Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-14 / 158. szám
1936 JULIUS 12. VASARNAP B. H. KÖZGAZDASÁG Önellátás és külkereskedelem a Duna völgyében A Népszövetség külkereskedelmi adatai szerint az európai országok — Oroszország nélkül — 1928-ban 19 milliárd aranydollár értékű árut vásároltak külföldről (vagyis egymástól és az Európán kívül fekvő államoktól) és 15—16 milliárd aranydollár értékben exportáltak árut. Körülbelül 3,9 milliárd aranydollár vol tehát az az összeg, amellyel Európa országai együttesen „passzívak” voltak, amit tehát nem áruforgalom, hanem más értékforgalom útján egyenlítettek ki. 1935-ig a nyersanyagárak állandó csökkenése és részben a valuták értékének csökkentése következtében a szóbanforgó beviteli öszszeg már csak 6.9 milliárd, a kivitel öszszege pedig 5.4 milliárd aranydollár volt, tehát a válság előtti forgalomnak csak 35—36%-a. A kiszámított passzívum (amely természetesen csak az európai országok külkereskedelmi egyenlegének végeredménye, nem pedig Európa passzívuma) ugyanekkor 1,5 milliárd aranydollárra rúgott. Európából különvéve a tőkeszegény s ennek következtében fokozott mértékben a saját termelésükre utalt dunai országokat, a többi európai országok bevitele 1928- ban 17.44 milliárd aranydollár, 1935-ben pedig állandó csökkenés után 6.41 milliárd volt, ha az előbbi 100, az utóbbi 37. Ezzel szemben a kivitelek főösszege 13.73 milliárdról 4.85—4.86 milliárdra hanyatlott, ami 36 százaléka a válság előttinek. Tisztán, a fizetési mérlegek szempontjából tekintve Európa túlnyomó részében tehát inkább az árak hanyatlása, mint a bevitel megszorítására és a kivitel fokozására irányuló törekvés változtatta meg a külkereskedelem képét. Kevesebbet vásárol a dunai régió Az öt dunai államban az 1928 és 1935 között bekövetkezett átalakulás pontos ellentéte az európai átalakulásnak. Ezek az államok (Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia) 1928-ban összesen 1570 millió aranydollár értékű árut vásároltak külföldön (egymástól és Európa több részétől), 1934-ben már csak 1.71 millió aranydollár értékűt. 1935-ben pedig — szemben az általános süllyedő európai irányzattal — már egy árnyalattal nagyobb összeget fordítottak külföldi áruvásárlásokra:78 millió aranydollárt. A csekély növekedés ellenére — amely főleg a fizetési forgalom újabb rendszereivel függött össze — a dunai országok ma sokkal kisebb vásárlói Európának, mint régebben. 1928-ban ugyanis a dunai államok vásárlásai az európai országok beviteli összegének 8,3 százalékára rúgtak, 1934- ben azonban alig lépték túl a 6,5 százalékot és a 7 százalékot tavaly sem érték el. De többet exportál A dunai államok helyzetére és külkereskedelmi politikájára ennél sokkal feltűnőbb és jellemzőbb az, hogy kivitelük a körülményekhez képest fejlődött. A válság előtt az európai kivitelek összegében 9,0 százalékot jelentett a dunai terület kivitele, 1935- ben azonban már csaknem 9,5 százalékot. Az európai eredmény kivitel tekintetében évről-évre csökkenést mutat. A dunai országokban azonban a romlás folyamata csaknem mindenütt megállott, sőt az utóbbi két évben már többnyire emelkedett a kivitel. Az iparos országokban a fejlődés iránya ezzel ellentétes volt: a kivitel és a behozatal állandóan csökkent. Hogy a kivitel erőltetése, a behozatal megszorítása, majd a kötött fizetési rendszerekkel együttjáró szükségszerű emelkedése mennyire általános volt a dunai államokban, azt leginkább abból láthatjuk, hogy a külkereskedelem egyenlege az agrárállamokban csaknem kivétel nélkül ellenkező előjelet kapott. Magyarország 1928-ban még 67 millió aranydolláros hiánnyal zárta mérlegét. Két