Budapesti Hírlap, 1936. augusztus (56. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

................ —nTmiiiiTTnwrinirniiTMTTn III.........— NI ||.»­^ ............... lll■n■l hit Tirrr—|| B. H 1936 AUGUSZTUS 1. SZOMBAT ' Nem a lény terjeszti a tífuszt Egy éven át legysűrítségi vizsgálatot végzett az Országos Közegészségügyi Intézet, hogy megállapítva van-e összefüggése a bejelentett " számával Az Országos Közegészségügyi Intézet 1934 május 1-étől a következő év április 30-ig, tehát egy teljes éven át úgyneve­zett légysűrűségi vizsgálatokat végzett az országban annak megállapítására, van-e valamilyen összefüggés az ország külön­böző vidékein, a házilégysűrűség és a be­jelentett tífuszmegbetegedések száma kö­zött. A vizsgálatokat a következő 8 köz­ségben, illetve városban folytatta le az in­tézet: Bögöte (Vas megye), Veszprémvar­­sány (Veszprém megye), Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Békéssámson (Békés­megye), Cegléd, Józsa (Hajdú megye) és Tokaj (Zemplén megye). Az intézet a mun­kába bevont nyolc helybeli orvost, akik­nek névsora: Machatsek Aladár (Bögöte), Vajnovszky Béla községi orvos (Veszprém­­varsány), Dely Károly (Nagykanizsa), Szappanos György (Hódmezővásárhely), Röthler István községi orvos (Békéssám­son), Lux Ervin v. tisztiorvos (Cegléd), Barka Imre (Józsa) és Nagy Ferenc köz­ségi orvos (Tokaj). A légyfogó állomások Minden egyes községben négy, előre ki­választott házban, illetve ház környékén folytak a vizsgálatok s a házakat, úgy vá­lasztották ki, hogy azok lehetőleg egysé­ges típust képviseljenek. Kettő közülük átlag falusi gazda háza volt, a másik két ház minden községben a, vizsgálatot végző orvos háza és lehetőleg a gyógyszerész háza. Minden „légyfogóállomás”-on má­sodnaponként függesztették ki a konyhák, étkezésre használt lakószobák, az orvosi rendelő és az udvarok azonos pontjára a friss mézgás légyfogópapirosokat, minden „légyfogónapon­” reggel 8 órától a követ­kező nap reggel 8 órájáig, tehát 24 órán keresztül lógtak a légypapirosok. Végül is 29 állomás egész évi adatai álltak az Országos Közegészségügyi Intézet rendel­kezésére s ezekből az adatokból kitűnik, hogy a vizsgálati év alatt 1.115.013 jegyet fogtak. Ennek az egyévi vizsgálatnak az ered­ményeiről most számol be az Intézet két tanársegédje, Lőrincz Ferenc dr. és Ma­­kara György dr. Kitűnik a beszámolóból, hogy a legnagyobb havi légymennyiség — 269.189 — augusztusán volt, a legmaga­sabb heti átlag azonban október első he­tére esett. Ez 66.060-at tett ki s ebből ál­lomásonként átlagban 759 légy jutott. A légysűrűségi görbéből az tűnik ki, hogy az a tavaszi lassú emelkedés után július első hetében meredeken emelkedik és a második héten lakószobánként eléri a 24 órás 675 légyszámot, ettől az időtől kezdve október közepéig pedig a 700 légy körüli átlagnál maradt. Ez az úgynevezett nyári egyensúlyi állapot. A vizsgálat során ösz­­szehasonlították­­a légysűrűségi görbéket az ugyanaz évi magyarországi tífusz jár­ványgörbéjével és megállapították, hogy a légysűrűség és a tifuszgörbe májusi emel­kedésének ugyanis megfelel a tifuszgörbe júniusi emelkedése, a júniusi légygörbe vonalát pedig eléggé utánozza a júliusi tifuszgörbe. Különösen éles a párhuzamos­ság az augusztus—októberi légygörbe és az egy hónappal később, tehát szeptember —novemberi tífuszgörbe menete között, az, hogy ha a házilégy egyes esetekben szerepelhet is a tifuszbacillus közvetítője­ként, a tífusz-járványgörbe évszakos, ná­lunk évenként egyformán jellemző hullám­zása mégsem magyarázható a légy szere­pével. Ezt a véleményünket támogatják a bakteriológiai osztályon végzett kísérletek is. Egyik fertőző kórház tifuszos osztályán a betegszobából 12 alkalommal összesen mintegy 50 légyből tifuszbacillust kimu­tatni nem lehetett és nem talált tifuszba­cillust a bakteriológiai osztály mintegy 2500 házilégyben, amelyeket vidéki tifu­szos betegek házaiban fogtak és küldtek be az osztályra. Mindebből kitűnik, hogy ha van is ösz­­szefüggés a légysűrítségi görbe és a tifusz­­járványgörbe között, ez a párhuzamosság nem jelent oki összefüggést. Nem a légy Beszámolójukban az Intézet tanársegé­dei ezután a következőket mondják: — Ezzel a munkánkkal nem volt és nem is lehetett az a célunk, hogy légysűrűségi vizsgálatokkal eldöntsük a kérdést, van-e és ha igen, mennyi szerepe a házilégynek a fertőző betegségek, elsősorban a tífusz terjesztésében. Ehhez csupán adatokat igyekeztünk szerezni. Ha mégis véleményt nyilvánítunk ebben a kérdésben, tesszük ezt ama részben már befejezett, részben még folyamatban lévő munkáink alapján, amelyeket a felvetett kérdés megoldására alkalmasabbaknak ítélünk. Véleményünk Hedveam topes deceit usmda vui. )&usef.-ku. Nem kell többé protekció A föld, miközben mé­lán forog saját keserű mártásában, unottan hord­ja hátán az emberiséget, amelyben mostanában iga­zán nem telhetik túlságo­san sok öröme. Hogy miért nem? Hát ugyan­azért, amiért nekünk se telik örömünk saját ma­gunkban. Tele vagyunk zúgolódással, panasszal,­­aggódással, pesszimizmus­sal. A különönösen sötét kedvűek néha ilyeneket is mondanak: — Nem, való ez az élet tisztességes embernek! Ezt a sóhajt, látszik iga­zolni a Marselleből most érkezett h­ír. A hír arról szól, hogy egy marseillei mérnök, aki hosszú időn keresztül nem tudott álláshoz, vagy akár­csak alkalmi munkához is jutni, ellopott egy üzlet előtt álló versenyautót. A volán mellé ugorva elszá­guldott. Negyven perc alatt százhetven kilométer­nyi utat tett meg, ami óránként kétszázötvenöt ki­lométernek felel meg. Na­gyon szép teljesítmény, kü­lönösen városban és for­galmas országúton, ahol szüntelenül ki kell kerülni a legkülönbözőbb járómű­­veket. Ki tudjd­ta,meddig, rohant volna a lopott autó, kor­mányánál a kitűnő m­ér­­nöksofőrrel és milyen re­kordot állított volna fel, ha a tárgyak rosszindu­lata meg nem akasztja. De százhetven kilométer után egyszerűen kifogyott a benzin a tartályból. A mérnök intelligenciá­jára mutat, hogy az adott helyzetben­ megtalálta a leghelyesebb megoldást. Magától jelentkezett a rendőrségen és azt, állí­totta, az autólopással sem­mi egyéb célja nem volt, mint, hogy az autógyáro­­sok és kereskedők figyel­mét felhívja a maga sze­mélyére és képességeire, mert másképpen nem tu­dott állást kapni. Az eljárás célravezető volt. A marseillei híradás szerint az egyik délfran­cia,országi automobilgyár nyomban szerződtette is a mérnököt. Ez az ötlet szinte belát­hatatlan perspektívát nyit a világszerte hemzsegő ál­lástalan diplomások számá­ra. Nem kell többé protek­ció! Orvosok elrabolhatnak egy-egy súlyos beteget és gyógyult állapotban ele­gáns, könnyed meghajlás­sal nyújthatják át, azután az aggódó hozzátartozók­­nak. Ehhez a művelethez természetesen nem elég az orvosi diploma; a gangsze­­rizmus terén végzett némi előtanulmányok is szüksé­gesek hozzá. Építészek­­ egy érezetlen pillanatban elemelhetik a­ város valamely nevezetes épületét, hogy másnapra saját zseniális terveik sze­rint újat emeljenek a he­lyére. Legkönnyebb dolguk az