Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-03 / 102. szám

19 Írország válogatott csapata Budapesten Szendy Károly polgármester fogadta az ír vendégeket A vasárnapi labdarúgómérkőzések Írország válogatott labdarúgócsapata kontinentális túrájának első mérkőzését játssza vasárnap Budapesten. Az ír ven­dégek tegnap est© szakadó esőben érkez­tek meg a magyar fővárosba, szombaton azonban már szép idő kedvezett budapesti körsétájuknak. Délelőtt 10 órakor Szendy polgármesternél tisztelegtek az írek. Szendy Károlyt Usetty Béla, az MLSz elnöke üdvözölte és kérte, fogadja oly sze­retettel az íreket, mint annak idején Dub­lin polgármestere fogadta a magyar válo­gatott csapatot. A polgármester közvet­len szavakkal köszöntötte a szigetország csapatát. Elmondotta a polgármester, hogy maga is aktív futballista volt s most is állandóan érdeklődik a sport eseményei iránt. Megígérte, hogy megtekinti a vasár­napi mérkőzést, győzelmet azonban nem kívánhat az ír csapatnak, mert ezt a jó­kívánságot a magyar csapat részére tartja fenn. Szendy Károly beszédét Rosenberg dr. tolmácsolta angol nyelven, majd Mr. Profile, az Ír futballszövetség elnöke, kö­szönő válaszában kijelentette, hogy az íreket Magyarországot illetően nem egye­dül a sport érdekli. Jól ismerik — mon­dotta Mr. Profile — a magyar nemzet tör­ténelmét és tudják, hogy a magyar és az ír nemzet életében igen sok a hasonlóság. Most sem csak játszani jöttek Budapestre, hanem azért, hogy a sporton keresztül ki­építsék a két nemzet baráti kapcsolatait és igyekezni fognak ezt a barátságot, mint kincset, megőrizni szívükben. A Városházán történt fogadtatás után a csapat vezetői az MLSz-ben tettek láto­gatást, majd megtekintették a királyi palotát és a Mátyás-templomot, a játéko­sok pedig bevásárló körútra indultak. Ebéd után az ír vendégek autókarokon ki­vonultak a Hungária-sporttelepre, később a Névtelen Hősök emlékműve előtt tiszte­legtek és az Ír Szabadállam koszorúját helyezték el az emlékkövön. A Városliget­ből a Várba vitték a kocsik, majd a Mar­gitszigetre vonultak ki és ott meguzson­náztak. Az ír csapat összeállítása egy ponton megváltozott. Horlacher jobbösszekötő­csatár ugyanis az úton megfázott s he­lyette Donelly játszik. Magyarország—Ír­ország válogatott csapata másodízben ta­lálkozik vasárnap. Az első alkalommal Dublinben a magyar csapat győzött 5:2 arányban, ezen a meccsen azonban az írek nélkülözték az angol ligacsapatokban sze­replő legjobb játékosaikat Most a legerő­sebb összeállításban vonul fel Írország csapata, mert az angol klubok kiadták a túrára ír játékosaikat A csapat legismer­tebb tagja Dunne, a kupagyőztes Arsenal középcsatára. Nem valószínű, hogy a ma­gyar csapat megismétli dublini nagy győ­zelmét, viszont attól sem kell tartani, hogy elveszíti a mérkőzést. Minden bizonnyal két jó csapat szép mérkőzésében lesz része vasárnap a futballsport közönségének. * Nagy napjuk lesz vasárnap az amatőrök­nek. Az eddigi — kevés jóval kecsegtető — próbálkozások után vasárnap professziona­lista válogatott csapatokkal mérkőznek az amatőr olimpiai jelöltek. Az