Budapesti Hírlap, 1937. március (57. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

4 megdöbbentő adatok szólnak a magyar szociálpolitika minél erőteljesebb folytatása és kifejlesztése mellett. A magyarországi jövedelemeloszlás kérdéséről az elmúlt évben megjelent egy mű, amely szerint Magyarország lakossága 20 százalékainak évi átlagos jövedelme kereken ötször akkora volt, mint a 80 százalékot kitevő óriási többségé. A kormány átérezte az idők súlyát . A kormány teljes mértékben átérezte az idők súlyát és követelményét, amikor az ősszel tartott minisztertanácsok egyikén megállapította szociálpolitikánk követendő irányelveit. Nem elszigetelt, alkalomszerű, karitatív jellegű, hevenyyészett intézkedésekre, hanem a komoly időknek megfelelő, tervszerű, rendszeres és átfogó reformra törekszünk. Legújabb szociálpolitikai alkotásaink az ipari munkásság maximális munkaidejének és minimális munkabérének kérdésével kapcsolatos rendelkezések voltak. A legkisebb munkabérek kérdése a munkaidő kérdésével igen szoros összefüggésben van, mert vigyázni kell arra, hogy a munkaidő csökkentése ne szállítsa le a munkásság életszínvonalát s arra is, hogy a munkaidő korlátozásával együtt járó bérszabályozás kettős megterhelése ne bénítsa meg a termelést. A minimális munkabérek bevezetése iparunk exportképességét egyáltalán nem csökkentette, viszont széles néprétegek helyzetét javította. A magyar Copolaváro s A szociálpolitikai törekvések fontos részlete minden államban a munkaközvetítés kérdése. A munkaközvetítés reformjára vonatkozólag törvényjavaslatot szándékozom az országgyűlés elé terjeszteni. Elkerülhetetlenül szükséges a magánalkalmazottak munkafeltételeinek bizonyos mértékű rendezése is. Velük kapcsolatban is sok szociális jellegű kérdés vetődött fel, így: a legkisebb javadalmazás, a maximális munkaidő és a túlórázás kérdése, a fizetéses szabadság és a hétvégi pihenő ügye, az adózással kapcsolatos panaszok, a kereskedősegédeknél a záróra-kérdés, végül magánalkalmazotti kamara felállítása. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a legközelebbi jövőben behatóan foglalkozik a magánalkalmazottak szociális viszonyainak tanulmányozásával,, aminek alapvetéseként az idevágó rendszeres adatgyűjtést a közelmúltban már folyamatba is tétette. , ,Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a dolgozó magyar társadalom szellemi és lelki gondozásának szükségességét sem. Itt a dolgozó ember munka utáni szabad idejének kellemes és hasznos felhasználási lehetőségeire gondolok. Ebből a szempontból világszerte ismert és nevezetes példaképp az olasz Dopolavoro nevű szervezet. E szervezetben a fizikai foglalkoztatás eszközei a különféle sportok és a kirándulások, a szellemi foglalkoztatás, a szórakozások (színház, műkedvelő-előadás, mozgófényképszínház, rádió, hangverseny, ének- és zenekar stb.), valamint a továbbképzés (szaktanfolyamok, előadások, könyvtárak stb.). Ha az olasz Dopolavorohoz hasonló szervezetet , a magyar állam az anyagi eszközök hiánya folytán máról-holnapra nem is tud létrehozni, megközelíteni vélem a kitűzött célt vállalati, körzeti — vidéken városi — egyesületek szervezése révén. Ezeknek az egyesületeknek összessége alkothatná a magyar lelkiséggel telített magyar Copolavoro-intézményt, amelynek vázlatos alapjai máris adva vannak különféle intézményeinkben, mozgalmainkban, amilyenek a népművelési bizottságok, szépszámú és virágzó vállalati egyesületek, legényegyletek, a levente- és cserkészmozgalom, a