Budapesti Hírlap, 1936. október(56. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

1936 OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK B. H. Nincs politika a gyűléstilalmi rendeletben Belügyminiszteri értekezlet a rendelet végrehajtásáról­­ A Keresztény Községi Párt ifjúsági gyűlése elmarad, de engedélyezték a budapesti kereszténypárti képviselők vigadói beszámolóját Kozm­a Miklós belügyminiszter — mint ismeretes — elrendelte a tilalmat minden­­féle politikai gyűlésre, összejövetelre, po­litikai felvonulásra, vagy körmenetre vo­natkozóan. A gyűléstilalom nem áll fenn azokra a népgyűlésekre, amelyek keretén belül országgyűlési képviselők a saját ke­rületükben beszámolót tartanak. Ennek a tilalmi rendelkezésnek lényege elsősorban az, hogy a külföld egyes országaiban olyan valutáris változások következtek be, amelyeknek a népgyűlések hangulatában, felelőtlen formában való tárgyalása egy­általán nem kívánatos, mert hiszen ezeket a kérdéseket a szakszerűség jegyében csakis az illetékes gazdasági faktorok vitathatják meg, mégpedig azzal a komoly­sággal, amely hivatásuknál és felelősség­­érzetüknél fogva természetes és magától­­értetődő. A tilalmi­ rendeletnek tehát ezen túlmenő szándékokat tulajdonítani nem lehet és nem is szabad, s a közvélemény­nek nyugtalanító találgatásokra semmi oka sincs. A rendelettel kapcsolatban Eckhardt Tibor nyilatkozatot adott, amelyben ki­jelenti, hogy a rendeletnek sem indoko­lása, sem indoka nincs, mielőtt tehát véle­ményt mondana, megvárja a belügymi­niszter indokolását. A fentebbiekből azon­ban nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter alapos megfontolás után adta ki a rende­letet, amelyet a legnagyobb mértékben megokolttá tesznek azok a körülmények, amelyekre a nemzetközi valutáris intézke­désekkel kapcsolatban rámutattunk. Ebből tehát az következik, hogy Kozma Miklós belügyminiszter nyilván nem fogja to­vább­menően is indokolni rendelkezését, de erre nincs is semmi szükség. Értekezlet a belügyminisztériumban Kozm­a Miklós belügyminiszter egyéb­ként szerdán délelőtt 11 órára értekezle­tet hívott össze a minisztériumban, ame­lyen részt vettek a rendészeti hatóságok vezetői: a belügyminisztérium két állam­titkárán, Preszly Eleméren és Tomcsányi Kálmánon kívül Boór Aladár miniszteri osztályfőnök,­­továbbá Szemerjay Kovács Dénes miniszteri tanácsos, a rendőri fő­osztály vezetője és Ferenczy Tibor, Buda­pest főkapitánya. Az értekezleten letár­gyalták a rendelet végrehajtásának módo­zatait. Délután két óra után ért véget ez a konferencia, amely után Kozma Miklós belügyminiszter fogadta Mikecz Ödön mi­niszteri osztályfőnököt, a miniszterelnök­ségi sajtóosztály vezetőjét. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint a gyűléstilalmi rendelet preventív célokat szolgál, meg akarja akadályozni, hogy olyan kérdésekkel nyugtalanítsák a közvéleményt, amelyek nyilvános tárgya­lása nem kívánatos a mai nehéz időkben Itt főként olyan, egyes külföldi országok­ban történt eseményekre utalnak, mint például a valuta átértékelése, amelyek felületes megvitatása és bírálata a nyil­vánosság előtt semmi körülmények között nem kívánatos. Ugyancsak beavatott helyről nyert fel­világosítás szerint a rendeletnek semmi­féle politikai célja nincs, egyébként pedig nem is lehet, mert hiszen az országgyűlés tagjai minden korlátozás nélkül elmond­hatják saját kerületükben beszámolójukat, következéskép minden vonatkozásban meg­­szakítás nélkül gyakorolhatják a meg­felelő bírálatot a kormányzat működése felett. Antibolsevista tüntető­ g­yűlés helyett képviselői beszámoló Mint ismeretes, a Keresztény Községi Párt ifjúsága október elsején este összejö­vetelt szervezett a Vigadóban, ahol a bol­­sevizmus elleni harcra kívánt összegyűlni a keresztény ijúság. A tilalmi rendelet után természetesen ilyen formában nem kerülhetett sor a tüntető gyűlésre, de ezt oly módon hidalták át, hogy engedélyezték a keresztény párti képviselők beszámolóját, ami által lehetővé vált, hogy az ülést lénye­­gében megtartsák. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokról­ és intézkedésekről egyéb­ként a következő hivatalos jelentések szá­molnak be: Kozma Miklós belügyminisztert szerdán délben felkereste Csilléry András ország­­gyűlési képviselő­, a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnöke az október első napján a Vigadóban tervezett gyűlés ügyében. Csilléry András annak kijelen­tése mellett, hogy a kormány által kiadott gyűléstilalmi rendeletet és annak indíté­kait helyesnek tartja, bejelentette, hogy a rendelet által megadott keretek között a Vigadóban október első napján a keresz­tény gazdasági párt budapesti ország­­gyűlési képviselői kívánnak képviselői be­számolót tartani. A belügyminiszter tudomására hozta Csilléry Andrásnak, hogy a vigadói nagy­gyűlésre vonatkozólag már megadott enge­dély a gyűléstilalmi rendelet következté­ben hatályát vesztette, az új bejelentésre vonatkozólag pedig, amely felfogása sze­rint a fennálló jogszabályoknak megfelel, az államrendőrség illetékes szervei fog­nak saját hatáskörükben intézkedni. számolója kapcsán a következő véghatáro­zatot hozta: „Saly Árpád ny. belügyminiszteri osz­tálytanácsos és társai budapesti lakosok engedélyt kérnek arra, hogy Budapest székesfőváros kereszténypárti képviselői ez év október hó 1-én este fél 8 órakor a Fővárosi Vigadóban képviselői beszá­moló gyűlést tarthassanak. A képviselői beszámoló gyűlés megtartására az enge­délyt megadom. Budapest, 1936. évi szeptember hó 30-án. A főkapitány he­lyett Kalmár Béla s. k. főkapitányhe­lyettes. Belügyminiszteri nyilatkozat egy állítólagos nyilatkozatról Az egyik délutáni lap október elsejei szá­mában Csilléry Andrásnak állítólagos nyi­latkozata jelent meg, amely a kormány ál­tal kiadott gyűléstilalmi rendeletre vonat­kozólag a lapban közöltek szerint a követ­kezőket tartalmazza: „Helytelenítem a belügyminiszter intéz­kedéseit. Lehetetlenségnek tartom, hogy csak a baloldal nyilatkozhassék szabadon és a jobboldal keresztény társadalmára min­den áron szájkosarat akarjanak tenni. Úgy látom, hogy az igazi tanácsadó itt a Nép­szava volt, amely vasárnapi számában előre megírta, hogy milyen intézkedés lesz.” Kozma Miklós belügyminiszter a lap köz­leményére a Magyar Távirati Iroda munka­társa előtt a következőket mondotta: — Nem tételezem fel, hogy Csilléry András ezt a nyilatkozatot ebben a for­mában megtette. Akár megtette azon­ban, akár nem, bizonyos vagyok abban, hogy nincs az országban egy ember sem, aki a kérdéses lapközleményben foglalt állítást rólam elhigyte. Az or­szág közrendjének érdekében áll az is, hogy se a sajtó, se más ne tulajdonít­son meggondolatlanul komoly kormány­zati intézkedéseknek képtelen motívu­mokat. „ Alcazar védői, ti vagytok Spanyolország büszkesége“ TOLEDO, szept. 30. A Toledóból elvonult kormánycsapatok magukkal vitték ágyúikat és hadianyagai­kat. A város egyébként épségben maradt és egyedül az Alcazar környéke pusztult el. Az Alcazarból semmi sem maradt. Franco tábornok kedden Toledoba érke­zett és az Alcazar belső udvarának rom­jai között kitüntetést tűzött fel az Alcazar valamennyi védőjének mellére. A szertar­tás során a következő szavakat intézte az Alcazar hőseihez: — Alcazar védői, ti vagytok Spanyolor­szág büszkesége. Az ősi Alcazar, amely annyi tisztet nevelt a hazának,­­ ma romok­­ban hever. Helyébe újat építünk! A ti pél­dátokat követve, fel fogjuk építeni Spanyol­­országot is! Éljen a haza! Vörös borzalmak SEVILLA, szept. 