 millió pengőre emelkedett, tehát 17.9 millióval haladta túl a tavalyi értéket. Amíg a behozatal emelkedése 11.8%-ot tett ki, addig a kivitelé 13.4 %-os volt. A külforgalom 11 hónapos aktívuma az előző évi 44.6 millióról 56.1 millióra szaporodott. A külforgalom összvolumenje (behozatal és kivitel együtt) az előző évi 672.6 millió pengőről 756.6 millió pengőre emelkedett, ami 11 millió pengőnyi szaporodást jelent (12,5%). Most már bizonyosra vehető, hogy a folyó esztendő végéig ez évi külkereskedelmünk összvolumenje a 800 millió pengőt meg fogja haladni. Ez három év óta nem fordult elő, és az 1932. évi külkereskedelmi volumennel szemben körülbelül 150 millió pengős növekedést fog jelenteni. A Központi Statisztikai Hivatal által november hó, valamint az év első tizenegy hónapjának külkereskedelmi forgalmáról közzétett adatok a következők: Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1935. év november és január-november hónapjaiban. Novemberben a behozatal értéke 43.5 millió pengő volt (az előző év november hónapjában 33.8 millió pengő), a kivitel értéke pedig 54.0 (42.3) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 10.5 (8.5) millió pengő aktívummal zárult. A behozatalban mutatkozó emelkedést főképpen a tengeri, az árpa és a nyers és megmunkált fa behozatala idézte elő. A kivitel nagymértékű emelkedésében elsősorban a friss húsz a szarvasmarha, a sertés, a vasáruk és a gépek szerepeltek. Az 1935. év első tizenegy hónapjában behozatalunk értéke 350.1 (314.0) millió pengőt, kivitelünk értéke pedig 406.5 (358.6) millió pengőt tett. A külkereskedelmi mérleg az 1934. év január-november hónapjának 44.6 millió pengős aktívumával szemben a folyó év megfelelő időszakában 56.4 millió pengő kiviteli többletet mutat. Január-november hónapokban a behozatalban nagymértékben emelkedett a tengeri, a korpa, a nyers- és ócskavas, a vasérc és a személyszállító automobilok forgalma, viszont nagyobb csökkenést mutatott a nyers ásványolaj és a bárdolt és fűrészelt fa forgalma. Kiviteli cikkeink közül nagymértékben emelkedett a disznózsír, a friss és elkészített hús, a sertés, a vasfélgyártmányok és gépek forgalma, viszont nagyobb csökkenést mutat a rozs, a toll és a cukor kivitele. Az 1935 január-novemberi külkereskedelem részletes adatai a következők (érték ezer pengőben): Behozatal: Tengeri 20.926, nyers és megmunkált fa 33.859, nyers pamut 22.666, nyers bőr 16.220, papiros és papirosaink 17.354, nyers fémek 12.030, ásványolaj 8759, gépek és készülékek 10.411, szén 10.774, nyers- és ócskavas 7641 pengő. Kivitel: Friss és elkészített hús 12.409, búza 49.281, leöt baromfi 19.477, vilamosgépek és készülékek, elektrotechnikai cikkek 28.585, sertés 22.782, szarvasmarha 17.222, disznózsír és szalonna 25.559, vasáruk 11.159, gépek és készülékek 12.673, liszt 10.156 pengő. Gyáriparosok tanácskozása Devizakérdések, az öregkori biztosítás tartaléktőkéinek befektetése A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósága Dorin Ferenc dr. felsőházi tag elnöklésével ülést tartott, amelyen napirend előtt Ulmann István dr. igazgatósági tag szóvátette, hogy az Országos Ipartanács működésének szünetelése az ipari adminisztrációban számos vonatkozásban fennakadást okoz. Chorin Ferenc dr. elnök javaslatára az igazgatóság elhatározta, hogy sürgős előterjesztésben fogja kérni az Ipartanács mielőbbi egybevívását. Fenyő Miksa dr. ügyvezető-igazgató előadása alapján az igazgatóság újból foglalkozott a Magyar Nemzeti Bank által életbeléptetett devizareformokkal s beszámolt azokról a lépésekről, amelyeket az elnökség az átmenet kapcsán fölmerült egyes nehézségek enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Banknál tett. Állást foglal a Szövetség az ellen, hogy osztrák relációban a felár visszamenő