gyermeknyaraltatási és üdültetési akció, a Népegészségügyi Múzeum, az Országos Szociálpolitikai Intézet s a különféle settlementek. A szellemi és fizikai munkásság fejlődését még további gazdasági előnyök intézményesítése révén is kívánjuk előmozdítani. Ilyen törekvés például, hogy a munkásosztályt saját kis családiházak szerzése révén konzervatív gondolkodásúvá tegyük. Ezt az akciót a Lakásépítési Állandó Tevékenység keretében valósítjuk meg a jelenlegi határozmányok módosításával. A kormány elindulásként máris 200.000 pengőt bocsátott rendelkezésre, abból a célból, hogy a munkásosztály gazdaságilag jobban megalapozott tagjai is LÁB-kölcsönben részesülhessenek és ezt az akciót a szerzendő tapasztalatok alapján később szélesíteni is kívánja. Tervezzük a családi munkabér rendszerének bevezetését is. Célunk, hogy minden dolgozónak üdülést, — fizetéses szabadságot — biztosítsunk, és erőteljesen szorgalmazni kívánjuk a munkahelyeken egészségügyi berendezéseknek fokozott létesítését. A B.H 1937 MÁRCIUS 2. KEDD békéltetés intézményét is tovább kell fejlesztenünk. Elsősorban az eltérő jogszabályok összeegyeztetését és egységesítését kell végrehajtanunk, azután pedig magát az intézményt kell akként tovább építenünk, hogy a sztrájkot, — amely bűn a gazdasági élet rendje és nyugalma ellen — kiküszöbölhessük. A munkásnak és a munkaadónak a nemzet iránti kötelessége, hogy megértse egymást és hogy az esetleges ellentéteket békés megegyezés útján igyekezzék mindenkor áthidalni. Hogy semmiféle munkavita el ne fajulhasson, biztosítanunk kell, hogy a békéltetésre hivatott hatósági szerv hivatalból léphessen fel a munkavitában, joga legyen alapos viszgálatra s egyesség nemlétében a hibás féltől minden hatósági segítséget megtagadhasson. A miniszter befejezésül rámutatott arra, hogy a magyar kereskedelemben, iparban és bányászatban dolgozók családtagjaikkal együtt a csonka haza lakosságának körülbelül harminc százalékát teszik ki, az említett szociális intézkedések és törekvések tehát országos jelentőségűek. A magyar szociálpolitika él, működik, hát s reméljük, hogy napról-napra intenzívebbé válik. A kormány e téren megtette a magáét és meg fogja tenni a jövőben is. Ahhoz azonban, hogy szándékai eredményesbbek legyenek, szüksége van az egész magyar közigazgatás osztatlan, odaadó segítségére. Szociális programunk igazán csak akkor fog való életté válni, ha a közigazgatás végrehajtó munkájában általánossá válik a nemzetiszolidaritásnak napról-napra mindinkább térthódító gondolata. Bornemisza Géza előadását nagy érdeklődéssel, tetszéssel és tapssal fogadták. Mikecz Ödön államtitkár: Megsokasodtak a falu problémái A harmadik előadó Mikecz Ödön államtitkár volt, aki A falu vezetői címmel foglalkozott a falu kérdéseivel. Teljesen időszerű — mondotta a többi között —, hogy a közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyitásán szó essék a falu vezetőiről, mert a tanfolyam a maga egészében a falu kérdéseinek van szentelve és mert a dolgok fejlődése mind hangosabban veti fel a kérdést: szükség van-e a falu vezetésére, lehet-e beszélni falu vezetéséről, megfelel-e feladatának az a társadalmi réteg, amelynek kezében látjuk a falu irányítását, vannak-e e téren hiányok s ha igen, milyen úton lehet azokat megszüntetni. A falu fogalma a legszorosabb kapcsolatban van a mezőgazdaság, a földmivelés fogalmával; a mezőgazdaság kedvezőtlen konjunktúrája a legnagyobb mértékben befolyásolja a falu sorsát is. Nemzetpolitikai szempontból