Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-14 / 158. szám

1936 JULIUS 12. VASARNAP B. H. KÖZGAZDASÁG Önellátás és külkereske­delem a Duna völgyében A Népszövetség külkereskedelmi adatai szerint az európai országok — Oroszország nélkül — 1928-ban 19 milliárd aranydol­lár értékű árut vásároltak külföldről (vagyis egymástól és az Európán kívül fekvő államoktól) és 15—16 milliárd aranydollár értékben exportáltak árut. Kö­rülbelül 3,9 milliárd aranydollár vol tehát az az összeg, amellyel Európa országai együttesen „passzívak” voltak, amit tehát nem áruforgalom, hanem más értékforga­lom útján egyenlítettek ki. 1935-ig a nyersanyagárak állandó csökkenése és részben a valuták értékének csökkentése következtében a szóbanforgó beviteli ösz­­szeg már csak 6.9 milliárd, a kivitel ösz­­szege pedig 5.4 milliárd aranydollár volt, tehát a válság előtti forgalomnak csak 35—36%-a. A kiszámított passzívum (amely természetesen csak az európai or­szágok külkereskedelmi egyenlegének vég­eredménye, nem pedig Európa passzívuma) ugyanekkor 1,5 milliárd aranydollárra rú­gott. Európából különvéve a tőkeszegény s ennek következtében fokozott mértékben a saját termelésükre utalt dunai országokat, a többi európai országok bevitele 1928- ban 17.44 milliárd aranydollár, 1935-ben pedig állandó csökkenés után 6.41 milliárd volt, ha az előbbi 100, az utóbbi 37. Ez­zel szemben a kivitelek főösszege 13.73 milliárdról 4.85—4.86 milliárdra hanyat­lott, ami 36 százaléka a válság előttinek. Tisztán, a fizetési mérlegek szempontjából tekintve Európa túlnyomó részében tehát inkább az árak hanyatlása, mint a bevitel megszorítására és a kivitel fokozására irá­nyuló törekvés változtatta meg a külkeres­kedelem képét. Kevesebbet vásárol a dunai régió Az öt dunai államban az 1928 és 1935 között bekövetkezett átalakulás pontos el­lentéte az európai átalakulásnak. Ezek az államok (Magyarország, Ausztria, Jugo­szlávia, Csehszlovákia, Románia) 1928-ban összesen 1570 millió aranydollár értékű árut vásároltak külföldön (egymástól és Európa több részétől), 1934-ben már csak 1­.71 millió aranydollár értékűt. 1935-ben pedig — szemben az általános süllyedő európai irányzattal — már egy árnyalat­tal nagyobb összeget fordítottak külföldi áruvásárlásokra:­­78 millió aranydollárt. A csekély növekedés ellenére — amely fő­leg a fizetési forgalom újabb rendszerei­vel függött össze — a dunai országok ma sokkal kisebb vásárlói Európának, mint régebben. 1­928-ban ugyanis a dunai álla­mok vásárlásai az európai országok bevi­teli összegének 8,3 százalékára rúgtak, 1934- ben azonban alig lépték túl a 6,5 szá­zalékot és a 7 százalékot tavaly sem ér­ték el. De többet exportál A dunai államok helyzetére és külkeres­kedelmi politikájára ennél sokkal feltűnőbb és jellemzőbb az, hogy kivitelük a körül­ményekhez képest fejlődött. A válság előtt az európai kivitelek összegében 9,0 száza­lékot jelentett a dunai terület kivitele, 1935- ben azonban már csaknem 9,5 száza­lékot. Az európai eredmény kivitel tekin­tetében évről-évre csökkenést mutat. A dunai országokban