Budapesti Hírlap, 1936. október(56. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-03 / 226. szám

1936 OKTÓBER 3. SZOMBAT B. 11. A minisztertaács táviratilag ad-ex közölte Gömbös Gyula miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy október hó 9-én lesz negyedik évfordulója miniszterelnöki hivatalos esküje letételének. Ez az évforduló az egész nemzeti közvélemény előtt is jelentőséggel teljes, mert alig volt még kor, amelynek négy rövid esztendeje súlyos eseményekben és alkotó munkában olyan gazdag képet mutatna, mint az a legutóbbi négy év, amely Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt telt el. Külpolitikában úgy, mint bepolitikában egyik esemény a másikat követte és ezeknek kaleidoszkópszerű alakulásában tisztán, világosan látszik annak a külpolitikának sikere, amelyet a kormány követett és amelynek helyes voltát a parlamenti ellenzék is mindenkor elismeri. Ezeknek az eseményeknek nem egyszer veszedelmes zajlása közepette Magyarország változatlanul a nyugalom országa maradt. Az alkotó munka belpolitikai téren a megállapított programnak megfelelően és zökkenőtől mentesen folyt. Elsősorban gazdasági és szociális téren és pedig olyan rendszeresen és intenzíven, hogy hatása máris örvendetesen mutatkozik a munkanélküliség csökkenésében, a munkaalkalmak növekedésében. Valóban az alkotások négy esztendeje zárul le a Gömbös-kormány hivatalbalépésének évfordulóján és ez az alkotó munka éppen ezzel az évfordulóval egyidejűleg nyert újabb, hatalmas lendületet azzal a kapavágással, amellyel a miniszterelnökhelyettes megindította az Alföld vízellátásának kérdését megoldani hivatott munkálatokat. A külpolitika terén tovább zajlanak a ma ■még következményeikben alig értékelhető események. Azt azonban nyugodtan remélhetjük, hogy nem csekély részben a legutóbbi négy esztendő kormányzati tevékenységének eredményeként — Magyarország továbbra is a rend, a nyugalom és a munka szilárd európai szigete maraul. * A munka szabadságáról beszélt m éd ma Bornemisza Géza iparügyi miniszter a Magyar Jövő Szövetség ülésén. A munka jogának szentségéül, amelyet minden kormánynak kötelessége megvédeni mindenkivel szemben. Mert a munkához való jogot, mint emberi alapjogot, párthoz, csoporthoz, vagy szervezethez — mondjuk — szakszervezethez való tartozástól függetlenül, mindenki a születésével szerzi meg. A munka joga semmi esetre sem lehet monopóliuma valamely csoportnak, valamely szűkebb társadalmi, vagy politikai körnek. Mindnyájukká ez a jog és ennek hathatós védelme nélkül nincs biztosítva a munkás megélhetése. Amikor az iparügyi miniszter ilyen értelemben beszélt a munka szabadságáról, hitet tett az etikai alapokon nyugvó gazdaságpolitika mellett, amelynek legteljesebb érvényesülése elsősorban a munkásosztálynak jelenti azt a mozgási és érvényesülési szabadságot, amelyért minden kulturáltam munkásosztálya teljes joggal harcol. * A magyarság párhuzamos előre•kítörése a film ipari és művészeti frontján, valamint a magyar sikerek bemutatása a filmeken már régen fáj bizonyos túlzó román köröknek. A fájdalom szülte az irigységet és ez az irigység diktálta az első intézkedést, amely megtiltotta a filmfeliratokon a magyar nyelv használatát. A második intézkedés kivágatta a román mozikban bemutatott valamennyi olimpiai filmből mindazokat a, *részeket, amelyek a magyarok sikerét mutatták be. Bolla Zakariás, a kolozsvári Romania Noua szerkesztője azonban úgy vélekedik, hogy más után kell a magyar sikereket ellensúlyozni. Arra kívánja kötelezni a külföldi filmvállalatokat, hogy leg alább annyi román filmszínészt és technikust alkalmazzanak, mint