Budapesti Hírlap, 1937. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-05 / 3. szám

1937 JANUÁR 3. KEDD B. H. KÖZGAZDASÁG -m­ A magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény PRÁGA, jan. 4. Az új magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény, amely január elsején életbe lé­pett, öt konstrukción épült fel. Az első cso­portban Csehszlovákia, mintegy hatvanmil­lió korona értékű fát, 43 millió értékű sze­net, és kokszot, százötvenezer méter mázsa faszenet és 210 métermázsa juhtúrót szál­lít Magyarországnak. Magyarország ebben a csoportban mezőgazdasági termésteket szállít Csehszlovákiának és pedig többek között 30—40.000 darab sertésű­, 9500 da­rab juhot, 1200­ mázsa vajat, ezer mázsa paprikát, 20.000 mázsa kölest, 10.000 mázsa lencsét, 10.000 mázsa babot, 12.500 mázsa borsót, háromezer mázsa hagymát, ötezer mázsa fokhagymát, 330 vágón zsírt és szalonnát, 2000 mázsa meggyet, 1000 mázsa mákot, 5.760.000 darab tojást, 500 mázsa zöldséget, 1150 lovat és 50 mázsa pontyot. Az egyezmény második pontjába az ipari cikkek tartoznak. A keret körülbelül har­mincmillió korona. Csehszlovákia vegyi, textil, üvegpapír árukat, valamint textil­ipari gépeket szállít, amivel szemben Ma­gyarország kompenzációs alapon izzólám­pát, szőrmeárut, papírmasséárut, fényér­zékeny papírokat, rádiókészülékeket és csö­veket, gyógyszereket, vegyi szereket és k­ülönböző segédanyagokat, mezőgazdasági gépeket. Ennek keretében bonyolódik le a ■magyar barnaszén, lignit és pirít csehszlo­vákiai bevitele és a különbözetét magyar gyümölccsel fedezik. A harmadik csoportba nem kontingentált cikkek tartoznak, a keret körülbelül har­mincmillió csehszlovák korona.. Ebben a csoportban csehszlovák részről kaolin, fel­vidéki gyapjú, fenyőkéreg, magnezit, komló, ásványvíz, cellulózé és analin fes­­ték kerül kivitelre. A negyedik konstrukcióba a fürdőszárhta tartozik. Erre a célra hatmilió cseh koro­nát sikerült biztosítania Csehszlovákiának. Ez összeg erejéig Csehszlovákia magyar exportcikkeket vesz át, melyek közül leg­fontosabb tételek a 120 vágón barack, és a 130 vágón alma. Az utóbbi különösen je­lentős, mert az előző években Csehszlová­kiában Magyarország legfeljebb harminc vágón almát tudott elhelyezni. Az ötödik csoport az úgynevezett Rima­segély konstrukció, ennek keretében Cseh­szlovákia 266 vágón zsírt és szalonnát, szőrmét és egyéb árut importál Magyaror­szágról összesen 25 millió korona érték­ben. Lényegében már elkészült a kereskedelmi szerződés is, amelyen ez időszer­int néhány jelentéktelen kérdés vár tisztázásra, de minden remény meg­van arra, hogy a ren­des kereskedelmi szerződést, még az év elején valószínűen diplomáciai úton életbe­léptetik. Ugyanekkor a várható vámkartelegyez­­m­ény életbeléptetése is. A két ország kö­zött tárgyalások indultak meg állategész­ségügyi egyezmény létesítése érdekében is.­­ A devizabűncselekmények üldözésé­nek egységesítése Ausztriában, Bécsből je­lentik. Az osztrák igazságügyminisztérium jelentős szervezeti újításra határozta el magát, hogy nagyobb sikerrel bocsátkoz­hassák harcba az egyre jobban elhara­pódzó devizabűncselekmények ellen. A fő szempont, amely vezérli ezeket az újítá­sokat, az, hogy az összes devizabűncselek­mények kivizsgálása és a bűnügyi eljárá­sok folyamatbatétele egységesen történ­jék. Ennek érdekében az úgynevezett gaz­dasági rendőrség hatáskörét lényegesen kibővítik s megteremtik a devizaügyész­séget, amely illetékes lesz minden deviza­ügyben. Ezeket az intézkedéseket az Osz­trák Nemzeti Bank kezdeményezte. — Alkalmazottai, betegsegélyző pénztára Olaszországban, Rómából jelentik. A me­zőgazdasági, műszaki és irodai alkalma­zottak betegsegélyző pénztára január else­jén