azonban a romlás fo­lyamata csaknem mindenütt megállott, sőt az utóbbi két évben már többnyire emel­kedett a kivitel. Az iparos országokban a fejlődés iránya ezzel ellentétes volt: a ki­vitel és a behozatal állandóan csökkent. Hogy a kivitel erőltetése, a behozatal megszorítása, majd a kötött fizetési rend­szerekkel együttjáró szükségszerű emelke­dése mennyire általános volt a dunai álla­mokban, azt leginkább abból láthatjuk, hogy a külkereskedelem egyenlege az agrárállamokban csaknem kivétel nélkül ellenkező előjelet kapott. Magyarország 1928-ban még 67 millió aranydolláros hiánnyal zárta mérlegét. Két évvel később már aktív volt és aktívumát évi 10—13 millióra növelte. Fizetési mérlege szem­pontjából tehát a javulás az utóbbi évek­ben 80 millió aranydollár körül járt. Ro­mánia 1928. évi 32 milliós és 1932. évi 110 milliós paszivumát közel 31 millió arany­­dollár összegű felesleggé dolgozta át. Jugoszláviában a fejlődés menetét a vál­ság előtti 211 milliós passzívum és az 1934. évi 5,3 millió aranydollár felesleg jelzi. A külkereskedelem irányítá­sának oka: szegénység A külkereskedelemnek a fizetési mérleg szempontjai szerint való irányítása tehát az agrárjellegű országokban volt a legsi­keresebb. Azokban, amelyekben a külke­reskedelem még fejletlen, ahol a lehető­ségek kihasználásának még csak az elején tartanak. Igen világosan mutatják ezt a külkereskedelmi forgalom fejátlagai. A válság előtt egy-egy európai lakos a dunai államok nélkül évi 5­—55 aranydollár ér­tékű külföldi árut vásárolt és —1,1­ dol­lár értékben termelt árut a külországok lakosainak. Ugyanekkor Magyarországon csak 211, Romániában 10, Jugoszláviában 9,11 dollár bevitel esett egy lakosra. A gaz­daságilag igen fejlett Ausztriában 67, Csehszlovákiában 38 dollár volt a fejátlag. A kivitel fejátlaga így alakult: Magyaror­szág 16 dollár, Románia 8.7, Jugoszlávia 7.7, Ausztria 1­6, Csehszlovákia 1­2 dollár. A válság után, 1935-ben, amikor Európa (dunai államok nélkül számított) lakos­sága már csak 20 dollárt adott ki évente külföldi áruért és csak 15 dollár értékűt termelt más népek számára, a dunai agrár­országok fejátlaga így alakult: Magyar­­ország 8.9, Románia: 3.6, Jugoszlávia: 3.7 aranydollár. A dunai régió lakosságának jelentősége tehát Európa áruellátásának szempontjá­ból fokozódott, ami annak a jele, hogy a külkereskedelem irányát tartósan ott lehet legkönnyebben megfordítani, ahol az áru­forgalmi kapcsolatok a külfölddel még la­zák és a lakosság életszintje alacsony. Ha a nagy nyugati országok ugyanilyen mér­tékben követték volna a dunai államokban megnyilvánuló külkereskedelmi politika alapelveit, akkor a világválság kétségtele­nül nagyobb lett volna, mert a fejlett nyu­gati régió életszintjének tetemes lesülyesz­­tése egyértelmű a világkereskedelem meg­szűnésével. (o. i.) Megint kitört a frankpánik Londonból jelentik­ A londoni és newyorki devizapiacokat ismét nagy­arányú francia frankeladások hozták izgalomba, amelyek váratlan gyorsa­sággal vetettek véget a rövid deviza­­fegyverszünetnek és megrendítették az összes