évvel később már aktív volt és aktívumát évi 10—13 millióra növelte. Fizetési mérlege szempontjából tehát a javulás az utóbbi években 80 millió aranydollár körül járt. Románia 1928. évi 32 milliós és 1932. évi 110 milliós paszivumát közel 31 millió aranydollár összegű felesleggé dolgozta át. Jugoszláviában a fejlődés menetét a válság előtti 211 milliós passzívum és az 1934. évi 5,3 millió aranydollár felesleg jelzi. A külkereskedelem irányításának oka: szegénység A külkereskedelemnek a fizetési mérleg szempontjai szerint való irányítása tehát az agrárjellegű országokban volt a legsikeresebb. Azokban, amelyekben a külkereskedelem még fejletlen, ahol a lehetőségek kihasználásának még csak az elején tartanak. Igen világosan mutatják ezt a külkereskedelmi forgalom fejátlagai. A válság előtt egy-egy európai lakos a dunai államok nélkül évi 5—55 aranydollár értékű külföldi árut vásárolt és —1,1 dollár értékben termelt árut a külországok lakosainak. Ugyanekkor Magyarországon csak 211, Romániában 10, Jugoszláviában 9,11 dollár bevitel esett egy lakosra. A gazdaságilag igen fejlett Ausztriában 67, Csehszlovákiában 38 dollár volt a fejátlag. A kivitel fejátlaga így alakult: Magyarország 16 dollár, Románia 8.7, Jugoszlávia 7.7, Ausztria 16, Csehszlovákia 12 dollár. A válság után, 1935-ben, amikor Európa (dunai államok nélkül számított) lakossága már csak 20 dollárt adott ki évente külföldi áruért és csak 15 dollár értékűt termelt más népek számára, a dunai agrárországok fejátlaga így alakult: Magyarország 8.9, Románia: 3.6, Jugoszlávia: 3.7 aranydollár. A dunai régió lakosságának jelentősége tehát Európa áruellátásának szempontjából fokozódott, ami annak a jele, hogy a külkereskedelem irányát tartósan ott lehet legkönnyebben megfordítani, ahol az áruforgalmi kapcsolatok a külfölddel még lazák és a lakosság életszintje alacsony. Ha a nagy nyugati országok ugyanilyen mértékben követték volna a dunai államokban megnyilvánuló külkereskedelmi politika alapelveit, akkor a világválság kétségtelenül nagyobb lett volna, mert a fejlett nyugati régió életszintjének tetemes lesülyesztése egyértelmű a világkereskedelem megszűnésével. (o. i.) Megint kitört a frankpánik Londonból jelentik A londoni és newyorki devizapiacokat ismét nagyarányú francia frankeladások hozták izgalomba, amelyek váratlan gyorsasággal vetettek véget a rövid devizafegyverszünetnek és megrendítették az összes aranyvaluták helyzetét. A nyugtalanság Párizsból indult ki, ahol állítólag attól tartanak, hogy a július 14-i nemzeti ünnep újabb politikai zavargásokra vezet, másrészt nincsenek megelégedve a törpekötvénykibocsátások eddigi eredményével. Az angol és amerikai devizakiegyenlítő-alapok közbelépése sem tudta a frank esését fékezni. Londonban a frank 36 és egyharmincketted árfolyamon zárult, a háromhavi szállítás árfolyama egyidőben meghaladta a 78-at. Megalakult az „Unitas“, a Phönix magyarországi életbiztosításait lebonyolító r.t. A Phönix életbiztosító társaság magyarországi üzletköréhez tartozó életbiztosítások átvételére és lebonyolítására a fenti cég alatt alakult részvénytársaság f. hó 11-én tartotta alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ üléstermében. A közgyűlés az alapszabályok megállapítása és a társaság megalakulásának kimondása után az igazgatóság tagjaivá megválasztotta: Erhardt Dezsőt, Fésűs Bélát, Gönczi Sándort, Hausner Károlyt, Scherer Dezső dr.-t, Sebestyén Benőt és Vilcsek Andrást. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Bárdos Ferenc, Méri Emil dr., Szirtes Fülöp és Tarján Nándor. Az igazgatóság elnökévé Hausner Károlyt, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezértitkárát választotta meg. Az új részvénytársaság, amely új üzletek kötésével nem foglalkozik, a Phönix magyarországi életbiztosító állományát a május hó 27-én megjelent 1010/1986. M. E. sz. kormányrendelet intézkedései alapján fogja átvenni és lebonyolítani. Világgazdasági hírek DRÁGULÁST OKOZNAK AZ ÚJ FRANCIA SZOCIÁLIS TÖRVÉNYEK. A párizsi Journée Industrielles jelentése szerint a francia fémipar elhatározta, hogy a franciaországi belső piaci árakat 12—18 százalékkal fölemeli. Az áremelés szoros kapcsolatban áll a béregyeztetéssel és a szénárak emelésével, de nem számol még a negyvenórás munkahét bevezetésével, mert erre csak augusztus elsején kerül sor. CSEHSZLOVÁKIA 250 MILLIÓS HITELT NYÚJT SZOVJETOROSZORSZÁGNAK. Moszkvai jelentés szerint a külkereskedelmi népbiztosság tanácsa foglalkozott a Szovjetoroszország és Csehország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésével. Csehország hajlandónak nyilatkozott arra, hogy újabb hitelt nyújtson a Szovjetuniónak. Hír szerint 250 millió cseh korona összegű bankhitelről van szó. Moszkva ellenértékként nagy külkereskedelmi előnyöket biztosítana a cseheknek. FRANCIA-LENGYEL KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS. Párizsból jelentik nekünk: A francia-lengyel gazdasági tárgyaláson Varsó és Párizs megegyezett abban, hogy a lengyel kormány által május 10-én felmondott 1981. évi megállapodást, amely július 10-én hatályát vesztette volna, jövő évi június 30-áig meghosszabbítja. A két ország gazdasági megbizottainak ilyenformán idejük van az új egyezmény előkészítésének munkálataira. — Vámteher és áruforgalom. Kecsó István dr. fenti című könyvének második kiadása most hagyta el a sajtót. A szerző komoly érdeme, hogy gyakorlati statisztikai példákkal mutatja be a különböző vámrendszereknek a külkereskedelem irányára és összetételére gyakorolt hatását s ezzel több olyan gazdaságpolitikai alapfogalmat tisztáz, amely az utóbbi évek különleges adottságai következtében alakult ki. Célszerű volna, ha ezt a munkáját folytatná és újabb adatokkal is kiegészítené, mert az 1929—32. évi változások óta— különösen a fizetési egyezmények hatására — egészen új kérdések is felmerültek a vámproblémával kapcsolatban. Malomhossz az értéktőzsdén Az értéktőzsde hete A július 10-én lezárult tőzsdei héten a budapesti részvénypiac árjavulása annyira meggyorsult , hogy a tőzsdén jegyzett és forgalomban levő részvények árfolyamértéke túllépte az év eleje óta tartó hosszmozgalom eddigi legmagasabb, pénzben kifejezett eredményét is. A javuló irányzat nem is keltett meglepetést, annál inkább azonban az, hogy a malomrészvények piacán — ahol néha hetekig sem volt számottevő üzletkötés — a részvények százszámra cseréltek gazdát. Azonban éppen ez a körülmény mutatja leginkább, hogy a mostani hossz mennyire spekulációs jellegű. Könnyen lehetséges, hogy a mostani optimizmus túlzottnak fog bizonyulni. A régebben favorizált értékek drágulása sokkal kisebb mértékű volt, mint a malompapíroké. Nagymértékben megélénkült azonban a cukorpiac. A barátságos hangulat — amelynek kialakulásához nagyban hozzájárult a külpolitikai helyzet enyhülése is — most már a textilpapírok, továbbá a jobb outsider-részvények (Gumi, Vasútforgalmi, Telefon, Izzó) javulását is meghozták. A részvénypiac irányzatával ellentétben a kötöttkamatozású értékek jelentős mértékben olcsóbbodtak.