a falu a közélet alapvető szervezete. A tragikusan korán elhalt Gömbös Gyula a tanfolyamnak múlt évben tartott megnyitó ülésén a következőket mondotta: „A magyar közélet atomja a község ... Nem szabad, hogy a magyar község, amelynek feladata a falusi lakosság szociális, egészségügyi, művelődési és közgazdasági érdekeit szolgálni, elmúlt évszázadok álmát aludja akkor, amikor nagy nemzeti célokat szólfátitta mást ba,közhöz való alkalmazkodást követel tőle”. — Ebben a mondatban nagyjában megvan adva az is, hogy e feladatoknak csak egy része gazdasági jellegű. A gazdasági fejlődés idézte elő azt, hogy ma egy község gazdasági feladatai sem oldhatók már meg a község területén belül; a gazdasági kérdések megoldása jóval nagyobb szervezet, az állam közreműködése és irányítása nélkül kielégítő módon már nem vihető keresztül. Megsokasodtak a falu érdekében a falu keretei között megoldandó kérdések, a falu igazgatása által megoldandó állami feladatok. Ez a helyzet az, amely igen nehézzé, bizonyos mértékben tragikussá teszi a falu vezetésére hivatott farizsi középosztály, elsősorban a jegyzői kar feladatát s amely miatt ennek az érdemes tisztviselői rendnek s a falu amúgy is nehéz helyzetben lévő vezető rétegének annyi megokolatlan kritikát kell elviselnie azok részéről, akik csupán egyes tüneteket figyelnek meg anélkül, hogy az okokra mennének vissza. háromsága, ahogy azt egyes falukutaóink beállítani szeretik. A falusi középosztály az iskolákon keresztül tanult s diplomás rétegen kívül magában foglalja a földbirtokos és jobbmódú kisgazdaelem független egyéneit is, akiket a falu vezetésében való részvételre éppen függetlenségük tesz alkalmassá. Kivételes és ritka eset az, hogy a jegyző egymagában alkalmas legyen a falu vezetésére, kivételes eset volna ez még akkor is, ha a reánehezedő hivatali feladatok ennek a munkának végzésére neki elegendő időt hagynának. A vezetőszerepet az esetek általános többségében a falusi középosztály egyetemességének kell vállalnia. Ez a falusi középréteg azonban a, jegyző nélkül feladatát megoldani nem tudja ,s éppen a jegyző személye lehet alkalmas arra, hogy e középrétegben sok olyan intézkedések történjenek, amelyek a falu jegyzőjét a hivatalából folyó munkának bürokratikus és formalisztikus részétől legalább bizonyos m mértékig megszabadítsák. Célszerűbbé kell tehát tennünk a községi közigazgatást, hogy a jegyzőt nagyobb mértékben állíthassuk bele a falu szolgálatába. Hiszi, hogy egyszerűsíteni lehet a megoldás módját, hogy sikerül az alsófokú igazgatási teendők olyan elrendezését megtalálnunk, amely lehetővé teszi újra ajegyzői karnak, hogy hivatását nemcsak hivatala vezetésében, hanem a gondjára bízott falu vezetésében is teljesíthesse. A mai idők jegyzői kara készültsége, kötelességtudása, a falu kérdései iránt érzett érdeklődése alapján alkalmas a falu vezetésére, a faluért folytatandó munka irányítására. A személykiválasztás helyessége kétszeresen döntő jelentőségű a vezető jegyzői pozíciók betöltésénél, mert ez a pozíció az, amelynek betöltője a bírálatnak , az általa igazgatott község felettes hatóságai és az egész közvélemény bírálatának állandó kereszttüzében áll. Ma, amikor magas követelményeket támasztó tanfolyamok kemény iskoláján keresztül kerül a gyakorlati közigazgatásba a jegyzői kar, az anyag, amelyből választani lehet, általában jó és a jelenlegi törvényes helyzet elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy a felsőbbfokú közigazgatási hatóságok e kiválasztásnál