Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-17 / 13. szám

1986 JANUÁR 17, PÉNTEK B. H Felbujtók izgatják sztrájkra a pécsi bányamunkásokat A szocialisták titkos gyűlésen elhatározták, hogy mindenképpen sztrájkot provokálnak — Péntekre tüntetést terveznek Pécsett — A bányászok ellenzik a sztrájkot és dolgozni akarnak Csütörtökön már valamennyi aknában dolgoznak A hatóságok mindent elkövetnek, hogy a hét végére meginduljon az általános munka PÉCS, jan. 16. (A Budapesti Hírlap tudósítójának tele­fon jelentése.) A pécsvidéki bányában a fe­nyegető éhségsztrájk megakadályozása miatt elrendelt nyolc órás munkaszünetelés után, mint már megírtuk, szerdán délután a megbízható bányászokkal ismét megkez­dődött a termelés. A DGT igazgatósága csütörtökön reggel ismét nagyobb munkás­csoportot állított munkába és erről a Buda­pesti Hírlap munkatársának az alábbi nyi­latkozatot adták: " A normális munkát fokozatosan fel­vettük. A reggeli műszakra 1138 munkás jelentkezett, akik leszálltak a tárnába. Ez a délelőtti normál­ műszak 27,2 százaléka. Délután két órakor rendben feljöttek a munkások és újabb 510 munkás szállt le, amely már a normál műszak százaléká­nak felel meg. A munkásság rendelkezésein­ket mindenhol nyugodtan fogadták, egyedül Vasason merültek fel olyan nézeteltérések, amelyek miatt a Thomen-aknán senkit sem bocsátottunk le munkára. Az országos érdeklődés középpontjába került bányavidék falvaiban alig lehet em­bereket látni az utcákon. Csend és béke van mindenütt. A Thomen-akna fekete tor­nyánál áll a felvonó, nem csikorognak a csillék, csak a szellőztető ventillátor mo­torja dübörög tompán. Üres az akna kör­nyéke. Itt nem dolgozik senki. Bekopogunk az irodába, ahol Stubnya Viktor bánya­felügyelő, kerületi főnök fogad bennünket. Verekedéssel akadályozták meg a munka megkezdését Kérdésünkre, hogy az aknán miért nem dolgoznak, a következőket mondotta a bányafelügyelő: •­ Reggel öt órára munkásokat rendel­tem be, összejött vagy nyolcvan-száz bá­nyász, amikor a bányamester válogatni kezdte az embereket, verekedés támadt kö­zöttük. Nem akartam, hogy a nézeteltérés még durvábban elfajuljon, azért kihirdet­tem, hogy senkit sem engedek le a bá­nyába. A munkások rövidesen megnyugod­tak és rendben hazamentek. — És mi lesz délután? — Délután már mi is dolgozunk, egy­előre 51 munkást rendeltem be a biztosí­tási munkálatok elvégzésére. ■— Folyik már a szállítás? — Igen. Délelőtt a többi telepről hat­vanöt vagon szenet szállítottunk Pécsúj­­helyre. Normális létszám mellett a délelőtti szállítmány 122 vagon. Megköszöntük a felvilágosítást és indul­tunk tovább Szabolcsbányatelep felé. Út­közben munkásokkal beszélgettünk. Az udvaron fát vágnak, pipáznak és kevés szó­val válaszolnak kérdéseinkre: — Akartak maguk sztrájkolni? — Azt sem tudtuk kérem, hogy sztrájk készül. — Mit szólnak a munkabeszüntetéshez? — Semmit, a munka már megkezdődött és várjuk, hogy bennünket is behívjanak. Megyünk mi szívesen, mert dolgozni aka­runk. Szabolcson Wagner Ferenc felügyelő, ke­rületi gondnok informál bennünket. — A Szent István aknán dolgoznak. Het­venegy bányász szállt tárnába, a külszínen pedig tizenegyen dolgoznak. Rendben és za­vartalanul folyik a munka,, délután már nagyobb munkáslétszámot hívunk be. Wagner felügyelő elkísér bennünket az aknaházba. A felvonókasok szénnel megra­kott csilléket hoznak fel a mélyből. Csat­tognak a vasajtók és a munkások meggör­nyedve tolják ki a szabadba a megrakott kocsikat. A munka dübörgő ritmusa fogad bennün­ket a Ferenc József aknán is. Pillanatnyi­lag itt dolgozik a legtöbb munkás. 