Budapesti Hírlap, 1937. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-05 / 3. szám
1937 JANUÁR 3. KEDD B. H. KÖZGAZDASÁG -m A magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény PRÁGA, jan. 4. Az új magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény, amely január elsején életbe lépett, öt konstrukción épült fel. Az első csoportban Csehszlovákia, mintegy hatvanmillió korona értékű fát, 43 millió értékű szenet, és kokszot, százötvenezer méter mázsa faszenet és 210 métermázsa juhtúrót szállít Magyarországnak. Magyarország ebben a csoportban mezőgazdasági termésteket szállít Csehszlovákiának és pedig többek között 30—40.000 darab sertésű, 9500 darab juhot, 1200 mázsa vajat, ezer mázsa paprikát, 20.000 mázsa kölest, 10.000 mázsa lencsét, 10.000 mázsa babot, 12.500 mázsa borsót, háromezer mázsa hagymát, ötezer mázsa fokhagymát, 330 vágón zsírt és szalonnát, 2000 mázsa meggyet, 1000 mázsa mákot, 5.760.000 darab tojást, 500 mázsa zöldséget, 1150 lovat és 50 mázsa pontyot. Az egyezmény második pontjába az ipari cikkek tartoznak. A keret körülbelül harmincmillió korona. Csehszlovákia vegyi, textil, üvegpapír árukat, valamint textilipari gépeket szállít, amivel szemben Magyarország kompenzációs alapon izzólámpát, szőrmeárut, papírmasséárut, fényérzékeny papírokat, rádiókészülékeket és csöveket, gyógyszereket, vegyi szereket és különböző segédanyagokat, mezőgazdasági gépeket. Ennek keretében bonyolódik le a ■magyar barnaszén, lignit és pirít csehszlovákiai bevitele és a különbözetét magyar gyümölccsel fedezik. A harmadik csoportba nem kontingentált cikkek tartoznak, a keret körülbelül harmincmillió csehszlovák korona.. Ebben a csoportban csehszlovák részről kaolin, felvidéki gyapjú, fenyőkéreg, magnezit, komló, ásványvíz, cellulózé és analin festék kerül kivitelre. A negyedik konstrukcióba a fürdőszárhta tartozik. Erre a célra hatmilió cseh koronát sikerült biztosítania Csehszlovákiának. Ez összeg erejéig Csehszlovákia magyar exportcikkeket vesz át, melyek közül legfontosabb tételek a 120 vágón barack, és a 130 vágón alma. Az utóbbi különösen jelentős, mert az előző években Csehszlovákiában Magyarország legfeljebb harminc vágón almát tudott elhelyezni. Az ötödik csoport az úgynevezett Rimasegély konstrukció, ennek keretében Csehszlovákia 266 vágón zsírt és szalonnát, szőrmét és egyéb árut importál Magyarországról összesen 25 millió korona értékben. Lényegében már elkészült a kereskedelmi szerződés is, amelyen ez időszerint néhány jelentéktelen kérdés vár tisztázásra, de minden remény megvan arra, hogy a rendes kereskedelmi szerződést, még az év elején valószínűen diplomáciai úton életbeléptetik. Ugyanekkor a várható vámkartelegyezmény életbeléptetése is. A két ország között tárgyalások indultak meg állategészségügyi egyezmény létesítése érdekében is. A devizabűncselekmények üldözésének egységesítése Ausztriában, Bécsből jelentik. Az osztrák igazságügyminisztérium jelentős szervezeti újításra határozta el magát, hogy nagyobb sikerrel bocsátkozhassák harcba az egyre jobban elharapódzó devizabűncselekmények ellen. A fő szempont, amely vezérli ezeket az újításokat, az, hogy az összes devizabűncselekmények kivizsgálása és a bűnügyi eljárások folyamatbatétele egységesen történjék. Ennek érdekében az úgynevezett gazdasági rendőrség hatáskörét lényegesen kibővítik s megteremtik a devizaügyészséget, amely illetékes lesz minden devizaügyben. Ezeket az intézkedéseket az Osztrák Nemzeti Bank kezdeményezte. — Alkalmazottai, betegsegélyző pénztára Olaszországban, Rómából jelentik. A mezőgazdasági, műszaki és irodai alkalmazottak betegsegélyző pénztára január elsején kezdte meg