Budapesti Hírlap, 1937. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1937 JANUJAR 1. PÉNTEK B. B* A miniszterelnök és a NÉP elnökének újévi luddy Béla, a NÉP országos elnöke, az újév alkalmából a következő táviratot intézte Darányi Kálmán miniszterelnökhöz: ,_Az 1937. év beköszöntével úgy az elnökletem alatt álló Nemzeti Egység Pártja és annak vidéki szervezetei, valamint a magam, nevében ragaszkodó szeretettel, hűséggel és a jövőbe vetett nagy bizalommal küldöm. Nagyméltóságodnak jókivánatainkat és a még sok megpróbáltatás elé néző nemzetünk biztos jövőjét alapozó munkásságodra a magyarok Istenének áldását kérem. Ivády Béla.” Darányi Kálmán miniszterelnök az üdvözlésre a következő távirattal válaszolt: „Nagyméltóságú Elnök úr! őszinte örömmel vettem üdvözlő táviratodat, amelyet az újév alkalmából úgy a magad, mint a Nemzeti Egység Pártja és annak vidéki szervezetei nevében hozzám intézni szíves voltám Rendületlenül bízom nemzetünk jobb jövőjében és megingathatatlanul hiszek abban, hogy Isten segítsége, valamint a magyar nép józansága, fáradhatatlan szorgalma és nemes törekvései sokat szenvedett hazánkat végül is a boldogulás biztos révébe fogják vezetni. Amidőn szíves üdvözlésedért úgy Neked, mint a NÉP minden egyes tagjának mélyen átérzett hálás köszönetet mondok, legyen szabad valamennyiteket egyúttal arra kérni, hogy nehéz munkámban az új esztendőben is azzal a hazafias bizalommal méltóztassatok támogatni, amily bizalommal és nagyrabecsüléssel én viseltetem pártunk minden egyes tagja iránt. Isten segítsen bennünket továbbra is az új esztendőben ránk váró nehéz munkánkban és küzdelmeinkben. Darányi Kálmán dr. m. ki?, miniszterelnök. Bethlen István gróf nyilatkozata az időszerű magyar kérdésekről Bethlen István gróf a 8 Órai Újság újévi számának nyilatkozatot adott. A nyilatkozat foglalkozik a romániai magyarság üldözésével, a revízióellenes német újságközleményekkel, a Darányi-kormány politikájával és a keresztény haladó konzervatív politika feladataival. A nyilatkozat első része, mely az utódállamok területén élő magyar kisebbségek helyzetével s a sorsuk megjavítása érdekében szükséges tennivalókkal foglalkozik, lényegében megismétli annak a karácsonyi cikknek a tartalmát, amely az érdekelt államok közötti közvetlen tárgyalást, a nagyhatalmak igénybevételét, azután a Népszövetséghez való fordulást és teljes sikertelenség esetén annak a gondolatnak megfontolását és keresztülvitelét ajánlotta, hogy lépjünk ki a Népszövetségből. A revízióellenes német újságközleményekről megállapítja, hogy azok igaztalanul támadják a magyar magatartást. Ezek közül jelentősnek csupán Rosenberg cikkét tartja, akinek előkelő szerepe van a mai németországi politkai rendszerben. Az a kérdés, — mondja — hogy ez a cikk fedi-e a német kormány hivatalos állásfoglalását Érzésem, — folytatja — hogy a kettő között különbség van. Azután kimutatja, hogy Magyarország milyen önmérsékletet tanúsított s elhárítja azt a vádat mintha Magyarország revíziós, vagy más igényei kapcsán támogatás céljából megokolatlan követelőzéssel lépett volna fel. Elmondja, hogy Magyarország például a német-osztrák és az Anschluss kérdésben is a legnagyobb önmérsékletet tanúsította magatartásában annak ellenére, hogy ebből kára volt hiszen azt a vádat emelték ellenünk, hogy Németoszág vontatókötelén járunk. A nyilatkozat úgy foglalja össze a revíziós magyar követeléseket hogy a határainkon lakó magyarság és területeik visszaadandók, míg a többi, Nagymaagyarországhoz tartozó területen az ott élő népek népszavazása, vagyis önrendelkezési joguk gyakorlása biztosítandó, hogy nyilatkozhassanak, hova kívánnak tartozni. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a német közvélemény a magyar revíziós igények felől másként gondolkozik, mint a Rosenberg-fék- cikk. A nyilatkozat befejező része az ifjúság elhelyezését és a függő gazdasági kérdések rendezését szorgalmazza, majd a Darányikormánnyal és a pártközi békével foglalkozik. Azt mondja, hogy vélekedése szerint a Darányi-kormány a legjobb szándékkal fogott hozzá muslicájához és működése sok tekintetben máris eredményes. Az alkotmányproblémák tekintetében a kormány nyilatkozatai és tevékenysége is kifogástalanok. A kormánynak sikerült a békés pártközi légkört megteremteni és a választójogi értekezlet tanúsítja, hogy az égető alkotmányjogi reformok terén is hajlandó a szükséges lépéseket megtenni. A követendő politika alapvetését a keresztény és haladó konzervatív politika követésében jelöli meg a nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy az alkotmányosság alapján kell törekedni a közéletben szereplő összes tényezők békés együttműködésére, az alkotmányjogi reformok megoldására. A többi reformok terén a kockázatnélküli fokozatos haladás az egyedüli út, amely megfelel a magyar konzervatív, de egyúttal haladó politika követelményeinek. A nyilatkozat befejező része így hangzik: Nagy külső problémák várnak megoldásra. Európa egy nagy viharzó tenger tükréhez hasonló, amelyen a kis magyar sajkát kormányozni óriási felelősséggel járó nehéz feladat. Ilyen időkben félre kell tenni az apró-cseprő differenciákat és nem lehet kákán bogot keresni, hanem össze kell fogni, ki-ki a maga posztján állva, a köz érdekében. Komárom-Esztergom köszönete a hercegprímásnak ESZTERGOM, dec. 31. Komárom-Esztergom vármegye kisgyűlése rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése követett. Mindkét ülésen Radocsay László dr. főispán elnökölt, aki megnyitó beszédében a kormányzó olaszországi útjának jelentőségéről és az 1938. évi budapesti eucharisztikus kongresszusról emlékezett meg. Serede Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás érdeme, — mondotta — hogy XI. Pius pápa Budapestet választotta a kongreszszus színhelyéül. Ezért javasolta, hogy vármegye közönsége üdvözlő iratban fejezze ki háláját és köszönetét a hercegprímásnak. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg ezután a váratlanul elhúnyt Reviczky Gábor dr. vármegyei főjegyzőről. A tárgysorozat során szavazás útján betöltötték az egyes megüresedett megyei bizottsági tagsági helyeket. A közgyűlés elhatározta, hogy a népművelési kerettörvény megalkotása és a lótenyésztés fejlesztése érdekében felír a kormányhoz. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy felír a kormányhoz és kéri, hogy az OTI és a MABI a vidéken befizetett és állandó betétként kezelt pénzeket az illető vidéki körzetek pénzintézeteinél kezeltesse. Végül megállapította a közgyűlés a közúti alap 1937. évi költségvetését. rvrv/Arm/\fVAArvf\AAAr Schmidt Guidó a németosztrák kibékülésről BERLIN, dec. 31. A 12 Uhr Blatt több politikai személyi-ség újévi nyilatkozatát közli. Schmidt Guidó dr. osztrák külügyi államtitkár többek közt a következőket írja: „Az évforduló alkalmából hálával gondolok az osztrák szövetségi kancellára és a német birodalmi kancellárra, akik a július 11-i egyezménnyel Európa szívében helyreállították a békét és létrehozták a kibékülést a két német álam között”. Q3TO&Zkdl£M&tr/news mm ■'önv gyi ‘ eV ' • / jjjjjjj ' HITLER új négyéves terve »A versaillesi szerződés béklyóiból politikailag megváltott nép a gazdasági bilincseket is lerázza« BERLIN, dec. 31. Hitler vezér és kancellár az újév küszöbén kiáltványt intézett a nemzeti szocialista párthoz. A kiáltvány egyebek között a következőket tartalmazza: — Adjatok négyévi időt, — így szólt az a kérés, amelyet 1933-ban a német néphez intéztem, amikor a hatalmat átvettem. — A negyedik év most véget ért. Egy mélyen megalázott, politikai és erkölcsi csapások alatt roskadozó, gazdaságilag tönkretett nép újra lábára állott. Ez a csoda a nemzeti szocialista párt műve volt. Németország egyre inkább az európai kultúra és civilizáció védőbástyájává válik, az emberiség ellensége, a bolsevizmus ellen. Németország ezzel a szilárd európai béke biztos kezessé válik. A versaillesi szerződés béklyóiból politikailag megváltott nép az elkövetkező négy évben a gazdasági bilincseket is lerázza. Az újév küszöbén azt a fogadalmat tesszük, hogy népünk iránt az eddiginél még fokozottabb szeretettel sem munkától, sem áldozattól, sem fáradságtól nem riadunk vissza. Hitler újévi felhívása a birodalmi véderőhöz BERLIN, dec. 31. Hitler vezér és birodalmi kancellár az újév alkalmából a következő felhívást intézte a birodalmi véderőhöz: „Katonák! A német honvédelem történelmének nevezetes éve ért véget. 