189 lenn a bányában és 23 a föld felett. Kok a DGT igazgatóságánál eljárni, hogy a munkáskizárásokat azonnal szüntesse be, mert a bányamunkásságnak nem volt és nincs is szándékában sztrájkba lépni. Amennyiben a bányaigazgatóság a mun­kásság kizárását a mai napon be nem szün­teti, a munkásság összességét nem engedi leszállni a bányába, a következményekért a bányaigazgatóság tartozik felelősséggel. Munkáskizárásról szó sincs A szociáldemokrata szervezet legnagyobb sérelme,­­ mondották még, hogy a bányatár­saság a munkáskizárás ürügyével akar meg­szabadulni munkásaitól, akik szerintük nem megbízhatóak. Ezzel a bányaigazgatóságnak az a terve, hogy a munkásság egységét meg­bontsa. A szociáldemokrata titkárság nyilatkozatá­val szemben a DGT-től szerzett információ szerint munkáskizárásról szó sincs. Minden olyan beállítás, amely ezt igyekszik bizonyí­tani, hogy a bányavállalat a munkásokat ki­zárta volna, hamis. Nem munkáskizárás, ha­nem részleges munkaszünetelés van a válla­lat bányáiban. Az igazgatóság egyetlen em­bernél se tekinti politikai pártállását, hanem kizárólag megbízhatóságát és múltját és mun­kakészségét veszi figyelembe. Ahol harminc százall Utunk közben megállunk az egyik élelmi­tárnál. A bányászok „magazinjánál”. Kapni itt mindent az élelmiszertől kezdve az elegáns lakkcipőig. A szociáldemokrata párt által beadott memorandumban azt is szóvátették, hogy az élelmitárakban alig valamivel olcsóbbak a közszükségleti cik­kek, mint a kereskedőknél. Egy bányász asszonnyal kezdtünk beszélgetni. — Mit keres az ura havonta? •— Decemberben száztíz pengőt kere­sett — válaszolja. — Hányan vannak? — A három gyerekkel együtt öten. — Mennyit tesz ki a levonás az élelmi­tárból elvitt áru fejében? — Decemberben 55 pengőt vontak le, de ebbe benne volt minden élelmicikk, ami a háztartáshoz kell, ezenfelül a lakás, fűtés, világítás, alig két-három pengőbe kerül. — Olcsóbbak-e az árak, mint a keres­kedőnél ? •— Oh, hogyne kérem, legalább 25—30 százalékkal olcsóbbak. Megnézzük az árjegyzéket. Egy kiló kenyér 30 fillér. A zsír 1 pengő 20. A Szalonna 1.40, egy pár box férfi cipő 11 pengő, egy pár női cipő 8 pengő. Utunk végállomása Pécsbányatelep. Itt Ozanich Gyula központi felügyelő, igaz­gatóhelyettes tett felvilágosítást. — Pécsbányatelepi Széchenyi- és András-aknán is dolgoznak. A Széchenyi- aknán 79 ember van, 15 a külszínen, az Andrá­s-ak­nán 25 bányász és 3 felszíni skkal olcsóbb minden munkás. Szintén az a tervünk, hogy a munkáslétszámot műszakonként emeljük. Természetesen csak megbízható munká­sokat, akiktől távol áll a sztrájk, vagy a zavarkeltés gondolata. Tüntető felvonulást terveznek A bányászok bérharca és a DGT végle­ges munkamegindítása ügyében a szociál­demokrata párt titkársága nyilatkozott. Szerintük a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányáiban az igazgatóság a munkásság bérkövetelésére azzal válaszolt, hogy a bányászokat kizárta. Ez az intéz­kedés elkeseredést keltett, de inkább a párt­vezetőség