30. Azok a felkelőcsapatok, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy Badajoz tartományt végleg megtisztítsák a kommunistáktól, Oranja de Tore Mermosa helységben nyo­mára jöttek a vörös csapatok borzalmas kegyetlenkedéseinek. A községbe bevonulva, a temető falánál kilenc férfi, tizenegy női és két gyermek­holttestet találtak. Valamennyien borzal­masan meg voltak csonkítva. A sevillai katonai hatóságok értesülve erről a bor­zalmas leletről, azonnal orvosokat és fény­képészeket küldtek a községbe, hogy álla­pítsák meg, mi történt a meggyilkoltak­kal. Az orvosok megállapították, hogy a férfiakat fejszével leterítették és azután hasbalőtték. Egy ötéves gyermek egész testén mindenütt zúzódások és csonttöré­sek voltak. Ebből azt következtetik, hogy a gyermeket kínzói a lábánál fogva meg­ragadták és falhoz csapták. Le sem lehet «VS 37. in. kir. asztalysszsjáték játéktervét ismét Ben­avítslták 86.000 43.000 sorsjegy nyeremény Egyetlenegy sorsjeggyel nyerhető esetben 700.000 pengő jutalom 400.000 pengő jgr 300.000,»« Főnyeremények: 100.000 p, azután 70.300 p, 50.000 p, 40.000 p stb. Nagyon fontos a 21 drb. 20 000 és 32 drb. 10.000 pengős középnyeremény. Rendkívül lényeges az is, hogy a négy osztály főnyereményei: i. oszt. 25.000 P ii. oszt. 55.000P vi. oszt45.000P iv. oszt. 55.000P Az I. osztályú sorj­egyek hivatalos ára: %= 3,50, +/4 = 7, = 14, 71 = 28 pengő. Ajánlatos minél előbb rendelni, mert a szabad sorsjegyek rövid idő alatt elkelnek. Engedély a képviselői be­számoló megtartására A rendőrség budapesti főkapitánysága a budapesti kereszténypárti képviselők­re­ Ma este fél 10 órakor díszbemutató Császár futárja Orczy bárónő kémtörténete a császári udvarok és a diplomáciai cselszövések feszült légköréből Főszereplő: KARL LUDWIG DIEHL Décsi • Kamara Franco tábornokot kikiáltották a spanyol nemzeti állam elnökévé Bilbao körül egyre szorosabb a felkelők gyűrűje SAINT JEAN DE LUZ, szept. 30. A nemzeti csapatok birtokában levő idióállomások közük a spanyol nemzeti ormány rendeletét, amely szerint Franco és a spanyol nemzeti állam elnökévé kiál­tották ki. Hivatalosan megerősítik Eibar bevéte­­t. A nemzeti csapatok kezére jutott ibar városkában van Spanyolország leg- A nemzeti csapatok 40 kilométerre vannak Madridtól PÁRIZS, szept. 30. A Matin Caceresből eredő értesülései szerint a Madrid felé vezető úton rendkí­vül heves harcok folynak. Bár a kormány­csapatok ellenállanak, valószínű, hogy rö­videsen visszavonulnak a fővárostól mint­egy húsz kilométernyire kiépített állá­saikba. Franco és Varela tábornokok kedden­ este elvégezték a végső simításokat a Madrid ellen irányuló támadás tervén. A la­ corunai rádióállomás jelentése sze­rint a nemzeti csapatok előőrsei elérték lllencas helységet, amely már csak 40 kilo­méternyire van Madridtól. A sevillai rádió jelentése szerint Mad­ridból kétségbeesett üzenetet adnak, le Santanderbe és sürgősen felvilágosításokat kérnek a felkelők által ostromolt város helyzetéről. Queipo de Llano tábornok a szevillai rá­dióban közölte, hogy Bilbao körül napról­­napra szorosabbra záródik a felkelő csapa­tok gyűrűje. Bilbaoban mindjobban érez­hető az élelmiszerhiány. Franco tábornok a győzelmes gibraltári tengeri csata után kétezer embert szállí­tott át Marokkóból Spanyolországba, írni azokat a csonkításokat, amelyeket sok holttesten találtak. A sevillai második hadosztály sajtóosztálya az orvosi szak­­véleményeket és a fényképeket az egész világ közvéleménye elé tárja. Roosevelt a kommunizmus ellen SYRACUSE, szept. 30. Roosevelt elnök a Newyork állambeli Si­­racuseben tartotta első nagy választási be­szédét. Az elnök a leghatározottabban til­takozott az ellen a gyanúsítás ellen, mintha kommunista érzelmei és szándékai lennének. Kijelentette, hogy továbbra is törhetetlen hűséggel ragaszkodik a demo­kráciához, de eltávolítja az amerikai de­mokráciából mindazokat az elemeket, ame­lyek idegenek az amerikai nép lelkének. Ezek közé az elemek közé a kommunizmus is tartozik. — A kommunizmus — mondotta Roose­velt — a társadalmi álhatatlan­ság meg­nyilvánulása, amely a gazdasági bajokban leli kútforrását. Roosevelt azzal vádolta a köztársasági pártot, hogy a kommunizmus örvényének szélére kergette az Egyesült Államok népét. — Ellenfeleim arra törekszenek, hogy a kommunizmus eszméjét belevessék a vá­lasztási küzdelembe. A kommunizmus azon­ban nem két egymással szembenálló párt harcának kérdése.

Next