ahány magyart foglalkoztatnak. Akkor megszűnnék az a tarthatatlan állapot, — mondja — hogy a románok állandóan tapsolni kénytelenek a mozikban a magyarok teljesítményeinek. Bolla Zakariás tehetséges, de szertelen ember. Nem tud pártkeretekben megmaradni és külön frontot alkot lapjával a román politikában, meg közéletben, ahol különösen Maniu védelmét tűzte ki élete céljául. Úgy látszik, egyoldalú szemlélete megfosztja a szükséges kritikai érzékétől is, mert amikor megfogalmazta furcsa javaslatát, elfeledkezett arról, hogy nincs hatalma a külföldi filmvállalatok felett, amelyeknek alkotásaira a román közönség még jó ideig rászorul. De azt is elfelejtette, hogy Romániának még nincsen filmipara, nincsenek filmművészei és technikusai sem. Nincs tehát kit elhelyezni. Mert ha volnának megfelelő román művészek és műszaki szakemberek, akkor ezeket a vállalkozás szívesen fogadná éppen úgy, mint a magyarokat, akiket szintén nem kényszer nyomása alatt foglalkoztatnak. A logikátlan okoskodásból és a naiv javaslatból azonban kilóg a lóláb, ha semmi egyebet, de annyit mégis el lehetne érni, hogy a magyar filmeket és a magyar közreműködéssel készült filmeket — amennyire lehet — ki kell tiltani Romániából. De akkor egyszerűbb ezt nyíltan megmondani és nem ilyen nagyon is átlátszó trükkel megvalósítani akarni. A nemzet kulturszínvonalától függ a falu népének jövője Kozma Miklós belügyminiszter megnyitotta a Magyar Nép Hete kiállítását Kozma Miklós belügyminiszter kedden délelőtt féltíz órakor ünnepélyes keretek között nyitotta meg az Iparcsarnokban a Nép-, Föld-, Egészségkiállítást, amelyet a Turul Szövetség rendezett a Magyar Nép Hete keretében. Az ünnepélyes megnyitóra előkelő közönség gyűlt egybe az Iparcsarnok bejárata előtt. Ott volt Szendy Károly polgármester Salamon Géza fővárosi tanácsnok, Lenn Ottó, a MÁV elnöke, Terstyánszky Ákos postavezérigazgató, Chorin Ferenc felsőházi tag, a GyOSz elnöke, Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója, Petres József dr., az OTI alelnöke, Ferenczy Tibor dr. főkapitány, Eckhardt Ferenc dr. egyetemi tanár, jogkari dékán, Szablya János, az Iparművészeti Társulat ügyvezető elnöke, Gyulay Tibor dr., a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Kádas Károly dr. iparügyi minisztériumi miniszteri osztálytanácsos, Kiss Endre dr., Kecskemét polgármestere, az országgyűlési képviselők közül Karafiáth Jenő dr. ny. miniszter, Biró György, Boczonádi,Szabó Imre, Emch- Harrach Tihamér, Görgey István, Usetty Béla s még sokan a közélet kiválóságai közül. Kozma Miklós belügyminisztert, aki Johan Béla dr. államtitkár kíséretében érkezett, a Turul Szövetség díszszázada fogadta. A belügyminiszter végighaladt a díszszázad arcéle előtt, majd az előkelőségek csoportjához lépett. Itt Végváry József dr., a Turul Szövetség fővezére, a kiállítás rendezőbizottságának elnöke üdvözölte őt. A Turul Szövetség küldetést teljesít — A Turul Szövetségbe tömörült bajtársi ifjúság — mondotta többi között — küldetést kíván teljesíteni akkor, amiken a magyar társadalom figyelmét felhívja azokra a megoldandó nagy problémákra, amelyeket a magyar falvak, tanyák és puszták kis házainak virágos ablakai rejtegetnek — felkutattuk a nemzet gyökerét, a magyar népet, hogy saját tapasztalatunk alapján sikerrel munkálkodhassunk célunk érdekében. Felkerestük munkája közben a magyar népet, a magyar parasztot, hogy az orvos lelkiismeretességével megfogjuk pulzusát, pontos láztáblát készítsünk és feljegyezzük mindazokat a mulasztásokat és hibákat, amelyek a betegségnek jellemző tünetei. Ez a kiállítás nem más mint e láztáblának és a tünetek leírásának