Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-22 / 292. szám
1« SZIHUAI ÜVÉSZET A királyné Lakatos László új darabja a Vígszínházban Difficile est satiram non scribere. Valóban, Juvenalisnak igaza van: nehéz szatírát nem írni a kor fonákságairól, különösen akkor, ha az események úgy kínálják a lehetőségeket, mint a most lepergett évek történelmi fordulatai, s a szereplő személyiségek váratlan és hihetetlen pálfordulásai. Nehéz szatírát nem írni? Könnyű szatírát írni! Sokkal nehezebb olyan darabot írni erről a témáról, amely a szatírán túli darab is: stílusában egységes, biztos hatású színpadi munka. Igaz, a téma még sokkal közelebb van hozzánk, semhogy a komoly dráma történelmi távlatába lehetne beállítani, a derűsebb műfaj, a vígjáték vizein pedig minduntalan csábít az operetthatások zenés szirénje. Még olyan kitűnő judiciumú, ritka intelligenciájú, biztosszemű, gyakorlott színpadi író, mint Lakatos László is tétován evez ezen a csalóka vizen, még őt is gyakran eltéríti a maga elé tűzött céltól a csábító alkalom: a szereplők már-már belekezdenek a nagy duettbe, egy groteszk táncba. Azonban csak Nádor Mihály finom és művészi kísérőzenéje csendül fel a láthatatlan zenekarból. A játékból szerencsére mégse lesz formaszerinti operett. Szerencsére? Nem egészen biztos. Mert a darab, úgy, amint van, inkább operett, mint vígjáték. S operett-librettónak kitűnő is lenne. Maga Lakatos László is érezte, hogy munkájának nincs meg a stílusegysége, mert a színlapon a legtágabb műfajmeghatározással él, játéknak nevezi a darabot. Csakhogy a legszabadabb játéknak is van valami egységes jellege, „A királyné” pedig hol vígjáték, hol bohózat, hol komédia, hol operett. S a hangváltozás nem mindig ott jelentkezik, ahol a logika szerint várná az ember: például hogy a darab épp oly merész farce-al végződnék, mint a második felvonás, amikor a száműzött királyné, a politika és a hatalom szerelmese, — aki addig jégszoborként csillogott a trón rideg piedesztálján, — a bukófélben levő köztársasági elnök kezéből visszakapván koronáját, maga tüzeli kitartásra az elnök urat, csakhogy még egy ideig titkos szerelmese, az elnök fia közelében maradhasson... De ettől eltekintve, Lakatos László új darabja kétségkívül elmés szatírája az utóbbi korszak eseményeinek, jól ismert embertípusainak. Sok finom emberismeret, bölcs és derűs humor a hivatott író tollára vall, s a színpad mesterét mutatja, hogy csaknem egyenlő mértékkel mér jobbra és balra, bár — úgy látszik, — inkább a szelíd és emberséges királlyal érez együtt, s a szép és erélyes királynéért lelkesedik. Alkalmasint a közönség is követni fogja ebben, mert Makay Margit valóban fenséges, hódító és perzselően szép a királyné szerepében. Ragyog és szikrázik, mint a hibátlan gyémánt. Férfias és markáns Beregi Oszkár a király figurájában és nagyon rokonszenves Ráday Imre, aki a köztársasági elnök fiát személyesíti. Az ifjú Tolnay Klári bimbózó szépségének májusi pompájában tavaszt varázsol a színpadra és a szívekbe egyaránt, örvendetes, hogy ez a fiatal színésznő milyen nagyszerűen fejlődik szerepről-szerepre, milyen ösztönösen érzi a figurát, amelyet alakítania kell, hangja, szava, mozdulata milyen kifejező, s milyen öntudatosan illeszkedik bele a játék sűrűn váltakozó stílusába. Góth Sándor pár perces kabinetalakítása dísze az előadásnak, Gárdonyi Lajos nagykövet karrikatúrája, Solthy György remek tábornoka és Bihary József királyhű inas figurája, továbbá Tassy Mária, Ajtay Andor, Zátony Kálmán és a bájos kis Szepes Iván alakításai járulnak hozzá a vígszínházi előadás sikeréhez. A rendezés munkáját Tarnay Ernő végezte — nem mindig egyenletes stílusban. KULINYI ERNŐ * (Az Operaház ünnepi előadásai.) Vasárnap, december 22-én, este 6 órai kezdettel Seherenghe, Sylvia, olcsó helyárak. Hétfőn és kedden nincs előadás. Szerdán délután 3 órakor, olcsó helyárakkal, Jancsi és Juliska, Babatündér, este Németh Mária fellépésével, Norma (bsz. fél 8). Csütörtökön délután 3 órakor, olcsó helyárakka!, Pillangókisaszszony, este Ro van Winkle (bsz. fél 8). Pénteken, Pilinszky Zsigmond fellépésével, Hunyadi László (C fél 8). Szombaton Rigoletto (C fél 8). Vasárnap, december 29-én, délután 3 órakor olcsó helyárakkal, Szűcs László vendégfellépésével, A mosoly országa, este Németh Mária fellépésével, rendes helyárakkal, A, zsidónő (bsz. fél 8). Hétfőn, december 30-án, nincs előadás. Kedden, december 31-én, Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével A denevér (bsz.fél 8). Szerdán, janár 1-én, Rip van Winkle (bsz. fél 8). | BUDAI csak mi játsszuk KARACSONYKORI KARENINA ANNÁT GARBO nagyszerű új filmjét a SIMPSON FILMPALOTA ! B.H 1935 DECEMBER 22. VASÁRNAP Németh Antal előadása a színházról A volt külföldi ösztöndíjasokat egybefogó Collegium Hungaricum Szövetség előadássorozata keretében Németh Antal dr. egyetemi magántanár, a Nemzeti Színház igazgatója nagyhatású előadást tartott a korszerű színháztudományi problémákról a Közgazdaságtudományi Kar dísztermében. A bevezetőben a színjátszás elemeinek, a drámának és a színésznek, a színpadi formáknak és a közönségnek egymáshoz való viszonyát ismertette. Foglalkozott a színészi alkotás sajátos természetével, pillanatnyiságával, a színész nemének, korának és nemzetiségének döntő fontosságával. Rendkívül érdekesen elemezte a drámaíró munkáját, amelynek során alakjait maga is átéli és amelyet a színpad adottságai állandóan befolyásolnak. Vázolta a színpadi formák, a helyszín, a díszletek, a jelmezek jelentőségét. Végül kifejtette, hogy a színháznak mindezekkel a tényezőkkel kapcsolatos problémái ma már tudományos kutatás és feldolgozás tárgyát képezik és rámutatott ezzel kapcsolatban egy színháztudományi intézet felállításának szükségességére. A nagyszámú és előkelő közönség melegen ünnepelte Németh Antal érdekes előadásáért. Maria Losett személyesen a Fővárosi Orfeumban Ezüst menyasszony Bemutató a Royal Színházban Ez a vígjátékból készült operett úgy hat, mint a kifordított ruha. Első pillanatra frissnek, jól vasaltnak tűnik, de azután észrevesszük, hogy a szivarzsebe baloldalt van. Ennyit az Ezüstmenyasszonyról — mint darabról, — amelyet Góth Sándor és Bús Fekete László Ferike, mint vendég” című sikeres vígjátékából szabott át operettszínpadra Szilágyi László, a közönséghez értő ügyes librettista. A talpraesett vígjátékot újfent megtalpalta, az épkézláb mesét még néhány kézzel, lábbal gazdagította, úgy, hogy ez a sok kéz innen is, onnan is felkap egy-egy ötletet (éppen csak a saját fejéről nem tudja lekapni a ráhúzott bohócsipkát), a sok láb pedig úgy fut a mai operett kétes műfaját kedvelő közönség kegyei után, hogy meg se nézi, hova lép, nyilván el is éri. Eisemann Mihály, az egyébként invenciógazdag zeneszerző, ezúttal szokatlanul szűkmarkúnak bizonyul. Csak két figyelemreméltó szám van a pompásan hangszerelt petitúrában, amelynek értékeit Komjáti Károly kitűnő vezénylése juttatja érvényre. Fedák Sári, mint már évek óta, most is olyan szerepben lép fel, amelyben önmagát játszhatja. Koltay Baba, a darabban szereplő visszavonult híres vidéki primadonna mögött, — akit alakít, — a „János vitéz” Fedák Sáriját, az ünnepelt „Zsuzsát” látjuk és nemcsak a nagy művésznőnek, hanem a közönségnek is jól esik visszaemlékezni az operett fénykorára, a híres szerepekre és óriási sikerekre. A szép emlékek visszaidézésében jut