aranyvaluták helyzetét. A nyug­talanság Párizsból indult ki, ahol állí­­­tólag attól tartanak, hogy a július 14-i nemzeti ünnep újabb politikai zavargá­sokra vezet, másrészt nincsenek meg­elégedve a törpekötvénykibocsátások eddigi eredményével. Az angol és ame­rikai devizakiegyenlítő­-alapok közbelé­pése sem tudta a frank esését fékezni. Londonban a frank 36 és egyharminc­­ketted árfolyamon zárult, a háromhavi szállítás árfolyama egyidőben megha­ladta a 78-at. Megalakult az „Unitas“, a Phönix magyarországi életbiztosí­tásait lebonyolító r.­t. A Phönix életbiztosító társaság magyaror­szági üzletköréhez tartozó életbiztosítások át­vételére és lebonyolítására a fenti cég alatt alakult részvénytársaság f. hó 11-én tartotta alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ üléstermében. A közgyűlés az alapszabályok megállapítása és a társaság megalakulásának kimondása után az igazgatóság tagjaivá meg­választotta: Erhardt Dezsőt, Fésűs Bélát, Gönczi Sándort, Hausner Károlyt, Scherer Dezső dr.-t, Sebestyén Benőt és Vilcsek And­rást. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Bár­dos Ferenc, Méri Emil dr., Szirtes Fülöp és Tarján Nándor. Az igazgatóság elnökévé Hausner Károlyt, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezértitkárát választotta meg. Az új részvénytársaság, amely új üzle­tek kötésével nem foglalkozik, a Phönix ma­gyarországi életbiztosító állományát a május hó 27-én megjelent 1­01­0/1986. M. E. sz. kor­mányrendelet intézkedései alapján fogja át­venni és lebonyolítani. Világgazdasági hírek DRÁGULÁST OKOZNAK AZ ÚJ FRANCIA SZOCIÁLIS TÖRVÉNYEK. A párizsi Journée Industrielles jelentése szerint a francia fémipar elhatározta, hogy a franciaországi belső piaci árakat 12—18 százalékkal fölemeli. Az áremelés szoros kapcsolatban áll a béregyeztetéssel és a szénárak emelésével, de nem számol még a negyvenórás munkahét bevezetésével, mert erre csak augusztus elsején kerül sor. CSEHSZLOVÁKIA 250 MILLIÓS HITELT NYÚJT SZOVJETOROSZORSZÁGNAK. Moszkvai jelentés szerint a külkereske­delmi népbiztosság tanácsa foglalkozott a Szovjetoroszország és Csehország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdésével. Csehország hajlandónak nyilatkozott arra, hogy újabb hitelt nyújtson a Szovjetuniónak. Hír szerint 250 millió cseh korona összegű bankhi­telről van szó. Moszkva ellenértékként nagy külkereskedelmi előnyöket biztosí­tana a cseheknek. FRANCIA-LENGYEL KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS. Párizsból jelentik nekünk: A francia-lengyel gazda­sági tárgyaláson Varsó és Párizs­ megegyezett abban, hogy a lengyel kor­mány által május 10-én felmondott 1981­. évi megállapodást, amely július 10-én ha­tályát vesztette volna, jövő évi június 30-áig meghosszabbítja. A két ország gazdasági megbizottainak ilyenformán idejük van az új egyezmény előkészítésé­nek munkálataira. — Vámteher és áruforgalom. Kecsó István dr. fenti című könyvének második kiadása most hagyta el a sajtót. A szerző komoly ér­deme, hogy gyakorlati statisztikai példákkal mutatja be a különböző vámrendszereknek