Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-22 / 90. szám
s A pécsi sztrájkolók a bíróság előtt Pécs, április 21. A pécsi törvényszék szerdán kezdte tárgyalni a vasasi bányában február 23-án kezdődött földalatti sztrájk 195 vádlott bányászának bűnperét, akiket magánosok elleni erőszakkal és személyes szabadság megsértésével vádol az ügyészsg. A bíróság a bűnpert Vasason, a Hungária-mozi termében tárgyalja. A tárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg Szűcs Jenő dr. tanácselnök, aki figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a legcsekélyebb rendzavarás esetén a termet kiürítteti. A tárgyalás megnyitása után az elnök hozzákezdett a 195 terhel és a mára beidézett tanuk személyazonosságának ellenőrzéséhez és megállapításához. . A tárgyalás megnyitása előtt Gauss Ferenc 22 éves vasasi bányász elhagyta a tárgyalótermet és a szőlőkközött öngyilkossági szándékból a bal karján felvágta az ereid. A járókelők észrevették tettét, levitték a bányatelepre, ahol a telep orvosa részesítette elsősegélyben. Gauss Ferenc elmondotta, hogy a tárgyalástól való félelmében akart öngyilkosságot elkövetni. A fiatal bányászt beszállították a bányatelep kórházába. A román belügyminiszter szabályozta a kisebbségi lapok helységnév használatát BUKAREST, ápr. 21. .Most tették közzé a belügyminisztérium által még április 8-án kiadott rendeletet, mely a kisebbségi lapok helységnév használatát szabályozza. A kör rendeletet, amely az összes megyefőnökükhöz szól, így hangzik: „Az önök megyéjében az eddig megjelenő kisebbségi újság helység elnevezéseire vonatkozóan kiadott összes rendeletek hatályukat vesztik. A jövőben a kisebbségi lapok laptejében alkalmazhatók a helységnevek idegen nyelven is, de mellette zárójelben a helység román elnevezésének kell szerepelnie. Minden kisebbségi újság lapfejében foglalt magyarázat, szerkesztőségi és más tájékoztatásban szereplő helységnév csak román nyelven alkalmazható. A kisebbségi újságok'belsejében a román helységnevek megjelenhetnek idegen nyelven is, minden más, akár zárójelben foglalt magyarázat nélkül is. Marinescu.” Kisebbségi tisztviselők újabb nyelvvizsgája BRASSÓ, ápr. 21. Brassó város összes kisebbségi tisztviselőit április 26-ára és 27-ére román nyelvvizsgára rendelték be. A vádtanács feloldotta Fája Géza könyvét Emlékzetes, hogy a budapesti királyi törvényszék vizsgálóbírója elrendelte Féja Géza tanár Viharsarok című könyvének lefoglalását.A végzés ellen Féja Géza és a kiadófelfolyamodást jelentett be a büntetőtörvényszék vádtanácsához. A vádtanács Molnár Árpád dr. törvényszéki bíró elnöklésével, Kassay Gyula dr. törvényszéki bíró előadásában kedden egész délelőtt foglalkozott az üggyel és szerdán hirdették ki a felek előtt a vádtanács döntését. A vádtanács helyt adott a felfolyamodásnak és a Viharsarok című könyvet feloldotta a lefoglalás alól. A végzés megokolása szerint a vádtanács sem a könyv egészében, se annak egyes részeiben nem lát fennforogni izgatást, vagy nemzetrágalmazást. Meghívó a ,,Turul“ Autóforgalmi r. I. 1037. máj. 1. d. u. 5 órakor a tárzsaság irodahelyiségében (Budapest, V., Vilmos császár ut 20.) tartandó 1937. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvviselesitök kijelölése. 2. Igazgatósági és felügyelőbizottsági jelenté© az 1936. üzletévről. 3. Az 1936. dec. 31-én lezárt mérleg- és eredményszámla megállapítása. 4. Határozathozatal az évi eredmény tárgyában. 5. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvénye felől. 6. Uj igazgatósági tagok és uj felügyelőbizottság választása* 7. Esetleges indítványok. Megjegyzés: Az alapszabályok 10. §-a értelmében a közgyűlésen résztvenni kívánó részvényesek tartoznak részvényeiket a még lenten járt szelvényekkel együtt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés előtt a társaság pénztáránál (IX., Köztelek u. 1.) letétbe helyezni. Az igazgatóság. Mérleg: 1936. dse. 31. Vagyon: Pénztár és bankszámlák 7144.63 P. Óvadék 6000.