Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-22 / 90. szám

s A pécsi sztrájkolók a bíróság előtt Pécs, április 21. A pécsi törvényszék szerdán kezdte tárgyalni a vasasi bányában február 23-án kezdődött földalatti sztrájk 195 vádlott bányászának bűnperét, akiket magánosok elleni erőszakkal és személyes szabadság megsértésével vádol az ügyészsg. A bíróság a bűnpert Vasason, a Hun­­gária-mozi termében tárgyalja. A tárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg Szűcs Jenő dr. tanácselnök, aki figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a legcsekélyebb rendzavarás esetén a ter­met kiürítteti. A tárgyalás megnyitása után az elnök hozzákezdett a 195 terhel és a mára beidézett tanuk személyazonos­ságának ellenőrzéséhez és megállapításá­hoz. . A tárgyalás megnyitása előtt Gauss Ferenc 22 éves vasasi bányász elhagyta a tárgyalótermet­­ és a szőlők­­között ön­gyilkossági szándékból a bal karján fel­vágta az ereid. A járókelők észrevették tettét, levitték a bányatelepre, ahol a telep orvosa részesítette első­segélyben. Gauss Ferenc elmondotta, hogy a tárgya­lástól való félelmében akart öngyilkos­ságot elkövetni. A fiatal bányászt beszál­lították a bányatelep kórházába. A román belügyminiszter szabályozta a kisebbségi lapok helységnév használatát BUKAREST, ápr. 21. .Most tették közzé a belügyminisztérium ál­tal még április 8-án kiadott rendeletet, mely a kisebbségi lapok helységnév használatát sza­bályozza. A kör rendeletet, amely az összes megyefőnök­ükhöz szól, így hangzik: „Az önök megyéjében az eddig megjelenő kisebbségi új­ság helység elnevezéseire vonatkozóan kiadott összes rendeletek hatályukat vesztik. A jövő­ben a kisebbségi lapok laptejében alkalmazha­tók a helységnevek idegen nyelven is, de mel­lette zárójelben a helység román elnevezésé­nek kell szerepelnie. Minden kisebbségi újság lapfej­ében foglalt magyarázat, szerkesztőségi és­ más tájékoztatásban szereplő helységnév csak román nyelven alkalmazható. A kisebb­ségi újságok'­belsejében a román helységnevek megjelenhetnek idegen nyelven is, minden más, akár zárójelben foglalt magyarázat nél­kül is. Marinescu.” Kisebbségi tisztviselők újabb nyelvvizsgája BRASSÓ, ápr. 21. Brassó város összes kisebbségi tisztviselőit április 26-ára és 27-ére román nyelvvizsgára rendelték be. A vádtanács feloldotta Fája Géza könyvét Emlékzetes, hogy a budapesti királyi törvényszék vizsgálóbírója elrendelte Féja Géza tanár Viharsarok­ című könyvének le­foglalását.­­A­ végzés ellen Féja Géza és a kiadó­­felfolyamodást jelentett be a bün­tetőtörvényszék vádtanácsához. A vádtanács Molnár Árpád dr. törvény­­széki bíró elnöklésével, Kassay Gyula dr. törvényszéki bíró előadásában kedden egész délelőtt foglalkozott az üggyel és szerdán hirdették ki a felek előtt a vádta­nács döntését. A vádtanács helyt adott a felfolyamo­dásnak és a Viharsarok című könyvet fel­oldotta a lefoglalás alól. A végzés megoko­­lása szerint a vádtanács sem a könyv egé­szében, se annak egyes részeiben nem lát fennforogni izgatást, vagy nemzetrágalma­zást. Meghívó a ,,Turul“ Autóforgalmi r. I. 1037. máj. 1. d­. u. 5 órakor a tárzsaság irodahelyiségében (Buda­pest, V., Vilmos császár­ u­t 20.) tartandó 1937. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv­vezető és jegyzőkönyvvi­selesi­tök kijelölése. 2. Igaz­gatósági és felügyelőbizottsági jelenté© az 1936. üzlet­­évről. 3. Az 1936. dec. 31-én lezárt mérleg- és ered­­ményszámla megállapítása. 4. Határozathozatal az évi eredmény tárgyában. 5. Határozathozatal az igaz­gatóság és felügyelőbizottság felmentvénye felől. 6. Uj igazgatósági tagok és uj felügyelőbizottság választása* 7. Esetleges indítványok. Megjegyzés: Az alapszabá­lyok 10. §-a értelmében a közgyűlésen rész­tv­enni kí­vánó részvényesek tartoznak részvényeiket a még le­nten­ járt szelvényekkel együtt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés előtt a társaság pénztáránál (IX., Köztelek­­ u­. 