a külkereskedelem irányára és összetételére gyakorolt hatását s ezzel több olyan gazdaság­­politikai alapfogalmat tisztáz, amely az utóbbi évek különleges adottságai következté­ben alakult ki. Célszerű volna, ha ezt a mun­káját folytatná és újabb adatokkal is kiegé­szítené, mert az 1929—32. évi változások óta­­— különösen a fizetési egyezmények hatására — egészen új kérdések is felmerültek a vám­problémával kapcsolatban. Malomhossz az értéktőzsdén Az értéktőzsde hete A július 10-én lezárult tőzsdei héten a buda­pesti részvénypiac árjavulása annyira meg­gyorsult , hogy a tőzsdén jegyzett és forga­lomban levő részvények árfolyamértéke túl­lépte az év eleje óta tartó hosszmozgalom eddigi legmagasabb, pénzben kifejezett ered­ményét is. A javuló irányzat nem is keltett meglepetést, annál inkább azonban az, hogy a malomrészvények­ piacán — ahol néha he­tekig sem volt számottevő üzletkötés — a részvények százszámra cseréltek gazdát. Azonban éppen ez a körülmény mutatja leg­inkább, hogy a mostani hossz mennyire spe­kulációs jellegű. Könnyen lehetséges, hogy a mostani optimizmus túlzottnak fog bizo­nyulni. A régebben favorizált értékek drá­gulása sokkal kisebb mértékű volt, mint a malompapíroké. Nagymértékben megélénkült azonban a cukorpiac. A barátságos hangulat —­ amelynek kialakulásához nagyban hozzájá­rult a külpolitikai helyzet enyhülése is — most már a textilpapírok, továbbá a jobb outsider-részvények (Gumi, Vasútforgalmi, Telefon, Izzó) javulását is meghozták. A részvénypiac irányzatával ellentétben a kötöttkamatozású értékek jelentős mértékben olcsóbbodtak.* A STUD részvényárfolyam-indexe szerint a budapesti tőzsdén jegyzett és forgalomban levő részvények árfolyamértéke július 10-én a kiszámított névérték 152,7 százaléka volt, szemben az előző heti 1­/9 százalékos jelszám­mal. Ez más szóval annyit jelent, hogy a forgalomban levő résvénytömeg értéke az előzőheti 764.9 millió pengőről 785.5 millióra, tehát 20.6 millió pengvel növekedett. A fon­tosabb részvények árfolyama egyenként így alakult (zárójelben az előzőheti jelszám): Első Magyar Biztosító 447 (450), Első Buda­pesti Malom 44.5 (35.0), Hungária 203 (160), Concordia 42.0 (36.0), Bauxit 303 (296), Kohó 87 (79.2), Kőszén 223.5 (215), Salgó 134 (változatlan), Urikányi 75.9 (76.2), Ganz 42.6 (41.8), Rima 160 (változatlan), Nasici 70.7 (73), Délivasút 34 (31.7), Trust 83.9 (82.3), Délcukor 61.6 (58.9), Magyar Cukor 186 (170.5), Georgia 300 (255), Izsó 194.2 (185), Gschwindt 639 (612), Gyapjú 48.5 (46.7), Goldberger 145 (155.5), Juta 78 (73.8), Pa­mut 86.8 (85.5), Hungária műtrágya 199.3 (198), Gumi 389.5 (383), Vasútforgalmi 82.5 (80), Telefon 94.4 (87).