Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-22 / 292. szám

1« SZIHUAI ÜVÉSZET A királyné Lakatos László új darabja a Vígszínházban Difficile est satiram non scribere. Való­ban, Juvenalisnak igaza van: nehéz szatí­rát nem írni a kor fonákságairól, különö­sen akkor, ha az események úgy kínálják a lehetőségeket, mint a most lepergett évek történelmi fordulatai, s a szereplő szemé­lyiségek váratlan és hihetetlen pálfordulá­­sai. Nehéz szatírát nem írni? Könnyű sza­tírát írni! Sokkal nehezebb olyan darabot írni erről a témáról, amely a szatírán túl­i darab is: stílusában egységes, biztos ha­tású színpadi munka. Igaz, a téma még sok­kal közelebb van hozzánk, semhogy a ko­moly dráma történelmi távlatába lehetne beállítani, a derűsebb műfaj, a vígjáték vi­zein pedig minduntalan csábít az operett­hatások zenés szirénje. Még olyan kitűnő judiciumú, ritka intelligenciájú, biztos­szemű, gyakorlott színpadi író, mint Laka­tos László is tétován evez ezen a csalóka vizen, még őt is gyakran eltéríti a maga elé tűzött céltól a csábító alkalom: a szereplők m­ár-már belekezdenek a nagy duettbe, egy groteszk táncba. Azonban csak Nádor Mi­hály finom és művészi kísérőzenéje csendül fel a láthatatlan zenekarból. A játékból szerencsére mégse lesz formaszerinti ope­rett. Szerencsére? Nem egészen biztos. Mert a darab, úgy, amint van, inkább operett, mint vígjáték. S operett-librettónak kitűnő is lenne. Maga Lakatos László is érezte, hogy munkájának nincs meg a stílusegy­­sége, mert a színlapon a legtágabb műfaj­meghatározással él, játéknak nevezi a da­rabot. Csakhogy a legszabadabb játéknak is van valami egységes jellege, „A ki­rályné” pedig hol vígjáték, hol bohózat, hol komédia, hol operett. S a hangváltozás nem mindig ott jelentkezik, ahol a logika sze­rint várná az ember: például hogy a darab épp oly merész farce-al végződnék, mint a második felvonás, amikor a száműzött ki­rályné, a politika és a hatalom szerelmese, — aki addig jégszoborként csillogott a trón rideg piedesztálján, — a bukófélben levő köztársasági elnök kezéből visszakapván koronáját, maga tüzeli kitartásra az elnök urat, csakhogy még egy ideig titkos szerel­mese, az elnök fia közelében maradhasson... De ettől eltekintve, Lakatos László új da­­rabja kétségkívül elmés szatírája az utóbbi korszak eseményeinek, jól ismert ember­típusainak. Sok finom emberismeret, bölcs és derűs humor a hivatott író tollára vall, s a színpad mesterét mutatja, hogy csak­nem egyenlő mértékkel mér jobbra és balra, bár — úgy látszik, — inkább a szelíd és emberséges királlyal érez együtt, s a szép és erélyes királynéért lelkesedik. Alkalmasint a közönség is követni fogja ebben, mert Makay Margit valóban fensé­ges, hódító és perzselően szép a királyné szerepében. Ragyog és szikrázik, mint a hi­bátlan gyémánt. Férfias és markáns Beregi Oszkár a király figurájában és nagyon rokonszenves Ráday Imre, aki a köztársa­sági elnök fiát személyesíti. Az ifjú Tolnay Klári bimbózó szépségének májusi pompá­jában tavaszt varázsol a színpadra és a szívekbe egyaránt, örvendetes, hogy ez a fiatal színésznő milyen nagyszerűen fejlő­dik szerepről-szerepre, milyen ösztönösen érzi a figurát,­­ amelyet alakítania kell, hangja, szava, mozdulata milyen kifejező, s milyen öntudatosan illeszkedik bele a já­ték sűrűn váltakozó stílusába. Góth Sándor pár perces kabinetalakítása dísze az elő­adásnak, Gárdonyi Lajos nagykövet karri­­katúrája, Solthy György remek tábornoka és Bihary József királyhű inas­ figurája, to­vábbá Tassy Mária, Ajtay Andor, Zátony Kálmán és a bájos kis Szepes Iván alakítá­sai járulnak hozzá a vígszínházi előadás sikeréhez. A rendezés munkáját Tarnay Ernő vé­gezte — nem mindig egyenletes stílusban. KULINYI ERNŐ * (Az