hatállyal érvényesíttetett és ezáltal oly nyersanyagok és félgyártmányok után kell az ipari termelésnek utólagosan a felár-termnet vállalnia, amelyek már időközben feldolgoztattak és el is adattak. Az úgynevezett önkompenzációs vállalatokat érintő új rendelkezésekre vonatkozólag a Magyar Nemzeti Bankkal tárgyalások vannak folyamatban. Az igazgatóság a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Knob Sándor dr. orsz. képviselő tájékoztatta az igazgatóságot a különféle társadalombiztosítási intézmények tartalékalapjainál felgyűlt tőkék elhelyezésének kérdéséről. Az OTI és a MABI önkormányzata arra törekszik, hogy ezekből a tartaléktőkékből, amelyeknek összege több mint 130 millió pengő, a még le nem kötött összegek olyképpen helyeztessenek ki, hogy az igényjogosultaknak későbbi időpontban esedékessé váló ellátása megfelelően biztosítva legyen. Az igazgatóság sajnálattal állapítja meg, hogy az elhelyezés eddigi módja nem felel meg az öregségi biztosítási ág megteremtése alkalmával kifejezésre jutott intencióknak. Nem tud egyetérteni az igazgatóság azzal sem, hogy a pénzügyminiszter a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban igénybe akarja venni a két intézmény szóban levő tartalékalapjait 20 millió pengő erejéig. Aggodalommal látja továbbá az igazgatóság azokat a törekvéseket is, amelyek e tőkék jelentős részét az ipari termeléstől távol eső célokra, például a magyar fürdőprobléma megoldására, a magániparnak versenyt támasztó közületi beruházásokra stb. kívánják fordítani. A Szövetség elnöksége illetékes helyen ezeknek az aggályoknak kifejezést fog adni. — Az Országos Iparos Kongresszus aranyérme. Az Ipartestületek Országos Szövetségének választmányi ülése Papp József elnök javaslatára az ez évben Nyíregyházán megtartott Országos Iparos Kongresszustól nyert felhatalmazás alapján a kongresszusi aranyérmet Orffy Imre dr., volt országgyűlési képviselő, kincstári főtanácsosnak, az IPOSz tiszteletbeli elnökének adományozta. Ezután a választmány több budapesti és vidéki iparost céhmesterekké választott és ezüstéremmel és elismerő oklevéllel tüntetett ki. — A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama , (dec. 13.) Berlin: Magyar államkölcsön 407Vc 1913. 9.2, ugyanaz 1914 9%, Magyar aranyjáradék 4% 9.2, Magyar államkölcsön 4% 1910. 9 db, Magyar korona járadék 0.65, Budapesti kölcsön 1914. 6814. — Párizs: Magyar 4% aranyjáradék 55. — Genf: Budapesti kölcsön 1914. évi 148 ex, 1911. évi 16 ex, Magyar Általános Kaszén 163.50. — Bécs: Salgó 25.80, Urikányi 68, Magyar Cukor 140.70. Világgazdasági hírek AMERIKA ARANY- ÉS EZÜST-VILÁGMONOPÓLIUMRA KÉSZÜL. Londonból jelentik: Londonban az ezüstárakat csütörtökön a késő esti órákban 267/L pennyben állapították meg, ami e/8 pennyvel alacsonyabb a szerdai árnál. A newyorki Journal of Commerce szerint a washingtoni kormánynak az az elhatározása, hogy lényegesen csökkenti ezüstvásárlásait és azok súlypontját elhelyezi Londonból kétségkívül súlyosan érinti a font sterling helyzetét. Az■ eddig Londonban folytatott nagymértékű amerikai ezüstvásárlások voltak kétségkívül a font sterling legerősebb alátámasztó pillérei. A tőkék áramlása Londonból Newyorkba komolyan aggaszthatja az angol köröket, különösen, ha ez az áramlás még egy ideig tovább tart. René Leon amerikai pénzügyi szakértő többek között a következőket mondotta: — Amit most a kanadai és a mexikói ezüstbányavidékekkel teszünk, ugyanazt megtehetjük a délafrikai aranyérdekeltségekkel is bármely percben. Abban a pillanatban, amidőn eszünkbe jut, meg fogjuk szüntetni az unciánkénti 35 dolláros aranyvásárlást alátámasztó árat. Az angol aranybányarészvényeseknek csak addig lesz jó dolguk, amíg korlátlan mennyiségben megvesszük bányáik termelését, de ezzel a gyakorlattal