kezdte meg működését. A pénztárba a magánalkalmazottakról szóló törvény értelmében mind az alkalmazott, mind a vállalat az alkalmazott havi fizetésének három százalékát fizeti be. Az alkalma­zottnak betegség esetén joga van három hónapig teljes fizetésére és ez alatt az idő alatt fel sem mondhatnak neki. Ha három­hónapi betegség után az alkalmazottnak felmondanak, akkor joga van annyi havi fizetésre, ahány évig az illető vállalat alkalmazásában állott. Az első parancsolat iS ÍRTA: SIMONFAY MARGIT Most nem értette, honnan veheti egy ember a merészséget ahhoz, hogy elítélje a másikat. Hogy lehet az, hogy vádolják és nem mentegetik egymást? Eltűnődött rajta, hogy ő, aki elfordult az Isten­től és kerülte a templomokat, elítélte Ágota nénit, a szegény magányos öregasszonyt, aki Isten házát látogatta, s a maga tehetsége és ereje szerint bizto­san kereste Istent. Hogy lehet az, hogy ő el tudta ítélni valakinek a jószándékát? És hogy lehet az, hogy az emberek mindig a má­sok bűneivel foglalkoznak, ahelyett, hogy a saját lelküket javítanák? Figyelmeztetni kellene őket arra, hogy ez az egyetlen dolguk van a földön. A lel­küket kell megtisztítani a hosszú és fáradságos út alatt, amit életnek hívnak. A szenvedéseket és csa­pásokat vállalni kell. Nem szabad fellázadni, nem szabad visszafordulni. A legnehezebb út vezet Isten­hez. Blanka azon tépelődött, hogy hogyan rázhatná fel az embereket veszedelmes kábultságukból ? Ho­gyan mondhatná el nekik azt, amivel megmenthetné őket. Megérezte, hogy a nehézség ott rejlik, hogy semmi újat nem mondhatna nekik. Semmit, amit százszor meg ezerszer ne hallottak volna. Hogyan világíthatna rá igazságokra­, mikor az igazságok félredobva hevernek az útszélen? Mi­csoda módon tehetné újszerűvé az elcsépelt kifejezé­seket? Ember nem képes erre. Csodának kellene tör­ténnie, hogy az emberek meglássák azt, ami a sze­mük előtt fekszik. Nem akart elcsüggedni. Hiszen vele ma megtör­tént ez az isteni csoda.. Mint Pál a római, ma ő is szózatot hallott és a hit fénye villámként csapott a szivébe. Ennél a világosságnál ma már látja, hogy min­den úgy történt jól, ahogyan megtörtént. Az ő hamis bálványának le kellett dőlnie, hogy ő az igaz Isten felé fordulhasson. Ezen a világon minden Isten dicsőségéért és az emberek javáért történik. Csak végig kell menni az úton. Küzdeni sokszor saját magunk ellen is. Le­győzni a vágyainkat, amelyek a mi legnagyobb ellen­ségeink. Lehúnyta a szemét. Kápráztatta a gondolatok fényessége, melyek mint valami kinyilatkoztatás cikáztak át az agyán. Alig tudta követni őket. Maga is meg volt lepve és el volt bűvölve tőlük. Hogy lehet az, hogy most egyszeriben mindezeket tudja és érti? Hogy lehet az, hogy eddig semmit sem tudott felőlük? Még mindig nem érezte, hogy teste is van és hogy súlya is van a testének. Még mindig, mintha szárnyak hordozták volna a havas, napfényes uta­kon. Nem érezte a hideget, sem a fáradtságot. Em­berekkel találkozott, akikre rá sem nézett, akik nem ismerték és mégis megfordultak utána. Valami meg­rendítő és megfoghatalan sugárzott belőle. — Milyen különös — mormolták, akik látták és nem tudták, hogy mi a különös rajta. — Az emberek — gondolta Blanka — mind Isten bárányai, akikre az ördög vadászik. Szeren­csére Isten vigyáz rájuk és megőrzi őket minden bajban. Most egyszerre tudta azt is, hogy nem azok az igazi bajok, amelyeket az emberek felismernek és annak tartanak. Nem azok a bajok, amitől legtöbb­ször szabadulni szeretnének. Ezek a bajok sokszor a segítséget jelentik az igazi veszedelemben. A gaz­dagság, a dicsőség, az örömökbe feledkezés azok az igazi veszedelmek, melyek az embert eltávolítják Istentől. Eltakarják előle eredeti célját és rendel­tetését. Most