amatőrök első csapata a magyar B) válogatott csapattal kerül össze, az amatőrök második csapata pedig a „csikókkal“ méri össze erejét. Remél­hetően a komoly ellenféllel szemben az ama­tőrök többet nyújtanak, mint a legutóbbi, húsvéti meccseken, mert máskülönben akár le is mondhatnak az olimpiászról. A két mér­kőzés egyébként nemcsak az amatőröknek válhat hasznára, de Dietz dr. szövetségi ka­pitány számára is tájékozást nyújthat a leg­közelebbi válogatott mérkőzésre. Az amatő­rök soraiban és a professzionalista válogatott csapatokban ugyanis több oly kiváló játékos szerepel, aki helyet kaphat a nemzeti válo­gatott csapatban az olaszok ellen. Mindhárom mérkőzést a Hungária-úti sport­telepen tartják meg. Az első meccs délután háromnegyed 1 órakor, a második háromne­gyed­­ órakor, a magyar-ír mérkőzés pedig fél 5 órakor kezdődik. A csapatösszeállítások. Magyarország: Szabó — Futó, Biró — Magda, Túrás, Dudás — Sas, Vincze, Sárosi, Cseh, Kemény. — Írország: Harrington — O’Neill, Gorman — Glen, Moulson, O’Reilly — Duggan, Donelly, Dunne, Madden, Fallon. Amatőr válogatott: Havas — Kovács I., Thour — Pósa, Görög, Bokor — Soproni, Kiss, Zsengelér, Kállai, Erdős n. — Magyar B) válogatott: Vági — Polgár, Fekete — Zimonyi, Megyeri, Schuster — Rökk, Sztan­­csik, Komáromi, Lyka, Serényi. Amatőr B) válogatott: Simon — Füstös, Berta — Honti, Bonyhai, Farkas — Kiss, Koláth, Keszei n., Kovács H., Karácsonyi. — Csikók: Angyal — Kovács, Kállai — Túri, Balog, Szalai — Kovács I., Szikár, Wohl­an, Túrás II., Horváth. A Nemzeti Bajnokságért mérkőzik vasár­nap Debrecenben a Bocskay a Budafok csa­patával. Ha a debreceni játékosok már kipi­henték a túra és a szerdai meccs fáradal­mait, győzhetnek, elenkező esetben a ven­dégcsapat vittel. •* % két pontot. A profesz­­szionalista bajnokságért és az amatőr baj­nokságért néhány elhalasztott mérkőzést ját­szanak vasárnap. A részletes programot más helyen közöljük. Mindenekelőtt nevet adtam a lapnak és amikor elhatároztam, hogy „Sporthírlap” lesz az új lap címe, a lapfejet megrajzoltattam hivatalomban egy Hacsek nevű süketnéma műszaki rajzolóval, aki első szóra megértette, miként gondolom és rövid percek alatt másolóvásznon ott díszelegtek a „Sport­hírlap” ferdén kirajzolt címbetűi, úgy, ahogy elkép­zeltem, elütően minden más lap fejlécétől. Vida szeme könnybe lábadt az örömtől, amikor kinyitotta a tekercset és a címrajz elibetárult. De nem lett volna teljes a boldogsága, ha ott nyomban nem közli a rémhírt a „konkurenciával”. Az asztal­­társasághoz tartozott ugyanis Redlich Adi, a Sport­futár kiadótulajdonosa. Ez a lap ügyes próbálkozás volt, kevés befektetéssel és főleg arra való, hogy Redlich hiúságát kielégítse. Büszke volt rá, hogy lapkiadó és hogy ebben a minőségében bizonyos mértékben tekintély a sportvilágban. Redlich engem lapja munkatársának tekintett, mert néha teljesí­tettem kérését egy-egy cikkecske erejéig. Nagyon jól fizetett, egy tízkoronás arannyal honorált ese­tenként. Vida szerette ugratni a születendő új lappal, ide nem hitt benne, most azonban, amikor Vida sietve elére