bármely percben szakíthatunk. A ROMÁN VALUTAINTÉZKEDÉSEK SÉRTIK A FRANCIA HITELEZŐK ÉRDEKÉT. Párizsból jelentik: A Romániában érdekelt francia tőke bizalmatlanul fogadja a román kormány legújabb valutaintézkedéseit, amelyek veszélyeztetik a francia hitelezők érdekeit s egyben hátrányos befolyást gyakorolnak majd a francia-román külkereskedelmi érintkezésre is. A Journal des Débxts, amely rendszerint a román kötvények francia tulajdonosainak szempontját képviseli, megállapítja, hogy Románia voltaképpen hat különböző pénznemmel dolgozik. A román kormány foldozgató valutanéz- kedései nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a francia hitelezők érdekeit, amelyek a román adósok sorozatos mulasztásai következtében már eddig is súlyosan szenvedtek. AMERIKA CSAK ÍGÉRETET KAP A HÁBORÚS TARTOZÁSOK MEGFIZETÉSÉRE. Washingtonból jelentik: A kormánynak Angliához intézett arra a felhívására, hogy Anglia fizesse meg az amerikai kölcsönei után 1997. június óta esedékes törlesztési részleteket, és kamatokat, mintegy 500 millió dollárt, s az angol kormány azt válaszolta, hogy a mai helyzetben lehetetlen a felhívásnak eleget tennie. Közölte azonban, hogy remény van arra, hogy alkalmas időben a kölcsönkérdés kielégítő rendezése elérhető lesz. — Mecsér András szövetkezeti tervei. Sok szó esett legutóbb Mecsér András országgyűlési képviselő, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökének szövetkezeti terveiről. Ezeket illetőleg most érdekesen nyilatkozik Mecsér András elnök az „Ungarischer Volkswirt” ma megjelent karácsonyi számában. Hazánkban, állapítja meg Mecsér, eddig csak két irányban voltak kiépítve a szövetkezetek és pedig a hitel és a fogyasztás tekintetében, míg a termelők és értékesítő szövetkezetek — a tejszövetkezetek kivételével — még alig tudtak érvényesülni. Egyáltalán a termelő és értékesítő szövetkezet senki ellen ellenséges célzattal nem alakul, senkit támadni avagy jogaiból kiforgatni nem akar, kizárólagos célja az önsegély és a kisemberek védelme. Itt nem erőszakos eszközök alkalmazásáról van szó, hanem egy természetes, szerves és egészséges alakulásról, melynek a faluból magából kell kiindulnia. Mecsér ezután erélyesen kikel a legújabban fellépő álszövetkezetek ellen és szól az új szövetkezeti törvényről is. Teljesen érthetetlen, hogy nálunk bizonyos gazdasági körök a szövetkezeti mozgalomban támadást vagy igaztalanságot látnak, holott az összes kultúrállamokban az agrárszövetkezetek áldásos működését általánosan elismerik, egyedül Németországban 40.000 ilyen agrárszövetkezet működik. — Mézpiac. A mézárak tartottak, miután a kínálat egészen csekély. A kereslet is jelentéktelen, dacára annak, hogy most kellene kereskedőinknek az ünnepekre mézkészletüket kiegészíteni. Elsőrendű pergetett akácméz méhész vasútállomásán, vevőedényeiben, mázsánként 125 pengő, budapesti nagykereskedőknél 155—160 pengő, kicsinyben kilónként 180—200 fillér. Méhviaszban az üzlet lanyha. Elsőrendű salakmentes, szép sárga méhviasz, termelőtől Budapesten átvéve kilogramonként 2 pengő 80 fillér. Olvassa Nemes László közgazdasági hetilapjába Magyar Lloydot 40. Vándorkiállítás és vándorgytűjteménytár a gazdahaladás szolgálatában A csongrádi m. kir. téli gazdasági iskola kezdte meg az elmúlt évben az iskolán kívüli gazdaoktatásnak azt a módját, hogy egy zárt társzekéren mezőgazdasági oktató és szemléltető eszközöket vitt községről-községre, tanyáról-tanyára. Most a mátészalkai m. kir. téli gazdasági iskola szerelt föl hasonló vándorkocsit a földmívelésügyi minisztérium és Szatmár vármegye anyagi hozzájárulásával. A csongrádi vándorkocsi a Gazdahaladás I., a mátészalkai pedig a Gazdahaladás II. nevet viseli s mindkettő tartalmazza a modern mezőgazdálkodás kézi eszközeit, rovarkártevők