az egészséges közszolgálati szelekció elvét érvényesítsék. Ennek a kiválasztásnak okos, gyakorlásával sokat tudunk javítani a helyzeten s módunk van a falu élére azt a jegyzőtípust odaállítani, amely vezetője akar és tud lenni a falu közösségének, amelynek egészséges szervezete előfeltétele a nemzet erejének is. * Mikecz Ödön államtitkár előadása után Darányi Kálmán miniszterelnök köszönetet mondott Bornemisza Géza miniszternek és Mikecz Ödön államtitkárnak előadásukért, megköszönte a vendégeknek megjelenésüket s a megnyitóünnepélyt bezárta. Könnyíteni kell a jegyzők terhein Mellőzni kívánja a kérdés politikai vonatkozásait éppen azért, mert a közigazgatás aktív munkásai között van, akik gyakorlatból kell, hogy ismerjék a jegyzői hivatalok képét, annak a munkának tömegét és azoknak a tennivalóknak sokféleségét, amelyek elvégzése ma a község jegyzői hivatalára hárul. Az általános igazgatáson kívül a vezető jegyzőnek minden erejét meg kell feszíteni, hogy a hivatalára háruló ügyeket zökkenések nélkül oldja meg s ha teljesen meg is tud felelni kötelességeinek, csupán hivatalvezető lesz és nem juthat idő a falu vezetésére. A községi bíró a falu vezetésének szerepét a jegyzőtől csak egészen kivételes esetekben veheti át, ott, ahol őt, egyéni képességei erre alkalmassá teszik. Egybéként is azonban személye, illetőleg a jegyző az, amely körül a falu középosztálya mint kristályosodási pont körül a legtermészetesebben elhelyezkedik. A jegyző hivatali pozícióján keresztül lehet összhangba hozni államérdekeket a községi lakosság, a falu érdekeivel, ő az, aki nem részleges, hanem egyetemes szempontokat kell, hogy érvényesítsen. A község vezetését a múltban a falusi intelligencia a maga összességében tartotta kezében s nem hiszi, hogy a jövőre vonatkozólag más kívánatosabb megoldást lehetne találni. Nem a falusi diplomások rendje ez s még kevésbbé a jegyző, pap és tanító — A változás éveiben, amikor arra kell törekednünk, hogy az agy, a tüdő és a szív felé irányuló vértódulást ellensúlyozzuk, valamint, hogy az emésztőszervek renyhe működése folytán a belekben beállott pangást biztos és enyhe módon megszüntessük, akkor reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíznek valóban áldásos hatása van. Az orvosok ajánlják. • . A protestáns egyházi zene ünnepe Ötszáz diák hangversenye a Zeneakadémián Az országos protestáns egyházzenei értekezlet stílusos nyitányaként vasárnap este a Zeneművészeti Főiskolán együttes hangversenyt rendezett négy budapesti protestáns középiskola: a budai Baár-Madas református, s a Deák téri evangélikus leánygimnázium, a fasori evangélikus és a Lónyay utcai evangélikus fiúgimnázium. Tizenhatodik és tizenhetedik századbeli protestáns zeneszerzők vokális és zenekari szerzeményei mellett szerepelt a műsoron Kodály Zoltán 150. zsoltára, amelynek ez az előadás volt a bemutatója. Kodály világos szerkezetű többszólamúsága, s a harmónianyelv egészséges, fénylő tisztasága jellemzi a zsoltárt, amelyet a serdülő leányok friss és kedves hangja megkapóan szólaltatott meg. Az iskolai énekkarok és az egyesített zenekar vezénylő karmesterei: Kapi-Králik Jenő, Árokháty Béla, Tatárné Szekeres Ida és Peschké Zoltán rátermettségükről tettek tanúságot, sőt néhányan közülük orgonaszámokkal is szerepeltek a hangversenyen, amelyet zsúfolt terem tapsolt végig. A Zeneművészeti Főiskola nagytermét utolsó helyig megtöltötte a közönség, az előkelőségek között ott voltak: Ravasz László református püspök és