Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-14 / 285. szám

1985 DECEMBER 14, SZOMBAT B. H. 13 SZINU4 ŰVÉSZET A Lohengrin előadása az Operaházban Fényes estéje volt pénteken az Operaház­iak. A Magyar Operabarátok Egyesületének estélyiruhás, kényesizlésii közönsége gyűlt össze, hogy tanúja legyen a Lohengrin minta­szerű, szinte klasszikus előadásának. A dísz­előadáson megjelent Horthy Miklós kormányzó a feleségével, József kir. herceg és Auguszta kir. hercegnő, Oömbös Gyula miniszterelnök ék felesége, Hóman Bálint miniszter és fele­sége, valamint Vértesy Sándor kabinetfőnök a családjával. Az Operabarátok Egyesületének tagjai úgyszólván, testületileg vettek részt az előadáson, köztük a diplomáciai karnak szá­mos tagja. Völker Ferenc kamaraénekest akarták meg­nyerni a címszerep eléneklésére, de beteget jelentett és igy Laholm Eyvind svéd tenoris­tát kérték föl, aki repülőgépen érkezett Ber­linből Budapestre, hogy ő jelenjék meg a hattyúlovag ezüstös jelmezében. A csere jól ütött ki, mert Laholm, ha nem is eszményi, de igen jó Lohengrin. Megjelenése külsőleg is illúziót kelt, a wagneri stílus pedig egyéni­ségéből folyik. Az érzelmes lírával átszőtt de- klamálás kitünően hangzott vüágos, de mégis tömör tenorján, mely csak néha van híjával a zengő teltségnek, az érces csengésnek. Már az első jelenetben meghódította a közönséget biztos intonálásával, a hattyúhoz intézett, re­mekül előadott frázisával. Sikere az est folya­min folyton emelkedett. A harmadik felvonás nagy szerelmi jele­netében bebizonyította, hogy hangja érzel­mek kifejezésére is alkalmas, a Gral-el be síe­lésben pedig a fenség fényében ragyogott előadása, hogy a búcsúban aztán a lemondás őszinte lírájával hassa meg a hallgatóságot. Ez az utolsó ária volt fénypontja alakítá sának. A magyar együttes is tökéleteset nyújtott Báthy Annának átélt, érzelmes Elzája, Né- methy Ellának drámai erejű, démonlkus Ortrudja, Svéd Sándornak plasztikusan dekla- málő, érces hangú Telramundja, Losonczy Györgynek hatalmas organumú Henrikje régóta erőssége a Lohengrin magyar előadá­sának. A zenekart Berg Ottó karmester ve­zette lélekkel és a színpadi énekhez való tökéletes alkalmazkodással. —n. • (Rip van Winkle új szereplői.) Plan­quette operettjében szombaton, december 14-én először lép föl a címszerepben Lendvai Andor és mint Lisbeth Réthy Eszter. Vasár­nap, december 15-én délután három órakor olcsó helyárakkal az Elssler Fanny és a Ma­gyar Abi-ándok, este a Tosca kerül az Opera­házban előadásra. • (Bánk bán növendékeló'adásban.) A Szín­művészeti Akadémia december 18-án, szer­dán előadást rendez a Kamaraszínházban, Kiss Ferenc rendező-tanár vezetésével Katón« József Bánk bán-ja kerül színre a növendékek előadásában. • (A Sonja szegedi búcsúztatója.) Szeged­ről jelentik: Pénteken este mutatta be a sze­gedi Városi Színház Sziklai Jenő igazgató rendezésében Harmath Imre és Buday Dénes Sonja című operettjét. A kitűnő előadás kere­tében nagy sikert arattak a címszerepet játszó Sz. Patkós Irma, Márkus, Tolnay Edit, We­ssely, Bihari és Vágó. A Sonja előadását a jövő szombaton a rádió is közvetíti. 