— P. Adósok 47.355.— P. Gépkocsi állomány és leltár 265.455.66 P. Veszteség: 38.124.29 P. összesen 364.079.58 P. Teher: Részvénytőke 150.000.— P. Hitelezők 207.761.05 P. Lombard 6000.— P. Átmeneti számlák 318.53 P. összesen 364.079.58 P. Eredményszámla: Veszteség: Költségszámlák 337.946.92 P. Segélyegylet 20.892.62 P. Leírások 59.803.// P. Veszteség: 1995-ben 37-334.25 P. összesen 455.977.56 PNyereség:: Fuvarozási bevételek 417.853.27 P. Veszteség 38.1*^4.29 P, összesen 455.9//.56. Megvizsgálta és rendben találta a felügyelőbizottság. B. ff* 1957 ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK FORGÓSZÍNPAD AQUINKU Kultikuslegény-bony van, akit a Jemzeti Színház is megclvel. próbafellépésre Nehogy félreértés legyen, meg kell jegyezni, hogy a forgószínpad, amelyről szó van, nem Aquincum kiásott kövei között található, hanem néhány száz méterrel tovább, az óbudai gázgyár egyik épülettömbjében. Mindenesetre nagyobb érdekességű lenne, ha azt állíthatnék, hogy még a régi rómaiak építették, de értékében, sőt érdekességében nem esik azáltal kár, hogy Óbudán, a gázgyár műkedvelői színpadán foglal helyet. Az országnak ugyanis ez az egyetlenegy műkedvelői színpada dicsekedhet azzal, hogy forgó színpadét van. Mégpedig hét méter átmérőjű. A forgó színpad azonban épúgy kötelez, mint az előkelőség. Ha forgószínpad van, akkor már egyébnek is kell lennie és az ember szíve itt derülhet in az „egyéb”en. Van itt minden, ami modern színpadi felszereléshez tartozik. A színpad előtt — akárcsak bármelyik fővárosi színházunkban — két hatalmas reflektor-szem, amely a színpadi kapcsolótábla útján négy színben szórja fényét a színpadra. Van felső, van alsó, van oldal- és hátsó világítás és van egy kapcsolótábla, amely egyenesen párját ritkítja. Beczkay József főmérnök elgondolása szerint készítették ezt a kapcsolótáblát, amelyen összesen csak tizenhat fogantyú van, de egy fogantyú nyolcnyolc késes-kapcsolót helyettesít. Az egész tábla körülbelül egy méter széles. Késes kapcsolással fél falat foglalna el. Gyönyörűség nézni, hogy ezzel a táblával és ellenállással, milyen remekül lehet megvilágítani a színpadot. Teljes napsütéses fehérségbe észrevétlenül lehet bekapcsolni a vöröset, vagy kéket, zöldet, amelyiket éppen akarjuk, azután az ellenállás kerekének lassú forgatásával észrevétlenül váltani, át a szürkületbe, alkonyatba, éjszakába és virradatba. Méses a vas ♦ És lehet szén rudak nélkül villantani, rövideket, hosszúkat, olyant, hogy csak a háttérben válódzon, de olyat is, hogy fénye átcsapjon a színpad előterébe is. Mindez zaj nélkül, pontosan, észrevétlenül. És van a színpadnak körfüggönye, kék horizontja, van vasfüggönye, mégpedig hidraulikus, még csak nem is közönségesen hidraulikus, hanem olyan,, hogyha nincs megfelelő erős víznyomás, mint amilyet a tűzrendészet előír, akkor a rendező itt ugyan hiába adja ki a parancsot: — Mehet a vas, a „vas” nem mozdul. Tűzveszedelem esetén, ha mindenki el is vesztené a fejét, lélekjelenlétét, a vasfüggöny nem. A vasfüggöny abban a pillanatban, amikor valaki beüti a tűzjelzőkészüléket s a fecskendőhöz nyúl, szép csendesen magától megindul és elzárja a színpadot a közönségtől. A zsinórpadláson szép sorjában függnek az oldal- és hátsó díszletek. Az egyik hátsó díszlet vöröskeresztes vonatot ábrázol. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, melyik darabból való, Zilahy Lajos Tábornok című darabjából. Az sem mindennapi éppen, hogy műkedvelők színházának a nézőtere emelkedő legyen, mint itt. A nézők háta mögött lévő falon ablakkockák elárulják, hogy ebben a teremben mozielőadások is lehetnek. A vasfüggönyön vászon, a leadófülkében pedig hangos mozigép, a kép és beszéd abszolút tisztaságával. Nem győzünk betelni a sok látnivalóval: olyan az egész, mintha valami dúsgazdag mecénás, a maga kedvére épített volna egy kisebb fajta színházat, nagyobb fajta színpaddal. Mert a színpad területe nyolcvan négyzetméter. A süllyesztett zenekari helyet majdnem kifelejtettük. A villanylámpák száma kettőszáz, sőt, hogy teljes legyen a valóságos színház illúziója, a színpadot telefon- és csengőhálózat köti össze a gépházzal, férfi és női öltözőkkel, folyosóval, ruhatárral és — társalkodóval. jén ugyanis tuss- és medencefürdő van, nem éppen a műkedvelők, hanem a munkások számára, de ők annyival is inkább igénybe vehetik bármikor, mert hiszen a munkások. És talán ez a legszebb az egészben, hogy nem mondható: Nini, az urak milyen szép színházat csináltak itt maguknak a gázgyár jóvoltából. Ez az egész modern, remekbe készült kis színház tiszta ragyogásában a munkásoké, amint hogy mindaz a kulturális intézmény, aminek ennél az aquinkumi látogatásnál elénk tárult, az főképpen a munkásoké. A gázgyár munkásaié a több mint hétezer kötetből álló könyvtár, a tenniszpálya, a futballpálya, tánctermével, biliárdtermével, ping-pongasztalával, sakkszobájával, zongorájával, a kaszinó a munkásoké, a dalárda, gazdag kottaanyagával , a munkásoké az a sok egészséges, főképpen kétszobás, legnagyobb részében fürdőszobával is ellátott lakás, amiért körülbelül harminc pengő havibért fizetnek. Olyan ez az egész óbudai gázgyártelep, mint egyetlen nagy családnak mindenesetre modern értelemben vett tábora. De szüksége van rá. Érdekes, hogy egy ilyen kis tábortelep ma, amikor a rádióhullámok szinte pillanatok alatt száguldják körül a földet, mikor Bécs és Budapest között a távolság egy óra, akkor Aquincum gázgyári munkásai meglepően messze vannak Budapesttől. A mai nehéz viszonyok között háromnégy tagból álló család nem igen látogathat be a városba, még rokoni látogatás céljából se, mert az oda, vissza, kettő pengő negyven. Utolsó villamos is, ha valaki színházba kívánkozna, tizenkettőkor indul a Pálffy térről, de télen, vagy bármely rossz időben, ugyan ki álldogálna színházba öltözötten félórát. Sokba kerül Aquincumból egy kiruccanás a fővárosba s így meg sem mérhető értéket jelent tehát, hogy a gázgyár szórakozásáról maga gondoskodik néhány igazán minden dicséretet megérdemlő, önzetlen tisztviselő közreműködésével. Dicséretről lévén szó, a sok osztályból álló önképzőkör főtitkári jelentéséből idézzük a Véssei Ede vezérigazgatónak mondott hálás köszönetét azért, hogy az önképzőkör érdekében tett kéréseket mindenkor szívesen támogatta és tevékenységét szeretettel irányította. Ugyanígy kell megemlíteni Schön Győző vezérigazgatóhelyettest és az óbudai gázgyár igazgatóját Szigetit Gábort. Elsők a dalban, játékban Hogy a vezérigazgató és igazgató uraknak, magának a gázgyárnak a bőkezűsége és az ügy szeretetteljes támogatása nem volt hiábavaló, az kitűnik abból a pillanatásból, amit csak utólag vetünk a könyvtárszoba egyik asztalán díszlő, csillogó serlegekre, köztük egy nagy aranyéremre. Ezeket mind az önképzőkör dalárdája nyerte. De dicsőségért nem megy a szomszédba a műkedvelő gárda sem. Ha a dalárda első lett a szombathelyi országos versenyen a nehéz műdalok csoportjában, amelyben azelőtt hat aranyérmet nyerhettek a dalosok, most csak egyet, a műkedvelők a második helyre kerültek az országos műkedvelőversenyben, ami nagyon nagy szó. Az elmúlt esztendőben, amikor nem volt országos műkedvelőverseny, a Tungsram rendezett házi műkedvelőversenyt, amelyre vándordíjul ezüst serleget alapított. Az elérhető maximális pontszám százötven volt és a gázgyár műkedvelői száznegyvennégy ponttal ragadták magukhoz a Tungsram vándordíját. Ilyen, vagy hasonló eredményekkel dicsekedhet az Önképzőkör minden csoportja. A sakkozók például a Budapest sakkcsapat, bajnokság küzdelmében már a harmadik osztályban