legközelebb a közönség szívéhez Fedák Sári, s a librettista gondoskodik is arról, hogy Koltay Baba szerepe vérbeli „Fedák-szerep” legyen. Az előadás meglepetése egy fiatal színésznő, László Lola tehetséges bemutatkozása. Magabiztos fellépése, vonzó megjelenése, kedves játékmodora, hangja, tánca erős ígéret. Egy kis gyakorlat, több termetesség és az operettszínpad megtalálja benne új szubrett-primadonnáját. Zala Karola energikus kegyelmes asszonya, Sulyok Mária finom megjelenése, Kö KAMARA SZÍNHÁZ Szilveszterkor is BUDAPEST WIEN a szezon legnagyobb sikert zenés vígjátéka előadás kény Ilona groteszk humora, Fenyő Emil szép beszéde, Dénes György pompás alakítása és két kisgyerek természetes kedvessége járul hozzá jó keretként az uralkodó Fedák-szerephez. Mály Gerő, Pártos Gusztáv és Keleti László is helyükön vannak. Ütő Endre díszletei szépek, Szabolcs Ernő rendezése eleven. (INNOCENT) Méltóságos asszony Az Andrássy úti Színház újdonsága A színpadi darabok témája épp úgy lehet divatos, mint a női öltözet. És ami divatos, az már maga fél sikert arat. Az utóbbi időben a színpadi szerzők rájöttek, hogy az ifjúság és az ifjúság elhelyezkedése kitűnő közönségvonzó téma. De kicsit már lejárta magát. Ekkor tovább mentek. Mielőtt az ifjúság abba a stádiumba érkezik, hogy elhelyezkedne, iskolába jár. Jöttek tehát az iskoladarabok. Békefi István és Stella Adorján vígjátéka, a Méltóságos asszony szintén beletartozik az iskoladarabok sorozatába. A keretben egy kitűnő ötlet adja a mesét. A méltóságos asszony, aki hetedik gimnáziumból ment férjhez az illusztris orvosprofesszorhoz, visszakívánkozik még a nyolcadik osztályba. Természetesen a mulatságos bonyodalmak és fordulatok egész özöne következik az ötletből, amelyet a két kitűnő színpadi szerző, kitűnő színpadi érzékkel, szellemesen és a lehető legjobban old meg. Turay Ida játssza a méltóságos gimnazista asszonyt. Egyénisége kitűnően alkalmas a kétlaki szerephez. Bájosan ügyetlen, mint kislány a matrózruhában és épp olyan jó, mint méltóságos asszony nagy estélyi toalettben. Rózsahegyi Kálmán, a derűs szellemű apa szerepében nyújt kitűnő alakítást, Rátkay Márton latintanár figurája remek, Delly Ferenc mint orvosprofesszor-férj elegáns, vonzó, néha talán túlságosan tartózkodó. Lendvay Márta a leánygimnázium egyik különös figurájának megrajzolásában kitűnő karakterizáló tehetséget árul el, mint komika még nagy jövő előtt áll. Boross Géza tanárfigurája, Kovács Teri igazgatónője, Bilicsi Tivadar, Bokor Mária, Pethes Ferenc, Fehér Lili, Bársony Erzsi, Szaplonczay Éva és Fónay Mária kellemesen illeszkednek bele a darab derűs miliőjébe, amelynek elsőrangú rendezéséért Vaszary Jánost illeti elismerés. A bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. .. * Raman Novarro személyesen a Fővárosi Orfeumban * (Hangverseny.) Előkelő közönség előtt tartotta meg a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete díszhangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A gazdag műsort Vitéz Somogyváry Gyula (Gyula Diák) lendületes „Liszt” ódája vezette be. Závodszky Zoltán, az Operaház művésze Hubay Karenina Anna című operájának Balalajka dalát és Liszt Csodálatos dolog lehet című áriáját énekelte nagy sikerrel. Kerpely Jenő gordonkaművész Akom Lajos tanár orgonakíséretével Liszt: Elégiáját és Popper: Magyar rapszódiáját játszotta. Orosz Júlia, az Operaház kiváló művésznője a Pillangókisasszony nagy áriáját és Dienet: Liliomszál című dalát adta elő. Akom Lajos orgonaművész-tanár -művészi játéka után Olty Magda, a Nemzeti Színház művésznője néhány Mécs-költeményt szavalt. Herz Lilly zongoraművésznő Liszt: E-dur Polonaiseét játszotta, majd Petry Kató Verdi: Végzet hatalma című operájának egy áriáját és Liszt egyik dalát énekelte. A gazdag műsort Bisztriczky Tibor hegedűművész virtuóz hegedűszáma zárta be. A zongorakíséretet Kókai Rezső dr. zongoraművész látta el. (Minden gyerek ott legyen a Vígszínházban) kedden délután 3 órakor, amikor gyertyagyújtás előtt Lakner bácsi Gyermekszínháza eljátssza a legszebb mesedarabot. Címe: Hamupipőke. Szereplők az Édes mostoha című nagysikerű film összes gyermekszereplői. (Lakner bácsi a Fészekben.) A Fészek Művészek Klubja a tagok gyermekei és hozzátartozói részére karácsonyi meglepetésül december 15-én, szerdán, délután 5 órakor a közkedvelt Lakner bácsi és társulata felléptével vidám előadást tart. . (Ramon Novarro csak vasárnap érkezik, Maria Loseff nagy sikerrel lépett fel a Fővárosi Orfeumban.) A hófúvás miatt elakadt az Orient Express, amelyen Ramon Novarro, a világszerte ismert filmszínész Budapestre indult, így a Fővárosi Orfeum illusztris vendége csak a vasárnap délutáni előadáson kezdi meg szereplését. Maria Loseff, a hírneves bácsi énekesnő, aki Tauber Richárd Éneklő álom című operettjében tűnt fel, nagy sikerrel mutatkozott be a szombat esti előadáson az orfeum közönségének. A Dubarry című operettből és a Balt Savoyban című daljátékból énekelt két áriát. Műsorát egy népszerű Stoh-dallalfejezte be. A vonzószépségű, pompás megjelenésű énekesnőt szép hangjáért és finom művészetéért sok tapsban részesítette a Fővárosi Orfeum közönsége. * (A Dzsainah bécsi bemutatója.) Bécsből jelentik: Szombaton este mutatták be a Theater an der Wien-ben Ábrahám Pál keleti tárgyú, új operettjét, a Dzsamali-t. A szombati bemutató előadás jövedelmét az osztrák kormány jótékonysági akciójának javára fordítják. Az előadás védnökségét Rudnay Lajos bécsi magyar követ vállalta, aki meg is jelent a bemutatón, amely nagy sikert hozott az új operettnek. A közönség sorában ott voltak az osztrák közélet, a társadalmi élet és a művészvilág kitűnőségei. fi Koncert rendelései: Szilveszteri jegyközpont a „Koncert” jegyirodában, IV., Váci u. 23. a 3 legérdekesebb Szilveszter: a Városi, Király Színház és Vigadó jegyeinek árusítása mától. Uj Magyar Vonósnégyes Dohnányival jan. 5. Ferenczy György zenekari Liszt-estje Iványi Klári közr. 8-án, vez.: Fleischer, V. Filh. főpróba Bustaboval 12-én. Budapest legnagyobb Szílvesztere a Városi Színházban Németh Mária felléptével Sztárok: Németh Mária, Honthy Hanna, Titkos. Komikusok: Békeffi, Salamon, Bársony-Dajbakát, Gárdonyi, Radó Sándor, Fodor Artúr, Szendy zongorahumorista. Opera: Zoltán Irén, Érdy Pál. Nemzetközi attrakciók: Yeichi Nimura és Lisan Kay japán táncművészek, (Szentpál-balett), Don Kozák Kórus, Fellegi Teri Kurucz Jánossal, Kondor jazzduó, Xenia és Rudolf. Jegyek Színháznál, Koncertnél (IV., Váciutca 23) és jegyirodákban. • (Kamarazene.) A kitűnő zongoraművész, Kerntler Jenő égisze alatt működő trió szombaton a Zeneakadémiában rendezett hangversenyén megint választékos és változatos műsort hozott. Buxtehude, Couperin és Haydn egy-egy zongoratriója mellett bemutatták — Budapesten először — Strawinsky hegedűre és zongorára írt „Duó concertant”-ját. Mint minden olyan mű, amelyet genie alkotott, ez is őszintének és tudatossága ellenére is ösztönösnek hat. A lineárisan elgondolt, s a gépek mozgási erejével robogó tételek inkább a szellemhez és az idegrendszerhez szólnak, mint az érzelemvilághoz. A lírát a lassúbb tempójú, patétikus recitativokkal átszőtt részek képviselik. Az estén közreműködött Kyssen Irén: finoman, stílusosan énekelt el egy Mozart-linát s néhány francia dalt. A trió tagjai közül tehetségben és tudásban is Kerntler Jenő a vezér. (Op.) A gazdag ember és Az Úr katonái