8 (Liszt-hangverseny.) A Liszt Ferenc Tár­saság és a Székesfőváros Szabadegyetem pén­teken rendezte második Liszt-bemutatóját a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében. Be­vezetésül Molnár Imre dr. főiskolai tanár is­mertette a műsor számait és különösen az is­meretlen Liszt-dalokról tett figyelemreméltó megállapitásokat. A dalok legtöbbjét a mes­ter két-háromféle fogalmazásban adta és ezekből látjuk, hogyan egyszerűsödött és fino­modott a harmonizáció. Tamás Ilonka három dalt énekelt; puha, simogatóan meleg szoprán­ját már egy főiskolai növendékhangversenyen is kiemeltük. Ezúttal az Óh, hol van kezdetű dalban mutatkozott tehetséges és finom kul­túrájú előadónak. M. Hír Sári zongoramű­vésznő az E-dur legendát és a Csajkovszkij Onégin polonaise brilliáns átiratát játszotta őszinte átélésből fakadó szeavedélyesaéggel és virttióz nagyvonalúsággal. Hir Sári roüvósz- ogyénisége összeforrt a nagy mágyar zene- költő szellemével, amelyet tökéletesen meg­írt. Nem a virtuozitáson van játékának súly­pontja, hanem a tartalom költői szépségeinek hű rajzán. Végül Molnár Imre énekelt pom­pásan kiegyenlített, férfias melegségü hang­gal három dalt: Az ősi sírbolt megrázó szellemidézését, a Vedd sugarát a napnak szárnyaló szerelmi ditirambusát és az Isten veled megható lirájú kitörését. A dalok zon­gorakíséretét Szekeres Kálmán látta el kissé vontatottan. A szépszámú közönség melegen jtoggolt a kitűnő művészete**, ^ * (A Nó tás kapitány felújítása.) Farkas Imre dal játéka néhány évvel ezelőtt egyike volt a legnagyobb sikereknek. Jóízű meséje, könnyed, fülbemászó, dallamos muzsikája so­rozatos estéken át szórakoztatta a közönsé­get. A Király Színház pénteken felújította a Nótáskapitány-t és az operett ezúttal is meg­találta az utat a közönséghez. Derék, lelki- ismeretes, szorgalmas színészek éneklik és alakítják Farkas Imre daljátékénak hálás szerepeit s a könnyed szöveg és a fülbemászó muzsika érezhetően alkalmasabb az együttes számára, mint amikor az operett-műfaj na­gyobb feladataira vállalkoznak. A rendezésről és az előadás tempójáról Tihanyi Vilmos ki­próbált hozzáértése gondoskodik. A zenekar Nagypál Béla energikus vezetésével szintén nem hagy kívánni valót maga után. Hont Er­zsébet, az operett primadonnája képzett hang­ról tesz tanúságot. Kiss Manyi temperamen­tumos volt a kantinoslány szerepében. A nó- tás kapitány magyar dalait László Andor éne­kelte, Szentmarjay huszárezredest Kertész Gábor alakította. A humorról Erdödy Kálmán és Tompa Béla gondoskodtak. Az együttesből fölemlítjük még Késmárky Kálmán, Fülöp Sándor, Pártos Dezső és Pallay Margit nevét. * (Veres Pálné-emiékünnep.) Pénteken dél­után az Egyetemet Végzett Magyar Nők Egyesülete Veres Pálné-^mlékünnepet rende­zett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A gazdag műsorból kiemeljük Máthéné Lak- ner Klára lendületes művészi szavalatát. Az emlékbeszédet Bobula Ida dr. tartotta. Közre­működött a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium kitünően fegyelmezett énekkara Sztojanovits Adrienne vezényletével, a Magyar női vonós­négyes és Dedinszky Izabella orgonamüvésznö. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek. Színházi konfetti Kleiber Erik, a híres német kar­mester vasárnap Budapestre érkezik. Márkus László, az Operaház igazga­tója, Oláh Gusztáv scenikai vezető és Rékai András rendező vasárnap ren­dezői megbeszélésre ülnek össze Klei­ber Erikkel. Ezen a megbeszélésen tárgyalják le a Szöktetés a szerályból című Mozart-dalrnü januári felújítá­sának előkészületeit. * Az Operaház jövö csütörtökön előadást rendez Huber Kálmán, a jéles zeneszerző, Hubay Jenő édesapjának emlékezetére. Az emlékest műsorát Siklós Albert profesz- szor beszéde vezeti be, utána Huber Hu­bay Károly Fohászát adják elő Gallai Zoltán, Berták István és az Operaház férfikara, majd a Márta kerül szinre. * Németh Mária jövő szombaton, de­cember 21-én a „Tannhäuser” Erzsé­bet szerepében kezdi meg újabb ven­dégjátékát as Operaház színpadán. A művésznő december 25-én a Norma, december 29-én pedig a zsidónő cím­szerepét énekli. * A Nemzeti Színház és a Magyar Színház pénteken délelőtt egy időben tartott főpróbát. Babay József Napra­forgó című falusi komédiájának fő­próbáját lelkes közönség előtt tar­totta meg a Nemzeti Színház. A Ma­gyar Színházban Lakatos László Gaz­dag ember című színműve került a sajtó és a meghívott közönség elé. Mind a két színház szombaton este tart bemutatót újdonságából. * Stefániái Imre, a kiváló pianista, a Zeneművészeti Főiskola tanára pénte­ken születésének ötvenedik évforduló­ját ünnepelte. Tanítványai a Főiskola egyik termében ünnepséget rendezték, egyikük beszéddel köszöntötte fel Ste­fániái Imrét és a növendékek nevében ezüst babérkoszorút nyújtott át. * Németh Mária mondja: — Hubay Jenő Karenin Annáját ének­lem legközelebb a bécsi állami Operaház­ban. Legutóbbi szerepemnek, a Normd-nak éppen ellentéte, a. Hubay-opera címszerepe. Mért míg a Norma énekszerep, a Kamiin Anna erős alakítási lehetőségekkel felruhá­zott játékszerep. Egyike a legkedvesebb sze- repeimnek és mégis alig volt alkalmam há- romszor-négysser énekelni. Annak idején, amikor a zongorakivonatot kézhez kaptam, a legnagyobb lázzal és tűzzel fogtam hozzá a tanuláshoz. Ez a szerep-studium és az opera próbái a legerősebb művészi élmé­nyeim közé tartoznak, ami nem is csoda, hiszen a tolsztoji asszonyalakhoz hasonló szerep nagyon ritka az operairodalomban. Már maga a gondolat is keilt bója tóga*“ |! iZI EDÉNY MILLION! IS 1« IÉCS Színes film egy angyali kőlyökröl, akit Sidőz a szerencse ■ EDDIE KANTOR pnpQn Ma mutatjuk be Amerika legnagyobb komikusának la II6 llJlJ 1 legjobb filmjét WWiiWW son minden művésznőt Karenin Anna, alakí­tására. Ehhez Járul Hubay mester pompás muzsikája, amely rendkívül hálás feladat az énekesnő számára, örömmel várom a bemu­tatót, amelynek címszerepét már régen a szivembe zártam. * Somlay Arthur játékmester vezeté­sével a jövő héten kezdődnek meg a Nemzeti Színházban Földes Imre szín­művének, az ifjabb Horváth Pálnak a próbái. Az újdonság főbb szerepeit ki­vétel nélkül a Nemzeti Színház idén szerződtetett tagjai játsszák. Somlay Artur játékmesteri tisztén kívül egy gyár elnökigazgatóját játssza a da­rabban. Mákay Margit egy pesti uri- asszonyt alakít, a címszerepben Jávor Pál lép fel. Berky Lili, Rajnay Gábor, Gázon Gyula és Makláry Zoltán ját­szanak még vezetőszerepet az Ifjabb Horváth Pál-ban. * A sátoraljaújhelyi Kazlnczy-Kör decem­ber 28-án Liszt-estét rendez, amelyen közreműködnek: Báthy Anna, a m. kir. Operaház tagja, M. Hir Sári zongoramű­vésznő és Molnár Imre dr., a Zeneművé­szeti Főiskola tanára. * Félix Weingartner január 3-án, saját vezényletével új müvét mutatja be a bécsi