ismertetése azon a konzíliumon amelyre meghívtuk a magyar közönséget A magyar ifjúság nem akarja félreveri a harangot, hanem ellenkezőleg, bizonyítani kívánja azt, hogy a betegség nem gyógyíthatatlan. A belügyminiszter beszéde Kozma Miklós belügyminiszter az üdvözlő beszédre a következőkben válaszolt: " A kormány programjának egyik legalapvetőbb pontja a népegészségügy fejlesztése és a népies, szociális politika érvényesítése. Ebbe a máris eredményeket felmutató, egységesen elgondolt és szerves felépítési munkába kapcsolódott be mint értékes segítség a múlt év őszén a Turul Szövetség „Egészség Hete” jeligéjű kiállítása. A most megnyíló Nép-, Föld- és Egészségkiállítás folytatása a múlt év Egészség Hetének s hiszem, hogy sikerének is. A Nép és föld egymáshoz kapcsolódó fogalmak — kell, hogy éppen így egymáshoz kapcsolódjék a nép és az egészség fogalma is. Egészségügyi és szociális téren a társadalom ma magasabb kívánságokkal lép fel, mint a háború előtt. E kívánságok jogosak és teljesítendők a józan lehetőségek határáig. A sikerhez, az elérhető eredményekhez szükséges, hogy ismerjük a valódi helyzetet, a követendő, fejlődést hozó módszereket. De szükséges ezenfelül az egységes irányítást jelentő kormányzati tevékenységet összekapcsolni a társadalom segítő tevékenységével s érdeklődésével is. A Nép, a Föld és az Egészség jegyében — A helyzetismerettel rendelkezünk. Komoly és alapos tudományos munka és statisztika tárja szemünk elé a helyzetképet. Itt újat nem is kaphatunk, tudunk mindent. A jobb helyzetet elérő, a javulást jelentő módszereket szintén ismerjük. A megvalósításnak üteme a rendelkezésre álló anyagi eszközökön kívül a nemzet átlagos kulturszínvonalától, összeműködni tudásától, kegyelmétől s áldozatkészségétől függ. A harmadik követelményt, a társadalom érdeklődését kívánja szolgálni és fokozni ez a most megnyíló kiállítás a Nép, a Föld és az Egészség jegyében. — Ezért a kiállítás megvalósítását örömmel üdvözlöm, különösen, ha a jövőbe tekintve javítani akar. Örömmel üdvözlöm, ha hatásában, az optimizmus nevében mutat rá arra, ami máris történt — valódi képet ad arról, ami bajt jelent, de nem azért, hogy keseregjünk és okoljunk, hanem a javítani akarás jegyében azért, hogy bizakodással segítsünk, örömmel üdvözlöm pedig elsősorban akkor, ha minden baj és hiány mellett is a legfontosabb igazságot dokumentálja. Ez a legfontosabb és kétségtelen igazság pedig az, hog* a magyar nép példátlan nehéz történelmi múlt dacára és egy nagyon nehéz, de javuló jelentésve őserejében töretlen, lelkében erős, bizakodó és bátor fizikumában és lelkierejében pedig semmivel sem áll hátrább más népeknél, — sőt. — A nép, a föld és az egészség jegyében rendezett kiállítás keltse fel az érdeklődést komoly problémák iránt, tanítson, neveljen és irányítson komolyan és eredménnyel. Akkor eléri célját ez a kiállítás és vele a Turul Szövetség és annak érdemes vezetősége, amelynek őszinte köszönetemet fejezem ki a kiállítás létrehozataláért. E kiállítást annak a célnak jegyében nyitom meg, amelyet szolgálni kívánunk, a magyar ifjúsághoz pedig azt a kérést intézem, hogy a helyzet, célok és módszerek ismeretében a kutatás teréről, amelyen ma már túlvagyunk, a kormány, által kijelölt helyes után, most már a segítés, a komoly felvilágosítás, szóval a helyes megvalósítás útjára lépjen, mert ma ez az ő kívánatos és helyes feladata , mert így jutunk kormány, ifjúság, társadalom összefogva a szebb magyar jövő felé. A belügyminiszter szavait nagy éljenzés követte. Kozma Miklós belügyminiszter ezután Johan Béla dr. államtitkár és a 5 megnyitó ünnepélyen résztvevő