családja, Kapi Béla evangélikus püspök, Pesthy Pál és Tomcsányi Vilmos Pál evang. egyházfelügyelők, ny. miniszterek. Az országos értekezlet megnyitó istentisztelete hétfőn reggel volt a Deák téri evangélikus templomban, ahol Kovács Sándor dr. dunáninneni püspök prédikált. Tasnádi Nagy András, Ravasz László, és Kapi Béla beszéde a megnyitóülésen A Deák téri leánygimnázium dísztermében kezdődött ezután a Protestáns Irodalmi Társaság országos egyházzenei értekezlete, amelyen megjelent Ravasz püspök és Tomcsányi Vilmos Pál evang. egyházfelügyelő, a társaság két elnöke, Józan Miklós unitárius püspöki helynök, Hegedűs Lóránt ny. miniszter és mások. Tasnádi Nagy András dr. kultuszfilmtitkár, mint a budapesti református egyházi megye gondnoka mondott megnyitót. Utalt az egyházi zene megoldatlan kérdéseire. A túlzások között, amikor vagy zenei ünneppé válik az istentisztelet, vagy elfogultan száműzik a zenét a templomokból, meg kell találni a kiegyenlítést. Ravasz püspök hangoztatta, hogy amint a magyar protestantizmus prózai alkotásai „visszairodalmmiasodnak”, ugyanúgy fontos, hogy a protestáns egyházi zene is „visszaklasszicizálódjék”. Ma nagy géniuszok keresik a zene népi motívumaiban az örökkévalót, etörekvések és eredmények mellett neon mehetünk el érzéketlenül. Kapi Béla dr. evangélikus püspök „Az egyházi zene missziója, szolgálata” címmel tartott előadást Rámutatott, hogy az egyházi zene eszköz és nem öncél. Nemcsak az egyház, az egyházi zene is konzervatív, tehát az egyházi zene sem fejlődhetik olyan irányban, amelyet a mai emberek kilencvennyolc százaléka nem képes felfogni és megérteni. Végül az egyházi zene missziójáról, hivatásáról mondott figyelemreméltó gondolatokat Kapi püspök. Jánossy Lajos dr. evangélikus egyetemi teológiai tanár (Sopron) „Az evangélikus liturgia megújhodása” címmel tartott érdekes előadást. Srokháty Béla budapesti református vallástanár, a jeles zeneesztétikus és orgonaművész az orgonaépítés korszerű kérdéseiről beszélt. Mindegyik előadáshoz számos felszólalás csatlakozott, majd rövid déli szünet után a belső-lipótvárosi református egyházközség akadémia utcai gyülekezeti termében folytatták az értekezletet. Itt Peschko Zoltán, a fasori evangélikus fiúgimnázium zenetanára, orgonaművész „Az egyházi zene iskoláinkban” című előadása után Ádám Jenő zeneművészeti főiskolai tanár ismertette a magyar karművészet háború utáni fejlődését. Az ének- és zenekarok fejlődésének lehetőségét Ádám Jenő abban látja, hogy egyházzenei szakbizottság vegye kezébe ezeknek a munkáknak irányítását, Lajtha László dr. nemzeti zenedei tanár pedig arról beszélt, hogy az egyházi zenének evangéliuminak, magyarnak és mainak kell lennie. Kedden, az országos értekezlet zárónapján reggel 9 órakor a fasori evangélikus templomban zenés áhítat lesz, majd a fasori evangélikus gimnázium dísztermében folytatják a konferenciát. Este fél nyolckor a Kálvin-téri református templomban zajlik le a háromnapos összejövetel záróaktusa, ezen a zenés áhítaton Ravasz László dr. püspök végzi a szolgálatot. Olasz vélemény az osztrák restaurációról , RÓMA, márc. 1. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek az utóbbi időben a Habsburgok ausztriai trónraültetése ügyében elfoglalt olasz álláspontról a külföldön elterjedtek, a Stefani- Iroda diplomáciai szerkesztője illetékes olasz helyen azt a felvilágosítást kapta, hogy olasz felfogás szerint ezt a kérdést olyannak kell tekinteni, amely nem időszerű és veszélyes a nemzetközi helyzetre.