körében, mint a bányászoknál. Az elkeseredés szerintük oly nagy, hogy a titkársághoz érkező jelentés szerint a bányamunkásság családtagjai asz­szonyok, gyermekek a pénteki nap fo­lyamán Pécsre akarnak bevonulni és a tüntető felvonulás során Nendwich Andor dr. polgármester, valamint Fischer Béla alispán közbenjárását akarják kikérni az egyeztető tárgyalások folytatására, vala­mint a munkáskizárások megszüntetésére. A polgármester és az alispán érintkezésbe lépett a DGT vezetőségével, de az este folyamán a tárgyalások még nem hoztak megoldást. A pécsvidéki bányamunkásság nevében Sassi Nagy Imre miniszteri taná­csoshoz a következő szövegű beadványt intézték. — Alulírottak a pécsbányatelepi mun­kásság megbízásából azzal a kéréssel for­dulunk Méltóságodhoz, mint a pécsi bánya­kapitányság vezetőjéhez, hogy méltóztas­ A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06.­­ 444—09. Sztrájkra izgatnak a Ma délután titkos értekezletre ültek ösz­­sze a szociáldemokrata munkásság vezetői. A titkos értekezlet megtárgyalta az ese­ményeket. A tanácskozásról kiszűrődő hírek sze­rint a szociáldemokrata szervezet min­denképpen ki akarja provokálni a föld­alatti sztrájkot. A titkos értekezlet három tagjával be­szélt a Budapesti Hírlap munkatársa. Há­rom különböző forrásból kapta ezt a felvi­lágosítást. A helyzet jelenleg az, hogy a munkás­ság türelemmel várja a fejleményeket, mégis oly szociáldemokraták izgató elemek járnak a bányavidéken, akik sztrájkra biztatnak. Megállapították azt, hogy a tárnákba már napok óta élelmiszere­ket csempésztek és a gurítókon, illetve szellőztető nyílásokon folyik az élelmi­szerszállítás az aknákba. A DGT rengeteg élelmiszert talált a bá­nya átvizsgálása során. Úgy tudjuk, hogy a szocialista Doleschall Henrik, a szeren­csétlenül járt pécsbányatelepi bányász pén­teki temetésére tüntetést próbálnak előké­szíteni. Ezekről a hírekről a rendőrség is tudomást szerzett és máris megtette a szük­séges intézkedéseket. A hét elején megindul az általános munka PÉCS, jan. 16. Vasason a Thoman-a­knknál Stubnya Győző bányafelügyelő a munkások közötti egye­netlenség miatt csütörtökön reggel nem en­gedte meg a váltást, illetve, hogy a munká­sok leszálljanak a tárnába. A helyzet azóta javult. Délután 2 órára, amikor a harmad váltása megtörtént, 54 embert rendeltek az aknába. Szabolcsban a Szent István-akná­­nál 71 lenti és 11 külszíni, a Ferenc József - aknánál 189 lenti és 23 külszíni, a Szé­­chenyi-aknánál 79 lenti és 29 külszíni, az András-aknánál 27 lenti és 3 külszíni mun­kást hívtak be munkába. Ezeket a munká­sokat jórészt bányabiztonsági munkára osz­tották be, de ezenkívül termelnek is. A mun­kások kiválasztásánál az egyéni megbízha­tóság volt az irányadó. Egyébként a bányászok munkábaállásával a termelés zavartalansága biztosítottnak látszik. A szénszállításban sem következhe­­tik be a legcsekélyebb zökkenés sem, mert a bányavállalat pécsi és mohácsi tárolójá­ban 7000 vágón szén van. A bányásztelepeken és a bányászok laká­sai körül az utcán alig látni embert, ami nagyrészt a hidegre fordult időjárásnak tu­lajdonítható. De ezeken a helyeken rendőr­nek vagy csendőrnek sincs se híre, se hamva. A helyzet általában igen megnyug­tató. A bányavállalat élelemtáraiban, ahol a bányászok a kiskereskedelmi