1936 március 7.-e óta ezredeink újból a Rajnánál állanak. A kétéves szolgálati idő bevezetése megszilárdítja a hadsereget és ezzel erősíti a birodalom biztonságát.” „Köszönetet mondok nektek hű kötelességteljesítestekért. Kövessétek az uj esztendőben is az örök jelszót: Mindent Németországért!” Göring az új négyéves tervről BERLIN, dec. 31. Göring miniszterelnök újévi felhívást tett közzé, amelyben a többi között a következőket mondja: — A vezér az új négyéves tervvel új feladatot jelölt ki számunkra, amely a német nép egész erejét igénybe veszi és amelyet mindnyájunknak viselni kell. , Arról van szó, hogy a német nemzet politikai szabadságának művét megkoronázzuk azzal, hogy Németországot a jelenre és a jövőre gazdaságilag függetlenné tegyük. Göbbels rádióbeszéde az új év feladatáról Göbbels dr. birodalmi miniszter ma este hét órakor az új esztendő küszöbén rádióbeszédet mondott, amelyet valamennyi német adóállomás közvetített. Beszédében a többi közt ezeket mondta: — Hazudna, aki azt mondaná, hogy ez az év közülünk bárkit is megkímélt a gondoktól, de ebben az évben, a súlyos megpróbáltatások és a legszörnyűbb elkeseredés ideje után, amely népünk vállára 1918 és 1933 között nehezedett, ismét visszatért a boldogság Németországba. Forradalmunk első éveinek vetése már lassankint megérlelt gyümölcsét és örömmel állapíthatjuk meg, hogyan jut hozzá az egész nemzet lassankint e gyümölcsök élvezetéhez. A miniszter azután rövid visszapillantást vetett az elmúlt évre s annak politikai sikereire, így hangsúlyozta többek között, hogy megvannak a gazdasági javulás előfeltételei is. Emiatt szükség volt arra, hogy 1936-ban a politikai természetű cselekmények és intézkedések egész sorát hajtsák végre, mert ezek szükségesek voltak a nemzeti élet biztosítására. Az újév feladatai világosak: Tovább kell építenünk a birodalmat. A nemzeti életünk biztosítására szolgáló négyéves terv első részének keresztülvitele az egész nemzet teljes odaadását kívánja. E munka mellett kell megvalósulnia szociális rendünk további tökéletesítésének. Ez népközösségünk alapja, amely a legbiztosabb kiinduló pontot nyújtja nemzeti erőnk izznosítására, tekintélyünk gyarapítására és arra az elhatározottságra, amelylyel Németország a kominternnek az egész világra kiterjedő földalatti bolsevizálási kísérletei ellen a legtántoríthatatlanabb és legkérlelhetetlenebb ellenállást tanúsítja. Lebrun békebeszéde a külföldi diplomaták fogadásán PÁRIZS, dec. 31. Lebrun köztársasági elnök csütörtökön délelőtt, az ó esztendő utolsó napján fogadta a diplomáciai testület tagjait. Az ünnepélyes fogadáson jelen volt Delbos külügyminiszter és Vienet külügyi államtitkár is. A diplomáciai testület nevében Valerio Valeri apostoli nuncius, mint a diplomáciai testület doyenje, annak a reményének adott kifejezést, hogy az új esztendő békét hoz az emberiségnek. Lebrun válaszbeszédében ugyancsak az emberiség békéje mellett szállott síkra. Hangoztatta, hogy minden országnak részt kell vennie az 1937. évi párizsi világkiállításon, amelyen nyilván ez alkalommal is kifejezésre fog jutni az általános béketörekvések várható kielégítő eredményeibe vetett remény. A köztársasági elnök végül arra kérte az apostoli nunciust és a diplomáciai testület többi tagját, hogy az államfőikhez juttassák el legszívélyesebb újévi jókívánságaik .