­­ Szombaton az értéktőzsdén nem volt hiva­talos forgalom. A magánforgalom irányzata azonban — szűkebb keretek között — to­vábbra is szilárd volt. A legutóbb keresett rész­vények (Magyar Cukor, Salgó, Kőszén, Bauxit) árfolyama egy árnyalattal tovább emelkedett. Devizapiacok A nemzetközi devizaforgalomban irányzat­változás volt. Franciaország aranyeladásai következtében a frank árfolyama Amszterdam­mal, Zürichhel és Londonnal szemben vissza­esett. Sokban hozzájárult ehhez az ismét fel­színre kerülő sztrájkmozgalom. A többi arany­valuták viszonylagosan ellenállóképesek vol­tak. Az angol font igen szilárd volt s a dollár is emelkedő irányzatot mutatott. ____17 Magyar-német devizakompenzációban a felár vált­­tozatlanul 18—19%­­, magyar-jugoszláv 45—47%%. A Magyar Nemzeti Bank — tekintettel a szombati tőzsdeszünetre — nem adott ki hivatalos devizaár­folyamokat. _ , Zürich. Máj. 11.­ Párizs 20.21%, London 15.38, Newyork 306. Brüsszel 51.77%, Milánó 24.12%, Mad­rid 41.87%, Amszterdam 208.25, Berlin 123.30, Schil­ling 57.90, Stockholm 79.30, Osló 77.30, Kopenhága 68.65, Prága 12.69, Varsó 57.60, Belgrád 700, Athén 2.90, Isztanbul 2.45, Bukarest 250, Helsinki 678, Buenos Aires 83%, Jokohama 90. Budapesti terménytőzsde Lanyha A szombati határidős forgalom irányzata gyengébb volt. A tengeri 11—14 fillérrel olcsób­bodott és csökkent az újtermésű kenyérmag­­vak magánbecslése is. A készárupiacon is cse­­kély volt a forgalom, 6búzából 1,5 vagon, ujj­búzából 27 vagon kelt el, átlag 80 fillérrel ol­csóbb áron. A zab 10 fillérrel drágult. Tengeri­ből változatlan jegyzések mellett 18 vagon kelt el. A határidős piac kötései és zárlata, (júl. 11.) Ten­­geri júl. 12.04, 12.00, zárlat 11.95—11.98, aug. 12.00, 11.93, 12.00, zárlat 11.94—11.97, szept. 11.85, 11.86, zár­lat 11.81—11.85 métermázsa. A készárupiac kötései és zárlata, (júl. 11.) Zárlati Búza 77-es tv. 15.05—15.35, felsőt. 15.05—15.25, duna­­tiszaközi 15.00—15.10, 78-as tv. 15.20—15.50, felsőt. 15.20—15.40, dunatiszaközi 15.15—15.25 , 79-es tv. 15.35 —15.65, felsőt. 15.35—15.55, dunatiszaközi 15.30—15.40, 80-as tv. 15.55—15.90, felsőt. 15.50—15.70, dunatiszak­ 15.45—15.55, rozs pestv. 11.30—11.50, más 11.60—11.70, zab 16.20—16.40, közép 16.10—16.20, korpa 8.70—8.85, árpa­la 10.30—10.60, közép 10.00—10.20, tengeri ab­apest közr. 12.25—12.45, 8-as takarmányliszt 11.90— 12.10 pengő q-ként. Különféle termények: Káposztarepce 25—26.25,’ biborheremag ab áll. 33—34, finom búzakorpa 8.70—* 8.85, 8-as takarmányliszt 11.90—12.20, szárított répa­szelet 8.5—9.5 pengő q-ként. Kötések: ó-gabonák, búza 0-ás felsőt. 150 q 15.50, tengeri 150 q és 600 q és 300 q 12.45, ab közraktár minta szerint, 150 q és 150 q 12.40 ab Csepel, minta szerint, 150 q 12.25 ab közraktár minta szerint va­gonba rakva, 300 q 12.25 ab Csepel. U.igabonák: Búza 80-as tv. 300 q 14.85 aug. 450 q 15.05 júl. 18-ig, 600 q 15.05 júl. hóra, 450 q 15.00 júl. hóóra, 300 q 14.95 júl­. 20-ig, dunatiszaközi 200 q 14.75, júl. 18-ig. beszállítva, felsőt. 300 q 14.90 júl. 14-ig. Árak pengő per­c-ként egyéb megjelölés híján budparban értendők. Lisztárak Budapesti nagymalmok lisztárai: Ogg 30.75—31.50, Og 30.75—31.50, 2-es 29.75—30.50, 4-es 27.75—29.50, 5-ös 26.25—27.00, 6-os 24.30—25.00, 7-es 18.50—19.50, rozs­d­ás 27.00, 01 25.00, spec. I. 22.50, norm. I. 20.00,­ II. 18.00, korpa 11.00. Tiszavidéki kismalmok lisztárai: Ogg 27.00—27.50,­ Og 27.30—27.50, 2-es 26.00—26.50, 4-es 25.00—25.50, 6-os 21.25—21.50. Dunántúli