tolta a rajzot, megrettenve vette tudomásul, hogy itt a veszedelem. Elsápadt, ajka elfehéredett, felállt és szomorúan eltávozott. A kocka el volt vetve. A kávéházi sporttársa­­ság nyilvánossága elé került a terv, nem lehetett már visszatáncolni. Úgy éreztem magamat, mint a gyakorlatlan úszó, aki előbb ólálkodik a parton, mielőtt a vízbe ugrik, de amikor benne van, biztos­nak érzi magát. Sokáig haboztam, de most már megtörtént a fejesugrás a mély vízbe. Ragadott magával a munka árja és nem nyugodtam, amíg tető alá nem került a Sporthírlap. Vidával kiosztottuk a szerepeket. Én hozzá­láttam a szellemi rész megszervezéséhez, Vida Hen­rik a lap nyomdai előállításának és adminisztrálá­sának az előkészítését vállalta. Speidl Zoltánnak ajánlottuk fel a főszerkesztő címet. A Keleti-kávé­­házban, megszokott baráti körében üldögélt, amikor betoppantam, hogy közöljem vele a londoni olim­­piászon született közös tervünk megvalósulását. Olyan magától értetődően vette tudomásul, mint aki halálbizonyossággal számít valaminek a bekö­vetkezésére. Mintha ennek a napnak ebben az órá­jában éppen arra várt volna, hogy én jövök a jó hírrel, pedig előre semmit sem tudott róla, hogy forrásban van a sportalapítás nagy terve. A triumvirátus együtt volt. A többi könnyedén gördült előre. A Sporthírlap nyomdászát Vida „állí­totta elő” Kellner Albert személyében. A Csányi­­utcában volt Kellner nyomdája, pár lépcsőn lehe­tett bejutni a szerényen berendezett és még szeré­nyebben felszerelt „üzembe”. Kis személyzettel dol­gozott, a legfontosabb volt azonban, hogy vállalko­zott a vasárnapi anyagnak sajátkezűleg való kisze­désére és a lapnak hétfőn hajnalban való kinyomá­sára. A vasárnapi munkaszünet szigorúan tiltotta ugyanis a munkások foglalkoztatását, a főnöknek azonban szabad volt dolgozni a munkaszünet ide­jén is. És erre volt alapítva a Sporthírlap léte. A cél az volt, hogy hétfőn kora reggel értesül­hessen a közönség a vasárnapi eredményekről és ezt csak a mi módszerünkkel lehetett elérni. Ugyanígy készült a Sportfutár is egy Wesselényi­ utcai kis nyomdában, csakhogy amíg a Sportfutár negyed­rét nagyságban jelent meg és kevés vasárnapi anya­got adott, addig mi a Sporthírlapot rendes újság­­nagyságban, kék színű papíron, több hasábot be­töltő eredményrésszel jelenttettük meg. A szerkesztőség összeállítása könnyű munka volt. Az első szóra mindenki viharos lelkesedéssel rendelkezésre állt. Donáth Leó rajongó örömmel vállalta az úszórovatot és azonnal nekilátott a kül­földi összeköttetések megszervezésének. Angol, fran­cia és német levelek özönét gyártotta, valamennyi külföldi sportbarátját mozgósította. Záborszky Ist­ván dr. vette kezébe az evezősrovatot, Tatics Péter dr. a boxolás terén jelentkezett „szolgálattételre”, Fischer Mór a munkássport felkarolására látta al­kalmasnak az új lapot, a tenniszsportot pedig Kele­men Aurél vette pártfogásába. Az atlétikát persze Speidl Zoltán tartotta fenn magának, a futballrova­­tot pedig én foglaltam le Vida Henrikkel együtt. A rovatvezetők mellett a munkatársak egész serege várta epedve a munkaterület