Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-22 / 90. szám

1937 ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK B. H. Darányi Kálmánná a beteg iskolásgyermekekért A miniszterelnök feleségének beszéde a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület hölgyválasztmányának elnökségi ülésén A Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület országos hölgyválasztmányának elnöksége Darányi Kálmánné összehívására a minisz­terelnökségi palotában ülést tartott. Az ülésen résztvett Darányi Kálmánné, Hó­­man Bálintné, Bornemisza Gézáné, Széll Józsefné, Karafiáth Jenőné, Szendy Károly­­né és Bessenyeii Zénóné, míg Károlyi Gyuláné grófné, Imrédy Bélán­é és Zichy Jánosné grófné távolmaradásukat kimen­tették. Megjelent az értekezleten Zichy János gróf v. b. t. t., Ravasz László és Kornis Gyula m. kir. titkos tanácsosok, Darányi Gyula és Pokanovics István egye­temi tanárok, továbbá Gönczi Elemér kor­mányfőtanácsos, a Magyar Iskola-Szanató­rium Egyesület alelnök-főtitkára. A kul­tuszminisztériumot Laszkáry Miklós mi­niszteri tanácsos képviselte. Zichy János gróf üdvözlő szavai után Darányi Kálmánné nagyhatású beszédben ismertette az összejövetel célját. — Mélyen tisztelt értekezlet! A jelen­lévő hölgy választmányi vezetők férjei mindegyike súlyos fedelős-,ég teljes kormány­zati állást tölt be — mondotta Darányi Kálmánné. — Én úgy vélem és ez hölgy­társaimnak is egyöntetű véleménye, hogy nekünk, a feleségeknek, a családanyáknak, példával kell előljárnunk és társadalmi úton fokozottabb mértékben kell résztven­­n­ü­nk igazságtalanul megcsonkított orszá­gunk szociális munkásságában. Előttünk áll példaképpen a Kom­­inyzóné ö Fürnél, jósága tiszteletreméltó személye, aki fér­jének, a Kormányzó Ur ■­­zDméltóságának gondterhes munkája kiegészítéséül, az egész magyar nemzet hálájától és megbe­csülésétől kísérve, az élén minden évben a nyomorenyhítő akciónak. Mi, a jelenlévők, követni óhajtjuk és minden törekvésünkkel követjük is a Főméltóságú Asszonyt. A beteg magyar iskolás gyermek, a jövő ge­neráció megmentésének szent ügye tölti be a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület programját. Mi elhatároztuk, hogy a jövő­­ben még fokozottabb tevékenységet fejtünk ki ennek az egyesületnek oly nemes munka, körében és minden igyekezetünkkel elő­­mozdítjuk annak fejlesztését. Kérem a jó Istent, áldja meg jövő együttes működé­sünket, amellyel segítségére sietünk az ag­gódó magyar anyáknak, a beteg iskolás­gyermekeknek. Darányi Kálmánné ezután arról beszélt, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki isko­lásgyermekek orvosi megvizsgálása után, valóban­­megdöbben­tő adatok kerültek nyil­vánosságra. — Minden áron fel kell, való­ban tartóztatnunk útjában azt a nemzeti veszedelmet, amely fenyeget bennünket, ha nem teszünk meg mindent a gyermekeinket pusztító betegségek ellen — mondotta a jelenlevők nagy figyelme közepette a mi­niszterelnök felesége. — A Magyar Iskola-Szanatórium Egye­sület rövid néhány év alatt két nagy euró­pai színvonalú intézményt állított fel, ezer és ezer gyermek egészségének hely­reállításával viszi előbbre a magyar gyer­mekvédelem nagy ügyét. Ma azonban a meglévő két iskolaszanatórium már kevés­nek bizony­ul. A svábhegyi iskolaszanató­rium területén külön szanatóriumi osztályt kell felállítanunk a beteg iskolásleányok számára is és­­ miután a szentgotthárdi és a svábhegyi iskolaszanatóriumok a fennálló rendeletek értelmében fertőző be­teg iskolásgyermekeket nem vehetnek fel, ezért­­ Budapest környékén, illetve meg­felelő klimatikus helyen a súlyos, fertőző betegségben szenvedő iskolásgyermekek ré­szére sürgősen fel kell építeni egy újabb iskolaszanatóriumot! Ezt a tervünket meg kell valósítanunk, kötelesség lesz a szá­munkra, hogy ebben a munkában mi asz­­szonyok kettőzött erővel részt vegyün­k! — fejezte be Darányi Kálmánné beszédét. A miniszterelnök feleségének magas­­szárnyalású beszéde rendkívül nagy hatással volt a jelenlevőkre. Darányi Kálmánné felké­résére Gönczi Elemér kományfőtanácsos ismertette azt a tervezetet, amelynek alap­­ján Darányi Kálmánné és Károly, Gyu­láné grófné vezetése alatt álló h­ölgy­­választmány tevékenysége megvalósíthatja a két új iskolaszanatórium felállítását. Darányi Kálmánná javaslatára a Ma­gyar Iskola-Szanatórium Egyesület hölgy­választmányának