ügyvédeknek lesz. Ha nincs pörük, csak válogatniok kell a rendelkezésükre álló legkülönbözőbb bűncselek­mények között. Amint va­­amelyiket elkövetik, már meg is van az első pörük. Az egész módszer rend­kívül egyszerű és a felso­rolt példák mintájára bár­mily szakon alkalmazható. Hogy az ily módon szer­zett állás elfoglalása előtt a sikerült önreklám bün­tetőjogi következményeit is el kell viselni, az a mar­seillei mérnökhöz hason­lóan nagyvonalú egyénisé­geket bizonyára nem fog az új módszer alkalmazásá­tól visszatartani. Már csak azért sem, mert az állást­­keresők problémája már a büntetőjogi következmé­nyek életbelépésekor meg­oldódik. Igaz, hogy — je­­lentéktelen, árnyalatkülönb­séggel — egyelőre ülés formájában. O. P. Szombaton kezdődnek a szegedi ünnepi játékok I m Imecs György főispán rádióelőadása SZEGED, júl. 31. Pénteken este tartották meg a szegedi Dóm­ téren a szabadelvű játékok első előadá­sának, Az ember tragédiájának a főpróbá­ját. A nagysikerű főpróba után, holnap szombaton kezdődnek az idei játékok Az em­ber tragédiája előadásával, a jövő pénteken pedig sor kerül a Bizánc szabadtéri bemu­tatójára. A Tragédia teljesen új rendezői beállítás­ban, új szereplőkkel és új vetített díszletek­kel kerül színre. A főszereplők: Kiss Ferenc, Lehotay Árpád, Tőkés Anna, Lánczy Mar­git, Mezey Mária, Olthy Magda, Táray Fe­renc, Kürti József és a többiek nagy lelke­sedéssel vesznek részt mindkét darab nem­mindennapi feladatot jelentő munkájában. Pénteken este a főpróbával egyidőben vitéz Imecs György dr., Szeged főispánja a rádió­ban érdekes és tartalmas előadást tartott Szeged ünnepi eseményeiről. A kormány tagjai majdnem teljes szám­mal végignézik a szegedi előadásokat, az első miniszteri látogatás kedden, 4-én lesz, amikoris Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter érkezik a Tragédia előadására. Nagy sikere van az új cigarettának a „Szeged"-nek, amelyet a Dohányjövedék az ünnepi események alkalmára különleges­ségnek hozott forgalomba. Már szombaton elindul az első filléres vo­nat délután 2 óra 27 perckor Szegedre, va­sárnapra kettő szerelvényt kellett beállítani 2000 utassal és kedden, a Tragédia harma­dik előadására is délután 2 óra 27 perckor indítanak filléres vonatot Szegedre. A szombati bemutató előadás megkezdése előtt Pálfy József dr. polgármester Szeged város kegyelete jeléül beszédet mond Kle­­belsberg Kunó gróf emlékére, aki lehetővé tette, hogy a szabadtéri játékokra alkalmas Dóm­ tér megépülhessen. Gyilkolt és házakat gyújtott fel a vihar Miskolcon és környékén MISKOLC, júl. 31. , (A Budapesti Hírlap tudósítójának tele­fonj­elentése.) Péntekre virradó éjszaka tomboló viha vonult el Miskolc felett. Az órákon keresztül dühöngő vihar és a sok villámcsapás súlyosan megrongálta a vil­lam­yvezetékeket és a telefonhuzalokat. A vá­ros határában több kisebb ház és csősz, kunyhó leégett a villámcsapások következ­­tében. Felsőzsolcán Zelena István gazdálkodó házába becsapott a villám. A tető lángra lobbant és az alvó család feje fölött kigyul­ladt a ház. A szomszédok figyelmesek let­tek a lángnyelvekre és a hattagú családot izgalmas jelenetek között még idejében ki­mentették. Alsózsolcán porig leégett Búj­­dos András gazdálkodó tanyája, a család megmenekült a lángokban álló házból, a magtár és gazdasági épület azonban a lán­gok martaléka lett. Barcika községben halálos szerencsétlen­séget okozott a vihar. Padger János kőmű­ves az esti órákban lakása padlására ment, ahonnan szalonnát akart lehozni. De villám