megnyitását, vagyis a Spothírlap megindulását. Gyorsan repültek a na­pok, a start ideje azonban mégis nehezen közeledett Mindennel készen voltunk, már csak a bekö­szöntő cikk hiányzott. Valami egészen nagyszerűt, rendkívülit, bombaerejűt akartunk. Speidl is, Vida is tőlem várta a „vezércikket”, de én tudtam vala­kit, aki ezt a feladatot százszor jobban tudja elvé­gezni. Speidléknek nem árultam el szándékomat és csak a kész eredménnyel állottam elő. Egyszerűen odaléptem Rákosi Jenő elé és cik­ket kértem tőle. Az első pillanatban szabadkozott, majd rövid gondolkodás után vállalta. Megmon­dotta, mikor jöjjek érte, de amikor jelentkeztem, a cikk nem volt készen. Rákosi megfeledkezett róla­— Nem baj — mondotta —, várjon egy kicsit. Leült íróasztalához, bemártotta tollát a tintába és gyorsan rótta gyöngybetűit a kéziratpapíron. Fél­óra alatt megírta a Sporthírlap első cikkét, amelyet drága kincsként vittem magammal. Éreztem, hogy olyan útravalót kaptunk, amellyel boldogulni fo­gunk. Dagadó kebellel olvastam el Rákosi írását, amelyben ihletszerűen meg volt jövendölve a ma­gyar sport elkövetkezendő nagysága. Azt írta Rákosi Jenő, hogy a sport, amely az ő gyermek­korában csak madárfészek-szedésből, kezdetleges tornászásból és a szabadban való hancúrozásból állott, az emberi társadalomnak nélkülözhetetlen szükséglete lesz. Címet nem adott a cikknek, mint ahogyan a Budapesti Hírlapnál is mindég Csajthayra bízta, hogy cikkét címmel ellássa. Most nekem kellett vá­lasztani. Nehéz feladat volt, de a hangzatosságot kerülnöm kellett. Végül is egyetlen szót írtam a Cikk fölé és a szerző nevét, így jelent meg: „Útra­­való. írta: Rákosi Jenő.” Mindnyájan boldogok voltunk, hogy a legna­gyobb magyar újságíró útravalójával indulhattunk neki az útnak, amelyen nem vezettek bennünket hiú célok, önző érdekek, érvényesülési vágyak, nem ve­zetett más, mint a sport végtelen szeretete. Kellner Albert maga szedte ki Rákosi Jenő cikkét és büszke volt erre a munkára. Lapkihordókat a Budapesti Hírlapnál szerez­tünk, a tőzsdékben való szétosztást Vida intézte el egy féltve őrzött lista alapján, a pénzbeszedéssel pedig államvasúti hivatalomnak egyik altisztjét bíztuk meg szerény díjazással. A lap anyagát Kell­ner nyomdája már hétközben sarokba szedte és négy oldalt ki is nyomtak. A belső két oldalra kerültek a vasárnapi eredmények egy oldal terjedelemben, míg a másik oldalt szintén más híranyaggal töltöttünk ki (Folyt köv.) B.­E 1938 MÁJUS 3. VASÁRNAP S­­iedrzejowska-Ferenczy­nár legyőzte a Miss Jacobs- Kehr­ing-párt A férfi­ egyesben Szigeti győzött A BLKE bajnoki tenniszversenyének mai napján nagy közönség előtt játszották le a férfi egyes és a vegyes páros döntőjét. Meg­jelent a versenyen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és végignézte a Szigeti— Vodicka mérkőzést, amelyben Szigeti 6:1s, 6:1, 6:1s arányban verte a jeles cseh játékost. A nap meglepetése a vegyes páros bajnok­ság döntőjének az eredménye: a Jedrzejow­­ska—Ferenczy-pár 7:5, 6:1s arányban legyőzte a Miss Jacobs—Kehrling együttest. Pompás küzdelmet vívott a