Budapesti Hírlap, 1936. október(56. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-06 / 228. szám

4 Hitler a munkabér és árpolitika stabilitásáról BÜCKEBERG, okt. 5. A vasárnapi arató hálaünnep alkalmából Hitler vezér és kancellár többi között a következőket mondotta: — Ha a mai időkben a bennünket környező világ egy részébe tekintünk, akkor sok olyat látunk, ami német szem számára idegennek, sőt érthetetlennek tűnik fel. Az emberek mintha nem ismernék egymást többé, testvérháborút, polgárháborút, gyilkosságot, rablást, gyújtogatást, sztrájkokat és kizárásokat látni. Éppen ilyen körülmények között jövünk tudatára annak, mennyire szükséges éppen Németországban életünk és munkánk rendjét minden körülmények között fenntartani. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az egyes emberre bízzuk, hogy tegye azt, amit akar. Mindnyájunk felett ott áll a nagy parancs: teljesítened kell kötelességedet néped szolgálatában. Nem fogom tűrni, hogy valaki ezzel álljon elő. Áram árát, vagy munkám bérét magam állapítom meg. Tekintsenek csak Spanyolországba s tekintsenek más országokba. Ilyen példák láttán nem gondolják-e önök is, hogy jobb, ha gazdasági életünket úgy építjük fel, hogy a munkabér és az árszínvonal között állandó viszony legyen, semmint hogy a munkabéreket és az árakat egyszerűen futni hagyjuk s a végén azután értékcsökentéssel kisérelnek meg a régi állapotot viszszaállítani. Ezt nem akarjuk tenni. De akkor legyünk tisztában azzal, hogy: 1. csak akkor tudunk fennmaradni, ha megvan a társadalmi béke. Az egyesnek alá kell magát vetni az összességnek, a magasabb közös érdeknek. 2. Munkabérpolitikánkat, de ezzel együtt árpolitikánkat is stabilnak és állandónak kell fenntartanunk. Hiszen mi is csinálhatnánk hasonló manővereket, mint amilyeneket másut látunk. Ma felemelem a munkás bérét 15 vagy 20 százalékkal, holnap azután felemelem az árakat 15—20 százalékkal, azután ismét a béreket, majd ismét az árakat emelem s két hónap után leszállítom a német márka értékét s becsapjuk a betéteseket, azután ismét felemeljük a béreket és így tovább. Hiszik-e önök, hogy a német nép ezzel boldogabb lenne? Mi felépítettük az értelem, a rend és az állandóság gazdaságát s a mai napon ismét meg akarjuk fogadni, hogy ezt a gazdaságot fenntartjuk. Wernóczy Géza vármegyei számtiszt tragédiája Kisfiával együtt a villamos elé ugrott Hétfőre virradó éjszaka éjféltájban a Kerepesi úton Budapest felé robogott egy helyiérdekű villamosvonat. Mikor a gumigyárhoz érkezett, a vezető a mozdony reflektorának fénykéréjében egy férfit ésegy gyermeket pillantott meg, a férfi kezénél fogva rángatta a sínre a fiút. A mozdonyvezető szabályszerűen azonnal fékezett, de már nem segíthetett, a vonat elgázolta őket. A közeli rendőrőrszem nyomban a mentőkért telefonált. Megjöttek a mentők és megállapították, hogy a férfi már halott, a vonat kerekei szétroncsolták a testét, a kisfiú azonban él. Bekötötték a sebeit és a Bócas-kórházba vitték. Míg a mentők dolgoztak, már megjelent a rendőri bizottság és hozzáfogott a nyomozáshoz, amely megrendítő tragédiára vetett világosságot. Megállapították, hogy a halott Wernóczy Gábor negyvenkétéves nyugalmazott vármegyei számtiszt, a fiú pedig a gyermeke, Ferenc a keresztneve, tíz éves. Wernóczy Gábor már régebben nyugdíjba ment. A felesége nemrégiben meghalt és az ő gondjára maradt három gyermekük, Ferenc és két kisleány. A kisleányokat rokonoknál helyezte el, maga pedig a fiúval Sashalomra költözött. Wernóczy nagyon bánkódott a felesége után, napról-napra a temetőt járta, órákig állt a felesége sírhantja fölött. Hozzájárult a bajhoz, hogy anyagi gondjai is