áraknál 20—30 százalékkal olcsóbban vásárolhatják első­rendű életszükségleti cikkeiket, zavartala­nul folyik az árusítás, de hitelt csak az a család kap, amelynek családfője dolgozik. A további fejlemények tekintetében az ed­digiek alapján arra lehet következtetni, hogy a kedélyek lassan lecsillapodnak és a hét végére a pécsvidéki bányákban a ren­des kerékvágásba zökken vissza az élet. A szerencsétlenül járt Doleschall Henrik csoportvezető vájár holttestét a tisztiorvos a pécsi bonctani intézetbe szállíttatta. A vá­jár özvegye élete végéig havi 80 pengő bal­eseti járadékot kap. (MTI). A szociáldemokrata párt titkárságától kapott értesülés szerint Bertrand Antal, a szociáldemokratapárti bányászszövetség pé­csi titkára ma délelőtt beadványban kérte a pécsi bányakapitányságot, járjon közbe, hogy megszűnjön a munkások kizárása. A bányakapitányság el is járt a bányaigaz­gatóságnál, de az igazgatóság ragaszkodott ahhoz, hogy csak a szerinte megbízható munkások szállhassanak le az aknákba. Valamennyi aknában dolgoznak PÉCS, jan. 16. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi bánya­igazgatóságától származó értesülés szerint a ma délután 2 órakor kezdődött műszakra 510 bányász szállt le a tárnákba. Ezek közül a vasasi Thoman-aknába is leszálltak nyolcvankilencen, tehát valamennyi akná­ban ismét­ megkezdték a munkát. Holnapra valószínűleg még több bányászt fognak munkába állítani és így remélhető, hogy a hét végére a pécskörnyéki bányákban az Üzem rendes iAZástki­tezelőzik 7 Rémdráma a pusztavacsi erdőben Gergely János huszonnyolcéves vásári cukorkaárus gyilkossággal vádolva állt csü­törtökön a pestvidéki törvényszék Mende­­lényi-tanácsa előtt, mert tavaly szeptem­berben megölte menyasszonyát, Székelyhídi Zsófia huszonötéves leányt. Gergely János és Székelyhídi Zsófia vá­sárokon, falvakban és tanyákon cukorkát és mézeskalácsot árultak. Pusztavacs hatá­rában a Kóburg hercegi uradalom nagy erdején haladtak át. Gergely János félté­­kenykedett a leányra, útközben összeveszett vele, lerángatta ruháját és doronggal vé­resre verte. Ezután a kezét-lábát összekö­tötte, majd torkánál fogva egy fához zsine­­gelte. Székelyhídi Zsófia segítségért kiabált, mire az emberségéből kivetkőzött Gergely János bicskát rántott és össze­szurkálta. Gergely ezután otthagyta a vérző, fuldokló lányt, elment a pusztavacsi búcsúba, és mintha mi sem történt volna, egész napon árulta portékáját. A szeren­csétlen lány a fához zsinegelve meghalt és jóideig nem is találták meg a holttestét. Hat héttel a gyilkosság után Gergely János a veszprém megyei községeket járta, egy faluban verekedésbe keveredett, a csen­dőrök elfogták és a battonyai járásbíróság testi sértésért nyolcnapi fogházra ítélte. Né­hány napig a fogházban ült, akkor vallo­másra jelentkezett és önként elmondotta, hogy mi történt a pusztavacsi erdőben. A csendőrök erre átkutatták az erdőt és rá­akadtak Székelyhídi Zsófia holttestére. Gergely a tárgyaláson mindent beismert. Mikor az elnök megkérdezte tőle, miért kö­vette el tettét, így válaszol:­­• Nagyon megbántam, nem tudom miért csináltam, az ördög elvette az eszemet. A bizonyítási eljárás és a perbeszédek után a törvényszék a vádlottat szándékos emberölésért tízévi fegyházra és tízévi hi­vatal­vesztésre ítélte jogerősen.

Next