vezetősége elhatározta hogy a két új iskolaszanatórium felállí­tásához szükséges anyagi eszközök elő­teremtése érdekében felhívással fordul az or­szág tehetős polgáraihoz és intézmé­nyeihez. Fellner Pál országgyűlési képviselő le­velet intézett Darányi Kálmánnéhoz, a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület hölgyválasztmányának elnökéhez, amely­ben bejelentette, hogy a Magyar Iskola- Szanatórium által felépítendő új szana­tórium céljaira Fellner Henrik családja adományaként 10.000 pengőt ajánl fel. A szanatórium hivatása a súlyosabban tüdő­bajos iskolásgyermekek gyógykezelése és taníttatása. Schuschnigg kancellár Velencébe utazott A római csoport politikai iránya tiszta és határozott Nincs szüksége új politikai célkitűzésre BÉCS, ápr. 21. Schuschnigg kancellár szerdán este 10 órakor Schmidt Guidó külügyi államtitkár­ral elutazott Velencébe. A kancellár kísé­retében voltak: Adam ezredes, a sajtó­ügyek vezetője, Hornbostel Tivadar rendkí­­vüli követ, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Fröhlichsthal Viktor osztálytanácsos, Masera alezredes, a test­őrzászlóalj parancsnoka. A kancellár bú­csúztatására az állomáson megjelentek: a kormány több tagja, az államtitkárok, Rudnay Lajos bécsi magyar követ, az olasz követség tagjai, több közéleti előkelőség és a kancellári hivatal vezető tisztviselői. Schuschnigg dr. kancellár elutazása előtt a Politische Korrespondenznak nyilatkoza­tot tett s egyebek között ezeket mondta: — A római jegyzőkönyveket eltölti egy bölcs latin közmondás szelleme: „Clara pacta — boni amici”. Ebben van erejük is. Mi Ausztriában hálásan gondolunk arra a sokféle és nagyon értékes támogatásra, amelyet nekünk Olaszország vezére döntő pillanatokban nyújtott. Egész Európának javára válik, hogy Ausztria függetlensége problémából a nemzetközi politika dogmá­jává változott.­­ — A római egyezmények nem hatalom­politikai törekvésekből származtak, hanem abból a becsületes fáradozásból, hogy a szomszédos államok közötti viszonyt, amely szerint rendezték, hogy mindegyik fél tisz­teletben tartja a másik fél létjogait. Ilyen érzülettől áthatva megelégedéssel vettük tu­domásul, hogy az olasz kormány baráti megállapodásra jutott Jugoszláviával s ez a megállapodás értékes hozzájárulást jelent a Dunamedence viszonyainak megszilár­dí­­tásához. Nincs ok arra, hogy Velencében új politikai célokat tűzzünk ki, vagy új utakat keressünk. Meggyőződésem, hogy az olasz kormány fejével való találkozásom hozzá fog járulni ahhoz, hogy a világ politikai közvéleménye előtt megerősítse ama teljesen tiszta és határozott politikai irányvonalat, amelyet Róma, Bécs és Budapest már több mint három éve követ. A középeurópai osztrák-olasz politika változatlan BÉCS, ápr. 21. A félhivatalos „Neuigkeitsweltblatt” foglalkozik Schuschnigg dr. és Mussolini találkozójával. Kiemeli, hogy az osztrák, az olasz s ezzel tehát a középeurópai poli­tika irányvonalai, amelyek már évek óta fennállanak és nagy mértékben hozzá­járultak a középeurópai terület nyugalmá­hoz és megbékéléséhez, változatlanok és azok is maradnak. Schuschnigg dr. egyik római látogatása alkalmával újságírók előtt tett kijelentése, hogy a római jegy­zőkönyvek nem jelentenek végpontot és meg fogják kísérelni, hogy további gyü­mölcsöző tartalmat adjanak nekik, ma ugyanúgy áll, mint akkoriban. Teljes mér­tékben megtartott erejét az osztrák kor­mányfőnek az a megjegyzése is, hogy a római egyezmények nem exkluzív szerző­dések, hanem az ismert feltételekkel más államok is bármikor csatlakozhatnak hoz­zájuk. A velencei értekezlet semmiféle meglepetést nem fog hozni, minthogy ez a megbeszélés a résztvevő államférfiak reál­politikai megfontolásainak eredménye. Bécsi lap a szegedi beszéd külpolitikai jelentőségéről Bécs, április 21. A hivatalos Wiener Zeitung „Tiszta a láthatár és nyugodt az út Magyarországon” című hosszabb cikkében a magyar belpoli­tikai fejleményekkel foglalkozik. A lap hangsúlyozza, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök nagyjelentőségű szegedi be­szédének mind a beszéd hangja, mind a beszéd tartalma alapján az ellentétek eny­hüléséhez s a politikai légkör megjavulá­­sához kell vezetnie. A lap bőven idézi a miniszterelnök bel- és külpolitikai kije­lentéseit, behatóan ismerteti a magyar kormány programját és hangsúlyozza, hogy