támadtak, végül lelki válságba jutott és halálra szánta magát. A rendőrség úgy rekonstruálja a történteket, hogy az apa rábeszélte a kisfiút, hogy menjen vele a halálba, elindultak, hogy vonat elé vetik magukat, de mikor a villamos közeledett, a kisfiú megijedt, Wernóczy azonban magával rántotta a sínekre. A tragikus sorsú Wernóczy Gábor kabátja zsebében megtalálták búcsúlevelét. Azt írta, hogy a sors súlyos csapásait nem bírja tovább, magával viszi a kisfiút is, azt hiszi, jobb lesz neki így, mintha árván élne. A levelet aláíratta a fiúval is. A szerencsétlen kisgyerek így írta alá a leve let, Ferike. Wernóczy Gábor holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A kisfiút a kórházban ápolás alá vették. Délben műtétet hajtottak végre rajta, a ballábát amputálni kellett. Kommunisták és tűzkeresztesek összetűzése Párizsban PÁRIZS, okt. 5. Vasárnap Párizsban a kommunisták nagygyűlést rendeztek s ugyancsak gyűlést tartott a kommunisták eleni tüntető, demonstratív szándékkal a De la Rocque ezredes vezetése alatt ,álló, a tűzkeresztesekből alakult Francia Szocialista Párt. A kommunista nagygyűlés és az ellengyűlés összeütközésekre vezetett s csak a nagy erővel kivonult karhatalomnak volt köszönhető, hogy ezek nem jártak súlyosabb következményekkel. A kommunisták a Parc des Princes futballpályán rendezték gyűlésüket, amelyen a szónokok mindannyian a fasizmus elleni harcra szólították fel híveiket. A nagygyűlés súlyos verekedésekbe fulladt. De la Rocque ezredes hívei a futballpálya közelében ellentüntetést rendeztek. De la Rocque ezredes ugyanis elhatározta, hogy ezentúl minden baloldali gyűlés színhelye közelében ellengyűlést rendez, mert a hatóságok a péntekre egybehívott tűzkeresztes gyűlést betiltották. A kommunista vezérek utasítására a vasárnapra virradó éjszaka háromezer főnyi kommunista rohamosztagos szállta meg a futballpálya környékét. A kora délelőtti órákban aztán megindult a tűzkeresztesek felvonulása a Pare des Princes felé. Délelőtt tíz óra tájban már közel tízezer főnyi nacionalista gyűlt öste a futballpálya körül, a kommunisták száma azonban közben mintegy húszezerre emelkedett. A Pare des Princes környékén összegyűlt tüntetők közül, akik meg akarták zavarni a kommunisták gyűlését, mintegy ellentüntetések során mintegy 20 ember ellentünttések során mintegy 20 ember könnyebben megsebesült. A sebesültek között van öt rendőr is. A nagyszámú karhatalmi kirendeltségnek volt köszönhető, hogy nem történtek véres összeütközések. 20.000 főnyi karhatalom vonult ki a gyűléshez, amelyen negyvenezren vettek részt. A francia társadalmi párt ellengyűlésén harmincezren vettek részt. Súlyos kommunista zavargás Londonban LONDON, okt. 5. Az angol főváros keleti városnegyedében vasárnap este súlyos kommunista zavargások voltak. A kommunisták egy fasisztagyűlés megakadályozására mozdultak meg. A több mint kétszázezer főnyi csőcselék a keleti városrész több útvonalán barrikádokat emelt és összetűzött a rendőrséggel. Csak a késő esti órákban sikerült helyreállítani a rendet. Az eddigi megállapítások szerint összesen 268 ember sebesült meg. A letartóztatott tüntetők legnagyobb részét gyorsított eljárással még hétfőn elítélték. A vasárnapi események a parlamentben is napirendre kerülnek. Nép, föld és egészség Kinek mennyi kenyeret ad a magyar föld Móricz Miklós előadása alapján megkezdődött a Turul Szövetség vitasorozata 4 Bornemisza Géza iparügyi miniszter látogatása a Magyar Nép Hete kiállításán A Turul Szövetség a Magyar Nép Hete keretében előadássorozatot rendez a nép, föld és az egészség problémáiról Az első vitaestet hétfőn rendezték meg a Mérnökegylet