Operaház ünnepi előadásai.) Vasár­nap, december 22-én, este 6 órai kezdettel Seherenghe, Sylvia, olcsó helyárak. Hétfőn és kedden nincs­ előadás. Szerdán délután 3 óra­kor, olcsó helyárakkal, Jancsi és Juliska, Babatündér, este Németh Mária fellépésével, Norma (bsz. fél 8). Csütörtökön délután 3 órakor, olcsó helyárakka!, Pillangókisasz­­szony, este Ro­ van Winkle (bsz. fél 8). Pénteken, Pilinszky Zsigmond fellépésével, Hunyadi László (C fél 8). Szombaton Rigo­­letto (C fél 8). Vasárnap, december 29-én, délután 3 órakor olcsó helyárakkal, Szűcs László vendégfellépésével, A mosoly országa, este Németh Mária fellépésével, rendes hely­árakkal, A, zsidónő (bsz. fél 8). Hétfőn, december 30-án, nincs előadás. Kedden, de­cember 31-én, Pilinszky Zsigmond vendégfel­­lépésével A denevér (bsz.­­fél 8). Szerdán, janá­r 1-én, Rip van Winkle (bsz. fél 8). | BUDAI csak mi játsszuk KARACSON­YKOR­I KARENINA ANNÁT GARBO nagyszerű új filmjét a SIMPSON FILMPALOTA ! B.­H 1935 DECEMBER 22. VASÁRNAP Németh Antal előadása a színházról A volt külföldi ösztöndíjasokat egybe­fogó Collegium Hungaricum Szövetség elő­adássorozata keretében Németh Antal dr. egyetemi magántanár, a Nemzeti Színház igazgatója nagyhatású előadást tartott a korszerű színháztudományi problémákról a Közgazdaságtudományi Kar dísztermében. A bevezetőben a színjátszás elemeinek, a drámának és a színésznek, a színpadi for­máknak és a közönségnek egymáshoz való viszonyát ismertette. Foglalkozott a szí­nészi alkotás sajátos természetével, pilla­­natnyiságával, a színész nemének, korának és nemzetiségének döntő fontosságával. Rendkívül érdekesen elemezte a drámaíró munkáját, amelynek során alakjait maga is átéli és amelyet a színpad adottságai állandóan befolyásolnak. Vázolta a színpadi formák, a helyszín, a díszletek, a jelmezek jelentőségét. Végül kifejtette, hogy a szín­háznak mindezekkel a tényezőkkel kapcso­latos problémái ma már tudományos kuta­tás és feldolgozás tárgyát képezik és rámu­tatott ezzel kapcsolatban egy színháztudo­mányi intézet felállításának szükséges­ségére. A nagyszámú és előkelő közönség mele­gen ünnepelte Németh Antal érdekes elő­adásáért. Maria Losett személyesen a Fővárosi Orfeumban Ezüst menyasszony Bemutató a Royal Színházban Ez a vígjátékból készült operett úgy hat, mint a kifordított ruha. Első pillanatra frissnek, jól vasaltnak tűnik, de azután észrevesszük, hogy a szivarzsebe baloldalt van. Ennyit az Ezüstmenyasszony­ról — mint darabról, — amelyet Góth Sándor és Bús Fekete László Ferike, mint vendég” című sikeres vígjátékából szabott át ope­rettszínpadra Szilágyi László, a közönség­hez értő ügyes librettista. A talpraesett vígjátékot újfent megtalpalta, az épkézláb mesét még néhány kézzel, lábbal gazdagí­totta, úgy, hogy ez a sok kéz innen is, onnan is felkap egy-egy ötletet (éppen csak a saját fejéről nem tudja lekapni a ráhú­zott bohócsipkát), a sok láb pedig úgy fut a mai operett kétes műfaját kedvelő kö­zönség kegyei után, hogy meg se nézi, hova lép, nyilván el is éri. Eisemann Mihály, az egyébként invenció­gazdag zeneszerző, ezúttal szokatlanul szűk­markúnak bizonyul. Csak két figyelemre­méltó szám van a pompásan hangszerelt pe­titúrában, amelynek értékeit Komjáti Károly kitűnő vezénylése juttatja érvényre. Fedák Sári, mint már évek óta, most is olyan szerepben lép fel, amelyben önmagát játszhatja. Koltay Baba, a darabban sze­replő visszavonult híres vidéki primadonna mögött, — akit alakít, — a „János vitéz” Fedák Sáriját, az ünnepelt „Zsuzsát” látjuk és nemcsak a nagy művésznőnek, hanem a közönségnek is jól esik visszaemlékezni az operett fénykorára, a híres szerepekre és óriási sikerekre. A szép emlékek visszaidé­­zésében jut legközelebb a közönség szívéhez