* A STUD részvényárfolyam-indexe szerint a budapesti tőzsdén jegyzett és forgalomban levő részvények árfolyamértéke július 10-én a kiszámított névérték 152,7 százaléka volt, szemben az előző heti 1/9 százalékos jelszámmal. Ez más szóval annyit jelent, hogy a forgalomban levő résvénytömeg értéke az előzőheti 764.9 millió pengőről 785.5 millióra, tehát 20.6 millió pengvel növekedett. A fontosabb részvények árfolyama egyenként így alakult (zárójelben az előzőheti jelszám): Első Magyar Biztosító 447 (450), Első Budapesti Malom 44.5 (35.0), Hungária 203 (160), Concordia 42.0 (36.0), Bauxit 303 (296), Kohó 87 (79.2), Kőszén 223.5 (215), Salgó 134 (változatlan), Urikányi 75.9 (76.2), Ganz 42.6 (41.8), Rima 160 (változatlan), Nasici 70.7 (73), Délivasút 34 (31.7), Trust 83.9 (82.3), Délcukor 61.6 (58.9), Magyar Cukor 186 (170.5), Georgia 300 (255), Izsó 194.2 (185), Gschwindt 639 (612), Gyapjú 48.5 (46.7), Goldberger 145 (155.5), Juta 78 (73.8), Pamut 86.8 (85.5), Hungária műtrágya 199.3 (198), Gumi 389.5 (383), Vasútforgalmi 82.5 (80), Telefon 94.4 (87). Szombaton az értéktőzsdén nem volt hivatalos forgalom. A magánforgalom irányzata azonban — szűkebb keretek között — továbbra is szilárd volt. A legutóbb keresett részvények (Magyar Cukor, Salgó, Kőszén, Bauxit) árfolyama egy árnyalattal tovább emelkedett. Devizapiacok A nemzetközi devizaforgalomban irányzatváltozás volt. Franciaország aranyeladásai következtében a frank árfolyama Amszterdammal, Zürichhel és Londonnal szemben visszaesett. Sokban hozzájárult ehhez az ismét felszínre kerülő sztrájkmozgalom. A többi aranyvaluták viszonylagosan ellenállóképesek voltak. Az angol font igen szilárd volt s a dollár is emelkedő irányzatot mutatott. ____17 Magyar-német devizakompenzációban a felár válttozatlanul 18—19%, magyar-jugoszláv 45—47%%. A Magyar Nemzeti Bank — tekintettel a szombati tőzsdeszünetre — nem adott ki hivatalos devizaárfolyamokat. _ , Zürich. Máj. 11. Párizs 20.21%, London 15.38, Newyork 306. Brüsszel 51.77%, Milánó 24.12%, Madrid 41.87%, Amszterdam 208.25, Berlin 123.30, Schilling 57.90, Stockholm 79.30, Osló 77.30, Kopenhága 68.65, Prága 12.69, Varsó 57.60, Belgrád 700, Athén 2.90, Isztanbul 2.45, Bukarest 250, Helsinki 678, Buenos Aires 83%, Jokohama 90. Budapesti terménytőzsde Lanyha A szombati határidős forgalom irányzata gyengébb volt. A tengeri 11—14 fillérrel olcsóbbodott és csökkent az újtermésű kenyérmagvak magánbecslése is. A készárupiacon is csekély volt a forgalom, 6búzából 1,5 vagon, ujjbúzából 27 vagon kelt el, átlag 80 fillérrel olcsóbb áron. A zab 10 fillérrel drágult. Tengeriből változatlan jegyzések mellett 18 vagon kelt el. A határidős piac kötései és zárlata, (júl. 11.) Tengeri júl. 12.04, 12.00, zárlat 11.95—11.98, aug. 12.00, 11.93, 12.00, zárlat 11.94—11.97, szept. 11.85, 11.86, zárlat 11.81—11.85 métermázsa. A készárupiac kötései és zárlata, (júl. 11.) Zárlati Búza 77-es tv. 15.05—15.35, felsőt. 15.05—15.25, dunatiszaközi 15.00—15.10, 78-as tv. 15.20—15.50, felsőt. 15.20—15.40, dunatiszaközi 15.15—15.25 , 79-es tv. 15.35 —15.65, felsőt. 15.35—15.55, dunatiszaközi 15.30—15.40, 80-as tv. 15.55—15.90, felsőt. 15.50—15.70, dunatiszak 15.45—15.55, rozs pestv. 11.30—11.50, más 11.60—11.70, zab 16.20—16.40, közép 16.10—16.20, korpa 8.70—8.85, árpala 10.30—10.60, közép 10.00—10.20, tengeri abapest közr. 12.25—12.45, 8-as takarmányliszt 11.90— 12.10 pengő q-ként. Különféle termények: Káposztarepce 25—26.25,’ biborheremag ab áll. 33—34, finom búzakorpa 8.70—* 8.85, 8-as takarmányliszt 11.90—12.20, szárított répaszelet 8.5—9.5 pengő q-ként. Kötések: ó-gabonák, búza 0-ás felsőt. 150 q 15.50, tengeri 150 q és 600 q és 300 q 12.45, ab közraktár minta szerint, 150 q és 150 q 12.40 ab Csepel, minta szerint, 150 q 12.25 ab közraktár minta szerint vagonba rakva, 300 q 12.25 ab Csepel. U.igabonák: Búza 80-as tv. 300 q 14.85 aug. 450 q 15.05 júl. 18-ig, 600 q 15.05 júl. hóra, 450 q 15.00 júl. hóóra, 300 q 14.95 júl. 20-ig, dunatiszaközi 200 q 14.75, júl. 18-ig. beszállítva, felsőt. 300 q 14.90 júl. 14-ig. Árak pengő perc-ként egyéb megjelölés híján budparban értendők. Lisztárak Budapesti nagymalmok lisztárai: Ogg 30.75—31.50, Og 30.75—31.50, 2-es 29.75—30.50, 4-es 27.75—29.50, 5-ös 26.25—27.00, 6-os 24.30—25.00, 7-es 18.50—19.50, rozsdás 27.00, 01 25.00, spec. I. 22.50, norm. I. 20.00, II. 18.00, korpa 11.00. Tiszavidéki kismalmok lisztárai: Ogg 27.00—27.50, Og 27.30—27.50, 2-es 26.00—26.50, 4-es 25.00—25.50, 6-os 21.25—21.50. Dunántúli és egyéb kismalmok lisztárai: Ogy 26 50 —27.00, Og 26.50—27.00, 2-es 25.50—26.00, 4-es 24.50— 25.00, 6-os 21.00—21.50. Takarmánypiac Takarmány vásár, (júl. 11.) Felhozatal 86 szekér szálastakarmány, 5 szekér szalmaféle. Bőséges kínálat, vontatott kereslet mellett az árak a vásár folyamán nem változtak. Árak: Réti széna Hauj 4.30—5.50, Illa 3—4.00, lucernaszéna 5—7, zabosbükkönyszéna 3.50—4.50 pengő métermázsánként. Külföldi terménytőzsdék Bécs, (júl. 11.) A mai terménytőzsdén magyar búza iránt mutatkozott érdeklődés változatlan árfolyamok mellett. Magyar transdanubiai áru 19 schillingért kelt el. 82—83 kg-os felsőt, búzát 20% schillingért adták. Felsőt, búza tartott árfolyamok mellett 21 schilling volt. Belföldi búzáért uj marchfeldi áruért 32%—33 schillinget kértek az állomás, anélkül azonban, hogy vevőre talált volna. Rozsban a kínálat gyenge volt, az árfolyamok tartottak. Uj marchfeldi áru júliusra 25% schilling volt ah áll. A tengeri árak emelkedtek, prompt tengeri 20.90—21.00 schillingért kínálták vagon frei Bécs. Takarmány tartott volt, prompt takarmányárpáért 20.80—21.00 schillinget kínáltak. A zab irányzata gyenge maradt. Takarmánycikkek tartottak voltak, a hivatalos jegyzések nem változtak. Rotterdam, (júl. 11.) Búza júl. 5.27%, szept. 5.22%, nov. 5.17%, jan. 5.17% hfl 100 kg-ként, tengeri júl. 68, szept. 66%, nov. 66, jan. 66% hfl. 2000 kg-ként. Állatpiac Ferencvárosi sertésvásár, (jún. 11.) Felhajtás 116, előző vásárról maradt 32, összesen 148, eladás 148 drb. Az irányzat és az árak változatlanok maradtak. Tenyészállatok és jármosökrök, (júl. 11.) (Magyar Mezőgazdák jelentése.) la belföldi jármosökör (tarka) és beállítani való 56—60, u. a. fehér 54—58, líz éves tinó 56—64, IV2 éves üsző 58—62, friss fiatal fejőstehén 62—68, külföldnek megfelelő la fiatal árü drb-ként 50 kg. 48—54 fillér, valamennyi gazdaságban etetés-itatás után mázsáiva 3 kg súlylevonással. Csikágó, (júl. 1.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. cent pengő cent pengő Július 109.50 13.60 104.50 12.98 szeptember 109.625 13.62 104.50 12.98 december 110.75 13.76 105.625 13.12 Winnipeg, (júl. 11.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. cent cent július 95.— 91.— október 94.50 90.375 december 94.50 90.25 Liverpool, (júl. 11.) Gabonahatáridőpiac. Búza júl. 10. júl. 11. pengő pengő július 6 sh 7»/« d 12.40 6 sh 8% d 12.53 október 6 sh 55/s d 12.28 6 sh 7% d 12.42 december 6 sh 75/s d 12.44 Szerkesztői üzenetek N. K. Pontos lakcímét nem tudjuk, azonban a Pesti Hírlap szerkesztőségéhez címzett levél (V., Vilmos császár út 78.) bizonyosan kezéhez jut. P. I. Azok a szociális reformok, amelyek az ön és kartársai sorsán is lendíteni hivatottak, előkészítés alatt állanak. Illetékes helyen felhívtuk a figyelmet mindazokra, amiket ön levelében előadott. B. 3. Abony: A kérdezett cím: Budapest, V., Akadémia utca 2. szám, Magyar Tudományos Akadémia épülete. Felelős szerkesztő: BÓKAY JÁNOS Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László Telefonsaim: 1—Ili—00