1.) letétbe helyezni. Az igazgatóság. Mérleg: 1936. d­­se. 31. Vagyon: Pénztár és bankszámlák 7144.63 P. Óvadék 6000.— P. Adósok 47.355.— P. Gépkocsi állo­mány és leltár 265.455.66 P. Veszteség: 38.124.29 P. összesen 364.079.58 P. Teher: Részvénytőke 150.000.— P. Hitelezők 207.761.05 P. Lombard 6000.— P. Átme­neti számlák 318.53 P. összesen 364.079.58 P. Ered­­ményszámla: Veszteség: Költségszámlák 337.946.92 P. Segélyegy­let 20.892.62 P. Leírások 59.803.// P. Vesz­teség: 1995-ben 37-334.25 P. összesen 455.977.56 P­Nyereség:: Fuvarozási bevételek 417.853.27 P. Vesz­teség 38.1*^4.29 P, összesen 455.9//.56. Megvizsgálta és rendben találta a felügyelőbizottság. B. ff* 1957 ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK FORGÓSZÍNPAD AQUINK­U Kultikuslegény-bony van, akit a J­emzeti Színház is megclvel.­ próbafellépésr­e Nehogy félreértés legyen, meg kell je­gyezni, hogy a forgószínpad, amelyről szó van, nem Aquincum kiásott kövei kö­zött található, hanem néhány száz méter­rel tovább, az óbudai gázgyár egyik épü­lettömbjében. Mindenesetre nagyobb érdekességű len­ne, ha azt állíthatnék, hogy még a régi rómaiak építették, de értékében, sőt érde­kességében nem esik azáltal kár, hogy Óbudán, a gázgyár műkedvelői színpadán foglal helyet. Az országnak ugyanis ez az egyetlenegy műkedvelői színpada dicsekedhet azzal, hogy forgó színpadét van. Mégpedig hét méter átmérőjű. A forgó színpad azonban épúgy kötelez, mint az előkelőség. Ha forgószínpad van, akkor már egyébnek is kell lennie és az ember szíve itt derülhet in az „egyéb”­en. Van itt minden, ami modern színpadi felszereléshez tartozik. A színpad előtt — akárcsak bármelyik fővárosi színházunk­ban — két hatalmas reflektor-szem, amely a színpadi kapcsolótábla útján négy szín­ben szórja fényét a színpadra. Van felső, van alsó, van oldal- és hátsó világítás és van egy kapcsolótábla, amely egyenesen párját ritkítja. Beczkay József főmérnök elgondolása szerint készítették ezt a kap­csolótáblát, amelyen összesen csak tizenhat fogantyú van, de egy fogantyú nyolc­nyolc késes-kapcsolót helyettesít. Az egész tábla körülbelül egy méter széles. Késes kapcsolással fél falat foglalna el. Gyönyörűség nézni, hogy ezzel a táblá­val és ellenállással, milyen remekül lehet megvilágítani a színpadot. Teljes napsü­téses fehérségbe észrevétlenül lehet be­kapcsolni a vöröset, vagy kéket, zöldet, amelyiket éppen akarjuk, azután az ellen­állás kerekének lassú forgatásával észre­vétlenül váltani, át a szürkületbe, alko­nyatba, éjszakába és virradatba. Méses a vas ♦ És lehet szén rudak n­élkül villantani, rövideket, hosszúkat, olyant, hogy csak a háttérben válódzon, de olyat is, hogy fé­nye átcsapjon a színpad előterébe is. Mind­ez zaj nélkül, pontosan, észrevétlenül. És van a színpadnak körfüggönye, kék horizontja, van vasfüggönye, még­pedig hidraulikus, még csak nem is közönsége­sen hidraulikus, hanem olyan,, hogyha nincs megfelelő erős víznyomás, mint amilyet a tűzrendészet előír, akkor a ren­dező itt ugyan hiába adja ki a parancsot: — Mehet a vas, a „vas” nem mozdul. Tűzveszedelem esetén, ha mindenki el is vesztené a fejét, lélekjelenlétét, a vasfüg­göny nem. A vasfüggöny abban a pillanat­ban, amikor valaki beüti a tűzjelzőkészülé­ket s a fecskendőhöz nyúl, szép csendesen magától megindul és elzárja a színpadot a közönségtől. A zsinórpadláson szép sorjában függnek az oldal- és hátsó díszletek. Az egyik hátsó díszlet vöröskeresztes vonatot ábrázol. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kita­láljuk, melyik darabból való, Zilahy Lajos Tábornok című darabjából. Az sem mindennapi éppen, hogy mű­kedvelők színházának a nézőtere emelkedő legyen, mint itt. A nézők háta mögött lévő falon ablakkockák elárulják, hogy ebben a teremben mozielőadások is lehetnek. A vasfüggönyön vászon, a leadófülkében pe­dig hangos mozigép, a kép és beszéd ab­szolút tisztaságával. Nem győzünk betelni a sok látnivalóval: olyan az egész, mintha valami dúsgazdag mecénás, a maga kedvére építe­tt volna egy kisebb fajta színházat, nagyobb fajta szín­paddal. Mert a színpad területe nyolcvan négyzetméter. A süllyesztett zenekari he­lyet majdnem kifelejtettük. A villanylám­­pák száma kettőszáz, sőt, hogy teljes le­gyen a valóságos színház illúziója, a szín­padot telefon- és csengőhálózat köti össze a gépházzal, férfi és női öltözőkkel, folyo­sóval, ruhatárral és — társalkodóval. jén ugyanis tuss- és medencefürdő van, nem éppen a műkedvelők, hanem a munká­sok számára, de ők annyival is inkább igénybe vehetik bármikor, mert hiszen a munkások. És talán ez a legszebb az egészben, hogy nem mondható: Nini, az urak milyen szép színházat csináltak itt maguknak a gázgyár jóvoltából. Ez az egész modern, remekbe készült kis színház tiszta ragyo­gásában a munkásoké, amint hogy mindaz a kulturális intézmény, aminek ennél az aquinkumi látogatásnál elénk tárult, az főképpen a munkásoké. A gázgyár mun­kásaié a több mint hétezer kötetből álló könyvtár, a tenniszpálya, a futballpálya, tánctermével, biliárdtermével, ping-pong­­asztalával, sakkszobájával, zongorájával, a kaszinó a munkásoké, a dalárda, gazdag kottaanyagával , a munkásoké az a sok egészséges, főképpen kétszobás, legna­gyobb részében fürdőszobával is ellátott lakás, amiért körülbelül harminc pengő havibért fizetnek. Olyan ez az egész óbudai gázgyártelep, mint egyetlen nagy családnak minden­esetre modern értelemben vett tábora. De szükség­­e van rá. Érdekes, hogy egy ilyen kis tábor­telep ma, amikor a rádióhullámok szinte pilla­natok alatt száguldják körül a földet, mi­kor Bécs és Budapest között­ a távolság egy óra, akkor Aquincum gázgyári mun­kásai meglepően messze vannak Budapest­től. A mai nehéz viszonyok között három­négy tagból álló család nem igen látogat­hat be a városba, még rokoni látogatás céljából se, mert az oda, vissza, kettő pengő negyven. Utolsó villamos is, ha valaki színházba kívánkozna, tizenkettőkor indul a Pálffy­ térről, de télen, vagy bár­mely rossz időben, ugyan ki álldogálna színházba öltözötten félórát. Sokba kerül Aquincumból egy kiruccanás a fővárosba s így meg sem mérhető értéket jelent te­hát, hogy a gázgyár szórakozásáról maga gondoskodik néhány igazán minden dicsé­retet megérdemlő,­­ önzetlen tisztviselő közreműködésével. Dicséretről lévén szó, a sok osztályból álló önképzőkör főtitkári jelentéséből idéz­zük a Véssei Ede vezérigazgatónak mon­dott hálás köszönetét azért, hogy az ön­képzőkör érdekében tett kéréseket minden­kor szívesen támogatta és tevékenységét szeretettel irányította. Ugyanígy kell meg­említeni Schön Győző vezérigazgatóhelyet­test és az óbudai gázgyár igazgatóját Szi­getit Gábort. Elsők a dalban, játékban Hogy a vezérigazgató és igazgató urak­nak, magának a gázgyárnak a bőkezűsége és az ügy szeretetteljes támogatása nem volt hiábavaló, az kitűnik abból a pillana­tásból, amit csak utólag vetünk a könyv­társzoba egyik asztalán díszlő, csillogó ser­legekre, köztük egy n­agy aranyéremre. Ezeket mind az önképzőkör dalárdája nyerte. De dicsőségért nem megy a szomszédba a műkedvelő gárda sem. Ha a dalárda első lett a szombathelyi országos versenyen a nehéz műdalok csoportjában, amelyben az­előtt hat aranyérmet nyerhettek a dalo­sok, most csak egyet, a műkedvelők a má­sodik helyre kerültek az országos mű­­kedvelőversenyben, ami nagyon nagy szó. Az elmúlt esztendőben, amikor nem volt országos műkedvelőverseny, a Tungsram rendezett házi műkedvelőversenyt, amelyre vándordíjul ezüst serleget alapított. Az elérhető maximális pontszám százötven volt és a gázgyár műkedvelői száznegyven­­négy ponttal ragadták magukhoz a Tungsram vándordíját. Ilyen, vagy hasonló eredményekkel di­csekedhet az Önképzőkör minden csoportja. A sakkozók például a Budapest sakkcsapat, bajnokság küzdelmében már a harmadik osztályban küldenek, az előjelek szerint azonban átkerülnek a második osztályba. Minthogy látogatásunk főképpen az ön­képzőkör műkedvelőinek szólt, vissza is té­rünk hozzájuk és tovább beszélgetünk Bi­­hary László dr., főtitkárral, aki az Ön­képzőkör élén áll és intézi a sok ágra oszló egyesülés egész embert megkívánó ügyeit, de közben talál időt arra is, hogy előadássorozatokat tartson a legkülönbö­zőbb dolgoktól.