valaki elébe állt az úton és megállásra kényszerítette. A doktor volt. — Már mindenütt keresem­. Merre bujkált? A hangja vidáman csengett, de szeme komolyan fürkészte Blanka arcát. Az asszony megérezte, hogy aggódott érte és ez kimondhatatlanul jól esett neki. — Templomban voltam és utána járkáltam egy kicsit. — A ródlstoknál kerestem. Azt hittem a célhoz indult. — De otthagytam. Fárasztottak az emberek. Egyszeriben azt érezte, hogy most is fáradt, alig bírja emelni a lábát. Az orvos barátilag karolt beléje. — Jöjjön csak — mondta biztatóan —, már nem vagyunk messze. Úgy látom, kimerült. Nem volt okos dolog elkószálni a tegnapiak után. Már bánom, hogy nem ítéltem szobafogságra. De ki gondolta volna, hogy megint megszökik? A többiek már ebé­delnek. Blanka csodálkozott az idő repülésén. Hallgatva lépegettek, aztán a doktorhoz fordult és nagyobb nyomaték kedvéért kihúzta karját a karjából. — Mondja, vallásos ember maga? « A doktor nem lepődött meg. Szokása szerint fél­oldalt hajtotta a fejét és nyugodtan nézett le az asz­­szonyra. Nyugodtan és gyengéden. — Most ne törje ezen a fejét, drágám, egyálta­lán ne is gondolkozzék pár napig. Jöjjön, siessünk ebédelni. Remélem, utána el fog aludni. Kipiheni magát és ma este maga lesz a legszebb a bálban. Azt mondta „drágám”, mintha ez lenne a leg­természetesebb és hozzá nem felelt a kérdésre. Blanka ingerülten ráncolta a homlokát. — Feleljen, ha kérdezem! * — Mindenre, amit akar,­­csak ne haragudjék! — De őszintén. Maga hitetlen? — Csak maga ne izgassa magát. Inkább beval­lom, hogy nem vagyok vallásos a szó átlagos értel­mében. Talán hitetlen sem vagyok. Olyan vagyok, mint a legtöbb ember és nem szoktam tépelődni rajta, hogy milyen vagyok. De mindig csodálom a vallásos emberek elbizakodottságát. Azt hiszik, hogy egy olyan hatalmas Istennek, aki viágok­ felett ural­kodik, gondja lehet az ő becses személyükre. Külön mindenik szál hajukra, a magánügyeikre,­­ az ősz­ szes kívánságaikra. Micsoda képzelődés és micsoda elbizakodottság! ■ ______ ICFplyt köv.)j A tatarozás­ LÁB-kölcsön­­akció feltételei A munkanélküliség enyhítése érdekében és az elhanyagolt állapotban lévő bérházak és családi lakóházak helyreállításának, át­alakításának és modernizálásának lehetővé tételére az előző években már folyamatban volt tatarozó- kölcsönakció folytatásakép­pen a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek a bérházak és családi lakóházak tulajdonosait az alábbi feltéte­lek mellett kölcsönben részesítik, ha erre irányuló kérelmüket legkésőbb 1937 októ­ber 31-éig a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézeteknél beszerezhető hiteligénylési lapon előterjesztik. A hiteligénylési lapokat az érdekeltek­nek Budapest székesfőváros területén, to­vábbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Rákospalota, Újpest és Pestszent­lőrinc me­gyei városok, valamint Csepel nagyközség területén tervezett tatarozások esetében a m. kir. iparügyi minisztérium kebelében működő Lakásépítési Állandó Bizottságnál (LÁB, Budapest, II. kerület, Lánchid­ u. 2. szám III. emelet) más városokban és köz­ségekben pedig az illetékes m. kir. állam­­építészeti hivatalnál kell előterjeszteni. A záradékkal ellátott hiteligénylési lapokat a háztulajdonos a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézetek egyikénél nyújtja be. Bérházaknál az engedélyezett hitel nem­lehet nagyobb annál az összegnél, amely négy év­ alatt a kamatokkal együtt a tata­rozás alá kerülő és az esetleg pótfedezetül felajánlott bérház tiszta jövedelméből visz­­szafizethető. Családi lakóházaknál tataro­­zási munkálatokra hitel csak elsőhelyű te­lekkönyvi rangsorban való bekebelezés mellett és oly összeg erejéig