küldenek, az előjelek szerint azonban átkerülnek a második osztályba. Minthogy látogatásunk főképpen az önképzőkör műkedvelőinek szólt, vissza is térünk hozzájuk és tovább beszélgetünk Bihary László dr., főtitkárral, aki az Önképzőkör élén áll és intézi a sok ágra oszló egyesülés egész embert megkívánó ügyeit, de közben talál időt arra is, hogy előadássorozatokat tartson a legkülönbözőbb dolgoktól. Nagyszerű képességei közül a legdícséretre méltóbbak egyike — mondja a műkedvelő-osztály vezetője, Perger Ferenc —, hogy az egyes osztályoknak meghagyja az autonómiáját, tetszésük szerint hagyja dolgozni a vezetőket, csak arra ügyel, hogy a költségvetést ne lépjék túl, így azután a munka zökkenés nélkül, barátsággal és lelkesedéssel megy előre. Fürdő, tennisz, kaszinó Mert társalkodó is van ott, ami nemcsak a kényelem szempontjából Lajos, hanem hogy a szereplők, akiknek a színpadon éppen nincs dolguk, próba közben ne zavarják a rendezőt, társalogjanak csak a kényelmes karosszékekben, távol a színpadtól. Hogy az öltözőkben kényelem van, azt ezek után már hangsúlyozni felesleges lenne,amint felesleges azt is megemlíteni, hogy maszkírozó szekrény áll a műkedvelők rendelkezésére, sőt ha éppen szükségét érezné valamelyik, egy emelettel lejebb meg is fürödhet, az épület földszint. A mindenes rendező Informátorunkat nincs alkalma dicsérni senkinek, mert úgy érzik, hogy szembe nem illik. Munkájának értékére és mennyiségére magunk jövünk rá, mert akár azt kérdezzük, hogy ki rendezi a darabot, akár afelől érdeklődünk, hogy a kosztümöket ki válogatja össze, kellékekről ki gondoskodik, akár abban az irányban kíváncsiskodunk, hogy a festői díszleteket ki tervezte, a papírból készült miniatűr forgószínipad-díszletek kinek a kezemunkáját dicsérik, szinte kényszeredett mosoly kíséretében vallja be, hogy ez is, az is az ő munkája. Szinte hihetetlennek látszik. Mikor van rá ideje? Mert éppen halljuk, hogy az ő kulturális foglalkozása a gázgyárnál, hogy színházi nyelven fejezzük ki magunkat, a műsoron kívüli szám. Az ő hivatali beosztása, bár szociális jellegű, egészen más ügykör s műkedvelésre nem kap, nem is kér felmentést. Öt óráig tart hivatala, öt óráig lelkiismeretes, szorgalmas tisztviselő, azután lelke a műkedvelésnek. — Feleségem egyszer kiszámította azt a rekordidőt, amit egy nap otthon töltöttem — vallja be végül. — Ez a rekordidő ,hetvenhét perc volt. Kubikusból bonviván A szereplők tiszteletdíja, ha nem a telepen laknak, puszta költségmegtérítés, ősz öszesen hatvan fillér, a két átszállójegy ára és az előadás emlékét megörökítő fényképfelvétel. Kik a szereplők? Munkások és a munkások családjának nőtagjai. A társulat férfisztárja, amint a felvételeken is látható, rendkívül elegáns fiatalember. A Dolovai nábobban Tarján Gidát játszotta. Mindig ő a hős. Jelenleg a gázgyár nyomozói közé tartozik, de tíz, tizenkét esztendővel ezelőtt kultikus volt Kék gatyában hordta a földet a gázgyár építkezésénél. Mondanunk sem kell, hogy nem színjátszóképessége, hanem szorgalma, megbízhatósága és intelligenciája következtében jutott előre. Neve Olasz János. Olasz Jánost egyébként próbafellépésre a Nemzeti Színház is meghívta néhány év előtt, de Olasz János, némi habozás után, megmaradt a gázgyárnál,, ahol már, mint örökös tagnak, nyugdíja van. Fekete Ági a műkedvelőgárdának ugyancsak nagyszerű tagja. Ő már sziniiskolát is végzett, de nem szerződött le sehová.Nem tűrné, hogy a rendezők parancsolgassanak neki. Hosszan, nagyon hosszan lehetne még írni a forgószínpadról és a forgószínpadon szereplőkről, de minden leírásnál többet ér egy kirándulás Aquincumba, a legközelebbi előadásra. Hogy mikor lesz? Hírül adjuk: MÁRIÁSS IMRE Útlevél nélkül SORSI utazhat 9BHB Pünkösdkor 5 napos üdülésre Abbáziába május 15—május 1968.Utazási Iroda, Vili., József körút 5. szám Telefon: 14-44-00