Fedák Sári, s a librettista gondoskodik is arról, hogy Koltay Baba szerepe vérbeli „Fedák-szerep” legyen. Az előadás meglepetése egy fiatal szí­nésznő, László Lola tehetséges bemutatko­zása. Magabiztos fellépése, vonzó megjele­nése, kedves játékmodora, hangja, tánca erős ígéret. Egy kis gyakorlat, több terme­­tesség és az operettszínpad megtalálja benne új szubrett-primadonnáját. Zala Karola energikus kegyelmes asszo­nya, Sulyok Mária finom megjelenése, Kö­ KAMARA SZÍNHÁZ Szilveszterkor is BUDAPEST WIEN a szezon legnagyobb sikert zenés vígjátéka előadás­ kény Ilona groteszk humora, Fenyő Emil szép beszéde, Dénes György pompás alakí­tása és két kisgyerek természetes kedves­sége járul hozzá jó keretként az uralkodó Fedák-szerephez. Mály Gerő, Pártos Gusz­táv és Keleti László is helyükön vannak. Ütő Endre díszletei szépek, Szabolcs Ernő rendezése eleven. (INNOCENT) Méltóságos asszony Az Andrássy­ úti Színház újdonsága A színpadi darabok témája épp úgy le­het divatos, mint a női öltözet. És ami di­vatos, az már maga fél sikert arat. Az utóbbi időben a színpadi szerzők rájöttek, hogy az ifjúság és az ifjúság elhelyezke­dése kitűnő közönségvonzó téma. De ki­csit már lejárta magát. Ekkor tovább mentek. Mielőtt az ifjúság abba a stá­diumba érkezik, hogy elhelyezkedne, isko­lába jár. Jöttek tehát az iskoladarabok. Béke­­fi István és Stella Adorján víg­já­téka, a Méltóságos asszony szintén bele­tartozik az iskoladarabok sorozatába. A keretben egy kitűnő ötlet adja a mesét. A méltóságos asszony, aki hetedik gimná­ziumból ment férjhez az illusztris orvos­­professzorhoz, visszakívánkozik még a nyolcadik osztályba. Természetesen a mu­latságos bonyodalmak és fordulatok egész özöne következik az ötletből, amelyet a két kitűnő színpadi szerző, kitűnő színpadi érzékkel, szellemesen és a lehető legjobban old meg. Turay Ida játssza a méltóságos­ gimna­­zista asszonyt. Egyénisége kitűnően alkal­mas a kétlaki szerephez. Bájosan ügyet­len, mint kislány a matrózruhában és épp olyan jó, mint méltóságos asszony nagy estélyi toalettben. Rózsahegyi Kálmán, a derűs szellemű apa szerepében nyújt ki­tűnő alakítást, Rátkay Márton latintanár figurája remek, Delly Ferenc mint orvos­­professzor-férj elegáns, vonzó, néha talán túlságosan tartózkodó. Lendvay Márta a leánygimnázium egyik különös figurájának megrajzolásában kitűnő karakterizáló te­hetséget árul el, mint komika még nagy jövő előtt áll. Boross Géza tanárfigurája, Kovács Teri igazgatónője, Bilicsi Tivadar, Bokor Mária, Pethes Ferenc, Fehér Lili, Bársony Erzsi, Szaplonczay Éva és Fónay Mária kellemesen illeszkednek bele a da­rab derűs miliőjébe, amelynek elsőrangú rendezéséért Vaszary Jánost illeti elis­merés. A bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. .. * Raman Novarro személyesen a Fővárosi Orfeumban * (Hangverseny.) Előkelő közönség előtt tartotta meg a Délvidéki Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók Egyesülete díszhangverse­nyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben. A gazdag műsort Vitéz Somogyváry Gyula (Gyula Diák) lendületes „Liszt” ódája vezette be. Závodszky Zoltán, az Operaház művésze Hubay­ Karenina Anna című operá­jának Balalajka dalát és Liszt Csodálatos dolog lehet című áriáját ének­elte nagy si­kerrel. Kerpely Jenő gordonkaművész Akom Lajos tanár orgonakíséretével Liszt: Elégiá­ját és Popper: Magyar rapszódiáját ját­szotta. Orosz Júlia, az Operaház kiváló mű­vésznője a Pillangókisasszony nagy áriáját és Dienet: Liliomszál című dalát adta elő. Akom Lajos orgonaművész-tanár -művészi já­téka után Olty Magda, a Nemzeti Színház művésznője néhány Mécs-költeményt szavalt. Herz Lilly zongoraművésznő Liszt: E-dur Polonaiseét játszotta, majd Petry Kató Verdi: Végzet hatalma című operájának egy áriáját és Liszt egyik dalát énekelte. A gazdag mű­sort Bisztriczky Tibor hegedűművész virtuóz hegedűszáma zárta be. A zongorakíséretet Kókai Rezső dr. zongoraművész látta el.