folyósítható, ami kamatokkal együtt közalk­almazottak­nál és nyugdíjasoknál azok négy évi lak­­pénzéből visszafizethető, míg magántiszt­viselőknél és egyéb foglalkozásúaknál a tatarozási hitel az igazolt évi összjövedel­müknek legfeljebb 40 százaléka erejéig terjedhet. Családi lakóházaknál a tatarozási hitel az ingatlan vagyonadója alapjául elfoga­dott érték 15 százalékánál magasabb a fel­sorolt esetek egyikében sem lehet. A hitelnyújtás alapjául oly három havi lejáratú és a Pénzintézeti Központhoz te­lepített váltók szolgálnak. Ezek a váltók, amelyekre­ negyedévenként az eredeti hitel­összeg 6 és egynegyed százalékát kitevő törlesztést kell teljesíteni, tizenöt ízben ugyancsak három havi váltókkal újíthatók meg. _­­ __ A tatarozás céljából engedélyezett hitel­összeg és járulékai erejéig terjedő keret­biztosítéki jelzálogjog az adósok költségén a tulajdonukat alkotó ingatlanra a hitel­nyújtásban résztvevő pénzintézet javára bekebelezendő. A végzett átalakítási, és tartalózási mun­káknak az adókedvezmények szempontjá­ból való műszaki ellenőrzését, valamint a számlák­­ felülvizsgálatát Budapest székes­­főváros­a területén az illetékes m. kir. adó­felügyelőségek végzik abban az esetben is, ha a háztulajdonos a Pénzintézeti Köz­pont útján tartalózási kölcsönt vett igénybe. Ha az adósok igazolási kötelezettségüknek kellő időben eleget nem tesznek, vagy a folyósított összeget, vagy annak egy részét nem a kijelölt célra fordították, úgy a hi­telnyújtásban résztvevő pénzintézetek kö­vetelésüket az adósok ellen haladéktalanul érvényesíthetik és az eredetileg kikötött kamattétel helyett a bíróilág megállapít­ható legmagasabb kamatot követelhetik. Budapesti értéktőzsde Szilárduló, A mai értéktőzsde barátságos hangulatban, de csendes üzletmenettel nyílt. A szilárdabb bécsi tőzsdejelentés ösztönző hatására a spe­kuláció érdeklődése a vezetőpapírra terjedt ki, a forgalom megélénkült s a piac egész területén egyenletes árfejlődés indult meg. Különösen szilárd volt a Rima, Kőszén, Uri­­kányi, Ofa és Nasici. A tőzsde irányzata zárlatkor is barátságos volt. A fix kamatozású papírok piacán szilárd volt az 1910. évi fő­városi kölcsön irányzata, míg az 1914. évi ki­bocsátású kölcsön lanyha irányzattal nyitott, később azonban árvesztesége csaknem telje­sen megtérült. A budapesti értéktőzsde fan­tom.hb papír­­jainak­ árfolyamai január 4-én. (Zárójelben az egyes kötések.) Nemzeti Bank 206.— (20*1), Első M. Bszt. 625.—­ (—), Concordia malciu 7.5 (7.4—7.6), Első Bp. malom,29.25 (29.4), Hungária malom 39.8 (39.7), Bauxit 255.—■ (262—255), Beocsini 29.— (29), Borsodi szén 16.— (16), Szentlőrinci 19.5 (—), Kohó 37.4 (37—37.6),­­Aszfalt 19.— (19.03), Kőszén 523.— (518—523.5), Nagybátonyi 50.5 (50.5 —50.7), Salgó 53.9 (53.4—54), Urikányi 87.2 (86.75—87.3), Athenaeum 56.— (56), Csáky 12.— (—), Fegyver 76.5 (76—76.8), Ganz o ­ A Külkereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltsége új vezetőt kap. A Külkeres­kedelmi Hivatal Wagner Tivadart a belg­rádi kirendeltség vezetése alól felmen­tette és egyidejűleg annak vezetésével Fü­lep Jenő titkárt bízta meg, aki e hó közepén foglalja el állomáshelyét. Az ér­deklődő vállalatok képviselőinek hétfőn, szerdán és pénteken délután 5—7 óra kö­zött áll rendelkezésre.­­ A nagykereskedői paprika árak. A földművelésügyi miniszter a fűszerpap­­rikaértékesítés szabályozásáról szóló ren­delet alapján a belföldi forgalomban ér­vényes azon árat, amelyen a szövetkezeti központ a paprikanagykereskedőnek elad (nagykereskedői ár), a következőképpen állapította meg: csemege 3.60, édesnemes 3.20, félédes 2.50, rózsa 1.80, II. és III. rendű (erős) 0.80 pengő. Ezen árak Sze­geden és Kalocsán helyi raktár értendők.

Next