csapott a házba és agyonsujtotta Padger Jánost, a vacsoraasztalnál ülő Padgernét pedig összeégette. Az asszonyt igen súlyos égési sebekkel szállították a miskolci Er­­zsébet-kórházba. Padger János 10 eszten­­­dős kisfia megnémult az ijedelemtől és kisebb fokú égési sebeket szenvedett. A zivatar pusztítása Egerben EGER, júl. 31. Az elmúlt éjszaka Eger felett vihar tombolt. Villámcsapás érte a 150 éves rác templom tornyát és azt felgyújtotta. A tűzoltóság hajnalig tartó munka után megmentette az elpusztulástól a tornyot és a templomot. Egy másik villámcsapás la­kóházat gyújtott fel. Emberéletben nem esett kár. Harmadszor verte el a jég az Érmelléket NAGYVÁRAD, júl. 31. Az Érmelléken újból ítéletidő vonult keresztül. A heves vihart jégeső követte, amely óriási károkat okozott a szőlőkben.. Ezúttal harmadízben verte el ezidén a jég az Érmelléket. Érmihályfalvától északra 50—70 százalékos jégkárt állapítottak meg. A jég elsősorban a szőlőkben okozott nagy károkat, de súlyosan szenvedett miatta a tengeri és a gyümölcs is. A Balkánon még tart a hőség BELGRÁD, júl. 31. Az utóbbi napokban egész Jugoszláviában emelkedett a hőség. Nagybecskereken csü­törtökön a napon 54, árnyékban pedig 41 fok Celsiust mértek. A munka az egész határban szünetel. Montenegróból is óriási hőséget jelentenek. Podgoricában napon 60, árnyékban 42 fok volt a hőmérséklet- Mon­tenegróban két hónapja egy szem eső sem esett, úgy, hogy az aszály óriási károkat okozott. Belgrádban is kibírhatatlan a h hőség. BUKAREST, júl. 31. Bukarestben a hőség még egyre tart. A melegnek hét újabb áldozata van, akik kö­zül egy meghalt, hatot pedig súlyos álla­potban szállítottak a kórházba. Gáláéról négy napszúrásos esetet jelentettek. A Miskolci Hét Bornemisza Géza ipar­ügyi m­inisz­­ter vasárnap nyitja meg a Miskolci Hetet MISKOLC, júl. 31. A város ünnepi hetét augusztus 2-án nyitja meg Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter, aki Kruchina Károly báró minisz­teri tanácsos kíséretében szombaton este érkezik Ónodra, ahol Lukács Béla főispán vendége lesz. A miniszter a kormány nevé­ben augusztus 2-án délelőtt 9 órakor nyitja meg a miskolci ünnepi hetet ünnepé­lyes külsőségek között. Ezután részt vesz a városok országos szövetségének rendkívüli gyűlésén és a MÁV hősi halottjainak emlék­táblájának leleplezésén. Délután a miniszter látogatást tesz a Nemzeti Egység Pártjá­ban és ott megbeszéléseket folytat. A volt 34-es Vilmos-bakák a Miskolci Hét alkalmából, augusztus 9-én, vasárnap rendezik meg bajtársi találkozójukat és ez­­redgyűlésüket, amelyen a budapesti német követség is képviselteti magát. Mackensen budapesti német követ levelet intézett az ezrednap rendezőségéhez, amelyben őszinte örömmel köszönti a volt császári és királyi 34. gyalogezredet. * A Dohánytermelők Országos Egyesülete a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarával és a Borsod-Gömör-Kishont vármegyei Gazda­sági Egyesülettel karöltve augusztus 8-án, szombaton délelőtt fél 11 órakor Miskolcon a zenepalota termében dohánynagygyűlést tart. Bethlen Pál gróf elnöki megnyitója után határozati javaslatokat vitatnak meg, amelyek a beváltási árak felemelésére, az át­vételi határozmányok módosítására és a do­hány kötelező­ségbiztosítására irányulnak. A Beszkárt közli, hogy a vasárnap éjszaka Miskolcról 2 óra 30 perckor, illetőleg 2 óra 40 perckor érkező filléres vonatokhoz — mi­vel a vonatok jóval az üzemidő végezte után érkeznek Budapestre, s nem áll módjában csatlakozó járatokat indítani.

Next