működését. A pénztárba a magánalkalmazottakról szóló törvény értelmében mind az alkalmazott, mind a vállalat az alkalmazott havi fizetésének három százalékát fizeti be. Az alkalmazottnak betegség esetén joga van három hónapig teljes fizetésére és ez alatt az idő alatt fel sem mondhatnak neki. Ha háromhónapi betegség után az alkalmazottnak felmondanak, akkor joga van annyi havi fizetésre, ahány évig az illető vállalat alkalmazásában állott. Az első parancsolat iS ÍRTA: SIMONFAY MARGIT Most nem értette, honnan veheti egy ember a merészséget ahhoz, hogy elítélje a másikat. Hogy lehet az, hogy vádolják és nem mentegetik egymást? Eltűnődött rajta, hogy ő, aki elfordult az Istentől és kerülte a templomokat, elítélte Ágota nénit, a szegény magányos öregasszonyt, aki Isten házát látogatta, s a maga tehetsége és ereje szerint biztosan kereste Istent. Hogy lehet az, hogy ő el tudta ítélni valakinek a jószándékát? És hogy lehet az, hogy az emberek mindig a mások bűneivel foglalkoznak, ahelyett, hogy a saját lelküket javítanák? Figyelmeztetni kellene őket arra, hogy ez az egyetlen dolguk van a földön. A lelküket kell megtisztítani a hosszú és fáradságos út alatt, amit életnek hívnak. A szenvedéseket és csapásokat vállalni kell. Nem szabad fellázadni, nem szabad visszafordulni. A legnehezebb út vezet Istenhez. Blanka azon tépelődött, hogy hogyan rázhatná fel az embereket veszedelmes kábultságukból ? Hogyan mondhatná el nekik azt, amivel megmenthetné őket. Megérezte, hogy a nehézség ott rejlik, hogy semmi újat nem mondhatna nekik. Semmit, amit százszor meg ezerszer ne hallottak volna. Hogyan világíthatna rá igazságokra, mikor az igazságok félredobva hevernek az útszélen? Micsoda módon tehetné újszerűvé az elcsépelt kifejezéseket? Ember nem képes erre. Csodának kellene történnie, hogy az emberek meglássák azt, ami a szemük előtt fekszik. Nem akart elcsüggedni. Hiszen vele ma megtörtént ez az isteni csoda.. Mint Pál a római, ma ő is szózatot hallott és a hit fénye villámként csapott a szivébe. Ennél a világosságnál ma már látja, hogy minden úgy történt jól, ahogyan megtörtént. Az ő hamis bálványának le kellett dőlnie, hogy ő az igaz Isten felé fordulhasson. Ezen a világon minden Isten dicsőségéért és az emberek javáért történik. Csak végig kell menni az úton. Küzdeni sokszor saját magunk ellen is. Legyőzni a vágyainkat, amelyek a mi legnagyobb ellenségeink. Lehúnyta a szemét. Kápráztatta a gondolatok fényessége, melyek mint valami kinyilatkoztatás cikáztak át az agyán. Alig tudta követni őket. Maga is meg volt lepve és el volt bűvölve tőlük. Hogy lehet az, hogy most egyszeriben mindezeket tudja és érti? Hogy lehet az, hogy eddig semmit sem tudott felőlük? Még mindig nem érezte, hogy teste is van és hogy súlya is van a testének. Még mindig, mintha szárnyak hordozták volna a havas, napfényes utakon. Nem érezte a hideget, sem a fáradtságot. Emberekkel találkozott, akikre rá sem nézett, akik nem ismerték és mégis megfordultak utána. Valami megrendítő és megfoghatalan sugárzott belőle. — Milyen különös — mormolták, akik látták és nem tudták, hogy mi a különös rajta. — Az emberek — gondolta Blanka — mind Isten bárányai, akikre az ördög vadászik. Szerencsére Isten vigyáz rájuk és megőrzi őket minden bajban. Most egyszerre tudta azt is, hogy nem azok az igazi bajok, amelyeket az emberek felismernek és annak tartanak. Nem azok a bajok, amitől legtöbbször szabadulni szeretnének. Ezek a bajok sokszor a segítséget jelentik az igazi veszedelemben. A gazdagság, a dicsőség, az örömökbe feledkezés azok az igazi veszedelmek, melyek az embert eltávolítják Istentől. Eltakarják előle eredeti célját és rendeltetését. Most valaki elébe állt az úton és megállásra kényszerítette. A doktor volt. — Már mindenütt keresem. Merre bujkált? A hangja vidáman csengett, de szeme komolyan fürkészte Blanka arcát. Az asszony megérezte, hogy aggódott érte és ez kimondhatatlanul jól esett neki. — Templomban voltam és utána járkáltam egy kicsit. — A ródlstoknál kerestem. Azt hittem a célhoz indult. — De otthagytam. Fárasztottak az emberek. Egyszeriben azt érezte, hogy most is fáradt, alig bírja emelni a lábát. Az orvos barátilag karolt beléje. — Jöjjön csak — mondta biztatóan —, már nem vagyunk messze. Úgy látom, kimerült. Nem volt okos dolog elkószálni a tegnapiak után. Már bánom, hogy nem ítéltem szobafogságra. De ki gondolta volna, hogy megint megszökik? A többiek már ebédelnek. Blanka csodálkozott az idő repülésén. Hallgatva lépegettek, aztán a doktorhoz fordult és nagyobb nyomaték kedvéért kihúzta karját a karjából. — Mondja, vallásos ember maga? « A doktor nem lepődött meg. Szokása szerint féloldalt hajtotta a fejét és nyugodtan nézett le az aszszonyra. Nyugodtan és gyengéden. — Most ne törje ezen a fejét, drágám, egyáltalán ne is gondolkozzék pár napig. Jöjjön, siessünk ebédelni. Remélem, utána el fog aludni. Kipiheni magát és ma este maga lesz a legszebb a bálban. Azt mondta „drágám”, mintha ez lenne a legtermészetesebb és hozzá nem felelt a kérdésre. Blanka ingerülten ráncolta a homlokát. — Feleljen, ha kérdezem! * — Mindenre, amit akar,csak ne haragudjék! — De őszintén. Maga hitetlen? — Csak maga ne izgassa magát. Inkább bevallom, hogy nem vagyok vallásos a szó átlagos értelmében. Talán hitetlen sem vagyok. Olyan vagyok, mint a legtöbb ember és nem szoktam tépelődni rajta, hogy milyen vagyok. De mindig csodálom a vallásos emberek elbizakodottságát. Azt hiszik, hogy egy olyan hatalmas Istennek, aki viágok felett uralkodik, gondja lehet az ő becses személyükre. Külön mindenik szál hajukra, a magánügyeikre, az ősz szes kívánságaikra. Micsoda képzelődés és micsoda elbizakodottság! ■ ______ ICFplyt köv.)j A tatarozás LÁB-kölcsönakció feltételei A munkanélküliség enyhítése érdekében és az elhanyagolt állapotban lévő bérházak és családi lakóházak helyreállításának, átalakításának és modernizálásának lehetővé tételére az előző években már folyamatban volt tatarozó- kölcsönakció folytatásaképpen a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek a bérházak és családi lakóházak tulajdonosait az alábbi feltételek mellett kölcsönben részesítik, ha erre irányuló kérelmüket legkésőbb 1937 október 31-éig a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézeteknél beszerezhető hiteligénylési lapon előterjesztik. A hiteligénylési lapokat az érdekelteknek Budapest székesfőváros területén, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Rákospalota, Újpest és Pestszentlőrinc megyei városok, valamint Csepel nagyközség területén tervezett tatarozások esetében a m. kir. iparügyi minisztérium kebelében működő Lakásépítési Állandó Bizottságnál (LÁB, Budapest, II. kerület, Lánchid u. 2. szám III. emelet) más városokban és községekben pedig az illetékes m. kir. államépítészeti hivatalnál kell előterjeszteni. A záradékkal ellátott hiteligénylési lapokat a háztulajdonos a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézetek egyikénél nyújtja be. Bérházaknál az engedélyezett hitel nemlehet nagyobb annál az összegnél, amely négy év alatt a kamatokkal együtt a tatarozás alá kerülő és az esetleg pótfedezetül felajánlott bérház tiszta jövedelméből viszszafizethető. Családi lakóházaknál tatarozási munkálatokra hitel csak elsőhelyű telekkönyvi rangsorban való bekebelezés mellett és oly összeg erejéig folyósítható, ami kamatokkal együtt közalkalmazottaknál és nyugdíjasoknál azok négy évi lakpénzéből visszafizethető, míg magántisztviselőknél és egyéb foglalkozásúaknál a tatarozási hitel az igazolt évi összjövedelmüknek legfeljebb 40 százaléka erejéig terjedhet. Családi lakóházaknál a tatarozási hitel az ingatlan vagyonadója alapjául elfogadott érték 15 százalékánál magasabb a felsorolt esetek egyikében sem lehet. A hitelnyújtás alapjául oly három havi lejáratú és a Pénzintézeti Központhoz telepített váltók szolgálnak. Ezek a váltók, amelyekre negyedévenként az eredeti hitelösszeg 6 és egynegyed százalékát kitevő törlesztést kell teljesíteni, tizenöt ízben ugyancsak három havi váltókkal újíthatók meg. _ __ A tatarozás céljából engedélyezett hitelösszeg és járulékai erejéig terjedő keretbiztosítéki jelzálogjog az adósok költségén a tulajdonukat alkotó ingatlanra a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézet javára bekebelezendő. A végzett átalakítási, és tartalózási munkáknak az adókedvezmények szempontjából való műszaki ellenőrzését, valamint a számlák felülvizsgálatát Budapest székesfővárosa területén az illetékes m. kir. adófelügyelőségek végzik abban az esetben is, ha a háztulajdonos a Pénzintézeti Központ útján tartalózási kölcsönt vett igénybe. Ha az adósok igazolási kötelezettségüknek kellő időben eleget nem tesznek, vagy a folyósított összeget, vagy annak egy részét nem a kijelölt célra fordították, úgy a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézetek követelésüket az adósok ellen haladéktalanul érvényesíthetik és az eredetileg kikötött kamattétel helyett a bíróilág megállapítható legmagasabb kamatot követelhetik. Budapesti értéktőzsde Szilárduló, A mai értéktőzsde barátságos hangulatban, de csendes üzletmenettel nyílt. A szilárdabb bécsi tőzsdejelentés ösztönző hatására a spekuláció érdeklődése a vezetőpapírra terjedt ki, a forgalom megélénkült s a piac egész területén egyenletes árfejlődés indult meg. Különösen szilárd volt a Rima, Kőszén, Urikányi, Ofa és Nasici. A tőzsde irányzata zárlatkor is barátságos volt. A fix kamatozású papírok piacán szilárd volt az 1910. évi fővárosi kölcsön irányzata, míg az 1914. évi kibocsátású kölcsön lanyha irányzattal nyitott, később azonban árvesztesége csaknem teljesen megtérült. A budapesti értéktőzsde fantom.hb papírjainak árfolyamai január 4-én. (Zárójelben az egyes kötések.) Nemzeti Bank 206.— (20*1), Első M. Bszt. 625.— (—), Concordia malciu 7.5 (7.4—7.6), Első Bp. malom,29.25 (29.4), Hungária malom 39.8 (39.7), Bauxit 255.—■ (262—255), Beocsini 29.— (29), Borsodi szén 16.— (16), Szentlőrinci 19.5 (—), Kohó 37.4 (37—37.6),Aszfalt 19.— (19.03), Kőszén 523.— (518—523.5), Nagybátonyi 50.5 (50.5 —50.7), Salgó 53.9 (53.4—54), Urikányi 87.2 (86.75—87.3), Athenaeum 56.— (56), Csáky 12.— (—), Fegyver 76.5 (76—76.8), Ganz o A Külkereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltsége új vezetőt kap. A Külkereskedelmi Hivatal Wagner Tivadart a belgrádi kirendeltség vezetése alól felmentette és egyidejűleg annak vezetésével Fülep Jenő titkárt bízta meg, aki e hó közepén foglalja el állomáshelyét. Az érdeklődő vállalatok képviselőinek hétfőn, szerdán és pénteken délután 5—7 óra között áll rendelkezésre. A nagykereskedői paprika árak. A földművelésügyi miniszter a fűszerpaprikaértékesítés szabályozásáról szóló rendelet alapján a belföldi forgalomban érvényes azon árat, amelyen a szövetkezeti központ a paprikanagykereskedőnek elad (nagykereskedői ár), a következőképpen állapította meg: csemege 3.60, édesnemes 3.20, félédes 2.50, rózsa 1.80, II. és III. rendű (erős) 0.80 pengő. Ezen árak Szegeden és Kalocsán helyi raktár értendők.