KonzerthaussaaUban. Zenekarra és kó­rusra írt nagyszabású munkájának Aufer­stehung a címe. A hangversenyen a bécsi állami Operaház kórusát és a bécsi filhar- mónikusok zenekarát vezényli Weingart­ner. A műsoron még Mozart C-moll mi­séje szerepel. . * Goldoni Hazug-js, melyet Pünkösti An­dor rendezésében játszik a bécsi Burg­szinház, a jövő héten éri el huszonötödik előadását. Hermann Röbbelmg igazgató szerint a darab az eddig tapasztaltak alapján olyan hatalmas sikerre számít­hat, amilyenre a Burgszinhdrzban még alig volt példa. A játéktervbe még huszonöt­ször iktatták be a darabot. Az ötvenedik előadás után Hermann Thimig, aki Lé- liót, a címszereplőt játssza, müvészkör- úlra indul a Hazug együttesével. * A Magyar Színház az Ur katonái-ból rendkívül olcsó előadássorozatot rendez. December 16-tól 23-ig délután fél 4 órai kezdettel játsszák az Ur katonáit. Az elő­adásra mélyen leszállított áron a Köz- tisztviselők’Színház- és Hangversenyegye­sületénél kaphatók jegyek. „VJ. Henrik“ A Burgszinház újdonsága BÉCS, dec. 13. (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) Jo­sef Wenter, akinek első darabját a Burg­szinház „F>er Kanzler von Tirol” címmel nagy sikerrel hozta színre tavaly, új darab­jában a Hohenstaufen-császár VI. Henrik életét és korát eleveníti meg. Az előjáték Palermóba vezet, ahol VI. Henrik koporsó­ját, mielőtt Speyerbe vitték volna, ünneplés formaságok között felnyitották. Még min­dig sötét és dacos arccal — így meséli a krónika — fekszik a császár koporsójában. Megszólal a világtörténelem hangja és be­számol VI. Henrik dicsőségéről és nagysá­gáról, tévedéseiről és szenvedéseiről. És erre öt képben megelevenedik a császár élete a színpadon. VL Henrik gyönge, tes­tében világot átfogó lélek, égő dicsvágy, vasakarat lakik, gigantikus hatalmi álom rabja a császár: Achentől a messze Kele­tig akarja kiterjeszteni a Német Birodalom hatalmát. A cél felé vezető útján Henrik mindent eltapos, ami útjába áll, mindent feláldoz, ami megköthetné kezét, könny és vér jelzi lépteit Normann érzelmű felesége elleni harcában saját házasságát is tönkre­teszi, de eléri célját, megvalósítja álmát — és meghal. A lazafonású képek sorozata nem ad tel­jes, zárt drámát, de a kornak megragadó képét varázsolja a színpadra; rendkívül élénk karakterizáló művészettel eleveníti fel VI. Henrik és kortársai alakját. A darab a Burgszinház kitűnő együtte­sének remek szerepeket nyújt. Legelsősor­ban kell megemlékezni Ewald Balser gran­diózus játékéról; a fiatal művész a Hohen­staufen császár alakjában lenyűgöző ha­tású. A többi főszereplő — Wohlgemut, Aslan, Reimers, Woester —■ nagy mérték­ben hozzájárultak a mű nagy és őszinte sikeréhez. » & TUDOMÁNY, IRODALOM _____j ( *) A Magyar Tudományos Akadémia TTT- osztálya december 16-án délután 5 óra­kor felolvasó ülést tart. (*) Az év legszebb magyar könyvel. A Magyar Bibliophil Társaság minden évben kitünteti az év öt legszebb magyar köny­vét Ezidén a következő könyveket találta a „legszebb magyar könyv” címére érde­meseknek: Márai Sándor: Naptárcsere, Szegedi Szűcs István rajzaival. Hungária- nyomda. Márai Sándor: Válás Budán. Ré- vai-testv. Buday-Ortutay: Székely népbal­ladák. Kir. Egyetemi-nyomda. Gy. Szabó Béla: Liber miserorum. Kolozsvár Minerva- nyomda. Jánosi József S. J.: Mária. Mol­nár