­­ Nagyszerű képességei közül a leg­­dícséretre méltóbbak egyike — mondja a műkedvelő-osztály vezetője, Perger Fe­­renc —, hogy az egyes osztályoknak meg­hagyja az autonómiáját, tetszésük szerint hagyja dolgozni a vezetőket, csak arra ügyel, hogy­­ a költségvetést ne lép­jék túl, így azután a munka zökkenés nélkül, barátsággal és lelkesedéssel megy előre. Fürdő, tennisz, kaszinó Mert társalkodó is van ott, ami nemcsak a kényelem szempontjából Lajos, hanem hogy a szereplők, akiknek a színpadon ép­pen nincs dolguk, próba közben ne zavarják a rendezőt, társalogjanak csak a kényel­mes karosszékekben, távol a színpadtól. Hogy az öltözőkben kényelem van, azt ezek után már hangsúlyozni felesleges lenne,­amint felesleges azt is megemlíteni, hogy maszkírozó szekrény áll a műkedvelők rendelkezésére, sőt ha éppen szükségét érezné valamelyik, egy emelettel lejebb meg is fürödhet­, az épület földszint. A mindenes rendező Informátorunkat nincs alkalma dicsérni senkinek, mert úgy érzik, hogy szembe nem illik. Munkájának értékére és mennyisé­gére magunk jövünk rá, mert akár azt kérdezzük, hogy ki rendezi a darabot, akár afelől érdeklődünk, hogy a kosztü­möket ki válogatja össze, kellékekről ki gondoskodik, akár abban az irányban kí­váncsiskodunk, hogy a festői díszleteket ki tervezte, a papírból készült miniatűr forgószínipad-díszletek kinek a kezemunká­ját dicsérik, szinte kényszeredett mosoly kíséretében vallja be, hogy ez is, az is az ő munkája. Szinte hihetetlennek látszik. Mikor van rá ideje? Mert éppen halljuk, hogy az ő kulturális foglalkozása a gázgyárnál, hogy színházi nyelven fejezzük ki magunkat, a műsoron kívü­li szám. Az ő hivatali beosz­­tása, bár szociális jellegű, egészen más ügykör s műkedvelésre nem kap, nem is kér felmentést. Öt óráig tart hivatala, öt óráig lelkiismeretes, szorgalmas tisztvi­selő, azután lelke a műkedvelésnek. — Feleségem egyszer kiszámította azt a rekordidőt, amit egy nap otthon töltöttem — vallja be végül. — Ez a rekordidő ,het­­venhét perc volt. Kubikusból bonviván A szereplők tiszteletdíja, ha nem a tele­pen laknak, puszta költségmegtérítés, ősz ö­­szesen hatvan fillér, a két átszállójegy ára és az előadás emlékét megörökítő fény­­képfelvétel. Kik a szereplők? Munkások és a munkások családjának nőtagjai. A társulat férfisztárja, amint a felvételeken is látható, rendkívül elegáns fiatalember. A Dolovai nábobban Tarján Gidát játszotta. Mindig ő a hős. Jelenleg a gázgyár nyomozói közé tartozik, de tíz, tizenkét esztendővel ezelőtt kultikus volt Kék gatyában hordta a földet a gázgyár építkezésénél. Mondanunk sem kell, hogy nem színjátszóképessége, hanem szorgal­ma, megbízhatósága és intelligenciája kö­vetkeztében jutott előre. Neve Olasz J­ános. Olasz Jánost egyébként próbafellépésre a Nemzeti Színház is meghívta néhány év előtt, de Olasz János, némi habozás után, megmaradt a gázgyárnál,, ahol már, mint örökös tagnak, nyugdíja van. Fekete Ági a műkedvelőgárdának ugyan­csak nagyszerű tagja. Ő már sziniiskolát is végzett, de nem szerződött le sehová.­­Nem tűrné, hogy a rendezők parancsolgas­sanak neki. Hosszan, nagyon hosszan lehetne még írni a forgószínpadról és a forgószínpa­­don szereplőkről, de minden leírásnál töb­bet ér egy kirándulás Aquincumba, a leg­közelebbi előadásra. Hogy mikor lesz? Hírül adjuk: MÁRIÁSS IMRE Útlevél nélkül SORSI utazhat 9BHB Pünkösdkor 5 napos üdülésre Abbáziába május 15—május 19­­68.­Utazási Iroda, Vili., József­ körút 5. szám Telefon: 14-44-00

Next