két kitűnő pár s a győ­zelem megérdemelten jutott a Jedrzejowska— Ferenczy-párnak. A lengyel bajnoknő nagy­szerűen játszott olyannyira, hogy a vasárnapi női egyes döntőben Miss Jacobsot is legyőz­heti. A két döntő részletes eredménye: Szigeti—Vodicka 6:4, 6:1, 6:4. Szigeti re­mek játékkal győzött. Az első szetben Vodicka még erős küzdelemre kényszerítette Szigetit, a második szettben azonban a magyar baj­­nok fölényesen győzött A harmadik szettbe Vodicka ismét feljavult, de nem bírt Szi­getivel. Jedrzejowska, Ferenczy—Miss Jacobs, Ke­hr­­ling 7:5, 6:4. Jedrzejowska kitűnő játékával szemben Jacobs gyengébb formát mutatott a a lengyel-magyar pár már 4:1-re vezetett Ezután azonban az amerikai-magyar pár 4:4-re kiegyenlített, majd 5:5-re állt a mér­kőzés, amikor Kehrling adogatásait elrontja és erlesztik a szettet A második szettben Miss Jacobs magára talált és a két hölgy között izgalmas küzdelem alakult ki. Fe­renczy jó partnere volt Jedrzejowskának, Kehrling azonban néhány szép ütése ellenére is sokat hibázott és ezt a szettet is a Jedr­zejowska—Ferenczy-pár nyerte. — A vegyes páros elődöntő mérkőzéseiben a Jedrzejow­ska—Ferenczy-pár 6:2, 6:2 arányban verte a Szigeti—Krauss-párt. Jedrzejowska könnyel­­műen játszott, de így is biztosan nyertek, mert az osztrák Krauss gyenge játékát Szi­geti legjobb formájával sem tudta ellensú­lyozni. — Miss Jacobs, Kehrling—Sárkány, Balázs 6:4, 6:1. A hölgyek váratlanul rosszul játszottak, annál jobban „dolgoztak“ a férfiak. A női egyes döntőjében Jedrzejowska 6:1, 6:2 arányban verte az osztrák Krauss kis­asszonyt. Vasárnap délelőtt játsszák le a női páros elődöntőit, délután háromnegyed 4 órakor kerül sorra a női egyes döntője (Miss Ja­cobs—Jedrzejowska) és azután a női páros döntőmérkőzése a BLKE Horthy Miklós­ úti díszpályáján. * Perry legyőzte Austint. Az angol ke­ménypálya tenniszbajnokság férfi egyes dön­tőjében Perry 6:2, 8:6, 6:3 arányban verte Austint. A női egyes döntőben a multévi védő, Gay Hammers 7:5, 7:5-re győzött a csilei Anita Lisana fölött. A női páros baj­nokságot a Stammers, James S Bax nyerte. M­ilaszlav és Gerevich vezet a tőrvívók olim­piai pontversenyében. Az olimpiai tőrvívók pontversenyében az első két válogatómérkőzés után egyforma pontszámmal vezet Maszlay Lajos és Gerevich Aladár. Mindketten 15 pon­tot értek el az első két versenyben. A további sorrend: 3. Hátszegi József 12 pont. 4. Hát­szegi Ottó és Zirczy Antal 10—10 pont. 6. Uj­­falussy 8 pont. 7. Kevely 6 pont. 8. Meszlényi és Dunay 5—5 pont. A válogatott jelöltek va­sárnap a HTVK olimpiai próbaversenyén vesz­nek részt. A benevezett huszonhárom vívó al­kalmasint kivétel nélkül el is indul s így igen érdekes küzdelemre van kilátás, mert a ver­senyben elért helyezéseket beszámítják az olimpiai pontversenybe. Az előmérkőzéseket délelőtt 9 órakor, a döntőt délután 5 órakor kezdik a HTVK Váczi­ utcai vívótermében.­­ Az MVSz vasárnap délelőtt 9 órakor rendezi a harmadosztályú kard csapatbajnokságot öt csapat részvételével. Indul a DAC, a Wesse­lényi VC, a VAC, a Viktoria VG és a Ganz TE csapata.

Next