reáltanodán,vas székházának nagytermében. Az ülést Scholtz Kornél dr. titkos tanácsos, ny. belügyi államtitkár elnöki megnyitója vezette be. Az elnök beszédében hangoztatta hogy az egészségügy problémái nem csupán orvosi természetűek, hanem szervesen összefüggenek a gazdasági és a kulturális kérdésekkel. Rámutatott a legsürgősebb teendőkre. Ezek közé tartozik az egészségügyi ismeretek minél szélesebb körű terjesztése, a szegények ingyenes kórházi ápolásának teljes és általános megoldása, az ivóvíz általános és rendszeres megjavítása, az alföldi városok és falvak utcáinak portalanítása, a falusi lakáskérdés megoldása, a táplálkozás generális feljavítása. Végváry József dr. országgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy a bajtársi ifjúságnak ezúttal ismét mód adatott arra, hogy a soraiból kinőtt fiatal tudósai a széles nagyközönség előtt bizonyságot tegyenek tudományos felkészültségükről. Ezután Móricz Miklós dr., a Stud főszerkesztőjének érdekes, nagy terjedelmű és alapos tanulmányára került a sor. Az értekezés címe ez volt: „Kinek és mennyi kenyeret ad a magyar föld?" A tanulmány, melynek lényegét és végső következtetéseit az előadónak lapunk vasárnapi számában megjelent cikke tartalmazta, a kérdésre rendkívül nagyszámú, számszerű adattal igyekezett pontos választ adni. Az átlag birtok — mondotta — 0,2 és 1000 hold között változoti, vagyis az átlagos maximum ötezerszerese az átlagos minimumnak. A tényleges különbség ennél még sokkalta nagyobb, mert a hitbizományok százezer holdjai a földmíves réteg felső csúcsát szemmel alig látható távolságra emelik a minimum fölé, ami még a 0—2 holdnál is kisebb. Azoknak a sorsa, akiknek a föld bérmunkájuk ellenértékeképpen ad kenyeret, már nem is lehet részesűbb a földbirtokosok zömének sorsánál. Az ő kenyerük egészen bizonytalan a törpebirtokosoké egészen bizonyosan — a nyomor. A földbirtokos elem nyomorán csak a kultúra emelésével lehet segíteni. Növekednie kell az általános kultúrszintnek, ami a fogyasztást megjavítja, terjednie kell a városi kultúrának, hogy a vidék is hordozója és teremtője lehessen annak és ezzel a földmíves réteg sorsában is némi enyhülés következhessén el. A magvas és nagy tetszéssel fogadott tanulmányhoz esőnek Matolcsy Mátyás dr., országgyűlési képviselő szólt hozzá. Hangoztatta, hogy véleménye szerint a probléma lényege az, hogy a nem agrárlakosság mekkora és mennyi kenyeret élvez?! A négy és félmilliós magyar agrárréteg együttvéve csak 23 százalékát élvezi a nemzeti jövedelemnek, míg a lakosság 0,6 százaléka a nemzeti jövedelem 20 százaéka fölött diszponál. Ha az ország sikerrel fel akarja venni a küzdelmet a bolsevizmus ellen, a tőkének meg kell hoznia ezt az áldozatot. Elsősorban is a meglévő gyermekeket kell megmenteni, intenzíven kell törődni a nagy családok sorsával. Németh Imre országgyűlési képviselő Móricz Miklós előadásábólvégeredményképpen azt a következtetést vonta le, hogy a földműveléssel foglalkozó népességnek mintegy négymilliónyi tömege jóformán koldussorsban él. Ezzel szemben mindössze ötvenezer főnyi az a társadalmi réteg, amely gazdagnak nevezhető. Az ország földbirtokterületéből kb. ötmillió hold terület mindössze ezer ember kezén van. Ebből négymillió hold mindössze háromszáz jogi személy tulajdona és ez a háromszáz személy jelenti a háromezer holdon felüli földbirtokosok számát. A földbirtok eloszlásának ez az egészségtelen struktúrája magyarázza az egyetemes struktúra egészségtelenségét. Európának rajtunk kívül még csak egyetlen állama volt, ahol a helyzet hasonló és ez az állam: Spanyolország. Spanyolország huszonötmillió lakosa közül húszmillió a koldus, négymillió