G. Pál fametszeteivel. Pázmány Péter irod. társ. kiadása. (*) Az Országos Gárdonyt Társaság most tartotta decemberi felolvasó ülését Simon La- jos elnöklésével a Magyar írók Klubjában. As elnök megnyitójában az új magyar írói szem­léletről és felfogásról beszélt. Koncz Dezső dr. Gárdonyi Gézáról olvasott fel karcolaté« kát. Arató Béla humoros elbeszélést olvasott föl. Bagdy István, Simon Lajos és Fitos Vil­mos dr. költeményeikből adtak elő. Majd Ta- kácsy István Kárpát Zoltán dr. zongoraklsé- retével Bagdy István verseire Irt dalokat adott elő. (*) A szegedi Dugonics Társaság decem­ber 15-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felolvasó­ülést tart, amelyen Szalay József, Cserzy Mi­hály, Tálos Géza és Polgár László olvas­nak fel. Miinek nem szabad szerelni A Palace és Casino filmbemutatója A rosszul megválasztott cím mögött intelli­gens, jól rendezett, komoly fűm húzódik meg, Amerikai elmegyógyintézet, ápoltak és or­vosok. Ez már magában véve is ritkán látott miliő, amelyben egy kissé hosszadalmas mesét kulturált módon játszat le a rendező, Gregory la Cava. Angol nyugalommal halad a mese, kissé sokat és feleslegeset beszélnek benne, de gyakran találunk olyan mondatokra is, amelyek értékes gondolatokat fejeznek ki. Néhány rendkívül izgalmas, megrázó erejű jelenet színesíti a történetet, amely az elme­gyógyász magánéletéről, az orvosnő helyzeté­ről szól s egy kicsit az újabb humánus gyó­gyító módszer propagandája is, szigorú meg­jegyzésekkel a kényszerzubbony és a cella ellen. Filmregény, amelyben ugyan több a re­gény, mint a film, de a néző érdeklődését mégis leköti. Az orvosnő szerepében egyszerű, nemes ala­kítást nyújt Claudette Colbert, ez a rokon­szenvesen beszélő, finomjátékú, szép mű­vésznő. A kórház vezető főorvosának szerepé­ben Charles Boyer nincs annyira helyén, mint ezt megszoktuk a kitűnő francia filmszínész­től. Mellettük jelentős szerep jut egy nagyon finomjátékú, ismerteién színésznőnek és jó Mac Gregor dr. személyesitöje is. A fűm egyike a mind komolyabb témák­kal foglalkozó amerikai filmkultúra rokon­szenves eredményének, és a közönségre mély benyomást gyakorol. —cent. * (Humor és szépség.) Ez a két jellemvo­nása van mindig Eddie Cantor filmjeinek. Ez az érdekes egyéniségű amerikai komikus filmjeiben mindig keres alkalmat ahhoz, hogy ötletes revüképekben sok száz szép táncosnőt mutasson be. Szegény milliomos című új filmjében ismét ugyanezzel a rend­szerrel dolgozik és a humor és szépség ket­tős jegyében aratott is komoly sikert min­denütt a film. * (Angii:«, Dickens-jubileumot ül jövő év­ben. Anglia legnagyobb regényírójának, Dickens Károlynak ,1836. év januárjában je­lent meg az első könyve, amelyben egy angol lapban megjelent cikkeit gyűjtötte össze. En­nek most száz éve és Anglia a jövö évben nagy ünnepségeket rendez Dickens-centená- rium címén. Ezekbe az ünnepségekbe kapcso­lódott bele a Metro—Goldyn-—Mayer-filmgyár, amikor Dickens legnépszerűbb müvét, a Copperfield Dávidot filmre vitte. A filmfeldol­gozás megtisztelő megbízását Cukor György, a hollywoodi magyar rendező kapta, aki remek szereposztással, milliós költséggel vitte vá­szonra a népszerű regényt. A hatalmas film, rövidesen Budapesten la bemutatásra kerülj,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék