Budapesti Hírlap, 1936. szeptember (56. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

1936 SZEPTEMBER 1. KEDD B. H* a­z ember mindig megretten, amikor ul. arról értesül, hogy itt, vagy ott oktalan virtuskodás, alkoholfűtötte garázdálkodás következtében emberi élet esik áldozatul. És, ime, az utóbbi napokban ijesztő mértékben megnöve­kedett ezeknek az eseteknek száma. Garázda, ittas emberek rendőrt, csendőrt támadnak meg, a közrend őreit le akarják fegyverezni, tettleg bántalmazzák és életét is veszélyezte­tik. Egyszerre háromszoros okot szol­gáltatnak tehát a karhatalom közegé­nek, hogy jogosan, sőt kötelességsze­­rűen fegyvert használjon. Az ered­mény: emberhalál és a józan közvé­lemény elemi erejű tiltakozása az ilyen és hasonló esetek megismétlő­dése ellen. De vájjon mi a módja an­nak, hogy ezek az esetek többé elő ne forduljanak? Semmi esetre sem az, hogy a karhatalom közegeinek fegy­­verhasználási jogát megszigorítsák. Ez eléggé meg van szigorítva és sú­lyos büntetés éri azt a rendőrt, vagy csendőrt, aki alapos ok nélkül fegy­vert használ. Ehelyett inkább köz­­tudattá kell tenni azt, hogy a karha­talom ellen támadni épp oly életve­szélyes, mint a halálfejes táblával jelzett magasfeszültségű áram drótját megérinteni. Köztudattá kell tenni, hogy a rendőr és csendőr a közrend, az állambiztonság őre és ebben a minő­ségében a törvényt, sőt magát az álla­mot képviseli. Megtámadása tehát ro­konfogalom és rok­on-bűncselekmény az államhatalom elleni lázadással, amit csírájában kell elfojtani és lehetet­lenné kell tenni — sajnos — ember­élet árán is. Minden részvétünk az ittas garázda legényeké, még inkább ártatlan családjuké, de a rendőr és csendőrgolyók áldozatainak ravatalá­nál csak azokat tudjuk tetemre hívni, akik a közrend őre ellen intézett tá­madásnak részesei voltak. Ezek ma­guk keresték a halált, maguk játszot­tak emberélettel, kockáztatva úgy a sa­ját maguk, mint a rendőr, vagy csendőr életét. És amikor a preven­ción gondolkodunk, vissza kell emlé­keznünk néhai Fayer Lászlónak a büntetőjog tudós professzorának ta­nítására, aki azt mondotta, hogy a fegyveres hatalom ellen támadókat legalább öt évi fegyházzal kellene büntetni, hogy a jövőben jobban őriz­kedjenek az emberek „saját bőrüknek vásárra vitelétől.” * a JULffyváradi telekkönyvi hatóság ■zí Quisifor Ghibu egyetemi tanár egyszerű kérvényére huszonnégy óra alatt az állam tulajdonába írta át az ottani premontrei rendi templomot, székházat és gimnáziumépületet azzal a megokolással, hogy annak idején 1870-ben a magyar állam az állami te­rületeket azoknak tulajdonaként kebe­­leztette be, akik a területen laktak. A premontrei rend természetesen jogor­voslattal élt a sérelmes határozat ellen és jogorvoslattal élt a nagyváradi püspökség is, mint az egyházi vagyon főhatósága. Minthogy Romániában most új kormány van és ez a sérelmes határozat még a régi kormány ügyve­zetése idején történt, nem kívánjuk sem az eljárást, sem az „eljárókat” bírálni. Szeretnők, ha erre később sem­ lenne okunk és hinni akarjuk, hogy a premontrei rendet és egyúttal az egész román területen élő magyarságot ért ez a sérelem rövidesen orvoslást nyer. Annál inkább hinni akarjuk ezt, mert az új román kormány alig bizonyít­hatná be mással kisebbségi politikájá­nak helyességét és méltányosságát, mint azzal, hogy nem tűri a telek­könyvi jognak olyan értelmezését, mint amilyennek segítségével a ma­gyar ingatlant a nagyváradi telek­könyvi hatóság egyszerűen román ál­lamtulajdonná akarta minősíteni. HORTHY MIKLÓS kormányzó hazaérkezett Vasárnap este Grácon keresztü­l gépkocsin érkezett Gödöllőre az államfő — A Tegethoff emlékműinél — Látogatás a régi bajtársaknál A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ausztriai vadászatáról vasárnap 20 óra 45 perckor gépkocsin visszaérkezett Gödöllőre. Hazautazás Grácon keresztül BÉCS, aug. 30. Horthy Miklós kormányzó vasárnap reg­gel hét órakor elutazott Pörtschachból az újonnan kiépített Packstrasse megtekinté­sére. Innen a kormányzó továbbment Grácba, ahová délben érkezett meg. Grácba egy nyugalmazott magasrangú tengerész­tiszt, volt bajtársa hívta meg a kormány­zót villásreggelire. Rövid pihenő után, dél­után 1 órakor a kormányzó folytatta útját hazafelé. Tegethoff emlékműnél BÉCS, aug. 30. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország­ kormányzója vasárnap délelőtti útjáról még a következő részleteket je­lentik: A kormányzó a délelőtt folyamán a Grác melletti Kroisbachba érkezett s gépkocsija Heyssler nyug. ellentengernagy villája előtt állott meg. A kormányzó Heyssler ellenten­gernaggyal visszatért Grácba és ott megte­kintette a Tegethoff emlékművet, amely an­nak idején Pólában állt. Az olasz kormány az emlékművet átengedte Ausztriának, Grácban nemrégiben újból felállították és ünnepélyesen felavatták. Az ünnepélyen vi­téz nagybányai Horthy Miklós, Magyaror­­szág kormányzója is képviseltette magát. Az emlékmű megtekintése után a kor­mányzó Heyssler ellentengernagy kíséreté­ben visszatért Kroisbachba és Heyssler el­lentengernagynál ebédelt. A kormányzó 13 órakor tovább indult Bruck irányába, majd Mürzuschlagon és Wienemenstadton utazott át. A m­ai gyár határon BÉCS, aug. 30. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kor­mányzó ausztriai utazása véget ért. A kor­mányzó gépkocsija vasárnap 18 óra előtt néhány perccel Köpcsény határállomásnál elhagyta Ausztria területét és tovább foly­tatta útját Budapest irányába. Ausztria népe szívből óhajtja ... BÉCS, aug. 30. A hivatalos Wiener Zeitung vezércikké­ben egyebek között ezeket írja: A magyar kormányzó egész itt tartózko­dása idején mindenkinek az volt Ausztriá­ban a legfőbb törekvése, hogy a legszívé­­lyesebb módon kifejezésre juttassa azt a nagy tiszteletet és azt a meleg rokonszen­­vet, amelyet hazánk mind a kormányzó sze­mélye iránt, mind a magyar nemzet iránt táplál. Most, amidőn Horthy kormányzó ismét visszatér hazájába, Ausztria egész népének az a szívből jövő óhajtása kíséri, hogy hazánkban való tartózkodása e né­hány nap alatt tiszta örömöt és igazi üdü­lést hozott légyen neki. K­iriunnirinnririnrinriUninriirinririni! Kedden délelőtt fogadja a kormányzó kihallgatá­son a miniszterelnököt A kihallgatás fél tizenegy órakor Gödöllőn lesz . Délután egy órára minisztertanácsra hívták össze a kom­ány tagjait Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap délután hét óra tájban Nagytétényből gép­kocsin Budapestre érkezett és az éjszakát már a miniszterelnökségi palotában töl­tötte. Gömbös Gyula ugyanis néhány nap múlva megkezdi egyik külföldi szanató­riumban a Wenckebach és Raab orvostaná­­rok által javasolt utókorát, s elutazásáig megbeszéléseket folytat főként a kormány egyes tagjaival. A miniszterelnök holnap, kedden délelőtt kihallgatáson jelenik meg Gödöllőn Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás délelőtt féltizenegy órakor lesz. Ugyancsak a hol­napi napra, délután egy órára Gömbös Gyula miniszterelnök minisztertanácsra hívta össze a kormány tagjait. Egyébként a miniszterelnöknél hétfőn délelőtt a szokásos fogadások tovább foly­tak. Először titkárainak, majd a honvé­delmi minisztérium referenseinek jelenté­seit hallgatta meg, majd fogadta Mikecz Ödön miniszteri osztályfőnököt, a minisz­terelnökségi sajtóosztály vezetőjét, aki a folyóügyekről tett jelentést Gömbös Gyu­lának. A déli órákban Ernszt Sándor tett látogatást Gömbös Gyulánál, ez a látogatás, mint Ernszt távozóban kijelentette, teljesen magánjellegű volt, mint régi ismerőse ke­reste fel a miniszterelnököt és beszélgeté­sük teljesen politikamentes volt. Hétfőn délután Gömbös Gyula fogadta Darányi Kálmán földmívelésügyi minisz­tert, majd Kánya Kálmán külügyminisztert, akikkel a tárcájuk körébe tartozó ügyeket beszélte meg.­ Egyébként itt említjük meg, hogy a Reggel című hétfői lapban Gömbös Gyula miniszter­elnökről közlemény jelent meg. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodá­t annak megállapítására, hogy ennek a közleménynek a miniszterelnök egészségi állapotára vonatkozólag a minap kiadott hivatalos tájékoztatáson túlmenő min­den egyéb állítása valótlan. Rydz-Smigly lengyel hadsereg­főparancsnok tárgyalásai Párizsban PÁRIZS, aug. 31. Rydz-Smigly tábornok, a lengyel had­sereg főparancsnoka Stacziewicz tábornok, vezérkari főnök, Strzelecki ezredes és két szárnysegéde kíséretében vasárnap kora dél­után Párizsba érkezett. A pályaudvaron fogadásukra megjelent Daladier hadügy­miniszter, Gamelin, vezérkari főnök, Stof­fel ezredes Lebrun köztársasági elnök ka­tonai irodájának képviseletében és Delbos külügyminiszter. Ott volt még Lukasiewicz párizsi lengyel nagykövet, a lengyel követ­ség tisztviselői kara és Colson tábornok, a vezérkari főnök helyettese. A lengyel hadseregfőfelügyelő hétfőn megkezdte tárgyalásait. Délelőtt tizenegy órakor a külügyminisztériumban Delbos külügyminisztert, utána Daladier hadügy­minisztert látogatta meg, majd Blum mi­niszterelnökkel folytatott megbeszélést. Délben Daladier hadügyminiszter dísz­ebédet adott a lengyel hadseregfelügyelő tiszteletére. Az ebéd alatt Daladier beszédet mondott, amelyben többek között a következőket mon­dotta : — Tábornok Úr! Franciaország teljes szívéből üdvözli önt, mert ismeri Lengyelor­­szág jövőjébe vetett törhetetlen hitét és emlékszik arra, hogy a megpróbáltatás ne. 3 hét óráiban mily hősiességgel küzdött ha­zájáért. Most néhány napon át vezéri te­kintetével fogja követni a francia hadgya­korlatokat. A francia hadsereg büszke lesz, hogy ön előtt is megmutathatja, hogy Fran­ciaország számíthat rá függetlensége és sza­badsága védelmében. Franciaországot to­vábbra is a legmelegebb barátság tölti el Lengyelország iránt, amelyet a béke védel­mében egyik legfőbb szövetségesének tekint. Ebéd után Rydz-Smigly Gamelin vezér­kari főnökkel autón Reimsbe utazott. Épül Mikszáthfalva MISKOLC, aug. 31. (A B. H. tudósítójának telefonjelentése.) Még ebben az esztendőben fedél alá kerülnek a borsodi barlanglakok. Az ország legelső tele­pítése a borsodmegyei Tibolddaróc községben, indult meg. A borsodmegyei barlanglakók szá­mára negyven lakóházat készítenek. A barlanglakók égető problémájára annak­idején vitéz Borbély Maczky Emil főispán hívta fel a kormány figyelmét. Kozma Miklós belügyminiszter ezután leutazott a barlang­­lakások környékére és személyesen tekintette meg az egészségtelen odúkat, amelyekben igen sok család kénytelen volt emberségesebb haj­lék hiányában meghúzódni. A belügyminiszter íróasztalán nem sokkal később már ott feküdt vitéz Borbély Maczky főispán részletes jelen­tése a barlanglakók helyzetéről. A főispán szé­leskörű társadalmi akciót indított meg a bor­sodi nyomortelepek sürgős felszámolására. A kormány támogatásával és a főispáni akció begyűlt adományaiból most kezdik az építési munkálatokat. Nemrégen Kozm­a Miklós adományából épí­tették meg az első házat, Tibolddaróc község határában egy hatgyermekes súlyos hadirok­kant számára. Hétfőn azután Tibolddaróc mel­lett az erre a célra kijelölt telepen hetvenezer pengő költség előirányzattal megkezdték vala­mennyi lakóház alapozási munkálatait. Borbély Maczky Emil főispán intenciójára az építési munkákat irányító bizottság úgy döntött, hogy valamennyi munkát a közvetlen környékbeli kisiparosságnak juttatják, különös tekintettel a nagy jégcsapással sújtott délborsodi iparos­ságra. A munkát gyors tempóban folytatják és még ebben az esztendőben befejezik, úgy­hogy, karácsonykor, vagy még új esztendő előtt fe­dél alá jutnak a tibolddaróci barlangok lakói. A Révay Irodalmi Intézet 20 ezer pengőt ajánlott fel az építkezés költségeire, ebből a hétfői napon 4000 pengőt már eljuttattak Bor­bély Maczky Emil főispánnak. Az adomány fe­jében az irodalmi intézet csak azt kötötte ki, hogy az újtelepet Mikszáthfalvának keresztel­jék el. Az új esztendőre tehát Mikszáthfalvá­­val egy új községgel gyarapodik a magyar fal­vak száma.

Next