teng-teng, egy félmillió ember él jómódban, egy félmillió pedig dúsgazdag. Hozzá kell fogni ennek a gye \ 1936 OKTÓBER 6, KEDD B. H. Gyomor- és bélzavaroknál, hasüregbeli vérpangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél egy-két pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. kerében beteg struktúrának a lebontásához. A szellemi erők fejlesztésére — mondanom sem kell — én is súlyt vetek, de ennél a kérdésnél sokkal fontosabb a probléma erkölcsi része. A magyar értelmiség, sajnos, nincsen eléggé felkészülve a reformokra. Ez alatt azt értem, hogy a középosztály erkölcsileg nem készült fel a probléma megoldására. Ennek a kongreszszusnak a feladata, hogy a magyar középosztályt a probléma fontosságára ébressze ! Steuer György ny. államtitkár hangoztatta, hogy közmunkára és egészséges birtokreformra van szükség. Jóakarattal kell a kérdéshez nyúlni . Ezután még többen szóltak az előadáshoz, majd Weis István berekesztette a vitaestet. Bornemisza Géza a kiállításon Hétfőn délelőtt Bornemisza Géza iparügyi miniszter megtekintette a Magyar Nép Hete kiállítást, ahol a Turul Szövetség nevében Végváry József dr. fővezér, országgyűlési képviselő és Bérczy Ferenc dr., a szövetség országos vezére fogadták és kalauzolták végig a kiállítás területén. A miniszter a legnagyobb megelégedését fejezte ki Végváry József dr. fővezér és Dérczy Ferenc dr. országos vezér előtt, akik a kiállítást megszervezték. Félszázezren tekintették meg vasárnap a kiállítást Vasárnap mintegy félszázezer főnyi közönség kereste fel az Iparcsarnokban a Magyar Nép Hete-kiállítást, amelyet a Turul Szövetség rendezett. A kiállításnak újszerű, modern felépítése és tanulságos adatai, a szobrok, képek és rajzok által életrehívott nagy magyar problémák, azok megoldási lehetőségei és a szemlélő előtt végigvonuló ezeréves magyar történelem egyre nagyobb és nagyobb tömegeket vonz az Iparcsarnokba. Légvédelmi gyakorlat Belgrád fölött BELGRÁD, okt. 5. Hétfőn délután nagy légvédelmi hadgyakorlatok voltak Belgrád fölött. A légi támadás kezdetét szirénadúgás, végét pedig harangzúgás jelezte. A várost „ellenséges” légirajok támadták meg, amelyeket a várost védő seregek a földön és a levegőben igyekeztek visszaverni. Ezzel kapcsolatban a városban a tűzoltóság, valamint a gázvédelmi és egészségügyi szakaszok is gyakorlatot tartottak. * Új iskolaigazgatók kinevezése a fővárosnál A polgármester szolgálati idejük leteltével nyugdíjazta Major István, Kolubán István, Mátyás Jenő, Szöllösi Jenő, Beke Mózes, Imrényi Béla és Schöberl Antal iskolaigazgatókat. Helyettes igazgatókká nevezte ki: Cserey Sándort, Calligaris Ferencet, Ruthner Gyulát, Nyiressy Sándort, Széni Józsefet, Hanvai Károlyt, Kovachich Józsefet, Novák Istvánt és Steffka Jenőt. Az új helyettes igazgatók egy része iskolavezetői megbízatást is kapott, de azonkívül is több változás történt az egyes iskolák vezetésében. A Diósárok-uti erdei iskola igazgatója Rédeky Imre, a Hidegkutiúti iskola vezetője Calligari Ferenc, a Szalag-utcai iskola igazgatója Varga Károly, a Szent István téri iskoláé Csikasz István, a Szinyei Merse utcai leányiskola igazgatója Kuttner Miklós, a Lehel-utcai iskoláé Janosich Antal, a Váci-út 89. szám alatti iskoláé Nyiressy Sándor, a Dugonich-utcai iskoláé Kissler József, a Kén-utcai iskoláé Széni József, a Bezerédj-utcai iskoláé Mihajlovich János, az Ihász-utcai leányiskoláé Führinger Ede, a Gyáli-úti fiúiskoláé Hatlvai Károly, a Százados-úti iskoláé Kovachich József, a városszéli telepi iskola igazgatója Steffka Jenő, a Balkán-utcai iskola igazgatója Novák István, az Ürömiutcai iskola igazgatója pedig Ruthner Gyula lett.