Magyarország külpolitikai követelé­sei mennyire helytállók és magától értető­­dőek abban a formában, amint azokat Darányi Kálmán miniszterelnök Szegeden megfogalmazta. A cikk a továbbiakban a következőket írja: — Darányi Kálmán miniszterelnök ez­úttal is újból hangsúlyozta, hogy a kor­mány politikai célkitűzéseinek egyik ér­tékes része a római egyezmény, amely szabályozza a Magyarország, Olaszország és Ausztria közti együttműködést. Fontos kijelentés volt ez a velencei értekezlet előestéjén, amely értekezleten a római egyezmények két aláíró országának állam­férfiai találkoznak, hogy a megértés lég­ GOLD DIGGERS 1937 Amerika legvidámabb vígjátéka. Főszereplők: DICK POWELL és JOAN BLONDELL— ffr—’ MA PREMIER! CORSO RADIUS Lányok a síízvonalban! 7 mm ._____________________________ D .­ dr. BŐS­SÁNYI-féle szab­­RÖK-BLOKK ÖRÖK-NAPTÁRRAL A Nemzetközi Vásáron Iparcsarnok 157. ismét kapható lesz. körében megbeszéléseket folytassanak egymással. Mindent összevéve, Darányi miniszterelnök élesen meghatározta Ma­gyarország bel- és külpolitikai céljait és szándékait, tanúságot tett államférfiúi meggondoltságáról és arról, hogy biztos ura a helyzetnek. Göring Olaszországba utazott BERLIN, ápr. 21. Göring porosz miniszterelnök szerdán délelőtt feleségével együtt Olaszországba utazott. A miniszterelnök néhány napos tartózkodás után visszatér Németországba, felesége azonban többheti üdülésre az egyik kisebb olasz fürdőhelyen marad. Göring az oda- és visszautazás alkalmá­ból egy-egy napot Rómában fog tölteni. Beck külügyminiszter bukaresti látogatása BUKAREST, ápr. 21. Beck lengyel külügyminiszter csütörtö­kön háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik. A lengyel államférfi pénteken kihallgatáson jelenik meg a ki­rálynál, aki ebédre látja vendégül. Péntek este díszvacsorát és fogadóestélyt rendez­nek tiszteletére. Beck beható megbeszélé­seket folytat Tatarescu miniszterelnökkel és Antonescu külügyminiszterrel. A ta­nácskozások eredményéről szombat este hivatalos közleményben tájékoztatják a nyilvánosságot. Beck vasárnap utazik el Bukarestből. Kormánypárti körökben hangsúlyozzák a látogatás fontosságát és azt a tényt, hogy az a kétoldalú román-lengyel kap­csolatok keretein belül marad. 'tiLMgm'W Miimn——a—n— Az erdélyi gondolat Tamási Áron előadása A Bartha Mikdós­ Társaság szerdai ülésén Tamási Áron, a kiváló író tartott előadást az erdélyi gondolatról. A megjelent nagy­számú közönséget, melynek sorában ott volt Rátz Kálmán képviselő, Zilahy Lajos és még sokan mások a fiatal írói nemzedék tagjai közül Németh Imre országgyűlési képviselő, elnök köszöntötte, aki ünnepi ösz­­szejövetelnek mondotta a Társaság ülését, mert körében köszöntheti Tamási Áront, az írót, a kisebbségi sorsba szakadt magyar sors gyönyörű kivirágzását és a Bartha Miklós-i gondolat képviselőjét, aki egyben az erdélyi gondolat harcosa is. Ezután Tamási Áron tartotta meg előadá­sát. Azzal kezdte, hogy székely és ott a helye, ahol a népéé. A vér,, a hűség és az erkölcsi érzék azt parancsolják neki, hogy ennek a töredéknek életéért és szellemi ere­jének fenntartásáért harcoljon. Természete­sen vallja és mindig hirdetni fogja, hogy az országhatárok felett van egy szellemi és erkölcsi közösség, amely a szétszórtan élő magyarokat lelki impériumban egyesíti. Az erdélyi gondolat jegyében a magyarság min­den­ nagy kérdésének megoldását lehetsé­gesnek látja. Az ifjúság jövője azon fordul, hogy ne hagyja magát sem anyagi javak reményé­ben, sem pedig divatos szellemi és politi­kai áramlatoktól befolyásolni. Bízzon szel­lemi és fizikai erejében ne legyen hite, amely képessé teheti, hogy küzdjön a nem­zet összességének céljaiért. Az építő tö­rekvéseknek egyébként a parasztság szel­lemi és anyagi színvonalát kell emelniük, hogy beállítható legyen ez a többmilliós tömeg az országfenntartás tengelyébe. A zsidókérdés is megoldható a gazdálkodás és a szellem síkján egyaránt. A gazdasági területen a tőkés rendszernek helyes me­derbe való terelésével, a szellemi alkotás síkján pedig igaz magyar és emberi eszkö­zökkel. A magyar jövőnek különben nagy szüksége van Erdélyre. Biztos oszlop ez, melynek jóféle árnyékában meghúzódhatik, mert úgy van, amint Pázmány Péter írta Bethlen Gábornak: „kell, hogy legyen Er­dély”. A tetszéssel fogadott előadást Németh Imre elnök köszönte meg.

Next