és egyéb kismalmok lisztárai: Ogy 26 50 —27.00, Og 26.50—27.00, 2-es 25.50—26.00, 4-es 24.50— 25.00, 6-os 21.00—21.50. Takarmánypiac Takarmány vásár, (júl. 11.) Felhozatal 86 szekér szálastakarmány, 5 szekér szalmaféle. Bőséges kí­nálat, vontatott kereslet mellett az árak a vásár folyamán nem változtak. Árak: Réti széna Ha­uj 4.30—5.50, Illa 3—4.00, lucernaszéna 5—7, zabosbük­­könyszéna 3.50—4.50 pengő métermázsánként. Külföldi terménytőzsdék Bécs, (júl. 11.) A mai terménytőzsdén magyar búza iránt mutatkozott érdeklődés változatlan árfolya­mok mellett. Magyar transdanubiai áru 19 schillingért kelt el. 82—83 kg-os felsőt, búzát 20% schillingért adták. Felsőt, búza tartott árfolyamok mellett 21 schilling volt. Belföldi búzáért uj marchfeldi áruért 32%—33 schillinget kértek az állomás, anélkül azon­ban, hogy vevőre talált volna. Rozsban a kínálat gyenge volt, az árfolyamok tartottak. Uj marchfeldi áru júliusra 25% schilling volt ah áll. A tengeri árak emelkedtek, prompt tengeri 20.90—21.00 schil­lingért kínálták vagon frei Bécs. Takarmány tartott volt, prompt takarmányárpáért 20.80—21.00 schil­­linget kínáltak. A zab irányzata gyenge maradt. Takarmánycikkek tartottak voltak, a hivatalos jegy­zések nem változtak. Rotterdam, (júl. 11.) Búza júl. 5.27%, szept. 5.22%, nov. 5.17%, jan. 5.17% hfl 100 kg-ként, tengeri júl. 68, szept. 66%, nov. 66, jan. 66% hfl. 2000 kg-ként. Állatpiac Ferencvárosi sertésvásár, (jún. 11.) Felhajtás 116, előző vásárról maradt 32, összesen 148, eladás 148 drb. Az irányzat és az árak változatlanok maradtak. Tenyészállatok és jármosökrök, (júl. 11.) (Magyar Mezőgazdák jelentése.) la belföldi jármosökör (tarka) és beállítani való 56—60, u. a. fehér 54—58, líz éves tinó 56—64, IV2 éves üsző 58—62, friss fiatal fejőstehén 62—68, külföldnek megfelelő la fiatal árü drb-ként 50 kg. 48—54 fillér, valamennyi gazdaság­ban etetés-itatás után mázsáiva 3 kg súlylevonással. Csikágó, (júl. 1.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. cent pengő cent pengő Július 109.50 13.60 104.50 12.98 szeptember 109.625 13.62 104.50 12.98 december 110.75 13.76 105.625 13.12 Winnipeg, (júl. 11.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. cent cent július 95.— 91.— október 94.50 90.375 december 94.50 90.25 Liverpool, (júl. 11.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. pengő pengő július 6 sh 7»/« d 12.40 6 sh 8% d 12.53 október 6 sh 55/s d 12.28 6 sh 7% d 12.42 december 6 sh 75/s d 12.44 Szerkesztői üzenetek N. K. Pontos lakcímét nem tudjuk, azonban a Pesti Hírlap szerkesztőségéhez címzett levél (V., Vilmos császár­ út 78.) bizonyosan kezé­hez jut. P. I. Azok a szociális reformok, amelyek az ön és kartársai sorsán is lendíteni hivatot­tak, előkészítés alatt állanak. Illetékes helyen felhívtuk a figyelmet mindazokra, amiket ön levelében előadott. B. 3. Abony: A kérdezett cím: Budapest, V., Akadémia utca 2. szám, Magyar Tudo­mányos Akadémia épülete. Felelős szerkesztő: BÓKAY JÁNOS Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László Telefonsaim: 1—Ili—00

Next