­­ (Minden gyerek ott legyen a Vígszín­házban) kedden délután 3 órakor, amikor gyertyagyújtás előtt Lakner bácsi Gyermek­színháza eljátssza a legszebb mesedarabot. Címe: Hamupipőke. Szereplők az Édes mos­toha című nagysikerű film összes gyermek­­szereplői.­­ (Lakner bácsi a Fészekben.) A Fészek Művészek Klubja a tagok gyermekei és hozzátartozói részére karácsonyi meglepe­tésül december 15-én, szerdán, délután 5 óra­kor a közkedvelt Lakner bácsi és társulata felléptével vidám előadást tart. . (Ramon Novarro csak vasárnap érkezik, Maria Loseff nagy sikerrel lépett fel a Fő­városi Orfeumban.) A hófúvás miatt elakadt az Orient­ Express, amelyen Ramon Novarro, a világszerte ismert filmszínész Budapestre indult, így a Fővárosi Orfeum illusztris ven­dége csak­ a vasárnap délutáni előadáson kezdi meg szereplését. Maria Loseff, a hír­neves bácsi énekesnő, aki Tauber Richárd Éneklő álom című operettjében tűnt fel, nagy sikerrel mutatkozott be a szombat esti elő­adáson az orfeum közönségének. A Dubarry című operettből és a Bal­­t Savoyban című daljátékból énekelt két áriát. Műsorát egy népszerű Stoh-dallal­­fejezte be. A vonzó­­szépségű, pompás megjelenésű énekesnőt szép hangjáért és finom művészetéért sok tapsban részesítette a Fővárosi Orfeum közönsége. * (A Dzsainah bécsi bemutatója.) Bécsből jelentik: Szombaton este mutatták be a Th­eater an der Wien-ben Ábrahám Pál ke­leti tárgyú, új operettjét, a Dzsam­ali-t. A szombati bemutató előadás jövedelmét az osztrák kormány jótékonysági akciójának javára fordítják. Az előadás védnökségét Rudnay Lajos bécsi magyar követ vállalta, aki meg is jelent a bemutatón, amely nagy sikert hozott az új operettnek. A közönség sorában ott voltak az osztrák közélet, a társadalmi élet és a művészvilág kitűnőségei. fi Koncert rendelései: Szilveszteri jegyközpont a „Koncert” jegyirodában, IV., Váci­ u. 23. a 3 legérdekesebb Szilveszter: a Városi, Ki­rály Színház és Vigadó jegyeinek árusítása mától. Uj Magyar Vonósnégyes Dohnányival jan. 5. Ferenczy György zenekari Liszt-estje Ivá­­nyi Klári közr. 8-án, vez.: Fleischer, V. Filh. főpróba Bustaboval 12-én. Budapest legnagyobb Szílvesztere a Városi Színházban Németh Mária felléptével Sztárok: Németh Mária, Honthy Hanna, Titkos. Komikusok: Békeffi, Salamon, Bár­­sony-Dajbakát, Gárdonyi, Radó Sándor, Fo­dor Artúr, Szendy zongorahumorista. Opera: Zoltán Irén, Érdy Pál. Nemzetközi attrakciók: Yeichi Nimura és Lisan Kay japán táncmű­vészek, (Szentpál-balett), Don Kozák Kórus, Fellegi Teri Kurucz Jánossal, Kondor jazz­­duó, Xenia és Rudolf. Jegyek Színháznál, Koncertnél (IV., Váci­­utca 23) és jegyirodákban. • (Kamarazene.) A kitűnő zongoramű­vész, Kerntler Jenő égisze alatt működő trió szombaton a Zeneakadémiában rende­zett hangversenyén megint választékos és változatos műsort hozott. Buxtehude, Cou­perin és Haydn egy-egy zongoratriója mel­lett bemutatták — Budapesten először — Strawinsky hegedűre és zongorára írt „Duó concertant”-ját. Mint minden olyan mű, amelyet genie alkotott, ez is őszintének és tudatossága ellenére is ösztönösnek hat. A lineárisan elgondolt, s a gépek mozgási ere­jével robogó tételek inkább a szellemhez és az idegrendszerhez szólnak, mint az érze­lemvilághoz. A lírát a lassúbb tempójú, patétikus recitativokkal átszőtt részek kép­viselik. Az estén közreműködött Kyssen Irén: finoman, stílusosan énekelt el egy Mozart-linát s néhány francia dalt. A trió tagjai közül tehetségben és tudásban is Kerntler Jenő a vezér. (Op.) A gazdag ember és Az Úr katonái

Next