száraz preparátumait az ellenük való védekezés rövid leírásával, talajvizsgáló berendezéseket, magvizsgáló fölszerelést, tejfölöző gépet, melegvizes csibekeltetőt, egyszerű trágyatelep modelljét, a gyümölcstermelés előmozdítását szolgáló oktató képsorozatot, mezőgazdasági oktató filmek vetítésére szolgáló vetítőgépet villanyáramfejlesztővel. A Gazdahaladás II-nek a szatmármegyei Ópályi község volt az első állomás, ahol a két napig tartó oktatás folyamán a legfontosabb gazdasági kérdésekről tartott előadásokat a mátészalkai téli gazdasági iskola tanári kara, miközben az előadók talajvizsgálatot végeztek és általában a hozzájuk fordulókat szaktanácsokkal látták el. — A belterjes gazdálkodás ankétja az OMGE-ben. Az OMGE gazdahetének előadásai során csütörtökön délután Reithoffer Ödön uradalmi jószágigazgató Okszerű belterjesztés a talajművelésben címen tartott előadást, rámutatva arra, hogy a gyenge terméseredményeknek igen sokszor a szegény és nem jól végzett talajmunka az oka, így a kisebb gazdaságoknál mutatkozó kisebb terméseredmények is a sekély talajmunka következményei, amelyen célszerűen traktorszövetkezetek alakításával lehetne segíteni. Fleischmann Rudolf növénynemesítő igazgató felhívta a figyelmet a növények földalatti részeinek s így elsősorban a gyökérnek fontos élettani szerepére, amellyel szerinte behatóbban kell foglalkozni. Székács Elemér, az OMGE alelnöke szükségesnek tartja, hogy a talaj megfigyelésére vonatkozó kísérleteket minél szélesebb körben folytassák. Hagyó-Kovács Gyula és Blantz Jenő hozzászólásai után Kempfner Ernő uradalmi jószágfelügyelő tartotta meg előadását a növénytermelés és üzemszervezés kérdéséről, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági üzemben a belterjes irány kifejlesztéséhez szükséges tőke addig nem válik produktívvá, amíg a gazdaságot az ilyen üzem vitelére alkalmassá nem tesszük. Juhos Lajos gazdasági akadémiai igazgató előadásában a számtartás és a kalkuláció szerepét világította meg a belterjesség okszerű mértékének megállapításánál. Az érdekes előadáshoz Hunyady Imre gróf, Báldy Bálint, Éber Ernő dr., Rézner Tibold, Teleki Mihály gróf, Rettyüs Lajos dr. és Döry Frigyes szólt hozzá, majd Blantz Jenő jószágigazgató tartott előadást „Megtakarítások a munkaköltségeknél a belterjesség szempontjából” címmel. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Belicsey Géza, az OMGE alelnöke mondott köszönetet. Döry Frigyes és Éber Ernő dr. fejtegetései után Ormándy János dr. egykori tanítómesteréről, Várady-Szabó Jánosról emlékezett meg. Szigeti Pál dr. és végül Halács Sándor szólalt fel még a második napon. — Az Alpine Montan vezetőinek elmozdítása. Bécsből jelentik. Az O. Z. am Abend jelentése szerint a szövetségi belügyminiszter kimondotta az „Alpine Montangesellschaft” és Apold vezérigazgató, valamint Zahlbruckner igazgató között eddig fennállott munkaviszony megszűntét. Mint a lap továbbá jelenti, erre a lépésre azért volt szükség, mivel a két igazgató nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy önkéntes visszalépés útján számoljon a már huzamosabb ideje adott helyzettel. Az új vezérigazgató személyére nézve a legközelebbi közgyűlés hivatott dönteni. Növekszik a téli gazdasági iskolák növendékeinek száma. A földmívelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó tizenkét téli gazdasági iskolába összesen 868 kizárólag kisgazdacsaládból származó tanuló iratkozott be. Ezek szerint egy-egy iskolára átlagosan 72 tanuló esik. A tanulók létszáma a múlt tanévhez képest 120-al emelkedett. A Vitézi Rend Örkényi gazdaképző iskolájában, — amely egyévfolyamos és a vitézi várományosok gazdasági kiképzését és nevelését szolgáló intézmény — a folyó tanévre beiratkozott tanulók létszáma a tavalyi tanévhez hasonlóan 33.