előkelőségek kíséretében Végváry József dr. vezetésével a kiállítás megtekintésére indult. A főváros pavilionja A fővárosi útépítési ügyosztály csoportja, amelyhez a fővárosi kertészet is tartozik, három teremben ügyes, modern elrendezésben mutatja be a főváros közegészségügyének és higiéniájának előmozdítása céljából a főváros út- és csatornahálózatát, továbbá mindazt, amit a kertészet az utóbbi években végzett. Szemléltetően mutatja be az utak higiénájának fontos kérdését, úgyszintén Budapest földalatti világát, a csatornázást, azonkívül itt látható még a fővárosi kertészet által készített rendezési tervek, amelyek között a Tabán, a városligeti körönd, a Városmajor és a Ferdinnd-tér rendezésének terve is szerepel. Osztrák vélemény Benes elnök sikertelen felvidéki útjáról BÉCS, okt. 2. : A hivatalos „Wiener Zeitung” vezércikke fölöttébb kétesnek tartja Benes elnök tólföldi útjának sikerét. Az ilyen ünnepélyes külsőségekkel feldíszített látogatások — mondja a lap — nem alkalmasak arra, hogy feltárják a valódi helyzetet és csak dekoratív értékük szokott lenni. A tótok élés szembenállása a központosító törekvésekkel szemben ez alkalommal nem juthatott kifejezésre, de a felszólalásokból kitűnt, hogy a tót néppárt ragaszkodik az önkormányzat követeléséhez. A két nép megbékélésének nehézségeit az is mutatja, hogy a tót származású Hodzsa miniszterelnöknek máig sem sikerült a tót néppártot rábírnia a kormánykoalícióban való részvételre. A lap ezután részletes vizsgálat alá veszi a cseh belpolitikai helyzetet s arra az eredményre jut, hogy Csehország súlyos elhatározások előtt áll. A nemzetiségi kérdések következtében a cseh köztársaság politikai szenvedélyek tűzfészke lett, s a gazdasági viszonyok nyomása alatt fokozódik a szélsőségek térnyerése. Hodzsa miniszterelnöknek — így fejeződik be a cikk — minden derűsen látása mellett be kell vallania, hogy a cseh demokrácia útja belső és külső ellenségek között, veszélyes szakaszon vezet keresztül. Nem tűrnek magyar jegyzőt Székelyföldön KOLOZSVÁR, okt. 2. Az udvarhely megyei megyefőnök belügyminiszteri rendeletre hivatkozva, tizenkét magyar jegyzőt és három román jegyzőt, akiknek azonban felesége magyar, rendelkezési állományba helyezett. Kilátásba helyezte, hogy nem bocsátják el az illetőket, hanem a királyságbeli állomáshelyekre helyezik át. Udvarhely megyében így csak két magyar jegyző maradt a helyén. Valószínűnek tartják, hogy a jegyzőkkel kapcsolatos intézkedés a megyefőnököknek azzal az értekezletével van összefüggésben, amelyen intézkedéseket hoztak a székely megyék„visszarománosítására”. Az erdélyi magyarság iskolasérelmei BRASSÓ, okt. 2. A most kezdődő iskolaévvel kapcsolatos beiratások közül a gyergyószentmiklósi állami iskola igazgatója 47 magyar tanuló iskolai bizonylatának kiadását tagadta meg. Négy elemi iskolai tanuló esetében indok gyanánt azoknak román származását állapította meg, a többi 43 esetben még ennyi fáradtságot sem vett magának és tilalmát minden indokolás nélkül adta ki. Hasonló a helyzet Karcfalván, Csovotfalván és Nagykászonban. A nagykászoni állami iskola igazgatója névelemzést tartott és a színmagyar Mihalcs-család három gyermekének felekezeti iskolába való beiratását megtiltotta azon a címen, hogy román származásúak. Egy magyar tanulót azért nem engedett katolikus felekezeti iskolába menni, mert anyai ágon egyik őse görögkatolikus vallásé volt. Az iskolafenntartó katolikus egyházi hatóságok panasszal éltek a közoktatásügyi minisztérium előtt és itt azt az ítéletet kapták, hogy ha panaszaik megvizsgálása után úgy találják, hogy azok jogosultak, remélhetik a jogorvoslást.